Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

PÉNTEK, ISTI. JÜLIUS ÍZ. 5 Negyvenhét jugoszláv cég az ipari vásáron SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 Magyar Szakszervezeti Néptáncegyiittcsek I. Minő­sítő Bemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban dél­előtt 10-től. Compcontrol '74 nemzet­kőzi számítástechnikai kon­(erencla előadásai a me­gyei tanács épületében, dél­előtt fél 9-től. Mclocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupolá­jában augusztus 20-ig, 10— 18 óráig. A Szegedi Ipari Vásár ugyan nem rendelkezik oly nemzetközi hírnévvel, mint sok más nagymúltú város vására, de mégis túllép a dél-magyarországi és a ha­zai kiállítók körén, hiszen hosszú ideje megjelennek a kiállítók sorában a szomszé­dos Jugoszlávia képviselői is. Az Idei, 1974-es ipari vá­sár a két év múlva esedékes centenárium jegyében nyit­ja meg kapuit Szegeden, mi­vel írásos bizonyítékok ar­ról tudósítanak, hogy a Ti­sza-parti városban már 1876-ban rendeztek kézmű­ipari bemutatót, ahol okle­velet ls adtak a legszebb termékeket kiállító iparosok­nak. Ezért a centenáriumi készülődés, hogy a követke­ző szegedi vásár százeszten­dős múltjára ls emlékezik. Az ugyanis köztudott, hogy a vidéki nagyvárosokban kétévenként rendezhetnek Ipari vásárt, a szegedlek úgy állapodtak meg a pécslekkel, hogy a Mecsek-alján a pá­ratlan, a Tisza partján pedig a páros években lesz ipari vásár és kiállítás. A szegedi ipari vásárra több mint kétszáz hazai vál­lalat és szövetkezet jelentet­te be részvételét. Az egész országból eljönnek az Ipar­vállalatok, hiszen a szegedi vásár hármas funkciót tölt be: a gyártó cégek, a keres­kedők és a fogyasztók talál­koznak a július 20. és 30. között megrendezett kiállí­táson. A hazaiak mellett 47 jugoszláv cég is részt vesz a vásáron. Zömmel olyan ju­goszláv vállalatok mutatják be termékeiket — elsősor­ban fogyasztási cikkeket és élelmiszeripari termékeket —, akik közel vannak a ha­tárhoz, s így lehetőségük nyílik a magyar—jugoszláv kereskedelmi kapcsolatok részét képező kishatármenti árucsere-forgalomban reali­zálni termelésükből. Persze az évek során arra a meg­győződésre jutottak a Vaj­daságon túli Iparvállalatok és kereskedelmi cégek, hogy érdemes megjelenniük a Szegedi Ipari Vásáron nekik ls: így zágrábi, ljubljanai, szarajevói, belgrádi és újvi­déki cégek is képviseltetik magukat Szegeden. A Szegedi Ipari Vásárnak, ha nem ls közvetlenül, de közvetve nemzetközi jelleget adnak hazái gyárak termé­kei. Láthatja majd az ér­deklődő nagyközönség a hódmezővásárhelyi HÖD­GÉP és az osztrák Steyer­cég koprodukciójában készü­lő rendfelszedő kocsit, amelynek a magyar márka­neve „Hörcsög". A vásár rendezői bíznak abban, hogy ez idei Szegedi Ipari Vásár betölti azt a hézagpótló sze­repét, amelyet a budapesti vásár szakosítása során ked­vezően „megfoghat". G. I. Matyi bácsi... A téren csak így szólítják. Kora délelőtt kuporodtunk ügynek, amit szabadtéri ügyelő, világosító, színész, le a téri tribün csendes zu- kultusznak nevezünk Szege­díszletfestő, Jegyszedő, min- gába. Barátságosan vállamra den. Megélte, végigdolgozta denkl. Ügy összenőtt a vá- teszi a kezét: a Játékok hagyományait. A rossal, a szabadtéri színpad- — Idén jubilálok, húsz háború előtt kétszer tervez­dal. A várossal? 1929-30- éve dolgozom a szabadtérin, te Madách Tragédiájának ban Itt kóstolta a mestersé- — De hét Matyi bácsi, a díszletelt, sőt a Bizánc, a get, a szegedi színház adta szabadtéri csak a tlzenhato- János vitéz és Berezeli An­A Magyar Szakszervezeti az első Impulzusokat, innen dlk évadnál tart — nézek rá zelm Károly: Fekete Mária Együttesek I. Minősítő Be- indult pályája a művészi értetlenül. című darabjának színpadké­mutatója ma, pénteken kez- kiteljesedés felé — s most a — 1936-ban kezdtem... pe is az 6 nevéhez fűződik, dődik Szegeden. A táncosok magánélet szálai ls idekötik: * — Az akkori előadásoknak már tegnap csütörtökön Szegedre nősült, kint lakik A régi stábból alighanem is fontos törekvése volt, megérkeztek a városba, és a Tarjánban. A szabadtéri Varga Mátyás az egyedüli, hogy a díszletkép beleslmul­színházban megtartott pró- színpaddal? aki máig alkotó részese az jon a téri környezetbe. Ma: nép­táncosok minősítő versenye bakkal készültek a mai ver senyre. A részt vevő 14 nép­tánccsoport közül a mai be­mutatókon hét együttes lép fel: a Szabolcs VOLÁN, a Magyar Posztógyár Barát­ság, a Zalaegerszegi Bútor­gyár és » Borsod Táncegyüt­tes délelőtt 10 órától mutat­ja be programját a zsűri előtt, délután pedig a szol­noki Tisza, az ÉDOSZ Sze­ged és az Építők Vadrózsák Táncegyüttese szerepel a színházban. A minősítő bemutató programjában szakmai ta­nácskozások is szerepelnek. Ma délelőtt a Bartók műve­lődési központban Tímár Sándor koreográfus tart elő­adást, este pedig a MÁV Nevelőintézetben módszerta­ni bemutatót és szakmai vi­tát rendeznek. Holnap szin­tén hét együttes versenyével folytatódik a minősítő be­mutató programja, este fél 8-kor pedig gálaest lesz az újszegedi szabadtéri színpa­don, majd 9 órától táncház a néptáncok kedvelőinek a MÁV Nevelőintézetben. Ilyen szempontból akár a Bizánc, akár Voinovich Ma­gyar passióját tekintjük, mindkettő fölhasználta az architektúra adottságalt, a homlokzatot. Lényegében akkor vetettük meg a mai játék lehetőségeinek alapja­it. Ugyanakkor a Bánffy­féle Tragédia nagyon látvá­nyos volt, realisztikus ele­mekben bővelkedő, ám, in­kább a századelő éveinek divatjából, ízlésvilágából táplálkozott. — Húsz év távlatában, mely alkotásaira a legbüsz­kébb? — A korábbiakból a Bi­záncot és a Kiss Ferenc ren­dezte Tragédiát említeném, utóbb pedig a két Aidát és megint Az ember tragédiá­ját — Major Tamás rende­zésében. Marton Endre harmadszor irányítja a Játékok előadá­sait, a felújításkor rendezett Budai Nagy Antallal, a ta­valyi Mózessal és idén Vö­rösmarty drámájával, a Részlet Varga Mátyás monumentális díszletéből, a Czil- Czillei és a Hunyadiakkal. lei és a Hunyadiakból. Valamennyi díszletét Varga Mátyás tervezte. — Mondanom sem kell, örömmel, minden új feladat új lehetőség. Ha csupán a Czilleit veszem, a budapesti előadáshoz készített jelké­Somogyi Károlyné felvétele Nyári egyetemek A pedagógiai nyári egyetemet tizen­egyedik, a művelődéselméletit harmadik alkalommal rendezik meg az idén Szege­den. A TIT e két — immár itthon és kül­földön is jó hírű — tudományos fórumán minden évben időszerű és fontos peda­gógiai, illetve művelődéselméleti témákról hallhatnak a résztvevők, a neves szakem­berek, kutatók előadásait ezért kíséri egy­re növekvő érdeklődés. A pedagógiai nyári egyetemet július 16­án nyitja meg dr. Ágoston György tan­székvezető egyetemi tanár, a Biológiai Központ előadótermében. Itt tartják meg az egyhetes programban szereplő előadá­sokat, ankétokat, amelyeket körülbelül négyszázan hallgatnak majd, az ország különböző részeiből Szegedre érkező pe­dagógusok. oktatásügyi szakemberek. Az Idei téma: pedagógiai kutatások az isko­lai oktatási rendszer és szerkezet fejlesz­tésének szolgálatában. Az egyes előadások foglalkoznak az általános iskola jövőjével, az oktatás szerkezeti, tantervi változásai­val; a középiskolai képzés rendszerével, ebben a gimnáziumok és a szakközépisko­lák helyével. Az új kutatásokra támasz­kodó. elméleti jellegű összefoglalások mel­lett ismertetések hangzanak el a most fo­lyó iskolai kísérletek tapasztalatairól, a gyakorlat problémairól, és lesznek általá­nosabb témájú, a pedagógiai kutatások és a köznevelés kapcsolatait tárgyaló előadá­sok. A művelődéselméleti nyári egyetem 270 résztvevője (közművelődési szakemberek, művelődési központok igazgatói, népműve­lési felügyelők, pedagógusok, könyvtáro­sok, művelődési osztályok előadói) szintén a Biológiai Központban hallgathatja majd az aktuális közművelődési kérdésekkel foglalkozó előadásokat. „Szocialista közös­ség — szocialista közművelődés" — ez az idei témák összefoglaló címe. A tudomá­nyos-technikai forradalomnak és az ok­tatásnak a közművelődéssel való össze­függéseit tárgyalják. Több előadó foglal­kozik a munkásművelödés témájával, kü­lönböző kérdéseivel, köztük Köpeczi Bé­la akadémikus, az MTA főtitkára, László Bencsik Sándor, a Népművelési Intézet munkatársa, a Történelem alulnézetben című sikeres könyv írója. Érdekesnek ígérkeznek azok a beszámolók, amelyek a pszichológiai kutatások felhasználásáról szólnak, a művelődés, önművelés igényé­nek megteremtésében, e folyamatok befo­lyásolásában. A művelődéselméleti nyári egyetemet dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára nyitja meg, július 25-én. pes, absztrahált, hangulati elemekből szőtt díszleteim után ezúttal — filmes ha­sonlattal szólva — széles­vásznú megoldás kínálko­zott. Az oldalkapuk egyéb­ként az Aidában is szerepel­tek, a tér speciális vonalai­nak sugallatára, * Elmeséli Matyi bácsi, va­lamikor forgó nézőtérről ál­modoztak, sőt Németh An­tallal elkészítették egy olyan Tragédia-előadás makettjét, amely bejátszotta volna a teret, a különböző színeket körbe tervezték az árkádok oszlopaihoz. És örömmel számolt be a tokaji és sze­rencsi kiállításairól, Pogány Ödön Gábor nyitotta meg, a közönség szeretettel fogad­ta festményeit, díszletterve­it, grafikáit, kerámiáit. Pár éve a szegedi Sajtóház klubjában láttuk kamaratár­latát. Bízunk benne, a kép­tárba tervezett kiállítása sem késik soká. Nikolényi István A népi ellenőrzés vizsgálatai A Központi Népi Ellenőr- ják a nagy tömegű gyártási zési Bizottság első félévi hulladékokat, elhasználódott vizsgálatainak főbb tapaszta. termelőeszközöket és anyaga, latéiról, valamint második kat, valamint a személygép­félévi munkatervéről tartott kocsi-javítás helyzetét. Meg. tájékoztatót csütörtökön Pé- vizsgálják az öntözőgazdái­teri István, a bizottság álta- kodás helyzetét és fejlesz, lános elnökhelyettese. tésének főbb kérdéseit; to. Ebben a fél esztendőben vábbá a magán kiskereske­ímpcsotatban°végez SS£? ddk * * magánkisiparosok zést a KNEB. A többi között közvetlen értékesitesi teve­felmérik, hogyan hasznosít- kenységét. A Tiszán és a Körösökön mérsékeliék a készültségi fokozatot Lényegesen változott az ség. A fokozaton csak akkor elrendelt árvízvédelmi ké- csökkentenék, ha a víz ma­szültségi fokozat a Tiszán, gassága 650 centiméterre Az országhatártól Csongrá- süllyed. Várhatóan erre két dig első fokúra mérsékelték nap múlva kerül sor. a készültséget Vánkay A Tlgza változatlanul na­Lászlo, az ATIVIZIG musza- .... , ,, kl titkára tegnap arról tájé- 8yon lB8San apad 3 egyel6re koztatott, hogy az alpári Syorsabb apadásra nem le­nyári gát védelmére az igaz- het számítani. A Tisza Csong­gatóságuk által kirendelt, rádnál 12, Mindszentnél 9, mintegy 30 fős védelmi cso- Szegednél pedig 10 centimé­port befejezte ott munkáját, tert apadt 24 óra alatt. A A további védekezést átad- Maros apadósa ls lelassult ták az ottani vízgazdálkodá- Makónál. A folyó itt mind­si társulatnak, amely a to- öss_e 9 centimétert apadt 24 vábbiakban saját emberei- óra alatt. A Körösökön is vei látja el a feladatát. TI- első fokúra mérsékelték a szaugnál még tegnap 665 védelmi készültséget. A Kö­centiméter magas volt a víz, rüsök apadása a leglassúbb, éppen ezért az alpári nyári Kunszentmártonnál 2 centi­gátnál változatlanul érvé- méter apadást mértek 24 nyes a harmadfokú készült- óra alatt. Somogyi Károlyné felvételei A szalámigyár tornyából nézve a Tiszára, ez a kép tá­rul elénk: száraz lábbal még mindig megközelíthetetlen a Szőke Tisza étterem és hotel, s amíg a folyó vissza nem vonul a medrébe, zárva is marad. Képünkön a Tisza úszóház egy része és a Szabadság úszóház látható. Mindkettőről kiszorultak a vendégek szárazra, esak ladikkal le het bejárni mindkét házra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom