Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

KEDD, 1974. JŰLIÜS 1«. M P Ü SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 19 74 XI. Pedagógiai Nyári Egyetem megnyitója az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadóter­mében, délelőtt 9 órakor. Előadások fél 10-től. Bég! művek, új szerze­mények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, július 30-ig. Mészáros Dezső szob­rászművész szabadtéri szo­borkiállítása a Móra-park­ban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupo­lájában, augusztus 20-ig. Néptáncverseny Három kiállítás Három kiállítás nyílt va- csemegét, izgalmas búvárko­sárnap Szegeden az Ünnepi dást jelenthet a Móra Fe­Hetek művészeti programjá- renc Múzeum anyagából vá­nak keretében. A Bartók Bé- logatott Régi képek, új szér­ia művelődési központban zemények kiállítás. Szép ha­Bódy Irén Munkácsy-díjas gyomány már, hogy nyaran­textiltervező iparművész kék- ta, az idegenforgalom csúcs­festő kiállítását nyitotta meg idejében a múlt értékeinek Simoncsics Pálné, a művelő- bemutatásával, elsősorban a dési központ igazgatója, régi szegedi festészet repre­Ugyancsak itt rendezték meg zentáns alkotásainak kiállí­Régí képek, új szerzemények tásával felmutatja a város címmel a Móra Ferenc Mú- azokat a gyökereket, azokat zeum anyagából válogatott a forrásokat, ahonnan mai festménybemutatót. A Köz- képzőművészeti kultúránk művelődési Palota előtti M6- ered és táplálkozik. A mos­ra-parkban Mészáros Dezső tani kiállításon is elsősorban Munkácsy-díjas szobrászmű- egykori szegedi mesterek vész szabadtéri szoborkiállí- műveivel találkozhatnak az tása nyílt meg. A szoborbe- érdeklődők. Károlyi Lajos, mutatót dr. Trogmayer Ottó Nyilasy Sándor, Szőri József, megyei múzeumigazgató nyi- Dinnyés Ferenc és Erdélyi Bár a nemzetközi feszti­válra még egy évet várni kell, a szegedi néptáncked­velő közönség most is részt vehetett egy fesztiválhangu­latú bemutatón. Az újszege­di szabadtéri színpadon ren­dezték meg a minősítő ver­seny gálaestjét szombaton, amelyen a színházban leg­jobban szerepelt csoportok közül négy — az ÉDOSZ Szeged, a Szolnoki Tisza, az ÉDÍtók Vadrózsák és a Bar­tók Béla Táncegyüttes — adott egész estét betöltő műsort. A szegedi együttes tulaj­donképpen a mostani mi­nősítő bemutatón mutatko­zott be először a szakembe­* rek előtt. És bár az itthoni közönség többször láthatta már a fiatal táncosokat, számukra a gálaest mégis az első, nagy nyilvánosság előtti fellépést jelentette. Si­kerük volt a színházban, a szombati előadáson is. Nagy Albert és Nagy Albertné, a művészeti vezetők, rövid idő alatt nemcsak új együttest szerveztek a városban, ha­nem nagy munkával, peda­gógiai hozzáértéssel komoly tánctudású, lelkes táncoso­kat neveltek. Olyan fiata­lokat. akik már most meg­állják a helyüket bármilyen országos versenyen, hűen, frontosán és esztétikai érté­keket teremtve tudják elő­adni a néptáncművészet da­rabjait a színpadon. Az az együttes, amelynek tagjai az egész „mezőnyből" a legtöbb értéket és szépsé­get mutatták szakemberek­nek és laikusoknak: a Bar­tók táncegyüttes. Színházi versenyprogramjukban — majdnem kétórás összeál­lításban — a magyar és a közép-európai folklórkincs gyönyörű darabjait művé­szi alázattal és alkotó hite­lességgel tolmácsolták. A táncosok anyanyelvi fokon ismerik az eredeti táncok motívum- és stílusvilágát. Semmiféle nehézséget nem jelent tehát számukra, hogy mai színpadon újra$lkossák, sajátjukká tegyék ezeket, egyénenként és együtt a néptáncművészet szuverén művelői, mai alkotói-közve­títői legyenek. Tiszta, hite­les,. magával, ragadó elő­adásaik a művészeti vezető, Timár Sándor koreográfiai és táncpedagógiai munkája nyo­mán születnek, de a rend­kívüli következetességgel és művészi érzékkel vezetett csoportot egyre színvonala­sabb munkára inspirálja a zenei vezetők, Halmos Béla és Sebő Ferenc művészete is. A 14 szakszervezeti tánc­csoport kétnapos versenyét, a tapasztalatokat, tanulsá­gokat 'vasárnap értékelték a szakemberek. Vásárhelyi László koreográfus, a Nép­művelési Intézet főelőadó­ja, a zsűri elnöke megálla­pította: a találkozó egyik legfontosabb eredménye, haszna, hogy az országban működő kisebb együttesek, kezdő csoportok tapasztalato­kat szerezhettek, szakmai se­gítséget kaptak, felmérhet­ték tudásukat, megállapít­hatták helyüket a néptánc­mozgalomban. A többi kö­zött éppen ezért, a kisegyüt­tesek segítése céljából ren­deznek majd további, két­évenkénti minősítéseket. így kívánják elősegíteni mind több fiatal, főként a mun­.kásifjúság bekapcsolódását a mozgalomba A szakmai értékelés szerint valameny­nyi résztvevő csoport telje­sítményén érződött, hogy vezetőik egyre sikeresebben törekednek az eredeti nép­táncokhoz való hűségre, a stílushibák, modorosságok kiszorítására, az igazabb, tisztább előadásmódra. E folyamat erősödése érdeké­ben és a szakszervezeti nép­táncmozgalom sokoldalú se­gítéséért kíván többet tenni a SZOT is, mint az Orosz László, a kulturális és agi­tációs-propaganda osztály he­lyettes vezetője vasárnap délelőtti előadásában el­mondta. A Magyar Szakszervezeti Együttesek I. Minősítő Be­mutatója eredményhirdetés­sel zárult vasárnap a Bartók Béla művelődési központban. Vásárhelyi László ismertette a zsűri véleményét, az egyes csoportok produkcióiról, majd átadta a minősítő oklevele­ket. A legmagasabb minő­sítést, az arany fokozat I. osztályát érte el a Bartók Béla Táncegyüttes. Három csoport kapta az arany fo­kozat II. osztálya minősí­tést: a Szolnoki Tisza, az Építők Vadrózsák és a Gyön­gyösi Vidróczki együttes. Az ózdi Kohász, a Tatabányai Bányász és az ÉDOSZ Sze­ged az arany fokozat III. osztályát érte el. A két ezüst fokozat I. osztályt elért cso­port: a Szabolcs Volán és a Borsod Táncegyüttes. Ezüst III.: a Várpalotai Bányász, a Diósgyőri Vasas; bronz I. fokozat: a Zalaegerszegi Bú­torgyár, bronz III. fokozatú együttes a Csepeli Posztó­gyár és a Lovászi Olajbá­nyász. S. E. totta meg. * Divat napjainkban a kék­festő. Kékfestő anyagból ké­szült ruhákat kínálnak a ki­rakatok, újra működésbe lép­tek az egykori mesterek mű­helyei, igaz művészet szüle­tett egy majdnem elfeledett mesterségből. Hogy milyen színvonalas művészet, bizo­nyítja a hír, hogy a toron­tói iparművészeti világkiállí­táson többek között Bódy Irén kékfestő eljárással ké­szített faliképe is reprezen­tálja.a magyar iparművésze­Mihály alkotásai jelentik a tárlat gerincét. Mellettük töb­bek között Thorma János, Mednyánszky László és Szé­kely Bertalan festményei je­lentik a legérdekesebb szín­foltokat. * » tm Amikor beléptem a Móra­parkba, szembetaláltam ma­gam egy görög kórus fehérbe öltözött tagjaival. A szökőkút vízfüggönye mögött, a hara­goszöld lombok alatt úgy áll­nak Mészáros Dezső vakító fehér kőből faragott, kopja­tet, s bizonyítja a művésznő fához hasonló, stilizált em­vasárnap megnyílt szegedi berjelei, olyan időtlen nyu­kamaratárlata is. Bódy Irén galommal és szigorral, mint az egyik legrégebbi textilíes- a görög drámákban a kórus tő-eljárást elevenítette fel, tagjai. Mészáros Dezső sze­teremtett új, modern művé- gedi születésű szobrászmű­szetet. A kék festék és a fe- vész nagy utat tett meg az hér, fedetlenül hagyott ré- első (az alsóvárosi szülőház szek, növényhálója, csipke- udvarán agyagból gyúrt) asz­szövevénye, virágmintája, szonyfejtől a most látható kő­tökindás, babos, hullámos, li- szobrokig. (A több mázsás liomos, tyúklábmintás motí- kőszobrokat Visegrádról vumrendszere alkotja díszí- Fleisz Sándor, Tóth Gyula és tőelemeit. A motívumok is- Jani József hozták, társadal­métlődő, váltakozó ritmuséi, mi munkában.) Nagy utat, a különböző dúcok egymás- a művésszé válás útján. Szin­mellettisége alkotja a kom- te szemünk láttára birkózik, pozíciókat, az alkotások bel- viaskodik a kemény, nehe­ső rendjét. Az indigókék és zen munkálható kővel azért, középkék vásznakból elsősar- hogy kibányássza és felmu-, ban funkcionális textileket tassa a tömbökben rejlő egy­készít Bódy Irén. Függönyö- szerű, tiszta formákat. Hogy ket, térítőkét, párnákat, ru- megkeresse a kő emberségét, hákat. Mellettük néhány gyö- lelkét. Mert ezek a feszes és nyörű, dekoratív faliképet ál- súlyos kőoszlopok emberek, lított ki. Ezeken az alkotá- emberpárok. Hasonlóak a sokon figyelhető meg légin- százados fatörzsekhez. Felü­kább művészetének lényege: létükön a vésőnyomok az al­az egyikori hagyományok kotó erejének, izommunkájá­ápolása és az újat teremtés nak, verejtékének megannyi szándéka. Egy anyagon, a árulkodó jele. Néhány szob­maga tervezte dúcok egymás rán még jól felfedezhetők az mellé helyezésével a külön- emberi figura részletei, leg­böző motívumok adják a fa- több alkotáson azonban pusz­iiképek dekoratív rajzossá- tán egy-két jelzés utal csu­gát; János vitéz, mézeska- pán az alkotó szándékára, lácsszív Nap alatt lovagló Mégis olyan légiesek, kar­huszáralakját, a magyar nép csúak, szinte hajladoznak, jelképes pávamadarának cso- egymáshoz simulnak ezek a dálatos formáit, kéken-fehé- kőfigurák, ezek a totemosz­ren. Egyszerre valósul meg lopok, ezek a kőbe faragott mesterségbeli tudás, tervezői emberek. Mészáros kőtorzói fantázia, mechanikai ismere- a nézetek sokféleségét kínál­tek, szellemi tevékenység és iák. A sudár fehér kőszob­cselekvő művészet kékfestő- rok, a felkiáltójel-formák, a eljárással készített textilké- finom ívelések igazi ottho­pein. nukra találtak a parkban, a * lombok sátra alatt, a szökő­Akik a hagyományos, áb- fút permetező vizében az ár­rázoló jellegű képzőművésze- nyékos pázsiton, tet kedvelik, azoknak ritka Tandl Lajos Folyamatosan termel a Beremendi Cementművek Már folyamatosan termel tása. A szakemberek eddig Baranya megye óriás gyá- még nem tudták megolda­ra: a Beremendi Cement- ni a porleválasztást, ugyan­művek. Az idén június 18-ig is a filterek nem működnek 364 ezer tonna cementet ál- tökéletesen, s ezért az érté­lított elő, s ennek mint- kes villányi és nagyharsá­egy kétharmadét már cso- nyi szőlődombok ma még magolva szállította a vevők- nem mentesek a cément­höz, ugyanis egyre több cso- P°rtól. A gyár vezetői egy magológép áll üzembe a gyár területé*. Az idei terv: 900 ezer tonna cement gyér­NSZK-beli céggel tárgyal­nak minden igényt kielégí­tő füst- és porszűrő beszer­zéséről. , Munkaszervezés a könnyűiparban Huszonkét textilipari vál- több javaslatot dolgoztak W lalatnál vizsgálta a közel- a szervezőmunka hatékony­múltban a szakszervezeti el- ságának növelésére. Felkér­nökség és a Könnyűipari ték a Könnyűipari Miniszté­Minisztérium iparpolitikai riumot arra, hogy iparági főosztálya két esztendő fórum megteremtésével se­munka- és üzemszervezési gítse elő a vállalatok szerve­eredményeit. A többi között zett tapasztalatcseréjét, az a Lakástextil Vállalat, a üzem- és munkaszervezés, Soproni Szőnyeggyár, a Pa- valamint a DH-munkarend­nyova szegedi és a Pamut- szer legjobb módszereinek textilművek angyalföldi gyá- elterjesztését. Indítványozták ra már be is fejezte a meg- azt, hogy a Könnyűipari Fő­jelölt részfolyamatok minta- iskolán teremtsék meg a szervezését. szervezőszak létrehozásának A felmérést végző szervek feltételeit. A méhek óvása és a növényvédelem A hasznos élőszervezetek, lehet a védekezést végrehaj­és ezen belül a méhek vé- tani, a növényvédő állomás delméről a 43/1968. (XII. 6.) utasítása szerint. Ilyenkor sz. mezőgazdasági és élei- előzetesen — legkésőbb a mezésügyi miniszteri rende- permetezés megkezdését let (Növényvédelmi Kódex) megelőző nap 14. órájáig — gondoskodik. A növényvé- a termelő köteles a védeke­delem során felhasználandó zés helyének pontos mégje­különböző rovarölő szerek lölését, kezdeti időpontját, (inszekticidek, akaricidek), és a felhasználásra kerülő természetszerűleg pusztító növényvédő szer nevét az il­hatással lehetnek a káros letékes városi növényvédel­rovarok, levéltetvek és mi főfelügyelőnek vagy egyéb kártevők mellett a községben a helyi tanács nagy gazdasági hasznot adó szakigazgatási szervének méhekre is. A méhek óvása írásban bejelenteni. A beje­érdekében az említett rende- lentés alapján a fenti szer­let kimondjá, hogy bármi- vek a védekezés helyétől 5 lyen virágzó kultúrát (gyü- km-es körzetben levő mé­mölcsfákat, szántóföldi és hesek tulajdonosait, a ván­kertgazdasági növényeket) dorméhészeket közhírré tétel — virágbimbók feslésétől a útján (pl. hangos bemon­virágszirmok lehullásáig ter- dón), vagy a méhész szak­jedő időben — méhekre ve- csoportot írásban haladékta­Nyári egyetem Pedagógiai kutatások az is­kolai oktatási rendszer és szerkezet fejlesztésének szol­gálatában — ez az összefog­laló címe a TIT XI. Pedagó­giai Nyári Egyetemén el-, hangzó 14 előadásnak. Az or­szág minden részéből Sze­gedre érkező pedagógusok egy hétig naponta két elő­adást hallgathatnak meg az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontjának előadótermében. Itt tartják ma, kedden dél­előtt 9 órakor az idei nyári egyetem megnyitó ünnepsé­gét. A megnyitó után Papp Gyula, a városi tanács elnök­helyettese tartja az első elő­adást „Szeged helye és sze­repe az ország gazdasági és kulturális életében" címmel. A hallgatók ezután dr. Szarka Józsefnek, a neveléstudomá­nyok doktorának előadásából a köznevelés fejlesztésének és a pedagógiai kutatások­nak az összefüggéseiről tájé­kozódhatnak. szélyes növényvédő szerrel tilos permetezni vagy poroz­ni! A' permetezési (porozás!) tilalom kiterjed olyan terü­letekre is. ahol a kultúrnö­vény nem virágzik ugyan, de a táblán, kertben vagy körülötte (dűlőút, mezsgye, erdősáv stb.) tömegesen vi­rágzó gyomok vannak. Ilyenkor, ha egyes kártevők ellen feltétlen védekeznünk szükséges, előzetesen gyom­talanítsunk! A kereskedel­mi forgalomban kapható növényvédő szerek méhekre méhekre veszélyességét mindenkor porozni. lanul értesítik a méhekre veszélyes növényvédő szer felhasználásáról. Az értesí­téssel egyidőben felhívják a méhészeket, hogy a méheket veszélyességi körzeten kívül vagy egyéb módon helyez­zék biztonságba. A veszé­lyességi körzetbe csak a ke­zelésben részesített gazda­sági növények teljes elvirág­zása után szabad a méheket visszaszállítani. A termelők bejelentési kötelezettsége ak­kor is fennáll, ha nem vi­rágzó kultúrákat kívánnak veszélyes szerrel megállapíthatják a kiskert­tulajdonosok, ha figyelme­sen rolt burkolatán (tasak, üveg, fla­kon oldalán levő címkén) található használati utasí­tást, vagy a hivatalos nö­vényvédőszer-jegyzék vonat­kozó részét. (Az engedélye­zett növényvédő szerek 1974. c. kiadvány kapható a könyvesboltokban.) Ha a gazdasági növényt A bevezetőben említett „„,„„„/,. „ MÉM-rendelet a méhek vé­téünv rTnmlant; delme érdekében mind a készítmény csomagoló termelőtöli mind a méhégz_ tői kölcsönös egyetértést követel meg. Vándorméhé­szek csak a terület tulajdo­nosának (használójának) elő­zetes hozzájárulásával, é» a telepítés helyétől 5 km-es körzetben levő termelőüze­mek előzetes értesítése utan telepíthetik méhelket. A te­, , .. K1 ... . . .. lepítést a területileg illeté­(pl. gyümölcsfákat lucernát kes helyi növényvédelmi ,stb.) a virágzás alatt nagy szakigazgatási szervnek elő­tomegben fellépő, súlyos zetesen írásban be kell je­terméskiesést okozó, vagy lentenl. jogszabály előírása szerint A mezőgazdasági nagy­azonnal kiirtandó károsító üzem tulajdonában levő vagy az üzem határaitól 500 méteres körzetben elterülő Acs S. Sándor felvétele Mészáros Dezső kőszobrai a Móra-parkban támadja meg, akkor a vegyszeres védekezést lehe­tőleg méhkímélő szerrel (Melipax) kell elvégezni! Amennyiben ilyen készít­mény nem megfelelő az ille­tő kártevő ellen, úgy mé­hekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásával, kizáró­lag permetezés formájában akácosba méhészek csak az illető üzem (tsz, állami gaz­daság) engedélyével telepít­hetnek. Imre Pál növényvédő szakmérnök, Csongrád megyei Növényvédő Állomás l l

Next

/
Oldalképek
Tartalom