Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. AUGUSZTUS ZZ. Szolgálatban 'A mórahalmi s'/.öletésű Farkas Andrást a mihályteleki Üj Élet Tsz-ből szólította a parancs katonáékhoz. Kiskunhalason géppuskásnak és járőrparancsnoknak képezték. Minden tantárgyból jó eredménnyel vizsgázott, s a kiképzés végén az Egység Élenjáró Katonája lett. Akkor a közvetlen elöljárók igy jellemezték: „Komoly, csendes természetű, határozott egyéniségű. A fizikai fáradalmakat jól bírja, a határőrzésre vonatkozó harcparancsot önállóan is képes végrehajtani." A mlhályteleki 0) ÉletTsa általános lakatosa a gyakorlatban is bizonyította, hogy az újonckiképzésen Jól elsajátította a határőrizet tudományát. Váratlan helyzetekben Is feltalálja magát és mindig helyesen cselekszik. A közelmúltban például egy Izsáki bűnőző tervét hiúsította meg. — Éjfél utón vettem 6t a Ferenc-csatorna keleti partjának őrzését — kezdte a történet elbeszélését Farkas határőr —, szemerkélt az eső, ami nagyon zavarta a látást. Előttem húsz-har_ mlnc méterre cserjés, bokros terület volt. Ágtörésre, rőzserecsegésre lettem figyelmes. őz, vaddisznó vagy szarvas — gondoltam, de tévedtem. Három-négy perc múlva az egyik bokorból egy ember lépett elő. Felszólítottam és magamhoz parancsoltam. A merészkedő azonban nem engedelmeskedett. Figyelmeztető lövéssel kényszerítem — határoztam el — és azonnal cselekedtem. x — Ismét lebuktam — motyogta a szökni akaró izsáki ember és teljesítette a parancsomat. Kihallgatása közben kiderült, hogy korábban Röszkén. majd Bácsalmáson kísérletezett az illegális határátlépéssel. de elfogták a határőrök. Farkas András határőr tehát a harci helyzetekben is jól vizsgázik. Erről tanúskodik az ls, hogy tizenhat hónap alatt kiváló szolgálatáért, példás magatartásáért sokszor kapott már eltávozást. vagy jutnlomszabadságot. Gazsó Béla HAZASSAG I. kerület Szeged: Magyar Sándor és Nemes Rozália, Csanádi Mihály és Magony Erzsébet Sarolta, Tóth Antal és Szilasi Mária Eszter, Jónás Ferenc és Bakai Magdolna, Imre László és Laczkó Mária, dr. Pálmai-Pallag Lajos Mihály és Réti Ewter, Trecr Tivadar János és Bánkúti Gabriella. Erdődi István András és Nagy Jitliannn Valéria. Mihók Lajos és Macsányl Gizella Katalin, Batkl János e» Szabó Zsuzsanna, Lakatos Attila János és Korom Erzsébet Irén, Stutzmann Vilmos és Lakatos Mária Eva, Barta Károly és LOkHs Erzsébet, Csonka Miklós László és Korom Ágnes, Fogas József és Kopasz Eva, Dénes Balázs és Géczy Ágnes, Zentai József és Csapó Katalin Mária, Meszlényí Mihály és Kékes Zsuzsanna, Sárdv István és Perjésl Zsuzsanna. Kis Róbert Ferenc és Kanesár Gabriella Magdolna, Győri Ferenc és Mélykúti Margit, Venczel Antal és Jenol Irén, Földi MShálv és Kószó Hermina, házasságot kötöttek. Családi események Miklós, Martonosl Istvánnak és Kószó Margitnak Bernadett Margit, Kenderest Sándornak és Berkes Zsuzsannának Kornél Sándor, Balog Antal Józsefnek és Rácz Eva Annának Gábor, Kocsis Mihálynak és Kormányos Erzsébetnek Attila Csaba, Soós János Gézának és Vidéki Katalinnak Erika Katalin, Móra Istvánnak és Ábrahám Ágnesnek Csaba, Biró Jánosnak és Szabó Klárának Edina Dóra, Mlkula Ferenc Mihálynak és Kerekes Klárának Ferenc, Nagy Lajos Mihálynak és Narozsnik Zsuzsannának Zoltán, Egri MikKlskundorossma: Török József lós Istvánnak és Ágoston Klárá> n.il.A Valall- ll—.il „ii.,,.. Szőreg: papp László és Patkó Erzsébet házasságot kötöttek. Növényvédelem Mire jók a biológiai módszerek? i A kultúrnövényeink kártevői elleni védekezés biológiai módszerekkel való megoldását sürgetik növényvédelmi szakemberek és laikusok egyaránt. A szakemberek a biológiai védekezési eljárásoktól azt várják, hogy u vegyszerek hátrányos tulajdonságai nélkül, hatékonyabban, olcsóbban és a világpiaci nyersanyagellátástól függetlenül, mindenkor biztosítsák adott termesztési színvonal mellett megtermelt növényi termék megvédését. A szakmán kívül állók számára környezetvédelmi szempontok miatt jelent megoldást a veszélyes vegyszerek helyett emberre, állatra és növényre veszélytelen biológiai módszerek alkalmazása. A cél tehát közös: úgy kell biztosítani a fejlődő mezőgazdasági termelég számára egyre hatékonyabb növényvédelmi technológiákat. hogy a védekezések eredményességének növekedésével egyidejűleg csökkenjen azok környezetszennyezési' veszélye. A biológiai védekezés szűkebb értelemben azt Jelenti, hogy a kártevő rovar irtására természetes ellenségét (ragadozókat, tojás. vagy lárva parazitákat) felszoporitják és n védendő területre valamilyen módon egyenletes elosztásban kijuttatják. Tágabb értelemben véve ezekhez az eljárásokhoz tar. toznak azok is. amikor a kértevők számának csökken, tését vedlés-, vagy bábozódásgátló sterilizáló anyagok kijuttatásával érik el. Ezek az anyagok csak a kiválasztott rovarra hatnak, oly módon, hogy n fejlődési ciklus meghatározott stádiumában a továbljl növekedés és fejlődés megáll, az állat el. pusztul. Kémiai vagy fizikai (sugár.) sterilizálás következtében a rovarok tojásprodukciója csökken, a lerakott petéfcből pedig nem kel kl lárva. Mint az eddigiekből isiátható, ezen eljárások nagy hátránya a vegyszerekkel szemben, hogy a védekezés után a kártevő pusztulása nem azonnal, hanem néhány nap, esetleg hónap múlva következik be. A Csongrád megyei Növényvédő Állomás 1971 őta vizsgálja a gyakorlatban is alkalmazható biológiai módszereket. Az üvegházban károsító takácsatkák ellen sikeresen alkalmaztuk a Phytoseiulus' persimilis ragadozó atkát a megye hat téeszében (szentesi Árpád, Felszabadulás, Termál, szegedi Felszabadulás, Üj Élet, szegvári Puskin). A Baclllus thuringiensls baktérium élő spóráit tartalmazó szovjet gyártmányú Entobakterin és USA-gyártmányú Dipel-készítmények ugyancsak jó eredménnyel kecsegtetnek az amerikai fehér szövőlepke, a gyümölcsmolyok és néhány erdészeti kártevő lárvái elleni védekezésben. A gyakorlati alkalmazhatóságtól távolabb állnak még Tóth Béla: a táplálék- és Ivari csalogatóanyagokra, a vedlés-, és bábozódásgátló hormonális készítményekre, sterilizálásra, tojás, és lárvaparazitákra. rovarpatogép. vírusokra, antibiotikumokra épülő biológiai védekezési módszerek, azonban a vizsgalatok eddigi eredményei e téren isi kedvező irányt mutatnak. A fejlődés és az eredmények ellenére sem várható, hogy a biológiai védekezés kiszorítja a vegyszeres eljárásokat, sokkal inkább úgy tekinthető, mint a növényvédelmi technológiai válasza ték bővítését, a kémiai módszerek kiegészítését, speciális igények kielégítését szolgáló új védekezési lehetőség. Egyed László főmérnök éz Dobó Katalin. Pesti Mihály István és Szabó Erzsébet házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Molnár Miklós Péter és Fekete Márta Edit, Tóth-Kováca Ferenc és Horváth Zsuzsanna, Szabó István és Süki Gizella, Fekete László József és Bálint Eva, Szlamcslk József és Térbe Klára, Plvoda Pál és Jani Erzsébet, Simon Antal és Márton Mária Rozália, Gáti László József és Kővágó Ilona Magdolna. Vetró Mihály Ferenc és Göllönt Eva Ida, Kun József és Ginczingen Ibolya házasságot kötöttek. Algyő: süli Unre és Horváth Irma házasságot kötöttek. ül. kerület Szeged: Czombos István és Hegedűs Rozália, Klézli József Pál és Kállai M&ria Margit, Baros Tamás Tibor és Varga Ilona, Borgély Lajos és Faragó Anna, Farkas Béla és Nagy Margit házasságot kötöttek. 8ZÜLETES I. kerület Szeged: Zádorl Istvánnak és Dabls Rozália Máriának Anikó Erika, Paja István és Szilágyi Erzsébetnek Anikó Erzsébet. Mécsei Istvánnak és Kókonyl Teréznek Attila, Herédi Imre Antalnak és Igaz Juliannának Angéla Ágnes, Paragl István Józsefnek és Kunszabó Máriának Csaba, Laczkó Sándornak és Csala Katalinnak Dénes. Balog Sándornak és Kis Margit Máriának Sándor Zoltán, Tápai Józsefnek és papp Matildnak Edit, Mára Miklósnak és Sós Zsófiának Zsolt Miklós, Kiss Antalnak és Gombor Ilonának Tamás. Rtbizsár Károlynak és Gorcsa Katalin Margitnak Katalin Orsolya, Kocsis Miklós Györgynek Pap Ildikó Móriának En< ndre nak Sarolta, Bánfl Ferencnek és Komár Julianna Sárának Ferenc, Kovács Lászlónak és Vlda Piroskának László, Budai Lászlónak és Mátyás Irén Juliannának László. Benkó Zsolt Tamásnak és Masa Etelkának Ágnes, Papdl Józsefnek és Kószó Évának Marianna Eva. Szécst Lászlónak és Bakos Erzsébetnek László, Király Istvánnak és Homor Mária Erzsébetnek Vajk István, Miklós Ambrusnak és Slsa Teréziának András Zoltán, Fehér József Sándornak és Szőke Katalinnak Gábor József, Temesvári Imrének és Móra Máriának Anikó, Vajas Imrének és Erdődi Erzsébetnek Ildikó, Molnár László Pálnak és Pataki Katalin Jolánnak Tamás Péter, Németh Imre Miklósnak és Tóth Éva Ilonának Mónika, Klára, Nacsa Józsefnek és Gémes Aranka Máriának Ilona Tünde, Mangó Ferencnek és Zádorl Ilonának Csaba, Bán Imrének és Majsai Máriának Róbert, Szalal Sándornak és Kószó Mártának Károly. Vízhányó Jánosnak és Duda Ilonának János, Sajó Dánlelnek és Szekeres Erzsébetnek Dánlel, Dobó Józsefnek és Ónozó Aranka Máriának József István, Vastag Istvánnak és Gera Julianna Piroskának Erika Mónika, Karakás Antalnak és Laczkó Rozálláak Katalin, Temesvári Józsefnek és Makra Máriának József, Szabó Ödön Lászlónak és Bullás Máriának Csaba, Kovács Ferenc Józsefnek és Vincze Máriának Andrea Katalin, dr. Hovanyecz Tamás Józsefnek és Gaál Ágnesnek Norbert nevú gyermekük született. in. kerület Szeged: Bodó Imrének és Tury Zemlra Editnek Imre Attila, Czombos Imre Józsefnek és Szekeres Etelka Máriának Imre Zsolt, Véber Miklósnak és Pásztor Katalin Máriának Katalin, Avar Józsefnek és Hertllg Erzsébetnek Gábor, Tandan Mihálynak és Fehér Erzsébetnek Csaba. Lengyel Istvánnak és Óvári Erzsébetnek Erzsébet, Palik Antal Sándornak és Lévai Máriának Mónika. Apró Imrének és Simonvári Ilonának Csaba Pál, Juhász Józsefnek és RaszUk Éva Erzsébetnek Éva Dóra, Tóth József Attilának és llngi Jolánnak Jolán, Vér Andrásnak és Juhász-Vcdrea Juliannának Mónika, Szatler Józsefnek és Vlgh Zsuzsannának Zsuzsanna, Kovács Nándornak és Szakái Rozália Irénnek Nándor János, Szabó József Sándornak és Szőllősi Ilona Lenkének Tamás, Csehó Józsefnek és szegedi Erzsébetnek Péter, Dobó Ferenc Kálmánnak és Fehér Ilonának Mónika, Veress Károlynak és Nagy Anna Ilonának Eva, Ezsiás Sándornak és AcsalVargn Erzsébetnek Edina, Hegedűs Andrásnak és Bálint Veronika Erzsébetnek Andrea Veronika, Polgár Sándor Györgynek és Porok Mártának Annamária, Gerdán Péternek es Zakota Juliannának Norbert, Ojvári Istvánnak és Kovács Máriának Andrea Mária, dr. Bede Károlynak és dr. Takács Máriának Renáta Katalin, Tóth Lajosnak és Komáromi Saroltának Róbert, Giricz Sándornak és Kopp Zsuzsanna Máriának Szilvia Zsuzzanna, Túró Gyula Zsigmondnak és Jónás Máriának Zsolt Attila, Plgnoczkl Sándornak és Tlsóczkl Rozáliának Eva Rozália, Sós Zoltán Árpádnak "?s Horváth Etelka Máriának Gábor nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Tipal Ferencné Szántó Erzsébet, Wagner Istvánné Csürl Hona, ördög Szilveszter, Molnár Pálné Papp Anna, Vastag Illésné szabó Katalin, Lerner Jánosné Jencsik Piroska, Zámbó Gézáné Kothencz Erzsébet. Csányl Lajos, Kővári Györgyné Kollár Mária, ördög István, Pálmai Gyuláné Pópity Mária. Komlósl Mlhályné Sinka Borbála, Bácsfalusl Imréné Grapka Rozália, Jójárt Istvánné Krelnlnger Ilona meghaltak. Kiskundorozsma: Rácz Károly György meghalt. n. kerület Szeged: Kovács István, Czakó Mihály, Kopasz István meghaltak. Algyő: Balogh Józsefné meghalt. ni. kerület Szeged: Klspéter Jánosné Csongrádi Julianna, Kálmán Mihály, Ábrahám Andrásné Vlsnyel Anna, Gál Etel Mária, dr. Veres Lászlóné Fodor Julianna, Farkas Antal, Szócs Gábor, Molnár Mlhályné Gyuris Mária. Ki. zl Jánosné Süli Mária, Szilágyi János, szaghmelszter József Mihály. Varga Imréné Polyák Erzsébet, Mandelkern Sándorné Horváth Mária, Csanlszló Mlhályné Vígh Katalin meghaltak. SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 72. Szegcdi Napló, 1895. március 6. Törvényszék. A vásárhelyi zendülők. — A delegált bíróság tárgyalása. — Kiküldött tudósítónktól. Akik a múlt év úpril. havában kövekkel verték be n hódmezővásárhelyi széképület ablakalt s kaszákkal fenyegették a bezárt kapukat, hogy az épület belsejébe Jussanak, ma akaratlanul jutottak be odn, a nagy új ház legdíszesebb helyére, a közgyűlési terembe vádlottak gyanánt. Vannak vagy hatvanon fölül. Egyszerű, szőrös atyafiak, akikről elképzelheti az ember, hogy felizgatva rend- és törvénydöntést tegyenek, de azt aligha hinné el valaki, hogy ugyanazok szoczialista tanokat valaha csak megérteni is tudtak volna. A delegált szegedi törvényszék a széképület nagy közgyűlési termében kezdte meg a tárgyalást, amely előreláthatólag el fog tartani 12—14 napig akkor is, ha hat órát tárgyalnak minden nap. Hallgatóság erre a hosszú ügyre bizonyára akudt volna bőven, ha a belépti jegyeket nem korlátolt számban adják ki. De erre az intézkedésre szükség volt, miután a nagy számú vádlott s a még több tanú részére helyeket kellett fenntartani. Jegy nélkül kit sem bocsátottak be s három rendőrségi kettős őrségen kellett átmennie mindenkinek a lépcsőházban, míg a terembe jutott. A hallgatóság egy része a karzatra került, másik a teremben foglalt helyet. A város. A város izgatottságáról szélnek eresztett hírek lehetősen túlzottak. Nincs itt izgatottság, vagy legalább is annak nyoma sem látszik. A főtér reggel a hetipiacz megszokott képét mutatta azzal a különbséggel, hogy most csendőrségi lovas őrjáratok czirkálnak az utczákon. Semmi csoportosulás, semmi izgalom. A fővádlott Szántó Kovács János felvezetésénél a járásbíróság börtönéből a széképületbe kíváncsi tömeg kísérte ugyan, de az bármely más, ilyen nagy csendőri apparátussal berendezett utczai fölvonulást épp így megbámult volna, mint azt. Egyébként a rendbontásról szó sem lehetne itt. Vágy legalább is csak bolond és teljesen elvakult ember tehetné ennyi karhatalommal szemben. Kint van Szegedről egy gyalogszázad négy tiszt vezetése mellett. Orulis főhadnagy alatt ötven gyalog és lovascsendőr, a rendőrség a városházán van s a Vásárhelyen állomásozó huszárszázad laktanyájában teljes készenlétben áll. Még a tanúként beidézett csendőrök és huszárok is teljes fölszereléssel jelentek meg a törvényszék előtt. A városháza olyan ostromállapot képét mutatja, melyből az állapot megvan, s az ostrom hiányzik. A hátsó kapuk betéve. Az udvaron nyeregben öt-hat lovasrendőr. Az udvar közepén ágason hat bográcsban a gyalogszázad legénységének főznek reggelit. A főkapu becsukva, kívül-belül rendőr, akik minden jövőt megállítanak, egy szakasz rendőr készenlétben, a városház előtt fegyveres katonák, az előcsarnokban is s a lépcső minden kanyarulatánál két-két fegyveres csendőr, a tárgyalási terem előtt húzódó folyosón pedig tíz. Látható hogy itt sem kívülről befelé, sem belülről kifelé rendbontást csinálni nem lehetne. De a hangulaton sem látszik meg, hogy valamit csinálni akarnának. Sem suttogás, sem csoportosulás nem mutatkozik. Ezt konstatálja valamennyi újságíró — a Népszava tudósítójának kivételével, aki a tárgyalásról a berlini szocziáldemokrata lapoknak is küld tudósítást. A tárgyaláson valamennyi nagyobb központi lap képviselteti magát. A szállóban egy közrendi alaktól, aki a kályha sikeres begyújtása körül tett kísérleteket, megkérdeztem: — Kend nem szoczialista? — Dehogy — felelte megvető mosolylyal — csak a parasztok azok. A rendőrség mindössze egy közbelépést teljesített. Szentesről érkezett a városba egy Fenyvesi János nevű kosárfonó, akit ott szocziális mozgalmakból mint helyiérdekű vezérférfiút ismernek. A rendőrség ezt letartóztatta s hazaküldi a városába. A tárgyalás. „ A végtárgyalást pont kilencz órakor nyitotta meg Muskó elnök. Bevezetik a vádlottakat. Szegény, kopott-szűrös, szakdt ködmönű alakok, akik helyet foglalnak a padsorokban. De van köztük egy-két jobban, mesteremberes formában öltözött. A terembeh t;gy börtönőrmester, két rendőr s két csendőr van, amidőn a vádlottak padsora elé vezetik Sz. Kovács Jánost, a fővádlottat. Magas, kissé halványképű ember, tömött szakálla állán kiborotválva. A börtön levegője nem látszik meg rajta. Haja kóczos, nyári koczkósruhóban van, darócz felöltő rajta, amint bejön, hirtelen tekint végig vádlott társain. Felolvassa az elnök a vádlottak névsorát. 65en vannak. De nincs mind itt. Egy meghalt, egy megszökött, egy-kettő hiányzik. Azután a panaszosok nevére kerül a sor. Ezek tizennégyen vannak. A tanúk számát nem lehet még megmondani. Vagy 70 volt eredetileg, de Pollák Illés védő bejelentett még vagy negyvenet. Ezek kihallgatásával nyilvánvaló most már, hogy két hétig is eltart a tárgyalás. Dobák közvádló kérelmére a törvényszék az elmaradt vádlottak elővezettetését rendeli el. Fehérvári Sándor vádlott, egy szemüveges munkás, kéri eztán az elnököt, hogy anyja temetésére ereszszék el. Eleresztik. (Folytatjuk.)