Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-30 / 176. szám

KEDD, WW. JÜLITJS 30. 3 Jubileumi emlék­ülés Szegeden Az első nemzetiségi törvény évfordulója WÍ9. július 28-án, a Sze­gedre visszavonult magyar nemzetgyűlés határozatot hozott „o Magyarországon lakó nemzetiségiekre, és a görög szertartású vallásúak­ra nézve". Alig két héttel Világos előtt, az osztrák és orosz seregek előrenyomulá­sa idején, hosszú előkészitő munka és tárgyalások után megalkották Magyarországon Európa első nemzetiségi tör­vényét. A nagy jelentőségű tör­vény megszületésének 125. évfordulója alkalmából em­lékülést rendezett Szegeden, a városháza dísztermében, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Törté­nelmi Társulat tegnap, hét­főn délelőtt. Dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke köszöntötte az ünnepi ülés részt vevőit, a szegedi üzemek dolgozóinak küldöt­teit, párt-, állami és tömeg­szervezetek képviselőit Az elnökségben ott volt többek között dr. Németh Lajos, a mgyei, dr. Czvald Imre, a városi pártbizottság titkára, dr. Ember Győző, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Dr. Perjési László bevezető mondataiban hangsúlyozta: az országgyűlésnek 1849-ben otthont adó szegedi Zsótér­házban aláírt határozat he­lyes irányt mutatott a nem­zetiségi kérdés teljes, végle­ges megoldásához; mai, leni­ni nemzetiségi politikánk történelmi előzménye. Ez­után megnyitotta az emlék­ülést, amelyen Sarlós István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára tartott előadást. A 49-es törvény jelentősé­gét, igazi értékét csak ak­kor határozhatjuk meg, ha nemcsak tartalmát, de szü­letésének körülményeit, a kor viszonyait is ismerjük — hangoztatta. — Európában először született olyan tör­vény, amely nemcsak álta­lános jeliegű megállapításo­kat tartalmazok, egy állam különböző népeinek egyenjo­gúságáról, hanem részletesen felsorolta a nemzeti kisebb­séget megillető konkrét jo­gokat. A nem magyar nyel­vű állampolgárok a községi tanácskozásokon, törvényha­tósági gyűléseken, az esküdt­szék és bíróság, minden ha­tóság előtt anyanyelvükön szólhatnak, ezt használhat­ják az anyakönyvezésben, az elemi oktatásban — mondta ki többek között a határozat. Magyarországon, ahol az összlakosság több mint fele nem magyar anyanyelvű ál­lampolgár volt, nemcsak a régi előítéletek, a nemesi szemlélet, de a 48-as törvé­nyek alapján sem lehetett a polgári és nemzeti szabadsá­got kivívni. A szegedi hatá­rozat, amely a tömegeket legközvetlenebbül érintő te­rületeken biztosította az anyanyelv használatának jo­gát, a polgárosodás további kibontakozásának és a nem­zeti jogok kivívásának lehe­tőségeit teremtette meg. Al­kotói a további együttműkö­dés kiinduló pontjának te­kintették. Bizonyítják ezt olyan előzmények, mint Kos­suth és Balcescu, a román demokrata tárgyalásainak eredménye, a Békülési Ter­vezet, amelyet szintén Sze­geden írtak alá7 1849. július 14-én, és bizonyítja a tör­vény szövegezése is, amely előírja a jogok további ki­terjesztését. A hadiszerencse és a reakció támadásai megakadályozták a végre­hajtást. Százhuszonöt év távlatá­ból elismeréssel kell adóz­nunk az elődöknek törvény­alkotó munkájukért. A sze­gedi határozat, fogyatékossá­gai ellenére, nemzetiségi po­litikánk történelmi előzmé­nye. „Ma belső, szabad elha­tározásból élünk együtt a magyarországi nemzetiségi­ekkel, akik hazájuknak te­kintik az országot. Egyen­rangú barátai vagyunk a ha­tárainkon kívül élő, bennün­ket tisztelő, más nyelveket beszélő népekkel" — mon­dotta befejezésül Sarlós Ist­ván. Az emlékülésen ezután dr. Arató Endre akadémikus, az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem tanára A nemzeti­ségi törvény, és helye az egykorú Európában címmel tartotta meg előadását. Is­mertette a törvényt helyte­lenül értékelő nézeteket. A marxista értékelés alapja, hogy nem a mai, hanem a korabeli leghaladóbb elvek­kel kell összevetni a szegedi határozat alapelveit. Dr. Arató Endre részletesen ele­mezte a korábbi megbékélési terveket és törvényjavaslato­kat, majd bemutatta a kora­beli európai államok nem­zetiségi politikáját, így vilá­gítva meg a magyar törvény európai jelentőségét. Dr. Szilágyi Péter, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára az országban ma élő nemzetiségek nevében szólalt fel az ünnepségen. Elmondta, o felszabadulás óta az évszázadok során megálmodott, igaz egyenlő­séget élvezik az itt élő nem­zetiségiek, az ország igazi hazájuk. Demokratikus szö­vetségeik a Hazafias Nép­front keretében, de önállóan végzik fontos munkájukat: az alkotmányban meghatá­rozott jogok alapján segítik a nemzetiségi dolgozók rész­vételét a szocializmus épí­tésében, sokat tesznek az anyanyelv, a nemzeti kultú­ra ápolásáért, feladataik vannak a szocialista orszá­gok közötti együttműködés fejlesztésében. Befejezésül hangoztatta: a történelmi események elemzése, a ta­nulságok felsorakoztatása azt bizonyítja, hogy a népek nem élhetnek egymás nélkül, csak együtt, közösen mun­kálkodva. Az. emlékülés után dr. Perjési László, a megyei ta­nács elnöke és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyet­tese megkoszorúzta a Zsó­tér-ház falán levő emlék­táblát, amely Kossuth és Balcescu 1849 júliusi meg­egyezésének emiékét hirdeti. OSSfl NŐTT S. E. Szezon végi vásár A kéthetes nyári szezon végi vásár első napján, hét­főn. Szegeden is sok vásár­ló kereste fel az üzleteket. Az igazi kánikula eddig nem örvendeztette meg a strandolni vágyókat, így nem véletlen, hogy a szokásosnál egy héttel korábban megren­dezett kiárusítás egyik leg­keresettebb cikke, a fürdő­ruha volt. A Komplett Ruházati Vál­lalat 24 üzlete összesen kö­zel 10 millió forint értékű árut bocsát 30—40 százalé­kos engedménnyel a vásár­lók rendelkezésére. Tegnap különösen nagy volt az ér­deklődés a Pók divatáru­boltban. a Sirály női divat­áru- és az Elegancia férfi­divatáru-szaküzletben, s a Marx téri Aranykalász bol­tot is sokan keresték fel. A kisgyermekes anyukák is örömmel fogadták a kiárusí­tást, sokan keresték fel a gyermekruházati szaküzlete­ket is. A Komplett Ruhá­zati Vállalat boltjai közel másfél millió forint forga­lommal zárták a tegnapi na­pot. A Centrum Áruház össze­sen 8 millió 500 ezer forint értékű áruval kínálja vevő­it az elkövetkező két hét­ben, 30—40 százalékos ár­engedménnyel. A forgalom itt elérte az 1 millió 300 ezer forintot a szezon végi vásár első napján. A lakástextil vállalat százmilliós beruházása A Szegedi Ipari Vásárról A páros években Szege­den, a páratlanokban Pécsett rendeznek ipari vásárt. Ko­rábban határozott így a Gazdasági Bizottság. Első hallásra arra is gondolhat­na az ember, hogy az egyik város a dunántúli tájnak, a másik pedig az alföldinek válik bemutató vásárává. Persze egy kis lokálpatrióta szájízzel arra is hajlamosak vagyunk, hogy kétségbe vonjuk az „utánzók" jogát ipari vásárokra, kiállítások­ra. Valami természetesen van ebben az aspektusban is, mert bár kis ország va­gyunk, de tizenkilenc me­gyére szerveződtünk köz­igazgatásilag majd ezer év­vel ezelőtt. S ha „jár az egyiknek, jár a másiknak is" elv alapján sok kis ipari vá­sárt kell rendeznünk eszten­dőnként, vagy hézagosan. Kár volna azonban leragad­nunk történelmi fejlődésünk útvesztőiben, mondjuk in­kább írásunk elején nyíltan és őszintén, hogy a pécsi és a szegedi ipari vásár egyál­talán nem lokális árubemu­tató fórum, hanem annál sokkal tágabb. Mind a kettő régen kinőtte már lokális kereteit, azt, hogy csak a megye és környéke iparának és mezőgazdaságának nyújt­son bemutatkozási lehetősé­get. Ezek az ipari vásárok — elsősorban a szegedire érvé­nyes a megállapítás — or­szágos méretűek, s bizonyos értelemben nemzetközi jel­leggel is rendelkeznek. A szegedi vásárnál illő a régi hagyományokra is hivatkoz­ni, hiszen 1876-ban a Tisza­parti városban már rendez­tek országos méretű termék­bemutatót, hiteles okirat bi­zonyítja, mivel néhány kis­iparosnak oklevelet is adtak. A századforduló előtt majd a két világháború között ugyancsak voltak Szegeden ipari kiállítások, s a felsza­badulás után újból életre hívták az ipari vásárokat. Az idei volt a huszonnyolca­dik. A 28. Szegedi Ipari Vásár július 19-től 28-ig tar­tott. Az utolsó napon is zsúfolt volt a vásár területe, már a kora délutáni órákban köszöntötték a 100 ezre­dik látogatót: Balogh István lakatost, a tápéi hajója­vító munkását és családját. A szegedi vásáron sok kiállító árusította termékeit, forgalmuk meghaladta a 3 millió forintot, a nagykereskedelmi cégek és a ter­melő vállalatok közötti üzletkötés értéke 345 millió volt és több kooperációs és kereskedelmi megegyezés indult útjára, hogy később realizálódjék. A mostani, a 28. Szegedi Ipari Vásár formáját és tar­talmát több tényező is befo­lyásolta. Az egyik talán az, hogy a Budapesti Nemzetkö­zi Vásárt a múlt évben sza­kosították, s 1974-ben már a tavaszi BNV csak a beruhá­zási javaknak adott helyet, j a fogyasztási javak vásárát szeptemberben tartják a fő­városban. Éppen ebből a tényből kiindulva, sok hazai I válialat úgy vélekedett, hogy a nyáron is lehetőséget ke­res termékeinek bemutatá­i sára, a nagyobbak talán fő­! próbának is kitapogatták a 1 szegedi fórumot. Jelentős vi­í szont azoknak a cégeknek, | zömmel az ipari szövetkeze­: teknek a száma, akik nem juthatnak megfelelő publi­kálási lehetőséghez a fővá­ros nemzetközi vásárán. Legalább ennyire megha­A textilipari rekonstrukciós program keretében jelentő­sen fejlődik a szombathelyi Lakástextil Vállalat. A ne­gyedik ötéves terv elején — a fejlesztés első ütemében — 196 millió forintos beruhá­zást valósított meg. Ebből az összegből elsősorban a bútor­szövetgyártást növelte. A má­sodik lépcsőbén 116 millió forint beruházás történt. A most kezdődő harmadik sza­kaszban százmillió forintot költenek fejlesztésre. Az összeg felhasználásával a vállalat posztógyárában olyan fonodát szerelnek fel, amely évente több mint 700 tonna kártolt és ezer tonna úgynevezett félfésűs, igényes áruk előállításához szükséges . ka tartalmi és fonalat termel. (MTI) | egységesítéséről. tározó az a tény,hogy a szegedi ipari vásár képe, külleme jelentősen megváltozott a korábbi ^vekhez képest. Ki­alakult egy igazi vásárterü­let a Marx téren, amely a város központi helyén fek­szik, ahol régi középületek is a rendelkezésre állnak — vasútforgalmi iskolák tor­natermei, udvari részek, tantermek —, újabb pavilo­nok épültek, s eltűntek a korábbi légsátrak. A város vezetői helyesen döntöttek, amikor megragadták az al­kalmat és a BNV városlige­ti területéről egyszerre két kiállítási csarnokot is meg­vásároltak. A volt olasz nemzeti pavilon 2500 négy­zetméteres alapterületű, iga­zán impozáns épülete az idei Szegedi Ipari Vásár egyik, talán legnagyobb meglepeté­se volt. A csarnokot külön­ben szeptember elsejétől a piaci árusok vehetik birto­kukba, s végre hozzájut ,a város egy szép fedett piac­területhez is, mivel a ko­rábban — nagy összeggel — felépített piaccsarnok, egy­általában nem piaccsarnok­ká, hanem kiskereskedelmi üzlethálózattá alakult. Kitű­nően használható a hajdani tanzániai kiállítók pavilonja is, valamint azok a csarno­kok, amelyeket az idei be­mutatóra úgy építettek fel, hogy helyén hagyják, és a későbbi évek során a vásár céljait szolgálják. A 28. Szegedi Ipari Vásár iránt egészen más volt az érdeklődés, mint a megelő­ző esztendőkben. Erre né­hány számadatot: 250 hazai vállalat és mintegy 50 jugo­szláviai cég mutatta be ter­mékeit. Első ízben mondha­tó el, hogy Szeged jugoszlá­viai testvérvárosán, Szabad­kán kívül eljöttek a szegedi vásárra Jugoszlávia más tá­jairól is. Találkozhattunk zágrábi, ljubljanai, szaraje­vói, belgrádi újvidéki, eszé­ki, pristinai és novi-pazari kiállítókkal is, sőt a jugo­szláv külkereskedelmi cégek közvetítésével bemutatkozott a vásáron az olasz S. Im. Ex. cég is korszerű és praktikus mezőgazdasági kisgépeivel, a Ferrari-patent traktorok­kal. Centenáriumi vásárt tar­tunk Szegeden 1976-ban. Régi elképzelés és óhaj, hogy meg kellene hívni Sze­ged testvérvárosait erre a bemutatóra: szívesen kö­szöntenénk a vásáron a szovjet, a román, a lengyel, a bolgár, az NDK-beli, a csehszlovák, a finn és a francia nép képviselőit is. Talán az sem irreális elkép­zelés, hogy Szeged helyt ad­hatna egy új kezdeménye­zésnek rendezzenek itt bizo­nyos időszakonként egy spe­ciális nemzetközi ipari vá­sár^ amely a testvérvárosok vásara lenne, a „barátok ta­lálkozója". Az idei Szegedi Ipari Vá­sár megnövekedett területe, szépen felsorakozó pavilon­rendszere azt is lehetővé tet­te, hogy ne „összevisszaság­ban" találkozzunk a kiállí­tókkal, hanem bizonyos rendszert kapjanak a termé­kek. Az A pavilonban mu­tatkoztak be a kötött- és di­vatárucikkek, olyan válla­latokat köszönthettünk az első csarnokban, mint a vá­sárhelyi HÖDIKÖT, az első ízben megjelent Pécsi Kesz­tyűgyár, a szőrmeipar és néhány háziipari szövetke­zet. A B pavilon egységesen mutatta be a hazai bútor­ipar törekvéseit, amelynek képén nagyon meglátszott a magyar könnyűipar, azon belül a bútorgyárak rekonst­rukciós törekvése is. A Centenáriumi csarnokban a tartós fogyasztási cikkek so­ra várta a nagyközönséget, és a jugoszláv kiállítók is itt mutathatták be árucik­keiket. A vasútforgalmi fő­iskola új tornaterme kiváló­an alkalmasnak mutatkozott ez évben is a porcelánáruk és a kozmetikai cikkek be­mutatására, az udvari tor­naterem pedig a konfekció­és textilipar legújabb ered­ményeinek felsorakoztatásá­ra. A 28. Szegedi Ipari Vásár­ról nagyon sokat lehetne ír­ni. Annyit azonban érdemes még megjegyezni, hogy ez a vásár nem vidéki termékbe­mutató, hanem jegyzett, ran­gossá nőtt ióari vásár. A termelők és a kereskedelem, valamint a fogyasztók nyári seregszemléje, ahol a Kiváló Áruk Fóruma, a Fogyasztók Tanácsa is rendszeresen megjelenik, hogy véleményt kapjon és mondjon fejlődé­sünk érdekében. A vásár új­já született, új született; egy szegedi ipari vásár. Gazdagh István Somogyi Károlyné teIrítefe Centrum Áruházban Új teherautók A Győri Magyar Vagon- és speciálisan a mezőgazdaság Gépgyárban négy új teher- számára készül, egy pedig gépkocsi prototípusának elő- mind a mezőgazdaságban, készítésén dolgoznak a szak- mind pedig az építőiparban emberek. Közülük három jól hasznosítható lesz. A szakszervezeti Bianka egységesítése a szakmuikásbépzésben A Szakszervezetek Orszá- A határozat kimondja: a nál, üzemnél legyen szak­gos Tanácsának elnökségé szakszervezetek egységesen szervezeti tag, amelynek hétfőn ülést tartott, amelyen törekedjenek arra, hogy már munkahelyén a gyakorlati határozatot hozott a szak- az elsőéves szakmunkásta- képzésben részt vesz, s igy munkástanulók körében és a nulók belépjenek a szak- a felnőtt dolgozókkal közös , . , , szervezetbe. Gondoskodni szakszervezeti csoporthoz szakmunkásképző iskolakban keU arrólj hogy osztályfőnö- tartozzon. A vállalati és végzett szakszervezeti mun- ki órákon, különböző előadá- üzemi szakszervezeti testü­szervezeti sokon ós egyéb módon fel- leteknek most már tervsze­készítsék a fiatalokat a szak- rűbben és rendszeresebben szervezeti tagságra. Az hlap- kell foglalkozniuk a náluk szabály és az érvényben le- dolgozó szakmunkástanulók­vő más határozatok módosí- kai. tásával pedig lehetővé kell A SZOT elnöksége négy tenni, hogy a szakmunkásta- évvel ezelőtt intézkedett ar­nulók teljes jogú szakszerve- ról, hogy a munkahelyi test­zeti tagok legyenek. Az egy- nevelés szervezését és irá­ségesítésnek megfelelően a nyitását a szakszervezeti határozat rendezi a szak- mozgalom lássa el, mostani munkástanulók szakszerve- ülésén pedig áttekintette az zeti hovatartozását. E szerint eddigi tapasztalatokat, és ia tanuló annál a vállalat- meghatározta a feladatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom