Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

4 KEDD, 1974. JÚLIUS ». A szabadság kiadásáról R. 3.-né szegedi olvasónk szeretné tudni, hogy az évi rendes fizetett szabadság kiadását ki határozza meg, a dolgozó, vagy a munkáltató. Kéri: adjunk tájékoztatást, hogy mit mond erről a rendelkezés. A rendes szabadságot esedékességének évében egész évre előre, üzemrészenként (műhelyenként, osztályonként) elkészített szabadságolási terv szerint kell kiadni, de a dolgozó kérelmére természetesen engedélyezhető a szabadságnak eltérő időben való kiadása is. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg, de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni, és kívánságait lehetőség szerint figyelembe kell venni. Például: a gyermekeseket, valamint a hosszabb idő óta a vállalatnál dolgozókat a szabadság időpontjának megállapításánál helyes előnyben részesíteni, figyelemmel kell lenni arra is, hogy aki az egyik évben nyáron volt szabadságon, az a következő évben télen, ősszel, utána tavasszal menjen szabadságra. A szabadság kezdő időpontját és tartamát a kollektív szerződés eltérő rendelkezéseinek hiányában legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal a dolgozóval (írásban vagy hirdetmény útján) közölni kell. Fontos szabály, hogy a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap, a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat (fizetett ünnepeket) kivéve, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalat munkaidő-beosztása szerint mindegyik napon munkát kell-e végeznie. Így például a szabad szombat is beszámít a szabadságba. Ha a dolgozó munkaviszonya év közben kezdődött, akkor csak a vállalatnál ledolgozott hónapokkal arányban álló szabadságra jogosult. Dr. V. M. HAZASSAG L kerület Szeged: Bolus Arpüti ós Fehér Terézia, Derzső Ferenc és Kródl Er/.sébet. Jenei István Jenfi és Rálkai Mária Hona, Fehérvári Ferenc György és Szilágyi Nóra, Plpicz Mihály és Horváth Ilona. Oszterllng Attila Ferenc és Király Rozália, Balla Tibor András és Klss Erzsébet. Szigeti Ferenc és Galántai Erzsébet. Elekes Mihály és Babarozi Edit Mária, Varga Gyula Akos és Balázs Erzsébet Sarolta. Szaláncz Béla és Szabó Múrla Erzsébet. Jakab László és Tóth Katalin Gizella, süli Antal Sándor és Varga-Tóth Ida Gabriella. Csabi János és Virágos-Kis Magdolna Erzsébet, Simkó Ferenc és Koszka Judit, Szekeres Antal István és Matkovlcs Andrea Erzsébet, Bálint János és Szűcs Erzsébet. Hanzók Zoltán György és Hatvani Ágnes, Varga Mihály és Borbás Piroska, Király György és Fodor Katalin. Gál Antal és Szörl Aranka. Gondos Tibor és Erdős Margit. Joö Mátyás András és Farkas Gyöngyi, Réder Károly György és Tóth Ágnes Rózsa. Császár Lajos György és Otott-Kovács Margit, Kalmár Ferenc Lajos és Bartyik Katalin. Pál István és Vartiák Ilona Mária. Bajusz Béla és Oágyor Eva. Kardos János István és Szente Mária Terézia. Fejes Tamás ltamll és Árnyas Mária Gabriella. Varga Károly és Csáki Irén Erzsébet. Bátorl Géza Gábor és Forgó Zsuzsanna, Opra Ferenc és Brullch Irén Ilona. dr. Tóth András és Fejes Edit. Tosics Ivén és Virág Mária, Berta Árpád és Hernády Zsófia házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Csömör Zsigmond és Berta Lillán Ágnes. Andrejcslk György és Bezzeg Etelka. Hallai József és Amont Gizella, Mészáros Dezső és Horváth Éva Rózsa. Gál Zoltán Tibor és Rózsa Viktória. Huszka László és Köteles Anna, Korom János és Füredi Katalin, Rácz Jenő Imre és Szabó Edit, Horváth Ferenc és Szélpál Erzsébet, Tamási András Géza és Veres Zsuzsanna házasságot kötöttek. Algyő: BÚS Lajos Ferenc és Hajdú Aranka. Fekete János és Finta Zsuzsanna házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Márton Nándor Gábor és Bíró Eva, Grász Ferenc és Székely Eva Klára haázasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Csótl-Gyapjas János Károlynak és Matuszka Annának Csaba Norbert, Vári Jánosnak és Perneki Annának János László, Szűcs Antalnak és Kothe Helgának Gabriella, Kószó János Lászlónak és Farmosl Piroskának Renáta Zsuzsanna, Kovács Ferencnek és Hegedűs Ida Teréziának Gabriella Ida, Török Istvánnak és Bacsn Mária Valériának Mária. Kovács János Istvánnak és Gyuris Annának János. Dobó Vincének és Tóth Irénnek Ildikó, Futó Ferencnek és Rencsár Jolánnak Ferenc Zoltán, Klrlcsl Imrének és Baumann Zitának Mónika, Bozóki Károlynak és Illa Mártának Károly, Csete Ferenc Gyulának és Szeghalmi Mária Ágnesnek Zalán Gábor, Valach BCla Jánosnak és Balov Ágnes Máriának Béla János, Biharvári Lajos Sándornak és Kovács Ágnes Magdolnának Ágnes, Sándor Dezsőnek és Berkó Máriának Ibolya, Vér Istvánnak és Józsa Erzsébetnek István, Kruzslicz Istvánnak és Szakács Erzsébetnek Zoltán István, Barna Károlynak és Szélpál Honának Erika, Bodor Istvánnak és Tóth Erzsébetnek László, Almásy Istvánnak és Wenner Klárának Zoltán, Gémes Ferencnek és Ignácz Ilonának Ferenc. Imre Ferencnek és Markó Juliannának Ferenc Attila. Tömörkényi Gábornak és Jamnlczky Évának Gábor Péter. Csókás Ferencnek és Szorocsek Máriának Tibor. Frank Józsefnek és Nagy Ilonának Attila. Horváth Gézának és Füz Rozáliának Zoltán. Pintér Istvánnak és Csapó Zsuzsannának Márta Barbara. Kocsis Károlynak és Kovács Klárának Klára, Engi Lászlónak és Báj-ány Valériának Tímea Krisztinái, Máté Józsefnek éa Papdl Családi események Erzsébetnek Mónika, Dóczi Istvánnak és Kóczián Katalinnak Tibor István. Gáli Istvánnak és Horváth Katalinnak Zsolt István. Hajnal Sándornak és Veres Juliannának Ildikó. Szilberelsz Lászlónak és Moldován Irénnek Beáta Anita. Vörös Zoltánnak és Czlnkota Máriának Ágnes, Fekete Istvánnak és Kapás Editnek llcnriette Edit. Kiss Mihálynak Cs Tanács Piroskának Aranka. Haraszti Lajosnak és Murvai Máriának Mária Tünde. Furák Attilának és Letsch Ilonának Attila, Szíráczki Sándornak és Juhász Erzsébetnek Zita. Tarics Bélának és Farkas Katalinnak Anita, Farkas Györgynek és Igaz Évának Gábor, Bóka Istvánnak és Szél Ilonának István Zsolt. Kórász Józsefnek és Zeltler Ilonának Krisztina, Holcsik Györgynek és Martus Irénnek Irén. Tóth Jánosnak és Kovács Irénnek Henrietta, Jakus Jánosnak és Kabarács Ilonának Tamás. Fekete Józsefnek és Barta Erzsébetnek Zoltán, Fazekas Imrének és Fazekas Rózának Imre. Papp Károlynak és Masa Etelkának Károly, dr. Ződy Zsoltnak és Gyöngyösi Magdolnának Tímea nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Vámos Istvánnak és Dudás Juliannának Róbert. Dörnyel Tibornak és Dinnyés Zsuzsannának Tibor Szabolcs, Gyémánt Mihálynak és Kiss Máriának Zsuzsanna Szilvia, Balog Mihálynak és Kádár Etelka Rozáliának Mihály, Dell Ferenc Gézának és Szalma Klára Ágnesnek Gábor Miklós. Kodé Józsefnek és Juhász Piroska Juliannának Zoltán, Kovács Jánosnak és Domonkos Irmának Henriett, Madarasl Aladárnak és Grünwal Nóra Mártának Aladár Gábor. Tóth Árpádnak és Pásztor Anna Juliannának Hedvig, Bere Zsigmond Istvánnak és dr. Csala Edit Hajnalkának Ágota. Hegyi Imrének és Teleki Mária Magdolnának Róbert, Kiss Imrének és Csorba Magdolnának Imre Zsolt, Sarnyal Ferencnek és Bíró Sarolta Valériának Tibor, Szabó Sándornak és Kónya Erzsébetnek Tibor, Fekete Gézának és Szanyi Idának Géza. Kalapács Tibornak és Olasz Irénnek Gábor. Polás József Lászlónak és Dékány Zsuzsannának József László. Doró Józsefnek és Kocsis Ilona Juliannának Csaba. Spiczer Jánosnak és Géczi Gizella Máriának Renáta. Veszelovszkl Istvánnak és Fehér Magdolna Jankának Irén, Farkas Sándornak és Tóth Rozáliának Erika. Hamvai Gábor Zoltánnak és Deák Juliannának Gábor, Prágai Ferenc Bélának és Ábrahám Máriának Tünde Mária, Péter Mihálynak és Lukács Máriának László, Csókási Józsefnek és Szarvas Valériának József Attila, Lászlú Andrásnak és Repka Erzsébetnek Anita, Szabó Lajos Miklósnak és Belovai Mária Ilonának Edit Lilla nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged; Harczel Anna. Fekete Imre, Bagi Mihály. Szokolov Nikolaj Oszipovics, dr. Dömötör Gyuláné Mezőfi Ilona, Kószó István, Vastag Péter. Boda István, Csótl-Gyapjas Csaba, Dudás János. Szabó Antalné Bozó Etelka. Martonosi Istvánné Csordás Irén, Segesváry Pál. Almosdl József, Gábor József. Münz János, Merksz Elemér meghalt. II. kerület Szeged: Mojzer Gyuláné Magyar Anna, Biczók József meghalt. AlgyS: Bánfl Imre, Bakos Dezső meghalt. m. kerület Szeged: Bezdán Imréné Börcsök Anna. Kálmán György, Sebők Imréné Széchenyi Mária, Papp Antal. Batki Antalné Bálint Etel. Vőneki János, Rózsa Nándorné Kása Mária Erzsébet. Májusi Mihályné Eke Erzsébet meghalt. Állategészségügyi kutatás a nagyüzemi állattenyésztésben A nagyüzemi állattenyésztésben a veszteségek közel kétharmadát a légző- és emésztőszervi megbetegedések okozzák. Az ebből adódó kár elsősorban nem az elpusztult állatok értékéből, hanem a termelékenység, a takarmányértékesítés romlásából adódik. A tüdőgyulladásban, vagy emésztőszervi megbetegedésben szenvedő sertés például kevesebb takarmányt fogyaszt, súlygyarapodása így lelassul, vagy megáll, s ezáltal a hizlalási idő sokszor hónapokkal meghosszabbodik. A betegségek oka sok esetben — a tartási és takarmányozási hibák mellett —számos kórokozó vírus vagy mikroorganizmus. A Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézete a KGST-országok intézeteivel kooperálva folytatják kutatásaikat, sőt szoros kapcsolat alakult ki a WHO és a FAO speciális „reference" laboratóriumaival, a világszervezetek témafelelős szakértőivel. A tyúkok idült légzőszervi betegségét a mikroorganizmusoknak egy meglehetősen hiányosan ismert csoportja, a mikoplazmák idézik elő, melyek tanulmányozásával már jó eredményeket értek el, ugyanígy a sertés-, valamint a szarvasmarha- és egyéb baromfifajokat megbetegítő mikoplazmák tanulmányozásánál is. A legnagyobb gazdasági jelentőségűek jelenleg a sertés idült tüdőgyulladását előidéző mikoplazma-fajok, de gyakran okozzák szarvasmarhák különféle megbetegedéseit is ezek a kórokozók. Az emésztőszervi betegségeket előidéző kórokozók közül legjelentősebbek a kolibaktériumok különböző változatai, az úgynevezett szerotípusok. Ha valamelyik változat szélesebb körben terjed el az állatok között, akkor egy bizonyos idő múlva védetté válnak vele szemben, de ekkor egy új, korábban nem észlelt szerotípus betegíti meg az állatokat. Az Állategészségügyi Kutató Intézet és az Országos Állategészségügyi Intézet munkatársai az elmúlt évben állapították meg, hogy a malacvérhast előidéző kolitörzsek 70—80 százaléka olyan csoporthoz tartozik, amely a 8—10 évvel ezelőtti megbetegedéseknél egyetlen esetben sem fordult elő, így a hagyományos vakcinákkal csak mérsékelt gyógyulási eredményt érhetnek el az új kórokozó változatos fajtája miatt. Az intézet munkatársai különleges tenyésztési eljárással előállítottak egy enterotoxinnak nevezett készítményt, amely nem csak egyetlen szerotípusra hat, hanem más változatokra is. Ezek a kutatási eredmények reményt keltenek arra, hogy a jövőben a koli-baktériumok okozta veszteségek ellen hatékonyabban tudnak majd védekezni. Az utóbbi 6—8 évben hazánkban súlyos veszteségeket okozott a heveny Marek-féle betegség is. A kórokozó behurcolása időszakában már sok külföldi adat állt rendelkezésre, de ennek ellenére sok munkát jelentett a kutatóknak a kórokozó kitenyésztése, elszaporítása, a vakcinakészítésre alkalmas törzs előállítása. Viszonylag rövid idő alatt sikerült a külföldiekkel azonos értékű vakcinát előállítani. A laboratóriumi előállítás nem elegendő tömegtermelésre, így az Intézet és a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat szakemberei közös együttműködésével várható, hogy a súlyos pusztulást okozó betegséget rövid időn belül már hazai vakcinával gyógyíthatják. Az állategészségügyi kutatás másik fontos témája az állatoknál fellépő influenzavírus elleni védekezés és gyógyítás, amely sok esetben emberi influenzatörzsekből ered. Járvány esetén leggyakrabban a sertéseket támadja meg, melyeket ellenanyagok kimutatásával, valamint vírustörzsek kitenyésztésével is sikerült bebizonyítani. Itt kevés külföldi vizsgálati eredmény áll a rendelkezésre. A libainfluenza kórokozó tulajdonságainak megismeréséhez sokrétű, aprólékos vizsgálatokat kell végezni. A betegséget átvészelt libákból úgynevezett rekonvaleszcensz szérumot állítanak elő, sőt később ennél biztosabb hatású hiperimmunszérumot, melyre az intézet és a Phylaxia közös szabadalmat kért. Az új szérumot nem csak Magyarországon használják jó eredménnyel, hanem Franciaországban is hatékony a magyarországi libainfluenzához hasonló betegség ellen. A betegség közel 10 éve ismeretes, de kórokozója még ma sem ismert. További tanulmányozására a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Intézete szorosan együttműködik a moszkvai össz-Szövetségi Állategészségügyi Kutató Intézettel. A legfontosabb cél: hatékony vakcina előállítása. Minthogy a betegség számos országban előfordul, a Baromfitenyésztők Világszövetségének liba-munkacsoportja egy virológus bizottságot bízott meg a kísérleti eredményekkel kapcsolatos kölcsönös információk cseréjével és koordinálásával. A fokozott nemzetközi állategészségügyi együttműködés várhatóan elősegíti nem csak a kutatások eredményességét, hanem népgazdaságunk számára a nagyüzemi állattenyésztés további fejlődését is. V. A. Biztonság és kényelem Világszerte kísérletek folynak minél biztonságosabb és kényelmesebb — mindamellett viszonylag olcsón előállítható — gépkocsiülések kialakítására. Egy érdekes modellt szerkesztettek a nyugatnémet kutatók, sokféle szempont figyelembevételével. Az újfajta ülés különös előnyei: a gépkocsivezető testméretei szerint beállítható, fejvédője lökéscsillapító anyagból van kialakítva, és oldalról is védi a fejet, emellett visszapillantó nyílásán át zavartalanul hátratekinthet a vezető. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események A<t A Szegedi Napló 1882-es (március) Rendéi- őrségi rovatában: — Rongyos Náczival már megint meggyűlt a baja a rendőrségnek. Tíz nap előtt jött ki utoljára a kóterből s a mai hetipiaezon megint csinált olyan miskulancziát, amiért újra visszakerült a pricshálásra. Éhes volt a szerencsétlen, elment hát a szatyingos asszonyok közé és ott addig sürgött-forgott. míg valami encsöm-bencsöm hozzá nem ragadt. Épen menőben volt, hogy a lopott portékát elárulja, mikor egyik sátorból utána iramodtak és megcsípték. Rongyos Náczi azért mégis jóllakott. Délben egy nagy tál tarhonyáslevest kapott. — A tiszai vízimalmokat malom-díjakkal való megadóztatás végett a tanács a rendőrséggel összeiratta. Az alkamarási hivatal által egybeállított kimutatás szerint a felső Tiszán jelenleg van 18, az alsó Tiszán 20, a fehérpartnál pedig 3, azaz összesen 41 vízimalom, amelyek után a városnak, malomdíjak fejében, összesen 328 frt jövedelme lesz. (Május) — Leányvásár Szegeden. Botrányos üzelem színhelye volt a napokban városunk, anélkül, hogy a rendőrség csak neszét vette volna. Ha a fővárosi rendőrség nem veszi észre ma már túl van az ország határán az a hat fiatal magyar leány, kiket egy nyomorult asszony Szegeden vásárolt Amerika részére. Szegedről háborítatlanul szállította a lénykereskedő asszony áldozatait Budapestre, hol a nagy útra való előkészületek megtétele végett a budai „Széchelyi szálló"-ban két napra megtelepedtek. Mindenkinek föltűnt a sokleányos „mama", többek közt az államvasút igazgatóságánál is, honnét a gyanús körülményről a rendőrségnél jelentés tétetett. Így jött aztán nyomára a fővárosi rendőrség a gonosz szellemnek. Az elfogott lánykereskedő asszony régóta foglalatoskodott aljas mesterségével. A rendőrség előtt a Nagy Erzsébet név, melyet a magáénak vallott, nem volt ismeretlen. Egyenesen Amerikából jött, hova hat év előtt a rendőrség szeme elől menekült. Előadta, hogy miért jött. Buenos-Aires városban (Délamerika) nagyon szeretik a magyar lányokat, aranyat lehet keresni velők. És a világlátott asszony Szegedre jött bátyjával együtt, hogy itt szemelje ki az áldozatokat. Nem sokáig kellett keresnie az övéhez hasonló foglalatosságot űző egyéneket. Szegeden — fájdalom — a rekonstrukezió alatt hatalmas tápot nyert a — prostitúczió. Valami Sz. Imre nevű rossz hírű ház tulajdonosa szerezte be a lánykereskedő asszony ízlése szerint a „portékát" — hat fiatal magyar lány személyében, kiket a nyomor hajtott a bűnbe. Az Amerikába exportálandó lányok ára összesen 606 frt volt, mit Nagy Erzsébet a kerítőnek fizetett. A lánykereskedő aszszony áldozataival Trieszten át akart Montevideóba utazni. (Június) Ki a legény a réten. Mindennapi történet a — rétről, a szilaj pásztor, kondás, kanász és bojtár-gyerekek szabad világából. Egymást szelik az édesanyaföld kinekkinek termő részei s a vadul szilajkodó pásztor. gyereknek gyakran kicsi a gazduram földjének hatéra. Némelyik át-átcsap olykor a gulyával, falkával a túlsó tanya rétjére s ott hajigálja fütykös botját a száraz avarban bujkáló pipiske után. De csakhamar fölhangzik a domb mögül az idevaló kanászgyerek veszett kurjantása. „Hallod-e hé?" Nem ijed ám meg a tilosban járó bojtár legényke akármilyen iczl-piczi kanásztól. Visszahujánt nagyot nevetve, hogy megmutassa legényrevalóságát: kapja, még beljebb zavarja jószágait a tilosba. Ezalatt pedig az „otthonos" kanász gyerek rikoltása mindközelebb ér. Kis kanász: Hallod-e Kalmár Ferkó, lábalj ki innen az én felemrül, mert beléd hajíntom a botomat. Bojtár: Azt tudnád mögtönni Sebők Pista! Nem öszöl többet a Mihály bácsiék szalonnájábú. Kis kanász: Ha őszök, ha nem őszök: kifelé! S hogy botjával kifelé mutat a tanyáról, eminnen hirtelen nagyot suhan Kalmár Ferkó fütyköse s a jogaiban legénykedő szegény kis kanász úgy vágódik a fűbe. hogy csak a déli harangszóra tért magához. Hat hétre fölgyógyult s elment panaszra. Elővették aztán Kalmár Ferkót. Persze védte magát: hogy az kezdte, nem ő. Megesett már az is, hogy az ő részén járt tilosba, azért még se ették meg egymást... A mindennapi ügynek különben az ad érdekességet, hogy a két szilaj gyerek — Schnell bíró kezébe jutott. Schnell nem értette a gyerekek motyogását, azok meg nem értették az ő nyakatekert szászmagyar beszédét. A végtárgyaláson a bíró a vizsgálati iratokat olvasta: — Sebők Pista aztat peszélte, haspa szúrja Kalmár Franz, mire Kalmár Franz pele ütötte neki az ő fejépe az ő pótjával stb Erre még a vádlott is elnevette magát, aki 3 havi fogházra ítéltetett. tFolytatjukJ