Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

4 SZOMBAT, 1914. JÜNIUS ). ünnepi könyvhéti könyvekről sorokkan Lenin: Magyarországról. Leninnek Magyarországra vonatkozó írásait, megállapí­tásait foglalja össze a gyűj­temény: az 1848—1840-es magyar forradalomról, sza­badságharcról és a dualiz­mus korszakának Magyaror­szágáról tett megállapításait, az Osztrák—Magyar Monar­chia felbomlásával, a mun­v kásosztály l»19 márciusáig vívott harcával kapcsolatos írásokat, majd a Magyar Ta­nácsköztársaság fennállása idején mondottakat, a ma­gyar vezetőkhöz és munká­sokhoz intézett üzeneteket. Azután Lenin levonja a Ma­gyar Tanácsköztársaság tör­ténetének tanulságait, az utolsó rész pedig a fehér­terror és az ellenforradalom elleni harc időszakához kap­csolódik. Marx és Engels: Magyar­országról. Ez a kötet olyan szemelvényeket tartalmaz, amelyekbon Marx ós Engels hazánk múlt századi társa­dalmi és politikai helyzeté­nek alakulásával, vezető sze­mélyiségeinek politikai tevé­kenységével, a magyarorszá­gi munkásmozgalommal fog­lalkozott. Ilyen válogatás most első ízben jelenik meg, és nagy jelentőségű, mind Marx és Engels szemléleté­nek alaposabb megismerése, mind a magyar múlt tudo­mányos megítélése tekinteté­ben. Az eredeti szövegeken kívül a kötet előszava és jegyzet-apparátusa is ezt a célt szolgálja. Marx ós En­gels 1848—1940-et éppúgy, mint emigrációba került ve­zetőinek további működését a nemzetközi politikával és a világ proletariátusának harcával összefüggésben szemlélte. Ez jellemző az Ausztria—Magyarország kül­és belpolitikájával és n ma­gyarországi munkásmozga­lommal foglalkozó fejezetek­re is. Fülcp Lajos: A művészet forradalmától a nagy forra­dalomig. A kiváló művészet­történész, esztéta, filozófus 1904 és 191!) között írott ta­nulmányait kapja kézhez az olvasó ebben a kötetben. Nemcsak a magyar ós euró­pai képzőművészet, hanem korának valamennyi művé­szeti ága és szellemi-filozó­fiai áramlata izgatta, foglal­koztatta. Erről vallanak a rövid színikritikúk, ugyan­úgy, mint a nagy Dante-ta­nulmány, a századelő haladó polgári szemléletéről kordo­kumentum-számba menően tanúskodó Nietzsche-elemzés és a magyar világirodalom nagyjairól szóló megemléke­zések. Publicisztikai jellegű írásait, rövid kritikáit, a mű­vészeti közélet eseményeire felfigyelő cikkeit a korszerű magyar művészetért, modern festészet kialakulásáért foly­tatott küzdelem fűzi egybe. Nagyobb terjedelmű mű­elemzéseinek középpontjá­ban a tartalom és a művészi forma összefüggésének, vi­szonyának izgalmas kérdése áll. Ncmeskílrty István; Elfe­lejtett évtized. A könyv an­nak a tíz esztendőnek króni­kája (1542—1552), mely a három részre szakadt ország fordulatokban gazdag ese­ményeiről, a tragikus közál­lapotokról értesít, levéltári anyagok és kortársi emlék­iratok bőséges forrására tá­maszkodva. Ez alatt a ma­gyar nemességnek módja lett volna kellően összefogni a török kiűzésére. Izgalmas zá­rófejezete ez a könyv a Kró­nika Dózsa György tetteiről, és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett kró­nikának. A cselekmény kö­zéppontjában szinte mindvé­gig a kor kivételes képességű pnltikuBának, (Martinuzzi (Fráter) Györgynek tevé­kenysége áll. Körkép '14. Boldizsár Iván: Az élet hercege. Bor Ambrus: Az életveszély sza­batos leírása, Csaplár Vil­mos: Történet a kaviccsá változott fiúról, Császár Ist­ván: Az ember evvel a nagy sebével,' Cseres Tibor; Az áruló nyomában, Dóry Ti­bor; Kedves bópeer, Dobai Péter: Hétfők és konyhák, Galgóczi Erzsébet: Bizonyí­ték nincs, Gerelyes Endre: A mennyországba menetelő ré­szegek, Karinthy Ferenc: Hosszú weekend, Kertész Ákos; Kasperek, K. Grand­pierre Emil: A Black Pan­thers gitáregyüttes, Mándy Iván: Zsámboki mozija, Mes­terházi Lajos: A szabadulás napja, Munkácsi Miklós: Be­törők, Örkény István: Egy­perces novellák, Rákosy Ger­gely: Merre van Montauk?, Simonffy András: Horgolmá­nyok, Somogyi Tóth Sándor: Közeli csillagon nincs mo­dell, Tatay Sándor: Kékvízű tó. Vészi Endre: Party. László Lajos: Uránbányá­szok. „Az ország valamennyi tájának embere, valamennyi társadalmi rétegének képvi­selője találkozott a Mecsek méhében húzódó vágatokban és egyesült a szikla és az akarat harcában. Ez a harc váló zenetudós: a szerkesztés idején elhunyt Szabolcsi Bence, valamint Űjfalussy József, Kroó György, Kovács János, Somfai László, Földes Imre, Kecskeméti István és Várnai Péter. — Az irodal­mi „Miért szép" kötetekhez hasonlóan minden szerző maga választotta ki és a ne­ki, valamint a tárgyalt anyagnak leginkább megfe­lelő fqrmában elemezte a ki­szemelt zeneszerző valame­lyik, hozzá közelálló művét. Németh László: Szerettem az igazságot I—II. Az Élet­mű-sorozat az író drámai munkáságát két kettős kötet­be gyűjtve adja közre, a drá­mák születésének időrendjé­ben. A Szerettem az igazsá­got az 1955-ig írt drámákat foglalja, egybe. A gyűjte­ményt Németh László tanul­mánya vezeti be, melyben nemcsak a műnek keletke­zéstörténeteit írja meg, de színházi sorsukat is, ezért ez a tanulmány a legjobb ka­lauz az író drámai pálya­futásához. Konsztantyin Fegyin; Vá. KNWk éa évek. i < gyin asszimilálta őket bányásszá, művének egyik legérdeke­nem a szürke ruha, a színes műanyag kobak. A hasonu­lás folyamatában az ösztön, a szemlélet, a szokás, az egyéniség is megkívánja a magáét, gyakran konfliktu­sok árán. Az egyén és a kö­zösség formálódó kapcsolata volt a vezérfonal a kutatá­saimban". Nobel-díjasok kislexikona. 1901-ben adták ki az első Nobel-díjakat, és napjainkig mintegy négyszáz díjat ítél­tek oda tudományos felfede­zésekért, irodalmi munkássá­gért, illetve politikai pálya­futásért. Az lexikon ábécé­sorrendben mutatja be a svéd kitüntetés tulajdonosait, nemzetiségük, foglalkozásuk feltüntetése után közli, mely évben, miért, milyen indok­kal kaptak Nobel-díjat, majd röviden összefoglalja életraj­zukat, pályafutásukat, mun­kásságukat, illetve politikai pályafutásukat. A bevezető a díj történetével, az alapító életrajzával ismerteti meg az olvasót. Miért szép századunk ze­néje? Mahlertől Kurtágig és Pendereckiig tizenhét ki­emelkedő európai komponis­ta műveit elemzi nyolc ki­Tóth Béla: sebb és legjellemzőbb darab­ja ez a regény, amely 192a— 24-ben íródott, és nemcsak a szerző korai korszakát jel­lemzi, hanem a szovjet iro­dalom bontakozó, formake­reső szakaszát is. Szuggesz­tív megjelenítő erővel ábrá­zolja az első világháború alatti ós utáni Németorszá­got és párhuzamosan — Oroszországot. A szemtanú hitelével megragadóan raj­zolja a világrengető, kavar­gó eseményeket, éppúgy, mint a legapróbb, de mégis fontos részleteket. Puskin versei. Olvatag ro­mantika, szerelem, holdvilág, fülemüle, bor, az antik köl­tészet kecses nimfái, és grá­ciái, bacchánsnő! és faunjai a fiatal Puskin lírájának leggyakrabban használt kel­lékei. De a zord valóság szétfeszíti ezt a világot: a cári Oroszország félelmes képei, a sivár táj, a nyomo­rult nép — az iszonyú jele­ne, s a sóvárgott szabadság megéneklésével, a kor társa­dalmi, politikai harcainak, forrongó szellemének szen­vedélyes átélésével és ábrá­zolásával teljesedik ki Pus­kin költészete. Gázelosztó központ Harkov közelében A sebelinói gázlelőhelyen hatalmas gáz­elosztó ós kompresszorállomás épül. A szovjet népgazdaság igényeinek megfele­lően, innen történik az ország külön­böző részeiből érkező gáz elosztása, to­vábbítása. A Harkov közelében létesülő állomás egy részét, a glazunovi gázelosztót, me­lyen két kompresszorállomás is van, már átadták rendeltetésének. Ez lehetővé tet­te, hogy jelentős mértékben javítsák Uk­rajna délnyugati részeinek és a Donyec­medencének a gázellátását, valamint fo­kozzák a nyugat-európai országokba irá­nyuló gázszállításokat. A sebellnói fő kompresszorállomást most építik. Befejezése után Szibériából, i Volga környékéről, Közóp-Azsiából es az ország európai részének északkeleti te­rületeiről ide érkező gázt az ország nyu» gati területeire és a nyugat-európai orszá» gok ellátását biztosító gázvezetékbe to­vábbítják. A sebei inój fő gázelosztó állomás épí­tését 1974. második negyedévében feje­zik be. DELTÜ-csereakcid Uj VB — új tévével A DELTA Kereskedelmi Vállalat imát tévé-csereak­ciót hirdet június 3-tól 15-ig Csongrád megye négy váro­sában, Szegeden, Vásárhe­lyen, Szentesen és Makón. A lakosság, a tévénézők széles tábora, örömmel fo­gadta a hírt. hiszen az ak­ció keretében kedvező felté­telek mellett cserélhetik ki elavult, korszerűtlen készü­lékeiket. l\fi is volt a gyakorlat? vételárába.) Azokat a készü­lékeket, melyeknek a Bizo­mányi Áruház Vállalatnál nincs értékük (az előzőekben felsoroltak), a csereakció ideje alatt a DELTA egysé­gesen 600 forintért megvásá­rolja, illetve az áj készülé­kek árába beszámítja. Es melyek a feltételek? A DELTA Kereskedelmi Vállalat a csereakció kereté­ben csak abban az esetben veszi meg az „értéktelen" Eddig a használt tévéké- készülékeket, illetve emeli szülékeket, melyek a Bizo­mányi Áruház Vállalat listá­ján is szerepeltek, a BAV vette át, áraikat ő szabta meg. Ugyanakkor összeállí­tották azoknak a készülékek­nek a cikklistáját is, melyek­nek nincs értékük, így azok megvásárlását mellőzték. Ilyen készülékek: a Kékes L, a Munkácsy, a Duna, a Carmen, a Tavasz, a Tisza, a Benczúr és a Budapest. A DELTA Kereskedelmi Vállalat az új csereakcióval azok részére is előnyt kíván biztosítani, akik „öreg" ké­szülékeiket szeretnék mo­dernebb, „többet tudó" tele­vízióra kicserélni. S erre most lesz a legjobb lehető­ségük I Mit kínál a DELTA a cse­reakció keretében? A BAV.listán szereplő té­vékészülékek árainál — ha DELTA-szaküzletekben cse­rélik ki — 600 forinttal töb­bet számítanak fel, mint a bizományi. (Például: ha a BAV-nál egy televíztót ezer forintra értékeltek, azt a DELTA-szaküzletekben 1600 forintért veszik át. illetve a csere alkalmával ennyit szá­mítanak be, az új készülék meg 600 forinttal a BAV ál­tal megszabott árat. ha a vásárló négy televízió-típus­ból — Elektron 20, Elektron 24, Vénus, Gold Star — vá­laszt új készüléket. Ha nem az említett négy típusból vá­sáról, akkor a régi készülé­ket csak BAV-áron veszi át, illetve az értékteleneket egyáltalán nem. re kétéves garancia van (képcsőre isi), az üzletekben bonyolítják le az OTP-s vá­sárlásokat. sőt díjtalan ház­hozszállítást is szolgáltatnak­Abban az esetben, ha a vá­sárló új készüléket vesz (cse­re nélkül), továbbra is ér­vényben van az 500 forintos ajándékutalvány, melyet a DELTA szaküzleteiben vásá­rolhatnak le. Cserekészülék esetén a 60o forinttal meg­emelt vételár az irányadó! A csereakciót mely szak­üzletek bonyolítják? Szegeden: Kárász utca 14., Klauzál tér 2., Mikszáth Kál­mán utca 5., Nagy Jenő ut­ca 4.. szám alatti szaküzle­tek, A vásárlók kérdéseire válaszol a vevőszolgálat, Gu­tenberg utca 19., telefon: 11­177, 12-175. Vásárhelyen: DELTA Rádió-, Tv-szaküzlet (Lenin utca !•). Szentesen: A csereakció keretében le- DELTA Rádió-, Tv-szaküzlet bonyolitott BAV.listán sze­replő régi készülékek értéke­sítésénél alapvető feltétel, hogy üzemképes legyen a te­levízió, és nem lehet képcső­hibás. Képcsőhiba esetén (Kossuth utca 13.). Makón: DELTA Villamossági szak­üzlet (Lenin tér 9—11.). Itt a lehetőség tehát, hogy a négy város lakossága ked­vező feltételek mellett cse­ugyan átveszik a DELTA- rélhet. illetve vásárolhat té­szaküzletek a készüléket, de vékészüléket a DELTA a képcső árával és a besze­relés költségével csökkentik annak értékét. Az értékte­szaküzleteiben. S ha azt szá­mítjuk, hogy még két hét és elkezdődik Münchenben a lennek nyilvánított készülé- labdarúgó világbajnokság — kéknél egy a fontos — alkat­részhiányos nem lehet! Mit ajánl a DELTA a vá­sárlóknak? Mielőtt beszállítják a ké­szüléket, saját érdekükben előzetesen beszéljék meg a csere feltételeit, a lebo. nyolítás módját a szak­árudákban. Egyébként az új VIDEOTON készülékek­nem árt minél előbb bebiz. tosítani magunkat. Mert an­nál nagyobb bosszúság alig­ha van. mint amikor egy ki­tűnő mérkőzés közvetítése­kor elromlik a televízió. De mindez megelőzhető, a DEL­TA Kereskedelmi Vállalat jóvoltából, a tévé-csereakció keretében. fx) SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 14. Hat hosszú esztendőkön át, 1861—66 kö­zött sivár betűtengereket szedtünk. Érte­kezéseket, észleleteket, rövid és részletes tudó­sításokat örökös tűzvészekről, vizekről, elemi csapásokról. Ezen időszakban 35 jótékonysági egyesület működött a városban a fafaragó és ácslegények egyesületétől a temetkezési és önsegélyző egye­sületig bezárólag. De közötte aztán az állatvé­dők, a kéményseprők, lótenyésztők, vadászok, céllövészek, kaszinósok, olvasókörök, önkéntes tűzoltók és mások egyesületéi mind-mind mű­ködésben voltak. Még él a török után visszaállított utcakapitá De a betyárjárások, rablások és a nép közötti titkos bűnök, mint például a lányvósárlások a törököknek, mérgezési esetek és törvénytagadá­sok, a napi hírekben állandóan terítéken van­nak. — Vásárhelyen az utak javítására kirendelt kétszáz közmunkásból csak tíz személy jelenik meg. A szegedi faszínház műkedvelő gárdája pedig jobb reményekbe vetett hittel játszik hetenként kétszer a Duna árvízkárosuljainak javéra épp­úgy, mint a kikindai éhínségesek hasznára. ínséges, száraz, terméketlen esztendők sora­koznak a mezőgazdálkodásra is. A bajokat fo­kozza, hogy a kormányzati rendszer ekzekució­val, katonasággal hajtatja be a törvénytelenül magas adókat, ami az uralkodóház örökös há­borúzásaihoz szükségeltetik. Ilyen körülmények között fordul Deák Ferenc híres húsvéti cikkében Ferenc Józsefhez, hogy állitsa vissza az alkotmányt, akkor készek le­szünk a törvényes úton támogatni a birodalom létét. Ennek hatására összeül az országgyűlés, de a várt megegyezés elmarad. A sorsfordulatot előidéző hírhedett Königgrá­tzi csatának kellett bekövetkeznie, hogy az uralkodó hajlandóságot mutasson zésre. A csata lefolyását a Szegedi Hírlap így adja olvasói kezébe: A KÖNIGGRATZI NAGV CSATA július 3-dikán 1866. A legnagyobb és legbefolyásosabb angol hír­lap a „Times" két levelezőt tart a hadakozó ny i rendszer a közigazgatás kezében, s itt dob - 'elek táborail*^*1^™"^ szóval hirdetik az utasításokat. A lap terjedel­mes ismertetésekkel tömi a hasábjait az olasz palotaépités nagyszerűségéről. A megye városairól a Vegyes, vagyis a plety­sán volt s e történelmileg nevezetes nagy csatát egy Lipa közelében levő dombról nézte, követ­kezőleg írja le annak több jelentékeny jelene­tét: Déli 12 óra tójban, midőn már több óra hosz­ka rovat közli a tudnivalókat. Öriási tisztújí- szat folyt a csata, Benedek parancsot adott, tási violenciákról, árvatári sikkasztásokról, kis hogy a tüzérség gazdálkodjék a tüzeléssel. Né­tüzekről, nagy mulatozásokról szerzünk e rovat hány pillanattal ezután Holstein herceg paran­révén ismereteket. csot kapott, hogy a tért, melyen lovasságával vala harcba szállandó, vizsgálja meg. E közben jelentés érkezett, hogy jön az 5-lk porosz had­test, Benedek erre azt felelte, hogy a helyet meg kell tartani, ha azonban lehetetlen volna, akkor a jobbszárny húzódjék lassan vissza. A csata ezen stadiumában a hangulat még hideg­vérű, bizalomteljes volt. Egy porosz üteg egé­szen azon hely közelébe tüzelt, ahol a táborkar volt, de golyói a táborkar fejei fölött repültek el s nem messze fúródtak a földbe. Tizenkét óra 10 perckor Gabienz jelenté, hogy ágyú-töltényei nemsokára elfogynak s néhány üteget ls kért a tartalékból. A főparancsnok, ki hideg vérrel fújta a levegőbe égő szivarénak bodor fellegeit, azt felelte, hogy nincsenek nél­külözhető ütegei s azt kérdé, minek lövetett el Gablencz olyan sok töltényt. De néhány perc múlva mégis küldött három nyolc fontos üteget a tartalékból. „Most még ne, várjatok holnapig fiaimi" Nem sokára visszajött a táborkar, a harmadik hadtest előnyomulását látni. Ezen pil­lanatban minden fölségesen folyt. A 4-dik had­test is előre nyomult, melyet a korán reggel megsebesült Festetics gróf helyett az alparancs­noka vezényleti, a második hadtest pedig épen készülődött a 4-ik támogatásához. Ekkor — mintegy délután 3 óra tájban — megegye- 'Benedeknek tudtára adatott, hogy háta mögött vannak a poroszok. (Cblumon keresztül jöttek, melynek megszállásáról osztrák részen megfe­ledkeztek.) E hírre Benedek szokott szilaj tü­zességgel lovagolt sebes vágtatva a fenyegetett pont felé, a poroszokat elűzni. Kevesebb idő alatt, mint a míg ezen pár szót leírtam, Esz­terházi már a földön hevert, a lovát lőtték ki alóla; Grünne megsebesíttetett, Henicksteínk báró alól is kilőtték szép angol kancáját és sok személy megsebesíttetett. Láttam — mond le­velező — Eszterházit a mint egészen be volt szép arca sározva s lábai remegtek, midőn egy dragonyostól elvette a lovát s tovább nyargalt a táborkarral biztos fedezékbe. A csata ellőn veszítve! (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom