Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS 11. 7 A

z ipar megjelenéséhez pénzre van szükség, az eredeti .tőkefelhalmozásra. De hogy hpl, mely országban, vagy »Z adott országrészen belül mely tájon és miiyen ipar képes gyökeret verni, ahhqz újabb és ujabb feltételekre is szükség van. A magyar ipar első lépéseit nagymértékben befolyásolta államiságunk helyzete, a monarchia. Élelmiszer és nyersanyag szállítóivá váltunk Ausztriának, következésképp az ezzel összefüggő Ipur fejlődése lépett legnagyobbat, Természeteseralapja volt annak, hogy az élelmiszeripar útjára indulhatott, hiszen sziklás hegyvidéken nem lehetett volna búzát és kukarieát termelni, állattenyésztést folytatni. A szegedi táj adottságai az élelmiszeriparrfak és a könnyűiparnak kedveztek. A gazdasági és társadalmi tényezők szabad utat engedtek a kis, és kézműiparból, a manufakturális termelésből a kapitalista nagyüzemi termeléshez- Ehhez vállalkozó szellemű tőkések pénzzel, s vállalkozó szellemű iparosok termelési gyakorlattal járultak hozzáA Fick család szalámigyárat alapít a Városban 1868-ben, átvéve a korábban olasz hentesmesterek által meghonosított szalámikészítés nagybani gyártását. Ha nem is a Bakay család, de a kisebb kaliberű kenderfeldolgozas után, azt összefogva ők is szerepet játszottak a szegedi kenderíiiijolgozó-ipar —• amely ma európai méretű és hírű —1 megteremtést ben. Kár lenne tagadni, hot; •• a kapitalista ipar bölcsőit néhány igen nagytehetségű és szorgalmas vállalkozó is segített ringatni, ahogyan Pégsett Ésolnay Vilmos, Budapesten Ganz Ábrahám, úgy Szegeden Bakay Nándor, Pick Márk és családja a gyáripari termelés pionírjai voltakA felszabadulás pillanatában a legtöbb szegedi gyártelep bénultan állt. Némelyik nem csupán nyersanyag-hiánnyal küszködött, de a legjelentősebb gyárak — az újszegedi szövőgyár és a jutagy.r — gépparkját is megtizedeltek, tönkretették. Az idősebbek emlékeznek még arra, hogy az újszegedi szövőgyár gépi berendezéseit uszályokba rakták, hogy — ma sem érthető pontosan, merrefelé — „elmenekítsék'" az országból. De mivel az uszályokat már elindítani nem volt lehetőség, azok a folyó fenekére szálltak pihenni. Csoportosítani is érdemes: az élelmiszeriparból említsük meg a konzervgyárat, a szalár migyárat. a paprikafeldolgozót, a tejipari vállalatot, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatot, q hajdani híres szegedi malmok utódját, a Szegedi Sütőipari Vállalatot. Tudom, hogy a sor nem teljes, hiszen a szikvíztol, a savanyúságot gyártó üzemekig, a borpalackozótól a sörpalackozóig, az ecetgyártástól a mézeskalácsig sok minden idetartozik. (A dohánygyár 23 éve megszűnt.) A bútor, és a faipar legalább olyan nagy hagyományú, mint bármely más szegedi iparág, A Tisza hátán hoztak a hegyek fáit, hogy itt feldolgozzák, különösen a rogy árvíz utáni építkezések lendítettek óriásit az épületig iránti keresleten. így aztán kialakulhattak a nagyüzemek is: a Eíppui és Fiai féle fatelep, az Újszegedi ládagyár, s a nagy bútorkészítő üzemek — a jelenlegi Tisza Bútoripari vállalat elődje, a bútorgyártó ipari szövetkezetek elődjei, Híressé vált gyorsan a svédek által létrehozott gyufagyár is, ahol a munkásoknak legalább emberi életlehetőséget biztosítottak a munkáslakásokkal es a garantált bérekkel. Az is igaz, hogy mindennap százak álltak a kapu előtt felvételre várván. A textilipart a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat jelenlegi három itteni gyára képviselte; az újszegedi szövőgyár (volt Újszegedi Lenfonó és Szövőipari Vállalat), a szegedi kenderfonógyár (volt Bakay-félc gyár) és a szegedi jutaárugyár (volt Angol— Magyar Jutaipari Rt,). Később lépett a szegedi nagyüzemek sorába a ruhagyár. A háborús aleltságból gyorsan lábrakaptak a szegedi üzemek, bár hosszú ideig itt is gátat állítottak a fejlődésnek a tőkéjüket menteni szándékozó tőkés tulajdonosok, illetve megbízottaik, de büszkén adhatjuk tovább az utókornak is, hogy a szegedi kenderfonógyárban alakult meg hazánkban az első üzemi bizottság, amely testület a munkáshatalom és az ott dolgozó munkásemberek érdekeitől vezérelve ellenőrizte a gyárat, a termelést. A gyárak képviselői kijártak a szegedi tanynvjíágba: Alsóközpont, Felsőközpont, Várostanya, Asotthaloin. Pusztamérges, Csengele tájára, kijárták a Pallavipini-erdőkbe, hogy élelmet és tüzelőt hozzanak a városi munkáscsaládoknak. A termelés szép lassan a maga medrébe terelődött. Elhatározta a Kormányzat =«- a szegedi párt- és tanáosi vezetők szorgalmazására —, hogy felépítik a textjlkombinátot. így frt akkoriban a Délmagyarország: „Szegeden 1300 munkást foglalkoztató fonóüzem felállítását vették tervbe• Már most, a hároméves terv befejezése előtt megindul Szeged ipari Várossá való kiépítése." Néhány nappal később: „Kijelölték a szegedi fonóüzem telephelyét. A jövőhéten megindulnak az építkezési munkálatok" (1948, április 23.) Érdemes a dátumokra is fölfigyelni, mert lapunk még abban a7. évben jelentette, hogy készen áll az új üzem 30 ezer 720 orsóié fonócsavnoka, s leső. január 7-én az ünnepélyes avatásról egész oldalas oikkben így tudósított: „Ezekben a gépek„ ben kifejezésre jut a szocializmust építő ország minden segítő készsége dolgozó népünk iránt." A cikk alcíme jelezte: „A szegedi dolgozók hatalmas lelkesedése közepette indította meg Marosán György elvtárs a textilkombinát fonóüzemét.'' Ez volt a felszabadulás utáni első jelentós ipartelepítés a Tisza-parti városban, s ez valamelyest enyhített a munkaalkalmat kereső szegedi lányok és asszonyok szorongató helyzetén. Aztán, különösen a ha vanas evekben érte utói Szegedet az a hullám, amely ipart rakott a város partjaira. Csupán felsorolásképpen említsünk meg néhányat azok közül, amelyek f»z elmúlt huszonöt év folyamán létesültek, vagy a valamikori szétszórt és kisüzemszeríien működött vállalatok újjáépítése során rendeződtek igazi gyárteleppé. Az úgynevezett külső-nyugati iparkörzet gyárai, telepei: a Taurus Gumigyár, a Szegedi Ház, gyár, a Szegedi Tejipari Vállalat, az AGROKEFÍ. a DEFAG (a hajdani furnérüzemből a ládagyár és a falemezgyár, valamint más fafeldolgozó telepekből most kialakuló gyártele; ), a MEK tranzit- és feldolgozó ' üzeme, a PÉLEP központi előregyártó és betongyártó üzemei, a tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Tisza Bútoripari Vallalat (most készülő üzemei), a Gabonafelvásárlá Vállalat silói, a BÚTORÉRT, a Szegedi Fémipari Vállalat, a Patyolat, a Kasánjavító Ktsz, az újjáépített, alagátkemencés Téglaipari VáL lalat, az Univerzal Ktsz, s máris ott vagyunk a textilmüvek. nél, amely körül megint" új telepeket találunk: a XJ. Autójavító Vállalat, a 10, számú Vo7 Ián Vállalat, a Szegedi Fémipari Szövetkezet, s egy-két sarok, s feltűnik a hajdani huszárlakta, nya, ahol egyik legmodernebb szegedi üzemet találjuk, n Magyar Kábelmüvek gyárát. A belváros kellős közepén szinte új nagyüzemet létesített a Pannónia §zőrrnekonfekció Vállalat, a Tavasz utcában magasodik már az új kenyérgyár. Sajnos nincs annyi hely. hogy minden ipari vállalatot felsoroljunk, Ebben a fejlődésben kiemelkedő szerepet játszottak a szegedi építőmunkások, elsősorban a pélmagyararszági Építő Vállalat, amely éppen ebben az esztendőben ünnepelte megalapításának 25. évfordulóját, s ha néhány — a kezdetre jellemző — adatát összevetjük a maival, akkor nem is nehéz következtetni az elmúlt negyedszázad szép fejlődésére. Az épílőváUalat létszáma 1940-ben 30 ember volt. gépi berendezése egy seMa B ezer dolgozó tevékenykedik a DÉÉÉP-néKés évente közel másfél milliárd forint értékű munkát végeznek. A tények jól bizonyítják, hogy miképpen is lett Szeged ipari város, hogy jutott el ' az évszázada híres élelmiszeripar és könnyűipar: a paprika, a szalámi, a kender és a len feldolgozása, a papucské^ítés, a faipar, a gyufaipar odáig, hogy tízezrek találtak munkaalkalmat a, gyárakban, és miképpen született meg a Tisza-parti városban, a jól termő feketeföldeken a nehézipar. .) JÓ szerencsét!5' T

ükörsima Tisza menti táj, jól termő feketeföldek. Az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva, Szeged határában Algyő és Tápé kornyékén találjuk, hazánk legalacsonyabb területét. A földrajzi magassági pontokat csupán 78-H55 méter között jelölik. Ebijén a teknőben a föjd négyzetmétere milliókat ér. A felszínen búza és kukorica terem, alatta meg földgáz és kőojaj. Karcsú acéljornyok szabdalják a vidéket, gyökerük kétháromezer méter mélységből szívja fel a folyékony aranyat. Ez a szegedi szénhidrogén-medence. A kutatás kezdetei Magyarország területén Célratörőbb köolajkutatás tulajdonképpen 1917-ben kezdődött, amikar is Bückh Hugó geológus, a Muraközben már régóta ismert kőolaj-előfordulások magyarországi folytatásának kinyomozását rendelte el a dél-zalai területen. A geológusok kinyomozták, hogy a muraközi olajat termelő antíklinális vonulat folytatodik EovászWBudafapuszta felé, Anyagi eszközök hiányában az Angiu-períiun ou Compuoy leányvállalata, a Hangariun OU ftyndiL'gt kapott kutatást engedélyt a dél-zalai területre, maid lU33-ban a* amerikai New Jersey standard olajtársaság, amelV iS3Í-ban alapito/tg ipeg a Magyar—Amegikai Olajipari Részvénytársaságot. Kz a társaság a Dunántúlon t'ejtétte ki kulalp-ieltáró és termelő tevékenységet. Felíedezte a dél-zalai, a buoafai és a lovászi kőolaj- és foldgazmezőket. Az Eszak-Alföldön és Észak-Magyarországon a magyar államkincstár végzett kutatásokat lassú ütemben, a rendelkezésre álló szqk penz"tigyi kéretek nem tették lehetővé, hogy a kutatást korszerű eszközökkel folytassa. A még fel nem kutatott déi-aíföidi terülétre a magyar áliam Ifié őszén a német Wioteisehall A. a. részére adott koncessziót, ameiv ÍVÍANAT néven alakult meg. s több fúrást mélyített és sok geoiizikai mérést végzett, s Tntkomloson es Korosszegapáton talált is fülgázt. Az akkori tőkés gazdálkodás nem kedvezett a kőolaj- és földgázkutatás racionális módszerei kialakításának. A Kutatás egyéni kezdeményezés volt, többnyire szűk koncessziós terület határain belül — és ott ahol már voltak szénhidrogén előfordulás sok —, amely egyúttal nem földtani egység, hanem annak csak kisebb-nagyobb része. Nagyobb földtani egységet képező területen sok vállalkozó kutatott, de átfogó egységes, és minden lehetőséget figyelembe vevő célszerű Kutatás megtervezésére nem volt lehetőség. A felszabadulás után A felszabadulás idején, 1945ben nyolc helyen ismertünk kőolaj- és földgázelőfordulást. E helyek: Budafa, Bükkszék, Lovászi, Lendvaújfalu, Hahót-Pusztaszentlászló olajtelepei, a mihályi szénsav-felhalmozódás, és az inkei, valamint a körösszegapáti szén-dioxiddal kevert C03 gáztelepek. Fúrás közben gázkitörés és felszökő vízzel együtt kapott kevés földgáz tanúskodott még ebben az időben az őrszentmiklósi, tótkomlcsi és hajdúszobosz, loi földgáztelepek lehetőségéről. Az olajmezőit állami kezelésbe vétele után a kutatás sikerét egyrészt az biztosította, hogy a földtani szerkezeti egységeket a legcélszerűbb tervek szerint kutatták, másrészt az új korszerű kutatási elvek érvényesültek. Ezek: a megfelelő kutatási módszerek alkalmazása; a kutatás szervezetének összefogása; a magyar medencék, az olaj- és gáztelepek rétegtani és szerkezeti jellegére vonatkozó ismeretek bővülése. Ezekpek az elveknek érvényesülése érdekeben először a magyarországi szerkezet) egységeket kellett megállapítani. A Pannóniát medencct a felszínen sehol sem választja szét teljesen különálló medenetkre semmiféle Idősebb hegyvonulat. Morfológiailag tehát összefüggő medencéről beszelhetünk, amelyben szigethegységek helyezkednek el. Az eddigi kutatásuk és szénhidrogén előfordulások tapasztalatul azonban azt kívánták, hogy ezt a látszólagos egységes medeneet részekre bontsák. A részmedenoekre Vg|q hoptas — az ösföldraizl és szerkezeti szempontok figyelembe vete)eve| — először tette lehetővé MágyarorszáHuu a kőolaj- es földgézvagyon reális becslését, és a kutatások mai koncepcióinak kialakítását. Így dolt el sz, hogy szénhidrogének felkutatására Igen nagy a lehetöseg a Nagy-Alíöldün, es ezért a kutatás súlya áthelyeződött a Dunántúlról a Nagy-Alföldre. A szegedi üzent Állítólag a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezet konyhakertészete hozzájárult ahhoz, hogy ma Úg" emlegetjük ezt a vidéket, mint Magyarország leggazdagabb olajmedencéjét. Kutat fúratta': a kertészetben, melegvizet remélve, s egy napon kőolaj öntötte el a paprika- és paradicsom-táblákat. A geológusok viszont határozottan állítják, hogy ebben az időben már tudtak a dél-alföldi szénhidrogén előfordulásokról. Ezt bizonyítja a következő feljegyzés. Egy algyői parasztember mondja: „Errefelé is fúrkáltak a háború idején, mög a Maros mentén is." A lényeg persze nem az, hogy mi volt, hanem az, hogy mi van és mi lesz. V A medence jó ismerője Juratovies Aladár olajmérnök, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője, lööö. július l-én bízták meg a szegedi üzem vezetésével. Amikor megérkezett, akkor 25 dolgozót, közöttük egy technikus házaspárt, egy gázés három olajkutat, meg egy négykerekű búdéskocsit talált, s persze féllábszárig gázoltak a ragadós sárban. Ekkor már ha nem is csurrant, de cseppent a na(Folytatás a 8. oldalon•) Ül IIÚMUt;* HIHÜKTOH kátr!-, *|>áfg»'. isnu'g-, ht-vcilcr-.* tftmfő«ágyéit liüsoníé stóu'frk gyára gőzerőre fogom berendeani; *"" ' " W/. o: keb ;:•>> o-. vV, i. x <«lí** vx i* • ',»} l+>S ; •vád*<•*<:<;:£>»: :• :>:;:->: wegywt' SXMJMÓ;* Bakay Nándor S »<«tíl«m» 1 <.,„.! • -ív SZE.35R33I HUSI Ki.iu>ki:iM:i.iit ** ívm M elfogad betéteket V kiítrfkküuvvérsitrkfé, iwanfctftiís.ve! A Bakay család nagy szerepet játszott a kenderfeldolgozó ipar megteremtésében. (Újsághirdetés 1877-bőLá Az újszegedi szövőgyár gépi berendezéseit uszályokba rakták, hogy „elmenekítsék" az országból Később a szegedi olajprogiam vég lehajlására szánt összeget felemel. ték 6.2 milliárdra