Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

V*9AKVW. WM. JŰLTOS M. 3 KÖZLEMÉNY az 1974. szeptember 1-én életbe lépő fogyesztól áremelésekről és jövede­lemnövelő Intézkedésekről Á világpiaci árak nagy­mértékű és széles körű emel­kedése következtében belföl­di termelői áraink nincsenek arányban az importbeszerzé­si árakkal. A kialakult árvi­szonyok már nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást a népgazdaság számára, és nem ösztönöznek a takarékos gaz­dálkodásra. Ezért a kormány elhatározta egyes alapvető import nyersanyagok terme­lői árának — köztük az energiahordozók árának — emelését. (Így pl. a nyers­olajár 100 százalékkal, egyes olajtermékek, vegyipari alap­anyagok termelői ára pedig 50—100 százalékkal növek­szik.) A termelői árak többségé­nek emelésére a fogyasztói árak érintetlenül hagyásával kerül sor. A terhek jelentős hányadát továbbra is az ál­lami költségvetés viseli. A tüzelőanyagokkal való helyes és takarékos gazdálkodás, to­vábbá a hazai energiaforrá­sok fokozottabb kiaknázása azonban megköveteli egyes termékek fogyasztói árának emelését is. Az új fogyasztói árak 1974. szeptember 1-től lépnek életbe. A tüzelőanyagok, hőszol­gáltatások árai differenciál­tan, átlagosan 25 százalék­kal emelkednek. Ezen belül: a szén és a brikett ára át­lagosan 16 százalékkal, a kokszé 24, a tűzifáé 18, a tüzelőolajé 40, a vezetékes gázé 20, a propán-bután gá­ré 10, a távfűtés és a me­legvíz-szolgáltatás ára pedig E0 százalékkal nő. Az üzemanyagok közül: a benzin ára 40 százalékkal, a gázolaj ára pedig 45 száza­lékkal lesz magasabb. Így többek között a tatai brikett ára (a budapesti te­lepeken) mázsánként 51 fo­rintról 56,90-re, a tűzifáé (konyhafa, Budapesten ház­hoz szállítva) mázsánként 48,70-ről 57,40-re, a háztar­tási tüzelőolajé kútnál, lite­renként 1,50-ről 2,10-re, a propán-bután gázé kilogram­monként, házhoz szállítva 3,30- ról 3,60-ra, a főzésre használt városi gazé Buda­pesten köbméterenként 0,84­ről 1,00-re, a távfűtésé lég­köbméterenként 10,80-ról 13- kaphatja. A házastársi pót­ra, a 86-os oktánszámú ben- lékban részesülő nyugdíjasok ziné literenként 3-ról 4,20-ra, — tekintettel alacsony jö­a 92-es oktánszámú benziné vedelmi színvonalukra — a pedig literenként 4-ról 5,60- jövedelem-kiegészítést mind­ra emelkedik. két címen megkapják. A kormány az áremelések- A kiegészítés az átlagbér­kel egyidejűleg jövedelem- be nem számít be, levonások növelő intézkedésekre is ha- nem terhelik, táppénzes állo­tározatot hozott. Minden mány idejére is teljes ösz­munkáltató — a mezőgazda- szegben folyósítandó. A ki­sági szövetkezetek kivételé- egészítéseket első ízben 1974. vei — a vele munkaviszony- szeptemberében kell fizetni, ban, szövetkezeti tagsági vi- A mezőgazdasági termelő­szonyban, szolgálati viszony- szövetkezetek összjövedelme ban, a betegségi biztosítási gazdálkodásuk összeredmé­kötelezettség alá tartozó be- nyétől, felhasználása pedig dolgozó munkaviszonyban ál- alapvetően a tagság döntésá­ló dolgozók, valamint a fegy- tői függ, ezért a kiegészítés veres erők és rendészeti tes- központi előírása a mezőgaz­tületek hivatásos tagjai ré- dasági termelőszövetkezeti ta­szére 1974. szeptember 1-től goknál és alkalmazottaknál — abban a hónapban, nem alkalmazható, amelyben a dolgozó munka- A tüzelőanyag-áremelések bérben, munkadíjban, kere- évi 1,5 milliárd, az üzem­setkiegészítésben, táppénzben anyag-áremelés 800 millió fo­és terhességi-gyermekágyi se- rinttal, összesen 2,3 milliárd gélyben részesül — havi 50 forinttal növeli a lakosság forint kiegészítést köteles fo- kiadásait, a jövedelemnövelő lyósítani. intézkedések pedig — ugyan­A nyugdíjak, járadékok, a csak egy évre számítva — házastársi pótlék és az egyéb 3,5 milliárd forinttal növelik rendszeres pénzbeli szociális a lakosság jövedelmét, ellátások (ideértve pl. a tsz- A lakosságnak szilárd tü­nyugdíjasokat és nyugdíjjá- zelőanyagra (szén, koksz, bri­radékosokat, hadirokkanta- kett stb.) 1974. szeptember kat stb.) összegét 1974. szép- l-e előtt felvett megrendelé­tember 1-től havi 50 forint- seit a kereskedelem régi áron tal kell kiegészíteni. Havi 50 teljesíti még akkor is, ha a forint kiegészítés illeti meg kiszállítás eddig az időpon­— a gyermekek számától tig nem történik meg. függetlenül — a gyermek- Az új üzemanyag fogyasz­gondozási segélyt igénybe tói árak életbelépésével egy­vevő anyát idejűleg megszűnik a külföl­A jövedelem-kiegészítést diek üzemanyagvásárlási en­egy személy csak egy címen gedélyrendszere. (MTI) Árvizek és tanulságok Interjú az ATIVIZIG vezetőjével Hetek óta ismét aggodalommal nézünk a Tiszára és kijelenthetem: ezeket aprob­mellékfolyóinak magas vízállására. A mához túl közel van lémákat néhány éven belül még az 1970-es tiszai árvíz, amely annyi értéket tönkre- meg tudjuk oldani, tett, családok százai menekültek az árhullámok elől. Ak- — Ez a téma csupán egyike kor és ma is bizalommal voltunk a védekezésben közvet- azoknak, amelyeken dolgo­lenül résztvevők iránt, akik helytálltak a nehéz helyzetben, zunk. Olyan mindenre kiter­A folyók most már csillapodnak, s a veszélyhelyzet nehe- jedő árvédelmi biztonság el­zén túl vagyunk. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Si- érése a célunk, amely azese­mády Bélát, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság veze- tek többségében feleslegessé tőjét, hogy tájékoztassuk olvasóinkat Q, jelen állapotoíkról, teszi a jövőben az időszakos An .tnnn.'inlr nillon+óc+ q íntrÁrD o irÍ7Alr alalniláéáhan __ _ "r / z. ' .i. a és vessünk pillantást a jövőre, a vizek alakulásában. 0 Milyen hidrometeoroló- kon nem alakult ki az 1970. tényezők, „kilengé- évihez mindenben hasonló giai sek" idézték elő az idén kialakult és egymást kö­vető magas árhullámokat a Tiszán, a Körösökön, a Maroson? — Azzal kezdem: hidroló­gusaink már május utolsó napjaiban jelezték, hogy bármilyen eredetű (mediter­rán, atlanti vagy balti) csa­padékhozó légtömegnek a Kárpát-medence fölé érke­zése elegendő lehet egy ve­veszélyhelyzet. 0 Négy év telt el az 1970­es tiszai árvíz óta. Van-e hasonlóság az idén és az akkor levonult árhullá­mok kialakulásában, il­letve törvényszerű-e a magas vizek létrejötte periódusának szűkülése a Tisza vízgyűjtőjében? E tekintetben milyen kilá­tásokra számíthatunk a jövőben? nagy erőfeszítést. A csong­rádi vízlépcső építésével kapcsolatban nagyvízi sebes­ségmérést végeztünk, amely­nek bizonyított eredménye: ha a vízlépcső közvetlenül a város felett épül meg, ak­kor az építés alatt a vízvisz­szaduzzasztással nem kell számolni. 0 Az 1970-es árvízveszély ta­pasztalatai arra mutatnak, hogy egységes megyei éa városi árvízvédelmi rend­szert kell kialakítani. Min­den eszközzel meg kell ol­dani Szeged város védel­mét: a fővédvonalak álla­gának megőrzése mellett nélkülözhetetlen a másod­lagos védvonal védelmi képességének javítása. Eb­ből mekkora feladatol vál­lal magára az ATIVIZIG. s azt mikorra tervezi megoldani? — Lehet, hogy furcsán Új növényvédő szerek Négy új növényvédő szert tézet négy új növényvédő és annak gyártási technoló- szert állított elő a Peremar­giáját dolgozta ki a Nehéz- toni Veg i n vállalatnak, vegyipari Kutató Intézet, a bJ Peremartoni Vegyipari Vál- Az együttműködés kereteben lalat megbízásából. A válla- született az Ipam elnevezé­lat és a kutatóintézet sű általános talajfertőtlenítő együttműködését szocialista szer, amelynek gyártását szerződés szabályozza. En- még ebben az évben meg­nek értelmében a kikísérle- kezdik. A következő évben tezett új szerek receptúráját kerül sor a Neviram elneve­és eljárását nem készpénzben zésű gombaölő szer, vala­fizeti a vállalat, hanem az mint az Akperol paradi­intézet a gyártás nyereségé- csomvirág-kötődést segítő bői részesül majd. Az vegyi anyag gyártására. Ha­együttműködés máris igen sonlóan jövőre gyártják a gyümölcsöző, hiszen az in- Hetron talajfertőtlenítőt is. — Mind az 1970. évi, mind szélyes árvízhelyzet kialaku- pedig az idei árvíz közvet­lásához. Az 1974. évi hómén- lenül csapadékból szárma­tes telet igen száraz időszak zott, nem úgynevezett hó­követte, ez azonban május- olvadásos árvizek voltak, a ban gyökeresen megváltó- kiváltó meteorológiai ténye­zott: a sok évi csapadékát- zők azonban mindenben lagnak kétszerese hullott le hasonlítanak. Számolnunk a Tisza egész vízgyűjtőjén, kell azzal, hogy az ilyen jel­Ez a csapadék a Tiszában és legű árvizek kialakulásának a mellékfolyókban közepes gyakorisága nőni fog. Oka hangzik, de az Alsó-Tisza vi vízállásokat alakított ki. 30 ennek az. hogy folyóink dékén jelenleg Szeged varos —40 százalékos medertelt- vízgyűjtőjében az emberi árvízvédelmi biztonsága a séggel. Ez volt az alaphely- beavatkozások (erdőirtások, legkisebb Az algyői olajme­zet, és minthogy a június a tereprendezések, patakok zöt védö árvízvédelmi művek Kárpát-medence legcsapadé- szabályozása stb.) következ- kiépítése megtörten t közvei­kosabb hónapja, számolni le- tében a vizek összegyülem- iendi befejezés előtt állSze­hetett a májusi csapadékos- lési ideje nagymértékben ged aIatt a Fisza :obb y sági irányzat fokozódásával, csökkent, ugyanaz a víz- töltéserősítés is A hiányzó annál is inkább mert a jú- mennyiség sokkal rövidebb iáncszem.> a most 'megkez­rnus első napjaiban bekovet- ido alatt juta folyókba, dett edi tfaJ feJ; "EÍ ^l^J2^™^' jelenlegi állapotában'-a be­csúszás állandó veszélye mi melegedés megbontotta az sabb vízállásokat okozva fo­európai monszunegyensúlyt: lyik le. Ezeket a vízgyűjtők ­a május végi esők az úgyne- ben beállott változásokat vezett „Medárd-hatás" be- nem is tudjuk pontosan kö­álltát kétségkívül igazolták, vetni és számításba venni. " — A Medárd-hatás látha- zömük az országhatáron kí­tó érvényesülése miatt hid- esik. rológusaink egy ilyen árvíz- — Egyet tehetünk: novel­helyzet kialakulását szinte nünk kell az árvizvedelmi biztosra vették, azt időben biztonságot. Es ezen nem jelezték is. A június 9—13 csupán védtöltéseink erosi­között hullott csapadék rea- tését, a védelmi technika ál­lizálta a lehetőséget: a Ma- landó fejlesztését értem, ha­att — védműveink leggyen­gébb pontja. Ennek megépí­tése a legfontosabb felada­tunk, s ez mindent megelőz. A partfal építési munkáit­egyébként igazgatóságunk végzi. — Ami a másodrendű véd­vonalak fejlesztését illeti: minden anyagi erőt a fővéd­vonalak fejlesztésére, meg­roson veszélyes árhullám in- nem elsősorban azt, hogy az erősítésére kell fordítani azo­dúlt TEST - árvízvédelmet folyamatos « keh megvedem az árvr­el, w » munkának kell tekinteni. Körösökön. A csapadekteve- Ide tartozik a töltéseknek és kenység ezúttal enyhébb volt tartozékaiknak rendszeres az 1970. évinél, és időbeni eloszlása ls másképp ala­kult; a Körös és a Maros árhulláma nem találkozott egymással, sem pedig az igen lassú tiszai árhullám­mal. Ez a kis időbeli eltoló­dás okozta, hogy — a Körö­sök kivételével karbantartása, az árvízvé­delmi gyakorlat, a tudomá­nyos jellegű töltésállapot­vizsgálat, a megbízható, több csatornás rádióhálózat, az előrejelzések egyre pon­tosabbá tétele, és a védeke­ző személyi állomány fe­gyelmezettségének állandó biztosítása is. Csak ilyen zek káros hatásaitól. A má­sodrendű védvonalak fejlesz­tésére csak azután kerülhet sor. Ilyen munkát az 5. öt­éves tervben nem tervezünk. 0 Tervezik-e az Alsó-Tisza vidéken — a Körös-völgy­höz hasonlóan — vésztá­rozók építését? — Ez a kérdés sokszor fel­merül, ha az ember az ár­vízről beszélget, például A sója­A MAHART tápéi üzemében évenként hat darab 1500 tonnás uszályt gyártanak a dunaharaszti üzemmel kooperálva. Bár' a Tisza magas vízállása egy kissé megnehe­zítette a hajójavító üzem dolgozóinak munkáját, bíznak abban, hogy eleget tesz. nek terveiknek. Képeink arról tudósíta­nak, hogyan készülnek az uszályok: A he­gesztők a helyszínen „varrják" a vastag lemezeket. — A hajójavítóban megrongált uszályok is újra élednek. — Jól látszik a folyó magas vízállása, de a daruk és a hajók nem pihennek. folyóin- rendszeres, átfogó munkával ^ érhető el, hogy egyetlenen i0g]dk kieresztenl ,f vizet árvíz se érjen bennünket Szeged tehermentesítese er­meglepetésszerűen. dekeben . Az Alsó-Tisza vi­dékén ez az úgynevezett „ar­Túl az árvízvédelmi fel- vízi csúcstározás" nem meg­készülésen és a magas oldható, nincs rá lehetőség, fokon szervezett védeke- Elég egy pillantás a térkép­zésen, milyen fontos mé- re, és láthatjuk, hogy mind résekre adott lehetőséget a Tisza, mind a Maros mind­az ATIVIZIG-nck az idei két partja tele van telepü­magas és hosszantartó lésekkel, a topológiai viszo­árhullám, például a nyok nem teszik lehetővé a csongrádi vízlépcső meg- Tisza, vagy a Maros „meg­építésének előkészítésé- csapolását". ,)Pn? 40 A most, levonult árhullá­mok mennyiben késleltet­ték a szegedi partfal épí­tésében a már megkez­dett munkálatokat, s a ké­sés behozható-e a kitűzött határidőig? — Az árvíz a felső szög­TO S. Sándor fetoi tetei — Az ez évi árhullám mó­dot adott arra, hogy a töl­téseink mentett oldalán meg­jelenő szivárgó- és fakadó­vizek tulajdonságainak feltá­rására méréssorozatokat vé­gezzünk. Ugyancsak mértük — a megfelelő helyeken el- támfal építését nem befolyá­helyezett vizsgálókutakkal — solta ugyan, de pillanatnyi­az egyes töltésszakaszokon lag lehetetlenné tette a fo­beépített lábazati szivárgók lyamszabályozási munkák és függönyfalak viselkedését, végzését, és a résfalazás meg­Ezeknek a méréseknek, túl a kezdését. A hidrometeoroló­tudományos tapasztalatokon, giai helyzet ismeretében nem nagyon is gyakorlati jelentő- is várható, hogy ezekhez a ségük van. Meg akarjuk ol- munkákhoz szeptembernél dani a települések, később a hamarabb hozzáfoghassunk, mezőgazdasági területek fa- Ez biztosan maga után von­kadóvíz-mentesítését. Ez a ja, hogy az ez évi ütemet kérdés Algyő, Tápé, Makó, nem tudjuk betartani. Ugyan­Apátfalva és Mindszent tér- akkor — mivel a folyamsza­ségében égető elsősorban, bályozás és a résfalazás nincs Minden árvíz, illetve az ár- a hálóterves program „kriti­víz hatásaként megjelenő fa- kus útjában" — ez a végső kadóvíz házakat pusztított el. befejezési határidő csúszását Kísérleteink olyan előrehala- nem eredményezi, dott állapotban vannak, hogy L. F. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom