Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

8 HÉTFŐ, 1974. AUGUSZTUS Mfc (Folytatás a 7. oldalrólJ nos központjának tehermentesíté­sére Újszegeden a Liget, illetve a Rózsa Ferenc sugárút környékét városközpont céljára jelölték ki. Az elmondottakon kívül az ál­talános rendezési terv behatóan foglalkozott még a város átkelő­hely-jellegének hangsúlyozásával (új hidak építése, a Tisza és a Maros kihasználása), a város és a táj kapcsolatával (üdülő- és zöld­területek), az iparkörzetek kiala­kításának lehetőségeivel és a köz­müvek fejlesztésével is. Megnövekszik a város A rugalmas tervezésre nagy szükség ls volt. A rendezési terv megszületésével egyidőben zajlott le például a Nyugati városrész rendezési tervének országos pá­lyázata — egyelőre csak erkölcsi haszonnal. Móravárosban nagyon rosszak a talajadottságok, más­részt az olajkutatást és -feltá­rást keresztezné az építkezés. Az általános terv ugyan már szá­molt Kiskundorozsmával, Szőreg­gel, Tápéval és Gyálaréttel, mint a szegedi agglomeráció részeivel, azonban 1973. áprilisában ezeket a községeket, illetve Algyőt, köz­igazgatásilag is egyesítette Sze­geddel az Elnöki Tanács. Jelenleg tehát Szeged területe 33 ezer 466 hektár, népessége pe­dig az 1970-es népszámlálás ada­tait tekintve: 144 ezer 997. Terület (hektár) Lakos Algyö Gyálarét Dorozsma Szőreg Tápé A varos most már átnyúlik a Tisza—Maros-szögbe, és két he­lyen közvetlenül érintkezik a ju­goszláv államhatárral. Nyilván­való, hogy a várostervezésnek az eddiginél sokkal alaposabban kell foglalkoznia a belső városrészek és a külső gyűrű szerves kapcso­latának, egységének, egymásra­épülésének megteremtésével. Mint már szó volt róla, a má­sodik ötéves terv idején a töme­ges lakásépítés területe Odessza volt, a harmadiké és a negyediké Tarján. Illetve a negyedik ötéves tervben kerül sor — miután te­rületéről elköltözött a ládagyár — Odessza befejezésére, a máso­dik ütem megépítésére. (Beépí­tési terv Takács Jánosné, 1972.) Az építkezés 1973-ban kezdődött, s még jelenleg is tart, bár a gar­zonház kivételével már valameny­nyl új ház áll. Most 25, illetve 26 la­kóház épül (közülük 11 tízszintes) 1100 lakással. Ezzel együtt Odesszá­nak összesen mintegy 7000 lakó­ja lesz, bár az építkezést — a Ko­rondi és a Parajdi utca régi há­zainak lebontása után — tovább folytatják. Újszeged fejlődése Üjszeged egyébként ls Igen so­kat fejlődött a közelmúlt évek­ben. Akárcsak a város más része­In (Felsővároson, Ságváritelepen, Dorozsmán. Szöregen), számtalan emeletes társasház, emeletes és földszintes társasház épült. Aki teheti, saját pénzéből teremt ott­hont magának. Társasházak szá­mára nyitották meg az újszegedi Blaha Lujza és Egressy Béni ut­cát. S hogy a Tisza túlsó partja valóban egyre inkább a Belváros részévé válik, jelzi, hogy itt ma­gasodik a Biológiai Kutató Köz­pont, közelében két egyetemi kol­légjum, távolabb a párt- és KISZ­iskola. A Dél-alföldi Gabonater­mesztési Kutató Intézet új épü­letet kapott, építik már a JATE biológiai intézetét is. őszre el­készül a játékcsarnok is az Odesz­szai körúton. Küszöbön áll Felsőváros egy részének rekonstrukciója is. Tar­jántói délre, a Debreceni, a Bi­hari, a Dankó Pista, a Tabán és a Csaba utcáig 1975-tel kezdődő­en három ütemben mintegy 2350 lakás épül 72 házban (közülük 5 tízszintes). Az ötödik ötéves terv (1976— 1980) legnagyobb lakásépítkezé­se az úgynevezett Északi város­részben és Rókuson lesz. Először MIS 724 10 087 5151 5127 fordult elő Szegeden, hogy egy városrész átépítése előtt szocio­lógiai vizsgálatot végeztek (Vá­rosépítési Tudományos és Terve­ző Intézet), hogy megtudakolják róla a lakosság véleményét. A beépítési tervek (Hübner Mátyás, Hernyák Imre) elkészülte után, 1975 elejére várható a beruházá­si program, s 1976-ban az első ház megépülése. Tarján, Felsőváros és az Észa­ki városrész a II. kerület belső területének jelenlegi, 35 ezer kö­rüli népességét 10—15 éven be­lül mintegy 75—80 ezerre növeli. (Az I. kerület lakosságának szá­ma 1970-ben 51,2, a II-iké és a III-iké egyaránt 33,6 ezer volt.) Egy ekkora városrész közép- és felsőfokú intézményei nem lehet­nek a most még egy központú város kiskörútján belül. Szeged második városközpontját Tarján és az Északi városrész határán, a József Attila sugárút és az Észa­ki körút mentén kívánják kiala­kítani. A Belváros rendezési terve Közben természetesen a Bel­városról sem feledkezhettek meg a városépítők. Szintén országos tervpályázat és kötetekre menő vizsgálati anyag (telek-, ház-, közterület-, közmű-, útkatasz­ter; városképi, műemléki, tele­püléstörténeti és a korábbi ren­dezési elképzeléseket összefoglaló előzményi leírás) alapján 1971­ben elkészült a Belváros részle­tes rendezési terve (Takács Má­té és Kiss István.) Ez többek között kimondja, hogy a Lenin körúton belül és a körít külső oldalán többé nem épülhet la­kóház. legfeljebb csak úgyne­vezett garzonház. A Belváros máris zsúfolt, a még meglevő hely kell az intézmények és az autóparkolók számára. Egy má­sik: sem a Belvárosban, sem a sugárutakon nem kerülhet lakás földszintre. 'A házak inkább lá­bakon álljanak, melyeket csak körül kell falazni, ha később üzletre, garázsra lesz szükség, és járható, lapos tetejük legyen, ami nem annyival drágább, mint amekkora nyereség, hogy pihe­nőhelyet ad a felnőtteknek és játszóteret az apró gyerekeknek A terv megszabta az intézmé­nyek. az autóparkolók, a nagy­és kisgarázsok helyét is. A szegedi városépítés talán legérzékenyebb pontja jelenleg a Belváros rekonstrukciója, a bontva-építés igen tetemes költ­séggel jár (szanálás, lakáspót­lás). Néhány építkezés azonban már megkezdődött a Nagykör­úton belül. Az átépítésre legko­rábban kijelölt — Arany János, Berzsenyi, Kazinczy, Dózsa György utca által határolt — tömbben a megyei tervező vál­lalat székháza és egy kisebb la­kóház már áll. Épül az új Hun­gária Szálloda a Lenin körút fel­ső végén, közelében 425 új lakás is lesz, házgyári elemekből. Üres a hely a Petőfi Sándor sugár­út, Ságvári Endre utca, Moszk­vai körút és Nemestakács utca által határolt területre szánt la­kásépítkezések számára. Való­színűleg az ötödik ötéves terv folyamán valósul meg két más, városképi szempontból is igen jelentős elképzelés: az egyik a Jókai utcai tömbrekonstrukció, melynek során a Dugonics tér­ről — a Kárász utca folytatá­sában — utcát nyitnak majd a Lenin körútra; a másik a Cent­rum Áruház mögötti rész átépí­tése, melynek keretében az üz­leti központ is bővüL Kiemelt felsőfokú központként Párt. és kormányprogram ír­ja elő mindannyiunk számára a lakásépítés feladatait. Most, a XI. pártkongresszus küszöbén itt Szegeden is elmondhatjuk, hogy jól éltünk a lehetőségekkel, szép eredményeket értünk el. Á X. kongresszust megelőző szegedi pártértekezlet kimondta, hogy „Növelni kell a negyedik ötéves terv során a már megkezdett vá­rosfejlesztési tevékenység üte­mét. A telepszerű építkezések (Odessza és Tarján) mielőbbi be­fejezése mellett nagyobb gondot kell fordítani a városrekonstruk­ció megvalósítására." Az elmúlt évek szegedi építkezései bebizo­nyították, hogy nemcsak kell, hanem lehet is úgy építeni nagy tömegben lakásokat, hogy az egy_ úttal a tudatos, tervszerű város­fejlesztésnek is javára váljék. Azt is mindenkor szem előtt tartották a város illetékes veze. tői és a várostervezők, hogy míg korábban a Gazdasági Bizottság határozata alapján Szeged (Deb­recennel. Győrrel, Miskolccal, Péccsel egyetemben) Budapest ellenpólusaként szerepelt az or­szágos fejlesztési tervekben, újabban a Minisztertanács által 1971-ben elfogadott településhá­lózat-fejlesztési koncepció szerint szerepköre kiemelt felsőfokú köz­pont. Ez azt jelenti, hogy or­szágrésznyi terület politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális központjává kell válnia a követ­kező években. Szeged tehát nem­csak önmaga számára épül (a legutóbbi adat szerint népessége elérte a 165 ezret), hanem a Dél-Alföld csaknem másfél mil­lió lakója számára is. egyes te­rületeken pedig országos funk­ciókat kell ellátnia. Irta: FEHÉR KALMAN, PÉTER LÁSZLÓ Fényképezte: ACS S. SÁNDOR (reprodukciók), BUZSAKI FERENC, SOMOGYI KAROLYNÉ Szerkesztette: FEHÉR KALMAN Tarjannak máris 19 ezer lakója van Szeged az ezredfordulón Újszeged is igen sokai fejlődött a közelmúlt években. A Tisza túlsó partja valóban egyre inkább a Belváros részévé válik. A városnak nemcsak elké­szült rendezési terve, de azt végre is hajtották, pontosan kidolgozott terv és program szerint... Az általános csatornázás már megtörtént, nincs talajvíz, sehol nedves pincela­kás, de van magasnyomású víz­vezeték és az utcák forgalmának megfelelő világítás... A „porvá­ros" eltűnt, mert az összes uta­kat már burkolták, a szépen pro­filírozott utcákon, a széles gya­logjárók melleit nem a poros lo­vaglóüták, hanem a kétirányú közlekedésnek megfelelően elkü­lönített bitumenes autóutak hú­zódnak a széles sugárutak köze­pén. A két autóút között park­sáv. A tereken, gyermekjátszó­helyeken parktükrökben, utca­szögelődéseknél a régi árusítóbó­dék helyett szobrok. emlékművek, szökőkutak..." Ez az idézet nem az ezredfor­duló Szegedjéről szól, a Szegedi Szemle 1929. március 11-iki szá­mában azt igyekezett megálmod­ni a szerző, hogy a nagy árvíz centenáriumán, 1979-ben milyen lesz a varos, hogy addigra vajon befejeződik-e a rekonstrukció munkája? Álmodozni tehát nagyon veszé­lyes, de azért most már bízvást állíthatjuk, hogy ami nem is ké­szül el belőle 1979-re, az meg­lesz az évszázad végére. Egyet­len feltétel a békés alkotó mun­ka lehetősége. Hanem azért például a techni­ka is megtréfálhat bennünket. Az 1929-ben kelt cikk autóuta­kat követelt, az 1968-ban készült általános rendezési terv is gép­járművekkel számol. De vajon lesznek-e egyáltalán gépkocsik negyven-ötven évvel az ezredfor­duló után? Vajon az 1879-es vá­rosrekonstrukciós terv számolha­tott-e az autómobilizmussal, mi­kor is az első autó 1886-ban je­lent meg a világon? Most pedig a tudományos-technikai forradalom korában élünk, s mint már eddig is, ezután is érnek majd ben­nünket meglepetések. Ezért okos az általános rendezési terv, ami­kor a 21. század első felére cső harmadik fejlesztési szakasz szá­mára tulajdonképpen nem mond konkrétumokat, hanem az első két szakasszal csak elébemenni igyekszik az akkori követelmé­nyeknek, igényeknek. A város­szerkezet előrelátó méretezése, a szerkezeti nyitottság elvének ki­mondása, a városi létesítmények élettartamának, a gépjárműfor­galom telítődésének számbavéte­le — ez az, ameddig e terv ilyen nagy távlatban elmehet. De azért csak álmodozzunk bátran, mert álmodozás, jövőbe vetett hit nélkül nincs előreha­ladás. Fogódzónk lehet az is, hogy megnézzük, mekkorát ha­ladt a város az elmúlt 26—30 évben, mondjuk éppen a felsza­badulás óta, ugyanis 26 év van még hátra az ezredfordulóig is. Elért fejlődésünk magáért beszél, márpedig a fejlődés egyre gyor­sul, nyilvánvaló, hogy a követ­kező három évtized eredményei még sokkalta nagyobbak lesz­nek, mint a múlt háromé. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a tervezett új lakónegyedek addigra mind elkészülnek, sőt be­fejeződik a Belváros rekonstruk­ciója is, s ennek következtében Szeged lesz modern város, hogy egyúttal megtartja régi je­gyeit is. Az általános rendezési terv szerint — a meglevőn, illet­ve meglevőkön kívül — híd ível át a Tiszán a Nagykörút két vé­génél, sőt híd vezet Tápéról a Tisza—Maros szögbe, az egykori­nál pedig délebbre lesz ismét vasúti híd is. Teljesen kiépül a külső, harmadik körút Az E5-Ö6 nemzetközi autópálya ugyan el­halad a város mellett, de aki mégis be akar jönni Szegedre, az a Dorozsmától északnyugatra le­vő, többszintes kereszteződésben fordulhat errefelé. Ezen a keresz­teződésen át lehet majd kijutni a repülőtérre is. Miért ne hihet­nénk, hogy addigra ismét lesz belföldi légiforgalom, mondjuk helikopterekkel, légibuszokkal? A rendkívül nagy vendégforga­lomnak a közeli határátkelőhe­lyeken és az ünnepi hetekgn kí­vül az is oka lesz, hogy Szeged végre valóban fürdővárossá vá­lik. A napfény és a — gyógyvíz városává. Mivel most is tudjuk, hogy az itt található hévíz — gyógyvíz, biztosak lehetünk ben­ne, az olajkutatások befejezése után ismét előtérbe kerül e má­sik kincs, a geotermikus energia feltárása. A SZOT gyógyszálló­ján kívül még számtalan más szálloda is épül, közülük talán egy éppen a Tisza—Maros szögé­ben, s ennek tetejéről végre sza. badon lehet gyönyörködni e cso. dálatosan romantikus tájban, me­lyet ma még sem mi, sem vendé­geink nem ismernek elégge. Ter­mészetesen lesz gyógyfürdő, fe­dett uszoda, sőt minden városrész­nek meglesz a maga saját strand­ja is. Játékcsarnok, uszodák, mű­jégpálya, sok apróbb, nagyobb sportpálya teremti meg a város lakosságának a testedzés minden lehetőségét. Kiépülnek az üdü­lőtelepek a hattyasi Holt-Ti­sza, az újszegedi Maros-part mel­lett és a Tisza—Maros szögben is. A szőke Tisza a csónakoké lesz, a villámgyorsan száguldó motoro­soké, a lebegő légpárnásoké és a kecsesen sikló vitorlásoké. És a hajóké. Szeged, mint tengeri ki­kötő — nem is olyan utópia már manapság. A város népessége az ezredfor­dulóra feltehetőleg meghaladja a 200 ezret, s ez azt jelenti, hogy kisvárosból — nemzetközi mér­cével mérve is — középváros lett. Hazai körülmények között pe­dig — a dél-alföldi régió centru­maként — már minden bizonnyal teljes értékűen lesz képes betöl­teni kiemelt felsőfokú központi szerepkörét. Hagyományos és új ipara, magas fokú kultúrája és vonzó vendégforgalma révén la­kóinak még az eddiginél ls szebb, és kényelmesebb városa lesz, olyan város, mely fontos helyet foglal el a népgazdaságban, s melyet örömmel keresnek fel az emberek hazánk más tájairól és a világ minden részébőL

Next

/
Oldalképek
Tartalom