Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

8 PÉNTEK, nm. JÚNIUS « Nemesfűz Köröstarcsáról Valaki, valahol, valamikor megkérdezett egy idős svájci orvost, hogy mit tegyen az öregedő ember, ha sokáig akar élni. Erre az orvos azt válaszolta, hogy öregkorban félannyit kell enni, és kétannyit kell sétálni, mint fiatalkorban. Igaz-e cs helyes-e ez az életelv, vagy nem, nem tudnám megmondani. És, mint az élet szeszélyességeinek az ismerője, az efféle axiómának szánt kijelentéseken nem is igen gondolkozom. Tény azonban az, hogy szeretek sokat járni, szeretek az emberi sorsot nyaldosó eseteken és eseményeken eltűnődni, és ott, ahol lehet és érdemes, az okoknak és az okozatoknak is szeretek utánanézni. Egyebeken kívül ez az oka annak is, hogy a villamost és a többi másfajta városi szállítóeszközöket csak akkor szoktam igénybe venni, ha sietnem kell, vagy ha a tél fagya és a nyár melege fokozottabb óvatosságra késztet. Így történt ma is. Felszálltam egy villamosra, de az olyan zsúfolt volt, hogy semmiféle lehetőségem nem volt arra, hogy leülhessek, de mivel a középső ajtón szálltam fel, az sem volt keresztülvihető, hogy jegyet tudjak váltani. Mit tehettem tehát? Egyik kezembe vettem a jegy árát, a forintot, a másikkal pedig megmarkoltam azt QZ erősen körülhatárolt szakaszt, amely még szabad volt az alumínium rúdon. Álltam és vártam. Vártam. és közben azon gondolkoztam, hogy mi fog történni velem akkor, ha megjelenik az ellenőr, akiről Köszönet az ismeretlennek már előre feltételeztem, hogy nem fogja elhinni, hogy azért nincs jegyem, mert nem akartam váltani. Előre bizonyos voltam abban, nogy meg fog büntetni, mert egyszer már pontosan ilyen esetből kifolyólag megbüntetett, de nem az, aki ma járja a kocsikat, hanem az elődje, és nem is itt, hanem annak idején, Újszegeden, a végállomáson. Akkor is' a markomban ott volt a forint, mint most, és bele akartam dobni a pléhskatulyába, de mivel hátul szálltam fel, várnom kellett a végállomásig. Hiába. Szomorú jelenség, hogy vannak, akik nem hisznek az embernek, pedig vannak olyanok, akiknek lehetne hinni, és méghozzá sokan. De történt valami, ami legalább időlegesen félbeszakította ebbeli gondolataim fonalát. Ahogy a Széchenyi tér öregedő platánjai mellett elhaladva, a fák alatt üldögélő öreg nyugdíjasokat nézegettem, felállt a helyéról és átadta a helyét egy mosolygós arcú, 30 esztendő körüli fiatalember. Megköszöntem a kedves figyelmességet, és amikor már távozóban volt — de mi lesz a jegygyel — mormoltam halkan magam elé nézve. És tovább tűnődtem azon, hogy vajon mi fog történni, ha találkozásom lészen az ellenőrrel. Vajon úgy fog-e történni minden, mint annak idején. Újszegeden, vagy átveszi az egy forintot, és mivel neki szabadabb az út a nagy tumultusban, mint nekem, megveszi a jegyet, és elhozza nekem. Ahogy ezen tűnődtem, megjelent az ismeretlen férfi, akiről azt hittem, hogy leszállt, átnyújtotta a jegyet, és amikor felajánlottam neki a hivatalos viteldíjat, imígyen szólt hozzám: majd Tusnádfürdőn meg tetszik adni. És mivel megállónál voltunk, a kocsiról leszállt. Azóta is tűnődöm azon, hogy ki volt a kedves idegen, de hiába, nem tudok rájönni sehogy. Egyet azonban tudok, és ez az. hogy jól esett ez a végtelen udvarias aktus, mert mindig igaz a közmondás, hogy jobb ülni. mint állni, de különösen igaz akkor, ha az ember a hegy tetejéről lefelé lépeget, amikor a távolság nyúlik, és az út. amely egykor kitaposott volt és sima — ahogy Tusnádon szokták mondani —. kezd göröncsegessé válni... Dr. Ábrahám Ambrus KITÜNTETÉS Bálint Sándort, a jeles szegedi néprajztudóst a napokban Győrffi István-emlékéremmel tüntették ki Budapesten. MADÁRVÉDELEM A Pilisi Parkerdőgazdaság ötödik éve foglalkozik szervezett madárvédelemmel. Többek között mintegy 2000 odút helyeztek ki az ezen a vidéken fészkelő mintegy 120fajta madár védelmére. A természetvédelmi munkába bevonják a fiatalokat is: á Madártani Egyesülettel közösen ifjúsági madárvédelmi táborokat szerveznek. A fó _ „ , program a Duna melletti maAz Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat kőröstarcsai dárvonulás megfigyelése, az telepén 159 hektáron termelik a kosárfonáshoz nélkülözhe- ezzel kapcsolatos gyűrűzési tétlen nemesfüzet. Képünkön: Szállítás előtt szortírozzák a munka, a mesterséges odúk kévéket. ellenőrzése. Sokfelé eső Vérható időjárás péntek estig: Többnyire erősen felhős idő, sokfelé esővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként megélénkülő, néhány helyen átmenetileg megerősödő déli, délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 25 fok körül. DIPLOMAOSZTÁS Az Élelmiszeripari Főiskola diplomaosztó ünnepségét tegnap, csütörtök délután tartották a Csongrád megyei tanács nagytermében. Élelmiszeripari üzemmérnöki diplomát kapott 94 nappali és 16 levelező tagozaton végzett hallgató. Az okleveleket dr. Huszka Tibor. a főiskola élelmiszeripari karának igazgatója nyújtotta át A 110 végzősből négyen jeles, egy hallgató, Petőcz Mária, pedig Vörös diplomát szerzett. A végzettek nevében Károlyi Tamás búcsúzott az iskolától, tanáraiktól és diáktársaiktól. SZAKMAI KÉPZÉS A NEHÉZIPARBAN Megjelent a nehézipari miniszter rendelete, amely egységesen, összefoglalóan intézkedik a nehézipari szakmai képzésről, valamint a munkások és a középfokú végzettségű szakemberek továbbképzéséről. Meghatározza a képzés és továbbképzés szabályait, amelyek nemcsak a nehézipari ágazatba tartozó vállalatokra, trösztökre, intézetekre, egyesülésekre és szövetkezetekre, ezek gazdasági társulásaira, hanem más ágazati vállalatoknak a különböző nehézipari munkakörben foglalkoztatott . dolgozóira is* köta1e2ő#?nK3tifiűet9, SZEGEDI TUDÓSOK KÜLFÖLDÖN A József Attila Tudományegyetem természettudományi karáról dr. Ketskeméty István egyetemi tanár és dr. Kozma László egyetemi docens tudományos megbeszélésekre Minszkbe utazott. Egyszerű '— Mondd, drágám, hogy van az, hogy te mindig ilyen sok. pénzt kapsz a férjedtől? — Igen egyszerű. Ha haragszom rá, azt mondom neki: visszamegyek a mamához, s ö azonnal ad pénzt útiköltségre. Anyanyelvünk oktatásáról Ismét Nyíregyházán rendeztek meg az anyanyelvoktatási napokat. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola latta vendégül többek közt Csongrád megye több, kiváló magyartanárát, szakfelügyelőjét, szegedi egyetemi és főiskolai oktatókat. Bencédy József minisztériumi főosztályvezető hangsúlyozta megnyitójában: nem véletlen, hogy az MSZMP által kijelölt négy, gyorsan fejlesztendő oktatási terület közül legfontosabbnak az anyanyelvi oktatás gyökeres megváltoztatását. korszerűsítését tekintjük. Szende Aladár, az OPI főiskolai tanára meggyőzően bizonyította: népünk műveltségi szintjét nem lehet tartósan és véglegesen emelni \az anyanyelvi műveltség emelése, korszerűsítése nélkül. Az anyanyelvoktptási napok előadásai, megbeszélései, vitái belekapcsolódnak az 1978-ra kidolgozandó új tanterv előmunkálataiba. Ez az új tanterv különösen a középiskolában jelent majd komoly változásokat. Az anyanyelvi ismereteket beleágyazzák a nyelvről, mint általános emberi jelenségről szóló élettani, lélektani, történelmi és általános nyelvészeti összefüggésekbe. Ijesztőnek hangzik? Nyíregyházán is hallhattunk arról a sikeres oktatási kísértetről, amely több középiskolában tanít nyelvtant ügy, hogy közben tájékoztatja a diákokat az információelmelet, a jeltan, a legmodernebb generatív grammatika bizonyos eredményeiről. A kísérleteket, az új eredményeket csak akkor lehet általánosítani, ha az általános iskola is többet ad az eddiginél. Rövidesen megjelenik a „helyesítési minimum"-ot tartalmazó kis kézikönyv, amely mintegy rendszerező kivonata lesz jelenlegi szabályzatunknak. De a beszélt nyelvről sem feledkezhetünk meg! A ma még főként csak a főiskolákon folyó beszédtechnikai, beszédművelési oktatást egy tervezet kiterjeszti az általános iskolák mindkét tagozatára is. Az anyanyelv oktatásának reformja természetesen sokat jelent majd a szépirodalom oktatásának, a stilisztikának, a műelemzésnek is. Kiselőadások, korreferátumok villantották föl ezeket a távlatokat. Jó lenne, ha ennek a bizakodó szellemű rendezvénynek a hangulata kisugározna az országban. Nemcsak egyetlen tantárgy oktatásának, nem is általában az oktatásnak, sőt még nem is csak az egyesített oktatásnevelésnek az ügye ez. A jövendő teljesebb, szocialista emberéé. Dc. Török Gábor „VALLATJÁK* A BALATONT A Balatonon megkezdődött az idei nyíltvízi tudományos kutatómunka. A szakemberek számos helyszíni vizsgálatot tartanak a tavon. A tihanyi biológusok például a haltáplálék-vizsgálatokkal elsősorban a süllő éhezésének okát szeretnék kideríteni. Beható vizsgálatot igényel a tó úgynevezett biomasszája, amelybe a legapróbb élőlények sok száz tonnányi tömege tartozik. Részben nyitott kérdés még az iszaposodás problémája is. A programban a víz- és üledékminták vizsgálatán kívül szerepel a hullámzás, az áramlás irányának és az erózió méreteinek további kutatása. Kettőzött figyelemmel vizsgálják az algák szaporodását. VEGYIPARI TERMÉKEK A petrolkémiai program megvalósításával az iparág rohamos fejlődésével, mind több petrolkémiai eredetű vegyipari termék felhasználásával lehet számolni. A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan kiszélesedik a felhasználási terület is. A termékek ésszerű és gazdaságos hasznosítására széles körű kutatómunkával készülnek fel; a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet új osztályt hozott létre, az alkalmazástechnikai osztályt, amely többek között a petrolkémiai ipar melléktermékeinek hasznosításával, a különböző gyanták és paraffinok felhasználásával foglalkozik. Rendnek kell lenni! — Felírom, mert csak halfogásra szól az engedélye! Felvonók — futószalagon VILLANYPÁSZTOROK Űj típusú villanypásztorok gyártásának technológiáját dolgozták ki a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál, az Országos Állattenyésztési Felügyelőséggel együttműködve. Ehhez — a korábbi, nehézkesen kezelhető, vastag, súlyos rézhuzalok helyett — igen vékony rézvezetéket használnak fel, ezt a huzalt erősítésképpen rendkívül könnyű, szintetikus műanyag szállal sodorják össze. A sodratot élénk sárgára színezik, hogy az állatok kellő távolságról észrevegyék. Mindemellett a „pásztori" feladat lényegét a legelőkön kifeszített huzalba vezetett gyenge áram látja el, amely a hozzáérő állatot apró ütésekkel riasztja, illetve tereli a megfelelő helyre. A Szegedi Kenderfonóban mintegy félmillió méter ilyen villanypásztor-vezetéket készítettek — egyelőre kísérletképpen — 18 tsz-nek és állami gazdaságnak. A magasházak elterjedésével világszerte fokozódik az igény a megfelelő gyorsaságú személyliftek iránt. Korábban többnyire egyedi gyártásban készültek a felvonók. a mai szükséglet mellett viszont már nyugodtan rá lehet térni a sorozattermeiésre. Kevesen tudják, hogy egy közepes teherbírású és sebességű személyfelvonó is mintegy 1300 alkatrészből áll. Korszerű gyártástechnológiára és jó munkaszervezésre van szükség, hogy a folyamatos gyártás megvalósulhasson. A szovjetunióbeli Mogiljevben létesített korszerű felvonókészítő gyár, amely kezdetben évi négyezer, később 13 ezer személyliftet készít, mintaüzemnek tekinthető. Főprofilja egy jól bevált konstrukció, a 320 kilogrammot, illetve négy személyt másodpercenként 0,71 méteres sebességgel szállító felvonótípus, amely 10—11 emeletes házak számára készül. Ajtói automatikusan záródnak, s ha valaki késve próbál belepni a liftbe, az összezáródó ajtók ismét kinyílnak, ebből eredő baleset tehát nem fordulhat elő. Rövidesen megkezdi az üzem a 15—16 emeletes épületek számára tervezett 1 m mp sebességű személyfelvonók, és az 1000 kg teherbírású liftéit sorozatgyártását is. HEVES MEGYÉBEN ARATNAK Csütörtökön Heves megyében megkezdődött az aratás. Elsőként a horti Kossuth Termelőszövetkezet 372 hektáros árpaföldjén értek be a kalászok. Az egyik hatvanhektáros táblán nagy teljesítményű kombájnt állítottak munkába. A horti Kossuth Termelőszövetkezetben jó gabonatermés ígérkezik: őszi árpából negyvenmázsás termésre számítanak hektáronként, ez mintegy tíz mázsával több a tavalyinál. MMIBBB A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétfő kivételével naponta, hétköznapokon 8. vasárnapokon 12 oldalon — Főszerkesztő: F. Nagv István. — Szerkesztőség és kiadóhivatál: 6740 Szeged, Mag var Tanácsköztársaság útja 10. — Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Za. 26. — Index; ttou, előfizetési díj egy hónapra ao toriak