Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

SZOMBAT, MT4. JÚLIUS 13. 3 Szolidaritási gyűlések Szeged üzemeiben A Párizsban tartott euró- kábelművekben, KSZV pai szolidaritási értekezlet megnyitásával csaknem egy­újszegedi gyárában, a MÁV szegedi igazgatóságán, a ru­időben kezdődött hazánkban hagyárban, és táviratban fe­a chilei szolidaritási hét. jezték ki az erőszak elleni Mentsük meg a chilei poli- tiltakozásukat, tikai vezetők életét! — ez a A szegedi dolgozók együtt­jelszó most megint bejárja a éreznek a szabadságért küz­világot. Az Országos dő hazafiakkal, mélységesen Béketanács elítélik a chilei vészbírósá­felhívására, mint mindenütt, gok tevékenységét, és eré­a szolidaritási hét keretében lyesen felemelik szavukat a tegnap a szegedi üzemek chilei nép dolgozói is tiltakozó röpgyű- dekében. léseket tartottak. Így a Sze­gedi Konzervgyár munkásai, adminisztratív dolgozói üzemrészenként tiltakoztak a chilei katonai junta ter­rorcselekményei, a kommu­nista vezetők és a haladó gondolkodású emberek ül­döztetése ellen. A gyár kol­lektívája táviratot juttatott el az Országos Béketanács­hoz és a Chilei Akcióbizott­sághoz, amelyben követelik a terror megszüntetését Luis Corvalán és más hala­dó politikusok és hazafiak szabadon bocsátását. Fel­emelték szavukat fasiszta kegyetlenkedések, a vérál­dozatok ellen. Hasonló gyűlést tartottak a szegedi szalámigyárban, a megmentése ér­Koszorúzás Születésének 70. évfordu­lója alkalmából pénteken megkoszorúzták Rózsa Ri­chárdnak, a KIMSZ KB tag. jának. az Ifjú Proletár szer­kesztőjének, az 1943-ban hő­si halált halt ejtőernyős Par­tizánnak emléktábláját a budapesti Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. A KISZ Budapesti Bizott­sága és a Magyar Partizán Szövetség helyezett koszorút az emléktáblára. együttműködés Két szomszédos vállalat, a Az együttműködési megál­PNYV Szegedi Textilművek lapodás kulturális és sport­rendezvényekre, társadalmi munkákra vonatkozik legfő­képpen, de közös kirándulá­sok terve is szerepel benne, a szocialista brigádok, nő­bizottságok tapasztalatcseré­je, a gyermekek óvodai él­és a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat gaz. dasági. politikai és társadal­mi szervezeteinek vezetői tegnap, pénteken szocialista szerződést írtak alá, amely­ben rögzítették az eddigi jó kapcsolat szélesítésének, el­mélyítésének további felté­teleit. helyezésének így tovább. megoldása és Űj adóalap a mezőgazdaságijait A közelmúltban jelent meg gek azonban a nyersbevétel lék helyett 50 az a minisztertanácsi rende- 40 százalékát nem haladhat- állapította meg. let, amely módosította a gaz- ják meg. Az az adózó, aki dálkodásból eredő, az ótla- rendszeresen foglalkoztat al­gosnál magasabb mezőgaz- kalmi munkást, annak az dasági jövedelmek adóztatá- adóalapja sem lehet kisebb, sát. A módosító rendelet mint a munkabérre kifize­összefügg azzal a célkitű- tett összeg kétszerese. százalékban Arányos hozzájárulás zéssel, hogy a kiemelkedő jövedelmeket adók formájá­ban szabályozzák — tehát a nagyobb haszon után ará­nyosabban többet fizessenek a mezőgazdaságban is ugyanúgy, mint más terüle­ten. Mennyit kell fizetni? Nem célja a rendeletnek, hogy a gazdálkodók kisebb intenzitással folytassák az állattenyésztést vagy a nö­vénytermelést, hiszen amennyiben több munkával ... magasabb jövedelmet érnek ~ el, ők is jól járnak. Ugyanis A módosított tiszta delemkategóriák után fize­Az országos atlagadótétel- tendő adó pedig a követke- ~ bar adójuk magasabb — táblázat alapján, a régi mó- ző: ha az évi tiszta jövede- még mindig több lesz a tisz­don határozzák meg a váró- iem 50 70 ezer forint kö- bevételük, mint a kisebb si és községi tanácsok vég- zött van, akkor az adó 7500 jövedelemnél, még ha arra rehajtó bizottságai az évi forint, s ehhez jön még az kevesebb adót is kellene fi­50 ezer forinton aluli jöve- 50 ezer forinton felüli rész zetni. így az egyéni termelő delmek adóját. Itt a meg- 20 százaléka. 70 ezertől 100 is jól iár> de az ország is, szokott módon a január el- ezer forintig 11 ezer 500 fo- roert több húst, gyümölcsöt, sejei helyzet alapján vetik rintot és a 70 ezer forinton zöldséget kap a mezőgazda­ki az összeget azok körében, feiüli összeg 24 százalékát ságtói és a magas jövedel­akik gazdaságilag művelhető fizetik. A loo ezer és 150 műek jobban hozzájárulnak ezer forint tiszta jövedelem a közterhek viseléséhez — adója 18 ezer 700 forint, és aranyosan, a lehetosegeikhez ehhez jön még a 100 ezer képest, forintnál nagyobb összeg­rész 30 százaléka. A 150 ezer , ,.•-•.. forintnál magasabb jövede- | területet bármilyen használnak. Mérhető eredmény után A nagycsaládok ásiigye H. M. V an egy nagy gödör, amit tán soha­sem tudunk betemetni. Százával és ezrével rakjuk az új lakáso­kat, már gyárilag építjük a korszerű ott­honokat, de a lista, az igénylők sora so­sem rövidebb. Tavaly januárban 8047 volt a legvégső sorszám, rá egy évre meg 9149. S ez a szám úgy jött ki, hogy 1133 név le­került róla, 2235 meg feliratkozott. Sok­féle a jogcím is. Van még bőven életve­szélyesnek nyilvánított és egészségtelen lakás, szűken, zsúfoltan élnek családok —, de az igénylők kétharmadának nincs semmilyen önálló lakása. A kérelmezők­nek majdnem fele fizikai dolgozó, több mint egyharmada pedig fiatal házas. Gépi adatfeldolgozás segítségével próbá­lunk rendet tartani ebben a kilencezer aktában, s a gép által produkált sorrend valódi igazát társadalmi bizottságok vizs­gálgatják. A módszer mégsem lehet telje­sen csalhatatlan, főleg hasonló körülmé­nyek között élő emberek sorolásában vagy ha különös szociálpolitikai megfon­tolásokat kérnénk tőle számon. Ezért kell időnként tudatosan és megfontoltan, le­hetőségeink mértéke szerint odafigyelni bizonyos népességkategóriákra, vagy tár­sadalmi rétegekre. Ilyen tudatos beavat­kozással sikerült elérni Szegeden, hogy a tavaly elosztott lakások 75 százalékát fi­zikai dolgozók kapták, s a fiatal házasok az átadott lakások 60 százalékában része­sedtek. Népességpolitikai megfontolások alap­ján most a nagycsaládosok lakásügyében következik generális fordulat Szegeden. Ez a gondoskodás természetesen nem borítja fel az eddigi lakáselosztási rendet, annak eddig is fontos része volt, de a városi ta­nács végrehajtó bizottsága — a városi pártbizottság egyetértő biztatására — úgy határozott, hogy a névsor mellőzésével is, szoros •határidőn belül a három- vagy többgyermekes családok segítségére siet. Nem jogszabály kötelezi erre, hanem tár­sadalompolitikai és emberi megfontolás, amelyet párthatározatok és kormányintéz­kedések ihletnek. Egészen pontosan arról van szó, hogy a testület arányaiban el­fogadhatónak, de számszerűen mégis ke­vésnek ítéli a többgyermekesek eddigi ré­szesedési arányát (1970 óta évente 70, 59, 61, illetve 87 lakás jutott számukra, az 1973. évi listán pedig 39-en szerepelnek). A gyors segítséget mégsem valamiféle el­maradás indokolja, mert a többgyermeke­seknek nincsenek bent sokéves igénylése­ik, amit igazol, hogy 1973. december 30-ig 179 ilyen igényt tartottak számon. A gé­pi sorolás is érzékeltette hátrányos hely­zetüket, és kedvezőbben dobta ki karton­jukat a sorban. Az eddig még lakás nél­kül maradt nagycsaládosok döntő többsé­ge pár éve él Szegeden, így igénylése sem idősebb. A várakozás csekély évei, és a munkában szerzett évek-érdemek kevésbé lendítették ezeket a családokat a sorolás­ban. S főleg azok maradtak vissza közü­lük is, akiknek semmilyen önálló lakásuk nem volt, s a minőségi csere lehetőségét nem tudta megadni számukra a lakáshi­vatal. A lakással rendelkező, de zsúfoltan élő nagycsaládok részére — ugyanebben a programban — 100 darab állami és 40 darab szövetkezeti lakást biztosít minősé­gi cserére a városi tanács az idén is, meg jövőre is. Az igazgatási osztály kiválogatta az ak­tákat, s egyenként ismertette helyzetüket a végrehajtó bizottsággal. Százharmincöt családról van szó az év eleji igénylések szerint. Természetesen csak azok lakás­kérelme kerülhet a mérlegre, akiknek már tartós közük van a városhoz — pontosab­ban: nemcsak lakásigényüket tartják itt számon, hanem munkájukat is. Hiszen ha csupán a gyermekek száma len­ne mérvadó, feltartóztathatatlan beáram­lásnak nyitnánk kaput. Az sem utolsó szempont, hogy a szóba jöhető családok mikor, miért és honnan, milyen lakáskö­rülményből röppentek ide. A város érde­kei ugyanis éppen olyan fontosak, mint a családoké. A külön gondoskodás, a nagyobb figye­lem nem juthat és nem is jut illetéktelen helyekre, hiszen a társadalmi bizottságok ezt a névsort is felülvizsgálják, s a dön­tés jogát a végrehajtó bizottság magának tartotta fenn. De ezen túl az is hozzátarto­zik az igazsághoz, hogy az így „kivétele­zett" emberek meghatározó többsége kis keresetű munkás. Akárhol kezdjük olvas­ni, ilyen foglalkozások sorakoznak házas­páronként: gépész — konyhalány, segéd­munkás — rakodó, takarító — gyári mun­kás, segédmunkás — gépformázó, vonat­vezető — konyhai dolgozó, felépítményes — betanított munkás, lakatos — csévélő, ka­zánkezelő — pék stb., stb. Nemcsak csa­ládvédelmi okok miatt fontos tehát ez a gondoskodás, hanem a fizikai dolgozók megbecsülése szempontjából is időszerű. A keresetek sem túl magasak ebben a névsorban. Az egy főre eső családi jöve­delmi viszony elég változatos ugyan — 600, 700, 800 forint —, de mindenképpen az átlag alatt marad. Belátható, türelemmel kivárható határ­időben, lehetőleg még 1974-ben akar gon­doskodni ezekről a családokról a városi tanács, s ezzel az elhatározásával példa­mutató, hiszen az országos rendelet csak a cserealappal rendelkező nagycsaládok ügyének rendezésére nyújt garanciát. Az önálló lakással nem rendelkezők lakáshoz juttatását ezen felül vállalta a tanács, mégpedig elég szoros határidővel. Szinte bizonyos, hogy erre az értesülés­re is sokan megmozdulnak, hiszen a la­kásigénylők jó része késlekedik a válto­zások jelentésével. Legtöbbször még a számukra előnyös változás jelentését is elmulasztják. Talán kiderül majd, hogy a nyilvántartottaknál több családban is van három vagy több gyermek. Ám ez nem befolyásolja a városi tanácsnak azt a szándékát, hogy belátható határidőn belül valamennyi nagycsaládnak segítségére si­essen. S bár ezzel az egy nekilendüléssel korántsem lehet a nagycsaládosok lakás­ügyét egyszer s mindenkorra megoldani — hiszen a kétgyermekes családokban ez­után kopogtathat a harmadik testvér, a háromgyermekesben is a negyedik —, az bizonyos, hogy nem torlódhat össze lakás­igényük Szegeden, mert a további, folya­matos gondoskodással időben megkaphat­ják a segítséget. I gaz, hogy ez a jogos kivételezés ki­csit hátrányos lesz a névsoron egyébként sorra kerülőknek, de a társadalmi igazságérzet, a több gyermek nevelését vállaló szülők támogatása ezt mindenképpen megkívánja. SZ. SIMON ISTVÁN A másik adózási mód sem újkeletű, csak itt a tiszta jö­vedelem korábbi értékhatá­rai változtak meg, aminek alapján a hatóság meghatá­rozta, ki mennyit adózzon. Itt is teljesen objektíven, a lemérhető gazdálkodási eredmény után állapítják meg az adót. Ezt a követke­zőképpen számítják ki. A mezőgazdálkodással fog- zottat lalkozó (szakszövetkezeti tag, Ahány egyéni gazdálkodó, kivételes esetben téesztag) az összes nyersbevételéről bevallást ad. Ebbe tartozik az adófi­zetést megelőző évben el­adott termékek forgalmi ér­téke. a nem értékesített, de megtermelt mezőgazdasági termékek és a gazdálkodás­sal összefüggő egyéb jöve­delmek. Természetesen az elfogadható kiadásokat, így a termelési költségeket, a szükséges mértéket meg nem haladó beruházásokat, fel­újításokat, a gazdasági fel­szerelések pótlására kifize­tett összeget, az alkalmi munkások bérét és a gazdál­kodással kapcsolatos OTP­kölcsönt a nyersbevételböl leszámítják, és így határoz­zák meg a tiszta jövedelmet. lem után 33 ezer 700 forin­tot és még az értékhatáron felüli rész 48 százalékát kell adózni. Persze, más változások is vannak a korábbi rendelet­tel szemben. Mégpedig az 50 ezer forintnál magasabb jö­vedelmek után még kisza­bott adótételek 10 százaléká­val többet fizetnek azok a gazdálkodók, akik alkalma­foglalkoztatnak, alkalmazott, annyi­szor 10 százalékkal több adót állapítanak meg. Ez alól mentesülnek a 60. illet­ve a 65. évet betöltött nők és férfiak, vagy az a munka­képtelen gazdálkodó, aki csak egy alkalmazottat fog­lalkoztat, és tiszta jövedel­me nem haladja meg a 70 ezer forintot. További ked­vezmény még, ha a gazdál­kodó olyan családtagot fog­lakoztat, aki a 16. életévét betöltötte, iskolába nem jár, és munkaviszonya nincs — akkor annyiszor 10 ezer fo­rinttal kevesebb az adóalap­ja, ahány családtag dolgo­zik a g'azdaságban. A rendelet a 60. és a 65. évnél idősebb nő és férfi­gazdálkodók — minden földhasználó — adókedvez­A figyelem!" (vehető köitsé- ményet a korábbi 35 száza­Az algyői hidon Befejezéséhez közeledik az algyői közúti híd építése. A hídépítő vállalat augusztus 20-ra szeretne végezni a munkával. A híd és a feljárók útbur­kolatát a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat végzi. Képeinken a munka két mozzanatát örökítettük meg: A közút és a gyalogjárda között védőkorlát húzódik majd, amelyet a képen látható acéloszlopokra szerel­nek. Szinteznek a műszakiak a hí­don felállított műszerrel. Eomsigyi Károlyné felvetelei

Next

/
Oldalképek
Tartalom