Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

PÉNTEK, 1974. AUGUSZTUS 23. 5 69 Z UJ Megyei tanácskozás Szegeden Tegnap délelőtt kezdődött meg az új tanévet előkészítő tanácskozás Szegeden, a megyei tanács nagytermében. A kétnapos értekezleten a megye valamennyi alsó- és középfokú iskolájának igazgatói, a szakfelügyelők, az iskolai pártszervezetek titkárai, a megyei, járási, városi pórtbizottságok propaganda- és művelődési, illetve a tanácsok művelődésügyi osztályainak munkatársai vesznek részt. Ökrös János, a pedagógusok szakszervezete megyei bizottságának titkára köszöntötte tegnap a tanácskozás résztvevőit, köztük dr. Ágoston Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát és Hantos Mihályt, a megyei tanács elnökhelyettesét, majd megnyitotta az értekezletet, amelynek első napján három előadás hangzott eL Dr. Ágoston József idő- helése és több Idő azerű közművelődési kérdé- gyakorlásra, készségek sekkel foglalkozott előadósá- képességek fejlesztésére. A ban. Az oktatáspolitikai és a vizsgálat során azonban az _ __ közművelődési párthatározat is nyilvánvalóvá vált, hogy kára" az * isköiar' pártszerveegységes szemléletének ki- sokféle ellentmondás nehezí- zetek munká járói tartott alakítása érdekében kiemel- ti a határozat végrehajtását. Az egyes iskolákban különDr. Szalontal József előadásában foglalkozott a tanácsi irányító munkával, ismertette. hogyan gyakorolják munkáltatói jogkörüket az iskolák Igazgatói. Értékelte a szakfelügyelők tevékenységét, megjelölte a nevelők továbbképzésének feladatait. Végül hangsúlyozta: a most kezdődő tanévben a tavaly bevezetett intézkedések teljes megvalósítása a cél. Ezt a munkát csak az oktatáspolitikai és a közművelődési határozat összefüggéseinek figyelembevétejutott lével, ezek szellemében leés het elvégezni. Délután dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tlt te a köztük levő összefüggé seket, foglalkozott azokkal a feladatokkal is, amelyek a végrehajtás során a pedagó- levő segédeszközeit gusokra hárulnak. Az elmúlt mindenhol használják előadást a tanácskozáson. , „ P®P qPP Az értekezlet szünetében dr. bozoek a tárgyi és személyi szalontai József megnyitótfeltételek. A tanítás meg- ta A festészet az őskortól "em. napjainkig című, összesen jól, 240 reprodukciót bemutató kiállítást. A megyei tanácstanév tapasztalatairól és az a pedagógusok közül még -„„J új iskolaév feladatairól dr. mindig sokan dolgoznak ké- h'áza eiőcsárnöirában "~meg_ Szalontai József, a megyei pesítés nélkül és — főként renciezett tárlattal ametanács művelődésügyi osztá- a járás iskoláiban — sok a jyet a megye és a város tslyának vezetője számolt be. városból kijáró tanár. A kel- kóláiba művelődési házaiba Az utóbbi években az isko- léténél lassabban változnak is elvisznek majd egyszerlai munkában. az intézmé- a pedagógusok nevelési el- re kívánják szolgálni a közi nyek fenntartása és műkő- vei, kevés a tanulók világ- művelődést és az iskolai nedésl feltételei terén nagy je. *" "*""' lentőségű változásokat idézett elő a tanácstörvény és szer. az oktatáspolitikai határozat. Végrehajtásuk eddigi tapasztalatalt az idén mérnézetét, erkölcsi tudatát, velőmunkát. A legnagyobb íígmélyiségét fejlesztő mód- művészek közismert festméA vizsgálat megmutatta, nyelnek reprodukcióit gyűjtötték össze azzal a céllal. hogy nem megfelelő mérték- hogy a vándorkiállítás segítse a képzőművészeti érdekciusban országszerte megtar- •Jggjf tott minisztériumi vizsgálat "hejése aI lődé* felkeltését, ízlést for. SfnTAÍSfrg e iskolán kívüli tartalmas idő. múljon és szemléltető töltés érdekében jobban ősz- anyagként szolgáljon az islontaj József. A negyven Csongrád me. sze kell hangolni az ifjúsagyei általános, tizenegy szak. gj szervezetek akcióit és fejközépiskolában, kilenc gim- leszteni kell az iskolák és a názlumban és munkásképző kol&i oktatásban. Ma szekcióülésekkel folynégy szak- közművelődési Intézmények tatódik a tanév-előkészítő taintézetben kapcsolatait. A nevelők mun_ nácskozás. A különböző ln_ folytatott vizsgálat szerint a kája megszaporodott az el tananyagcsökkentést egyet- múlt tanévben. A nagyobb értéssel fogadták a megye megterhelés az új intézkedépedagógusai. Az elmúlt tan- sek következménye, de át- tájékoztatást a szakfelügyetézménytfpusok vezetői a konkrét feladatokról papnak; évben megnövekedett a ne- meneti jellegű: az Iskolákvelők érdeklődése a korsze. rűbb pedagógiai módszerek ban nem többet, hanem „ másképpen kell dolgozni — iránt, így csökkeni a tanú- az új szemlélet meghonoso. vezetőitől lók emlékezetének megter- dása időt igényel. • • löktől, illetve a megyei művelődésügyi osztály csoportS. E. Apolló 74 Pergő műsor, izgalmas attrakciók Ismét cirkusz verte óriási sátrát Szegeden, fel számok között említhetjük a minden mutatvány sikerül a harmlncmázsás teenager ele- tökéletesen. A humorról a Kolozsvári téren, "két hónap fánt, Lilla fellépését. Ügy cirkusz két bohóca, Géza és alatt immár a második uta- táncol, olyan kecsesen és bá- Peti gondoskodtak, valamint zóclrkusz. Az olasz művészek josan, mintegy prlmabaleri- egy osztrák vendégművész után most az Apolló '74 clr- na. Amikor szájába veszi rekeszizmainkat próbára tekusz vendégszerepel Szege- idomárnőjét, még a légy- vő magánszáma. legna- zümmőgést is lehet hallani a T. L. den. Európa egyik gyobb utazócirkusza két év- hatalmas sátorban. A nagyvei ezelőtt már fellépett mű- múltú és világhíres Donnertsorával a városban, s múlt família ismét elkápráztat évi jugoszláviai fellépéssoro- bennünket állatszámaival, a zatuk után az idei hazai tur- lovagló tigrisekkel, az ennen ismét Szegeden vendég- gedeimes paripákkal. Bájos szerepelnek pár napig. Bár a kutyarevü egészíti ki a műmostani műsor nincs olyan sor állatprodukcióit. Az algyői szénhidrogénmező akár egy óriás üzem: fényes tartálysorok, Ide-oda tekergő vezetékek, sárgás lángot eregető kutak követik egymást. A hatalmas „mezei gyárban" modern berendezések hozzák felszínre az olajat és a földgázt — életkorukat Inkább években, mint évtizedekben lehet mérni. A gépmatuzsálemek hiányoznak innen ... Maga a kőolajkutatás sem tekint vissza valami nagy múltra — az első fúrásokat 1859-ben végezték Amerikában —, de az azóta eltelt százegynéhány év során mégiscsak összegyűlt annyi írásos és tárgyi emlék, amely megérdemli, hogy immár múzeumi anyagként megismerje az utókor. Azt, hogy a szánhidrogénkutatás, -bányászés emlékeit összegyűjtsék és kiállítsák, először az Egyesült Államokban — uz első sikeres fúrások színhelyén — határozták el, majd az európai olajbányászat egyik legismertebb központjában, a romániai olajmezőkön ls megnyitottak egy hasonló gyűjteményt. Hosszú Ideig csak ezt a két olajmúzeumot tartották számon a világon, egészen addig, amíg 1069ben meg nem nyílt a Dunántúli Olajipari Múzeum, Zalaegerszegen. HAZAI KUTATÁSOK Joggal tehető fel a kérdés: miért éppen a szénhidrogénvagyonát tekintve nem túlságosan jelentős Magyarország vállalkozott arra, hogy olajipari múzeumot létesítsen, megelőzve ebben sok más, „érdekeltebb" országot? A gyűjtemény megalapítását több ok is magyarázza. Elsősorban Eötvös Loránd zseniális torziós ingája, amely hazai produktumként elsőként tette lehetővé a modern geofizikai kutatásokat. Azután az a tény, hogy a magyar kőolajkutatás nem sokkal követte az első, amerikai vizsgálatokat. (Zsigmondi/ Vilmos még a múlt század második felében kezdett olaj után kutatni — egy vízfúráshoz hasonló berendezéssel —, Zsibó és Szelence környékén.) És épp így az a körülmény is, hogy a magyar mérnökök, geológusok számos találmánnyal, technológiai újítással segítették a gyorsan fejlődő iparágat. (A Magyar Vagonés Gépgyár például már 1897-ben megkezdte a tizenöt tonnás tartálykocsik gyártását, a Weiss Mannfred Művek pedig — 1936-37ben — kísérleti tankautókat szállított az Anglo Persian Oil Co. vállalat rendelésére.) Mindez kellőképpen Indokolja a müzeumalapílást. Az Iparég emlékeit először a toproni bányászmúzeum „A magyar kőolajbúnyuszat története" című kiállítása mutatta be. amelyet aztán szerencsésen egészített ki a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem eszközgyüjteménye. E két gyűjteményt vonták aztán ösBze, és nyitották meg — egyelőre — Dunántúli Olajipari Múzeum néven. ba Azt, hogy a múzeum miért Zulépontosabban ZalaMIÉRT ZALÁBAN? magas színvonalú, mint a Az artlstaszámok közül két évvel ezelőtti, mégis kétségtelenül legnagyobb élnagyszeru estet szereznek a ményt Símon Tibor Jászai. közönségnek, Az Apolló '74 díjas artista produkciója jeművészei lentette. A sátor légtérében, nagyon értik a cirkusz nyel- jo méter magasságban, lenvét. Tudják, miért szeretik gő trapézon mutatja be a az emberek tömegei még ma világon szinte egyedülálló, is, a huszadik század har- lélegzetelállító fejegyensúmadik harmadában az egyik iy0zó mutatványát. A velegősibb művészetet, a cir- szély közelsége és a produkkuszt. Az óriási sátorban a cló nagyszerűsége olyan kör alakú manézsban min- csendet varázsol a cirkuszba, denki fölfedezheti azokat a hogy az acélkötél suhanását tulajdonságokat, melyek be- lehetett csak hallani. Könylőle hiányoznak; merészsé- nyedség, erő és ördöngös get, bátorságot, ügyességet, ügyesség jellemzi a 3 Arpáerőt, kitartást. Izgalmas, per- disz akrobatamutatványait, gő, váratlan fordulatokban Az artistaképző iskola négy bővelkedő produkciót mutat végzős növendéke görkorcsobe az Apolló '74 cirkusz tár- íya-produkciót mutatott be, sulata. A jó zenéről a Big és nagyszerű volt Tibi-Tok Soul Band gondoskodik, kötélszáma, mely azt is bizoBoócz János vezetésével. A nyitotta, hogy a cirkuszhoz legszínvonalasabb műsor- velejárója, ha nem mindig Mikrobiológiai vándorgyűlés Ivánovics György akadé- emlékére alapított plakettet mlkus tiszteletére. 70. szü- ls. Az érmeket Váczi Lajos letésnapja alkalmából, Sze- professzor nyújtotta át a geden rendezték meg a Ma- mikrobiológiai kutatásokban gyar Mikrobiológiai Társa- kiemelkedő eredményekét el ság Idei vándorgyűlését. ért tudósoknak: a szegedi A háromnapos program Ivénovics György akadémítegnap, csütörtökön plenáris kusnak, valamint Johan Béüléssel kezdődött a Magyar la, Alföldi Zoltán. Nylredy Tudományos Akadémia Sze. István, Welszfeller Gyula és gedi Biológiai Központjában. Köves János, budapesti proMegnyitót Béládi Ilona pro_ fesszoroknak. A kitüntetetfesszor, az ülés elnöke, a tek ezután röviden ismerSzegedi Orvostudományi tették munkásságukat. Egyetem mikrobiológiai intézetének Igazgatója monA nagygyűlés délután szekcióülésekkel folytatódott. A dott. Az elnökségben helyet közel 200 résztvevő két téfoglalt Ivánovics György akadémikus, az MMT elnöke, Farkas Elek professzor, mában — Vírusok, Mezőgazdasági mikrobiológia — hallgatott előadásokat. Ma, az MMT főtitkára, valamint pénteken a baktériumgeneVúczi Lajos professzor, a tika, az általános mlkrobioDebreceni Orvostudományi lógia és az immunológia köEgyetem mikrobiológiai inté- rében végzett kutatásokról zetének igazgatója. Ezúttal lesz szó. Az előadások holadták át a Manninger Rezső nap folytatódnak. egerszegre — került, fölösleges indokolni. Magyarországnak e délnyugati táján kezdtek először, 1017-18ban olaj után kutatni, s ugyancsak ott tulAltak nagyobb mennyiségű, ipari termelésre is alkalmas kőolajat, 1037-ben. Mindemellett egy másik körülmény ls Zalaegerszeg javéra döntött: ott nyitották meg a Göcseji Falumúzeumot, amelynek szomszédságában jó terület kínálkozott egy hasonlóképp szabadtéri jellegű Ipartörténeti bemutató számára. Az 1989-es megnyitás után 1071-ben országos gyújtókörrel ruházták fel az intézményt, amely attól kezdve már nevében is hangsúlyozza, hogy nemcsak dunántúli, de — Magyar Olajipari Múzeum SZABADTÉRI BEMUTATÓ A múzeum igazgatója, a zalai olajbányászat egyik korábbi vezetője: Tóth Ferenc, öt kértük meg, hogy mutassa be a kora tavasztól késő őszig nyitva tartó, ipartörténeti gyűjteményt. — Mintegy félszáz eredeti felszerelés, szerkezet, berendezés a szabadban felállítva várja a látogatókat — mondotta. — Van közöttük teljes kutató-, és fúróberendezés, valamint számos feldolgozási, szállítási eszköz. .A kőolajipar őskorát Idézi egy Lapp-gyártmányú fúrókocsl, s ugyancsak a hazai kőolajkutatás és -feltárás első éveiből való az a Rotaryrendszerű, gőzzel hajtott fúróberendezés, amely 1935 és 1954 között 162 kutat mélyített le, több mint 210 000 méter mélységben. (A Rotary elnevezés arra utal, hogy ez a fúró már forgó vésővel dolgozott, s nem „ütve működve", mint a még korábbi fúrók ...) A termeléstörténeti eszközök között láthatók még egyebek között a mélyszivattyú himbák — ezekre csak Zalában volt, s van szükség, ahol a szénhidrogéneket nem hajtja a felszínre az algyői mezőre Jellemző rétegnyomás —, a különböző típusú lyukbefejezö és kútjavító berendezések. kitörésgátlók. Ez utóbbiak közül feltétlenül a legérdekesebb az Algyő— 168-us kút kttőrésgétlójá, amely uz emlékezetes gázkitörés során teljesen Összeégett. A' termeléstörténeti eszközök között látható Zala első, nagy mennyiségű olajat adó kútjának felszíni szerelvénye', szaknyelven szólva „karácsonyfája" is. A szabadtéri kiállítás része az a fedett csarnok ls, ahol a kisebb aépeket, műszereket, szerszámokat őrzik. A legérdekesebb anyag a zárt csarnokban létható. Van itt terepasztal, amely a geológiai szerkezetet — a kőolajnak és a földgáznak e szerkezetben való elhelyezkedését — mutatja; vannak Itt makettek, modellek, amelyek a fúrást és u kitermelést teszik érthetővé. Mint Tóth Ferenc elmondotta, 1975-re számba veszik az egész magyar olajipar meghatározó jellegű műszaki emiékelt, elkészítik a múzeumi címjegyzéket, elkészítik a katalógust. Mindemellett a magyar olaj történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtését ls erőteljesebben folytatják majd; e kutatás mind az olajipari vállalatok, intézmények Irattáraira, mind pedig a levéltárakra kiterjed. S még egy — szintén „proflltágltó" — feladat: a zalaegerszegi olajmúzeum munkatársai megkezdték az olajipar nemzetközi szakirodalmának összeállítását is, s azt tervezik, hogy a fiatal Intézmény hamarosan az egész világra kiterjedő statisztikai figyelőszolgálatot szervez, információs szolgálatot teljesít. Amolyan olajIpari „adatbank" lesz — nemcsak a múlt emiékelnek őrzője, de a jövő munkájának aktív segítője is ... AkAcz László Címképünk: „Lapp'-gyártmányú fúrókocsi. (Bojár Ottó felvételei