Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

trtfsSftYAP, ura. JÜBHJS rr. Három kiállítás Czillei SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak. Előadás a Dóm téren este 8 órakor. XV. Szegedi Nyári Tár­lat megnyitása a Móra Fe­renc Múzeum képtárában, délben 12 órakor. Musica Antiqua Hungari­ca együttes hangversenye a városi tanács udvarában, hétfőn este 8 órától, rossz idő esetén a Lenin körúti konzervatóriumban. A munkásőrség zeneka­rának térzenéje a Széchenyi téren délelőtt 11 órátóL Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Kátai Mihály tűzzománc­műveiből kiállítás a Kép­csarnok bemutatótermében, augusztus 2-ig. Régi művek, új szerzemc­nyek-kiállítás a Bartók Bé­la Művelődési Központban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szobor­kiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupolá­jában, augusztus 20-ig. 28. Szegedi Ipari Vására Marx téren, július 28-ig. XL Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai az MTA Szegedi Biológiai Központ­jának előadótermében, hét­főn délelőtt 9-tőL Tegnap, szombaton három új tárlat nyílt Szegeden: Ko­kas Ignác Munkácsy-díjas festőművész kamaratárlatát Apáti Miklós költő nyitotta meg a November 7. művelő­dési központban. Móra Fe­renc halálának 40. évfordu­lójára a Somogyi-könyvtár rendezett emlékkiállítást. Az NKFV szegedi üzemegysége és a Móra Ferenc Múzeum között létrejött szocialista szerződés eredményeképpen ipari kiállítás nyílt a mú­zeum kamaratermében Kő­olaj és földgáz címmel: Ju­ratovics Aladár, az algyői üzemégység vezetője, ország­gyűlési képviselő és dr. Trog­mayer Ottó, a múzeum igaz­gatója nyitotta meg. Kokas Ignác iskolát terem­tő festőművész. A November 7. művelődési központ pa­ravánjaira akasztott 17, jó­részt nagyméretű festménye meggyőzhet erről minden lá­togatót. Igazi festőiség, a szí­nek biztos és nagyvonalú használata, a felületek keze­lésének virtuozitása, gondo­lati gazdagság jellemzi eze­ket a képeket. A nagy, egy­nemű felületeket finoman megmunkált, szövevényes részletek törik meg, a fak­turális szépségeket rejtő or­ganikus és mozgalmas for­máknak néhány határozott, erőteljes egyenes vagy ívelő folt szab határt. Szintetizál­ja Kokas a legkülönfélébb festői hatásokat, a finom ecsetkezeléstől a fröcskölésig, csurgatásig, a különböző szín­rétegek egymás fölé helyezé­séig. Az Elhagyom a falumat cí­mű nagyméretű festmény kulcsa lehet művészetének. A kettős osztású kép kisebb tétele karakteres falusi motí­vumokat sorakoztat fel: ke­rítést, házfalrészietet, abla­kot. Mellette a szigorú és ha­tározott fekete függőlegessel elválasztott nagyobb tábla az összekuszálódott, bonyolult világnak, az új rend terem­tésének vállalása. Képeinek jelentős része a művész tra­gikumra való hajlamát mu­tatja. A Néma ház, az Uta­zás az alvilágba, az Enyé­szet, Az ember harcai, az öregek háza is ezt bizonyít­ják. Alkotásain a visszafo­gott szürkészöld felületekből, a burjánzva enyésző formák­ból azonban mindig fölra­gyog, elővillan egy-egy na­rancssárga vagy vörös főit izzó fénye: Kokas nem pesz­szimista festő. A Somogyi-könyvtár ritka­ságainak bemutatója idén aktualitáshoz kapcsolódik: a negyven éve halott Móra Fe­renc emlékét idézi. Juhász Gyula szellemes jellemzése a kiállítás címe: Móra Ferenc ezeregy élete. A paraváno­kon és tárlókban felsorakoz­tatott dokumentumok a sok­arcú Mórát állítják a láto­gató elé: az írót, költőt, a gyerekek kedvencét, a nép­rajzkutatót és természettu­dóst, a régészt, a múzeum­igazgatót, az újságírót. Az eredeti kéziratok, levelek, fo­tók, egykorú újságok, köny­veinek kiadásai hatalmas életműhöz kalauzolják az ér­deklődőket. A múzeum kamaratermé­nek közepén két és fél mé­teres fúrótoronymodell. Jel­képe is lehetne a szocialista szerződések tartalmának, hi­szen ez a modell az algyői olajbányászok és a Móra Fe­renc Múzeum közösen ren­dezett Kőolaj és földgáz ki­állításának egy darabja. Az olaj és a földgáz az utóbbi években összefonódott Szeged nevével. A kiállítás tablókon és fotókon mutatja be a kő­olaj és földgáz keletkezését, termelésének technológiai fo­lyamatát, kutatását és feltá­rását. A látogatókat szemlé­letes magyarázó rajzok, áb­rák, grafikonok és tárgyi anyagok segítik az eligazo­dásban. Tandi Lajos r Ágnes A színpad előterében fiú- bot, még délelőtt is próbái­ruhába öltözött lány ajánl- tunk. Nem is bántam — kőzik Hunyadi Mátyás mellé legalább lebarnultam egy ki­íródeáknak. Felsül az első csit. próbán, nem ismeri a latin k T. Maradi Hédi Tegnap, szombaton sok lá­Szilágyi Erzsébet Szegeden emlékeznek a Tra­gédia-előadásokra, amelyek­ben Lukács Margit játszotta Évát, ő pedig nemcsak szí­vesen emlékezik, mint mond­ta: hazajött, otthon érzi ma­gát a városban. — Szilágyi Erzsébet szere­pében alig kell valamit mon­danom, de minden szava fon­tos. Annak ellenére is, hogy elsősorban a megjelenésével, ottlétével hat. A színész szá­mára nagyon nehéz és szép feladat: jóformán szavak nél­kül, csak színpadi magatar­tásával elmondani mindent, így teremteni hatást. Meg­győződésem, hogy a Czillei és a többi magyar dráma be­mutatása szép, fontos felada­ta a Nemzeti Színháznak, nemes a cél, amiért együtt­dolgoztunk az utóbbi nyolc evben. — A színész és a közönség kapcsolata talán, még köz­vetlenebbül érzékelhető a pó­diumművészetben. Lukács Margit sok önálló estet tar­tott már. — Évához nem lehetek hűtlen. Játszottam már ka­maraszínpadón, a margitszi­geti és a szegedi szabadtérin, irodalmi színpadon. Pódi­umon is meg kellett csinál­nom. Az összeállítás a Tragé­diából vett részekből épült, a szövegen alig változtattam. A közönséggel teremtett kap­csolat szempontjából szá­nomra minden előadás meg­ismételhetetlen, hiszen naiv Lukács Margit dig mások hallgatnak. Rend­kívüli koncentrációt igényel, és persze a színpadiaktól kü­lönböző eszközöket, hogy so­ha egy pillanatra se szakad­jon meg a kontaktus. Az utóbbi' két évből a legszebb emlékeim azok a pillanatok, amelyeket Pirandello: Ahogy szeretsz című darabjának női főszereplőjeként élhettem át. Az árnyaltan jellemzett, nem mindennapi életet élő nőalak sorsfordulóinak bemutatása­kor tisztán éreztem: velem, azaz vele együtt él, lélegzik a nézősereg, bánkódik, izgul vagy örül, nemcsak követi, hanem éli, ami a színpadon történik. Bárcsak ilyen lehet­ne minden színpadi perc. Sülyok Erzsébet írást. A birok elől menekül­ve kibomlik hosszú haja, ki­derül a turpisság. Ekkor kez­dődik csak az igazi kergető­zés, futkározás — Váradi Hé­di, az előadás diákruhába bújt Ágnese, láthatóan nagy kedvvel, élvezettel játszik a hatalmas színpadon. —I Nagyon szeretem a sze­gedi játékokat, s hálás va­gyok, mert évekkel ezelőtt igen szép szereppel ajándé­kozott meg. Shakespeare Szentivánéji álom című víg­játékában Titéniát alakíthat­tam a Dóm téren. Most is él­vezem a nagy mozgási lehe­tőséget, a lépcsőn föl, lépcsőn le futkározást. A színészi eszközök közül a mozgás mindig közel állt hozzám, táncosnő szerettem volna lenni. — Ágnes figurája izgal­mas szerep, hiszen fiúruhába bújni mindig hálás feladat. Talán éppen azért, mert rit­kán adódik lehetőség olyan játékra, amikor az ember megmutathatja a benne rej­lő fiús vonásokat. A Czillei és a Hunyadiak című drá- togatója volt a Szegedj Ipa­. . ... . ,. Ci Vásárnak. A pavilonok mában mmden pillanat poh- ^egteltek nézgeiődő embe­tika, történelem. A szerelmi rekkel, nehéz volna megál­percek is. Nem feledhetjük, lapítani, hol gyűlt össze leg. hogy a nézők a magyar tör- nagyobb közönség. Az isko­.. . _..... . ,, laudvarban felfigyeltünk egy tenelem egyik politikai sakk- csoportrai amely láthatóan játszmájának lépéseit látják, élénk érdeklődéssel vette Szinte újjáalkottuk a dara- körül a Békés megyei Tég­la és Cserépipari Vállalat házikóját. Igen szellemes módon mutatják be a téglá­ból. cserépből készült építő­ipari alapanyagok válfajait. Megtudtuk, hogy az ilyen eljárással épült hétvégi ház négyzetmétere kétezer forint­ba kerül. A Csongrád megyei Házi­ipari és Népművészeti Szö­vetkezet kiállításán is tet­szett a látogatóknak a csong­rádiak ötletes falidísz_össze_ állítása, a Szegedi Háziipari Szövetkezet kötött, hímzett gyermekruházati bemutató­ja. A jugoszláv kiállítóknál is sokan megfordultak. Sok mindent meg is lehet vásárolni a különböző el­árusítóhelyeken. Ruhaanya­gokat, a KOMPLETT-nél kö­tött holmikat; a paprikafel­dolgozó készítményeit, a MEK-nél friss gyümölcsöt, és így tovább. Az első két napon 12 ezer látogató tá­vozott kellemes élmények­kel a Szegedi Ipari Vásár­ról. — Minden szabadtéri elő­adás a színésznek mérkőzés a nézőtérrel. Sikerül-e meg­győzni a nézőtéren ülők ez­reit. A hatalmas térnek csá­bításaiban könnyen elillan­hat a közönség figyelme. A színpadon mindig érezni a nézőtér jelenlétét, aktivitá­sát, vagy éppen hanyatló fi­gyelmét. Ilyenkor van szük­ség ritmusváltásra, hogy a nézőtér és közönség között mind gyakrabban létrejöjjön a varázslat — kezdi a be­szélgetési. Sinkovits Imre. A Czillei és a Hunyadiak politikai dráma. Szükséges-e a mai színművésznek politi­kai, társadalmi kérdésekkel foglalkozni, ismerni kellre a világ eseményeit, hazánk problémáit? . — Feltétlenül. Ha abból indulok ki, hogy mi a hiva­tásunk lényege, lehetetlen nem foglalkozni a világ ese­ményeivel, hazánk életével. Abban a pillanatban, amikor kilépek a színpadra, és Ma­dách, Vörösmarty, Illyés Gyula, Németh László vagy éppen Szakonyi Károly gon­dolatait közlöm, része va­gyok egy politikai, közműve­lődési nevelőmunkának. Ne­kem is tisztában kell lennem az alkotói szándékkal, az írói gondolattal, tudnom kell, milyen ügyet szolgálok. Ügy érzem, kezdettől részese va­gyok a Nemzeti Színház 'azon törekvésének, hogy ne csak felújítsunk egykori ma­gyar drámákat, de újakat is fedezzünk fel. A magyar dráma ügye már növendék­koromban érdekelt. Katona Zsizska drámáiból írtam diplomadolgozatomat. Belső vágyam szerencsésen talál­kozott a Nemzeti Színház azon törekvésével, hogy a népművelés, a közművelődés a színház elsődleges köteles­sége. A negatív figurák, mint éppen Czillei, mindig izga­tott. éppen a rossz hagyomá­nyok miatt. Ezekből az ala­kokból is teljes értékű, há­romdimenziós embert igye­Sinkovits Imre keztem formálni, a fény árnyékkontúrjait erőteljes színészi eszközökkel aláhúz­ni. T. fc. Pillanat Tavalyi emlék. Mózes éjjel negyed 11-kor egyedül áll a Dóm tér színpadán. Rávetőd­nek a reflektorok fénynya­lábjai, szinte lemeztelenítik. Vele szemben hatezer ember, hatezer figyelő szempár. Mi­csoda kiszolgáltatottság, mi­csoda aránytalanság! Egyál­talán, hogy nem billen fel ez a mérleg?! Egyik serpenyő­jében a színész, Sinkovits Imre, Mózes jelmezében, a megtestesült madáchi gon­dolat — a másikban hatezer élményre éhes néző. A mo­nológ után percnyi szünet. És csönd. A végtelen és szin­te időtlen csöndben ciripelni kezd egy tücsök. Hátborzon­gatóan nagy pillanat. A szín­ház varázsa. Ilyen csöndek előzik meg a vastapsokat. Tavalyi emlék. Sok hason­lót az idei évadra! Két nap alatt, a vásárba ni Tizenkétezer látogató Sajtótáj é kozta tó k Statiszták megint A visszaszámlálás már péntek este elkezdődött. Az eső alaposan megtréfálta a főpróba szereplőit, akiket azért vigasztalhat egy köz­helyszámba menő sikerte­rápia igazsága: elrontott főpróbát jó előadás követ. A pénteki főpróbát az idő­járás rontotta el — annak kell javítania. Tegnap reggel „szót kért" a rádió menetrendszerű rovatában az újszegedi kendergyárban dolgozó Vedres György, a Játékok egyik leghűségesebb sta­tisztaszereplője, az ünnepi hetek, a szabadtéri jelentő­ségét méltatta. Délelőtt premierláz a Klauzál téri irodán, egymás kezébe ad­ják a kilincset, s a beszéd­téma persze az esti nyi­tány, azért a holnapután­ra is gondolnak. Hétfőn, július 22-én délután 5 órá­tól ugyanis megint statisz­tákat válogatnak a téren — már a 26-án bemutatko­zó Já.nos vitézhez. Tegnap, szombaton több kiállító cég tartott tájékoz­tatót a sajtó munkatársai­nak. A csepeli Kerék. és Var­rógépgyár gazdasági igaz­gatója. Szabó Imréné el­mondta. hogy a gyár első íz­ben vesz részt önálló kiál­lítóként a Szegedi Ipari Vá­sáron. Elsősorban azokat a "termékeiket akarjuk bemaa­tatni, amelyek keresettek a hazai piacon. Felhívta a fi­gyelmet a Kemping-család­hoz tartozó, de nem össze­csukható. Csaba nevű kerék­párra; egy hónapja luxus ki­vitelben kapható az üzletek­ben. Konfekcióipari gépeik közül a kombinált gombfel­varrót hozták el többek kö­zött. Ez a gép a világon egyedülálló, sehol nem gyártják, csak nálunk. Rend­kívül termelékeny, egy.egy műszak alatt 3000—3500 gombot képes felvarrni, ki­fogástalan minőségben, bal­esetveszély mentesen. A gyár a hazai megrendelők­nek egy-két hónapon belül bármely forgalomban levő gépből szállít, szervizszolgá­lattal is vásárlói rendelkezé­sére áll. • Ugyancsak először vesz részt az ipari vásáron a bu­dapesti Műszaki Tömítő és Szerelvénygyártó Ipari Szö­vetkezet. Tegnapi sajtótájé­koztatójukon, amelyet a saj­tóház klubjában rendeztek, megjelent Berta István, a városi- pártbizottság ipari osztályának vezetője, dr. Zsótér Mihály, az ipari vá­sár igazgatója is. A 400 munkást foglalkoz­tató. évente 150 milliós ter­melési értéket produkáló nagy szövetkezet munkájáról, termékeiről Siegfried Frigyes elnök és Szabados Dénesné kereskedelmi osztályvezető tájékoztatott. Mint elmon­dották. a szövetkezet termé­keire egyre nagyobb az igény, hiszen valamennyi gépkocsifajtához gyártanak tömítéseket, levegő-. olaj-, és üzemanyagszűrőket, szű­rőbetéteket, valamint, vízve­zeték-rendszerekhez armatú­rákat. szerelvényeket, szennyfogöfcat csővezeték­rendszerekhez és speciális mezőgazdasági berendezések­hez szelepeket. Termékeiket hazai és külföldi piacokon értékesítik, de például a gépkocsikhoz szükséges több­fajta szűrőből a kereslet szo­rítja őket mind nagyobb ter­melésre. « Tegnap, szombaton az ipa­ri vásár alkalmából a ME­DIKEMIA Ipari Szövetkezet sajtótájékoztatót tartott a sajtóházban, amelyen részt vett Berta István, az MSZMP városi bizottságának osztály­vezetője, és Bodola Miklós, a városi tanács vb kereske­delmi osztályának vezetője. Balassy Sándor, a szövetke­zet elnöke tájékoztatójában elmondotta, hogy a hat esz­tendeje alakult szövetkezet eleinte gyógynövények fel­dolgozásával. gyógyszer­alapanyagok gyártásával fog­lalkozott. Ezt az ágazatot megtartva, most alapvetően az autós vegyicikkek gyártá­sával foglalkoznak, amelyek egytől-egyig megkapták a Kiváló Áruk Fórumának ki­tüntető minősítését Közismert fagyálló- és fék. folyadékukon túl. már 1972­ben jelentkeztek a piacon a szélvédőmosó folyadékkal, a páragátló és jégoldó spray­vel, tavaly pedig a kéztisz­títóval és a füstlekötő deso_ dórral. Az idén fejezték be a kátrányoldó, a motorblokk­tisztító és a csavarj azitó spray kidolgozását. Ezeket az esztétikus csomagolás el­készültével hozzák forga­lomba. Terveik közt szerepel a zárolajzó, a hidegindító és a csúszásgátló permetek gyártása, kifejlesztése is. A 70 dolgozót foglnltoao­tató MEDIKÉMIA az mintegy 120 millió fönn® éC­téká termek** aftfct ' I

Next

/
Oldalképek
Tartalom