Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

SZERDA, BW, JflNIÜS K. 3 Lódz vajdaság hete Csongrád megyében Hódmezővásárhely életével ismerkedtek a lengyel vendégek Gép, idő, szervezettség Enyeül Zoltán felvétele edénygyár matricázó futószalagja mellett a lengyel vendégek és kíséretük. A több nap óta Csongrád megyében tartózkodó lengyel küldöttség — amely a testvéri Lódz vajdaságból érkezett, Román Malinowski lódzi vajda vezetésével —, kedden • Hódmezővásárhelyre látogatott. Elkísérte a delegációt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. A vendégeket a városi partbízottság épületében Török József első titkár és dr. Csatordai Antal, a városi tanács általános elnökhelyettese fogadta. Hódmezővásárhely politikai, gazdasági és kulturális életéről Török József tájékoztatta a lódzi vajdaság küldötteit. Ezután baráti eszmecserére került sor. A vendégeket különösen érdekelte az ipari fejlődés gyors üteme, amelynek eredményeként olyan nagyvállalatok alakultak ki, mint a HÖD1KÖT. a HÖDGÉP és különösen az Alföldi Porcelángyár. A nagyüzemi mezőgazdaság eredményei közül elsősorban a kenyérgabona. a kukorica termésátlaga és az állattenyésztés új módszerei kötötték le a lódzi párt- és állami vezetők figyelmét. A város kulturális életével kapcsolatban a vásárhelyi párt- és állami szervek szervező és nevelő munkája késztette újabb és újabb kérdésre a vendégeket. A képző- és iparművészek támogatása, különösen a mütermes lakások építése és a müvészház volt e témánál az érdeklődés középpontjában is. A vendégek kérésére megtekintették a Kertvárosban épült kis művésztelepet, s nagy elismeréssel szóltak arról a támogatásról, amelyet a festő- és szobrászművészek élvezhetnek Hódmezővásárhelyen. A lódzi delegáció és kísérete a délelőtti órákban felkereste az Alföldi Porcelángyárat. Itt a vendégeket Gál István főmérnök és Farkas Béla, az üzemi pártszervezet titkárának helyettese fogadták, tájékoztatták és kalauzolták a gyárban. A néhány éves múltra visszatekintő gyártelep az itt dolgozók munkája, a szaniteraru-, az edény- és a csempegyarban latattak mély benyomást tettek a delegáció tagjaira. Az üzemlátogatás közben elsősorban Jan Debowski, a LEMP Lódz vajdasági bizottságának titkára és Eugeniusz Kraj, a LEMP Pabianice városi bizottságának első titkára érdeklődtek a pártszervezetek gazdaságszervező tevékenységéről. A szép és tetszetős.termékeket látva elmondotta Edmond Tulkó, a Glos Robotniczy című napilap főszerkesztő-nelyettese, hogy az Alföldi Porcelángyár emblémájával ellátott termékeket a lódzi áruházakban is lehet vásárolni. A gyár főmérnöke pontos számadatokkal szolgált: 1500 tonna egészségügyi porcelánárut szállítanak a Lengyel Népköztársaságba. — Nagyon lenyűgözött bennünket Magyarország, Csongrád megye új, modern porcelángyára — mondotta Román Malinowski. A Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság volt a látogatási program következő állomása. A gazdaság központjában Csehó Péter igazgató, Szccsényi Lajos igazgatóhelyettes és Benczúr Gyula részlegvezető fogadták a vendégeket. Elmondották, hogy gazdaságuk az elsők közöt alakult meg, végigiárta a fejlődés állomásait, és az évek során vált jövedelmező, fejlett mezőgazdasági nagyüzemmé. A közel 10 ezer 500 hektáros gazdaság vezetői szép termelési eredményekről számolhattak be. Megragadta a vendégek figyelmét, hogy búzából több mint 40 mázsát takarítottak be az elmúlt évben hektáronként. A cukorrépaföldek is közel 500 mázsát adtak hektáronként. A gazdaság dolgozóinak üdülési lehetőségéről érdeklődött Waldemar Popiolek, a radomskói járási hivatal elnöke. Mikor meghallották, hogy a gazdaság saját üdülővel rendelkezik Balatoncsopakon, hozzáfűzték, hogy az üzemi dolgozókkal azonos lehetőségeik vannak a gazdaság dolgozóinak is. A lengyel vendégeknek alkalmuk volt megtekinteni az idén is jó termést ígérő földeket A délutáni órákat ismét Szegeden töltötték a delegáció tagjai, majd az esti órákban Budapestre utaztak. Ma a magyar főváros nevezetességeivel ismerkednek. Nagy sikerű d ivatbemutató A kormány 1972-ben hozott határozatot a kapacitáskihasználás növeléséről, elsősorban is a korszerű, nagy értékű gépek működtetésének javításáról. Legutóbbi ülésén — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését tárgyalva — már a kezdeti tapasztalatokat összegezhette, s bár ezek elbizakodottságra nem adnak okot, kedvező változások első jeleiről mindenképpen tanúskodnak. * A hatékonyabb gazdálkodás lényeges eleméről van szó, hiszen a népgazdaság szocialista szektora negyedévente 8—11 milliárd forint értékben vásárol bel- és külföldről gépeket, berendezéseket. A befektetett pénznek kamatoznia kell, azaz a gép teljesítőképessége, s a gép valóságos teljesítménye minél közelebb legyen egymáshoz. Van erre lehetőség. Mint a most tárgyalt jelentést megelőző vizsgálat bizonyította, átgondolt szervezési intézkedésekkel a nagy termelékenységű, korszerű gépek, berendezések kihasználtságát például a híradásés vákuumtechnikai iparban, a textilipar néhány ágában 20—25 százalékkal javították egy esztendő alatt. Ugyanakkor sok területen még mindig jelentős az eltérés — nemcsak az iparban, hanem az építőiparban is — a gépek lehetséges és tényleges működtetési ideje között. Tavaly október végén, a háromnapos országos üzemés munkaszervezési tapasztalatcserén dr. Timár Mátyás, a kormány elnökhelyettese — a sokszor emlegetett munkaerőhiánnyal kapcsolatban — erőteljesen figyelmeztetett arra, hogy hatalmas tartalékok rejlenek a korszerű eszközök jobb hasznosításában, de ehhez a szervezéssel kell megteremteni a feltételeket. A KNEB elnökének a kormány elé terjesztett jelentése most szintén azt hangsúlyozta, hogy a vállalati üzem- és munkaszervezési tevékenység megítélésénél az eddigieknél fokozottabban szükséges mérlegelni az ésszerű kapacitáskihasználást, illetve az annak érdekében tett intézkedéseket. Indokoltan ösztökéli a kormány e határozatával is a vállalatokat, hiszen például a gépiparban 1,33 az átlagos műszakszám, s valamivel jobb, de nem sokkal, a korszerű, nagy értékű, termelékeny berendezéseké. A gépipar azért említésre érdemes eset, mert itt — a Kohó- és Gépipari Minisztérium kezdeményezte pályázat keretében, mely bérkedvezményeket nyújtott a legfontosabb termelőberendezések kihasználtságát javító vállalatoknak — tények tanúskodnak a lehetőségekről. Több gépipari nagyüzem ugyanis 80—120 millió forintos terven felüli termelést ért el, pedig „csak" anynyit csinált, hogy a korábbinál jobban hasznosította korszerű eszközeit. Amihez persze szervezni kellett. Átcsoportosítani, egyenletesebbé tenni az anyagellátást, bérben, pótlékban vonzóbbá a három műszakot... Megérte? De még mennyire! * Sajnos, nem ritkán lehetünk tanúi annak, hogy a vállalatok még veszni hagyják az ilyen forrásokat. Tavaly — egyetlen mozzanatot kiemelve — 1,5 milliárd forint hitellehetőség szolgálta a szocialista gépimportot; 600 milliót vettek csak igénybe a termelők. Folytathatjuk azzal, hogy sűrűn ugyan megvásárolják bel- vagy külföldről a korszerű gépet, de „elfelejtik" a kiegészítő berendezéseket, az előírt anyag biztosítását, s a következmény akadozó termelés, alacsony gépkihasználtság, a kiadott összeg lassú megtérülése. S az sem ritka, hogy minden együtt van, pusztán a képzett munkás hiányzik. A népgazdaságunkban használt gépek, gépi berendezések 9.5 százaléka elavult, amortizálódott. E tény mindennél beszédesebben tanúskodik amellett, hogy nagy szükség van a korszerű eszközök képességeinek jobb hasznosítására. Ennek alapja — mint a kormány határozata rámutatott — a fokozódó szervezettség. Célja, értelme pedig az, hogy a társadalom befektetett javainak ez az értékes része is úgy kamatozzék, hogy kisebb és nagyobb közösség egyaránt megkapja a maga részét, hasznát. „Elnémított" vasúti biztosító berendezések Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében divatbemutatót és esztrádműsort rendeztek kedden délután és este Lódz vajdaság hete keretében. A Lódzi Ruhaipari Tröszt és a TELIMEN A Divatház bemutatója az 1975-ös év lengyel női és férfidivatjáról adott képet. - A trösztnek összesen 45 gyára van Lengyelországban, az össztermelés 45 százalékát exportálják. A szegedi divatbemutató egyik célja a kapcsolatok megteremtése, illetve bővítése, a város és az ország könnyűipari üzemeivel. A divatbemutatón látott női konfekciót a tröszt két lódzi gyáregységéb ni készítették. Szinte valamennyi a harmincas évek divatját idézi. A bokáig érő vagy midi női ruhák közül a legszebbek a romantikus vonalvezetésű, sok fodros, bő szoknyák, blúzzal, kabátkával és a könnyű, apró mintás nyári ruhák. A férfiak divatját a sportos jellegű öltönyök, átmeneti kabátok és a klasszikus vonalú, korszerű anyagokból készült öltönyök képviselték, krakkói, wroclawi és bytomi üzemek termékei. A nagy sikerű divatbemutatót zenés műsorral kötötték egybe, a lódzi esztrádzenekar és szólistái — a lengyel könnyűzene hírnevéhez méltó színvonalon — a Lódzi virágok című összeállítást mutatták be. (Tudósítónktól) A MÁV Szegedi Igazgatósága évente jelentős összeget áldoz a vasútvonalak korszerűsítésére. A vasúti pálya és az állomások felújításán túl a felhasznált összeé egy részét — tavaly 20 millió forintot — a 'vonatok közlekedését szabályozó biztosítóberendezések fejlesztésére, újak építésére fordítják. A vasútigazgató6ág területén egyre több vonalon találkozhatunk automata térközbiztosító berendezésekkel és azokat kiegészítő fénysorompókkal. A Budapest— Szeged vasútvonalon is már ilyen korszerű berendezések szolgálják a biztonságos közlekedést. Felszerelésükkel lehetővé vált, hogy két állomás között — a kialakított szakaszokban, vasúti nyelven térközökben — egyszerre több vonat is kövesse egymást. A vonatok közlekedését két állomás között térközjelzők szabályozzák, zöld, sárga és vörös fényekkel. A technika fejlesztése, az új berendezések üzemeltetése csak akkor eredményes, ha azokat a rendeltetésszerűen lehet használni. Az elmúlt hetekben azonban olyan események játszódtak le, melyek mellett szó nélkül elmenni nem lehet. Ittas egyének a berendezéseket megrongálták, s ezzel nemcsak jelentős anyagi károkat okoztak, hanem a forgalom biztonságát, a vonaton utazók életét, testi épségét is veszélyeztették. A közelmúltban Petőfiszállás—Csengele állomások között a nyilt pályán lévő térközjelzőre egy ittas személy felmászott, a zöld, sárSa és vörös színű fényt kivezérlő kábeleket elvágta. A pótvörös fény kábeljét nem rongálta meg. így a jelző a vonatok vezetőit már meszsziről figyelmeztette a rendellenességre. Egy héttel később szintén ittas egyén Csengele—Kistelek állomások között három térközjelzőt megrongált úgy. hogy a jelzőhöz csatlakozó összes kábelt elvágta és lámpáinak izzóit is összetörte. Ezzel még nem elégedett meg. A sötét térközjelző felé közeledő személyvonatot megvárta, s amikor az az előírásnak megfelelően a használhatatlanná tett jelzőnél megállt, a vonat utolsó kocsiján elhelyezett, vonat végét jelző vörös fényű zárlámpát is leemelte és elvitte. Vasúti utasítások, előírások részletesen rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni, ha a jelző nem működik. A legpontosabban szabályozott munkába is hiba csúszhat, a gépeket irányító emberi agy is kihagyhat egy pillanatra, s akkor elkerülhetetlen a katasztrófa. Szerencsére mindkét esetben a vonatok személyzete pontos és figyelmes szolgálatával elhárította a veszélyt. Ügy hisszük, nem szükséges magyarázni, mi következhetett volna be, ha a nyilt vonalon megálló vonatot — jelen esetben személyvonatot — a következő vonat utóiéri, vagy ha a vonatszemélyzet nem veszi észre a megrongált jelzőket. A vasutasok jól tudják, hogy a vonaton utazók biztonságáért felelősséggel tartoznak. Ezért is elgondolkoztató, hogy egyes emberek megfeledkezve önmagukról, mások életét ilyen könnyen veszélyeztetik. Nem rajtuk, hanem a vasutasokon múlott, hogy a tragédia most nem következett be. A MAV több alkalommal felhívással fordult az utazó közönséghez, hogy leplezzék le a vasúti kocsik és a berendezések rongálóit. Eddig főleg kocsi-rongálások történtek, az utóbbi időben azonban már többször került sor jelzőkre és fénysorompókra is. Ilyen körülmények között társadalmi összefogásra van szükség, hogy a veszélyt megelőzzük. Ezért kéri a Vasútigazgatóság újból az utazóközönség segítségét a rongálok megfékezésére — mindannyiunk érdekében. Gellért József Holnap: • > Összeül a városi tanács Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a végrehajtó bizottság holnapra, csütörtökre hívta össze Szeged megyei város tanácsát. A tanács holnapi, soron következő ülésén megvitatja a város könyvtár-ellátottságáról összeállított anvagot. szakigazgatási szerveinek tevékenységét, s rendeletet alkot majd a szolgáltató üzletek nyitvalartasáról és a közterületek használatáról.