Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

SZERDA; 1974. JÚLIUS H>. 3 Hídépítés előkészületei Somogyi Károlyné felvétele A Budapesti Hídépítő Vállalat szakemberei már felvonultak a Tiszára, hogy a második szegedi híd talajmechanikai vizsgálatait elvégezzék. Egyelőre a magas, változó vízállás akadályozza a fúrást, de úgy tervezik, hogy a jelenlegi körülmények között is a napokban elkezdik a méréseket. Ar- és belvízkárok Csongrád megyében Előzetes felmérés adatai A mezőgazdaságot is jelentős kár érte. Az árhullám és a jégkár szinte együttesen keletkezett a Tisza, a Maros és a Kőrösök védtöltésen belőli területén, az úgynevezett hullámtéren, amely mindenütt víz alá került II A belvizek elvezetésével, össze, 18 családot pedig a a folyókon az árhullámok le- régi lakásából kiköltöztettek, vonulásával párhuzamosan Szegeden 106 ház, lakóelőzetes felmérést végzett a épület rongálódott meg, küCsongrád megyei tanács épí- lönösen a rókusi városrész tési, közlekedési és vízügyi szenvedett a belvíztől, ez a osztálya. Sajnos, tetemes kár város legmélyebb pontja, keletkezett épületekben és Ezen a területen egy ház érzékeny veszteséget szenve- dőlt össze. A belvíz sújtotta ezer 457 hektár, mezőgazdadett a mezőgazdaság i6. Az területről 13 családot költöz- sági művelés alatt álló teelőzetes felmérés szerint tettek ki a veszélyessé vált rület került víz alá, amelyCsongrád megyében a belvi- lakásokból. bői 2614 hektár szántó, 1168 zek által megrongálódott 1174 Hódmezővásárhelyen 91 la- hektár zárt kert, 171 hektár lakóház, illetve épület. Eb- kőházat, épületet rongált gyümölcsös, továbbá erdő, bői összedőlt 16, a kiköltöz- meg a belvíz. Három családot rét és legelő. A hullámtéri tetett családok száma 36 költöztettek ki a régi lakás- területen keletkezett tényleMakót érte a Wnaevohh bóL Kiszomboron 76 ház ges kár: tönkre ment 437 Makót erte a legnagyobb rongálódott meg és két csa_ hektár búza> 1070 hektár ku_ veszteseg, ahol 800 épület ládot költöztettek másik la- korica, 48 hektár vöröshagyrongálódott meg és 15 dőlt kásba. Számba veszik a népi műemlékeket Megkezdték Borsod megye ki építkezések emlékét őrző jellegzetes tájegységein a né- Aggtelek—Jósvafő vidékén Pi műemlékek számba vé- és a fából készült lakóhátelét Mezőkövesden. Szent- zakban bővelkedő zempléni istvánban és Tardon, vala- részeken végzik az össze-, mint a jellegzetes hegyvidé- írást. (MTI) Utópia Mórusz Tamás óta — az is jellemző az angol gondolkodóra, hogy Vernével együtt megmagyarosodott a neve — az utópia az elérhetetlennek tűnő vágyálmok jelképe. Manapság, racionális gondolkodásunkban már nemigen kap helyet. Álmodozni ugyan néha álmodozunk, de álmokból oly egységes rendszert, mint Mórusz az Utópiában, már nemigen alkotunk. Alighanem azért is, mert rájöttünk, hogy Utópia sem maga a tökély. So6em jó ugyanis, ha álmaink tökéletesen, sőt, a kelleténél is jobban megvalósulnak. Sokáig az álmok világába tartozott, hogy a csapokból meleg víz folyjék. Néhány gazdag uralkodó megtehette, hogy nagy lakomákon bort locsoljon medencéjébe a szökőkút, de ezek az uralkodók is jobbára csak álmodozhattak arról, hogy meleg víz folyjon a palota csapjaiból. Szerencsére az álmokból kellemes valóság lett: Szegeden ma már sok ezer lakásban csorog meleg víz a fürdőkádba vagy a mosogatóba. Sót, Újszegeden már odáig jutottunk, hogy például Odessza 23-as épületében immár napok óta a hidegvizes csap is meleg vízzel kedveskedik a lakóknak. Maga a megvalósult Utópia! Nem? Programon kívüli szolgáltatásaikkal — úgy tűnik — az illetékes szervek is meg vannak elégedve, mert a lakók hiába szaladgálnak napok óta, hideg vizet nem kapnak, csak meleget. Pedig nyár van, ilyenkor a zuhanyozáshoz is kellemesebb a langyos víz, arról nem is beszélve, ha valaki inni akar. Talán mégis jobb a kevésbé utópikus, de minden bizonynyal ésszerűbb megoldás: legyen nemcsak meleg, hanem hideg víz is. Sz. t ma, 69 hektár paprika, 230 hektár gyümölcsös, szőlő, zöldség, legelő. Az összes kár az előzetes becslések szerint 62 millió forint. Legjobban sújtotta a hullámtéri területen a víz az apátfalvi Aranykalász Tsz-t, amelynek kára mintegy 8 millió forint, ennél több a magyarcsanádi Úttörő Tsz-t ért veszteség, mintegy félmillió forinttal. A nagy esőzések miatt keletkezett belvíz a mezőgazdaságot 7846 hektáron sújtotta, amelyből 1900 hektár búza, 2300 hektár kukorica, 124 hektár vöröshagyma, 80 hektár paprika, 262 hektár zöldség. Az összes kár 63 és fél millió forint. Ebből a kiszombori József Attila Tsz kára 9 millió forintra tehető. Érzékeny veszteség érte a maroslelei Rákóczi Tsz-t is, amelynek kára mintegy 10 millió forint. Veszteség érte, mintegy 2 millió forint értékben, az apátfalvi Aranykalász Tsz-t, továbbá a csanádpalotai Haladás és Törekvés Tsz-t. Az összes jégkár több mint 18 millió forintra tehető és 9945 hektár területet érintett Csongrád megyében. L. F. Tájékoztatás az utakon H fa igazságérzetünk kielégült, nagyjából minden rendben van. Alighanem ez az oka, hogy általában napirendre térünk az újsághírek fölött, amelyek a közúti balesetekről számolnak be. Hiszen valamennyi közli, hogy ki a felelős a sérülésért vagy halálesetért, melyik autó vezetője, a gyalogos, a kerékpáros, netán a lovas kocsi hajtója. Ha véletlenül még nem tisztázódott, ki is felel a bajért, akkor a hír végén ott a csodatevő mondat. „A baleset körülményeinek tisztázására, a felelősség megállapítására megindult a vizsgálat." Ennyi kell ahhoz, hogy megnyugodjunk. Mert mindezek hallatán már tudjuk, hogy a vétkes elnyeri méltó büntetését. Tudjuk, hogy a balesetet vizsgáló rendőrök jó szakemberek, becsülettel és tisztességgel, alaposan végzik dolgukat, amit nem is lehet másként csinálni. Tudjuk, hogy a vétkes bíróság elé kerül, s az igazságszolgáltatás igazságot szolgáltat az igazságérzetünknek, a társadalmi értékítéletnek. Csak éppen az áldozatnak és a vétkesnek nem biztos, hogy használ az utólagos igazság. Alighanem mindketten jobban szeretnék, ha nem lenne felelős, nem lenne áldozat, vagyis a baleset elmaradna. Néhány évvel ezelőtt, amikor nagy viták folytak városszerte arról, hogy szükség van-e ilyen „rengeteg" forgalomirányító lámpára, aszfaltfestésre, és ki tudja, még mire, egy szakember azt mondta: Nagy szükség van a lámpákra. S nem egyszerűen azért, hogy egy-egy kereszteződésben csökkentsük a balesetveszélyt, hanem a közlekedő emberek miatt. Ha egy gépkocsivezető három-négy percig „centizik" egy sarkon, benyomott kuplunggal, háromcentinként előrehaladva lesi az alkalmat, mikor ugorhat ki a főútvonal nagy forgalmába, ott még rendszerint nem okoz balesetet, éppen azért, mert a nagy forgalom lassúságra és óvatosságra kényszeríti. De az idegek kötéltánca megbosszulja magát. A Mikszáth Kálmán és az Attila utca, valamint a Lenin körút kereszteződésében — ahol most készülnek a forgalomirányító lámpák — viszonylag kevés baleset történt, de két-három sarokkal arrább annál több. Idegesen csak kevés ember ura száz százaiékik kocsijának, s azok közül, akiket ezek a kereszteződések fölidegesítettek, jó néhányan egy-két perc múltán felelősévé, okozójává váltak egy balesetnek. Felelőssé, s bár idegességük nem menti őket. félig-meddig áldozattá is. A közlekedési viszonyok áldozatává. Vasárnap reggel a Lenin körút és az Attila utca kereszteződésében egy nyugatnémet állampolgár személygépkocsijával nem adott elsőbbséget egy, a körúton közlekedő motorosnak. Elütötte, s a motorosnak eltört a lába. Vagyis, súlyosan megsérült. Az esetet kivizsgálták, a német állampolgár a felelős, s hibájáért megkapja majd büntetését is. Igaz, nem vette észre a motorost az esőben, és ideges is volt. Nem mentegetőzésként, csupán tényként elmondta, hogy már jó ideje bolyongott a föltárt utakon, többször is eltévedt. A Fekete-tengerhez indult. Idegesítette az eső, s a bolyongás egyaránt. Mindez nem változtat a tényeken: nem adott elsőbbséget, és súlyos sérülést okozott, amiért felelnie kell. Csakhogy a büntetés nem teszi meg nem történtté a lábtörést, s nem varázsolja megtörténtté a tönkrement nyári szabadságot. Ha mér megtörtént a baleset, meg kell büntetni a felelőst, de az igazi mégiscsak az lett volna, ha a motoros is békésen megy a dolga után vasárnap reggel, és az autós is kellemesen tölti szabadságát. Ideges volt — ez nem mentség. Lehet, hogy ennek semmi köze sem volt a balesethez, s az is lehet, hogy ez volt alapvető oka. Ez a már mégtörtént balesetnél alig-alig számít, inkább a következtetés a lényeg. Sokat írtunk lapunkban is az útbaigazító táblákról, különös tekintettel arra, hogy így föl van túrva a város. Megírtuk, hogy vannak táblák, szépszámmal, s azt is. hogy mindez kevés, hiszen nagyon sok külföldi és belföldi turista eltéved, bolyong félórákat. Igaz, vannak táblák, 6 annak, aki ismeri Szegedet, lehetetlennek látszik, hogy el is lehessen tévedni. De egy hatvannal haladó autóból, helyismeret nélkül, minden megváltozik, hiszen elsősorban az útra, a forgalomra kell ügyelnie a vezetőnek. A

tanulság ebből a balesetből, és még sok más esetből is az, hogy át kellene végre gondolnunk a város közlekedésirányítási rendszerét, különös tekintettel az idegenekre, az átutazókra. Tudomásul kell venni, hogy Szeged három ország és két nemzetközi főútvonal találkozásánál terül el, ennek minden jó és kevésbé jó következményével együtt. Nem szabad ideges vezetőket „teremtenünk". Mindenképpen szükség van a jobb tájékoztatásra és irányításra: nagyobb és szemmagasságban, vagy éppen a megfelelő sáv fölött levő útbaigazító táblákra (mint például az M—7-es út elágazásaiban, bent, Budapesten is!), sőt a megfelelő forgalmi sávba, az aszfaltra felfestett irányító feliratokra, amelyekre szintén akad bőségesen hazai és külföldi példa egyaránt. Be kell látnunk, hogy az idegennek, főként a külföldinék, jóval több tájékoztatásra van szüksége a jelenleginél, többek között azért is. mert ahhoz szokott hozzá. Az nem elég, ha mi látjuk a táblát, mert tudjuk, hogy ott van, s különben is, jobban ráérünk figyelni, nézelődni, mint a helyismerettel nem rendelkező idegen. Változtatni kell felfogásunkon is, mert az, hogy a felelős elnyeri büntetését, igazságérzetünket megnyugtathatja, de lelkiismeretünket aligha. Szávay István es Zöldséggyümölcsellátás Nem kedvezett az időjárás — Intézkedések — Ütésezett a Zöidség-Gyümöics Kereskedeimi Egyesülés igazgatótanácsa Az elmúlt hetek esős, sze- ség-Gyümölcs Kereskedelmi les. hűvös időjárása nehezí- Egyesülés igazgatótanácsi tette a zöldség- és gyümölcs- ülésén, amelyen részt vett ellátást. Ezért a Zöldség- Molnár Károly belkereskeGyümölcs Kereskedelmi delmi miniszterhelyettes is. Egyesülés intézkedési tervet A termesztök és az értédolgozott ki a vásárlói igé- kesítők elmondták, hogy a nyek megfelelő kielégítése kedvezőtlen időjárás rontja és a múlt évi fogyasztói ár- a gyümölcstermést. A vihar szint tartása érdekében. Ezt. okozta károk miatt például szükség esetén behozatallal, sárgabarackból mind menyés az export csökkentésével nyiségben, mind minőségben is biztosítani akarják — je- a vártnál gyengébb az ellálentették be kedden a Zöld- tás- Az erős szél nagy káro_ INTRANSMASmeg beszélés Budapesten tanácskozott Napirenden szerepelt aa az INTRANSMAS magyar— 1974—75. évj tervek teljesíbolgár társaság végrehajtó tése és előkészítése, valatanácsa. A tanács ülésén, mint az 1976—B0-as távlati amelyet a tarsaság ügyvezetősége — Jordán Cveta. nov vezérigazgató és Jeney István vezérigazgató-helyettes — vezetett részt vettek az INTRANSMAS budapesti és szófiai részlegeinek gaz'dasági és tarsadelmi -vezetői is. tervek egyeztetése. Megállapították, hogy az 1971. január elsején nagyobb önállóságot kapott vállalati részlegek jól illeszkednek be a magyar, ileltve a bolgár gazdásági eletbe. (MTI) Hazai görögdinnyét még nem árusítanak, s a terméskilátások is kedvezőtlenek. A napokban Egyiptomból importáltak mintegy 20 vagon görögdinnyét. Egyes zöldésgfélékből is ellátási gondok mutatkoznak. A paradicsom például háromhetes késéssel jelent meg a piacon — ez is jórészt albán importból, s fogyasztói ára is magasabb, mint az kat okozott az őszibarack- előző években. Paprikából termésben is. Mivel export- továbbra sem tudják kielégi. ját megtiltották, az egész leszedett mennyiséget a belföldi piacra szállítják, s így teni a növekvő keresletet. Ugyancsak késéssel jelent meg a piacon az uborka, s a múlt évinél valamivel ára is magasabb, mint ta_ több őszibarack kerül az üz- valy. Egyelőre csak a belletekbe. Leállították a nyári alma és a körte kivitelét is, mert a termés rosz_ szabb, mint tavaly. A júliusi szezoncikkek közé tartozik a málna és a meggy is. Málnából a keresletnek megfelelően lehet kapni, földi megrendelőknek szállítanak uborkát a termelők. Az időjárás változásával azonban egy-két hét alatt javulhat az ellátás e cikkekből. Főzelékfélékből. elsősorban zöldborsóból és zöldbabból szinte korlátlan igaz, nem olyan jó minősé- mennyiségben ki tudják elégűt. mint korábban. Meggy, gítenj az igényeket, s mindből 40 vagonnal több kerül két főzelékfajta ára alacso. piacra. mint 1973-ban, de az nyabb, mint tavaly. Bőséges úgynevezett spanyol és mennyiségben kapható leüvegfajtákból kevesebb van. A meggy fogyasztói ára szer. da reggeltől ugyanannyi lesz. mint a tavalyi időszaka bam veszöldség és tök is. Ugyanakkor fejes káposztából és karfiolból importálnak a ew aeonos jobb ellátás erdekében. (MID