Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

4 SZOMBAT. 1974. SZEPTEMBER 14. A méhészet melléktermékei A legrégibb ókoriól szinte napjainkig a méhészkedés célja csupán a rnéz és a viasz hasznosítása volt. Csak mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdték felismerni a méhészet melléktermékeinek — a virágpornak, a méhpempőnek, a méhméregnek és a méhszuroknak (propolisz) — a jelentőségét is. * A vizsgálódások során kitűnt, hogv a méhek által téli táplálékul begyűjtött virágpor igen értékes anyagokat tartalmaz. Az elemzések szerint a virágpor kb. 35 százalékban fehérjeanyagokból, 15—20 százalékban aminosavakból (12 aminosavból) és kb. 20 százalékban cukot szerű anyagokból áll. Azonkívül megtalálható benne valamennyi B-vitamin, továbbá a C- és az A-vitamin, valamint egy közelebbről még meg nem határozott antibiotikum. A gyógyászati kipróbálás során a virágpor igen hatásosnak bizonyult a bélr és gyomorműködés szabályozására, prosztatazavarok megszüntetésére és súlyos cukorbetegek gyógyítására. A virágpor mézbe, süteménybe keverve fogyasztható Hazánkban csak most kezd ismertte válni, már árusítanak is virágporral dúsított mézet. A virágport akként gyűjtik össze, hogy a kaptáruk kijáróira virágpor'.eszedő rácsokat erősítenek, amely a hazatérő méhek lábúról lesodorja a virágport egy vályúba. Egy-egy méhcsalád után évente 2—3 kg virágpor gyűjthető be, a méhcsalád károsodása nélkül. A rácsok segítségével összegyűjtött virágport infravörös besugárzással tartósítják. A virágporigény világszerte olyan mértékben nő, hogy Kanadában már szintetikus virágpor előállításán kísérleteznek. * A fiatal dajkamehek terméke, a méhpempő, értékes összetételénel fogva olyan átalakulást Idéz elő az anyaméheknél, amely az élővilágban egyedülálló. Ezt a rendkívüli hatást az embereknél ls hasznosítani téhet. A pempó eddigi gyógyászati „pályafutása" során hatásos szernek bizonyult a vérszegénység, az érelmeszesedés, a cukorbetegség és az aggkori jelenségek gyógyítására, valamint legyengült csecsemők erósitő táplúlasára. Fogyasztásával. Javul az étvágy, « kedély, csökken i fáradékonyság, az idegesség Nem volt indokolt c* igen nagy kárt tett a méhpempő Jóhirében az a túlhajtott MgjjSt I >. •: wM&i reklámhadjárat, amit mintegy másfél évtizeddel ezelőtt csaptak körülötte, főleg kozmetikai hatását illetően. Kétségtelen, hogy növeli a bőr rugalmasságát, gátolja a pattanások, ráncok képződését, csökkenti a hajhullást, de szó sincs arról, hogy valamiféle univerzális csodaszer lenne. A méhpempő kétharmad részben vízből áll, emellett kb. 12 százalék proteint és aminosavakat, 12,5 százaléknyi cukorszerű anyagokat és 3 százaléknyi eddig még meg nem határozott anyagot tartalmaz. Ez a 3 százaléknyi mennyiség valóságos vitaminbánya. Valamennyi B-vitaminon, továbbá a biotinon és az inosidolon kívül megtalálható "benne a C-, A-, és az E-vitamin ls, valamint különféle hormonanyagok. A méhpempő, rendkívül nagy hatöanyagtartolma miatt, legfeljebb napi 30 milligrammos adagban használható. Egy-egy anyubölcsőből 10(1—200 mp'igrammnyi pempő szedhető kt. Bőrápoló szereket, szépítő kenőcsöket, serkentő injekcióköt készítenek belőle, és mézbe keverve közvetlenül is fogyasztható. gRégóta köztudomású, hogy a méhészek — ritka kivételektől eltekintve — nem szerbednek reumábnn. Ezt a esípesek nyomán n szervezetükbe jutó méhméregnek köszönhetik. De kiderült, hogy a méhméreg nemcsak n reumának, hanem az ízületi gyulladásnak, keléseknek, kiütéseknek, az asü.máíink stb. is hatásos ellenszere. Tojáspatkolás Nemrégiben a burgaszi ennyi idő. Legutolsó mesterTransstruj munkásai az otta .nűve az volt, mikor egy IUni napilupban egy magyar jásra 15 patkót vert. emberről olvastak, aki tojáA méh fenyegető veszély esetén, vagy valamilyen ingerlés hatására mérget \ álaszt ki. A mérget akként veszik el a szorgalmas kis állatoktól, hogy egy üveglemez fölött kényszerútvonalat alakítanak ki számukra, amelyen áthaladva minden egyes állatot enyhe áramütés ér. E „kezelés" után kis méregcseppecskék sokasága marad vissza az üveglapon, amit gondosan összegyűjtenek. A méhek ügyet sem vetnek e kis technikai beavatkozásra, a kapott nyersanyag viszont szinte felbecsülhetetlen értékű. A méhszurok (propolisz), amivel a méhek a kas- vagy kaptárréseket, ablakokat beragasztják, különböző bonyolult összetételű gyanták oól áll. Ezek részben emésztési melléktermékek, részben a fák rügyeiről begyűjtött gyanták. Régebben sebkezelésre használták, ugyanis megfigyelték, hogy a propolisszal bekeni sebek gyorsabban hegednek és gyógyuinnk. Napjainkban alkohoios oldatát bőrbetegségek kezelésére, harapott és vágott sebek gyógyítására, valamint érzéstelenítő szerként használják. Az állatgyógyászat számára propollszos kenőcsöket készítenek, amelyek Jó hatással alkalmazhatók. Kevesen tudják, hogy a világ utolérhetetlen hegedűkészítői, Stradivarius és Ama ti, a hegedűlakk készítéséhez méhszurkot használtak Manapság a műbútorok fényezésénél van fontos szerepe a propollszlakknak, a méhszurok kivonata, a propolin pedig ragasztóanyagul szolgál kényes, finom munkáknál. Érdekes módon e gyantás anyagnak hazánkban még nincs piaca, külföldön viszont egyre sokoldalúbban hasznosítják és nagy is az iránta megmutatkozó kereslet. A tanyavilág a mai társadalomban 2. Iskolázottság — kulturális színvonal A korábbi statisztikai felmérések nagy különbséget találtak a külterületen és a belterületen lakó népesség Iskolázottsági színvonala között Noha a közép- és felsőfokú iskolai végzettségben még lényeges a különbség a külterületen lakók hátrányára, az általános iskolai ismeretszint megszerzése ma már nem mutat nagy különbséget. 1970-ben a 7 évesnél idősebbek csaknem ugyanolyan arányban jártak iskolába külterületen, minta belterületen. Az általános iskola nyolc osztályát azonban a külterületi népességnek csak kisebb ré6ze végzi el. Az idősebb generációt vizsgálva pedig még nagyobb különbségeket találnánk. A tanulás feltételei különösen 1960-tól a tanyasi gyermekek diákotthoni elhelyezésével, körzeti iskolák létesítésével sokat javultak. Mindez a külterületi népesség iskolázottsági színvonalának ugrásszerű növekedését eredményezte. Figyelemreméltó törekvéseket jeleznek a tanyai-külterületi fiatalok továbbtanulási szándékáról az utóbbi években készített felmérések. Közülük mind többen választják a középiskolákban — főleg szakközépiskolákban — való továbbtanulást. A legnagyobb problémát ezen a területen az jelenti, hogy a külterületi-tanyai oktatás színvonala elmarad a községi, s különösen a városi iskolákétól. A tanyai népesség kulturális színvonalának mérésére kevés a rendelkezésre álló adat, és azok is inkább csalt megközelítően érzékeltetik a problémákat, eredményeket. Egy 1968-as, 1558 alföldi tanyára kiterjedő felvétel olyan kérdésekre is választ keresett, hogy a tanyákon mit olvasnak és hol szórakoznak az emberek? A megkérdezettek fele rendszeresen járatott valamilyen napilapot. Voltak tanyák, ahol nem fizették elő a napilapot, de azt példányonként rendszeresen megvásárolták. Mindössze 9 százalék nem járatott és nem is olvasott semmilyen napilapot (ami azonban nem elhanyagolandó, hiszen elemi információs eszközről van szó). A napilapok mellett a tanyák több mint 40 százalékában rendszeresen vásároltak könyveket ls. Nagyon elterjedt a könyvkölcsönzés: csaknem kétharmaduk élt ezzel a lehetőséggel. A felmérés a tanyák 5 százalékát találta „betűmentesnek", vagyis olyannak, ahol sem újságot, sem könyvet nem olvasnak. Ezek főként távoleső, magányos, öregek . lakta tanyák voltak. Közkedveltek a tanyai lakosság körében a mozi- é6 színházlátogatás! át is. A moziba a tanyasiak több mint háromnegyede jar, felük pedig a színházi előadások nézőinek vallotta magát. Nem derül ki, hogy ezek a moziés színházlátogatások évenként hány alkalommal fordulnak elő, de mindenképpen jelzik az igényeket. Kielégítésükért nemcsak áldozatot érdemes hozni, hanem annak módját és formáját is célszerű gazdagítani. A külterületi-tanyai lakosság életkörülményeinek egyik legközvetlenebb meghatározója a jövedelmi helyzet. A külterületi lakosság i6 a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiból vagy más kereső foglalkozásból származó jövedelmét a művelése alatt álló háztáji vagy saját gazdaságból szerzett jövedelemmel egészíti ki. A tanyavilágban a családokból legalább egy személy termelőszövetkezeti tag, így a külterületi lakóhelyeken a családok túlnyomó többsége rendelkezik háztáji gazdasággal. A háztartások 80—90 százalékánál a háztáji terület meghaladja a 0,7 hektárt. Ugyancsak mintegy 90 százalékuk tart állatot. Az állattartás mértéke nem különbözik számottevően a mezőgazdasági népesség vagy azon belül is a termelőszövetkezeti parasztság háztáji állattenyésztésének mértékétől. Persze, vannak különbségek. Például a szarvasmarhatartás elterjedtebb a tanyai gazdaságokban, mint a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban. A lótartás viszont a háztáji gazdaságokban gyakorlatilag már megszűnt, a tanyákon pedig még jelentős. A baromfi után a sertés a legelterjedtebb mindkét gazdaságtfpusban, és ebből a tanyaiak csaknem fele hármat-kilencet tart. Nem szabad azonban eltúlozni a külterületi gazdálkodás es jövedelem méretét. Ma már nincs lényeges különbség a termelőszövetkezeti tagok és a tanyán élő családok mezőgazdaságból származó jövedelem-színvonala és keresete között. Mind a külterületen, mind a belterületen lakó háztáji gazdaságok csaknem egyenlő arányban oszlanak meg az előállított termelési érték nagysága alapján. Lényegében a külterületen is a családi munkaerő kapacitása határozza meg a házkörüli gazdaság terjedelmét és intenzitását, nem pedig a település sajátossága. A tanyai családok között éppen úgy megtalálhatók az idős házaspárok, a kisebb-nagyobb gyermekekkel rendelkező családok, mint a belterületi családok között, ezért a házkörüli gazdaság is mindkét települési formában egyaránt jelentősen szóródik. Ezáltal válik érthetővé, hogy a tanyáról való elköltözés indokai között a háztáji termelés nagysága a legritkább okok között szerepel. További jellemzők felsorolása és elemzése nélkül is megállapítható, hogy a mai tanyavilág nem jelent mozdulatlanságot, megkövült életmódot. Az utóbbi két évtizedben hozott anyagi és szellemi ráfordítások nem múltak el nyomtalanul. Nemcsak a tényszerűen kimutatható változások jelzik a mozgás irányát és dinamizmusát, hanem a társadalommal való kötődésnek új szálai alakultak ki és erősödtek meg. A külterületitanyai népesség társadalmunknak éppen olyan szerves része, alkotó eleme, mint a városi. E népesség mozgása is legtöbb esetben hasonló irányú, bár telve specifikus vonásokkal. Kérdés, hogy milyen fejlődési tendenciákkal számolhatunk? Dr. Takács József Meós, az ébresztőóragyárból Mi a panasza? Állandóan cseng a fülem ... sokat patkolt. Tréfából megkérdezték egyik barátjukat, a cég kovácsát, hog.v vajon ő \s megtudná-e ezt tenni? Tudnum — mondta, és tgy éjjel kél tojást patkclt meg... Az 52 éves kovács elmondta, hogy ezt a ..művészetet" még 1941-ben kalonnkorá'oan tgnylts. Akkor több mint 30 tojást patkolt meg. aztán abbahagyta a dolgot, s hogy most megint elkezdte, „azért a magyar a felelős" . Ami a módszert illeti: friss tojásra van szükség, amelyet egy fehér lyuk rakott. Igen vékonv tűvel lyukat szúrnak a szegek számára, ezeken a lyukakon fújják ki a tojus belsejét is. A kis patkót és szeget é maga csinálja. A patkolás néha egy óra alatt ls sikerül, néha egy szeg beveréséhez kell Párbeszéd a tisztítóban Beléptem a tisztítóba. — Szeretném elvinni az ingemet — mondtam a hölgynekFelnézett rám a szémlaesomóbol csodálkozón, és így szólt: — Az ing helyébe adhatok két úszónadrágot, vagy ha ez nem tetszik, negy darab vadonatúj zsebkendőt. — Ml-i-i-t? — Rosszul hall, vagy nem érti? — Nem akarok hinni a fülemnek. — Csak nyugodtan higgyen. Én nem beszélek összevissza — szögezte le határozottan. — Ez állumi tisztító, ha nem tudná, s éppen ezért beszélek ilyen világosan, hogy ne érezzék becsapva magukat a tisztíttatok. — Rendben van — adtam meg magam —, de tudtommal a tisztító arra hivatott, hogy tisztán szolgáltassa vissza a polgárok holmiját, nemde? — Ne filozofáljon! Viszi, vagy nem viszi? Tudniillik: az úszót vagy a zsebkendőt? — Én az ingemet akarom! — Micsoda csökönyös ember! Hát ennyire értetlen maga? Hisz világosan megmondtam, nem? Kevés nálunk az ing. Úszónadrág azonban van. Viszi? — Tegyük fel: "az ingem tönkrement, agyonmosták, vagy mit tudom én, mit csináltak vele, de a gombjaimat csak megkaphatom? Eredeti gyöngy házgombok voltak. De nézze csak! — mutattam hirtelen a mennyezet felé. — Ott, balról a második, mintha az én ingem lenne... Jól ismerem. — Meglehet. — No, ugye! — kiáltottam fel diadalmasan. — Adja csak ide szépen. — Mit képzel? Ezt az Inget az az illető kapja, aki hét darab inget hozott be tisztíttatni, ö ugyanis két Inget kap, egy úszónadrágot, no, és kiegészítésül zsebkendőt. — Hogyhogy? Maga odaadja másnak az én ingemet? — De, drága uram, magéban túlteng a ragaszkodás a saját cuccai iránt! Hát manapság szabad ezt? Kap cserébe két úszót, hisz az is fontos ruhadarab. Intelligens ember ma máinem lehet úszónadrág nélkül, nemde? — Valóban, csakhogy nekem semmi szükségem rá! Nekem már van! — Nem baj. Ezzel több lesz. — Lehet — adtam meg magam végül. — Az úszónadrág a modern ember elmaradhatatlan ruhadarabja... — Na, végre csakhogy rájött! — kiáltott fel diadalmasan. — Parancsoljon — lökte elém az úszót. — De hát én ebbe hatszor beleférek. — Na és? Fő, hogy kicsi ne legyen. Nagyból csináltathat kicsit, de fordítva? Nagyon kérem, ne szeszélyeskedjen, különben tervteljesitésünk közvetlen akadályoztatása címén kénytelen leszek munkáltatójához panasszal fordulni. — Rendben van, de akkor legalább adjon va lami jobb zsebkendőt. — Hé! — kiáltott hátra a spanyolfal mögé. — Hozzatok kl négy zsebkendőt. Fogja — potytyantotta elém. — Igaz, hogy mosatlan, de otthon majd kimossa. — Álljon meg a menet! Én már előre kifizettem a mosást. — Persze, Az ingét. De ez zsebkendő! Nézze csak az ingét: patyolattiszta, igaz? — Tényleg! És hogy ragyog! Az én kedvenc ingem. Tiszta, mint a könny! Mint az álom! — Na ne érzékenykedjen. Fogja ezt a tollat, és írja alá, hogy az ing tiszta, munkánkkal elégedett, mert, tudja, a mi vállalatunknak nagyon is fontos a kliens véleménye. M. A. R.