Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974, AUGUSZTUS 8. 3 ,Az ötödik Turandotom' Á pénteki premier dirigense: Vaszy Viktor SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 19 74 XV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 18-ig. Fotóklubok X. Szegcdi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-lg Kass János, Reich Ká­roly és Würtz Ádám Sha­kespeare-illusztrációi, kis­plasztikák, plakettek, ér­mek. Kiállítás a Képcsar­nok bemutatótermében, au­gusztus 15-ig. Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhimzések. Néprajzi kiállítás a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, augusztus 20-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szobor­kiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrász­művén kiállítása a Köz­művelődési Palota kupolá­jában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékklallí­tás a Somogyi-könyvtár ol­vasótermében, augusztus 20-ig. A tápal gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelő­dési házban, augusztus 24-ig. Mindennapos látvány a Dóm téren: az arra sétálók rápillantanak órájukra, fel­mennek a nézőtérre, vagy megállnak a Dömötör-torony alatt, hátat fordítanak a színpadnak. A következő pil­lanatban a régi diákdal, a Gaudeamus lgitur jól ismert dallama csendül és megindul a menet: vonul a rektor, az egyetemi tanács professzora, a diák — megelevenednek a zenélő óra kedves bábul. Az idén új muzsika, szépen hangzó, messze csengő dalla­mok ütemére „járnak", ame­lyet Vaszy Viktor kompo­nált, csakúgy, mint a régit. — Eléggé elkopott már a felvétel, tavaly nagyon re­csegett, rossz volt hallgatni. Nem is sikerült teljesen szinkronba hozni a zenét és a bábuk mozgását. Minthogy diákokról van szó, kézenfek­vő volt, hogy a Gaudeamus motívumalt válasszam az új órajáték alapjául. A keret: népzenei csengésű és gyer­mekdalszerű zene, valamint a Gaudeamus dallamának variációi, fontázia a témá­ra. Arra törekedtem, hogy az új zenének kissé fémes hangzása legyen. Fuvola, klarinét, trombita, zongora, hárfa, cseleszta, harang és ütőhangszerek együttese szól, pontosan hat perc tizenöt másodpercig. — A Játékok szignálját, a szegedi nyár leggyakrabban felcsendülő zenéjét is Vaszy Viktor szerezte, ez szintén meghatározott időtartamra írt muzsika. Filmzene kom­ponálásakor vagy rádiófelvé­telnél ugyanilyen feladatok előtt áll a zeneszerző: határt szab az idő, figyelni kell rá. — Megszoktam ezt a fajta munkát, hiszen körülbelül 15—18 filmhez komponáltam zenét. Közülük talán legked­vesebb számomra a Tamási Áron művéből készült Mezei próféta, amelyet, sajnos, nem mutattak be a mozikban. Az ötvenes években készült el, aztán valamiképpen a fele­désbe merült. Sokat dolgoz­tam a rádiónak is. 1953-ban az Aidából kellett volna részleteket felvennünk Svéd Sándorral, Simándyval, Ta­kács Paulával. Annyi időt, felvételi lehetőséget kap­tunk, hogy az egész művet meg tudtuk csinálni. Ez volt a rádió első, teljes operafel­vétele. Azóta persze több felvételem is van, a teljes Bűvös vadász, a Gianni Schicchi, néhány Puccini­opera, köztük a Turandot, amelyet egyébként kétszer tanítottam be és dirigáltam Itt a szegedi színházban, egyszer a Kolozsvári Nem­zeti Színházban. Ha a két szabadtérit hozzávesszük, ez az ötödik Turandotom. — A kilenc évvel ezelőtti szabadtéri előadás a szegedi Játékok egyik legsikerültebb produkciója volt. Hogyan készülnek a mostani, pénteki bemutatóra? — Ha már rangsorolunk, az én véleményem szerint: Hunyadi László, Aida, Tu­randot, Don Carlos, vala­mennyinek az első szabadté­ri előadása — ez a sorrend. Az is igaz viszont, hogy most az 1965-ös Turandot árnyé­kával kell megküzdenünk. Akkor Nikola Nikolov kitű­nő diszpozícióban énekelt, Jeanette Pilou azóta világhí­rű művész és Amy Shuard volt Turandot. Az eddigi próbák alapján azt mondha­tom, a zenekar majdnem tel­jesen felkészült mór, és az operaelőadásoknál ez a leg­fontosabb. A jó zenekar az énekeseket is inspirálja. A karmesternek pedig nemcsak a zenére kell figyelnie, ha­nem a színpadra, a drama­turgióra, a tartalomra. Ha átéli e teljességet, a mű egé­szét, belső feszültsége — és nem ahogy a laikusok gon­dolják: az ütemezés, a kéz­mozgás — képes összetartani a zenekart, adott a jó elő­adás egyik alapvető feltétele. Sulyok Erzsébet Játszótér ­balesetveszéllyel Kalaf: Gaetano Bardini A díjazott mozdony A Fotóklubok 10. Szegedi Szalonja bővelkedik nagyszerű alkotásokban. A kiállítás egyik legnagyobb sikert aratott képe Alapfy András Az én mozdonyom című alkotása. A Budapesti Fotókub tagja ezzel a képével nyerte el a Nép­művelési Intézet egyik egyéni díját. A remek ötletre épülő, nagyszerű technikával megoldott alkotás a tárlat egyik legszellemesebb műve, Nápolytól hatvan kilomé­terre, Beneventóban, csodás amfiteátrumban, 12 ezer né­ző előtt az Aidában lépett fel Gaetano Bardini, aki nagysikerű olaszországi fel­lépései után a szegedi Dóm téren Kalafként mutatkozik be. ö újságolta, hogy a be­neventói római színház né­zőterét most bővítik, s ha elkészül, 30 ezer néző foglal­hat helyet a széksorokban. Az akusztikai viszonyok olyan kitűnőek, hogy erősí­tés nélkül minden helyről élvezhetők az évenként Is­métlődő operaelőadások. — Magyarországon már nagyon sokszor jártam, vál­tozatos repertoárt énekeltem. Mindig nagy szeretettel fo­gadtak, a budapesti közön­ség a világ egyik legintelli­gensebb és legkedvesebb kö­zönsége. Szegeden nagyon jól érzem magam, a Dóm tér építészeti szépsége még in­kább inspirál a mind tökéle­tesebb művészi munkára. Véleményem szerint, az ope­raénekeseknek két fő típusa van. Az egyik csak a pén­zért énekel, a másik saját kedvtelésére, és a közönség gyönyörködtetésére is. Az ilyen típusú művészeket nagymértékben inspirálja a környezet. Kedvenc operáit sorolva megemlíti a Toscát, A vég­zet hatalmát, a Parasztbe­csületet, az Aidát Amikor az operaénekes szinészi fel­adataira terelődik a szó, így vélekedik: — Véleményem szerint az a jó operaénekes, akinek szép a hangja, jó a techniká­ja, és legalább közepes szí­nész. Hiszen lehet-e fonto­sabb feladatunk, mint a le­hető legtisztábban megszó­laltatni a zeneszerző által le­írtakat. Ha ezt az alapállást követjük, ebből következnek az énekesre háruló felada­tok ls: pontosság, hitelesség kulturáltság, szépség. Na­gyon nem szeretem azokat az énekeseket, akik mozdu­lataikkal pótolják hangbeli hiányosságaikat. Gaetano Bardini sokat énekelt már külföldön, és nagyon gyakran olasz szín­padokon. Ismeri a szabadté­ri előadások különös at­moszféráját, hangulatát. Bór hangsúlyozta, hogy a szege­di dómszínpad akusztikai vi­szonyalt még nem ismeri, de véleménye szerint ezt is „be lehet énekelni" mikrofon nélkül. A neves tenoristát elkísér­te Szegedre csinos felesége is. Amikor színpadi élmé­nyek után érdeklődtem, szinte egymás szavába vágva sorolták a mulatságos törté­neteket, egy állandóan utazó művész életének epizódjait. — Philadelphiában éne­keltem néhány évvel ezelőtt a Bohéméletben. Szerepem szerint szűk cipőben és test­hez álló feszes nadrágba kel­lett bújnom. Ám amikor le­hajoltam Mimi kezét meg­csókolni — reccs; a nadrág egy szempillantás alatt a bokámtól az övig elsza­kadt. i T- t. Tarján 521-es épületének földszinti erkélyéről kiugrik egy férfi, és felkapja az út­testen bukdácsoló 2 év kö­rüli gyereket a közeledő au­tóbusz elől. Az apróság fel­ügyeletével megbízott kis­lány a 622-es épület előtti játszótéren a játékba felejt­kezett. Erre a térre tolja az úttesten egy 6—8 éves gye­rek a négy kerékre szerelt deszkalapra ültetett egy­évest, s ehhez úgy le kell hajolnia, hogy nem ls lát­hatja a közeledő járművet. A napokban egy hároméves kisfiú szaladt ugyanitt a motorkerékpár kerekei aló. A környék lakói körülbelül húszra teszik az évben itt bekövetkezett balesetek szá­mát, s majdnem ennyi a vé­letlen segítségével elkerült szerencsétlenség. A 622-es épületnél levő gyermekjátszótér előtt elve­zetű út kétirányú forgalma rendkívül nagy. A víztorony felé a Retek és a Temető ut­cából, a 312-es, az 503-as épületek közül, a víztorony irányából pedig az autóbusz­végállomásról, a Budapesti útról, a 307-es és az 521-es épületek irányából áramlika forgalom. De ezenkívül a játszótér előtt visz el az építkezésnél foglalkoztatott erőgépek és teherkocsik út­ja is. A gyermekek az em­lített szemközti épületekből szaladoznak a játszótérre és vissza, de a felnőtteknek sem könnyű a jobbról és balról négy-öt irányból ér­kezhető járművek észlelése. Az eddigi baleseteknek ki­sebb-nagyobb sérültjei kö­zött egyaránt található fel­nőtt és gyermek, de több jármű is karambolozott ezen a részen. A közlekedés Itt nem biztonságos. Kijelölt át­kelőhely felfestve nincs. Jel­zőtábla sem figyelmeztet a Játszótér közelségére. A to­vábbi balesetek elhárítására a közlekedésbiztonsági szer­veknek minél előbb módot kellene keresniük. A. I. Tévéjátékok Mind Jobban tapasztalhat­juk, felélénkül a mai ma­gyar irodalom iránti érdek­lődés. Mutatja ezt az or­szágszerte rendezett könyv­hét mérlege, s nem egy si­keres tévéprodukció. A már klasszikusnak számító mai magyar szerzők, köztük Ör­kény István, Déry Tibor mellett fiatal alkotók mű­velt ls műsorra tűzte a te­levízió. Császár István, Cze­le György írásai után tévé­játék készült Sarkadi Imre töredékeiből és Gyurkovics Tibor egyfelvonásosából, a Fekete vasárnapból ls. A képernyőre vitt írások kö­zös Jellemzője, hogy nem a cselekményt, hanem a tör­ténésnek az egyénre gyako­rolt hatását helyezik előtér­be. Ez azonban nem öncélú „lelkizés", a hangulatok, töprengések, belső viaskodá­sok mögött társadalmi okok állnak. A lelki, morális sí­kon megragadott problémák nem egyediek, közérdekű ta­nulságokkal szolgálnak. Vasárnap este láthattuk Sarkadi Imre írásának, a Hannibál utolsó útjának tö­redékeiből összeállított tévé­játékot. Siklós Olgának si­került a töredékekből is egészet alkotnia. Sarkadit Hannibál személyéből nem a hadvezér és az államférfi, hanem az ember érdekli. A zamai csatát csak keretül, ürügyként használja fel. A rómalakkal viaskodó, rette­gett pun hadvezért átválto­zásra készteti; Hannibálja a döntő ütközet előtt fittyet hány főpapok és tanácsadók intelmeire, elutasítja kegyet­len, önzőén kialakított iste­nüket is. Könnyedén dobja el magától az önfeláldozás­sal, példamutatással kiala­kított elembertelenítő nagy­ságot. Semmiféle hamis jel­szónak nem engedelmeske­dik többé. Nem kívánja a mindenek fölötti győzelmet, vérontást, pusztán ember­ként akar élni. A változás látványos, lelki konfliktusok nélkül megy végbe, hiszen pusztító csaták, embertelen hadjáratok tapasztalatai győzték meg, igaza van. Bölcs nyugalommal, iróniá­val, fanyar humorral fordul szembe a jelszavakat, Istent emlegető vérszomjas, ke­gyetlen urakkal. Gábor Mik­lós, aki már több Sarkadi mű szerepét játszotta, most is hiteles alakítást nyújtott. Hannibálja mélységesen em­beri, mindvégig a Játékköz­pontja. hajtóereje. A fo­goly öze Lajos valódi római jellem, Inke László, BasIli­déi Zoltán és Horesnyi László, az embertelenség „hivatásos" képviselői, a da­rab dinamizmusához járul­tak hozzá. A kedd esti Gyurkovics egyfelvonásost, a Fekete va­sárnapol már a veszprémi tévétalálkozón is bemutat­ták, mint előzetest, a már elkészült, vetítésre váró produkciók között. Már ak­kor megnyerte a zsűri, s a népes számú közönség tet­szését. Gyurkovics Tibor alig félórás, rövid darabjá­ban nevetségessé, szánal­massá teszi szenvelgő, kép­mutató figuráit, akik csak passzív sajnálkozásban, tet­tetett gondoskodásban na­gyok. Szemforgatva, meg­játszott fájdalommal emle­getik meghalt apjukat, köz­ben kényelmességből és ér­dektelenségből magára hagy­ják az özvegy édesanyát. A darab vasárnap, ebédidőben játszódik, de a vasárnapi csirkelevest és süttet éppen nem családiasan fogyasztják el. A szerző groteszk meg­oldásokkal teszi érdekessé, újszerűvé a történetet, nem kegyelmez egyetlen képmu­tató figurájának sem. Da­rabja „befejezetlen", ábrázo­lási módszerével mond íté­letet; s nem kétséges a né­zők véleménye sem. Ladányi Zsuzsa Szombaton nyílik a strand Sok-sok hetes reménykedés után, végre valahára levo­nulóban van a víz az újszegedi strandról is. A vízművek dolgozói — társadalmi munkában dolgozó katonák segít­ségével — már hozzáláttak a strand takarításához, a terü­let rendbeszedéséhez a víz után. Ha nem árad a folyó, szombaton végre megnyithatja kapuit a partfürdő is, amely a víz szeszélyei miatt ezen a nyáron egyelőre több bosszú­ságot, mint örömet okozott a szegedieknek. A strandnyitás­ról a vízművek tájékoztatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom