Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

CSÜTÖRTÖK, 7974. JÜNIUS «. 5 egyetemeken, főiskolákon Hazánk 35 felsőoktatási Intézményében, a nappali, az estj és a levelező tagozatokon 98 122 egyetemista, főiskolás kezdte meg az idei év végi vizsgáit. A nappali tagozatokon 61 és fél ezernél is többen, az estin több mint SOOO-en. a levelezőn pedig csaknem 28 és fél ezren adnak számot felkészültségükről. A vizsgák jelenlegi rendje alapján lehetőség nyílik arra, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz Igazítsák részletes előírásaikat. A hallgatók önállóan oszthatják be vizsga, idejüket, tervszerűen készülhetnek a számadásra. A csaknem százezer vizs. gázó diák között 23 699 az vtolsó éves, közülük 13 492en a nappali tagozaton végeznek. A nappal} tagozatokon 2100-nál is többen a tudományegyetemeken szerzik meg diplomájukat, a tanárképző főiskolákról több mint 1100-an, a tanítóképzőkből csaknem 750-en, az óvónőképzőkből pedig több mint 500-an mondanak búcsút a diákéletnek, s kezdik meg hivatásukat. A műszaki egyetemek nappali tagozatain az utolsóéves mérnökjelöltek száma 1900, az orvosegyetemeken pedig több mint 1300-an végeznek. A vizsgaidőszakkal párhuzamosan ezekben a napokban a végéhez közeledik a most végző egyetemisták, főiskolások elhelyezése. Az első gyorsmérleg szerint egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve általában az idén is jóval több állás várja a végzősöket, mint ahányan diplomáznak. Változatlanul jelentős a pedagó. gushiány. főként a vidéki általános iskolákban, és általában az óvodákban. Ugyancsak keresettek a reál. szakos tanárok is, de kedvező helyzetben választhatnak a lehetőségek közül a végzős mérnökök, közgazdászok, orvosok ls. Hozzáfogtak az egyetemek és a'főiskolák 1974—75. tanévi munkájának előkészítéséhez is. Az első évesek kiválasztása minden eddiginél nagyobb feladatot ró a szakemberekre csupán a nappali tagozatokra együttvéve 42 774-en kérték felvételüket, csaknem háromszor annyian, mint a felvehetők száma. (MTI) Októbertől: Országos folyóirat a Kincskereső Három év kevés ahhoz, általános iskolákba, könyvhogy az újszülöttből felnőtt tárakba, a rovatok is az ollegyen, mégis valami ilyes- vasók észrevételei, javaslatai ml történt a Kincskeresővel, miközben megmarad — a gyerekeknek. Röviden így jellemezhetjük a szegedi tanárképző főiskolán született, és gyorsan népszerűvé vált irodalmi, művészeti, kulturális folyóirat felnőtté vászerlnt változtak. Az Olvasó népért mozgalom bábáskodott a későbblekben is: nyíregyházi tanácskozásán már jó szívvel javasolhatta, legyen országos terjesztésű, hiszen a 10—14 éves gyerekek irodalmi-művészeti érlásának történetét. Pár hete deklődését, esztétikai ízlését, határozta el ugyanis az olvasási igényét fejleszteni MSZMP Központi Bizottsá- fontos kultúrpolitikai felgának agitációs és propa- adat. Valamennyi érdekelt gandu bizottsága: a Kincs- fórumon egyetértettek. A kereső lépjen elő országos megyei pártbizottság felkafórumra, októbertől 40 ezer rolta a Kincskereső szép példányban így működjön ügyét, hogy országos tertovább. A napokban jelent jesztésú és kitekintésű lemeg a „régi" utolsó, össze- gyen, így a Magyar Úttörők vont száma — legközelebb mér új minőségében keresi föl ifjú olvasóit. Az új minőség természetesen nem je lent profilváltozást, zatlanul a 10—14 Szövetségének lapja évente tízszer jelentkezik majd októbertől (a nyári szünet miatt összevonják a júniusi váltó- és a szeptemberi számokat). évesek A Csongrád megyei Lapkilopja lesz, egyedüli az or- adó Vállalat adja ki, a szágban, ahol több mint 40 Szegedi Nyomdában készül ezer iskolai osztályba járnak dekoratív, három színnyoilyen korú gyerekek. Jelen- mású fedőlappal, kétíves tőségét számunkra az adja terjedelemben, ára: 4 forint még, hogy az első vidéken, lesz. Szegeden, szerkesztett orszá- Nagyjából kialakult a gos folyóirat lesz. szerkesztőség. A főszerkeszAlig négy esztendeje az tő változatlanul Hegedűs Olvasó népért mozgalom András, a Juhász Gyula TaDarvas József vezette sze- nárképző Főiskola főigazgagedi tanácskozásán vitatták tója, helyettese Simái Mimeg, miként segíthetnék a hály, a helyi írócsoport tltmozgalmat a pedagóguskép- kára és egy további belső ző intézetek. Szóba került a munkatárs mellett négy-öt gyermekeknek szánt folyó- tiszteletdíjas rovatvezetőt irat. Miért éppen Szegeden? kérnek fel. A szerkesztőség A hagyományok miatt, az a átmeneti színhelye a Bartók Móra Ferenc, kinek írói Béla Művelődési Központ, munkássága elválaszthatat- Hegedűs András főszerlan a fiataloktól, s aki a ti- kesztő elmondta. az új zes években itt szerkesztett Kincskeresőt a régi tökélekét esztendeig ifjúsági la- tesített változatának képzepot, a Gyermekek világát, lik el. valahol leírja: „a magyar — A meglevőek mellett új gyermekirodalom bölcsője 'Kényeket is kell fakasztaSzegeden ringott". Hónapok- nunk' ízlés" és szemléletforkal a szegedi tanácskozás után a tanárképző főiskola, 1972-ben hozta létre a Kincskeresőt a mozgalom vezetőségének, az írószövetségnek, az úttörőszövetségnek, a Művelődésügyi Minisztériumnak és a Móra Kiadónak közreműködésével, gyermekkorukról. A példányszám utóbb három mányélményeikről és fél ezerre nőtt, a kísérleti jellegű folyóiratnak éven- ifjúsági u'odalom inspirálóié nyolc száma jutott el ta- j6vó szeretnénk tenni, kinárképző intézményekhez, építjük kapcsolatainkat a ^__szocialista országok ifjúsámáló tevékenységre vállalkozunk. Kétharmad részben szépirodalmi alkotásokat közlünk, a ma gyermekéhez szóló írásokat, népköltészeti alkotásokat, szocialista és haladó nyugati ifjúsági írók műveit, írók vallomásait ol vasklasszikusokat. A Kincskeresőt az Magos Gyula aktrajzai A női test évezredek óta egyik központi témája a képzőművészeteknek. Szobrászok faragták kőbe, öntötték bronzba, festők varázsolták vásznaikra, grafikusok örökítették meg rajzpapírjaikon a női test szépségeit. A termékenység, a harmónia, a szépség szimbóluma napjainkban is a női akt. Ezek az érzések és gondolatok telítik Magos Gyulának azokat a tollrajzait is, amelyeket a múvészklub júniusi kiállításán láthattunk. Több ezer: másfél évtizede készített vázKIÁLLÍTÁSI gos Gyulát, az erőteljes portrék alkotóját, paraszt- és munkásfigurák festői megjelatból, stúdiumból válogatta lenítőjét. Am rajzainak hol a művész a kiállított aktraj- légies, hol erőtől duzzadó, zokat. Feljegyzések ezek a hol büszke, hol lemondást női testről, minden vázlatlap sugalló aktjaiban, hol líraian egy-egy impresszió, művészi nyugodt, hol ideges vonalaimegfigyelés. A modellek tova- ban ott bujkál az az erő, tötúnő mozdulataiban a leg- mörség, lényeget kutató szenösibb képzőművészeti kifeje- vedély, mely mai festmézöeszközzel. a vonal segitsé- nyeinek jellemző sajátossága, gével keresi az állandóságot, Magos Gyula festőművész a maradandó szépséget. Rajz- sajtóházbeli rajzkiállítását tollának ívelő, rohanó, meg- kedden este nyitotta meg dr. torpanó vonalaival követi- Diós József, a Tömörkény keresi a test formáit, a moz- István gimnázium és művédulatok lényegét. szeti szakközépiskola igazgaÚj oldaláról ismerjük meg tója. ezen a kamaratárlatpn Mar '** (E. fc. gi irodalmi folyóiratainak szerkesztőségeivel, és oly módon szeretnénk közelebb kerülni olvasóinkhoz, hogy ankétokat, író-olvasó találkozókat is szervezünk. Keressük az ifjúság irodalmi nevelésének új formáit, eszközeit, s gondot fordítunk a folyóirat küllemére is, illusztrációival, fényképeivel, tipográfiájával az esztétikai nevelést akarjuk szolgálni. N. I. Tékozlás és takarékosság (6.) Mindenkire érvényes Soroljunk gyors egymásutánban kommentárt nem igénylő tényeket. Tavaly 3 millió tonna szenet, brikettet és kokszot importáltunk. Hétszázezer tonna olajat tőkés piacról, s 200 millió devizaforintért kőolajtermékeket. PVC-porból a hazai termelés 36,5 ezer tonna, a behozatal 20,4 ezer tonna volt. Cementből 3,4 illetve 1,3 , millió tonna. Júniusban még m°dern berendezést külföld szabály elő egymillió téglát. A korszerűben kettő. Persze, a berendezések drágábbak. Am, ha nincs ember? A tégla kell. Olcsóbb megvenni a ről, mint a téglát! Ámde, semmi értelme úgy megvásárolni a gépeket, az eljárásokat, hogy azokat Összekeverik az elavulttal, mert „csak ennyire volt pénz". Ez a drága ! Megbízhatatlanul működő szervezet, egyenetlen minőségű termék, növekvő önköltség a következménye. Kevés példa akad rá? Holott az érintettek úgy vélik: takarékoskodnak. /Rugalmas, a változó körülményekhez igazodó értelmezésre van Az atomerőmű beruházá- szükség. A villamosenerglasi költségei nagyobbak, mint ipar tavaly 1,4 százalékkal csak húsz éve lesz, hogy a világ első atomerőművét a szovjetunióbeli Obnyinszkban üzembe helyezték, de számítások szerint az ezredfordulóra a világ villamosenergia-termelésének felét már nukleáris erőművek szolgáltatják. Hazánkban épül a paksi atomerőmű... Indokolt költekezés a hagyományosé. Energiahordozó-ellátásuk ugyanakkor jóval olcsóbb, s ami szintén nem mellékes, nincs környezetszennyezés, holott ez a hagyományos erőműnél elkerülhetetlen. Mi tehát a takarékosabb megoldás? Egészen más területre átlépve. 1972-ben hozott határozatot a Minisztertanács a tehergépkocsik selejtezésére. 1973-ban tízezer rozzant jármú került a bontótelepre. Az üzemeltetési költ- tálhatják, hogy inkább ség ennek eredményeként 300 széntüzelésű erőművek mérsékelte az egy kWó energia fejlesztéséhez szükséges hőmennyiséget, s ez 50 ezer tonna fűtőolaj megtakarításával egyenlő. Idén a cél a 2,2 százalékos megtakarítás. A szénhidrogénnel fűtött erőműben a tüzelőanyag-költség egy kWó vlllamosenerglára számítva alig több, mint fele a szenet tüzelő erőművekénél. Ugyanakkor, mint idén is, a népgazdasági érdekek azt dtkI • kemlllió forinttal csökkent — rüljenek a bekapcsolási sorkevesebb üzemanyag, alkat- rend élére; ez veszteség a rész stb. —, s 250 ' millió vállalatnak, de megtakarítás forint értékű személygépko- 8 népgazdaságnak, csi-javítást végezhettek el fillérnyi beruházás nélkül, a fölszabadult szervizkapacitások segítségével. Érdemes lett volna bütykölni az öreg autókat? Nem a megoldás költsége, hanem a megoldás eredménye az, ami takarékosság vagy pazarlás mellett voksol. Kívánatos korlátok Az értelmezés dilemmái A hagyományo6 téglagyárakban 6—8 ember állított Vannak utasításokkal, rendelkezésekkel megoldható feladatok. Miféle utasítás érhetné viszont el, hogy a lakosság közműves vízellátásban részesülő csoportja — minden százból hatvan ember — a napi több, mint kétmillió köbméter ivóvíznek a 15—17 százalékát ne engedje elfolyni haszontalanul? Valamennyi csaphoz álljon egy ellenőr? Vagy inkább jobbik énünknek kell belátnia, hogy az olcsó víz nagyon is drága, mert hisz' a költséges beruházásokat az állam a közös pénztárból fedezi: Csak a mezőgazdaságban évente 800 millió forint kárt okoz a korrózió. Az országban tízmilliárdra rúg ez a summa! S ez csak a közvetlen kár, nincs benne a közvetett — pl. a korrodált cső törése miatti termelési hiány — veszteség. Vannak korszerű védőanyagok, készülnek korrózióálló acélötvözetek, hódít az alumínium, a műanyag. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felmérése szerint rövid Idő alatt egyharmadával mérsékelni lehetne a tízmilliárdos veszteséget. Ehhez kellenek központi ösztönzők, folytonosan keU pénz is- deo lega'ább annyira az, hogy a gyári művezető, a szövetkezei brigádvezető ne nézze, ne tűrje el, hogy hetekig, hónapokig az udvaron, a földek szélén áll a vaslemez, a félkészáru, a gép... A pazarlás elleni korlátok kívánatosak, de nagy hiba lenne úgy vélni: állítsa fel ezeket egytől-egylg az állam. Még e terjedelmes cikksorozat sem vállalkozhatott többre, mint esetek fölmutatására, jelzések fölvlllantására, összefüggések megjelölésére. Annak hangsúlyozására, hogy nem tőlünk független folyamat részesel vagyunk, hanem e folyamat alakítói, meghatározói. S ezért tékozlás vagy takarékosság sem megoldhatatlan dilemma, olyasmi, ami ellen, amiért nem áll módunkban cselekedni. Az első hely mindenben az emberé. Ahogy századunk nagy tudósa. Einstein fogalmazta: „Az emberrel és az ember sorsával való törődés legyen minden technikai fáradozás fő célja, a törődés a munka megszervezésének és a Javak elosztásának nagy, megoldatlan problémáival, — hogy elménk alkotásai áldást hozzanak, s ne átkot zúdítsanak az emberiségre." Mészáros Ottó (VÉGE.) Iró-olvasó találkozók, irodalmi est Az Idei ünnepi könyvhét táj főszerkesztő-helyettese szegedi eseménynaptárában mutatta be. Ma, csütörtökön több író-olvasó találkozó és délután fél 3-kor a Szegedi egy nagyszabású ünnepi iro- Konzervgyár kultúrtermében dalml est szerepel. Tegnap, Galgóczi Erzsébet és Üjhelyi június 5-én, szerdán délután János találkozik olvasóival, fél '3 órakor a Kenderfonó és ** í'fa* VÍrÓ°- Arnoldné o u x, • , futatja be az iro-olvasó taSzovőlpari Vállalat ujszegedi Jálkozó közönségének. gyárának kultúrtermében Ma, csütörtökön este 7 Tóth Béla József Attila-díjas órakor Szegeden, a Bartók írót Annus József, a Tisza- ®éla mdveb5dési központban ünnepi irodalmi estet renKét turné között Néhány napja érkezett haza tíznapos lengyelországi turnéjáról a magyar avantgard-dzsessz szegedi képviselője, a Vápi-egyúttes. A dzsessz- és beatmuzsikát egyaránt játszó zenekar — vezetője Vági László, tagjai: Király István, Móczán Péter, Varga János, Cserép István és Bánfalvi Szabolcs — tíz önálló koncertet adott. Felléptek Wroszlavban, Lubinban, számos bányászvárosban és -faluban. Sikerükre jellemző, hogy újabb lengyel meghívást kaptak a jövő évre. Elutazásuk előtt a televízió felvételt készített a szegedi gerpart ifjúsági =dzsesszegyúttes műsoráról, lépnek íeL melyet a Ki mit tud klub júniusi adásán láthatnak majd a nézők. Az Országos Filharmóniától az együttes megkapta a filharmóniai zenekar minősítést, ami azt jelenti, hogy a hivatásos együttesek között tartják számon őket, hazai és nemzetközi koncerteken léphetnek fel. Az együttes nyári programjában szerepel többek között egy nagyszabású szegedi koncert az újszeged! Vigadóban, majd jugoszláviai meghívásnak tesznek eleget. A kéthetes turné során Belgrádban és a jugoszláv tentáboraiban deznek. A könyvheti irodalmi est íróvendégel között köszönthetjük Galgóczi Erzsébetet, Kormos Istvánt, Lator Lászlót, Raffai Saroltát, Sánta Ferencet, Tóth Bélát és Újhelyi Jánost. Az írókat Kiss Ferenc irodalomtörténész mutatja be. Az ünnepi esten közreműködik Csernák Árpád, Déry Mária, Melis Gábor, Konter László és Szabó Mária, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint Román Zoltán (fuvola) és V. Szőnye Katalin (zongora). Holnap, pénteken délután fél 3-kor a Szegedi Textilművek kultúrtermében Kárász József író és Veress Miklós költő vesz részt író-olvasó találkozón. A találkozó vendégeit Simái Mihály költő, a Magyar írók Szövetsége dél-magyarországi területi csoportjának titkára mustja be. Közös határmenti településfejlesztés A magyar—csehszlovák határmenti vegyes bizottság nemrégiben indítványozta, hogy a határmenti ikervárosok egyeztessék rendezési terveiket. E program során elsőként Komárom és Komarno között valósítják meg az új Javaslatot. A Duna-parti Ikervárosok tanácsának vezetői, valamint a szlovák és a magyar Építési és Városfejlesztési Minisztérium a napokban közös szemlét tartottak Komáromban, Illetve Komarnóban, majc. írásba foglalták az együttműködési lehetőségeket. Elhatározták például, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást városuk fejlesztési és rendezési koncepciójáról. A tervezések során kölcsönösen tekintettel lesznek a városképre, a tájkép megfelelő kialakítására, a műemlékvédelemre, Együttesen törekednek a városok levegőjét rontó szennyező források megszüntetésére, hasonlóképpen gondoskodnak a folyók vizének védelméről. A vámkezelés gyorsítására a két várost összekötő hídnál űj határátkelő létesíttnényeket készítenek.