Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
SZOMBAT, 1874. AUGUSZTUS 17. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 XV. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16-ig. Fotóklubok X. Szegedi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember 1ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra parkban, augusztus 20igMelooco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékklállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhímzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A szegedi fűszerpaprika története. Kiállítás a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, szeptember 10-ig. Táncra, muzsikára Az Állami Népi Együttes bemutatója A mozdulatok nyelvén Brieder János Sopronba való, az úttörőház tánccsoportjában kezdett táncolni, nem kevés sikerrel! Általános iskolás korában két barátjával indult a Ki mit tud?-on. Bejutottak a középdöntőbe is. Mindössze 15 évesek voltak. — A balettintézetet és a gimnáziumot már Pesten végeztem, az együttes ösztöndíjasaként. Első külföldi szereplésemre is tanuló koromban került sor. 1966-ban részt vettem a tánccsoport kéthónapos északi turnéján. Finnországban, Norvégiában, Svédországban léptünk fel, majd a Szovjetunión át, Moszkvából jöttünk haza. Azóta már több helyen megfordultunk; Svájcban, Angliában, Franciaországban, Szíriában, Libanonban. Leggyakrabban az Ecseri lakodalmassal mutatkoztunk be, mindenütt nagy sikerrel. A bemutató közönsége csoportos és szólótáncban is meggyőződhetett a fiatal táncos művészi képességeiről. Többek között a Karikára székiek! kompozícióban és a hegyközi lakodalmi képek vőlegényeként láthattuk színpadon, — Nagyon szeretem a hivatásomat, a tánc minden érzés, gondolat kifejezésére al. vannak kedvenceim, a dunántúli, somogyi, Kapuvár környéki, és erdélyi táncok, közülük is a legényesek. Magával ragadó ritmusuk, fergeteges sodrásuk fiatalságot, erőt érzékeltet. A népművészet minden formájához vonzódom. A dal, a zene a tánctól elszakíthatatlan. Pihenésként, és tánc közben, gyakran énekelek. A népdalok kedvéért gitározni !s megtanultam. Eleinte csak otthon, baráti körben énekeltem, később már az együttesben is. Így például Rábai Miklós kompozíciójában, a Hét szín virágban német népdalokat szólaltattam meg. Hanglemezfelvételemen pedig dunántúli és kapuvári dallamokat éneklek. L. Zs. Siflis József felvétel* Jelenet a hegyközi lakodalmasból: menyasszonytánc Koncertek Salzburgban Az idei salzburgi ünnepi dűversenyét, kirobbanó sijátékok során ismét egymást kert aratott: zengő tónusáért, követik a zenekari hangver- virtuozitásáért a kritikusok senyek, opera- és oratórium- új „hegedűscsillagként" em. előadások, szólóestek, kama- legetik. Az est Beethoven I. rakoncertek, prózai színielő- szimfóniájával indult és adások. Csaknem minden Sztravinszkijnek, a Pergőnapra több rendezvény jut s lesi-témák nyomán írt Pula közönség bőven választhat cinella-szvitjével zárult, ismert és mellőzött remekművek között. A népszerű alkotások megelevenítő zenekari hangversenyek sorozatából kiemelke- ua ,""BDI'L " dett Dimitrij Kitajenko est- e^lk legnagyobb Walter Hagen-Groll kórushangversenye ezzel szemben az a cappella m uzsika világába vezetett. A reneszánsz alkotása, Palestrina hatszólamú Missa Papae Marcellije mellett je. A moszkvai Operaház ki. kalmas. Bármilyen cselek- váló karmestere a Bécsi Fii- , ... . , „ . _ mény, öröm, fájdalom meg- harmónikusokat vezényelte ^J^^^t ül^ szólaltatható az emberi moz- Viktor Tretyakov közremű- ket szólaltatott meg a nyolcdulatok örömmel nyelvén. Mindent ködésével, aki bravúrosan táncolok. Persze, adta elő Csajkovszkij hegeSzegediek Nyírbátorban van tagú kórus, mint Anton Bruckner öt motettáját és befejezésül Richárd Strauss kilencszólamú, két rövid szóló szopránnal kiegészített kórusszerzeményét, amelyet a szerző az 1943-ban bemutatott Daphne című operájához epilógusként írt. Dr. Nagy István Nincs semmi felfoghatatlan, homályos, titkos oka; a népművészet beépül kultúránk egészébe. Nincs titok, mert az ember — ember: érzékeny a szépre. Ezért mondott hajdan muzsikáló szavakat, született a dal, és mozdult hozzá a test, költészet, zene, tánc fonódott elválaszthatatlan egységgé. Az ősi kívánságot a rengeteg idő sem tudta kikezdeni: ma is kell, amj szép. A rég született kincsek, szövegek, dallamok, mozdulatok pedig élnek, mert hivatott ismerőik átadják, közvetítik mindenkinek. • Az Állami Népi Együttes új műsora, a Táncra, muzsikára akár önmagában is bizonyíték. A kétrészes műsor szándékai egyértelműek, a tervezők. Rábai Miklós és Létai Dpzső álláspontja, művészi koncepciója világosan körülhatárolható. Rendkívül tiszta, ökonomikus szerkezetű összeállítást terveztek a dómszínpadra. A kétszer hatvan perc elosztásának szimmetriája, az arányok impozáns harmóniája adekvát a népi művészetekben rejlő belső fegyelemmel, renddel, az egyszerűség és áttekinthetőség erényeivel. Ez a kristályszerkezet segíthetett a hármas egybefonódottság megtartásában is. Mindkét műsorrészben egy. egy, stílusában és hangulatában is a táncokhoz illeszkedő énekkari és zenekari szám teljesíti ki a színpadon teremtett atmoszférát, szerkesztési telitalálattal átvezet a látványos, dinamikus táncképektől a csendesült, kamarajellegű táncokhoz, vagy fordítva. A nemes egyszerűségre törekvés a műsorszerkezetben nyilvánvalóan következmény — a koreográfusok határozott alkotói szándékaiból fakadt követelmény. Tékozl'óan gazdag hagyománykincsű vidékek táncait kívánták hűséggel, csak a legszükségesebb, akkor is alkotó-éltető beavatkozásokkal közvetíteni. A néptáncművészetben az eredetinek, az autentikusnak mostanában újra növekvő becse, tisztelete nem az „egy lépést hátra"-féle utat vagy divatot jelenti, ellenkezőleg: a látókör tágulását. a mélységek felfedezésének igényét, a teljességre törekvés folyamatát. A bemutatott koreográfiák többsége eredeti motívumsorokból színpadra komponált mű. És bár A kiskakas című kompozíció — amely egyébként kedves, szellemes, szintén népi ihletésű — nem illeszkedik szervesen a műsorba; a zenei anyag korántsem olyan egynemű, eredeti, mint a táncok — az összeállítás egységét nem tudják felfeszíteni. Nincsenek a színpadon túlbonyolított. teátrális beállítások, nincs a hatás érdekében erőszakolt mozgalmasság, de érvényesül a táncszerűség, szinte tapintható a fegyeNyolcadik alkalommal rendezik meg a nyírbátori zenei napokat augusztus 17— 25. között. A megnyitó ünnepséget a városi tanács és járási hivatal dísztermében tartják, augusztus 17_én, szombaton. Ugyanezen a napon lesz az első zenei rendezvény is, Pergolesi: Stabat mater és Hándel: Sándor ünnep című' művét mutatják be. A második napon, vasárnap, négy Vivaldi oratórium — Credo, Beatus vir, Lauda Jerusalem, Glória — hangzik el a hangversenyek állandó helyén, a református templomban. A zenei rendezvények augusztus 24-én folytatódnak. Ekkor kerül sor Verdi Requiemjének bemutatására. Másnap, vasárnap pedig három Kodály művet, a Nyári estét, a Budavári Te Deumot és a Psalmus Hungaricust szólaltatják meg, többek között a Szegedi Zenebarátok Kórusa és Gregor József közreműködésével. A Kodály műsor dirigense Vaszy Viktor lesz. A több mint egyhetes rendezvénysorozat minden napján, este hét órakor, felcsendül a toronyzene. A Nyírbátori Zenei Napok szignálja hazánk legnagyobb fa harangtornyának kerengőjén hangzik el. A zenei programokat Kőhegyi Gyula grafikusművész, valamint Kiss Sándor és Lesenyei Márta szobrászművészek kiállítása egészíti ki. A grafikák és kisplasztikák a Báthori István múzeumban tekinthetők meg. A pedellus jön és csenget Bécs— Salzburg— Graz 9 nap autóbusszal, IX. 23— 30. Részvételi dij: 3200,— Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda, i Szeged, Kígyó a. 3. szám. Telefon: 11-792, 11-095. Üdülés a Fekete-tenger partján. Szocsiban vm. 25—IX. 9-ig, 19 nap. Utazás: gyorsvonat, hálókocsi. Részvételi díj: 3400,— Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda, Szeged, Kígyó u. 8. szám. Telefon: n-793, U-095. C sury Ferenc szegedi óramester 1935 nyarán a polgármesterrel történt személyes tárgyalásokra hivatkozva, ajánlatot tett, hogy felállítja a zenélő játékos órát. Sokak óhajára, hogy a Dóm téren ebben az évben zenélőóra legyen, a polgármester megbízta Csury óraműves és toronyóra-készítőt, tervezzen egy játékos zenélőóra szerkezetet. „Alkalmas legyen a 12 diák, egy rektor, 4 dékán, egy pedellus, egy kakukk és egy bagoly meghajtására, oly módon, hogy a figurák mozgása közben harang játékdallam legyen hallható." Csury a külföldi órajátékokat újítással mutatta be. Az óra működése a pontos időn kívül a negyedórákat és az egészórákat is mély ütéssel jelzi. A későbbiek folyamán úgy döntöttek, hogy a negyedeket ne üsse, csak a teljes órákat, mert zavarja az egyetemi épületben folyó előadásokat. A Dóm téri zenélő műóra déli 12, illetve délután 6 óra előtt működik. 1936. november 11-től a zenélőóra játékidejét délután fél egy és háromnegyed hat órában határozták meg. A mű szerkezete, amely a zenedarabot leadja, egy hengerből áll. Hozzá három oktávnyi (tehát 37) pálcát szerkesztettek, s a hengerre került az a 6—7 percre komponált zenemű, mely pontosan addig hangzik, amíg az óraművel kapcsolatos alakok mozgásukat végzik. A szobrok mintái: gr. Klebelsberg Kuno rektör, Brassay Sámuel bölcsészkari, Kolozsvári Sándor jogikari, Tóth Lajos orvoskari és Kermenn Ottó matematikai kari dékán, Dugonics András, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor, Szemere Bertalan, Vasváry Pál, Barabás Miklós, Bercsényi Miklós, Besse-_ nyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Tinódi Lantos Sebestyén, Vedres István diákok, András József pedellus. Az elkészített óraszerkezet percenként viszi előre a mutatókat, kapcsolja a négy ed- és egészórákat ütő szerkezetet. .4" óra 24 órában egyszer forduló kereke kapcsolja az esti világítást fél 6-tól fél 10-ig, automatikusan. Ez a kerék kapcsolja a rektor, a 4 dékán és a 12 diák indulását. A tömör, jól impregnált, olajfestékkel festett faszobrokat vastag acéllemeztalpra erősítették, az acéltengelyekre egyenként 6 kereket szereltek, ezeknek segítségével gördülnek ki a szobrok. A Dóm téren zenével és mozgó alakokkal felszerelt játékórát az 1936. évi szegedi ünnepi játékok alkalmával indították meg először. A játékmenet sorrendje: az óra elüti a westminsteri dallamot, utána megszólal a kakukk, és tizenkétszer kakukkot. A pedellus elörejön, csenget, kinyílnak a rektor és dékánok, ajtajai, majd megindul a zene. Következik a rektor figurája, amint kiér, a mellette levő két oldalajtón két dékán jön, s helyezkedik el az erkély két szélső oldalán. Őket követi a másik két dékán. A „Ballag már a vén diák ..." hangjai mellett megindul a diákmenet a két köröndön, jobbra és balra elvonulnak a rektor és dékánok előtt. Befejezésül a tudomány szimbóluma, a bagoly 12 huhogással jelzi a játék végét, s eközben becsukódnak a rektor és a dékánok ajtajai is. Ez a zenélömű volt az első különleges hangjáték Európában. Komoly Pál lem. jellemző az egyszerűség. A kompozíciók ez utóbbi tulajdonságai néhány számban — Derecskei veröunfc, Dél-dunántúli botos pásztortánc — túl is lépnek saját határaikon az átéltség, a hangulatteremtós rovására. Még egyetlen zavaró momentum az estét betöltő műsorban: a színpad törvényeinek teljes ismeretéből is adódhat, hogy — paradox módon — néhányszor túlzottnak látszik ezek tisztelete. Néhány pillanatban ez akadályozza az oldott, átélt mozgást, a sokszínű érzelmek árnyalt kifejezését. Maradéktalanul megteremtette viszont tánc és vidék hangulatát a Szól a fige madár, a dinamikus, hatásos színpadképekben is bővelkedő nyitószám; a műsor végén a Sárközi vigasság, valamint a széki táncrend. A közvetítők művészete az est fénypontjaivá avatta ezeket a produkciókat. Ellenállhatatlan hatással és maradandó érvénnyel fejezték ki: a tánc mindenkié, valamennyi jókedvű, szomorú, szerelmes, szenvedélyes, duhaj, földön járó, emberé. Közösségi művészet, amelynek tehát tolmácsolói közül is nehéz objektív mércék alapján a legjobbakat kiválasztani. Csak egyéni élmények, esetleges szempontok alapján emelhetjük ki Boda Katalint. finom érzékenységéért, belső átélést sugárzó táncáért. Sajti Sándort, aki nemcsak mindent tud a néptáncról, hanem teljes azonosulásra is képes. Az egység, harmónia és tisz. taság jegyében tervezett műsor bemutatóján ugyanezeket erősítették Sándor Lajos díszletei és Kascsák Margit jelmezei. Koncerttermekbe illő, de a nagy s-*ínpadon is atmoszférát teremtő számokkal bizonyította Pászti Miklós énekkara, Daróci Bárdos Tamás és Lantos Rezső zenekara — Berki László virtuóz hege. dűjátékával a népzene és a dalkincs éltetői, avatott ta. vábbfejlesztői. Sulyok Erzsébet üdülés a jugoszláv tengerparton Zágráb—Rlj e ka—Ro vlnj útvonalon IX. 2—12-lg. 11 nap vonattal és autóbusszal. Részvételi dij: 2630 Ft + költőpénz. Jelentkezés és felvilágosítás: Express Utazási Iroda, Szeged. Kígyó u. 3. Telefon: 11-792. U-095. x