Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. JÜLIÜS 25. 5 Ma kezdődik a Művelődés­elméleti Nyári Egyetem SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 III. Művelödéselméleti Nyári Egyetem megnyitója az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadótermé. ben, délelőtt 9-kor. Elő­adások fél 10-től. Muzsikáló Udvar. A Col­legium Musicum hangver­senye a városháza udvarán este 8 órakor, rossz idő esetén a Lenin körúti kon­zervatóriumban. 2. Szegcdi Nemzetközi ökölvívó Verseny, délután 5 órától a Rókusi Torna­csarnokban. Selejtezők. IV. Alföldi Vitorlázó Verseny. Repülőtér, dél­előtt 9-től. 28. Szegedi Ipari Vására Marx téren július 28-ig. XV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum képtárában, szeptember 16­ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban szeptember l-ig. Kátai Mihály tűzzománc müveiből kiállítás a kép­csarnok bemutatótermében, augusztus 2-ig. Régi művcL, új szerze­mények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szobor­kiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupolá­jában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiál­litás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Az idén harmadszor ren­dezik meg a TIT művelődés­elméleti nyári egyetemét Szegeden. Az egyhetes prog­ramban összesen 16 előadást tartanak majd tudományos kutatók, közművelődési szak­emberek az újszegedi Bioló­giai Központ nagytermében. Az idei témák összefoglaló címe: Szocialista közösség — szocialista közművelődés. A 270 hallgató időszerű, fontos kérdésekről tájékozódhat: először a közművelődés fo­galmáról, a szocialista kul­turális forradalomban elfog­lalt helyéről dr. Vonsik Gyu­lának. a TIT főtitkárának előadásait hallgatják meg, majd a közművelődés és a tudományos technikai forra­dalom. valamint az oktatás kapcsolatait tárják fel a szakemberek. A nyári egyetem egyik legfontosabb, központi téma­köre a munkásművelődés. összefoglaló jellegű, pszi­chológiai és szociológiai vizs­gálódások eredményeit fel­használó előadások hangza­nak el a munkahelyi nevelés lehetőségeiről, feltételeiről, módszereiről, a felnőttkép­zésről, a szocialista brigádok művelődéséről. A szakembe­rek konkrét szociológiai ku­tatásokat is ismertetnek. Pszichológusok elemzik azo­kat a lélektani jelenségeket, amelyek megteremtik a mű­velődés igényét, vagy befo­lyásolják, meghatározzák a kulturálódás folyamatát. Több előadás foglalkozik a közművelődés fejlesztésével, a jövő feladataival: a gazda­sági feltételekkel, a párt- és állami irányítás kérdéseivel, a kultúra társadalmi szere­pével. A nyári egyetem hallgatói — népművelők, pedagógu­sok, könyvtárosok, tanácsi előadók, művelődési közpon­tok munkatársai — megis­merik majd a várost és kör­nyékét, megtekintik a Vö­rösmarty-dráma, a Czillei és a Hunyadiak Dóm téri előadását. Az ünnepélyes megnyitót a Biológiai Központ előadó­termében ma, csütörtökön 9 órakor rendezik meg. A nyá­ri egyetemet dr. Ágoston József, a megyei pártbizott­ság titkára nyitja meg. Az ünnepség után Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyet­tese Szeged helye és szerepe az ország gazdasági és kul­turális életében címmel tart előadást. IX ' •• I rr J r f r • Készülődés az ifjúsági napokra Tízezer fiatal érkezik A szegedi fiatalok nagy lelkesedéssel készülnek a holnaptól, július 26-tól 29-ig, hétfőig tartó, immár nyol­cadik alkalommal megren­dezésre kerülő Szegedi Ifjú­sági Napokra. Négy napig ismét a fiataloké lesz a vá­ros, az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda és a KISZ Szeged városi bizottsága vendégeként az ország min­den részéből, közel 10 ezer fiatal érkezik Szegedre. Kü­lönvonatok hozzák a fiatalo­kat Budapestről, Békés, Bor­sod, Győr-Sopron, Heves, Komárom, Pest, Szabolcs, Szolnok, Tolna és Vas me­gyékből, a többi megyéből pe­dig külön autóbuszok in­dulnak Szegedre. A városba érkező fiatalok megtekintik Szeged nevezetességeit, az ünnepi hetek kulturális programjait, és részt vesz­nek a július 27-én, szomba­ton délután megrendezésre kerülő nagyszabású ifjúsági karneválon, valamint az esti utcabálon. A szabadtéri já­ték előadásai közül 10 ezer fiatal tekinti meg a János vitézt és a Czillei és a Hu­nyadiakat. Negyvennégy, jórészt hu­moros, szatirikus, mesesze­rű produkciót láthatnak az érdeklődők a fiatalok nagy­szabású karneváli meneté­ben szombaton délután. A hagyománytól eltérően a szegedi útépítési munkálatok miatt megváltozott a karne­vál útvonala. Az üzemek, vállalatok és intézmények fiataljai a Dugonics téren gyülekeznek, majd a karne­váli produkciók végigvonul­nak a Kárász utcán, a Szé­chenyi téren, s a városi ta­nács épülete előtt felállított tribün mellett elhaladva az Anna-kút és a Kálvin tér irányába a Szent István té­rig vonulnak. A városi ta­nács épülete előtt felállított dísztribünön ott lesznek a megye és a város part- és állami vezetői, az ifjúsági mozgalom irányítói. Az ifjú­sági nagygyűlésen Baló Ilo­na, a KISZ városi bizott­ságának első titkára mond ünnepi beszédet. Karnevál előtt térzenét ad a munkás­őr-zenekar és az Etna beat­együttes. A Széchenyi téren este 9-től éjjel 2-ig tartó if­júsági utcabál lesz, melyen a Teátrum együttes szolgál­tatja a zenét. Minden bi­zonnyal hangos lesz a város, ezért a fiatalok nevében a rendező szervek előre is ké­rik a környéken lakók elné­zését. Ugyancsak az ifjúsági na­pok keretében, 26-án, pénte­ken este 10 órától a Vörös Csillag Filmszínházban, a DÉLÉP KISZ-bizottságának szervezésében Élő szegedi beat címmel hangversenyt rendeznek, melyen három szegedi együttes lép dobo­góra: a Tempó együttes, a Boncz—Tiborczki duó és az Angyalok együttese. Vasár­nap, 28-án, az újszegedi szabadtéri színpad lesz a programok központja: Expressz-show műsort lát­hatnak a fiatalok. Közremű­ködik többek között Cser­háti Zsuzsa, Kovács Kati, Koós János, Angyal János és az Expressz együttes. Kiállítások a Bartókban J Bódy Irén kiállításának tó falán János vitéz alakja Acs s. Sándor felvételei Korok, stílusok, festők.,. Képek a tárlat paravánjain A népművészet, a hajdani kékfestő mesterség újjászü­letésének lehetnek tanúi azok, akik ellátogatnak a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett kama­rakiállításra, Bódy Irén cso­dálatos kék-fehér textiljei igazi művészi élményt nyúj­tanak. Az indigókék és kö­zépkék vásznakat behálóz­zák a s_zebbnél szebb motí; vumok, a hófehér csipkeszö­vevények, stilizált növények, virágok, madarak, napok, csillagok. A rendezők arra törekedtek, hogy minden textília funkciójának meg­felelő helyre kerüljön: kék­festő eljárással készített függönyök keretezik az ab­lakokat, kékfestő terítőkkel borították az alkalmi fa­törzsasztalokat Pjniák rakoznak kékfestő huzatok­ban. A falakon textilképek, egy csodás világ alakjai, Já­nos vitéz különböző kékfes­tő dúcok motívumaiból ki­rajzolódó figurája, a magyar nép jelképes pávagalambja, növények, virágok ... A művelődési központ nagytermében a Régi képek, új szerzemények kiállítás évtizedekre visszakalauzolja a nézőket az Időben. A ma­gyar képzőművészet egykori nagy mestereinek és a sze­gedi piktúra úttörőinek ké­pel között böngészhet a lá­togató. Impresszionista táj­képek, realista portrék, csendéletek, expresszionista kompozíciók váltják egymást a paravánokon. Föltárul az a tápláló hagyomány, mely­ből a magyar képzőművé­szet, benne a szegedi művé­szet rs táplálkozik. Megérkezett a díszlet­tervező Bár A hattyúk tava még csak a következő héten ke­rül a Dóm téri színpadra, a minszki balett-társulat is később érkezik, a produkció díszleteinek és jelmezeinek tervezője, J. Csemodurov már Szegeden tartózkodik. Tegnap, szerdán a téren új­ra megvizsgálta a színpadot, és a különböző műszaki, vi­lágítási megoldásokról tár­gyalt a Játékok műszaki ve­zetőjével. Vastagh Attilával, Festőberendezések gyártása Magyar-szovjet szakosítási szerződés Mint ismeretes, ,a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság legutóbbi ülésén kor­mányközi egyezményt írtak alá a festőberendezések gyártásának szakosításáról. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban kapott tájé­koztatás szerint az egyez­mény alapján a fejlesztésben együttműködő magyar és szovjet vállalatok — elke­rülve a párhuzamosságokat — az egymásét kölcsönösen kiegészítő termékek gyártá­sára rendezkednek be. Az egyezmény 1985-ig szól, majd. ha egyik fél sem mondja fel, továbbra is vál­tozatlan formában érvény­ben marad. A megállapodás értelmében Magyarországon gyártanak elektrosztatikus és elektroforetikus technológiai eljárású festősorokat, komp­lex technológiai sorokat po­limer poranyagok felhordá­sához, kézi elektrosztatikus berendezéseket, festékszóró fülkéket és ezekhez különbö­ző kiegészítő berendezése­ket. A szovjet vállalatok gyártják a pneumatikus és levegőmentes technológiai el­járással dolgozó festősorokat, ugyanilyen technológiájú fes­tőfülkéket, előkezelő-, -szá­rító és beégető berendezé­seket és a nagyméretű al­katrészek elektrosztatikus festőberendezéseit. A hajtómű és festőberen­dezések gyára ebben az év­ben és jövőre csaknem 40 millió rubel, 1976-tól 1980-ig öt év alatt 125 millió rubel értékű terméket szállít a Szovjetunióba. A szovjet fél — mivel a gyártókapacitá­sokat most hozzák létre — 1976-ban kezdi szállításait és évente növeli azok értékét. Az első évben importunk ér­téke 800 000 rubel lesz, 1980­ban már 6,1 millió rubel. A berendezéseket mindkét fél világszínvonalon gyártja és ennek további biztosítására az egyezmény melléklete­ként műszaki-tudományos megállapodás is született a technológiák és berendezé­sek közös továbbfejlesztésé­ről, tipizálásáról, valamint a kapcsolódó kutatásokról. A magyar—szovjet kétol­dalú egyezmény lehetősé­get nyújt további, esetleg többoldalú szakosítás kiala­kítására a festőberendezések gyártásában a KGST-orszá­gok között. Törpe számológép sorozatban készül Nagy sikere van a bel- és külföldön egyaránt a Bu­dapesti Híradástechnikai Szö­vetkezet balatonlellei üze­mében áprilistól gyártott zsebszámológépeknek. A ka­nadai licenc alapján ké­szülő, tenyérben is elférő, akkumulátorral és hálózati árammal egyaránt működő számológépekből eddig hat­ezret gyártottak. Itthon kü­lönösen az üzem- és műve­zetők. termelésirányítók, ke­reskedelmi dolgozók érdek­lődnek a kis számológépek iránt. A szövetkezet vezetői fo­kozni kívánják a termelést, s az év végéig összesen 26 ezer törpe számológép gyár­tását tervezik. Ezeket rész­ben külföldön, részben itt­hon értékesítik (MTI) Kellér humora Komikus helyzetek sora, bűvészmutatvány, színház, zene, dal és tánc fonódott össze a tévé hétvégi műso­rában. Az én kabarémban szom­bat este Kellér Dezső szóra­koztatta a közönséget. A szerény, „icipici életmű, ici­pici darabkái" a Különleges színészmúzeumot, az ötletek színes, változatos tárházává tették. Hálás szerep jutott a „tárlatvezető" Vitray Ta­másnak, táncdal-, sanzon­és nótakedvelőket, a rövid, csattanós tréfák rajongóit, a politikai kabaré iránt ér­deklődőket egyaránt megör­vendeztethette — Az én ka­barém ban mindenki meg­találta a kedvére valót. Hiúság, fontoskodás, képmu­tatás, butaság, Igénytelenség — humorista tollára kíván­kozó emberi tulajdonságok. Ebből az örök témából vá­logat Kellér Dezső is, a gyarlóságok, társadalmi fo­nákságok megszólaltatásában eredeti, tipikusan „kelléri". Konferanszaiban, saját maga előadta tréfáiban élvezhet­tük igazán humorista képes­ségeit; egy-egy elharapott mondattal, kifejező kézmoz­dulattal segíti szavai hatá­sát, a feltűnő, rikító eszkö­zöket kerüli. Jeleneteit köny­nyedség, gördülékenység jel­lemzi, az ellentmondások részletezése helyett szívesen alkalmazza a félreértésen alapuló szituációt. Legemlé­kezetesebb tréfái Külföldi utazásainak élménveit idézik fel — sajnos, pár év távlatá­ból is aktuálisak. Ma 13 van­nak, akiket csak a vásárlás vonz külföldre, élményeiket áruházakban gyűjtik. A jó kabarészerző a tár­^sadaiora ütőerén tartja ka^ zét, nem öncélúan humori­zál. A hibák, ellentmondá­sok kiflgurázásával küzd a jobbért. Nemcsak megnevet­tet, el is gondolkoztat. A né­zőket gyakran önvizsgálatra kényszeríti, de olyan kelle­mes eszközökkel, hogy nem ét ezzük a kényszer nyomá­sát. Mire észrevesszük, hogy hasonlítunk ahhoz, akin ne­vettünk, már késő. Kacagá­sunkkal véleményt mond­tunk. A Különleges Színész­múzeum estjén gyakran fel­szabadultan nevettünk, Kel­lér szavaival élve: „Hála az égnek, ez ma már nincs", olykor keserűen sóhajtot­tunk fel, „sajnos, ez még ma is van". Nevettetett és szórakozta­tott a vasárnap esti francia filmvígjáték, a Keressétek a bálványt! is. Persze, más­képpen és más céllal, mint az előző napi Kellér-kabaré. Mlchael Boisrond rendező népszerű énekes sztárokra építette a produkciót. Az önmagában szokványos tör­ténet, az értékes ékszer utá­i>i hajsza, a helyzetkomiku­mok sora néhány kitűnő énekes szerepeltetésének ke­retéül szolgált. A kellemes melódia, a szép dalok köny­nyű szórakozást nyújtottak a vidám, zenés filmek ked­velőinek. L. Zs. 1 r 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom