Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

2 KEDD, 1974. JÚLIUS 30. Naponta plusz 200 OOO fő Az ENSZ 1974-et a népe­sedés évének nyilvánította, hogy világszerte felébres­sze az emberek lelkiisme­retét: a demográfiai robba­nás korunk egyik központi problémáin lett. Minden másodpercben kettővel nö az emberiség lélekszáma. Na­ponta 200 000-rei több em­ber születik, mint amennyi meghal, tehát n Föld lakos­sága havonta fi millióval nő. Az év végére 74 millióval nagyobb lesz az emberiség lélekszámú A népesedés mostani ten­denciája évtizedek, sőt év­századok múlva ls éreztetni fogja hatását. Ha ma te­szünk valamit a megváltoz­tatásáért, vagy ha képtele­nek vagyunk rá. annak ha­tása is csak nemzedékek­kel később lesz érezhető. A jövő nemzedékek élvezik majd előnyelt, vagy sínylík meg a hátrányait annak, amit ml ma cselekszünk, vagy elmulasztunk. Hosszú idő telik el az ak­ció és eredményei között. Ezért fontos, hogy már ma igyekezzünk szemügyre ven­ni — legalább globálisan —, hogy milyen irányba hala­dunk. Az ENSZ lényegéhen ezért határozta el, hogy 1974-et a népesedés évének nyilvánít­ja, s lényegileg ez a témája annak a világkonferenciá­nak, amely augusztusban Bukarestben összeül a népe­sedéssel kapcsolatos kérdé­sek megvitatására. Cipők exportja Öt évre szóló megállapo­dás jött létre a martfűi Ti­sza Cipőgyár és a francia Adidas cég között. A szerző­dés lehetővé teszi, hogy leg­nagyobb hazai cipőgyárunka jelenleginek a háromszorosá­ra növelje tőkés exportját. Az Idén 300 000, jövőre már egymillió pár futball- és ed­zőcipőt szállít a sportcikkek gyártásával és értékesítésé­vel foglalkozó világcég szá­mára. A kooperáció eredmé­nyeként — a cipőkhöz egyes anyagokat a francia cég ad­ja — évente kétmillió dol­lárra nő a martfűi cipőgyár tőkés exportjának értéke. IIAZASSAG I. kerület szeged: Abou Qhntalélt Alidul Rahim fa Parkos Maria Anna, KovSea Attila és Kfan Ágnes Katalin, Hajabice ae».a es Brunncr Sarolta. Maró* Zoltán es Gulyán Olga Klára, Dévényi Károly ás Szlrblk Mtlrla Mag­dolna, Térjek Csaba JenO és SitrAnyl Kizsebel Mária, Káro­lyi Zoltán cs Pásztor Ágnes. Zámbó József .Tános es Bakrö Klára. Szabó Lás*l<> fa Bánfal­vi Zaófla. steranlk T.ástló es Knpoavárt Etelka. Mórra Ervin Családi események Aranka, Gyönge István József­nek és Raex. Rozáliának Rozália Tünde. FOUt Bélának ós Hor­váth Gizellának Edit, Otár Ti­bornak ós Fekete Annának Ti­bor, Jenei Ferencnek es Bata trónnek Ferenc, Gnbnal László Győzőnek es Bozókt Aranká­nak Rudolf Csaba, illa Ferenc­nek ós Mosoni Máriának Zsolt Ferenc, Bálint Jánoa Józsefnek ea Borza Terézia Margitnak Já­nos Zsolt. Szabó László József­nek és Ábrahám Zsuzsannának Kovács Anna Svának Gábor, László. Maltesles Bélának ós szilágyi Ferencnek és Kósaó Sárkány Rozáliának Gábor Bó­ra caernls Mária. Ambrus Fe- Anno Rozáliának Ferenc Gábor, la, paptíl István Lászlónak ea renc éa Berta tlona Oyörgyl, Szigeti Józsefnek és Beisehlag Rádni Ilonának Edina Rózsa, Caányl Zoltán Kálmán és Fo- Ilonénak Tünde. Biró Lászlónak dor Zautsanna Mária, Bányai László Miklós és Bán üyüngyi Klára, Halmos Lajos és Selt­mann Eva, Farkas József és Engl Mária. Szűcs Gáspár Atti­la éa Bárkányi Ágnes. Kálty László és Szeles Zsuzsanna, Ha­jóa László és Nóvák Judit, Ju­PM Bi liálvnak és Szepesi Veronikának ray Imre és Tlx Julianna, Jarl- Ibolya Zsutaanna, Fazekas Im­mlczky Béla és Tanács Erzsébet, Korom László és V'nsndl Anna Julianna házasságot kötöttek. Szóreg: Kapusi Mátyás és Kiss Agncs házasságot kötöttek. H. kerület Szeged: Bíró Sándor és He­f iedűs Katslln. Sxemerédl Lftsz­ó József és Marosi Mária, Csi­kós Béla és Molnár Mária Teré­zia, Meszes Vilmos György és Árva Ilona, Cxlez.erl Ferenc és Zab Katalin. Király Imre és Rutai Erzsébet, Fodor László és Kocsla Rozália. Budai István és Papp Anna. Gera Mihály és Csanádi Erzsébet. Tornai Jó­xicf és Zakar Mária. Zocskár András János és Bartal Zsu­zsanna Erzsébet házasságot kö­töttek. III. kcrölet Szeged: Nagy János és Szlge- _ tí Erzsébet, Nagy István György aUának ZsöYlTPátákí és Szűcs Gizella Ilona. Nagy nak 6s R0zsnyai Erzsébetnek Ferenc Tibor és Kakány Mar- xün<iei Tokár Józsefnek éa La­glt, Lapu Sándor és Aradi Ibo- c(l 11<llk() Mártinak dábor Jö­lye házasságot kötöttek. Mef Varga pam»k Vucsai Lídiának Oábrlella Kntnlln, Vö­Novodonzzkl Istvánnak éa Czl rok Honának látván, Madaras György Árpádnak éa Pallagl Ilonának Csaba Attila, Miskol­cit Istvánnak éa Szlládl Eva Kádár Máriának Zoltán, Németh Jó­Margit énéinek éa Mlksí Annának Gá­• Mi- bor, Balogh Józsefnek éa Bat­k« Valériának Atula, Kelemen Árpádnak és Balla Gizella Er­xsébetnek Gábor. Zádort Gézi es Molnár Anna Juliannának rok Ilonának István, Zsuzsa Anna. Dobó Lásalónak - ' " -----­és sári Terézia Rozáliának Zsu­zsanna. Hell Józsefnek éa Máka­lleza Teréziának József. • Ferencnek és Várhelyi Anninak Katalin. Mészáros ro Gábornak és Vörös Eve Ka talinnak Aranka Mária, Hor- nak fa Fodor Erzsébet Márlá­váth Gábornek és Szűoe Piroska nRk László Csaba, Bárkányi Eszternek Ziolt Norbert, Kocsis- Pálnak ás Fodor Etelkának péter Géza Árpádnak és Rtodt Gyöngyi. OJvSrl László Isivén­írén Ágnesnek Regina. Süli Ml- nak éa Knelsz Margit Máriának hálynak és Oeesel Klára Anná- Henriett nnk TamáR Mihály nevű gyer- intett, mekük született. nevű gyermekük atü­SZFLETF.S I kerület Ábrahám rös Mátyásnak és Oerlngar M4­tiaUMkÉnMÜi rlának Farkas GUMtáV­IIALAI.07.AS I. kerület Szegedi Bajza Jánoané Csor­nák Mária, Caányl István imre, Fodor Szilveszter, Köiss Gyulá­né Vaskó Alojzla, petrlcs Sán­MÉpMMM Kál­mán-Szélpál Andrásné Böröcz Éva, Deme Ferenc Imre, Hado­ván Péteroé Csúcs Etelka. Tóth­Csuszó Ferencné Bárkányi Ma­tild, Hajas Sándorné Kabát Ilo­na, Lehotai István, Molnár Jó­zaef, Sípos Géza, Sutka István, néres Sándorné Horváth Rozália, MOzífaZ Kálmán Ferenc, Ferkas Péter, MiKioa- Kawna p4, Balasay Béla Sán­dor, Fodor Ferencné Ocskó Mar­git, Böreeük András, szabó And­rásné Szeleczkl Izabella meghalt, n. kerület Szegőül Baranyai Ferenc, Bra­m. kerület Szeged: Farkas Zoltán Péter­nek és Csernus Annának Edit, Lajkó Istvánnak és Vidéki Gi­MÍvr» M.háW^é. jJhisí"^ úaTni Kovácaovlcs Ilona, Makra Mihálynak éa JUMsS Ju- m4rl_c„zi„4i Anórfans Hannának Mihály. Nagy Mihály­nak és Révész Máriának Ani­kó. Ordögh Istvánnak és Ba­kos Gizellának Attila István, Tóth Jánosnak és Kovács Klá­rinak János. Tóth Imrének és szarka Magdolnának Erzsébet, Nyárt Józsefnek fa Szentesi Ró­nak és AJ tat Ilonának Zsussen- "n„?An',1Stv»nérA'E1t?r' n-,1.1 A. JuhA.z Józsefnó Gavallér Etel, Szeged i nek és SzekeresH Szilvia, Horváth Jánosnak és ^"„m"'xsiemin'IStvánnSlf "is Szilveszter- na Túri Mártonnak éa Juhász Erzsébetnek zsursanna Veronikának Zsu Horváth Ilonának Róbert. Sipos S?,^' Ks.tcr Lz.ébetnék Ist- "'la, Benkö Istvánná Buknicz. Istvánnak és Sánta Katalinnak ^ KruzzUc. ^falónak ás Ju M,h41v Ant" meB" Andrea, Ráfovlcs Istvánnak fa h4 ; Arankanak Gábor Péter szmuta Emíliának István. Kiss TanAt.a imrének és Györgynek és Cslmpojás Jpll- veronikának Levente. Zomborl József Jánosnak és tuzriln Rrlttllta Pcovlcs Editnek Márta M.gdol- Syürgy Ferenroek fa no tf Al>á na riiMilá nnlr /».. Dnnán .*?«' ... na. Kovács Gyulának és Popán jrítaun Gizella Erzsébetnek Eva. Csányi Huba Attilának és Földeáki Klára Katalinnak Huba Attila, Ábrahám Gézának éa vtgh Etel­ka Valériának Géza Péter, Zá­dori István Alajosnak és Fekete Rozáliának István Zoltán, Ps­chlnger Antal Józsefnek éa Kiss Zsuzsannának Zsuzsanna And­rea, Matók Ferencnek és Sln­ka Jusztinának Ferenc Sándor, Gregus Jenőnek és Trungcl Sá­rának Jenó Zsolt, Bóka András­nak és Tlsóczkl Juliannának András. Szabó Béla Györgynek és Makra Mária Ibolyának Ta­más Béla. Tóth Zoltánnak es Hegedűs Mária Erzsébetnek Ró­bert Zoltán. Mintái Pálnak Ts Szegedi Máriának Pál Gábor, Baki Jánosnak ós Reseslk Er­zsébetnek Dénes, Csányi Sán­dornak és Nagy Mária Anná­nak István, Volford Lajos Ist­vánnak és Kothencz Matildnak Mónika Katalin. Kocsis János­nak és Gál Máriának Zoltán, Kálty Lászlónak és Tanács Má­riának Tünde Mária, Czene rá­térnék és Terhes Margitnak Ma­riann, Czlrják Béla Sándornak és Harangozó Ágnes Máriának Béla László, szabó Tibor Lász­lónak és Makra Editnek Zsanett Orsolya, Takács Ferenc János­nak és Albel Angyalka Anná­nak Péter László, Fátyol Mihály Istvánnak és Récz Arankának Enlkö Sarolta, László György­nek és Rlachák Máriának György. Boldog Lászlónak és Bárdos Juliannának László, Ha­rócsl Miklósnak és Négyökrü Anna Irénnek Miklós Zsolt, Far­kas Antal Tivadarnak é.s Pá­linkás Ágota Annának Tímea Ágota, Földházi Istvánnak és Soós Emma Máriának Tamás. Sterczer József Györgynek és Kovács Ildikó Máriának Viktó­ria Ildikó, Tóth Géza Józsefnek és Gera Rozália Júliának Ró­bert Tamás, Gyetval Istvánnak és Papp Etelkának Ildikó Etel­ka, Lalla András Györgynek és Erzsébetnek Nagy Árva József. Szarka Jénosné Varga Eva, Koncz Jánoané Kiss 01­Márlft, Nagy Mihály Antal még balt. III. kerület Szeged: Zsuffa János Antal, Fábián Bélárié Kulcsár Anna. Hutter Nagy Dezső, Bérei Józsefné Korom Ábrahám Erzsébet Selmeczl La­Kataltn Josné Fránóllca Mária meghalt. Mecseki Bartók Gizellá­A tartalékos szolgálat idejére járó díjazásról N, B. hódmezővásárhelyi olvasónk azt kéri: adjunk tájékoztatást nrról, hORy a tartalékos katonai szolRáln­töt teljesítő dolgozó a kato­nai szolgálat Ideje alatt mi­lyen összegű díjazásra jogo­sult. A díjazást a vállalati vagy a honvédség folyósítja? Mit tartalmaz ezzel kapcso­latban a rendelkezés? A hadkötelezettséget tel­jesítők érdekvédelméről szó­szolgálatot teljesítőnek mi­nősüljön. A keresetktegészí­tés szempontjából különbsé­get keh tenni aszerint, hogy a tartalékos katonai szolgá­lat Ideje a tíz nnpot meg­haladja-e vagy sem. Abban a* esetben, ha a tartalékos katonai szolgálat átlagkereset megállapításá­nál a nyugdíjjárulékkal csökkentett keresetet kell alapul venni, és az így meg­állapított keresetklegészítés olvap. fizetés amely után sem SZTK.járulékot. sem* pedig adót fizetni nem kell. Ha a honvédség által kifi­zetett Illetmény és termé­}fjmVÍZ "ffiff toXl ".tbcnlelüíáí p^nér­3a JLh f<!Ag f 1 JÓ tékának együttes összege el­a munka ta ótól a teljes át- é pols%i foglalkozásban lagkeresete Illeti meg, míg a gierzet? £ nyugdíjjárulék­tó 21/198?: ^VII. 23.) sz! kor- ^ ^ kal csökkentett átlagkeiese. mdnyrendelet és az 1/1867. g™isi1« "J^ tet, ügy az esetben kercset­(VII 23.) sz HM. rendelet ^Sát^^ KTOl Lvelem ^Készítés nem jár. intézkedik a tartalékos ka- ^ venn? al átinaklr^t A tíz napot meghaladó ka­tonai szolgálatot teljesítők „--án.nHá.ónii i tetve to- tonaI szolgálat esetén a tar. A fa-H megtillnpítasanal. illetve fo- áHaúkerfaetóhfii keresetéről. A fonti rendel­kezések értelmében az át lagkereset mértékéig terjedő lyósításánál. Ha a tartalékos katonai szolgálat ideje a tíz napot meghaladja, a katonai ÍWJS!^ "!et.L,Tse8 szolgálat teljes 'idejére a tartalékos katonai szolgá latot teljesítő dolgozókat. A keresetkiegészítés a tartalé­kos katonai szolgálat jellegé­től függetlenül jér. tehát mindegy, hogy az illető dolgozót kiképzésre, átkép­zésre. tartalékos tiszti ki­képzésre vagy egyéb szolgá­latra hívták be. Közömbös ls. hogy a dolgozó hon­véd, tisztes vagy tiszthelyet­honvédség a rendfokozatnak megfelelő illetményt folyó­sítja, ég természetbeni ellá­tást biztosit. E kettő össze­ge és a dolgozó átlagkerese­te közötti különbözet adja. azon keresetkiegészítést, amit a munkáltatónak erre az idő­re folyósítani kell. Az átlagkereset kiszámí­tására a 7/1967. (X. 8.) test rendfokozatú. A lényeg MÜ. M. számú rendeletben az, hogy tartalékos katonai foglaltak az irányadók. Az talékos átlagkeresetéből honvédségtől kapott termé­szetbeni ellátás pénzbeli ér­tékét nem szabad levonni, ha az átlagkeresete a haVi 1500 forintot nem haladja meg, és egy vagy ennél több eltartásra szoruló hoz­zátartozója van. Ha pedig az átlagkeresete a havi 2000 fo­rintot nem haladja meg, és két vagy ennél több eltar­tásra szoruló hozzátartozó­ja van, a honvédségtől ka­pott természetbeni ellátás pénzbeli értékének 50 száza­lékát kell levonni. Dr. V. M. ü nöuÉnyuédö sser s cb környezeluédelem A fokozott ütemű városia­sodás, iparosítás, a mező­lés jelenlegi magas színvo­nala mellett azonban már gazdaság Iparszerűvé váló alapvető termelőeszközökké termelése azzal jár, hogy a természet számára idegen, káros anyagok egyre na­gyobb mennyiségben kelet­váltak. nélkülük mér el sem képzelhetők a világszínvona­lat megközelítő magas ter­mésátlagok, sőt a termelésre keznek, halmozódna^ fel, és fordított egyéb befektetések szennyezik a környezetün­ket. Ezek az anyagok a ter­mészeti tájat, a területet és tárgyakat veszélyeztetik, ez­zel együtt közvetett és köz­meg sem térülnének. Jelen, tősen csökkenti a vegysze­rek veszélyességét az a tény, hogy csak akkor kerülnek engedélyezésre, amikor vizs­vetlen módon az élővilágot gálatok alapján már ismert is. Ezen káros hatások fel­ismerése, megelőzése és el­hárítása a természetvédelem feladata. E világméretű problémát hazánkban Idejében felis- lyesség stb.). merték és jelenleg már ör­vendetesen nagy azon társa­dalmi aktívák száma, akik a természetben való visel, kedésük (lebomlás Ideje, kö­rülményei, emberre, állatra és növényre veszélyes volta és annak mértéke, tűzveszé­A növényvédelemben ke­vésbé jártas emberek gyak­ran felvetik a kérdést: miért tettek, de sokkal inkább ten- nem lehet a veszélyes nő­ni akarnak a kérdés megol­dása érdekében. Kétségtelen, hogy a nö­vényvédő szerek — mint bio­lógiailag aktív vegyületek —1 nagy veszélyt jelentenék az élővilágra. így az emberre is. A mezőgazdasági terme­vényvédő szereket biológiai védekezési eljárásokkal he­lyettesíteni? A válasz erre u kérdésre nem egyszerű, ezért erre a későbblekben e lap hasábjain még vissza­térünk. Röviden úgy lehet­ne Jellemezni a vegyszeres és a biológiai védekezési el­járásokat. hogy a vegysze­res kezelések választéka és hatékonysága magasabb, ha­tásának egészségügyi és ké­miai vonatkozásai tisztázot­tak, míg a biológiai véde­kezési módszerek hatékony­sága alig éri el a 80 száza­lékot, s a gyakorlatban is alkalmazható eljárások szá­ma mindössze 4—5. A mo­dern, drága gépekre és faj­tákra, a magas műtrágya­adagokra alapozott növény­termesztésben pedig 10—20 'százalékos terméskiesés, il­letve minőségi romlás vesz­teséges termelést Idézne elő. A meglevő biológiai védeke­zési technológiák alkalmazá­si területe jelenleg csak az alacsony termelési színvona­lú (kis értéket képviselő) kultúrákra, valamint a nö­vényvédelem szempontjából érintetlen területekre (erdő, rét. legelő, útmenti és lakott területeken belüli fák stb.) korlátozódhat. EGYED LÁSZLÓ főmérnök Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 56. 1888. végén. A Szögedl Paprika c. illusztrált élclapot Gárdonyi Géza szerkesztette. Várnai Lipót Ká­rász utcai, gőzerejű nyomdájában állították elő. A Darázs bukásának tanulságait figyelembe vé­ve. sokkal közérthetőbb tartalommal jelentkezett. Regényes história. Előre is kijelentem, hogy a históriám nem ugyanaz a mi a napokban történt itt Szögedé­ben és közszájon forog. Az én históriám másutt történt, tehát helyi vonatkozással nem akar lenni. Volt egyszer egy csinos kis varróleány. A tűzést értette. Nappal varrt, éjjel tűzött; szorgalmas leány volt nagyon. Csak az az egy hibája volt, hogy mikor be­sötétedett, nem mert egyedül maradni a szo. bájában, s aludni sem lett volna képes, ha vala­kit nem érzett volna maga mellett. Vannak Ilyen félénk leányok, voltak is mindig. A ml kis varróleányunk először egy nyalka őr­mestert kért föl arra a szívességre, hogy mentse meg a félelemtől, töltse nála az éjjt. A vitéz őrmester egész nap a kardjával fog­lalkozott, hogy annak idején kéznél legyen, mert hát nem akart kudarcot vallani, kivált katoná­nak biz ez nagy szégyen lenne. S este elment a varróleónyhoz. A varróleány nagyon megvolt elégedve, nem félt, habár az őrmester a kardot többször elő­rántotta, de ugyanannyiszor bele is csapta a tokjába. Reggel azután az őrmester kijelentette, hogy kötelességének tartja a félénk és gyöngéd te­remtés fölött tovább is folytatni a karddal való őrködést. Történt azonban, hogy a leánynak egy olyan férfi ajánlkozott az éjjeli őrszolgálatra, a kinek egy pompás pisztolya is volt, miért is a leány megköszönte az őrmesternek a szíves szolgálatait és azt mondta, hogy most már nincs szüksége rája. Este már a pisztolyos úr őrködött a leány fö­lött, még pedig oly ébren, annyiszor fölhúzta és leeresztette a pisztoly kakasát, hogy a leány meg volt hatva. Azonban az őrmester úgy hozzá szokott már az éjjeli fegyveres szolgálathoz, hogy nem nélkülöz­hette, miért is beütötte a leánynak az ablakát és behadonászott a kardjával. SZÖG EDI PAPRIKA. A pisztolyos úr erre a szoba közepén termett, még pedig nagyon furcsa állapotban, mert a ru­háját a nagy hőség miatt levetette. A mint az őrmester az ablakon ét megpillan­totta, beugrott az ablakon a szobába és vag­dalkozni kezdett. A pisztolyos úr kiugrott az aj­tón és az ajtóra ráfordította a kulcsot. Magával vitte a pisztolyát ls. Valószínűleg ott állt volna reggelig, ha egy jó gondolat meg nem menti. Ugyanis így kiáltott be az ajtón: — Náni, hajolj le, mert lövök! Az őrmester abban a pillanatban kiugrott az ablakon. Mondom, hogy ez nem Itt történt. Vasördögh. A ravasz paraszt. Fát vitt a paraszt a piaezra, útközben a rozo­ga taliga beleütközött egy úrba s eltépte ruháját. Bíró elé került a dolog s miután a panaszos elő­adta panaszét, a bíró kérdéseket Intézett a pa­roszthoz, de az nem beszélt. — Hisz ez néma! — mondá a bíró. — Dehogy néma, — feleié a panaszos, — hisz a mint most az utczán jöttünk folyton azt kia­bálta: vigyázz! No ha azt kiáltotta s ön mégsem hallgatott reá. akkor ön a hibás, elmehet. Gárdonyi. A „Szögedi Paprika" szótárából: Nőstény: Házas állapot. Borjú: Részeg birka. Papramorgó: Szegedi Napló. Apáca: Sétabot. Aszondom Benedek szottyantásai. Aszondom, hogy nincs olyan szemüveg, a min keresztül olyan szépnek látná az ember a vilá­got, mint a telt poháron át. fFolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom