Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

t WNShnhp, »T<f. AUGUSZTUS I% Árvízi zárszámadás w t Ujabb kedvezmények az árvízkárosultaknak Az idei Tisza völgyi árvíz előtti helyzet — a tartós mintegy 150 millió forint. Szárazságot követő csapadékos időjárás — hasonló volt az A keletkezett károk jelen1970. évi árvizet megelőzőhöz, sőt a Felső-Tisza és mellék- tős részét megtéríti az Állafolyóinak vízgyűjtőjén a csapadék mennyisége egyes helyeken meg is haladta az akkori értékeket. Az esőzések hatására júniusban a Tiszán és mellékfolyóin ismételten levonuló heves és igen magas árhullámok több helyen megközelítették, helyenként pedig meghaladták az észlelt maximumokat. Á Tisza völgyében csaknem két hónapig kellett folyamatosan védekezni, és egyidejűleg maximálisan 2260 kilométer hosszúságú védvonalon árvízvédelmi készültteken vésztározókat létesítenek. Az. OVH előzetes felmérése szerint az árvízvédekezés költsége a Tisza völgyében 97 millió forint volt, a belseget tartottak. Az 1974-es vízvédekezés költsége pedig árvíz is bizonyította, hogy az mintegy 15 millió forintot árvízvédekezés leghatéko- tett ki. A vízi létesítményeknyabb, leggazdaságosabb ben 30 millió forintos kár módja a védelmi alaplétesít- keletkezett. Az árvíz miatt mények fejlesztése, kellő biz- 26 mezőgazdasági épület és tonságra való kiépítése, kb. 300 személyi tulajdoni Ezért a folyók árvízvédelmi épület került víz alá. A víz rendszerét a töltések erősí- kereken 7 ezer hektárnyi hultése mellett területi árvízvé- lámtéren kívül fekvő meződelmi rendszerré fejlesztik ki, gazdasági területet öntött el. és az arra alkalmas terüle- A kár hozzávetőlegesen mí Biztosító az érdekelteknek, ha érvényes biztosítási szerződésük van. A kárt szenvedett és személyi tulajdonban álló lakóházak helyreállításának és újjáépítésének támogatására — a Minisztertanács döntése szerint — a kamatmentes kölcsön felső határát 130 ezer forintra emelik fel. Külön mérlegelik azoknak a helyzetét, akiknek már az 1970. évi tiszai árvízkárból eredő kölcsöntartozásuk van. A pénzügyi szervek felhatalmazást kaptak arra, hogy a kérelmezők személyi és anyagi helyzetének gondos vizsgálata alapján, rendkívüli esetben, a törlesztés időtartamát meghosszabbítják, esetleg a kölcsön visszafizetését részben vagy egészben elengedjék. Az integráció hétköznápjcil Egy új magyar mesterség A hatvanas években meg- tálnak. A párezer forintot lesztők. Csak egyetlen példát kezdett nagyszabású iparfej- érő terméktől — eljutottak a ehhez: a korszerű autógyári lesztési programok — közúti 60—80—100 milliót érő festősoron ma már csak szín. járműgyártás, számítástech- komplett festősorok készíténika, petrolkémia kiépítése séig. mellett néhány nagy magyar gyár laboratóriumában, az előbbiekhez képest ugyan kisebb horderejű, ám rnégis igen értékes, korszerű új magyar mesterségek, ipari A fejlesztés tempója különösen 1967-től gyorsult fel, amikor közvetlen munkatársi kapcsolat alakult ki a HAFE fejlesztői és a szovjet hotykovói kutatóbázis szakváltós festőberendezések dolgozhatnak. A színváltás azonban egy-egy gyártósoron nem tarthat tovább 1—2 percnél. Több idő nem eshet ki, mert akkor felborul a szerelőszalag ritmusa. Ez a ritmus pedig a hatékony tevékenységek is kibontakoz- emberei között. Ettől kezdve gépkocsigyártás legfőbb torták. A telemechanikai rend- közös fejlesztői, kutatási szerek gyártása pl. az MMG- pr0gram keretében dolgoztak ben, vagy a műbőripar ki- együtt fejlesztése Győrben. A>: új, Ré i i & h nagy jovonek elébe nézz> te- zetközi munkamegosztásra elvekenysegek egyrke mmden- sősorban ott nyílik jó alka_ lom, s ott születhetnek igaképp a felületvédelmi — vagy hétköznapiasan: a festőberendezések gyártása is. Az egész világ ádáz harcot vív a rozsdával: a fémek tuberkolózisával. Becslések szerint hazánkban is évente már 10—12 milliárd forint a korrózió okozta Kár. A korrózióvédelem feladatai ráadásul egyre szaporodnak, pl. az automobilizmus terjedésével, a mezőgazdaság gépesítésével, a háztartási kisgépek számának gyarapodásával. E gépipari termékek tömeggyártóiparában éppen ezért az utóbbi évtizedekben alapvető berendezéssé váltak a különböző felületvédelmi gépsorok és festőrendszerek. zan jo eredmények, ahol mindkét fél hozhat már valamit a „házasságba". Ha a magyar szakemberek egy része a 60-as évek elején nem ismeri fel ilyen jól a fejlődés útját ebben a témában, s nem születik — ezután — több magyar találmány is a festőberendezések tökéletesítésére, akkor ma ez a kapcsolat a szovjet fejlesztőkkel aligha létezne, s főképp nem létezne az együttműködés a szovjet iparral. A kialakult kapcsolat alapján pedig a közelmúltban egy 1985-ig érvényes közös fejlesztési és termékszakosítási rása. A magyar szakembereknek tehát olyan készüléket kellett készíteni, amely 1—2 perc alatt kiengedi magából a festéket. Kimossa önmagát makulátlan tisztára, s az új festéket felszívja tartályaiba. A magyar berendezés teljesítette ezt a normát. A ' fokozatosan kialakuló magyar—szovjet együttműködés hatására a HAFE termelési értéke a festőberendezések előállításában 1970től 1974-ig megháromszorozódott. 1980-ra pedig újból csaknem háromszorosára növekszik. Az utóbbi három évben a festőberendezések súlya a gyár termelésében 14ről 32 százalékra növekedett. Végülis: új gyárai kellett berendezni Nyíregyházán. Ez a gyár ma már a szabolcsi ipar fejlesz ;ísében egyezmény születhetett. Ennek >s számottevő bázis. Ez a . . , , , » - n • ctiyciincnv a^uictucictt. i^iuíci Napjainkra ezek eloallitasa- k^.etében _ 1980 ie _ éven ha hirfott „MTiTetkívriW is Ker(-leDen Laöu-ig even. ba tudott — nemzetközileg is figyelemre méltóan — bekapcsolódni a magyar ipar. Alig több mint tiz évvel ezelőtt a volt Hajtómű és Felvonó Gyár (HAFE) néhány szakembere nekilátott az akkor még Európában újdonságnak számító nagy teljesítményű festőberendezések magyar változatainak megszerkesztéséhez. Sokan sajként egymilliárd forint ertékben szállít majd a HAFE 4 év alatt végbement meny. nyiségi növekedés már k:fi. zetődővé teszi az állandó berendezéseket a Szovjet- műszaki fejlesztest, technolo. uniónak. Közben a szovjet giai es gyartmanykorszerufesíőberendezés-ipar bővítése sitest- Ilyen nagyságrendű következtében az együttműködés részegységgyártási kooperációvá alakul át. A szovjet kutatókkil a közös fejlesztési munkában kialakult az a festőberendetermelést viszont, a magyar ipar, csakis a nemzetKöjd munkamegosztás keretei közt képzelhet el magának. Gerencsér Ferenc Baks iskolája Iskolába járó gyerekekben gyobb étterme is. Eddig is az szünet végén két gondolat iskoláé volt a legnagyobb szokott összeütközni. Az konyha, de az alig nagyobb, egyik szerint legalább kará- mint a mostani mosogató. Még működési engedélye se volt. Tizennégy tantermes, emeletes iskola, nagy konyhával, nagy ebédlővel, központi fűtéssel, egy szép tornaterem közeli kilátásával, tágas zsibongójával — erre a baksi ember nagyon gondolni sem mert. Hogy az ő gyereke olyan szaktantermes rendszerben szerzi holnapra-holnaputánra való tudományát, csonyig tartana el szünet,'a másik viszont arra kíváncsi, milyen lesz az új osztály. A baksi gyerekekben a kíváncsiság nőtt nagyra, azt szeretnék tudni, milyen az egész új iskola — viselve. Seregestül jönnek már most, segítenek takarítani kívül-belül, és közben nézik, melyik terem lesz az övék. Felnőttek is vannak itt, a szülői munkaközösség hívására mindennap jönnek, amilyet a városi gyerek se Sok idejük nincs a rendcsinálásra, haíharosan itt az avatás napja. Bakson huszadikán kell olyan rendnek lenni, mint máshol szeptember elsején. Elekes Lajösné és Volford Ferencné egymás mellett mossa az ablakot, kérdezzük meg őket, mit várnak az iskolától. — Azt, hogy kényelmes legyen. — Mikor kényelmes egy iskola? — Ha reggel nyolckor minden gyereknek csöngetnek benne. Amikor délutánce volt a gyerek, fölkelt reggel, délig annyira belefáradt a játékba, legszívesebben bújt volna az ágyba aludni. És akkor kezdte a legnehezebbet, az igazi nagy munkát. Típusterv szerint készült az új iskola, annyi eltéréssel, hogy négy tanterem helyett hét lett benne. Kisebbék lennének a termek? Bakson balkezes ember se rajzolná kisebbre, mert itt bőven terem a gyerek. Egy azzal nyertek, hogy bejáratot az összekötő folyosóra tették, egy másikat azzal, hogy a központi fűtés kazánháza, és a fűtő pihenőszobája is innen nyílik, és valahonnan kikerült a harmadik ráadás is. Az összekökóstolhat meg hamarabb, most is örömmel tölti el. Bánfi József az igazgató, Bárkai Mihály a helyettese — kérdezzük meg az új iskola kellős közepén: avatás előtt mi a legnagyobb gondjuk? Egy szó panaszt nem mondanak az építőkre, dicsérik kezük munkáját. Azzal se hozakodnak elő, hogy ezt vagy azt nem így gondolták. Egyszerré mondják inkább Levelényt. öt kilométerre van ide, régesrégi cselédmajor. Az a legnagyobb gondjuk, hogy az új iskolával sokszorosára nőtt a falu és a major közötti szintkülönbség. Ott kint egy „osztályba" jár az elsős a nyolcadikossal, a tanító az egyik percben azt tanítja, hogyan kell pontot tenni az betűre, a másikban meg azt, mit mond maghasadásnak az atomfizika. Ennek az iskolának is kötelessége lenne a holnapnak tanítani, de földbe nyomja mai adottsága. Első szóra itt a gondolat: termet elférne a tizennyolc leveléa fő- nyi gyerek az új iskolában is. A szülők maguk kérték, sok aláírással, hogy ide jöhessenek. Az iskola tárt kapuval várná őket. A VOLÁN buszt is adna, pontos, megbízható menetrendet is — mégis elakadt a szekér. Pedig bető a huszonkét évvel ezelőtt ton út visz Levelénybe. De épült négytantermes iskolát köti össze az újjal. Ha öszszeadjuk a régi négyet, meg az új hetet, akkor se jó a számítás. A baksi összeadás szerint tizennégy tanterem lett, egy műhely, és négy szertár. Ide került a falu legnagyobb konyhája és legnanálták tőlük a pénzt, kísér- zes-sor — amelyet a szovjet leteiket elfecsérelt időnek 'Par és a HAFE közösen ketartották. Az élet azonban — szít "^J0 1976-tól fokozatoígv szokás mondani — őket san- Az alapozó és befedő igazolta, és a gyár vezitöit, festőberendezés-sorok elókéakik vállalták a kockázatot a szító és befejező szakaszáhagyományokkal nem ren- hoz a gépeket a szovjet ipar, delkező új termikek kikísér-' 2 középső — a ténylegesfesletezéséért. A sikeres villa- tő szakaszhoz a bérenJezéselatirányítás titkának éppen ket Pedig a magyar ipar kéez a nyitja: időben meglátni, szíti majd. A kiegészítő behogy 5—10—15 év múlva mi lesz majd az igazán jó termék. 10 év alatt a HAFE új profilt teremtett üzemeiben, méghozzá igen korszerű és nagy jövőjű profilt. Kézi rendezések egy • részét szintén a magyar ipar állítja elő: a víztisztítót, az áramforrásokat, a vegyszer előkészítőt a tóbbi közt. Az együttműködés során az utóbbi években renikívüi festőpisztolyokkal kezdték — értékes műszaki eredményeme mer festőgyárakat oxpor- ket ertek el a magyar f^-4járműwaetaic valóban isme. lehel jelentkezni. • • Önkéntes forgalmi vizsga Az SZMT munkavédelmi felügyelősége körlevelében értesítette s>. szegedi vállalatokat arról, hogy az országban először — önkéntes forgalmi vizsga akció keretében — felmérhetik gépjárművezetőik felkészültségét, meggyőződhetnek arról, a rik_e kellőképpen a forgalmi szabályokat, illetve azokat megfelelően alkalmazzák-e a gyakorlatban. Az önkéntes forgalmi vizsga letételére az autóklub megyei csoportjánál (Szeged. Kossuth Lajos sugárút 1X2.) olyan keskeny, hogy nagy busz el nem fér rajta. Ha csak biciklis jön vele szembe, akkor is belecsúszik a feneketlen sárba. Tizennyolc gyereknek kis busz is elég lenne, és az el is férne áz úton, de a VOLÁN-nak nincsen más, csak nagy busza. Most dől el, mi lesz Levelényből? Az utat meg nem szélesitik, nem éri meg. Egy évtizedre visszazárják a gyerekeket cselédőseik szűkmarkú iskolájába, ha most megoldást nem találnak. Mi lehet a megoldás? Az állami gazdaságnak van egy olyan autóbusza, ami az utat is megjárja, és az egész levelényi iskola belefér. A majorban lakók az állami gazdaság dolgozói, haza dolgozna tehát a busz, ha hozná-vinné a gyerekeket. Biztosra veszem, mire az én írásom napvilágra jön, tériil-fordul az üzenet Baks és Fdgyő között, hogy a busz gyerekekkel jön-megy szeptembertől. Az iskola vezetőinek bizakodó szavai után merem enynyire biztosra mondani. Bakson mondom, amit máskor, máshol is elmondhattam volna, hiszen régen magamban hordom. Ha egy iskola nem • készülne el szeptemberre, hányná bennünk az indulat a cigánykereket. Akkor is, ha tudjuk, hogy az építők lakóházakat építenek, vagy gyárakat. Azt mondjuk, ne legyen gond, ha jön a szeptember. Az iskolában tanul a gyerek egy életre pontosságot, megbízhatóságot, ezt a lehetőséget ne játsszuk el rossz példával. Van egy vállalat, az a dolga, hogy az iskolákat fölszerelje. Székkel, asztallal, táblával, mindenféle eszközökkel. Írásvetítőket rendelt az iskola Baksra. Ha már van szaktanterem, ne csak a neve legyen az. Még telefonba is azt mondták annak idején, két hét múlva itt a vetítő. De három hónap kellett, amíg a megrendelést visszaigazolták — októberre. Addig várjon a szaktanterem! Székek, asztalok? Decemberben van vége az évnek, addig azok is itt lesznek. Nem tudom, bútorral hogyan vagyunk ellátva, de írásvetítőből annyi van, hogy a szegedi OFOTÉRT vezetője nem tudja, hogyan adja el. Miért nem vesz innen az iskola? Azért, mert pénzügyi kötöttségei nem engedik. Vagy a kötöttségeket kellene végre megszüntetni, vagy a TANÉRT-nek megmondani, hogy Bakson is, máshol is szeptemberben kezdődik a tanítás. Legalább annyira vegye komolyan, mint mondjuk a tejipar, ha iskolásoknak szánt tejről van szó. A falu maga rakta félre a forintokat az új iskolára. Csak annyi támogatást kért, amennyit az árak időközben fölfelé mentek. A téesz soksok munkát adott hozzá, természetes fölajánlásképpen, kérni se nagyon kellett. És társadalmi munkával itt van az egész falu. Jól kiköltekezett mostanában Baks. Üj vízművét az iskola alapozása előtt adták át. Kiépült közben jó üzlethálózata, járdája mindenfelé, és van olyan iskolája, húsz év alatt akármerre fordulhat benne a tanügyi elképzelés. Mi következik ezután? Ügy hallottam, a most jövő öt év az egészségügyre megy. Az egész falu így akarja. Horváth Dezső"