Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

4 KEDD, 1974. JÜLIÜS 23. Vágányfektetés Elkezdte már a Magas- és Mélyépítő Vállalat a villa­mosvágányok új alapjának készítését a Kossuth Lajos sugárút Anna-kút és Vásár­hely Pál utca közötti szaka­szán. így ősszel a Budapesti Közlekedési Vállalat hozzá­foghat a sínpárok középre­helyezéséhez. Szegeden eddig még nem alkalmazott mód­szerrel — amelyet Fáskerti Sándor, a BKV szakembere dolgozott ki — előregyártott elemekre fektetik a vágányo­kat. A 6 tonnás paneleket rakodógép helyezi egymás mellé, majd ezekre a síneket daruval fektetik. Az elemek — amelyek első szállítmánya már megérke­zett Szegedre — ára ugyan meglehetősen nagy, de az így készített pálya előnyei ellensúlyozzák ezt. Az építést ugyanis — mivel jórészt gé­pesítették — kevés emberrel lehet végezni. Ezen a vágá­nyon az eddigieknél csende­sebben Járhatnak majd a villamosok, mivel a sín és a panelek között gumilemeze­ket helyeznek el és a rögzí­téshez is gumibetétet hasz­nálnak. A rugalmas kapcso­lat miatt a kocsik élettarta­ma is megnövekedik. Továb­bi előny még. hogy az így készített vágányok kevés fenntartási munkát igényel­nek — ezzel csökkennek a pályamunkások feladatai is. Ez elsősorban azért fontos, mert nekik — különösen esős Időben — veszélyes az út forgalma. Egészségügyi modelliizem Együttműködési megálla­podást kötött a Szabolcs megyei egészségneve'ésí Csoport és a Mátészalkai Ál­lami Tangazdaság, miszerint fokozatosan egészségügyi modellüzemmé fejlesztik a tangazdaságot. Első lépésként az üzemi orvos, szakorvosok, TIT-eló­adók közreműködésével megkezdték a dolgozók tájé­koztatását a különféle be­tegségek, balesetek megelő­zéséről, a védőruhák, eszkö­zök célszerű használatáról és más üzemegészségügyi kér­désekről. HAZASSAG I. kerület Szeged: dr. czabaív Sándor és Bodl Ildikó, Varga Zoltán és Gősl Ilona, dr. Zombory János es Varrő Andrea, Németh Zoltán e> DOra Katalin. Szepcsy Kornél es Kutl Irma, Hlmer András és Lórik Ágota, Szabó József és Kolarovszkl Erzsébet, Dávid Zoltán és Tóth Ibolya, Bogos Zoltán es Pabar Zsuzsanna, Györe Lajos és Szabó JCva, 1C1­hár István és Rúzsa Mária, Szegfű László és Polgár Ildikó, Csérnus János és I.ele Ilona, Erdei Károly és Gazdag Zsu­zsanna. Tóth Tamás és Kakuszl Judit, Oycncs Gábor és Tóbiás Ágnes. Török Zoltán éa Dombai Dóra, Bakó Attila és Csikós Rózsa, Bácskai Ferenc és Gyl­mesl Marlannc, Bula Ernő és Korom Rozália, dr. Vetró Gá­bor és Tóth Zsuzsanna. Fekete István és Farkas Ida. Farkas Gábor és Maróthl Mária házas­ságot kötöttek II. kerület Szeged: Wanger András és Tasnádí Jolán, Szabú Ignác Jó­zsef és Kocsis Irén, Kudász István és Kondor Julianna. Dúsa Lajoa Ferenc és Pásztor Ágnes. Galiba László és Wlnkert Anna Rozália. Balázs László és Mlkula Anna Mária, dr. Endrödt Ferenc es Nagy Verona. Hegedús József es Zádori Irén házasságot kö­töttek. III. kerület Szeged: Kerepes Mátyás Tibor és Tóth Mária Magdolna, Dok­tor István Szilveszter és Pintér Anna Rozália házasságot kötöt­tek. Klskundorozsina: Gelger Imre és Vetró Kaioltn, Maróti István és Fekete Margit. Nógrádi Imre Jenő és Maróti Erzsébet házas­ságot kötöttek SZÜLETÉS I. kerület Szeged: dr. Krajc30vlc« László Istvánnak cs Oze Eva Erzsébet­nek László, Baranyai Lászlónak és Forral Erzsébetnek Zoltán, Magvar Istvánnak és Berta Ro­záliának Nóra. Veres Istvánnak és Tugyl Margitnak Renáta Hel­ga. Kohajdn Miklósnak és Hódi Veronikának Mónika. Szabó Mátyás Mihálynak és Magyar Sára Évának Árpád, Hős Sán­dor Bálintnak és Bódl Rozália Máriának Krisztina, Kapitány Antalnak és Czutor Erzsébetnek Róbert, Vlrágh Gyulának és Megyeri Katalin Annának Gyula István. Ratkal Józsefnek és Sze­gedi Julianna Teréziának Beáta JúUa. Németh Jánosnak és Ta­nács Ilonának Eva. Láng Bélá­nak és Nagy Zsuzsannának Béla, Puskás Istvánnak és Krisz­tin Máriának Mónika Mária, Bognár Gábornak és Polyák Ka­talinnak Otília. Slloczkl Antal­nak és Pap Juliannának Eleonó­ra. Dobál Jenőnek és Csik Er­zsébet Annának Sándor Laj03, Huszta Mátyásnak és papp Pi­roskának László. Ordog Bélá­nak és Bálán Mária Veroniká­nak Csilla. Kovács Mihálynak és Halász Etelkának Gyöngyi. Se­res Laioanak és Nétlo Aranká­nak Anlkö. Herold Istvánnak és Szabó Margit Zsuzsannának Ka­milla Katalin. Ambrus Istvánnak és Dobronyal Aranka Hajnalká­nak István Zoltán, Pataki Já­nosnak és Nagy Arankának Tí­mea. Farkas Ferencnek és Tatár Margit Juditnak Ferenc Csaba, dr. Farkas Mártonnak és dr. Pajtár Mária Valériának Gab­riella. Leukucza Péternek és Bánfl Piroska Máriának Piroska Mária. Molná- Dezsőnek és Pál Erzsébet Juditnak Edina. Fe­renczi Istvánnak és Sziligvl Rozália Klárának István Zsolt. Szarvas Istvánnak és Makra Ilona Rozáliának Szabolcs Lász­ló. Berek Tibor Jenőnek és Bíró Máriának Tibor Zoltán. Matusz­ka Sándornak és Magony Irén­nek Irén, DOra József-Imrének és Kovács Ibolya Máriának Gab­riella Csilla. Kristó Sándornak es Simon Erzsébetnek Anita. Tóth Ferenc Istvánnak és Dobos Veronikának Ferenc István, Mu­rányi László Istvánnak és Ba­log Anna Magdolnának Attila Gyula. dr. Obál Ferencnek és Tóth-Kása Izabellának Izabella. Becsei Sándornak és Horváth Erzsébetnek Andrea, Aklin Pál Emilnek és Koszó Ilonának Szil­via. Aki in Pál Emilnek és Koszó Ilonának Elvira. Harmath Ist­vánnak és Vörös Terézia Aran­kának Tünde. Nagv Lajosnak és Bozsó Magdolnának László, Koitál Bélinak és Csányl Mag­dolnának Márta, dr. Kovács Istvánnak és Nagymihály Ágnes Máriának Tímea Ágnes, Becskl Györgynek és Csikós Katalin Erzsébetnek Katalin. Süttel Pál Józsefnek és Pataki Ilona Má­riának Pál. Hódi Istvánnak és Rácz Zsuzsannának Zoltán, Műi­ké László Zoltánnak és Konrád Julianna Máriának Csaba László. Molnár Lajosnak és Vágó Ilo­r.snak Erika. Molnár Sándornak <r«nesyRri Jsuiaonaaak JE»»' Családi események más Roland. Varga Istvánnak és Szólal Margit Anikónak Beáta Katalin, Hevesi Andrásnak és Vőneki Etelkának Mónika, Po­tári Ferencnek és FUgedi Ro­záliának Ilona Rozália. Márki Imre Józsefnek és Tanács Irén­nek Imre. Papp JOzseí Gézának és Horváth Ida Máriának Szil­via, Pálinkás József Istvánnak és Csendes Jusztina Juliannának Edina Réka. Pataki Tibornak és Haim Máriának Judit. Szatmári Lászlónak és Balog Katalinnak Katalin Rozália. Szabadi Imré­nek és Sánta Klárának Klára Edina. Vékcs Endrének és Kor­sós Erzsébetnek Endre, Szécsi Istvánnak és Elekes Irénnek Szilvia. Nóvák Miklós László­nak és Barcsák Anikó Teréziá­nak Balázs. Katona Sándor Lászlónak és Gyapjas Ilonának Norbert Ottó. Piros Zoltán Györgynek és Szabó Erikinak László. Farkas Vilmos Jánosnak és Kispéter Juliannának Anita. Becskv Balázsnak és Cslky Esz­ter Máriának Balázs Pál, Domo­kos Gábornak és Lanczkor Ilo­nának Aranka. Maróti Eleknek és Barna Katalinnak Katalin, Csótl Györgynek és Kálmán Er­zsébet Juditnak György. Csiz­más Lászlónak és Varga Máriá­nak Bertalan nevű gyermekük született. IU. kerület, Szeged: Kispéter Zoltánnak és Lagzi Irénnek Olga Aliz. Tatár Nándornak és Balasi Ilonának Katalin. Pósta Bélának és Nova­kov Juliannának Roland Béla. Oláh Józsefnek és Gál Erzsébet Jusztinnak Róbert Imre. Szala­dos Emilnek és Kormányos Klá­ra Évának Emília. Földi József­nek és Ördögh Ibolya Margitnak Róbert Tamás. Kis Lászlónak és Csővári Erzsébetnek Erzsébet Edit. Szabó Józsefnek és Árva Gizellának Róbert. Sárközi Jó­zsefnek és Tóth Terézia Rozá­liának Gábor. Görr.ör Tamás Györgynek és Hatala Aranká­nak Tamás Zsolt, Jung Gyulá­nak és Turcaik Ilonának Emese Ágota. Nagy Jánosnak és Né­meth Klárának Eszter Klára, Rostás Gyulának és Szelezsán Rozáliának DOra. Födi György­nek és Mészáros Rozáliának Gabriella Csilla. Kolompár Jó­zsefnek és Kolompár Arankának Ilona. Szentkirályi Józsefnek és Pomlényl Ibolyának Tünde, Gyovai Istvánnak és Becze Annt Máriának Gábor Attila, Nagy Sándornak és Rozgonyl Piroska Ilonának Sándor, Nyári Imre Ferencnek és Szabó Anna Jo­lánnak Veronika. Bucholcz Ti­vadarnak és Eperjesi Jusztiná­nak Árpád Tivadar. Csala Sán­dornak és Zádori Judit Évának Sándor, Erdélyi István József­nek ég Varga Erzsébetnek Edina Erzsébet. Gárdlán Istvánnak és Balaton Erzsébetnek Er.ka. Ke­rekes Józsefnek és Pataki Rózá­nak Judit Rózsa. Varga Ferenc Boldizsárnak és Tóth Klára Má­riának Andrea Klára, Vass Je­nőnek és Tóth Klára Máriának Edina Klára nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Nagy József, Temes­vári István. Nagy Elemér, Hor­váth Péterné Hajas Rozália, Garzó Sándor László, Botos Gyula. Farkas Mihály, DarOczl Mihályné Gyenge Veronika, Nagy JOzsefné Tóth Aranka, Darázs Sándorné Molnár Piros­ka. Bakos József. Szabó JcnC, Tury Andrásné Für Erzsébet. Tiszai Lázár Lajos. Csüllög Esz­ter, papp János. Puskás JO­zsefné Szóntik Irén. Horváth Erzsébet, Móritz László meghalt. Szőreg: Kárpáti István meg­halt. n. kerület Szeged: ördügh Mihály, Nagy JOzsefné Kiss Izabella. Nagy Ferencné Jámbor Sára meghalt. III. kerület Szeged: Szabó János, Pataki Ferenc, Kiss István, Klor.kai István. Sztojkoneczku József, Székeiy Istvánné Farkas Julian­na. Dani-Csipak Györgyné Vetró Mária, Soós Lajos. Kolompár JOzsefné Kolompár Aranka. Kovács Ferenc. Mentler Mihály­né Tamásy ' Aranka, Ferovics Istvánné Ambrus Erzsébet, Pí­plcz János, Rádal Antal, dr. Falta Lászlóné Bugyinszkl Mar­git, Keresztes Istvánné Gyömbér Ilona meghalt. Klskundorozsma: Ocskó József meghalt. Növényvédelem A növényvédő szerek • rr minőségi m romlása A növényvédő szerek ha­tóanyagot, vivőanyagot (pl. víz, olaj, talkum stb.) és se­gédanyagokat (párolgáscsök­kentő, tapadásfokozó, tartó­sító anyagokat, stb.) tartal­maznak. A felsorolt alkotó­elemek összetétele, aránya, minősége minden szernél el­térő, annak megfelelően, hogy a azért milyen károsító ellen, milyen géppel akar­juk kijuttatni és természete­sen attól függően, hogy a gyártás — a legjobb tulaj­donságok megőrzése mellett — hogyan tudja a szert leg­gazdaságosabban előállítani. Agyárból kikerülő növény­védő szerek azonban az idő folyamán változnak és ezek a változások — az esetek többségében — a vegyszerek hatékonyságának csökkenésé­vel járnak. Hatéscsökkenést előidéző külső behatások pl. a közvetlen napfény, a ma­gas tárolási hőmérséklet, ma­gas páratartalom stb. Fen­tiek hatására bizonyos idő után a szer hatóanyaga bom­lásnak indul és jelentős ér­tékcsoiikenést szenved. A hatóanyag bomlásán kívül olyan kedvező tlwi változások is bekövetkezhetnek, mint pl. a folyékony szerek ható­anyaga leülepszik, kikristá­lyosodik az edény aljára; a por alakú permetezőszerek csomósodnak, megkeményed­nek, oldhatóságuk romlik stb. . A szerek többsége szak­szerű tárolás esetén 2 évig különösebb romlás nélkül tárolható. A csomagoló bur­kolaton minden esetben fel van tüntetve a gyártás idő­pontja és a tárolhatóság idő­tartama, ezért a vásárláskor és a felhasználáskor ezt fel­tétlenül olvassuk el. Sok kiskerttulajdonos ré­széről érkezett be a Csong­rád megyei Növényvédő Ál­lomásra az a jogos észrevé­tel, hogy a boltokban lejárt szavatossági idejű szereket kaptak. Az is előfordult, hogy a lejárt növényvédő szert olcsóbban árusították, így tulajdonképpen nem is káro­sult a vásárló. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem elég a növényvédő szer ható­anyag-csökkenését csak meg­állapítani és ennek körülbe­lül megfelelő árleszállítást alkalmazni. Tudni kell a fel­használóknak azt is, hogy az adott időpontban a szerben mennyi a tényleges ható­anyag-mennyiség, ugyanis a permetezés hatékonyságának alapfeltétele, hogy a felhasz­nálási utasításban előirt ak­tív anyagmennyiség kerül­jön a növény felületére. En­nél kevesebb hatóanyag nem fejti kj a kellő hatást, ha pedig túl sokat adunk, úgy a nagy mennyiségű kísérő (vivő) anyag is fitotoxikus hatást (pl. perzselést) okoz­hat. Az AGROKEH a boltokban és üzemekben levő, lejárt szavatossági idejű szereket kérésre megvizsgáltatja a gyártó vállalattal és a meg­állapított hatóanyag-mennyi­ségtől függően módosítja a felhasználási javaslat ide vo­natkozó részét. Célszerűnek látjuk, hogy a növényvédő szert árusító bol­tok vizsgálják felül a kész­leten levő vegyszereket és a lejárt szavatossági idejűeket cseréljék ki megbízható, friss árura. A vásárlóknak, pedig javasoljuk, hogy a vásárlás­kor mindig figyelmesen ol­vassák el a csomagoló bur­kolaton levő szöveget és ugyanúgy, mint más egyéb áru esetében, csak megfelelő minőségű, szavatolt szert vegyenek meg. Egyed László főmérnök, Csongrád megyei Növényvédő Állómás Verekedőket ítéltek el Eddig büntetlen előéletűek voltak Kovács Lajos 20 éves, Szeged, Április 4. útja 41. és András Mátyás 20 éves, Szeged, Alföldi utca 12. szám alatti lakosok.1 Garáz­daságért ugyan korábban a rendőrség 20 nap elzárással bírságolta Kovács Lajost, aki annak idején felmászott a szegedi közúti híd tartóivére, s a járókelőket megbotrán­koztatta. Mindketten garáz­daság miatt kerültek most a vádlottak padjára, első fo­kon a szegedi járásbíróság előtt. Ittas állapotban Szegeden, a Temető utcában haladtak, s az egyik ház előtt kikezd­ték egy 17 éves lánnyal, aki­nek Kovács Lajos meghúzta a haját. A lány beszaladt se­gítséget kérni a szüleitől, Kovács a házba is utána ment. A szülők felelősségre vonták a támadót, mire Ko­vács megütötte a lány apját és az anyát is tettleg bán­talmazta. A szülők seg.tsé­gére sietett egy szomszédjuk, s ekkor beavatkozott András Mátyás is barátja védelmé­ben : megütötte a segítségre siető szomszédot. Ezután mindkét támadó beszaladt a Dugonics temetőbe, de egy szolgálatos rendőrjárőr el­fogta őket. A szegedi járásbíróság Ko­vács Lajost 5 hónap börtön­re ítélte. András Mátyás büntetése 4 hónap börtön. A büntetés végrehajtását azon­ban próbaidőre felfüggesz­tette a bíróság. Az ügyet másodfokon tárgyalta a sze­gedi megyei bíróság, amely jóváhagyta az első fokú bí­róság ítéletét azzal a megszi­gorítással, hogy András Má­tyást még 2 ezer 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Mind­két ítélet jogerős. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események £4 Szegedi Napló, 1884. július 11. Lechner Lajos. A Szeged újjáteremtésére alkotott intézmények utolsója fejezte be működését: az utóbb minisz­teri kirendeltség elnevezés alatt működött mű­szaki osztály. Az osztály jeles vezetője: Lechner Lajos bú­csúzik tőlünk. Szeged közönsége szerdán tartott közgyűlésén elismerésének fényes nyilvánításával halmozta el a távozót. Szeged város tanácsa jónak látta ez alkalom­mal is, midőn Lechner Lajos érdemeinek elis­meréséről volt szó. első sorban Tisza Lajost agy­ba-főbe magasztalni. A tanácsi indítványokat bevezető szavakban Lechner Lajosnak az elis­merés bürokratikus elővigyázattal „utalványoz­tatlk", mint a kinek osztályrész van abban a hálában, melylyel a „vezérnek adózunk". Ez az elővigyázat legalább is szükségtelen volt. Azt hiszszük, Tisza Lajos nem irigyelte volna Lechner Lajostól az elismerést, ha az minden föntartás, minden oldal kacsintós nélkül a „nagy úrra" lesz megszavazva. Lechner Lajosban nem a miniszteri tanácsost tiszteljük, nem a királyi biztosság mellé rendelt műszaki osztálynak főnökét, ml Lechner Lajos­ban » művészt szeretjük, aki nemes kebté&efca szépért lelkesedő melegével ragadta meg a kí­nálkozó alkalmat egy nagy műnek alkotására. Szeged rekonstrukeziója, egy nagy, modern vá­ros alkotása valóban méltó föladata volt a mű­vészi ambícziónak, melynek a bürokratikus szel­lemben görnyedő köznapiság nem felelhetett meg soha. Műve nem tökéletes, sőt sok hibában leled­zik. De vájjon Lechnert a művészt tehetjük-e felelőssé a hibákért és nem inkább Leehnert a királyi biztosi tisztviselőt, a kormányhivatalno­kot terheli-e a számos hibáért a megrovás? Lechner Lajos művészete gyakran olyan volt, mint a járomba igázott Pegazus. Szép eszméi, magas röptű, viszonyainkhoz mérve nagyon is nagy szabású tervei nem valósulhattak meg mindig. Hol útjába állt a pénzkérdés, hol a ki­rályi biztos személyes akarata vagy szeszélye, hol az a kényszerűség, hogy az eszményít, a művészi követelést alá kellett rendelnie egyes városi hatalmasok, vagy általuk pártfogoltak ér­dekeinek. Ezt igazolja Lechner eredeti tervének összeha­sonlítása a végleg elfogadottal. Lechner nem ilyeneknek tervezte körutait, a milyenek lettek, nem ilyennek a hídtért, nem 6 akarta azt, hogy Iskola-utcza és Boldogasszony­sugárút megtört vonalat képezzenek. A királyi biztos beleszeretett a régi városhá­zába és az újat régi alapokra kívánta fölépíttet­ni. Lechner az építő-művész tudta, hogy ez nem lesz jó, de Lechner a miniszteri tanácsos megha­jolt a királyi biztos akarata előtt. Lechner Lajos neve Szeged újra építésének történelmével elválaszthatatlanul egybeforrt s bár azt nem hirdetik sem márványtáblák, sem monogramok, működésének emléke élni fog, míg e város él. Tisza Lajos monogramjai. A képviselőház egyik múlt ülésén, az állami költségvetés tárgyalásakor — mi minden nem esik — szóba került a szegedi gróf monogramja is. Ugrón Gábor képviselő azt említette föl, hogy a szegedi középületeken nincs rajta az ország czi­mere, de igenis Tisza Lajos monogramja. A volt királyi biztos erre a személyes fölszó­lalás jogával élt és többek között ezeket mondat­ba^.; azok az építészek, kik Szegeden e szó. ban levő épületek körül dolgoztak, akkor, midőn az épületek elkészültek, javasolták azokra em­léktáblán föliratot alkalmazni, azaz, hogy .Tisza Lajos királyi biztossága alatt készült', és én ezt határozottan visszautasítottam és azt mondtam, hogy az egyedüli, amit megengedhetek, az, hogy minden oly épületnél, amelynek építésébe di­rekte befolytam, monogramom legyen alkalmaz­ható." Minthogy már parlamenti vitatkozás tárgya volt, megérdemli a fáradságot, hogy statisztikát írjunk a szegedi középületek emléktábláiról: 1. A közúti híd 14 lámpaoszlopán összesen 56-szor van alkalmazva a szegedi gróf monogramja ön­tött vaspajzsokon. 2. A városi színház főbejárata fölött a mono­gram, az emléktáblán Tisza Lajos neve olvas­ható, kinek támogatásával a színház épült. 3. A pénzügyi palota emléktábláján (melynek négy sarkában a monogram látható) szintén meg van említve, hogy az épület Tisza Lajos királyi biztossága alatt emeltetett. 4. A posta és távirda-palotán emléktábla nincs alkalmazva. A főbejárat fölött van elhe­lyezve Tisza Lajos monogramja vasból. 5. A polgári törvényszék épületének márvány­tábláján Tisza Lajos neve szintén meg van em­lítve. Monogramja ugyanitt 9-szer fordul elő. ö. A városháza faltábláján ugyan csak előfor­dul Tisza Lajos neve és 9 monogramja, ezek kö­zül egy kőből faragott. 7. A bűnfenyítő törvényszék épületén a név egyszer, a monogram 8-szor szerepel. 8. A közös hadsereg Mars téri kaszárnyáján csupán egy monogramot látunk. 9. A szegények házának emléktábláján a volt királyi biztos neve és 4 monogramja van. 10. A könyöradományból épült kálvária ká­polnánál Tisza Lajos monogramja kétszer for­dul elő a márványlapon. 11. A belvárosi polgári leányiskola épületén elhelyezett tábla Tisza Lajos nevét és 4 mono­gramját tartalmazza. 12. A szabadkai sugárúti óvoda emléktáblája ugyanazt. 13. A honvéd laktanyán csak egy monogram látható. 14. A plébánia-téri kápolnán két monogram. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom