Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

SZOMBAT, 1974. AUGUSZTUS 24. 3 Szeged fejlődése Egy párthatározat végrehajtásáról Érdekes témát tárgyalt legutóbbi ülésén a Szeged vá- második helyre lépett előre, rosi párt-végrehajtóbizottság: a területfejlesztésről szóló, Bővült a víztermelő kapaci­ncgy évvel ezelőtt hozott politikai bizottsági határozat vég- tás, a csatornahálózat, ami rehajtásának tapasztalatait, illetve az ezzel kapcsolatos to- azért is rendkívül fontos, vábbi feladatokat. mert enélkül aligha lenne A jelentés megállapította, aránya. Mindezek természe- SSrn^Az ^tc^Sfk hogy Csongrád megye szék- tesen a város lendületes fej- ' helye: Szeged - Délkelet- lődését is fékezik bizonyos ^ g Magyarország legjelentősebb mértékben. reioen naiaa. városa — politikai, gazdasá­gi, kulturális centrum és mind jobban betölti a ki­emelt felsőfokú központ sze­repét. A város erőteljes fej­lődését hatékonyan elősegí­tette a Politikai Bizottság területfejlesztési határozata és népgazdaságunk ötéves tervének ilyen irányú célki­tűzése. Szeged népessége a múlt évben — a környező községek csatlakozása révén — 28 ezer 848 lélekkel gya­rapodott és elérte a 162 ezer lakost. Ezzel az öt megyei város közül a negyedik hely­ről a harmadik helyre lépett előre, tehát megelőzte a mintegy 157 ezer lakosú Pé­cset A bevándorlás hatására i Szeged népessége évenként I körülbelül 1500, a természe­tes szaporodás következtében 300 fővel növekszik. A városban lényegében megvalósult a teljes foglal­koztatottság, csupán a mun­kaképes korú nők tizenegy­néhány százaléka vezeti ott­hon a háztartást, illetve azon kívül nem vállal munkát. A különféle állami, szövetke­zeti munkahelyeken 1971­ben 78 ezren dolgoztak, 1976-ra ez a szám várhatóan 94 ezerre nő. Érdekes, hogy három évvel ezelőtt a fog­lalkoztatottaknak 43 száza­léka az iparban, lo százaléka az építőiparban, 9 százaléka a közlekedésben, 11 százalé­ka a kereskedelemben, 5 százaléka a mezőgazdaság­ban, 22 százaléka pedig egyéb ágazatokban dolgozott, a községek csatlakozása után azonban 2 százalékkal -sok­ként az iparban dolgozók, 2 százalékkal pedig növekedett a mezőgazdaságban dolgozók részaránya. Mintegy tízezren járnak be naponta a város­ba dolgozni, s az ilyen ingá­zók száma a beköltözések mellett is mutat némi növe­kedést. Az ipari termelés az orszá­gos átlaghoz hasonlóan 5—6 százalékkal növekedett, te­hát Szeged mint ipari köz­pont is tovább fejlődött. A negyedik ötéves terv idősza­kában fölépült a házgyár, el­készült az algyői gázíeidol­gozó üzem, befejeződött az újszegedi szövőgyár fólújí­tása. A gáztermelés „belépé. Fontos megállapítása a vá­rosi párt-végrehajtóbizottsági ülésre készült jelentésnek, hogy a jövedelmek a negye­dik ötéves terv első három esztendejében 15—20 száza­lékkal növekedtek, ami meg­felel a párt és a kormány el­gondolásának. A bérszínvo­nal Szeged iparában azonban még mindig 2000—3000 fo­rintta.1 alacsonyabb évente, mint a budapesti gyárakban. Egyre több lakás épül: 1972-re 13,9 lakást lehetett számítani ezer lakosra, ezzel a megyei városok között Sze­ged a negyedik helyről a Megállapította a városi párt­végrehajtóbizottság, hogy az említett problémákból ere­dően milyen feladatokat kell elvégezni. A jövőben például előnyben kell részesíteni az úgynevezett progresszív ipar­ágak telepítését. Továbbra is fontos az üzemek termelési struktúrájának korszerűsíté­se, gazdaságossá alakítása. A területfejlesztési célok el­éréséért tovább kell fokozni a lakásépítést, és az ehhez szükséges közműhálózatok, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi létesítmények felépítését. Közéleti napló A NORVÉG VASUTAS-SZAKSZERVEZET KÜLDÖTTSÉGE GASPAR SÁNDORNÁL Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára pénteken fogadta a norvég vasutas-szakszervezet (NJ) küldöttségét, amely Egil Halvorsen elnök vezetésével a vasutasok szakszervezetének meghívására tartózkodik hazánkban. KITÜNTETÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Toldi Fe­rencnek, az állam- és jogtudományok kandidátusának, a Magyar Tudományos Akadémia állam- és jogtudomá­nyi intézete osztályvezetőjének 60. születésnapja alkal­mából tudományos munkásságáért és munkásmozgalmi te­vékenységéárt a Munka Érdemrend arany fokozata kitün­tetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára adta át az Akadémián. HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL A GÉPIPARI DELEGÁCIÓ Hazaérkezett Moszkvából az a gépipari delegáció, amely dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes vezetésével több szovjet minisztérium vezetőivel folyta­tott tárgyalásokat. Jr.. aSjafc. .... & j & 'tgyfsS f v1 -íöKSr­1 m JB k^újímmto v'í jálf^í mB. % W-k síi, » > J 9 BSIRPpI •BPaaiiWKn iB •HiMill m íXnR ' ; ™ : áaF' íSfiL 'S/ • •' - * • \FSSS®iáspf' 1 pww^^jw uMjjp , H.té u „ww'ít ff '- ^ í k juíwBk-a^aíJg -üzemben Langyos nyári estéken Al­sóvároson még a házak ab­lakain is beszökik a hagyma és a paprika illata, amit a paprikafeldolgozó áraszt. Köztudott Szegeden, hogy eb­ben a gyárban nemcsak pap­rikával foglalkoznak: kon­zervféléket, különböző leves­porokat és kockákat is gyár­tanak, se szeri se száma a sokféle terméknek, ami in­nen kerül a háztartásokba. Különösen közismertek a „Rekord" nevű készítmé­nyek. Abba az üzembe láto­gattunk most el, ahol ezek születnek. \LEVESKOCKA KÉSZÍTŐI Két te­remben folyik a munka. Az egyikben ketten keverik az alapanyagokat, Kola­rovszki Gézáné és Kothencz Kálmánné. Kolarovszki Gé­záné tizenhat évvel ezelőtt került a Paprikafeldolgozó Vállalathoz. Csipedőasszony volt, „ette" a kezét az erős­paprika jó pár évig. Amikor a halászlé- és a tyúkleves­Házépítés • r arancaavai Akik éveket húztak ki szűk ciális részlegét. Március, áp- ányzik az a szervizhálózat, lakásban vagy egyetlen al- rilis hónapban például a ja- amelynek az lenne a felada­hérleti szobában többed ma- vítási költség a költségvetési ta, hogy rendszeresen ellen­gukkal, tudják jól, milyen érték 2 százalékát tette ki. őrizze, „ápolja" ezeket az felejthetetlen az a pillanat, Ugyancsak ennyi volt a fes- épületeket. Aztán nincs gaz­amikor végre a kezükben van tő-, mázolómunkákra, 3 szá- dájuk a felvonó- és szellőző­__ ^ a lakáskiutalás. De elszáll az zalék az ajtókra, ablakokra berendezéseknek sem. A se" miatt a nehéz- és gép- újdonsült lakó jókedve, ha fordított összeg, és a legtöb- Ganz-MÁVAG vállalná is... . - - - - makacs olajfestékpettyek bet a rossz minőségű és nem Ahhoz, hogy egy lakás ékesítik a kék szőnyegpad- megfelelő szakértelemmel, fi- szép és ép maradjon, a ben­lót, ha ki akarja nyitni az gyelemmel felragasztott ta- ne élőknek is kímélniük kell. ablakot, de az a világértsem péták vitték el: 8—10 szá- Előfordul, hogy a százalékos hagyja magát, vagy ha a für- zalékát a költségvetési ér- rongálás következményeit a dőszobai csempék reggelre téknek. vállalat, illetve a népgazda­kelve szép sorban lehullanak A házgyári lakásokba ele- ság pénzén óhajtja egy-egy a falról! S mi történik ilyen- ve olcsó tapétákat terveznek, lakó megjavíttatni, kor? Bizony szidják az épí- Tömegével gyártja is ezeket De mit tesznek vajon tőipart. A panelházban lakó egyetlen kis ktsz melléküze- azért, hogy azok a hibák, szegedi — a DÉLÉP-et. me, mégis kevés ez az egész amelyeket jogosan rónak fel Jogosan? Jogosan. Mégis országnak. Azonkívül nem a beköltöző 'emberek, meg­ip^ri ágazatban 10—11 száza­lékkal bővült a termelés, a könnyűiparban azonban jó­val kisebb mértékben, csupán 1—2 százalékkal. Az átlag alatti könnyűipari termelés­növekedésben közrejátszott az is, hogy néhány üzemben, például a textilművekben és a cipőgyárban lemaradtak a technikai fejlesztéssel. Ha az állóeszközök érté­két nézzük, Szeged részese­dése az ország iparából 1,4 százalékról 1,5 százalékra növekedett 1970 óta, do e te­kintetben még mindig meg­előzi a többi négy kiemelt felsőfokú központ: Miskolc, Győr, Pécs és Debrecen. Ez azt jelenti, hogy bár az utób­bi másfél évtizedben Szege­den az említett megyei vá­rosokéhoz hasonló volt a fejlődés üteme, az 50-es évek lemaradását máig sem sike­rült megszüntetni. Kedvezőt­lenül hat Szeged iparára, hogy a városban többnyire nem vállalatok, hanem gyár­egységek működnek, s ezek­nek bővítéséről máshol levő központok határoznak. Terü­letileg tehát elkülönül a ter­melés, illetve az irányítási és fejlesztési tevékenység. A másik kedvezőtlen tendencia, hogy a város iparát a ki­emelt nagy fejlesztési prog­ramok nem érintik. Alacsony a műszer^ gép- és vegyipar meg kell kérdeznünk a má­sik felet, magát a vállalatot is, mivel magyarázhatók a sajnos valóban gyakori — és korai — hibák az új lakó­épületekben. * Heim János termelési igaz­gatóhelyettes védi is a DÉ­LÉP dolgozóit, meg neheztel is rájuk. „A sok-sok -bűn«, amit oly gyakran a fejünkre jók: fény hatására a színük szűnjenek? megváltozik, s egy-egy csí- Megvizsgálták, mi okozza kot nehéz kicserélni, mert az a gyakori csempehullást. A új tapéta árnyalataiban el- rossz minőségű ragasztó he­tér a régitől. Kénytelen lyett másikat alkalmaznak a ilyenkor a DÉLÉP az egész jövőben, s a kiválasztásban szobát újratapétázni. Rossz a vállalati laboratórium, az ajtókat, ablakokat, rossz Építéstudományi Intézet és csaptelepeket kapnak a gyár- az Építőipari Minőségvizsgá­tóktól. Ezekre is a vállalat ló Intézet segítségét is ké­fizet rá. rik. A felhasználásra kerülő Sok hiba tehát az ipar és anyagokról pedig „alkalmas­olvasnak nem mind a mi a kivitelezők számlájára ír- sági bizonyítványt" kérnek rossz munkánkból ered" — mondja. Az első érv meggyőző, a számok önmagukért beszél­nek. 1971-ben még csak 600 állami lakást adtak át Sze­kockát kezdték gyártani, ak­kor szabadult meg a papri­kától, a kockázó géphez he­lyezték át. Tőle tudom, hogy egy ilyen gép másfél millió forintba kerül, kettő van belőle. Okos gép. Etetik a masszával, adagolják neki a csomagolóanyagokat, a többit egyedül csinálja, csak el kell szedni tőle a két koc­kát tartalmazó dobozkákat. A gépet öten szolgálják ki a másik helyiségben: Szögi Zoltánné önti fel az anya­got, Vér Istvánné készíti a dobozokat, Kopasz Lászlóné leszedi a készárut, Pintér Je­nőné pedig csomagol. Ábra­hám Klára kezeli a gépet, be is mutatja: — Félautomata szerkezet, igen könnyű vele bánni. Ha valami fennakadás van, egyetlen pillanatra is meg le­het állítani, anélkül, hogy ki­kapcsolnám. Önmagától is azonnal megáll, ha selejtet csinál, a félresikerült kockát kiszedjük a többi közül. Rácz Sándorné mindig azt a munkafolyamatot végzi, ahol hiányzik egy ember, be­tegség vagy szabadság ide­jén. Csányi Ferenc a gép „or­vosa", üzemgépész, aki gon­doskodik arról, hogy az asz­szonyok folyamatosan dol­gozhassanak, ne álljon a gép műszaki hiba miatt. — Eleinte két műszakban dolgoztunk — mondja Mol­nár Judit csoportvezető — évente 17 vagon leveskoc­kát -gyártottunk. Most 20 va­gon az évi teljesítmény, pe­dig már csak egy műszak­ban csináljuk. Belejöttek. Óránként 120 ki­logramm alapanyagot dolgoz­nak fel, ez majdnem tízezer kockát jelent. Nagyon értik a módját, olyan gyorsan jár a kezük, alig lehet követni. A nyelvük azonban nem pe­reg. Csak jelekből értenek, a gép olyan fülsiketítőén za­katol, hogy elnyomja az em­beri hangot. Munka közben beszélgetni nem lehet. A 20 va­gonból 17 halászlé­kocka. amennyit csak tudnak készí­teni. Az alapanyag-ellátással van baj. Halászati tilalom alatt nincs hal, amiből koc­kát csináljanak, mit lehet tenni? Nem ülhetnek ölhetett kézzel, az nekik se jó, a vál­lalatnak is káros. A gépnek mindegy, milyen anyagból dolgozik, gondoskodni kel­lett arról, hogy mindig tele legyen a gyomra. Az asszo­nyoknak is ebenguba, hogy halászlé-e vagy leveskocka, egy a fizetés, ha teljesitik a normát. Űj gyártmányon tör­te hát a fejét a szakember­gárda, mégpedig eredménye­sen. GULYAS­LEVESKOCKA AKADOZIK AZ ELLÁTÁS Nagyon kelendő cikk, a ke­reskedelem annyit rendel, A tasa­kos gu­lyásle­vest már jól ismerték a háziasszonyok, amikor új termékkel jelent­kezett a paprikafeldolgozó, a „Rekord" gulyásleveskoc­kával. Molnár Jutkáék nagy izgalommal kezdtek a gyár­táshoz, nem tudták, hogyan fogadja majd a kereskede­lem. Első dolguk volt kipró­bálni, megfőzlek belőle egy párat, megkóstolták. Ízlett nekik, amit csináltak, bíztak abban, hogy folyamatossá vá­lik a termelés. — Egy kis hiba csúszott a számításba — mondja dr. Hertelendi György, a keres­kedelmi osztály vezetője. — Nem volt tökéletes az alap­anyag, le kellett állni. A gyártmányfejlesztési osz­tályon azonban megoldották a problémát, az új termékből júliusban például 22 mázsát adott a kockázógép. A „re­kord-gyártó" asszonyok büsz­kék is a gulyásleveskockára, az idei Szegedi Ipari Vásá­ron díjat kapott, és viseli a Kiváló Áruk Fóruma emblé­mát is. Bálint Ibolya Lengyel motor a kis Polski FIAT-okban ható. Még sajnos az is elő- ezektől az intézetektől, fordul, hogy a munkások a Az embereket azzal is jobb szőnyeg- vagy a gumipadlón munkára igyekeznek serken­nyomják el a csikket, vagy teni, hogy a múlt év elején a függönybe törlik a kezű- bevezették a törzsgárdadíja­ket. Az ilyen pusztításokat zást. Azóta lényegesen keve­geden, tavaly már 1200-at, az úgy igyekszik megakadályoz- sebben „vándorolnak" el a idén pedig mintegy 1700-at ni a DÉLÉP, hogy — a Be- vállalattól. A szocialista bri­készítenek el. ruházási Vállalattal egyetér- gádmozgalom is neveli az A nagy munka nagyobb hi- tésben — ezeket az anyago- embereket: a vállalások kö­balehetőséggel is jár, ám ez kat csak a hiánypótlás után zött ott van a rtíinőségi raun­mégsem törvényszerű. A vál- helyezik el a lakásokban. ka is. A kongresszusi mun­lalat vezetői nagy számokban Igazságtalanság lenne, ha kaverseny ugyancsak erre gondolkodnak, s a szavatos- nem szólnánk a karbantar- ösztönzi a dolgozókat, sági időn — tehát a műszaki tás hiánya miatt, vagy a la- Ha egy év múlva újabb ga­átadást követő egy éven — kások helytelen használaté- ranciális vizsgálatot tart a belül elvégzett javításokat ból keletkezett hibákról. Ami beruházási vállalat, remél­elenyészőnek tartják. A leg- még nyomja a DÉLÉP vál- jük, kevesebb család gondja, többen a csempe és a padló- lát: a lakóházak rendszeres kényelmetlensége tükröződik burkolat sérülése miatt ke- karbantartását nem szervez- a jegyzőkönyvben, restek fel a vállalat garao- Séfc meg intézményesen. Hír Chikán Ágnes A *Bielsko Biala-i Lengyel Kiautógyár óriási csarnoká­ban már felszerelték a kor­szerű. gépeket, szerszámgépe­ket, berendezéseket és auto­mata gépsorokat, amelyeken az új gyár fiatal dolgozói né­hány héttel ezélőtt megkezd­ték a Polski FIAT 126 mo­toregységeinek összeszerelé­sét az olasz cégtől kapott elemekből. Ugyanitt gyártják majd a kiskocsi tengelykap­csolóit és sebességváltóit is. Ezeknek a már hazai gyárt­mányú alszerelvényeknek gyártása augusztusban kez­dődik az üzem hajtóműgyár­tó részlegében. A bielskói autógyár az idén körülbelül 30 000 komplett motoregységet állít elő a kis FIAT-okhoz, amelyekből 20 ezer kocsit — a licencszerző­dés értelmében — a torinói bégnek szállítanak. A rákö­vetkező években a kisautó­gyár hajtóműüzemének ma­ximális évi kapacitása 380 ezer darab komplett motor lesz. Az egyelőre iskolajellegű próba-motorszereléssel pár­huzamosan a gépi megmun­kálás részlegében megkezdő­dött a gépkocsimotorok, se­bességváltók és tengelykap­cáolók részelemeinek gyártá­sa. A próbaszériából kikerü­lő motorokat már folyamato­san beszerelik a szerelősza­lagi-ól érkező kiskocsikba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom