Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

SZERDA, BW, JflNIÜS K. 3 Lódz vajdaság hete Csongrád megyében Hódmezővásárhely életével ismerkedtek a lengyel vendégek Gép, idő, szervezettség Enyeül Zoltán felvétele edénygyár matricázó futószalagja mellett a lengyel vendégek és kíséretük. A több nap óta Csongrád megyében tartózkodó lengyel küldöttség — amely a test­véri Lódz vajdaságból érke­zett, Román Malinowski lód­zi vajda vezetésével —, ked­den • Hódmezővásárhelyre lá­togatott. Elkísérte a delegá­ciót dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és dr. Perjési László, a Csong­rád megyei tanács elnöke. A vendégeket a városi partbízottság épületében Tö­rök József első titkár és dr. Csatordai Antal, a városi ta­nács általános elnökhelyette­se fogadta. Hódmezővásár­hely politikai, gazdasági és kulturális életéről Török Jó­zsef tájékoztatta a lódzi vaj­daság küldötteit. Ezután baráti eszmecseré­re került sor. A vendégeket különösen érdekelte az ipari fejlődés gyors üteme, amely­nek eredményeként olyan nagyvállalatok alakultak ki, mint a HÖD1KÖT. a HÖD­GÉP és különösen az Alföldi Porcelángyár. A nagyüzemi mezőgazdaság eredményei közül elsősorban a kenyér­gabona. a kukorica termés­átlaga és az állattenyésztés új módszerei kötötték le a lódzi párt- és állami vezetők figyelmét. A város kulturális életével kapcsolatban a vá­sárhelyi párt- és állami szer­vek szervező és nevelő mun­kája késztette újabb és újabb kérdésre a vendége­ket. A képző- és iparművé­szek támogatása, különösen a mütermes lakások építése és a müvészház volt e témá­nál az érdeklődés közép­pontjában is. A vendégek kérésére megtekintették a Kertvárosban épült kis mű­vésztelepet, s nagy elisme­réssel szóltak arról a támo­gatásról, amelyet a festő- és szobrászművészek élvezhet­nek Hódmezővásárhelyen. A lódzi delegáció és kísé­rete a délelőtti órákban fel­kereste az Alföldi Porcelán­gyárat. Itt a vendégeket Gál István főmérnök és Far­kas Béla, az üzemi pártszer­vezet titkárának helyettese fogadták, tájékoztatták és kalauzolták a gyárban. A néhány éves múltra vissza­tekintő gyártelep az itt dol­gozók munkája, a szaniter­aru-, az edény- és a csem­pegyarban latattak mély be­nyomást tettek a delegáció tagjaira. Az üzemlátogatás közben elsősorban Jan Debowski, a LEMP Lódz vajdasági bi­zottságának titkára és Euge­niusz Kraj, a LEMP Pabia­nice városi bizottságának el­ső titkára érdeklődtek a pártszervezetek gazdaság­szervező tevékenységéről. A szép és tetszetős.termé­keket látva elmondotta Ed­mond Tulkó, a Glos Robot­niczy című napilap főszer­kesztő-nelyettese, hogy az Alföldi Porcelángyár emblé­májával ellátott termékeket a lódzi áruházakban is lehet vásárolni. A gyár főmérnöke pontos számadatokkal szol­gált: 1500 tonna egészség­ügyi porcelánárut szállíta­nak a Lengyel Népköztársa­ságba. — Nagyon lenyűgözött bennünket Magyarország, Csongrád megye új, modern porcelángyára — mondotta Román Malinowski. A Hódmezővásárhelyi Ál­lami Gazdaság volt a látoga­tási program következő állo­mása. A gazdaság központ­jában Csehó Péter igazgató, Szccsényi Lajos igazgató­helyettes és Benczúr Gyula részlegvezető fogadták a vendégeket. Elmondották, hogy gazdaságuk az elsők közöt alakult meg, végigiár­ta a fejlődés állomásait, és az évek során vált jövedel­mező, fejlett mezőgazdasági nagyüzemmé. A közel 10 ezer 500 hektáros gazdaság vezetői szép termelési ered­ményekről számolhattak be. Megragadta a vendégek fi­gyelmét, hogy búzából több mint 40 mázsát takarítottak be az elmúlt évben hektá­ronként. A cukorrépaföldek is közel 500 mázsát adtak hektáronként. A gazdaság dolgozóinak üdülési lehetőségéről érdek­lődött Waldemar Popiolek, a radomskói járási hivatal el­nöke. Mikor meghallották, hogy a gazdaság saját üdü­lővel rendelkezik Balaton­csopakon, hozzáfűzték, hogy az üzemi dolgozókkal azonos lehetőségeik vannak a gaz­daság dolgozóinak is. A lengyel vendégeknek alkalmuk volt megtekinteni az idén is jó termést ígérő földeket A délutáni órákat ismét Szegeden töltötték a delegá­ció tagjai, majd az esti órákban Budapestre utaztak. Ma a magyar főváros neve­zetességeivel ismerkednek. Nagy sikerű d ivatbemutató A kormány 1972-ben ho­zott határozatot a kapacitás­kihasználás növeléséről, el­sősorban is a korszerű, nagy értékű gépek működtetésé­nek javításáról. Legutóbbi ülésén — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek jelentését tárgyalva — már a kezdeti tapasztalato­kat összegezhette, s bár ezek elbizakodottságra nem adnak okot, kedvező változások első jeleiről mindenképpen ta­núskodnak. * A hatékonyabb gazdálko­dás lényeges eleméről van szó, hiszen a népgazdaság szocialista szektora negyed­évente 8—11 milliárd forint értékben vásárol bel- és kül­földről gépeket, berendezése­ket. A befektetett pénznek kamatoznia kell, azaz a gép teljesítőképessége, s a gép valóságos teljesítménye mi­nél közelebb legyen egymás­hoz. Van erre lehetőség. Mint a most tárgyalt jelen­tést megelőző vizsgálat bizo­nyította, átgondolt szervezési intézkedésekkel a nagy ter­melékenységű, korszerű gé­pek, berendezések kihasz­náltságát például a híradás­és vákuumtechnikai ipar­ban, a textilipar néhány ágá­ban 20—25 százalékkal ja­vították egy esztendő alatt. Ugyanakkor sok területen még mindig jelentős az el­térés — nemcsak az ipar­ban, hanem az építőiparban is — a gépek lehetséges és tényleges működtetési ide­je között. Tavaly október végén, a háromnapos országos üzem­és munkaszervezési tapasz­talatcserén dr. Timár Má­tyás, a kormány elnökhelyet­tese — a sokszor emlegetett munkaerőhiánnyal kapcso­latban — erőteljesen figyel­meztetett arra, hogy hatal­mas tartalékok rejlenek a korszerű eszközök jobb hasz­nosításában, de ehhez a szer­vezéssel kell megteremteni a feltételeket. A KNEB elnöké­nek a kormány elé terjesz­tett jelentése most szintén azt hangsúlyozta, hogy a vállalati üzem- és munka­szervezési tevékenység meg­ítélésénél az eddigieknél fo­kozottabban szükséges mér­legelni az ésszerű kapacitás­kihasználást, illetve az an­nak érdekében tett intézke­déseket. Indokoltan ösztökéli a kor­mány e határozatával is a vállalatokat, hiszen például a gépiparban 1,33 az átlagos műszakszám, s valamivel jobb, de nem sokkal, a kor­szerű, nagy értékű, terme­lékeny berendezéseké. A gépipar azért említésre ér­demes eset, mert itt — a Kohó- és Gépipari Minisz­térium kezdeményezte pá­lyázat keretében, mely bér­kedvezményeket nyújtott a legfontosabb termelőberende­zések kihasználtságát javító vállalatoknak — tények ta­núskodnak a lehetőségekről. Több gépipari nagyüzem ugyanis 80—120 millió fo­rintos terven felüli terme­lést ért el, pedig „csak" any­nyit csinált, hogy a korábbi­nál jobban hasznosította kor­szerű eszközeit. Amihez per­sze szervezni kellett. Átcso­portosítani, egyenletesebbé tenni az anyagellátást, bér­ben, pótlékban vonzóbbá a három műszakot... Meg­érte? De még mennyire! * Sajnos, nem ritkán lehe­tünk tanúi annak, hogy a vállalatok még veszni hagy­ják az ilyen forrásokat. Ta­valy — egyetlen mozzanatot kiemelve — 1,5 milliárd fo­rint hitellehetőség szolgálta a szocialista gépimportot; 600 milliót vettek csak igény­be a termelők. Folytathatjuk azzal, hogy sűrűn ugyan megvásárolják bel- vagy kül­földről a korszerű gépet, de „elfelejtik" a kiegészítő be­rendezéseket, az előírt anyag biztosítását, s a következ­mény akadozó termelés, ala­csony gépkihasználtság, a ki­adott összeg lassú megtérülé­se. S az sem ritka, hogy minden együtt van, pusztán a képzett munkás hiányzik. A népgazdaságunkban használt gépek, gépi beren­dezések 9.5 százaléka elavult, amortizálódott. E tény min­dennél beszédesebben tanús­kodik amellett, hogy nagy szükség van a korszerű esz­közök képességeinek jobb hasznosítására. Ennek alap­ja — mint a kormány ha­tározata rámutatott — a fo­kozódó szervezettség. Célja, értelme pedig az, hogy a tár­sadalom befektetett javainak ez az értékes része is úgy kamatozzék, hogy kisebb és nagyobb közösség egyaránt megkapja a maga részét, hasznát. „Elnémított" vasúti biztosító berendezések Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében divatbemu­tatót és esztrádműsort ren­deztek kedden délután és este Lódz vajdaság hete ke­retében. A Lódzi Ruhaipari Tröszt és a TELIMEN A Divatház bemutatója az 1975-ös év lengyel női és férfidivatjáról adott képet. - A trösztnek összesen 45 gyára van Len­gyelországban, az összterme­lés 45 százalékát exportál­ják. A szegedi divatbemuta­tó egyik célja a kapcsolatok megteremtése, illetve bővíté­se, a város és az ország könnyűipari üzemeivel. A divatbemutatón látott női konfekciót a tröszt két lódzi gyáregységéb ni készí­tették. Szinte valamennyi a harmincas évek divatját idézi. A bokáig érő vagy midi női ruhák közül a leg­szebbek a romantikus vonal­vezetésű, sok fodros, bő szoknyák, blúzzal, kabátká­val és a könnyű, apró min­tás nyári ruhák. A férfiak divatját a sportos jellegű öl­tönyök, átmeneti kabátok és a klasszikus vonalú, korsze­rű anyagokból készült öltö­nyök képviselték, krakkói, wroclawi és bytomi üzemek termékei. A nagy sikerű divatbemu­tatót zenés műsorral kötöt­ték egybe, a lódzi esztrádze­nekar és szólistái — a len­gyel könnyűzene hírnevéhez méltó színvonalon — a Lód­zi virágok című összeállítást mutatták be. (Tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgatósága évente jelentős összeget áldoz a vasútvonalak korszerűsíté­sére. A vasúti pálya és az állomások felújításán túl a felhasznált összeé egy részét — tavaly 20 millió forintot — a 'vonatok közlekedését szabályozó biztosítóberende­zések fejlesztésére, újak építésére fordítják. A vasútigazgató6ág terüle­tén egyre több vonalon ta­lálkozhatunk automata tér­közbiztosító berendezésekkel és azokat kiegészítő fényso­rompókkal. A Budapest— Szeged vasútvonalon is már ilyen korszerű berendezések szolgálják a biztonságos köz­lekedést. Felszerelésükkel le­hetővé vált, hogy két állo­más között — a kialakított szakaszokban, vasúti nyelven térközökben — egyszerre több vonat is kövesse egy­mást. A vonatok közlekedé­sét két állomás között tér­közjelzők szabályozzák, zöld, sárga és vörös fényekkel. A technika fejlesztése, az új berendezések üzemelteté­se csak akkor eredményes, ha azokat a rendeltetéssze­rűen lehet használni. Az el­múlt hetekben azonban olyan események játszódtak le, me­lyek mellett szó nélkül el­menni nem lehet. Ittas egyé­nek a berendezéseket meg­rongálták, s ezzel nemcsak jelentős anyagi károkat okoz­tak, hanem a forgalom biz­tonságát, a vonaton utazók életét, testi épségét is ve­szélyeztették. A közelmúltban Petőfi­szállás—Csengele állomások között a nyilt pályán lévő térközjelzőre egy ittas sze­mély felmászott, a zöld, sár­Sa és vörös színű fényt ki­vezérlő kábeleket elvágta. A pótvörös fény kábeljét nem rongálta meg. így a jelző a vonatok vezetőit már mesz­sziről figyelmeztette a rend­ellenességre. Egy héttel később szintén ittas egyén Csengele—Kiste­lek állomások között három térközjelzőt megrongált úgy. hogy a jelzőhöz csatlakozó összes kábelt elvágta és lám­páinak izzóit is összetörte. Ezzel még nem elégedett meg. A sötét térközjelző felé közeledő személyvonatot megvárta, s amikor az az előírásnak megfelelően a használhatatlanná tett jelző­nél megállt, a vonat utolsó kocsiján elhelyezett, vonat végét jelző vörös fényű zár­lámpát is leemelte és elvitte. Vasúti utasítások, előírások részletesen rendelkeznek ar­ra vonatkozóan, hogy mit kell tenni, ha a jelző nem működik. A legpontosabban szabályozott munkába is hi­ba csúszhat, a gépeket irá­nyító emberi agy is kihagy­hat egy pillanatra, s akkor elkerülhetetlen a katasztrófa. Szerencsére mindkét esetben a vonatok személyzete pon­tos és figyelmes szolgálatá­val elhárította a veszélyt. Ügy hisszük, nem szüksé­ges magyarázni, mi követ­kezhetett volna be, ha a nyilt vonalon megálló vona­tot — jelen esetben személy­vonatot — a következő vonat utóiéri, vagy ha a vonatsze­mélyzet nem veszi észre a megrongált jelzőket. A vasutasok jól tudják, hogy a vonaton utazók biz­tonságáért felelősséggel tar­toznak. Ezért is elgondolkoz­tató, hogy egyes emberek megfeledkezve önmagukról, mások életét ilyen könnyen veszélyeztetik. Nem rajtuk, hanem a vasutasokon múlott, hogy a tragédia most nem következett be. A MAV több alkalommal felhívással fordult az utazó közönséghez, hogy leplezzék le a vasúti kocsik és a be­rendezések rongálóit. Eddig főleg kocsi-rongálások tör­téntek, az utóbbi időben azonban már többször került sor jelzőkre és fénysorom­pókra is. Ilyen körülmények között társadalmi összefo­gásra van szükség, hogy a veszélyt megelőzzük. Ezért kéri a Vasútigazgató­ság újból az utazóközönség segítségét a rongálok meg­fékezésére — mindannyiunk érdekében. Gellért József Holnap: • > Összeül a városi tanács Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a végrehajtó bizottság holnapra, csütörtökre hívta össze Szeged megyei város tanácsát. A tanács holnapi, soron következő ülésén megvitatja a város könyvtár-ellátottságáról összeállított anvagot. szakigazgatási szerveinek tevékenységét, s rende­letet alkot majd a szolgáltató üzletek nyitvalartasáról és a közterületek használatáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom