Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

4 VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS 4. Hol a cipzár? Oetíeit A baj ott kezdődik, hogy világéletemben utáltam gombot varrni, nem is beszélve a gomblyukkötésről, amihez se szakértelmem, se türelmem nincs. A mai időkben, amikor a nők is „barkácsolnak", házilag készítenek egyegy ruhát, szoknyát maguknak, Igen áldásosnak találtam, hogy a gombolás helyett egyre több holmiba divatosabb dolog villámzárat — „magyarul clpzárat" — varrni. Ha elromlik, kicseréli az ember, nem kell vele bajlódni, mint a leszakadozó gombokkal. A baj ott folytatódik, hogy • ruhafélék különböző színűek, eltérő méretű nyílás szükségeltetik rájuk, amiből következik, hogy nem mindegy, milyen clpzárat építünk be. Egy piros szoknyába, ugye nem lehet sárga és 50 centiméteres zárószerkezetet bevarrni, furcsa lenne. Meg minek egy fekete nadrágba a világoskék cipzár? Dísznek? Abba fekete volna jó, ha lehetne kapni. A jámbor vásárló bemegy az első rövidáruüzletbe, és venni akar teszem azt egy 18 centimáteres fekete clpzárat, mivel arra van szüksége. Igen ám, de az eladó sajnálkozva közli, hogy csak sárga és világoszöld van, az is 18 centiméter hosszú. Nem baj, gyerünk tovább, majd veszünk máshol. Még nem tudjuk, hogy az egész városban nem lehet másfajtát kapni. Majd rájövünk, mire térdig ér a lábunk, úgy elkopik a mászkálásban. Szerencsére nem sok ilyen üzlet van, ha Jól számolom, összesen öt, így nem tart sokáig a tortúra. Az eladókra már nem ls haragszik a vándor, hiszen ők olyan szívesen adnák azt, ami a fiókokban lapul, mindenütt egyformán vagy sárga és zöld, vagy rózsaszín és halványszürke, attól függően, milyen szériát fogunk ki. Valahogy nincs összhangban a textilipar a cipzárkészítéssel. Miért gyártanak más színű kelméket, mint amilyen cipzárakat produkál a cipzárgyár? Vagy esetleg van mindenféle színben ilyesmi, csak nem szerzi be a kereskedelem az összes föllelhető választékot? Lehet, hogy túl bonyolult lenne. Van viszont egy javaslatom, tessék idefigyelni. A kocsmákban, egyes éttermekben jól bevált módszer terjedt el: kiakasztanak egy táblát, amelyen az áll, hogy ma éppen milyen sört mérnek. Ajánlom a méteráruüzleteknek a következőt: tegyenek ki a pultra egy táblát, amin feltüntetik, hogy a RÖVIDARUSOK E HÉTEN HUPIKÉK CIPZARAT MÉRNEK! így az ember tudja, mihez tartsa magát Nem? Bálint Ibolya KRAJKO Oyula: A Dél-Alföld mlkrokörzeteinek elhatárolása. Földrajzi Értesítő, 1073. «. sz. [Térképekkel.] PÉNZES István—TÖTH József: A Dél-AIÍÖld egészségügyi központjainak egymás közötti és külső kspcsolntal. Földrajzi Értesítő, 4. ez. [Szegedről ls. Térképekkel! MAROSI János: Kenderfonöéa Szövölpitrl Vállalat szervezete és belső irányítási rendszere. Magyar, Textiltechnika. 1B74. Július. ME1XNER Mihály: Az öreg hölgy látogatása. Muzsika, Július. [Kritika Gottfrted von Élnem operájának izegedl előadáséról. Fényképpel.] Vásárlók ankétja Szegeden. Népfront, júllua. Révbe ér a Feszty-körkép. Szolnok megyei Néplap, jül. 14. Tolna megyei NépUJság, Jül. 18. [A Pusztaszeri NemzeU Emlékparkban állítják fej,] DEMENY [Gyulai: Szabadka a szegedi vásáron. Békés megyei NépUJság, Jül. 28. [Ffnykép.l KERÉNYT József: Az elfogulatlan Mclocco. Petőfi Népe, Jül. Í5. [Kritika Melocco Miklós szegedi szoborkiállításáról. Fényképekkel.1 [A. TÖTH Sándor] A. T. S.: Séta a Szegedi Ipari Vásáron. Petőfi Népe, JUL 18. [Fényképekkel.) BOT A Sándor: Szegedi Szabadtéri Játékok. — Jubileumi előadás a Dóm téren. Déli Hlrlan (Miskolc), JU1. 28. OJra forog a dorozsmai szélmalom vltorlála. Észak-Magyarország, Jül. 26. Fejér megyei Hírlap, Jül. 17. Dolgozók Lapja (Tatabánya), júl. 31. TÓTH Béla: Szabadtért szoborkiállítás Szegeden. Haldüniharl Napló, Napló (Veszorém), NépUJság (Eger), Jül. 28. Somogyi Néplap, jül. 27. Fejér megyei Hírlap, jül. 31. [Fénykép Mészáros Dezső tárlatáról.] ÍTRÖMBÖCZKY Péteri T. P.: Hírnevéhez méltóan szerepel a megye Ipara Szegeden. — Dijat nyertek a korszerű termékek. — Kétszázötven hazai és külföldi kiállító. Szolnok megyei Néplap, júl. 28 János vitéz. Észak-Magyarország, jül. 27. [A szabadtéri Játékok bemutatójáról. Fényképpel.l APÁTI Miklós: Szegedi Szabadtéri Játékok. — Czlllel és a Hunyadiak. Film, Színház, Muzsika, jül. 27. [Kritika a Vörösmartv-dráma előadásáról. Fényképekkel.] Ifjüsácl napok Szegeden. Magyar Hírlap, Jül. 27. KELEMEN Gábor: Szegedi „törvényalkotók" vitája. — A | termelés és n környezetvédelem I öaszbangla. Magyar Nemzet, júl 1 27. [A környezetvédelmi törvénytervezet szegedi vitájáról.] A János vitéz n szegedi Dóm téren. Népszabadság, Júl. 27. Az Alföldi TÜZÉP tevékenysége. — Sajtótájékoztató Szegeden. Petőfi Náne, júl. 27. —szeoesl—: Megyeiek, hazalak. külföldiek. — Látogatás a 28. szegedi Ipari vásáron. — Kereskedők és kíváncsiskodók. Tolna megyei Népújság, Jül. 27. [Fényképekkel.] Ma még látható. — A 28. Szogédl Ipart Vásár bezárja kapuit. Békés megyei NépUJság, JU1. 28. [Fényképekkel.] GAZDAGH István: A Szegedi Tparl Vásár. Dunántúli Napló, Júl. 28. [Fényképpel.] KELEMEN Gábor: Újdonságok a szegedi Ipari vásáron. Magyar Nemzet, Júl. 28. Bezárt az ópusztaszerl nemzetközi régészeti tábor. Népszabadság, Jül. 28. [PÜNKOSTI Árpád]: Tízezer fiatal a szegedi Ifjúsági napokon. — Ma bezár az ipari vásár. Népszabadság, Júl. 28. XARATH Imre: Ásatások öpusztaszeren. — Feltárják az ország egvik legrégibb templomát. Petiiri Népe, Júl. 28. [Fényképekkel.) TARNAI László: Vendégségben Móra Ferencnél. Petőfi Népe, Júl. 28. [A Somogyi-könyvtár kiállításáról. Fényképekkel.1 Mit kínál Szeged? Szolnok megyei Néplap, júl. 28. [Fénykép Mészárol Dezső szabadtéri szoborkiállításáról.] Hadnagy György intarzla-kiálSzeged a hazai lapokban 1974/31. Utása Szegeden. Zalai Hírlap, Júl. 28. [A Fegyverez Erők Klubjában.] Pusztaszerre kerül e Fezztykőrkép. Hétföl Hírek, Júl. 28. Szárczor látogató. — Véget ért a szegedi Ipari vásár. Magyar Hírlap, Jül. 30. Emlékülés Szegeden az 1840-ea nemzetiségi törvény megalkotásának százhuszonötödik évfordulóján. Népszabadság, JÚL S0. U. Zs.: Stnn es Pan, a Flügos futam és a többlek a szegedi íf•uságl napokon. NépUJság (Eger) JÜL 30. HELTAI Nándor: Két hasznos, érdekes könyvröl. — Szegedi utcák. Irodalmi emlékhelyek. Petőfi Népe, JU1. 30. [Ismertetés Péter László: Szeged Irodalmi emlékhelyei éa Szeged utcanevel elmü könyvéről. Fényképekkel.) [BLRO Ferenc) B. F.: Szeged a fiataloké. — Tízezren Jöttek vonattal és busszal. Somogyi Néplap, JUl. 30. TÖTH [tlóla]: Szeged ege alatt. Tükör, Júl. 30. [Fénykép a Vörösmarty-dráma előadásáról.] KARTAL Zsuzsa: Szegedi Szabadtéri Játékok. — Czlllel és a Hunyadiak. Magyar Nemset, Jül. 31. [Kritika Vörösmarty drámájának előadásáról.) KELEMEN Gábor: Fogyasztási cikkek széles körű bemutatója. — Jubileumra készülnek a szegedi vásár rendezői. Magyar Nemzet, JÚL 31. [PÜNKOSTI Arpadj: Lépcsőzetes munkakezdés Szegeden ls? — Csongrád megye közlekedési gondjai. Népszabadság, júl. 31. SERÉNYI Péter: Király lesz? Ország-Világ, Jól. 31. [Csapó Gézáról, a SZEOL világbajnok kajakozójáról. Fényképekkel.] SPIRO György: Termékeny zsákutca. — Az első magyar Wltklewicz-előadas után. Színház. augusztus. [Kritika Az anya elmü dráma előadásáról. Fényképekkel.) BARTA András: Az önfelszabadltó rendező. — Pályákéovázlat Qlrlcz Mátyásról. Színház, augusztus. [A szegedi színház Igazgatójáról. Fényképekkel.] KÓBOR László: A kultüra ünnepe a Tisza parton. Magvar Hírlap, aug. I. 1A szabadtéri Játékokról és az ünnepi hetek képzőművészeti tárlatairól.] HAJDUSKA István: Különös szobrok a parkban. Képes ÜJság, aug. 3. [Mészáros Dezső szabadtéri szoborkiállításáról. Fényképpel.] napfényből A meteorológusok elkészítették az idei első félév napsugárzási statisztikáját. Az adatok szerint január l-e és június 30-a között összesen 1000 órán át sütött a Nap hazánkban. Sok ez, vagy kevés? — kérdeztük Barta Bertaiannétól, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetőjétől. — Sok évtizedes megfigyelés, hogy Magyarországon évenként átlag 2000 a napsütéses órák száma. Ilyenformán nincs okunk panaszra, hiszen a Nap — időarányosan — teljesítette „normáját" az év ei&ő felében. A mérleg azonban mégsem kedvező, mert az is régi meteorológiai tapasztalat, hogy az első félév rendszerint jóval „napfényesebb", mint a második. Hiszen az utóbbiban szeptember, október, november, december jobbára borús, felhős idővel jár. Egyszóval „fénydeficitünk" van, méghozzá körülbelül 140 óra. A tetemes adósság egy része januárban és februárban halmozódott föl. Március és április ebből sokat ledolgozott (március 50, április pedig 15 óra napfénytöbbletet hozott). Május és június azonban ismét napfényhiánnyal zárult, tgy kerekedett ki az említett deficit, önmagában ez nem jelentene túl nagy problémát, ha a szűkösen mért napfény legalább egyenletesen oszlott volna meg. Nem így történt, s különösen június bánt mostohán velünk. — Területileg hogyan oszlik meg a sugárzás? — Napsütést illetően Szeged és a Duna—Tisza közti terület van a legelőnyösebb helyzetben. Itt az évi átlag 2100 napfényes óra. A legkedvezőtlenebb adottságú részek közé tartozik Szentgotthárd, Zalaegerszeg és az északkeleti felvidék 1800 órás átlaggal. — Bízhatunk abban, hogy az év hátralevő részében az öreg Nap pótol valamit a mulasztásból? — Ebben csak bízni lehet... Reméljük így lesz, erre mutat az előrejelzés. Könyvekről — sorokbon Alekszandr Mezslrov: Búcsú a hótól. A filozófikus hajlamú költő az emberi élet buktatóiról, szenvedéseiről elmélkedik verseiben. Azt vallja önmagáról hogy a háború tette költővé, de úgy érzi, a művészet már nem illik hozzá, miután nagy élményét leírta: „harmincig a költőiség tisztelendő / harmincon túl — inkább szégyenletes." A háború által felidézett szenvedések viszont nem csupán emlékek: továbbélnek benne, meghatározzák életét. Témái között szerepelnek még a tájak, természetleírások, a szerelem, de mindig szemlélődő módon, életfilozófiává általánosítva. Stílusa csaknem mindig könnyed, egyszerű, világos, kifejezésre törekvő kiérlelt. (Európa Kiadó.) Luklanoaz összes művel. Lukianosz életműve összefoglalása és betetőzése a kései, hellenisztikus görög irodalomnak. Megjelenik nála szinte valamennyi jellemző műfaj: a fiktív levél, a filozófiai és moralizáló dialógus, az antik novella, a szónoki beszéd, a verses szatíra, az epigramma stb. Ugyanakkor Lukianosz nemcsak közvetítő, elődei és kortársai eszméinek továbbítója, hanem a világirodalom legnagyobb íróinak egyike is. Semmit nem vesz át anélkül, hogy ne tenné mérlegre, ne foglalna állást vele szemben, ne hangsúlyozná saját szempontjait. Lenyűgöző és megdöbbentően modernnek ható írásmflvészetét a hamis eszmények a hazugságok, az emberi és isteni gyarlóságok kíméletlen, maró irónlájú bírálatára, nevetségessé tételére összpontosítja. (Magyar Helikon Kiadó.) Gorilovlcs: A modern polgári családregény. A szerző három, egymással rokon természetű XX. századi családregény bemutatásával próbálja e regénytípus közös jellegzetességeit felderíteni. A három regényt (Th. Mann: A Buddenbrook ház, R. Martin Du Gard; A Thibault család, M. Gorkij: Artamonovok) bevált, ám a művet mechanikusan részekre daraboló eszközökkel dolgozza fel a szerző (keletkezési körülmények, eszmei hatások, a polgári társadalom hanyatlásának külső és belső jegyei, motívumok, szereplők, jellemek, cselekmény, szerkezet, valóságábrázolás stb.). A nagy tényanyag, a sokféle viszonyítás kielégíti a sorozat támasztotta igényeket. (Tankönyv Kiadó.) Pomogáts Béla: Déry Tibor. Jelenkori irodalmunk egyik legjelentősebb alakját rajzolja meg a szerző. Déry eddigi életművét az irói kibontakozás időrendiségében dolgozza fel, külön tárgyalva az író nagyobb alkotói korszakait. A tanulmány az indulást meghatározó avantgarde korszakot is műelemzésekben igyekszik felvázolni. Az elkötelezettség, a tudatos meggyőződés kifejezéseként vizsgálja aztán a Szemtől szembe kötet novelláit és a Befejezetlen mondat-ot. Az 1945 utáni két nagy periódus művészi tartalmait a közösségi kapcsolatok kiteljesedése, a munkára kész művészi energiák, az újrakezdés és a korrekció, a hit és a csalódottság élményei alakítják ki. Pomogáts Itt elsősorban a konkrét történelmi és emberi sorsból táplálkozó gondolatiság kibontakozását kíséri figyelemmel, s o G. A. úr Xben, A kiközösítő, majd az ítélet nincs és a két legújabb regény (Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról, Kedves bópeer ...!) elemzésekor is inkább a mondandóra összpontosít (Akadémiai Kiadó.) Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események Art A Vasárnap című új harsona, 1891. januQU. ár 4-én: Üdv az olvasónak! VASARNAP Hazánkban egyre-másra indulnak meg a különböző napi-, heti- és szépirodalmi lapok, amelyek azonban — eltekintve irodalmi színvonalon alul álló, selejtes közleményeik halmazától — roppant drágák, úgyannyira, hogy azt a szépért és jóért lelkesülő magyar nép meg nem veheti — az ára miatt. Ama megmagyarázhatatlan félelem és kétkedés, amelyei akkor éreztünk, midőn szépirodalmi lapunkat meg akartuk indítani — már már teljesen megszűnt. Városunk műértő-közönségének egy tekintélyes része felismervén egy olcsó s irodalmi színvonalon álló lap szükségességét, azt — már jóelőre — úgy erkölcsileg, mint anyagilag, a legnagyobb támogatásban réázesíté. Két szám után megszűnt. Egy félévvel később a Szegedi Napló írja: Sztrájk a gyárban. (Egy kis munkás kérdés.) Szegedre is beütött már egy darab sztrájk. Az első magyar kenderfonó részvénytársaság, a volt Bakay-féle kötélfonógyár munkásainak egy része ma reggel beszüntette a munkát. Azok a munkások, akik darabszámra dolgoznak, az úgynevezett „átaljások". A gyár nagyszámú napszámosai s a gépszemélyzet tovább dolgoztak s a gyár üzeme a sztrájk miatt nem akadt meg. Mintegy negyven ember tette le ma reggel a munkát azzal a kijelentéssel, hogy nem dolgoznak tovább, ha a gyár igazgatósága egyes bajokat nem orvosol. Az átaljás munkásoknál a részleges sztrájk megkezdésére az adott okot, hogy a gyár igazgatósága pár hét előtt a reggeli hat órán túl késedelmeskedő munkások ellen csak úgy. mint más gyárakban, erélyes rendszabályokat léptetett életbe. Elrendelte, hogy a megkéső munkás béréből minden pereznyi késés után egy krajczár levonassék. Az átaljás munkások ezt sérelmesnek találták magukra nézve. Azzal indokolják, hogy ők nem napszámosok, s mint darabszám szerint dolgozók, egész mindegy, ha pér perczet késnek is. Sérelmesnek találják azt is, hogy a rendszabályt csak akkor tudták meg, mikor megkezdették a levonásokat. Azt mondják, hogy közülük sokan messze laknak, másoknak órájuk sincsen s nem bírnak egész pontosan hat órára beérni. Azt kívánják hát. hogy a gyár igazgatósága a gyárba való érkezés terminusát 6 óra 10 perezre tűzze ki. Látnivaló ebből, hogy a síegedi sztrájk nem valami világbontó szocziálista mozgalom. A kívánságnak az igazgatóság azonban nem tett eleget s e miatt hagyta abba a munkát a 40 átaljás. De ma délután már folytak köztük s a gyár igazgatója között az alkudozások Gaál Endre iparhatósági biztos előtt. Ugyanekkor: Munkások sorsa. Szomorú utazás ez, amit a kenderkikészítő-gyár néhány kilépett munkása tesz Szegedről a hazájukba, Brünnbe. A morva gyármunkások nincsenek megelégedve a sorsukkal s hazamennek. De nincs annyi pénzük, hogy megtehetnék az utat s a rendőrség kényszerútlevéllel küldi haza a csapatot. Két héttel később. A Napló levélszekrényéből. Tanyai egészségügy. Tekintetes szerkesztő úr! Igazán megható, hogy a tyúkkolera megakadályozása czéljából 200 könyv rendeltetett meg és az kiosztatott a tanyai kapitányoknak. (Akinek nagy része fél napig betűzget ki abból a könyvből egy fél oldalt, azt is talán az előszóból.) Hanem az emberi betegségek megakadályozása czéljából is jó volna valamit tenni a tanyasiak érdekében, mert igen nyomorúságos közegész. ségügyl viszonyok vannak odakint. Ha valaki megbetegszik, addig meg is halhat, amíg az orvost el tudják hozni, nem lévén igen soknak kocsija, de költsége sem. Az ingyen gyógyításra a tanyai nem is számít. Nem veheti tehát igénybe jó része az orvosi segélyt. Aztán például, mint az alsótanyán 18,000 embernek oly roppant területen mit ér a két orvosi és bábái állás? Mindezek miatt is jó volna az emberi egészségbe való tekintetből, ha legalább megrendelné a nemes tanács a tanyai iskolák könyvtárai részére az „Egészség" című folyóiratot, a melynek hasznát venné a nép és fial, különösen, amikor valamilyen járványos betegség üti föl a fejét Tanyai. Ugyanekkor: Az új telefon. — Szeged—Budapest—Bécs. — Kedélyes, elegáns világ lesz az nagyon, ha megindul a tervbe vett telefon Szeged és Budapest. majd meg Bécs között. Bécs közelebb lesz, mint Dorozsma s Infanteriszt Eliasz Csamangó telefonon levelez haza a császárvárosból. A szerencsétlen szegedi államkölcsönös háziúr, ha nagyon elmérgesedik, búsan szurkol le három hatost a telefonos hivatalban. — Mi tetszik? — Néköm — kérdi elkeserülten. — Kössön össze az úr Szapáry Gyulával, — Hallóh! — Hallóh! — Ki beszél — hallatszik fölülről. — Kötsönös Rókus. — Mi tetszik? — Vögye mög a házamat... s miután nem kap rá feleletet, olyan hatalmas dörgedelmet ereszt meg hamarjában Rókus, hogy kétfelé áll a miniszterelnök füle. S Bécsből szinte igen érdekes sorokat ereszt meg Csamangó Illés, aki meg Bécsben szúrja le a három hatost. — Cuzammenbinden mit der her Csamangó in Szöged. Mikor aztán összekötik, belekiált: — Éd's apám! Küggyék kend sunkát, öhetném. — Küdök, küdök, fiam — motyogja az öreg — Ép most pakol! anyád a postára. —De né ott küggye kend — kiált vissza a fiú — mer itt várom a drót végin. (Folytatjuk.)