Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-14 / 163. szám
V*9AKVW. WM. JŰLTOS M. 3 KÖZLEMÉNY az 1974. szeptember 1-én életbe lépő fogyesztól áremelésekről és jövedelemnövelő Intézkedésekről Á világpiaci árak nagymértékű és széles körű emelkedése következtében belföldi termelői áraink nincsenek arányban az importbeszerzési árakkal. A kialakult árviszonyok már nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást a népgazdaság számára, és nem ösztönöznek a takarékos gazdálkodásra. Ezért a kormány elhatározta egyes alapvető import nyersanyagok termelői árának — köztük az energiahordozók árának — emelését. (Így pl. a nyersolajár 100 százalékkal, egyes olajtermékek, vegyipari alapanyagok termelői ára pedig 50—100 százalékkal növekszik.) A termelői árak többségének emelésére a fogyasztói árak érintetlenül hagyásával kerül sor. A terhek jelentős hányadát továbbra is az állami költségvetés viseli. A tüzelőanyagokkal való helyes és takarékos gazdálkodás, továbbá a hazai energiaforrások fokozottabb kiaknázása azonban megköveteli egyes termékek fogyasztói árának emelését is. Az új fogyasztói árak 1974. szeptember 1-től lépnek életbe. A tüzelőanyagok, hőszolgáltatások árai differenciáltan, átlagosan 25 százalékkal emelkednek. Ezen belül: a szén és a brikett ára átlagosan 16 százalékkal, a kokszé 24, a tűzifáé 18, a tüzelőolajé 40, a vezetékes gázé 20, a propán-bután gáré 10, a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás ára pedig E0 százalékkal nő. Az üzemanyagok közül: a benzin ára 40 százalékkal, a gázolaj ára pedig 45 százalékkal lesz magasabb. Így többek között a tatai brikett ára (a budapesti telepeken) mázsánként 51 forintról 56,90-re, a tűzifáé (konyhafa, Budapesten házhoz szállítva) mázsánként 48,70-ről 57,40-re, a háztartási tüzelőolajé kútnál, literenként 1,50-ről 2,10-re, a propán-bután gázé kilogrammonként, házhoz szállítva 3,30- ról 3,60-ra, a főzésre használt városi gazé Budapesten köbméterenként 0,84ről 1,00-re, a távfűtésé légköbméterenként 10,80-ról 13- kaphatja. A házastársi pótra, a 86-os oktánszámú ben- lékban részesülő nyugdíjasok ziné literenként 3-ról 4,20-ra, — tekintettel alacsony jöa 92-es oktánszámú benziné vedelmi színvonalukra — a pedig literenként 4-ról 5,60- jövedelem-kiegészítést mindra emelkedik. két címen megkapják. A kormány az áremelések- A kiegészítés az átlagbérkel egyidejűleg jövedelem- be nem számít be, levonások növelő intézkedésekre is ha- nem terhelik, táppénzes állotározatot hozott. Minden mány idejére is teljes öszmunkáltató — a mezőgazda- szegben folyósítandó. A kisági szövetkezetek kivételé- egészítéseket első ízben 1974. vei — a vele munkaviszony- szeptemberében kell fizetni, ban, szövetkezeti tagsági vi- A mezőgazdasági termelőszonyban, szolgálati viszony- szövetkezetek összjövedelme ban, a betegségi biztosítási gazdálkodásuk összeredmékötelezettség alá tartozó be- nyétől, felhasználása pedig dolgozó munkaviszonyban ál- alapvetően a tagság döntésáló dolgozók, valamint a fegy- tői függ, ezért a kiegészítés veres erők és rendészeti tes- központi előírása a mezőgaztületek hivatásos tagjai ré- dasági termelőszövetkezeti taszére 1974. szeptember 1-től goknál és alkalmazottaknál — abban a hónapban, nem alkalmazható, amelyben a dolgozó munka- A tüzelőanyag-áremelések bérben, munkadíjban, kere- évi 1,5 milliárd, az üzemsetkiegészítésben, táppénzben anyag-áremelés 800 millió foés terhességi-gyermekágyi se- rinttal, összesen 2,3 milliárd gélyben részesül — havi 50 forinttal növeli a lakosság forint kiegészítést köteles fo- kiadásait, a jövedelemnövelő lyósítani. intézkedések pedig — ugyanA nyugdíjak, járadékok, a csak egy évre számítva — házastársi pótlék és az egyéb 3,5 milliárd forinttal növelik rendszeres pénzbeli szociális a lakosság jövedelmét, ellátások (ideértve pl. a tsz- A lakosságnak szilárd tünyugdíjasokat és nyugdíjjá- zelőanyagra (szén, koksz, briradékosokat, hadirokkanta- kett stb.) 1974. szeptember kat stb.) összegét 1974. szép- l-e előtt felvett megrendelétember 1-től havi 50 forint- seit a kereskedelem régi áron tal kell kiegészíteni. Havi 50 teljesíti még akkor is, ha a forint kiegészítés illeti meg kiszállítás eddig az időpon— a gyermekek számától tig nem történik meg. függetlenül — a gyermek- Az új üzemanyag fogyaszgondozási segélyt igénybe tói árak életbelépésével egyvevő anyát idejűleg megszűnik a külfölA jövedelem-kiegészítést diek üzemanyagvásárlási enegy személy csak egy címen gedélyrendszere. (MTI) Árvizek és tanulságok Interjú az ATIVIZIG vezetőjével Hetek óta ismét aggodalommal nézünk a Tiszára és kijelenthetem: ezeket aprobmellékfolyóinak magas vízállására. A mához túl közel van lémákat néhány éven belül még az 1970-es tiszai árvíz, amely annyi értéket tönkre- meg tudjuk oldani, tett, családok százai menekültek az árhullámok elől. Ak- — Ez a téma csupán egyike kor és ma is bizalommal voltunk a védekezésben közvet- azoknak, amelyeken dolgolenül résztvevők iránt, akik helytálltak a nehéz helyzetben, zunk. Olyan mindenre kiterA folyók most már csillapodnak, s a veszélyhelyzet nehe- jedő árvédelmi biztonság elzén túl vagyunk. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Si- érése a célunk, amely azesemády Bélát, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság veze- tek többségében feleslegessé tőjét, hogy tájékoztassuk olvasóinkat Q, jelen állapotoíkról, teszi a jövőben az időszakos An .tnnn.'inlr nillon+óc+ q íntrÁrD o irÍ7Alr alalniláéáhan __ _ "r / z. ' .i. a és vessünk pillantást a jövőre, a vizek alakulásában. 0 Milyen hidrometeoroló- kon nem alakult ki az 1970. tényezők, „kilengé- évihez mindenben hasonló giai sek" idézték elő az idén kialakult és egymást követő magas árhullámokat a Tiszán, a Körösökön, a Maroson? — Azzal kezdem: hidrológusaink már május utolsó napjaiban jelezték, hogy bármilyen eredetű (mediterrán, atlanti vagy balti) csapadékhozó légtömegnek a Kárpát-medence fölé érkezése elegendő lehet egy veveszélyhelyzet. 0 Négy év telt el az 1970es tiszai árvíz óta. Van-e hasonlóság az idén és az akkor levonult árhullámok kialakulásában, illetve törvényszerű-e a magas vizek létrejötte periódusának szűkülése a Tisza vízgyűjtőjében? E tekintetben milyen kilátásokra számíthatunk a jövőben? nagy erőfeszítést. A csongrádi vízlépcső építésével kapcsolatban nagyvízi sebességmérést végeztünk, amelynek bizonyított eredménye: ha a vízlépcső közvetlenül a város felett épül meg, akkor az építés alatt a vízviszszaduzzasztással nem kell számolni. 0 Az 1970-es árvízveszély tapasztalatai arra mutatnak, hogy egységes megyei éa városi árvízvédelmi rendszert kell kialakítani. Minden eszközzel meg kell oldani Szeged város védelmét: a fővédvonalak állagának megőrzése mellett nélkülözhetetlen a másodlagos védvonal védelmi képességének javítása. Ebből mekkora feladatol vállal magára az ATIVIZIG. s azt mikorra tervezi megoldani? — Lehet, hogy furcsán Új növényvédő szerek Négy új növényvédő szert tézet négy új növényvédő és annak gyártási technoló- szert állított elő a Peremargiáját dolgozta ki a Nehéz- toni Veg i n vállalatnak, vegyipari Kutató Intézet, a bJ Peremartoni Vegyipari Vál- Az együttműködés kereteben lalat megbízásából. A válla- született az Ipam elnevezélat és a kutatóintézet sű általános talajfertőtlenítő együttműködését szocialista szer, amelynek gyártását szerződés szabályozza. En- még ebben az évben megnek értelmében a kikísérle- kezdik. A következő évben tezett új szerek receptúráját kerül sor a Neviram elneveés eljárását nem készpénzben zésű gombaölő szer, valafizeti a vállalat, hanem az mint az Akperol paradiintézet a gyártás nyereségé- csomvirág-kötődést segítő bői részesül majd. Az vegyi anyag gyártására. Haegyüttműködés máris igen sonlóan jövőre gyártják a gyümölcsöző, hiszen az in- Hetron talajfertőtlenítőt is. — Mind az 1970. évi, mind szélyes árvízhelyzet kialaku- pedig az idei árvíz közvetlásához. Az 1974. évi hómén- lenül csapadékból szármates telet igen száraz időszak zott, nem úgynevezett hókövette, ez azonban május- olvadásos árvizek voltak, a ban gyökeresen megváltó- kiváltó meteorológiai tényezott: a sok évi csapadékát- zők azonban mindenben lagnak kétszerese hullott le hasonlítanak. Számolnunk a Tisza egész vízgyűjtőjén, kell azzal, hogy az ilyen jelEz a csapadék a Tiszában és legű árvizek kialakulásának a mellékfolyókban közepes gyakorisága nőni fog. Oka hangzik, de az Alsó-Tisza vi vízállásokat alakított ki. 30 ennek az. hogy folyóink dékén jelenleg Szeged varos —40 százalékos medertelt- vízgyűjtőjében az emberi árvízvédelmi biztonsága a séggel. Ez volt az alaphely- beavatkozások (erdőirtások, legkisebb Az algyői olajmezet, és minthogy a június a tereprendezések, patakok zöt védö árvízvédelmi művek Kárpát-medence legcsapadé- szabályozása stb.) következ- kiépítése megtörten t közveikosabb hónapja, számolni le- tében a vizek összegyülem- iendi befejezés előtt állSzehetett a májusi csapadékos- lési ideje nagymértékben ged aIatt a Fisza :obb y sági irányzat fokozódásával, csökkent, ugyanaz a víz- töltéserősítés is A hiányzó annál is inkább mert a jú- mennyiség sokkal rövidebb iáncszem.> a most 'megkezrnus első napjaiban bekovet- ido alatt juta folyókba, dett edi tfaJ feJ; "EÍ ^l^J2^™^' jelenlegi állapotában'-a becsúszás állandó veszélye mi melegedés megbontotta az sabb vízállásokat okozva foeurópai monszunegyensúlyt: lyik le. Ezeket a vízgyűjtők a május végi esők az úgyne- ben beállott változásokat vezett „Medárd-hatás" be- nem is tudjuk pontosan köálltát kétségkívül igazolták, vetni és számításba venni. " — A Medárd-hatás látha- zömük az országhatáron kító érvényesülése miatt hid- esik. rológusaink egy ilyen árvíz- — Egyet tehetünk: novelhelyzet kialakulását szinte nünk kell az árvizvedelmi biztosra vették, azt időben biztonságot. Es ezen nem jelezték is. A június 9—13 csupán védtöltéseink erosiközött hullott csapadék rea- tését, a védelmi technika állizálta a lehetőséget: a Ma- landó fejlesztését értem, haatt — védműveink leggyengébb pontja. Ennek megépítése a legfontosabb feladatunk, s ez mindent megelőz. A partfal építési munkáitegyébként igazgatóságunk végzi. — Ami a másodrendű védvonalak fejlesztését illeti: minden anyagi erőt a fővédvonalak fejlesztésére, megroson veszélyes árhullám in- nem elsősorban azt, hogy az erősítésére kell fordítani azodúlt TEST - árvízvédelmet folyamatos « keh megvedem az árvrel, w » munkának kell tekinteni. Körösökön. A csapadekteve- Ide tartozik a töltéseknek és kenység ezúttal enyhébb volt tartozékaiknak rendszeres az 1970. évinél, és időbeni eloszlása ls másképp alakult; a Körös és a Maros árhulláma nem találkozott egymással, sem pedig az igen lassú tiszai árhullámmal. Ez a kis időbeli eltolódás okozta, hogy — a Körösök kivételével karbantartása, az árvízvédelmi gyakorlat, a tudományos jellegű töltésállapotvizsgálat, a megbízható, több csatornás rádióhálózat, az előrejelzések egyre pontosabbá tétele, és a védekező személyi állomány fegyelmezettségének állandó biztosítása is. Csak ilyen zek káros hatásaitól. A másodrendű védvonalak fejlesztésére csak azután kerülhet sor. Ilyen munkát az 5. ötéves tervben nem tervezünk. 0 Tervezik-e az Alsó-Tisza vidéken — a Körös-völgyhöz hasonlóan — vésztározók építését? — Ez a kérdés sokszor felmerül, ha az ember az árvízről beszélget, például A sójaA MAHART tápéi üzemében évenként hat darab 1500 tonnás uszályt gyártanak a dunaharaszti üzemmel kooperálva. Bár' a Tisza magas vízállása egy kissé megnehezítette a hajójavító üzem dolgozóinak munkáját, bíznak abban, hogy eleget tesz. nek terveiknek. Képeink arról tudósítanak, hogyan készülnek az uszályok: A hegesztők a helyszínen „varrják" a vastag lemezeket. — A hajójavítóban megrongált uszályok is újra élednek. — Jól látszik a folyó magas vízállása, de a daruk és a hajók nem pihennek. folyóin- rendszeres, átfogó munkával ^ érhető el, hogy egyetlenen i0g]dk kieresztenl ,f vizet árvíz se érjen bennünket Szeged tehermentesítese ermeglepetésszerűen. dekeben . Az Alsó-Tisza vidékén ez az úgynevezett „arTúl az árvízvédelmi fel- vízi csúcstározás" nem megkészülésen és a magas oldható, nincs rá lehetőség, fokon szervezett védeke- Elég egy pillantás a térképzésen, milyen fontos mé- re, és láthatjuk, hogy mind résekre adott lehetőséget a Tisza, mind a Maros mindaz ATIVIZIG-nck az idei két partja tele van telepümagas és hosszantartó lésekkel, a topológiai viszoárhullám, például a nyok nem teszik lehetővé a csongrádi vízlépcső meg- Tisza, vagy a Maros „megépítésének előkészítésé- csapolását". ,)Pn? 40 A most, levonult árhullámok mennyiben késleltették a szegedi partfal építésében a már megkezdett munkálatokat, s a késés behozható-e a kitűzött határidőig? — Az árvíz a felső szögTO S. Sándor fetoi tetei — Az ez évi árhullám módot adott arra, hogy a töltéseink mentett oldalán megjelenő szivárgó- és fakadóvizek tulajdonságainak feltárására méréssorozatokat végezzünk. Ugyancsak mértük — a megfelelő helyeken el- támfal építését nem befolyáhelyezett vizsgálókutakkal — solta ugyan, de pillanatnyiaz egyes töltésszakaszokon lag lehetetlenné tette a fobeépített lábazati szivárgók lyamszabályozási munkák és függönyfalak viselkedését, végzését, és a résfalazás megEzeknek a méréseknek, túl a kezdését. A hidrometeorolótudományos tapasztalatokon, giai helyzet ismeretében nem nagyon is gyakorlati jelentő- is várható, hogy ezekhez a ségük van. Meg akarjuk ol- munkákhoz szeptembernél dani a települések, később a hamarabb hozzáfoghassunk, mezőgazdasági területek fa- Ez biztosan maga után vonkadóvíz-mentesítését. Ez a ja, hogy az ez évi ütemet kérdés Algyő, Tápé, Makó, nem tudjuk betartani. UgyanApátfalva és Mindszent tér- akkor — mivel a folyamszaségében égető elsősorban, bályozás és a résfalazás nincs Minden árvíz, illetve az ár- a hálóterves program „kritivíz hatásaként megjelenő fa- kus útjában" — ez a végső kadóvíz házakat pusztított el. befejezési határidő csúszását Kísérleteink olyan előrehala- nem eredményezi, dott állapotban vannak, hogy L. F. «