Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
4 SZOMBAT, 1914. JÜNIUS ). ünnepi könyvhéti könyvekről sorokkan Lenin: Magyarországról. Leninnek Magyarországra vonatkozó írásait, megállapításait foglalja össze a gyűjtemény: az 1848—1840-es magyar forradalomról, szabadságharcról és a dualizmus korszakának Magyarországáról tett megállapításait, az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásával, a munv kásosztály l»19 márciusáig vívott harcával kapcsolatos írásokat, majd a Magyar Tanácsköztársaság fennállása idején mondottakat, a magyar vezetőkhöz és munkásokhoz intézett üzeneteket. Azután Lenin levonja a Magyar Tanácsköztársaság történetének tanulságait, az utolsó rész pedig a fehérterror és az ellenforradalom elleni harc időszakához kapcsolódik. Marx és Engels: Magyarországról. Ez a kötet olyan szemelvényeket tartalmaz, amelyekbon Marx ós Engels hazánk múlt századi társadalmi és politikai helyzetének alakulásával, vezető személyiségeinek politikai tevékenységével, a magyarországi munkásmozgalommal foglalkozott. Ilyen válogatás most első ízben jelenik meg, és nagy jelentőségű, mind Marx és Engels szemléletének alaposabb megismerése, mind a magyar múlt tudományos megítélése tekintetében. Az eredeti szövegeken kívül a kötet előszava és jegyzet-apparátusa is ezt a célt szolgálja. Marx ós Engels 1848—1940-et éppúgy, mint emigrációba került vezetőinek további működését a nemzetközi politikával és a világ proletariátusának harcával összefüggésben szemlélte. Ez jellemző az Ausztria—Magyarország külés belpolitikájával és n magyarországi munkásmozgalommal foglalkozó fejezetekre is. Fülcp Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. A kiváló művészettörténész, esztéta, filozófus 1904 és 191!) között írott tanulmányait kapja kézhez az olvasó ebben a kötetben. Nemcsak a magyar ós európai képzőművészet, hanem korának valamennyi művészeti ága és szellemi-filozófiai áramlata izgatta, foglalkoztatta. Erről vallanak a rövid színikritikúk, ugyanúgy, mint a nagy Dante-tanulmány, a századelő haladó polgári szemléletéről kordokumentum-számba menően tanúskodó Nietzsche-elemzés és a magyar világirodalom nagyjairól szóló megemlékezések. Publicisztikai jellegű írásait, rövid kritikáit, a művészeti közélet eseményeire felfigyelő cikkeit a korszerű magyar művészetért, modern festészet kialakulásáért folytatott küzdelem fűzi egybe. Nagyobb terjedelmű műelemzéseinek középpontjában a tartalom és a művészi forma összefüggésének, viszonyának izgalmas kérdése áll. Ncmeskílrty István; Elfelejtett évtized. A könyv annak a tíz esztendőnek krónikája (1542—1552), mely a három részre szakadt ország fordulatokban gazdag eseményeiről, a tragikus közállapotokról értesít, levéltári anyagok és kortársi emlékiratok bőséges forrására támaszkodva. Ez alatt a magyar nemességnek módja lett volna kellően összefogni a török kiűzésére. Izgalmas zárófejezete ez a könyv a Krónika Dózsa György tetteiről, és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett krónikának. A cselekmény középpontjában szinte mindvégig a kor kivételes képességű pnltikuBának, (Martinuzzi (Fráter) Györgynek tevékenysége áll. Körkép '14. Boldizsár Iván: Az élet hercege. Bor Ambrus: Az életveszély szabatos leírása, Csaplár Vilmos: Történet a kaviccsá változott fiúról, Császár István: Az ember evvel a nagy sebével,' Cseres Tibor; Az áruló nyomában, Dóry Tibor; Kedves bópeer, Dobai Péter: Hétfők és konyhák, Galgóczi Erzsébet: Bizonyíték nincs, Gerelyes Endre: A mennyországba menetelő részegek, Karinthy Ferenc: Hosszú weekend, Kertész Ákos; Kasperek, K. Grandpierre Emil: A Black Panthers gitáregyüttes, Mándy Iván: Zsámboki mozija, Mesterházi Lajos: A szabadulás napja, Munkácsi Miklós: Betörők, Örkény István: Egyperces novellák, Rákosy Gergely: Merre van Montauk?, Simonffy András: Horgolmányok, Somogyi Tóth Sándor: Közeli csillagon nincs modell, Tatay Sándor: Kékvízű tó. Vészi Endre: Party. László Lajos: Uránbányászok. „Az ország valamennyi tájának embere, valamennyi társadalmi rétegének képviselője találkozott a Mecsek méhében húzódó vágatokban és egyesült a szikla és az akarat harcában. Ez a harc váló zenetudós: a szerkesztés idején elhunyt Szabolcsi Bence, valamint Űjfalussy József, Kroó György, Kovács János, Somfai László, Földes Imre, Kecskeméti István és Várnai Péter. — Az irodalmi „Miért szép" kötetekhez hasonlóan minden szerző maga választotta ki és a neki, valamint a tárgyalt anyagnak leginkább megfelelő fqrmában elemezte a kiszemelt zeneszerző valamelyik, hozzá közelálló művét. Németh László: Szerettem az igazságot I—II. Az Életmű-sorozat az író drámai munkáságát két kettős kötetbe gyűjtve adja közre, a drámák születésének időrendjében. A Szerettem az igazságot az 1955-ig írt drámákat foglalja, egybe. A gyűjteményt Németh László tanulmánya vezeti be, melyben nemcsak a műnek keletkezéstörténeteit írja meg, de színházi sorsukat is, ezért ez a tanulmány a legjobb kalauz az író drámai pályafutásához. Konsztantyin Fegyin; Vá. KNWk éa évek. i < gyin asszimilálta őket bányásszá, művének egyik legérdekenem a szürke ruha, a színes műanyag kobak. A hasonulás folyamatában az ösztön, a szemlélet, a szokás, az egyéniség is megkívánja a magáét, gyakran konfliktusok árán. Az egyén és a közösség formálódó kapcsolata volt a vezérfonal a kutatásaimban". Nobel-díjasok kislexikona. 1901-ben adták ki az első Nobel-díjakat, és napjainkig mintegy négyszáz díjat ítéltek oda tudományos felfedezésekért, irodalmi munkásságért, illetve politikai pályafutásért. Az lexikon ábécésorrendben mutatja be a svéd kitüntetés tulajdonosait, nemzetiségük, foglalkozásuk feltüntetése után közli, mely évben, miért, milyen indokkal kaptak Nobel-díjat, majd röviden összefoglalja életrajzukat, pályafutásukat, munkásságukat, illetve politikai pályafutásukat. A bevezető a díj történetével, az alapító életrajzával ismerteti meg az olvasót. Miért szép századunk zenéje? Mahlertől Kurtágig és Pendereckiig tizenhét kiemelkedő európai komponista műveit elemzi nyolc kiTóth Béla: sebb és legjellemzőbb darabja ez a regény, amely 192a— 24-ben íródott, és nemcsak a szerző korai korszakát jellemzi, hanem a szovjet irodalom bontakozó, formakereső szakaszát is. Szuggesztív megjelenítő erővel ábrázolja az első világháború alatti ós utáni Németországot és párhuzamosan — Oroszországot. A szemtanú hitelével megragadóan rajzolja a világrengető, kavargó eseményeket, éppúgy, mint a legapróbb, de mégis fontos részleteket. Puskin versei. Olvatag romantika, szerelem, holdvilág, fülemüle, bor, az antik költészet kecses nimfái, és gráciái, bacchánsnő! és faunjai a fiatal Puskin lírájának leggyakrabban használt kellékei. De a zord valóság szétfeszíti ezt a világot: a cári Oroszország félelmes képei, a sivár táj, a nyomorult nép — az iszonyú jelene, s a sóvárgott szabadság megéneklésével, a kor társadalmi, politikai harcainak, forrongó szellemének szenvedélyes átélésével és ábrázolásával teljesedik ki Puskin költészete. Gázelosztó központ Harkov közelében A sebelinói gázlelőhelyen hatalmas gázelosztó ós kompresszorállomás épül. A szovjet népgazdaság igényeinek megfelelően, innen történik az ország különböző részeiből érkező gáz elosztása, továbbítása. A Harkov közelében létesülő állomás egy részét, a glazunovi gázelosztót, melyen két kompresszorállomás is van, már átadták rendeltetésének. Ez lehetővé tette, hogy jelentős mértékben javítsák Ukrajna délnyugati részeinek és a Donyecmedencének a gázellátását, valamint fokozzák a nyugat-európai országokba irányuló gázszállításokat. A sebellnói fő kompresszorállomást most építik. Befejezése után Szibériából, i Volga környékéről, Közóp-Azsiából es az ország európai részének északkeleti területeiről ide érkező gázt az ország nyu» gati területeire és a nyugat-európai orszá» gok ellátását biztosító gázvezetékbe továbbítják. A sebei inój fő gázelosztó állomás építését 1974. második negyedévében fejezik be. DELTÜ-csereakcid Uj VB — új tévével A DELTA Kereskedelmi Vállalat imát tévé-csereakciót hirdet június 3-tól 15-ig Csongrád megye négy városában, Szegeden, Vásárhelyen, Szentesen és Makón. A lakosság, a tévénézők széles tábora, örömmel fogadta a hírt. hiszen az akció keretében kedvező feltételek mellett cserélhetik ki elavult, korszerűtlen készülékeiket. l\fi is volt a gyakorlat? vételárába.) Azokat a készülékeket, melyeknek a Bizományi Áruház Vállalatnál nincs értékük (az előzőekben felsoroltak), a csereakció ideje alatt a DELTA egységesen 600 forintért megvásárolja, illetve az áj készülékek árába beszámítja. Es melyek a feltételek? A DELTA Kereskedelmi Vállalat a csereakció keretében csak abban az esetben veszi meg az „értéktelen" Eddig a használt tévéké- készülékeket, illetve emeli szülékeket, melyek a Bizományi Áruház Vállalat listáján is szerepeltek, a BAV vette át, áraikat ő szabta meg. Ugyanakkor összeállították azoknak a készülékeknek a cikklistáját is, melyeknek nincs értékük, így azok megvásárlását mellőzték. Ilyen készülékek: a Kékes L, a Munkácsy, a Duna, a Carmen, a Tavasz, a Tisza, a Benczúr és a Budapest. A DELTA Kereskedelmi Vállalat az új csereakcióval azok részére is előnyt kíván biztosítani, akik „öreg" készülékeiket szeretnék modernebb, „többet tudó" televízióra kicserélni. S erre most lesz a legjobb lehetőségük I Mit kínál a DELTA a csereakció keretében? A BAV.listán szereplő tévékészülékek árainál — ha DELTA-szaküzletekben cserélik ki — 600 forinttal többet számítanak fel, mint a bizományi. (Például: ha a BAV-nál egy televíztót ezer forintra értékeltek, azt a DELTA-szaküzletekben 1600 forintért veszik át. illetve a csere alkalmával ennyit számítanak be, az új készülék meg 600 forinttal a BAV által megszabott árat. ha a vásárló négy televízió-típusból — Elektron 20, Elektron 24, Vénus, Gold Star — választ új készüléket. Ha nem az említett négy típusból vásáról, akkor a régi készüléket csak BAV-áron veszi át, illetve az értékteleneket egyáltalán nem. re kétéves garancia van (képcsőre isi), az üzletekben bonyolítják le az OTP-s vásárlásokat. sőt díjtalan házhozszállítást is szolgáltatnakAbban az esetben, ha a vásárló új készüléket vesz (csere nélkül), továbbra is érvényben van az 500 forintos ajándékutalvány, melyet a DELTA szaküzleteiben vásárolhatnak le. Cserekészülék esetén a 60o forinttal megemelt vételár az irányadó! A csereakciót mely szaküzletek bonyolítják? Szegeden: Kárász utca 14., Klauzál tér 2., Mikszáth Kálmán utca 5., Nagy Jenő utca 4.. szám alatti szaküzletek, A vásárlók kérdéseire válaszol a vevőszolgálat, Gutenberg utca 19., telefon: 11177, 12-175. Vásárhelyen: DELTA Rádió-, Tv-szaküzlet (Lenin utca !•). Szentesen: A csereakció keretében le- DELTA Rádió-, Tv-szaküzlet bonyolitott BAV.listán szereplő régi készülékek értékesítésénél alapvető feltétel, hogy üzemképes legyen a televízió, és nem lehet képcsőhibás. Képcsőhiba esetén (Kossuth utca 13.). Makón: DELTA Villamossági szaküzlet (Lenin tér 9—11.). Itt a lehetőség tehát, hogy a négy város lakossága kedvező feltételek mellett cseugyan átveszik a DELTA- rélhet. illetve vásárolhat tészaküzletek a készüléket, de vékészüléket a DELTA a képcső árával és a beszerelés költségével csökkentik annak értékét. Az értékteszaküzleteiben. S ha azt számítjuk, hogy még két hét és elkezdődik Münchenben a lennek nyilvánított készülé- labdarúgó világbajnokság — kéknél egy a fontos — alkatrészhiányos nem lehet! Mit ajánl a DELTA a vásárlóknak? Mielőtt beszállítják a készüléket, saját érdekükben előzetesen beszéljék meg a csere feltételeit, a lebo. nyolítás módját a szakárudákban. Egyébként az új VIDEOTON készülékeknem árt minél előbb bebiz. tosítani magunkat. Mert annál nagyobb bosszúság aligha van. mint amikor egy kitűnő mérkőzés közvetítésekor elromlik a televízió. De mindez megelőzhető, a DELTA Kereskedelmi Vállalat jóvoltából, a tévé-csereakció keretében. fx) SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 14. Hat hosszú esztendőkön át, 1861—66 között sivár betűtengereket szedtünk. Értekezéseket, észleleteket, rövid és részletes tudósításokat örökös tűzvészekről, vizekről, elemi csapásokról. Ezen időszakban 35 jótékonysági egyesület működött a városban a fafaragó és ácslegények egyesületétől a temetkezési és önsegélyző egyesületig bezárólag. De közötte aztán az állatvédők, a kéményseprők, lótenyésztők, vadászok, céllövészek, kaszinósok, olvasókörök, önkéntes tűzoltók és mások egyesületéi mind-mind működésben voltak. Még él a török után visszaállított utcakapitá De a betyárjárások, rablások és a nép közötti titkos bűnök, mint például a lányvósárlások a törököknek, mérgezési esetek és törvénytagadások, a napi hírekben állandóan terítéken vannak. — Vásárhelyen az utak javítására kirendelt kétszáz közmunkásból csak tíz személy jelenik meg. A szegedi faszínház műkedvelő gárdája pedig jobb reményekbe vetett hittel játszik hetenként kétszer a Duna árvízkárosuljainak javéra éppúgy, mint a kikindai éhínségesek hasznára. ínséges, száraz, terméketlen esztendők sorakoznak a mezőgazdálkodásra is. A bajokat fokozza, hogy a kormányzati rendszer ekzekucióval, katonasággal hajtatja be a törvénytelenül magas adókat, ami az uralkodóház örökös háborúzásaihoz szükségeltetik. Ilyen körülmények között fordul Deák Ferenc híres húsvéti cikkében Ferenc Józsefhez, hogy állitsa vissza az alkotmányt, akkor készek leszünk a törvényes úton támogatni a birodalom létét. Ennek hatására összeül az országgyűlés, de a várt megegyezés elmarad. A sorsfordulatot előidéző hírhedett Königgrátzi csatának kellett bekövetkeznie, hogy az uralkodó hajlandóságot mutasson zésre. A csata lefolyását a Szegedi Hírlap így adja olvasói kezébe: A KÖNIGGRATZI NAGV CSATA július 3-dikán 1866. A legnagyobb és legbefolyásosabb angol hírlap a „Times" két levelezőt tart a hadakozó ny i rendszer a közigazgatás kezében, s itt dob - 'elek táborail*^*1^™"^ szóval hirdetik az utasításokat. A lap terjedelmes ismertetésekkel tömi a hasábjait az olasz palotaépités nagyszerűségéről. A megye városairól a Vegyes, vagyis a pletysán volt s e történelmileg nevezetes nagy csatát egy Lipa közelében levő dombról nézte, következőleg írja le annak több jelentékeny jelenetét: Déli 12 óra tójban, midőn már több óra hoszka rovat közli a tudnivalókat. Öriási tisztújí- szat folyt a csata, Benedek parancsot adott, tási violenciákról, árvatári sikkasztásokról, kis hogy a tüzérség gazdálkodjék a tüzeléssel. Nétüzekről, nagy mulatozásokról szerzünk e rovat hány pillanattal ezután Holstein herceg paranrévén ismereteket. csot kapott, hogy a tért, melyen lovasságával vala harcba szállandó, vizsgálja meg. E közben jelentés érkezett, hogy jön az 5-lk porosz hadtest, Benedek erre azt felelte, hogy a helyet meg kell tartani, ha azonban lehetetlen volna, akkor a jobbszárny húzódjék lassan vissza. A csata ezen stadiumában a hangulat még hidegvérű, bizalomteljes volt. Egy porosz üteg egészen azon hely közelébe tüzelt, ahol a táborkar volt, de golyói a táborkar fejei fölött repültek el s nem messze fúródtak a földbe. Tizenkét óra 10 perckor Gabienz jelenté, hogy ágyú-töltényei nemsokára elfogynak s néhány üteget ls kért a tartalékból. A főparancsnok, ki hideg vérrel fújta a levegőbe égő szivarénak bodor fellegeit, azt felelte, hogy nincsenek nélkülözhető ütegei s azt kérdé, minek lövetett el Gablencz olyan sok töltényt. De néhány perc múlva mégis küldött három nyolc fontos üteget a tartalékból. „Most még ne, várjatok holnapig fiaimi" Nem sokára visszajött a táborkar, a harmadik hadtest előnyomulását látni. Ezen pillanatban minden fölségesen folyt. A 4-dik hadtest is előre nyomult, melyet a korán reggel megsebesült Festetics gróf helyett az alparancsnoka vezényleti, a második hadtest pedig épen készülődött a 4-ik támogatásához. Ekkor — mintegy délután 3 óra tájban — megegye- 'Benedeknek tudtára adatott, hogy háta mögött vannak a poroszok. (Cblumon keresztül jöttek, melynek megszállásáról osztrák részen megfeledkeztek.) E hírre Benedek szokott szilaj tüzességgel lovagolt sebes vágtatva a fenyegetett pont felé, a poroszokat elűzni. Kevesebb idő alatt, mint a míg ezen pár szót leírtam, Eszterházi már a földön hevert, a lovát lőtték ki alóla; Grünne megsebesíttetett, Henicksteínk báró alól is kilőtték szép angol kancáját és sok személy megsebesíttetett. Láttam — mond levelező — Eszterházit a mint egészen be volt szép arca sározva s lábai remegtek, midőn egy dragonyostól elvette a lovát s tovább nyargalt a táborkarral biztos fedezékbe. A csata ellőn veszítve! (Folytatjuk.)