Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

RCDD, lAt; JfOMUS 3 Közéleti napló Hazaérkezett Helsinkiből az MSZMP KB küldöttsége Hazaérkezett Helsinkiből az MSZMP KB küldöttsége, amely Övári Miklósnak, a KB titkárának vezetésével részt, veti a Finn Kommunista Part június 1-i ünnepségen. Rnrbándi János Moszkvába utazott Borbandi János, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hivatalos baráti tárgyalásokra Moszkvába utazott. Moszkvai tárgyalásait követően a kormány elnökhelyettese folytatja útját Phenjánba, ahol részt vesz a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság II. ülésszakán. Dr. Szekér Gyulp. hazaérkezett Olaszországbői Hazaérkezett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, aki az olasz Ipari- és Kereskedelemügyi Minisztérium meghívására hivatalos látogatásként egy hetet töltött Olaszországban. Az érdekelt minisztériumok, olasz nagyvállalatok és trösztök vezetőivel folytatott tárgyalásokon áttekintették az energetikában, a petrolkémiában a műanyag- és vegyiszáliparban kialakított kétoldalú együttműködés legfontosabb eredményeit, s az 1976—80. évi fejlesztési tervek figyelembevételével további vizsgálat céljára konkrét műanyag- és vegyiszálipari együttműködési javaslatokat dolgoztak ki. A CSKP delegációja hazánkban Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Julius Vargának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével hétfőn Budapestre érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának pártmunkás-küldöttsége. Elutazott R. W. Askin Hétfőn elutazott Budapestről R. W. Askin, az Ausztrália Üj-Dél-Wales tartományának miniszterelnöke, aki nemhivatalos látogatást tett Magyarországon. Trösztvezető Ünnepség a Szegedi Konzervgyárban Dr. Ábrahám Antalné (balról) és Darázs Sándorné Őszinteség, fegyelem, de- A gyár kollektívája vimokratizmus jellemzi azt a rágcsokrokkal árasztotta el tizenhét évet, amit a Sze- a búcsúzó és az új igazgatót gedi Konzervgyár igazgatója, egyaránt. A városi pártbidr. Ábrahám Antalné töl- zottság nevében dr. Ozvald tött a gyárban. E tizenhét Imre köszönt el dr. Ábraév alatt 107 millióról 650 hám Antalnétól, a Szeged millió forintra emelkedett a megyei városi tanács véggyár évi termelési értéke, rehajtó bizottsága nevében e tizenhét év alatt megter- pedig ,,Szegedért" emlékplamelték a gyár összes esz- kettet adott át neki a város közértékét. Töretlenül akar- politikai, gazdasági és kulnak ezen az úton tovább- turális életében kifejtett akhaladni, méltón annak az tív munkásságáért. AnUlnénak a'törektéseiheT, A SzeSedi Konzervgyár új aki gyárigazgatóból a Ma- igazgatója Darázs Sándorné. gyar Konzervipari Tröszt Érettségi után jelentkezett a vezérigazgatója lett. gyárba, majd társadalmi Tegnap, hétfőn délután .. ... .... , , . , , , búcsúztak el a konzervgyár ösztöndíjjal elvegezte a feldolgozói dr. Ábrahám An- sőfokú élelmiszeripari techtalnétól, azon a bensőséges nikumot, később üzemmérünnepségen, amelyen köszön- nöki diplomát szerzett, tötték új igazgatójukat, Da- Gyártástechnológusként dol-i rázs Sándornét. Az ünneplő gozott 1970-ig, akkor került munkások körében megje- a főzeléküzem élére, tegnaplent dr. Ozvald Imre, az tói pedig az egész gyárat MSZMP városi bizottságé- vezeti. Szakképzettsége, keznak titkára és Berta István, deményezőkészsége tette ala városi pártbizottság osz- kalmassá az igazgatói feltályvezetője is. adatok elvégzésére. Pályadíjak pedagógusoknak A pedagógusnapi ünnepsé- a továbbképzési és módszer- tár könyvtárosának ítélték gek hagyománya, hogy ki- tani intézet előadótermében oda. Harmadik díjat hat meosztják a Szeged városi és a dr. Szalontai József, a me- gyei pedagógus dolgozata megyei tanács vb művelő- gyei tanács vb művelődés- kapott. Dr. Szalontai József désügvi osztályainak pálya- ügyi osztályának vezetője átadta a pénzjutalmakat a díjait. Szombaton a városi értékelte a Csongrád megyé- további pályázatok szerzőitanácsházán Forgó Pál, a ben dolgozó pedagógusok nek. valamint azoknak a városi művelődésügyi osztály pályamunkáit. Elmondta, kollégiumigazgatóknak, akik vezetője adta át a legjobban hogy a beérkezett 96 pálya- az elmúlt tanévben kiemelszerepelt pedagógusok díjait, műből 85 foglalkozott okta- kedő munkát végeztek, pénzjutalmait. Az idei tan- táspolitikai, 11 közművelődéevre meghirdetett pedagó- si témával, melyek a két A. Szegeden rendezett pegiai, módszertani pályázatra párthatározat óta nagyon is dagógusnapi ünnepségen az a városból 18 dolgozat ér- aktuálisak. A 96 dolgozatból Oktatásügy Kiváló Dolgozója 89-et értékeltek pénzjutal- kitüntetést kapta: dr. Vida Mihályné, a Béke utcai áltakezett, kilenc kapott pályadijat. egy dolgozat pedig, makkal. Palvölgyi Imréé, a Radnóti Első díjat nyert: Függ Ti- lános "iskola szakfelügyelő gimnázium tanáráé, kiemelt borné tanár (Hódmezővásár- tanára és Tóth Pálné, a pályadíjat. A második díja- hely, városi tanács) és Bíró ságváritelepi iskola tanára is. sok: dr. Kun Emese (köz- Lajosné tanító (Hódmezővászakközépiskola), sárhely, Zalka általános is(Dózsa kola). Lajkó Lajos (megyei továbbképzési és módszerÉrtelmiség és közművelődés magyar értelmiség legjobbjai mindig kötelességüknek érezték, hogy közreműködjenek a nép műveltségi színvonalának emelésében. A múlt század haladó gondolkodóiról, íróiról éppúgy elmondható ez, mint a tőkés korszak munkásmozgalmában részt vevő. vagy a népi írók mozgalmához csatlakozó értelmiségiekről. Ami azonban akkor kevesek — olykor téveszmékkel, illúziókkal is párosuló — hitvallása volt, az ma már az egcsz réteg társadalmi hivatásává vált. Korunk társadalomkutatói az értelmiség, mint jelentős társadalmi réteg, alapvető ismertető jegyeit úgy fogalmazzák meg, hogy tagjai főhivatású tevékenységüket csak úgy tudják ellátni, ha meghatározott mennyiségű általános és szakmai ismerettel rendelkeznek, közvetve vagy közvetlenül bekapcsolódnak az emberi tevékenységek szabályozásába, a társadalom által felhalmozott ismeretmennyiség megőrzésébe. alkotó alkalmazásába, és más rétegeknek való továbbadásába. Emeljük most ki e meghatározás utolsó részét, az ismeretekkel kapcsolatos tevékenységet, melybe szervesen beletartozik azoknak nemcsak felhasználása, hanem továbbadása is. Korunkban ez lényegi funkciója az értelmiségi munkának, s ez távolról sem csupán a pedagógusokra, a hivatásos közművelőkre érvényes. Jól megfigyelhető, mint válik egyre fontosabbá az orvosi munkában a betegségek megelőzése, s e tevékenységnek nélkülözhetetlen eleme az egészségügyi ismeretek terjesztése. Ugyanez mondható el a jogászi tevékenységről is. De az ipari, vagy mezőgazdasági üzem mérnöke is mind gyakrabban találja magát szemben azzal a feladattal, hogy a műszakitechnológiai folyamatok irányítását és szabályozását párosítani kell azok megmagyarázásával, megvilágításával. Egyre több az olyan munkafolyamat, ahol nem elég a mechanikus végrehajtás, s a szakember elgondolásai csak akkor válnak valóra, ha a dolgozókkal megérteti ezek lényegét. A tapasztalatok szerint az értelmiség mind világosabban ismeri fel ezt a társadalmi szükségletet. A vidéki értelmiség körében végzett szociológiai felmérés során a mégkérdezettek egyharmada a szellemi értékek létrehozásával és továbbadásával kapcsolatos tevékenységben jelölte meg az értelmiség társadalmi hivatását. A szocialista közművelődés azonban nem szűkíthető le a szakmai ismeretek átadására. Szélesebb, átfogóbb a tartalma: magában foglalja az általános és politikai műveltség terjesztését, a múlt és a jelen művészi értékeinek közvetítését, a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítését, a közösségi szellem fejlesztését is. Az értelmiség részvétele ebben az ember- és társadalomalakító folyamatban nélkülözhetetlen. E tekintetben azonban még nem kielégítő a helyzet, az értelmiség ez irányú aktivitása helyenként elmarad a kívánatostól. íme, egy felmérés tapasztalatainak részlete: „Az értelmiségiek ismeretei olyan szellemi tartalékot jelentenek, amelyet a közművelődésben eddig nem hasznosítottunk eléggé. Az értelmiségiek egy részének kulturális igényei magas szintűek, ugyanakkor gyakran tapasztalható közömbösség az önművelés és a közművelődés iránt, vagy bizonyos bezárkózottság, s a speciális szakmai ismeretek fetisizálása is előfordul". A művelődés falusi munkásaitól nem egyszer hallani olyan panaszt, hogy magukra hagyottan küszködnek a műveltség terjesztésével. Nincs támaszuk, hiányoznak a segítőtársak, pedig a községben jó néhány értelmiségi él és dolgozik. S ahol jobb a helyzet, ott is főleg a pedagógusok vállalnak részt a közművelődési munkából. A műszakiak, az agrárszakemberek, a közgazdászok, az orvosok, jogászok jobbára távol maradnak eltöl. illetve megállnak az említett határnál, a szaktudás továbbadásánál. Felvetődhet a kérdés: vajon hiányzik belőlük a közművelő szándék, és a közművelődési munka általános lebecsülésével kell számolnunk? Egyes vizsgálódások adatai a feltételezés ellen szólnak. Ezernél több értelmiségre kiterjedő általános felmérés során a megkérdezettek hat különböző társadalmi tevékenység közül a művelődési élet szervezésében való részvételt nevezték a legfontosabbnak. Héttől egyig terjedő osztályzattal kellett értékelniük a társadalmi fontosságot, s a megkérdezettek harminc százaléka a legmagasabb pontszámot, a hetest adta ennek a társadalmi tevékenységnek, további húsz százalék pedig hatost. A szociológiai felmérésben részt vevő értelmiségiek fele tehát igen magasra értékelte e közéleti tevékenységet, s csupán minden ötvenedik becsülte — l-es osztályzattal — nagyon kevésre. Ez az utóbbi adat is jelzi azért — akárcsak az előbb idézett összegző megállapítás —, hogy előfordul még e munka lebecsülése. De a nem kielégítő részvételnek ennél lényegesebb összetevője, hogy gyakran nem is igénylik az értelmiségiek részvételét a műveltség terjesztésében, a közművelődésben. Akik illetékesek lennének erre, nem hasznosítják a hozzáértő szakemberek tudását, műveltségét a szakmájukon túl terjedő művelődési területeken. Az is előfordul, hogy kezdetben nagy ambíciókkal rendelkező fiatal értelmiségiek hiába kezdeményeznek, törekvésük nem talál megértésre, nem lel támogatókra, s ez, érthetően, kedvüket szegi. Azt természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mai értelmiségi nem közeledhet felülről a tömegekhez, s nem foghatja fel szerepét ..a műveletlenek műveléseként". A közművelődés, jellegét tekintve, különbözik az iskolai oktatástól: itt nem oktató áll szemben tanítványokkal, a „nép müvelője" a „művelendőkkel". A közművelődés a tömegek önkéntes, öntevékeny, önálló mozgalma, amelynek a saját hivatását átérző értelmiségi serkentője, útmutatója, segítője, egyenlő résztvevője. Hogy a közművelődésről folyó tavalyi sajtóvita egyik hozzászólóját idézzük: „szerepük nem a mazsoláé, hanem az élesztőé a közművelődés kalácsában". M

inden eddiginél jobb feltételeket, körülményeket teremt a legutóbbi párthatározat ennek az „élesztő" szerepnek a betöltéséhez. Azzal is. hogy célul tűzi ki, követelményként szabja: „A különböző szakterületeken dolgozó értelmiség kapjon több közművelődési megbízatást. Az értelmiség közművelődési tevékenységét fontos társadalmi munkának kell tekinteni, s ennek megfelelően elismerni és megbecsülni." Ennek hangsúlyozása magában véve is nagyon jelentős. De nem kevésbé fontos, hogy a határozat egészében véve tisztázza a közművelődés helyét, jelentőségét, szerepét, a társadalomalakító. -fejlesztő munkában, s világos és egyértelmű célokat jelöl meg mindazok számára, akik tenni akarnak a nép szocialista műveltségének gyarapításáért. Gycncs László gazdasági dr. Somi Imréné György általános iskola). A harmadik díjas dolgozatok tani intézet előadója). Másoszerzői: dr. Bokor István dik díjat kaptak: Simon (Tömörkény gimnázium), Erzsébet (megyei tanács előDuzsik Józsefné (Petőfi ál- adója) és Perneki Mihály talános iskola). Mészáros (megyei levéltár levéltárosa). Istvánné és Papp Gyuláné Fehér József (csongrádi talános iskola), dr. Molnár Batsányi gimnázium tanára), Istvánáné és Papp Gyuláné Jámbori János és Gát László (a Ságvári gimnázium és a (csongrádi Széchenyi úti álDugonics általános iskola ta- talános iskola igazgatóhenárai. közös dolgozattal), lyettesei), Tóth Jánosné Horváth Béláné (Dózsa (szentesi általános iskolai György általános iskola) és tanár). A Pedagógus SzakSzekeres Ibolya (Gépíró és szervezet megyei bizottságának különdíját megosztva kapta Gát László és Rácz Gyorsíró iskola) dolgozatát, valamint Vekerdi Zsuzsanna , . , , Péter (csongrádi általános kisfilmjei pénzjutalomban iskolai tanárok)- a TIT me_ részesítettek, hárman pedig gyei szervezetének különdiíiasbeli dicséretet kaptak. ját dr. Mónus Ferencnének, Tegnap, hetion Szegeden, a vásárhelyi városi könyv- 4<lcntkezik majd. Ujabb szovjetkombájnok Hazaérkezett Moszkvából a magyar—szovjet traktoraz a küldöttség, amely Ván- és mezőgépipari munkacsocsa Jenő mezőgazdasági és P°rt ülésén és a két ország élelmezésügyi minLszterhe- köz°"i mezőgazdasági gep.... ,, szallitasokrol, valamint a lyettes vezetesevel reszt vett müszaki fejlesztési együttműködésről folytatott tárFiatalítják a lovászi olajmezőt A lovászi szénhidrogénmezőn az elmúlt 30 év alatt a kőolajtelepeket mintegy 28—30 százalékban aknázták ki. A földtanilag rendelkezésre álló kőolaj nagyobb része még a föld gyomrában van. Az olajkihozatal, a három évtizede tartó termelés során ugyanis csökkent az a rétegenergia, amely a kőzetben elhelyezkedő olajat a kútba, illetve a felszínre nyomja. A lovászi olajmezőn megkezdődött a fiatalítás technikai akciója. 70 régi. nem termelő kút felújításával széndioxid-besajtoló bázist alakítanak ki. A köolajlelepek telítése a második félévben kezdődik, de halasa csak 1976-ban jcgyalásokat. A miniszterhelyettes elmondotta: megállapodtak abban, hogy a szovjet külkereskedelem idén újabb 900 kombájnt bocsát a magyar mezőgazdaság rendelkezésére. Az arató-cséplőgépeknek mintegy fele az aratásig a termelőüzemek rendelkezésére áll. másik felét pedig az őszi betakarításnál állítják majd munkába. Az elkövetkező évek MEZŐGÉP export-importjának alakulásáról a küldöttség szintén eredményes tárgyalásokat folytatott. A szovjet külkereskedelem 1980-ig két és fél-háromszorosára növeli a Magyarorszagra irányuló gépszállítási. Gazdasági bírság 126 ezer forintot meghaladó illetéktelen többletbevételt állapított meg egy közelmúltban tartott árhatósági vizsgálat a Béke Kárpitos és Paplanos Szövetkezetnél. A megengedettnél drágábban számlázták a kárpitozott bútorokhoz szükséges epedarugó-betéteket, lényegében maximált áras termékeket burkoltan drágítottak. A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a szövetkezet többletbevétele tisztességtelen haszonnak minősül, mert azt a társadalmi érdeket, a szocialista gazdálkodás elveit közvetlenül sértő módon érték cl. Ezért a vb gazdasági bírság kiszabását indítványozta a szövetkezet ellen.