Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

TŰNTEK, Wf. JÜLUJS 5. 3 Készülődés a vásárra Még sok tennivaló van a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás július 19-i megnyitá­sáig. Az idén öt új állandó pavilont építe­nek. A képünkön látható, közel 6 millió forintba kerülő, 2400 négyzetméternyi alapterületű olasz csarnok alapozását a szentesi termelőszövetkezetek építőbrigád­ja végezte el. Most a — Tiszai Vegyi Kom­binátban gyártott — műanyag oldalfalhoz szükséges peremet építik. Az oldalfal ele­mei már a helyszínen vannak. Közben a sasadi termelőszövetkezet építőbrigádja — somogyi Károlyné felvétele amely a BNV-n ezt a csarnokot lebontot­ta — összeállítja a vázszerkezetet. A tető alumínium és pala hullámlemezből készül. Építenek még egy — szintén a BNV­ről vásárolt — 400 négyzetméteres csarno­kot is. Ez több mint 3 millió forintba ke­rül. A Nyékládházi MEZÖPANEL. a Szé­kesfehérvári Finommechanikai Vállalat önállóan, a CSOMITERV a CSOMIÉP­pel közösen épít állandó csarnokot. Az idén összesen 10 millió forintot köl­tenek a vásár fejlesztésére. Nyári csúcs a szállításban A MAV is felkészült a betakarításra veL ez is az együttműködés eredménye. A Csongrád megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó A remélhetően kedvező állomásra állnak, hogy a mezőgazdasági termésered- MÉK időben be tudja rakni mények nagy feladatot ró- a jeget és az árut. Ennek nak a vasútra is, idén csak- a célszerű és ésszerű együtt­úgy, mint eddig minden év- működésnek köszönhető vállaíatTetelentettT^iSz ben. A szegedi igazgatosag hogy Szegedről például területén évente 230—290 belföldi expresszvonattal ezer tonna zöldséget és gyü- hat órán belül Budapestre mölcsöt raknak vasúti ko- érkezik a friss gyümölcs, de csikba, ennek 37 százalékát közel egy nap alatt — az Eu­Csongrád megyében. Mivel a rópában közlekedő expressz háztáji zöldségtermesztés tehervonatok közreműködé­fokozásót is ösztönzik, vár- sével — Münchenbe is oda­hatóan tovább növekednek a ér a szállítmány, szállítási feladatok ame- m indult ^ ^ 2ÖW. lyekre alaposan felkeszult a gyümölcsszállítás. A Igazgatósaga. ^fiák termeIt imő_ gatóságnak, hogy júliusban már 12 ezer tonna étkezési búzát kíván szállítani. Szék­kutason kezdték meg a ra­kodást leghamarabb, a hó­nap közepén Szentes, Makó, Hódmezővásárhely állomá­sairól is útnak indulnak a gabonával teli vasúti teher­kocsik. Változtatni kell gyakorlaton A munkavédelemről tárgyalt a városi tanács vb Ha az építkezéseken tíz­húsz méter magasban dolgo­zó, otthonos biztonsággal tevékenykedő embereket lá­tunk, önkéntelenül is bele­borzongunk a veszély érzé­sébe. Azt rendszerint már nemigen vesszük észre, hogy nem használják a biztonsá­gi övet, s többnyire az a látvány is meglepi a kívül­állót, ha egy-egy építkezés valamennyi dolgozója sisa­kot hord. Pedig ezeknek az eszközöknek a használatát kötelezővé teszik a munka­védelmi szabályok, amelye­ket elvileg minden dolgozó­nak ismernie kellene. S hogy e szabályokat mennyire nem veszik komolyan sok helyen, mi sem bizonyítja jobban, mint fotós kollégánk megjegyzése: gyakran a fényképezőgép láttán kezde­nek el kapkodni, előkeresni a munkavédelmet szolgáló eszközöket, nehogy anélkül jelenjen meg a kép a lap­ban, mert baj lehet belőle. Baj? Legföljebb némi fej­mosás, rosszabb esetben egy kis büntetés. Hát ez lenne valóban a baj? Ügy látszik igen, mert amíg valakit nem ér baleset, nemigen gondol arra, hogy vele is történhet szerencsétlenség. Csak akkor, amikor dolgozó, életerős, családfenntartó emberek vesztik életüket egy-egy megelőzhető, elkerülhető üzemi balesetben, csak ak­kor döbbennek rá sokan, hogy mekkora ára lehet a felelőtlenségnek vagy a nem­törődömségnek. Ám, sajnos a szerencsétlenségek okozta megdöbbenés sem eléggé ha­tásos. Akiket nem érint közvetlenül, azok másnap már ugyanúgy dolgoznak, mint annak előtte, nem gon­dolva arra, hogy őket is baj érheti, ha nem vigyáznak. Munkavédelmi szabályok tucatjai, szervezett intézke­dések, eszközök igyekeznek biztonságossá tenni a mun­kahelyeket. Mindez azonban csak akkor éri el célját, ha a szabályokat megtartják, ha az eszközöket használják is, és nem az öltözőben poro­sodnak. Sajnos sok helyen még nem fordítanak elegen­dő energiát e szabályok megtartására, s általában a munkavédelemre. A szegedi városi tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén vi­tatta meg a munkaügyi osz­tály beszámolója alapján a tanácsi vállalatok, ipari szö­vetkezetek és ÁFÉSZ-ek munkavédelmi tevékenysé­gének tavalyi tapasztalatait. Az anyagból kiderült, hogy — főként a szövetkezeteknél — még nem kielégítő a hely­zet. Az OKISZ megbízásának alapján a megyében egyet­lenegy munkavédelmi fel­ügyelőnek kellene irányíta­nia 26 szegedi és 29 megyei — összesen 55 — ipari szö­vetkezet munkavédelmi te­vékenységét. Feladatát kép­telen megfelelően ellátni, hi­szen több mint 400 munka­hellyel kellene rendszeresen foglalkoznia. A vállalatok és szövetkezetek munkavédel­mének szervezésében is sok a formális vonás, a legtöbb esetben sablonos a munka­védelmi oktatás is. A taná­csi vállalatoknál már több­nyire felelősségre vonták a balesetekért felelős vezető­ket — prémiumcsökkentés stb. —, ám a 26 szegedi ipa­ri szövetkezetben bekövetke­zett 298, három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetért mindössze hat esetben vontak felelősségre valakit mulasztásáért. Szinte mindenütt beszerezték a szükséges védelmi berende­zéseket, és eszközöket, ám ezeket nem használják rend­szeresen, mert kényelmetlen­nek tartják. Használatukat sajnos, a munkahelyi veze­tők sem követelik meg úgy, ahogy kellene. Szerencsére nem emelke­dett túlzottan az üzemi bal­esetek száma. 1972-ben 536­an szenvedtek három napon túl gyógyuló sérülést, tavaly pedig 573-an. Ez — hozzá­véve a foglalkoztatottak szá­mának növekedését — nem nagy emelkedés. De ebbe setn lehet belenyugodni, csakúgy, mint abba, hogy sok helyen egyszerűen napi­rendre térnek a baleset fö­lött — hacsak nem végződött tragikusan —, és semmiféle utólagos intézkedést nem tartanak szükségesnek. Tart­hatatlan az a gyakorlat is, hogy a vállalatok, szövetke­zetek hajlamosak az érintett dolgozó felelősségét megál­lapítani. Elgondolkodtató adat, hogy amíg az ország­ban a baleseti kártérítési igényeknek mintegy 90 szá­zalékát teljesítik, addig ez az arány a szegedi tanácsi vállalatoknál és a szövetke­zeteknél 28—72 százalék kö­zött mozog. A végrehajtó bi­zottság a vitában egyértel­műen úgy foglalt állást, hogy ezen a káros gyakorlaton mielőbb változtatni kell, • dolgozók javára és érdeké­ben. Humánus szempontok miatt is, és azért, mert ha a dolgozó felelősségét állapít­ják meg. akkor a veszélyfor­rásokat is megtűrik, nem in­tézkednek megszüntetésük­ről. A városi tanács végrehajtő bizottsága következő ülésén hoz majd határozatot e té­mában, összesítve a munka­ügyi osztály vizsgálatának tapasztalatait, és a vitában elhangzottakat. Dehát egy határozat csak akkor ér va­lamit, ha végre is hajtják. Ez pedig az érintett vállala­tok és szövetkezetek vezetői­nek feladata. Valljuk, hogy a legfőbb érték az ember. Ám éppen az embert nehéz meggyőzni önnön értékéről, s rávenni arra, hogy hasz­nálja a védelmi felszerelése­ket. Ez is a munkahelyi ve­zetők feladata. S az is, hogy ha megtörténik a baj, akkor a baleset szenvedőjét szo­cialista vezetőhöz méltón se­gítsék, a jogszabályok betű­je, meg emberség szabta szelleme szerint. Sz. h MÁV Szegedi Az előzetes információk sze­rint az idén a megyében 13 ezer vasúti kocsira lesz szük­ség, ebből hétezer belföldre, főleg Budapest—Nagyvásár­telepre, hatezer pedig kül­földre megy majd. Hagyományosan minden év áprilisában tartanak kö­zös tanácskozást a vasút és a mezőgazdasági termékeket rókböl eddig 12 ezer tonnát továbbítottak Csongrád me­gyéből az ország különböző tájaira, az exportra feladott áruk csaknem teljes meny­nyiségét Kiskundorozsmán, Szentesen és Szatymazon rakták vagonokba. Kiskun­dorozsmáról az NDK-ba és Csehszlovákiába, Szentesről pedig az előbbi országokon értekesito vállalatok kepvt- kívül Svédországba> Dániá_ seloi. ahol részletesen meg- ba> Norvégiába & Finnor_ tárgyalják a zöldség- es gyu- szágba küldték a retket, sa­molcsszállitással kapcsola- látát sárgarépát és fejes tos kerdeseket Egyeztetik fcáposztát. az igényeket, kölcsönösen le­vonják a következtetéseket A gabonaszállítás is terv­az előző évi tapasztalatokból,' szerű. A felvásárló és fel­majd döntenek a munka dolgozó vállalatok pontos megszervezéséről. A MÁV adatokat szolgáltatnak avas­minden esetben közli a te- útnak a várható kenyér­herszállító vonatok belföldi és külföldi menetrendjét, a vállalatok tájékoztatást ad­nak felvásárlási és értéke­sítési terveikről, mindez nagyban elősegíti a konkrét gabona- és takarmányszállí­tási igényekre vonatkozóan, három nappal előbb beje­lentik állomásonként a szük­séges kocsik számát. Az idén több kenyérgabona és ku­korica került a vagonokba, intézkedések végrehajtását, mint az előzőekben. Az első A vasút így tíz nappal előre félévben Csongrád megyéből ismeri az elszállításra váró 54 ezer tonnát vittek a vo­zöldség-gyümölcs mennyisé- natok külföldre. A fuvaroz­gét, tudja, hány vagonra, s tató vállalatok elismerően hol van szükség. A lehetősé- nyilatkoztak a szegedi vas­gek szerint a hülökocsik a úl-igazgatóság munkájáról a rakodas eiötti napon asz félévi száHitósok befejezte­Olaj - terven feliii Távvezeték épül Ásotthalom— Szeged között A szegedi szénhidrogén- meglehetősen költséges, ezért medence olajbányászai 600 a kismezők központjától, tonna propán-butánnal, s Ásotthaiomtól Szegedig cső­28 000 tonna kőolajjal túltel- vezetéket fektetnek le, s jesítették félévi tervüket, azon továbbítják az olajat. A termelési eredményeket Ehhez csatlakozik majd a ugyanakkor elősegítette, Szeged lakott területe alatti hogy Algyőn új kutakat he- olajat összegyűjtő — most lyeztek üzembe. Ezenkívül épülő —, móravárosi tankál­új területek kapcsolódtak be lomás csővezetéke is. A kis­a termelésbe, így — bár mezőkről és a város mélyé­csak próbatermelésként — ről a felszínre kerülő kő­már a város lakott területe olaj tehát közös csővezeté­alól is megkezdték az olaj ken jut majd el az algyői felszínre hozatalát. Mind- központi gyűjtőállomásra, il­emellett nem jelentéktelen letve a százhalombattai ve­a városhoz közeli kis olaj- zetékbe mezők, így Ásotthalom, Mó- Az- ásotthalom—szegedi rahalom, Üllés, Kelebia kör- távvezetéket a Dunántúli nyékének a szerepe sem. Kőolaj- és Földgáztermelő Ezeknek az együttes terme- Vállalat építi. A munkát lése rövidesen eléri az évi már megkezdték. Költség­félmillió tonnát. Egyelőre 12 előirányzata mintegy 40 pótkocsis közúti tartályko- millió forint. Az összeg vi­csival viszik szakadatlanul szonylag gyorsan megtérül a az olajat Szegedre. illetve közúti szállításnál lényege­bocsátják a százhalombattai sen olcsóbb csővezetékes távvezetékbe. oteyiovábbitas Devén. A közúti szafhtés azonban B. B. Az építőiparban dolgozó fiatalok helyzete Tájértekezlet kezdődött Szegeden Tegnap, csütörtökön Szege­den, a DÉLÉP munkásszál­lásán háromnapos tájérte­kezlet kezdődött. Az ország minden részéből érkeztek az Építő-, Fa. és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­te megyej ifjúsági bizottsá­gainak vezetői. A tájértekez­let első napján, tegnap dél­után a vendégek a Szegedi Házgyárba látogattak. A résztvevők között van Ko­vács Pál. az építők szakszer­vezetének osztályvezetője, Kreiier Gábor. a KISZ KB munkatársa. Prosszer Fri­gyes. az építők szakszerveze­te ifjúsági bizottságának ve­zetője, Harkai János, a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás-felelőse, Kovács Lajos, az SZMT ifjúsági fe­lelőse. A tájértekezlet részt­vevői megtekintették a ház­gyárat. tájékoztatót hallgat­tak meg a Dél-magyarorszá­gi Építővállalatnál dolgozó fiatalok helyzetéről, majd megvitatták az ország épí­tőipari vállalatainál megren­dezett ifjúsági parlamentek tapasztalatait. A tegnapi program városnézéssel ért véget. A megye építőiparával is­merkedő vendégek ma, pén­teken Hódmezővásárhelyre látogatnak. Megtekintik a HÓDIKÖT vásárhelyi gyárat és ellátogatnak az Alföldi Porcelángyárba. Tájékozta­tót hallgatnak meg az Alföldi Porcelángyárban dolgozó if­júság helyzetéről, majd dél­után a háromnapos tanács­kozás újabb állomására, Csongrádra utaznak. A táj­értekezlet harmadik napján, holnap szombaton a Tisza Bútoripari Vállalatot keresik fel, ahol a bútoriparban dolgozó fiatalok helyzetéről tájékozódnak, majd az épí­tők szakszervezetének ifjúsá­gi munkára vonatkozó feL adatait határozzák meg. Á román tervbizottság küldöttsége hazánkban Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének meghívásá­ra csütörtökön Emil Dra­ganescunak, a Román Szo­cialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesének Mezdésévd Budapestre er­kezett a román állami terv­bizottság küldöttsége. A két ország központi ter­vezőszerveinek elnökei meg­beszélést folytatnak e gazda­sági együttműködés idősze­rű és távlati kérdéseiről, va­lamint az ezzel kapcsolatos feladatokról. (MTR

Next

/
Oldalképek
Tartalom