Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-30 / 176. szám
2 KEDD, 1974. JÚLIUS 30. Naponta plusz 200 OOO fő Az ENSZ 1974-et a népesedés évének nyilvánította, hogy világszerte felébressze az emberek lelkiismeretét: a demográfiai robbanás korunk egyik központi problémáin lett. Minden másodpercben kettővel nö az emberiség lélekszáma. Naponta 200 000-rei több ember születik, mint amennyi meghal, tehát n Föld lakossága havonta fi millióval nő. Az év végére 74 millióval nagyobb lesz az emberiség lélekszámú A népesedés mostani tendenciája évtizedek, sőt évszázadok múlva ls éreztetni fogja hatását. Ha ma teszünk valamit a megváltoztatásáért, vagy ha képtelenek vagyunk rá. annak hatása is csak nemzedékekkel később lesz érezhető. A jövő nemzedékek élvezik majd előnyelt, vagy sínylík meg a hátrányait annak, amit ml ma cselekszünk, vagy elmulasztunk. Hosszú idő telik el az akció és eredményei között. Ezért fontos, hogy már ma igyekezzünk szemügyre venni — legalább globálisan —, hogy milyen irányba haladunk. Az ENSZ lényegéhen ezért határozta el, hogy 1974-et a népesedés évének nyilvánítja, s lényegileg ez a témája annak a világkonferenciának, amely augusztusban Bukarestben összeül a népesedéssel kapcsolatos kérdések megvitatására. Cipők exportja Öt évre szóló megállapodás jött létre a martfűi Tisza Cipőgyár és a francia Adidas cég között. A szerződés lehetővé teszi, hogy legnagyobb hazai cipőgyárunka jelenleginek a háromszorosára növelje tőkés exportját. Az Idén 300 000, jövőre már egymillió pár futball- és edzőcipőt szállít a sportcikkek gyártásával és értékesítésével foglalkozó világcég számára. A kooperáció eredményeként — a cipőkhöz egyes anyagokat a francia cég adja — évente kétmillió dollárra nő a martfűi cipőgyár tőkés exportjának értéke. IIAZASSAG I. kerület szeged: Abou Qhntalélt Alidul Rahim fa Parkos Maria Anna, KovSea Attila és Kfan Ágnes Katalin, Hajabice ae».a es Brunncr Sarolta. Maró* Zoltán es Gulyán Olga Klára, Dévényi Károly ás Szlrblk Mtlrla Magdolna, Térjek Csaba JenO és SitrAnyl Kizsebel Mária, Károlyi Zoltán cs Pásztor Ágnes. Zámbó József .Tános es Bakrö Klára. Szabó Lás*l<> fa Bánfalvi Zaófla. steranlk T.ástló es Knpoavárt Etelka. Mórra Ervin Családi események Aranka, Gyönge István Józsefnek és Raex. Rozáliának Rozália Tünde. FOUt Bélának ós Horváth Gizellának Edit, Otár Tibornak ós Fekete Annának Tibor, Jenei Ferencnek es Bata trónnek Ferenc, Gnbnal László Győzőnek es Bozókt Arankának Rudolf Csaba, illa Ferencnek ós Mosoni Máriának Zsolt Ferenc, Bálint Jánoa Józsefnek ea Borza Terézia Margitnak János Zsolt. Szabó László Józsefnek és Ábrahám Zsuzsannának Kovács Anna Svának Gábor, László. Maltesles Bélának ós szilágyi Ferencnek és Kósaó Sárkány Rozáliának Gábor Bóra caernls Mária. Ambrus Fe- Anno Rozáliának Ferenc Gábor, la, paptíl István Lászlónak ea renc éa Berta tlona Oyörgyl, Szigeti Józsefnek és Beisehlag Rádni Ilonának Edina Rózsa, Caányl Zoltán Kálmán és Fo- Ilonénak Tünde. Biró Lászlónak dor Zautsanna Mária, Bányai László Miklós és Bán üyüngyi Klára, Halmos Lajos és Seltmann Eva, Farkas József és Engl Mária. Szűcs Gáspár Attila éa Bárkányi Ágnes. Kálty László és Szeles Zsuzsanna, Hajóa László és Nóvák Judit, JuPM Bi liálvnak és Szepesi Veronikának ray Imre és Tlx Julianna, Jarl- Ibolya Zsutaanna, Fazekas Immlczky Béla és Tanács Erzsébet, Korom László és V'nsndl Anna Julianna házasságot kötöttek. Szóreg: Kapusi Mátyás és Kiss Agncs házasságot kötöttek. H. kerület Szeged: Bíró Sándor és Hef iedűs Katslln. Sxemerédl Lftszó József és Marosi Mária, Csikós Béla és Molnár Mária Terézia, Meszes Vilmos György és Árva Ilona, Cxlez.erl Ferenc és Zab Katalin. Király Imre és Rutai Erzsébet, Fodor László és Kocsla Rozália. Budai István és Papp Anna. Gera Mihály és Csanádi Erzsébet. Tornai Jóxicf és Zakar Mária. Zocskár András János és Bartal Zsuzsanna Erzsébet házasságot kötöttek. III. kcrölet Szeged: Nagy János és Szlge- _ tí Erzsébet, Nagy István György aUának ZsöYlTPátákí és Szűcs Gizella Ilona. Nagy nak 6s R0zsnyai Erzsébetnek Ferenc Tibor és Kakány Mar- xün<iei Tokár Józsefnek éa Laglt, Lapu Sándor és Aradi Ibo- c(l 11<llk() Mártinak dábor Jölye házasságot kötöttek. Mef Varga pam»k Vucsai Lídiának Oábrlella Kntnlln, VöNovodonzzkl Istvánnak éa Czl rok Honának látván, Madaras György Árpádnak éa Pallagl Ilonának Csaba Attila, Miskolcit Istvánnak éa Szlládl Eva Kádár Máriának Zoltán, Németh JóMargit énéinek éa Mlksí Annának Gá• Mi- bor, Balogh Józsefnek éa Batk« Valériának Atula, Kelemen Árpádnak és Balla Gizella Erxsébetnek Gábor. Zádort Gézi es Molnár Anna Juliannának rok Ilonának István, Zsuzsa Anna. Dobó Lásalónak - ' " -----és sári Terézia Rozáliának Zsuzsanna. Hell Józsefnek éa Mákalleza Teréziának József. • Ferencnek és Várhelyi Anninak Katalin. Mészáros ro Gábornak és Vörös Eve Ka talinnak Aranka Mária, Hor- nak fa Fodor Erzsébet Márláváth Gábornek és Szűoe Piroska nRk László Csaba, Bárkányi Eszternek Ziolt Norbert, Kocsis- Pálnak ás Fodor Etelkának péter Géza Árpádnak és Rtodt Gyöngyi. OJvSrl László Isivénírén Ágnesnek Regina. Süli Ml- nak éa Knelsz Margit Máriának hálynak és Oeesel Klára Anná- Henriett nnk TamáR Mihály nevű gyer- intett, mekük született. nevű gyermekük atüSZFLETF.S I kerület Ábrahám rös Mátyásnak és Oerlngar M4tiaUMkÉnMÜi rlának Farkas GUMtáVIIALAI.07.AS I. kerület Szegedi Bajza Jánoané Csornák Mária, Caányl István imre, Fodor Szilveszter, Köiss Gyuláné Vaskó Alojzla, petrlcs SánMÉpMMM Kálmán-Szélpál Andrásné Böröcz Éva, Deme Ferenc Imre, Hadován Péteroé Csúcs Etelka. TóthCsuszó Ferencné Bárkányi Matild, Hajas Sándorné Kabát Ilona, Lehotai István, Molnár Józaef, Sípos Géza, Sutka István, néres Sándorné Horváth Rozália, MOzífaZ Kálmán Ferenc, Ferkas Péter, MiKioa- Kawna p4, Balasay Béla Sándor, Fodor Ferencné Ocskó Margit, Böreeük András, szabó Andrásné Szeleczkl Izabella meghalt, n. kerület Szegőül Baranyai Ferenc, Bram. kerület Szeged: Farkas Zoltán Péternek és Csernus Annának Edit, Lajkó Istvánnak és Vidéki GiMÍvr» M.háW^é. jJhisí"^ úaTni Kovácaovlcs Ilona, Makra Mihálynak éa JUMsS Ju- m4rl_c„zi„4i Anórfans Hannának Mihály. Nagy Mihálynak és Révész Máriának Anikó. Ordögh Istvánnak és Bakos Gizellának Attila István, Tóth Jánosnak és Kovács Klárinak János. Tóth Imrének és szarka Magdolnának Erzsébet, Nyárt Józsefnek fa Szentesi Rónak és AJ tat Ilonának Zsussen- "n„?An',1Stv»nérA'E1t?r' n-,1.1 A. JuhA.z Józsefnó Gavallér Etel, Szeged i nek és SzekeresH Szilvia, Horváth Jánosnak és ^"„m"'xsiemin'IStvánnSlf "is Szilveszter- na Túri Mártonnak éa Juhász Erzsébetnek zsursanna Veronikának Zsu Horváth Ilonának Róbert. Sipos S?,^' Ks.tcr Lz.ébetnék Ist- "'la, Benkö Istvánná Buknicz. Istvánnak és Sánta Katalinnak ^ KruzzUc. ^falónak ás Ju M,h41v Ant" meB" Andrea, Ráfovlcs Istvánnak fa h4 ; Arankanak Gábor Péter szmuta Emíliának István. Kiss TanAt.a imrének és Györgynek és Cslmpojás Jpll- veronikának Levente. Zomborl József Jánosnak és tuzriln Rrlttllta Pcovlcs Editnek Márta M.gdol- Syürgy Ferenroek fa no tf Al>á na riiMilá nnlr /».. Dnnán .*?«' ... na. Kovács Gyulának és Popán jrítaun Gizella Erzsébetnek Eva. Csányi Huba Attilának és Földeáki Klára Katalinnak Huba Attila, Ábrahám Gézának éa vtgh Etelka Valériának Géza Péter, Zádori István Alajosnak és Fekete Rozáliának István Zoltán, Pschlnger Antal Józsefnek éa Kiss Zsuzsannának Zsuzsanna Andrea, Matók Ferencnek és Slnka Jusztinának Ferenc Sándor, Gregus Jenőnek és Trungcl Sárának Jenó Zsolt, Bóka Andrásnak és Tlsóczkl Juliannának András. Szabó Béla Györgynek és Makra Mária Ibolyának Tamás Béla. Tóth Zoltánnak es Hegedűs Mária Erzsébetnek Róbert Zoltán. Mintái Pálnak Ts Szegedi Máriának Pál Gábor, Baki Jánosnak ós Reseslk Erzsébetnek Dénes, Csányi Sándornak és Nagy Mária Annának István, Volford Lajos Istvánnak és Kothencz Matildnak Mónika Katalin. Kocsis Jánosnak és Gál Máriának Zoltán, Kálty Lászlónak és Tanács Máriának Tünde Mária, Czene rátérnék és Terhes Margitnak Mariann, Czlrják Béla Sándornak és Harangozó Ágnes Máriának Béla László, szabó Tibor Lászlónak és Makra Editnek Zsanett Orsolya, Takács Ferenc Jánosnak és Albel Angyalka Annának Péter László, Fátyol Mihály Istvánnak és Récz Arankának Enlkö Sarolta, László Györgynek és Rlachák Máriának György. Boldog Lászlónak és Bárdos Juliannának László, Harócsl Miklósnak és Négyökrü Anna Irénnek Miklós Zsolt, Farkas Antal Tivadarnak é.s Pálinkás Ágota Annának Tímea Ágota, Földházi Istvánnak és Soós Emma Máriának Tamás. Sterczer József Györgynek és Kovács Ildikó Máriának Viktória Ildikó, Tóth Géza Józsefnek és Gera Rozália Júliának Róbert Tamás, Gyetval Istvánnak és Papp Etelkának Ildikó Etelka, Lalla András Györgynek és Erzsébetnek Nagy Árva József. Szarka Jénosné Varga Eva, Koncz Jánoané Kiss 01Márlft, Nagy Mihály Antal még balt. III. kerület Szeged: Zsuffa János Antal, Fábián Bélárié Kulcsár Anna. Hutter Nagy Dezső, Bérei Józsefné Korom Ábrahám Erzsébet Selmeczl LaKataltn Josné Fránóllca Mária meghalt. Mecseki Bartók GizelláA tartalékos szolgálat idejére járó díjazásról N, B. hódmezővásárhelyi olvasónk azt kéri: adjunk tájékoztatást nrról, hORy a tartalékos katonai szolRálntöt teljesítő dolgozó a katonai szolgálat Ideje alatt milyen összegű díjazásra jogosult. A díjazást a vállalati vagy a honvédség folyósítja? Mit tartalmaz ezzel kapcsolatban a rendelkezés? A hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szószolgálatot teljesítőnek minősüljön. A keresetktegészítés szempontjából különbséget keh tenni aszerint, hogy a tartalékos katonai szolgálat Ideje a tíz nnpot meghaladja-e vagy sem. Abban a* esetben, ha a tartalékos katonai szolgálat átlagkereset megállapításánál a nyugdíjjárulékkal csökkentett keresetet kell alapul venni, és az így megállapított keresetklegészítés olvap. fizetés amely után sem SZTK.járulékot. sem* pedig adót fizetni nem kell. Ha a honvédség által kifizetett Illetmény és termé}fjmVÍZ "ffiff toXl ".tbcnlelüíáí p^nér3a JLh f<!Ag f 1 JÓ tékának együttes összege ela munka ta ótól a teljes át- é pols%i foglalkozásban lagkeresete Illeti meg, míg a gierzet? £ nyugdíjjáruléktó 21/198?: ^VII. 23.) sz! kor- ^ ^ kal csökkentett átlagkeiese. mdnyrendelet és az 1/1867. g™isi1« "J^ tet, ügy az esetben kercset(VII 23.) sz HM. rendelet ^Sát^^ KTOl Lvelem ^Készítés nem jár. intézkedik a tartalékos ka- ^ venn? al átinaklr^t A tíz napot meghaladó katonai szolgálatot teljesítők „--án.nHá.ónii i tetve to- tonaI szolgálat esetén a tar. A fa-H megtillnpítasanal. illetve fo- áHaúkerfaetóhfii keresetéről. A fonti rendelkezések értelmében az át lagkereset mértékéig terjedő lyósításánál. Ha a tartalékos katonai szolgálat ideje a tíz napot meghaladja, a katonai ÍWJS!^ "!et.L,Tse8 szolgálat teljes 'idejére a tartalékos katonai szolgá latot teljesítő dolgozókat. A keresetkiegészítés a tartalékos katonai szolgálat jellegétől függetlenül jér. tehát mindegy, hogy az illető dolgozót kiképzésre, átképzésre. tartalékos tiszti kiképzésre vagy egyéb szolgálatra hívták be. Közömbös ls. hogy a dolgozó honvéd, tisztes vagy tiszthelyethonvédség a rendfokozatnak megfelelő illetményt folyósítja, ég természetbeni ellátást biztosit. E kettő összege és a dolgozó átlagkeresete közötti különbözet adja. azon keresetkiegészítést, amit a munkáltatónak erre az időre folyósítani kell. Az átlagkereset kiszámítására a 7/1967. (X. 8.) test rendfokozatú. A lényeg MÜ. M. számú rendeletben az, hogy tartalékos katonai foglaltak az irányadók. Az talékos átlagkeresetéből honvédségtől kapott természetbeni ellátás pénzbeli értékét nem szabad levonni, ha az átlagkeresete a haVi 1500 forintot nem haladja meg, és egy vagy ennél több eltartásra szoruló hozzátartozója van. Ha pedig az átlagkeresete a havi 2000 forintot nem haladja meg, és két vagy ennél több eltartásra szoruló hozzátartozója van, a honvédségtől kapott természetbeni ellátás pénzbeli értékének 50 százalékát kell levonni. Dr. V. M. ü nöuÉnyuédö sser s cb környezeluédelem A fokozott ütemű városiasodás, iparosítás, a mezőlés jelenlegi magas színvonala mellett azonban már gazdaság Iparszerűvé váló alapvető termelőeszközökké termelése azzal jár, hogy a természet számára idegen, káros anyagok egyre nagyobb mennyiségben keletváltak. nélkülük mér el sem képzelhetők a világszínvonalat megközelítő magas termésátlagok, sőt a termelésre keznek, halmozódna^ fel, és fordított egyéb befektetések szennyezik a környezetünket. Ezek az anyagok a természeti tájat, a területet és tárgyakat veszélyeztetik, ezzel együtt közvetett és közmeg sem térülnének. Jelen, tősen csökkenti a vegyszerek veszélyességét az a tény, hogy csak akkor kerülnek engedélyezésre, amikor vizsvetlen módon az élővilágot gálatok alapján már ismert is. Ezen káros hatások felismerése, megelőzése és elhárítása a természetvédelem feladata. E világméretű problémát hazánkban Idejében felis- lyesség stb.). merték és jelenleg már örvendetesen nagy azon társadalmi aktívák száma, akik a természetben való visel, kedésük (lebomlás Ideje, körülményei, emberre, állatra és növényre veszélyes volta és annak mértéke, tűzveszéA növényvédelemben kevésbé jártas emberek gyakran felvetik a kérdést: miért tettek, de sokkal inkább ten- nem lehet a veszélyes nőni akarnak a kérdés megoldása érdekében. Kétségtelen, hogy a növényvédő szerek — mint biológiailag aktív vegyületek —1 nagy veszélyt jelentenék az élővilágra. így az emberre is. A mezőgazdasági termevényvédő szereket biológiai védekezési eljárásokkal helyettesíteni? A válasz erre u kérdésre nem egyszerű, ezért erre a későbblekben e lap hasábjain még visszatérünk. Röviden úgy lehetne Jellemezni a vegyszeres és a biológiai védekezési eljárásokat. hogy a vegyszeres kezelések választéka és hatékonysága magasabb, hatásának egészségügyi és kémiai vonatkozásai tisztázottak, míg a biológiai védekezési módszerek hatékonysága alig éri el a 80 százalékot, s a gyakorlatban is alkalmazható eljárások száma mindössze 4—5. A modern, drága gépekre és fajtákra, a magas műtrágyaadagokra alapozott növénytermesztésben pedig 10—20 'százalékos terméskiesés, illetve minőségi romlás veszteséges termelést Idézne elő. A meglevő biológiai védekezési technológiák alkalmazási területe jelenleg csak az alacsony termelési színvonalú (kis értéket képviselő) kultúrákra, valamint a növényvédelem szempontjából érintetlen területekre (erdő, rét. legelő, útmenti és lakott területeken belüli fák stb.) korlátozódhat. EGYED LÁSZLÓ főmérnök Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 56. 1888. végén. A Szögedl Paprika c. illusztrált élclapot Gárdonyi Géza szerkesztette. Várnai Lipót Kárász utcai, gőzerejű nyomdájában állították elő. A Darázs bukásának tanulságait figyelembe véve. sokkal közérthetőbb tartalommal jelentkezett. Regényes história. Előre is kijelentem, hogy a históriám nem ugyanaz a mi a napokban történt itt Szögedében és közszájon forog. Az én históriám másutt történt, tehát helyi vonatkozással nem akar lenni. Volt egyszer egy csinos kis varróleány. A tűzést értette. Nappal varrt, éjjel tűzött; szorgalmas leány volt nagyon. Csak az az egy hibája volt, hogy mikor besötétedett, nem mert egyedül maradni a szo. bájában, s aludni sem lett volna képes, ha valakit nem érzett volna maga mellett. Vannak Ilyen félénk leányok, voltak is mindig. A ml kis varróleányunk először egy nyalka őrmestert kért föl arra a szívességre, hogy mentse meg a félelemtől, töltse nála az éjjt. A vitéz őrmester egész nap a kardjával foglalkozott, hogy annak idején kéznél legyen, mert hát nem akart kudarcot vallani, kivált katonának biz ez nagy szégyen lenne. S este elment a varróleónyhoz. A varróleány nagyon megvolt elégedve, nem félt, habár az őrmester a kardot többször előrántotta, de ugyanannyiszor bele is csapta a tokjába. Reggel azután az őrmester kijelentette, hogy kötelességének tartja a félénk és gyöngéd teremtés fölött tovább is folytatni a karddal való őrködést. Történt azonban, hogy a leánynak egy olyan férfi ajánlkozott az éjjeli őrszolgálatra, a kinek egy pompás pisztolya is volt, miért is a leány megköszönte az őrmesternek a szíves szolgálatait és azt mondta, hogy most már nincs szüksége rája. Este már a pisztolyos úr őrködött a leány fölött, még pedig oly ébren, annyiszor fölhúzta és leeresztette a pisztoly kakasát, hogy a leány meg volt hatva. Azonban az őrmester úgy hozzá szokott már az éjjeli fegyveres szolgálathoz, hogy nem nélkülözhette, miért is beütötte a leánynak az ablakát és behadonászott a kardjával. SZÖG EDI PAPRIKA. A pisztolyos úr erre a szoba közepén termett, még pedig nagyon furcsa állapotban, mert a ruháját a nagy hőség miatt levetette. A mint az őrmester az ablakon ét megpillantotta, beugrott az ablakon a szobába és vagdalkozni kezdett. A pisztolyos úr kiugrott az ajtón és az ajtóra ráfordította a kulcsot. Magával vitte a pisztolyát ls. Valószínűleg ott állt volna reggelig, ha egy jó gondolat meg nem menti. Ugyanis így kiáltott be az ajtón: — Náni, hajolj le, mert lövök! Az őrmester abban a pillanatban kiugrott az ablakon. Mondom, hogy ez nem Itt történt. Vasördögh. A ravasz paraszt. Fát vitt a paraszt a piaezra, útközben a rozoga taliga beleütközött egy úrba s eltépte ruháját. Bíró elé került a dolog s miután a panaszos előadta panaszét, a bíró kérdéseket Intézett a paroszthoz, de az nem beszélt. — Hisz ez néma! — mondá a bíró. — Dehogy néma, — feleié a panaszos, — hisz a mint most az utczán jöttünk folyton azt kiabálta: vigyázz! No ha azt kiáltotta s ön mégsem hallgatott reá. akkor ön a hibás, elmehet. Gárdonyi. A „Szögedi Paprika" szótárából: Nőstény: Házas állapot. Borjú: Részeg birka. Papramorgó: Szegedi Napló. Apáca: Sétabot. Aszondom Benedek szottyantásai. Aszondom, hogy nincs olyan szemüveg, a min keresztül olyan szépnek látná az ember a világot, mint a telt poháron át. fFolytatjukJ