Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1971 JÜNIUS 21 Hadárkereskedelem a Harx téren 'A vasárnapi galambpiacok- hogy a természetvédelmi jog- vasható: „A természetvéde­nak megszokott színfoltja a szabályok tiltják. A 12/1971. lem alatt álló, vadon élő vadon élő énekesmadarak (IV. 1.) számú kormányren- madarat tilos elejteni, elfog­érusitasa. Csíz, tengelice, delet 9. paragrafusának 1. ni, tartani, tojásait és íió­zöldike es sok más hasznos bekezdése szerint „A vadon káit kiszedni, értékesíteni — madarunk cserél ilyenkor élő madarak — hasznossá- ide értve a piaci árusításo­gazdát. Ezeket a téli idő- guk, valamint természeti és kat is —, külföldre juttatni, szakban ejtik tőrbe, akkor, tudományos értékük miatt kitömni (preparálni), illető­amikor a leginkább kíméle- — külön védetté nyilvánító leg bármilyen módon el­tet érdemelnének. Arfolya- határozat nélkül e rendelet pusztítani, vagy élettevé­muk a kereslet-kínálat tör- alapján természetvédelem kenységében zavarni", vénye szerint ingadozik, alatt állnak. A védettség ki- A TIT madártani és termé­Nemrégiben egy kenderike terjed a madarak költőhe- szetvédelmi szakkörének tag­30 forint volt a vásár ele- lyére, és minden fejlődési jai rendszeresen látogatják a jén, míg a végefelé már 20- alakjára, így tojásaira és galambpiacot április óta. ert lehetett kapni a tenge- fiókáira is". Rendőr jelenlétében több­lice darabját. Az üzlet tehát Ez nem igényel külön ma- ször szabadon engedtek jó nem jövedelmez rosszul, gyarázatot. Ugyanitt a 2. be­egyedüli szépséghibája az, kezdésben a következő ol­tartott Növényvédelem a kertekben Jünius harmadik dekádjá- tion 0,15—0,3, Bi—58 EC 0,1, tói az évszaknak megfelelő Lebaycid 40 WP 0,1—0,15, meleg időjárás a legtöbb vagy Unifosz 50 EC 0,15 szá­kártevő és betegség fejlődé- zalékos töménységben, •ét meggyorsította. Különö- A burgonyabogár elleni sen az alábbi károsítók el- védekezést tovább kell foly­leni védekezés sürgősségére tatni. E célra megfelelő a hívjuk fel a figyelmet: Sevin 85 WP 0,2, Ditrifon Az almafalisztharmat az 50 WP 0,2, Unitron 40 EC új hajtások 40—45 százaié- 0,2, vagy a Satox 20 WSC kán található meg. A termés 0,4 százalékos töménységben, fertőződésének megakadó- A levéltetü-lertőzés a leg­lyozása érdekében a rend- több kultúrnövényen igen szeres (hetenkénti) védeke- erős. Ellenük feltétlenül vé­zés elengedhetetlen. Java- dekezni kell gyümölcsösben solt szerek: Pol-Sulkol 0,3— és zöldségnövényeken (pap­0,5, Fundazol 50 WP 0,06— rlka, paradicsom, káposzta­0,08, vagy Kumulus 0,3 szá- félék, burgonya, stb.). Per­zalékos oldatával. metezésre az Anthlo 40 EC Az alamafavarasodás csa- 0,1—0,15, Lebaycid 40 WP padékos időszakban fertőz, 0,1—0,15, Foszfotion 0,15— ezért esős napok után lehe- °-30' Unifosz 50 EC 0,1, tőleg azonnal védekezzünk ,va8y Bi—58 EC 0,1 százalé­az alábbi szerek valamelyi- kos oldata "kalmazható , kével: Orthocid 0,2—0,3, A javasolt növényvédő Fundazol 50 WP 0,00—0,08, szereket tartalmazzák a vagy Dithane M—45 0,2 szá- Kombi-alma, Kombi-barack, Kaié kos töménységben. Kombi-szőlő kiscsomagok is. . , , ,, A permetezés előtt olvas­Az almamo ylárvák to,ne- k £ g csomagolóburkola. ües kelését junius közepén ton iev6 tájékoztatót, és an­^ ^ azo"ban az elbu" nak előírásait feltétlenül zódó rajzás miatt a kezelést tartsuk be A várakozási meg kell ismételni el énük. idő betartása a permetezett li 58 EC 0 ^Itrfon 40 ^vények alatt, vagy között S ÍTn os C ?• • n „4° levő növények termésére is WP 0,25, Satox 20 WSC 0,3- vonatkozik/ 0,4, vagy az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldata. Az őszibarack levéllikasz­tó betegsége elleni megelőző védekezést Fundazol 50 WP 0,06, vagy Delan Sp. 0,1 szá­zalékos töménységű oldatá­val el kell kezdeni. A cseresznyelégy ellen az érés közelsége és az alacsony fertőzés miatt már nincs szükség védekezésre. A kö­vetkező évi fertőzés megelő­zése érdekében a fa alatt a talajt gyakran kapáljuk meg, így az ott bábozódásra behú­zódott lárvákat elpusztíthat­juk. A szőlő szürkerothadása virágzáskor (csapadékos idő­járás esetén) a termésnyelet fertőzi, ennek következtében a bogyókezdemények lehul­lanak, a fürt „hézagos", hi­ányos lesz. Ennek megelőzé­sére Ortho-Phaltan 0,2—0,3, vagy Fundazol 50 WP 0,08 százalékos oldatával való permetezést javasoljuk köz­vetlenül a virágzás után. A szőlőperonoszpóra az Mén későn és gyenge mér­tékben jelentkezett, az elle­ne való védekezésnél főleg a fürtfertőzés megakadályozá­sát kell szem előtt tartani. Felhasználható e célra a Dithane M—45 0,2, Zineb 0,2, Antracol WP 0,2, vagy Cuprosan Super D 0,3—0,5 százalékos oldata. A szölőlevél-gubacsatka­fertözést a levél színén ki­emelkedő, ráncolt felületű dudorok megjelenése árulja el. Az atka a levél fonákán található, ezért a permete­zést alulról felfelé irányított sugárral végezzük (mint a peronoszpóra esetében). Ja­MANDOKI Csongrád Növényvédő ANDRÁS megyei Állomás néhány rabságban énekesmadarat Az utóbbi időkben eltűn­tek az énekesmadarakkal telt kalitkák a térről. Helyettük néhány üres kalitka van ki­téve. Ha valaki mégis ma­darat akar venni, és minden gyanún felül áll, az annak rendje és módja szerint meg­kaphatja, amit kér. Rend­szerint helyben egy zsákból, vagy dobozból, de a dörzsöl­tebb kupecek a lakásukon tartják az árut A legkivá­lóbbak közülük önálló vevő­körrel rendelkeznek. Nevük van a szakmában, és már nem alacsonyodnak le holmi piaci árulgatásig. Jövedel­mükről közelebbit nem tu­dok, de az az érzésem, hogy van mit aprítani nekik a tej­be. Nem kell félteni azon­ban a kezdőket sem. A jó üzleti szellem mellé eredeti humor párosul. Amikor meg­kérdezték tőlük, hogy mi­ért árulják a madarakat, a következő válaszokat ad­ták: — Nem árulom, csak le­vegőztetem szegényt. — A télen betegen talál­tam. Elengedném, de még gyenge. — Kanárival akarom pá­rosítani. Utána majd szaba­don bocsátom. Ennyiből is látszik, hogy aki a madarat szereti, rossz ember nem lehet. Befejezésül csak annyit, hogy a már említett törvény­ben a büntetőrendelkezése­ket az érdekeltek hiánytala­nul megtalálják. Ha nem esik nehezükre, ajánlom, nézzenek utána, mert kü­lönben be kell érniük azzal a közhelyszerű igazsággal, hogy a törvény nem isme­rése nem mentesít a felelős­ség alóL fiaskó Béla Az ösztönző nyugdíjpótlékról B. M. szegedi olvasónk az Az ösztönző nyugdíjpótlék százalék, egyéb munkakörök, elmúlt napokban töltötte be mértéke a nyugdíjjogosult, ben pedig egy százalék a 60. életévét. Vállalati igazga. ság megszerzése után 1972. tójának közlése szerint je- január 1-től a termelésben lenlegi munkakörében to- és forgalomban, valamint a vább dolgozhat, és ezért a lakosság ellátásával kapcso­nyugdíjazásakor nyugdíjpót- latban álló fizikai munka­iékot fog kapni. Kéri, adjunk körben töltött mindep év tájékoztatást, hogy mit után az öregségi nyugdíj 7, mond erről a rendelkezés és egyéb munkakörben 3 száza­milyen feltételek mellett léka. Az 1972. január 1-ét lesz jogosult ösztönző nyug. megelőzően munkában töl­díjpótlékra. tött Időre is jár ösztönző A rendelkezések szerint nyugdíjpótlék, ha az öregsé- ... . ösztönző nyugdíjpótlékra az gi nyugdíj megállapítására a dolgozó jogosult, aki 1971. december 31-ét köve­öregségi nyugdíjra jogosult- tőén kerül ságának (nő 55., férfi pedig előtti időre a fent említett, 60.) életévének betöltése és fizikai munkakörben mun. legalább tízévi szolgálati kában töltött évekre három idő megszerzése után nyug­nyugdíjpótlék. A 365 napot el nem érő töredék időre ösz­tönző nyugdíjpótlékot meg­állapítani nem lehet. Az ösztönző nyugdíjpótlé­kot a nyugdíjazásig meg­szerzett szolgálati idő figye­lembevételével kiszámított öregségi nyugdíj megfelelő százalékában állapítják meg. A nyugdíjnak az ösztönző ^BHMÉHB^H növekvő összege azonban a nyugdíj "Vq7Ö alapját képező munkabérát­' ' lag 90 százalékát nem ha­ladhatja meg. Dr. V. M. díjának megállapítása nélkül munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tagként — tel­jes munkaidőben — legalább egy évet munkában töltött. Az ösztönző nyugdíjpótlék a nyugdíjjogosultság megszer­zése után munkaviszonyban vagy ipari szövetkezeti tag­ként munkában töltött időre megilleti azt a dolgozót is, aki a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tagokra, vagy a kisiparosokra (kiskereske­dőkre) vonatkozó nyugdíj, jogszabályok szerint jogosult az öregségi nyugdíjra. A rendelkezés szerint nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a részmunkaidőben tovább dolgozóknak és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­nél vagy szakszövetkezetnél munkában állókra. Nem jár ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti — és szakszövet­kezeti tagként, valamint be­dolgozóként, kisiparosként vagy magánkereskedőként eltöltött időre sem. Az ösz­tönző nyugdíjpótlék a mun­kaviszonyban vagy ipari szö­vetkezeti tagként teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozót arra az időre illeti meg. amely alatt ténylege­sen munkát végzett, vagyis amelyre munkabért kapott. E szempontból tehát figyel­men kívül marad az az idő­tartam, amely alatt a dol­gozó munkabért nem kapott például azért, mert munka­képtelen beteg volt. fizetés nélküli szabadságon volt stb. A fizetéses szabadság ideje viszont beszámít Elhunyt az utolsó magyar várúrnő Székesfehérvár egyik ide- ry Jenő betonszobrain, Bory­geníorgalmi nevezetessége a né Komócsin Ilona néhány Mária-völgyben épült Bory- festményén kívül, többek kő­vár. A két teraszra épült, zött Edvi-Illés, Csók István, tornyokkal, bástyákkal, osz- Aba-Novák Vilmos és Szé­lopsorokkal és zegzugos ter- kely Bertalan festménye is mekkel váltakozó, szeszélyes gazdagít. A négy teremben, épületmonstrum megálmodó- két teraszon, a várudvar­ja Bory Jenő építész­szobrászművész volt. és ban és a művészgalérián el­helyezett szobrok, szobormá­A vár építéséhez 1923-ban solatok, festmények, freskók fogott hozzá, keretéül saját és grafikák száma eléri a művészi munkásságának, többszáz szobrának. Nagy­háromszázat. A Boryak az elmúlt évti­részt betonból emelte, s sa- zedekben is lakták a szé­játkezűleg, egy-két szőlő- kesfehérvári vár lakószár­munkás segítségével csak- nyát, az épületet és műgyűj­nem negyven éven át dolgo- teményt pedig megnyitották zott nyaranként rajta. az idegenforgalom előtt. A A várba lépőt két teraszos Bory család jelenleg Bory udvar, támfalakkal megerő­sített és szobrokkal telera­Jenő három gyermekéből, hét unokájából és tíz déd­kott lépcsősor fogadja, majd unokájából áll. Érdekes mó­a főépület száz négyzetméte- don egyik leszármazott sem res lovagterme, a szobrász- ment művészi pályára, egye­műterem. A 103 oszlopos, ár- dül a legidősebb, Bory Klá­kádos várudvar 43 páros be- ra próbálkozott festéssel lánykorában. A vár ormára most gyászlobogó került: tonszobor otthona, s mind­ehhez csigalépcsős kilátótor­nyok, bástyák, kapuk, ká- Bory Jenőné, az „utolsó ma­polna és körbefutó folyosó- gyar várúrnő" 89 éves korá­rendszer csatlakozik. Az ban elköltözött az élők sorá­építkezés 1959-ben, Bory Je­nő halálával ért véget. ból. Földi maradványai a férje építette családi krip­A Bory-vár igazi neveze- tában pihennek, a székesfe­tessége az ott elhelyezett hérvári temetőben. műgyűjtemény, amelyet Bo­Zs. CX Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események katona, a kiket rögtön munkára vezényeltek, az felső vonalán hatolt keresztül s útját a Fehér­33. Évek óta szorongatja Szegedet a Tisza. A város történetének egyik legfontosabb fordulatáról — a nagyárvfzről — napi közel­ségben így ír a krónikás Szegedi Híradó: A vízveszély. Szeged, 1879. márc. 7. Délelőtt. A nehéz válság óráról órára növekszik s gyors léptekkel közeledik kulminációja felé. — Algyő reggel óta már víz alatt áll. Tápé estig elúszik s a sorban aztán mi következünk. A melyben a csomó megoldódik. Vájjon főhőse. Szeged, túl­éli-e az iszonyú színjátékot, vagy elbukik a küz­delemben? Ez a kérdések kérdése, a mi minden­kinek lelkébe van írva, a mi a levegőt nyomasz­tóvá teszi. A védintézkedések nagyszabásúak, de a kivi­telnél sok a zavar s így az eredmény — isten kezében van. Mi azonban mégis bízunk. Sok a munkaerő, de több benne a selejtes, mint a jó. A fölügyelök nem mindenütt képesek még a rendet fönntarta­ni. Egye-egy vonalrész úgy el van lepve nép­séggel, hogy egymástól nem képesek mozogni, míg több vonalrész csaknem elhagyott. Így ta­pasztaltuk ezt a délelőtti órákban egész fél II óráig. Ettől kezdve azonban a munkálat hataL­indóházon alól levő vonalrészre. Minden attól függ, lesz-e elég időnk ily za­varos és lassan haladó munka mellett a védgát kellő elkészítésére. E pillanatban mi abban a hitben vagyunk, hogy lesz, s ezt a hitünket a következőkre alapítjuk: Tápén fölül, mint hall­juk. a tiszaparti töltés átvágatott, egy másik át­vágás készül Boros főmérnök rendeletére a tá­péi kapunál levő zsilipnél, hogy ha az anya­Tisza vízszínét meghaladja a külső ár, a meder­be lefolyást nyerjen. Ez az intézkedés a külső ár rohamos emelkedését mindenesetre gátolni fogja. — Kedvező körülmény ezenkívül ránknézve az, hogy az ár a balctó—macskási töltés felső ré­szén csinált magának utat. Dorozsma felé és fő­útját a Maty-éren keresztül a várost elkerülve az alsó Tiszába veszi. Ezek reménykeltő kombinációk. Jogosságát es­tig megtudjuk. Délután. A vízvédelmi bizottság délutáni ülésén meg­látszott. hogy a tanácskozás ideje elmúlt s most már „minden Demonsthenesnél szebben beszél a tett". Alig 15—20-an voltak jelen, a bizottság legkiválóbb tagjai hiányoztak. Az ülés egyébiránt rövid volt. Az elnök, Tasch­ler főkap. borús arcát a kimerültség jeleivel, először is megnyugtató jelentést tett a vízállá­sokról. Mindenünnen apadást jeleznek. — Je­lenté továbbá, hogy a töltésezés az alf. vasúton erélyesen (?) folyik. A vízlevezetési munkálato­kat s a védelem vezetését az ország legjelesebb technikusai végzik. Az alf. vasút töltésen majd­tón át a Matynak veszi. Ennek folytán.a sziliért töltés lábaihoz mindeddig oly kevés víz érke­zett, hogy az ott megkezdett átvágási munkálat is fölfüggesztett. A vész idején. Az eldöntés nagy pillanatához értünk. Midőn e sorokat írjuk (délelőtt 11 órakor), ta. Ián már csak néhány óra választ el bennünket attól a végzetes perctől, a melyben sorsunk vagy jobbra fordul, vagy beüt a katasztrófa. Bizonytalan, hogy mire lapunk megjelenik, fog-e az közönséget találni, melynek az olvasás­hoz kedve legyen, vagy embert, a ki széthor­dozza. De azért megteszszük kötelességünket, helyt álltunk az utolsó perczig. Hanem a köteles­ségnek ma már szűk határa van s csak a vízve­szély köréig terjed. Csak arról írhatunk, a ml válságos helyzetünkre vonatkozik, másról hiába is írnánk ma a mi közönségünknek, de ebben a körben is csak a leglényegesebb momentumok följegyzésére szorítkozunk, azon biztos remény­ben, hogy olvasóin, méltányolván a mi helyze­tünket is, többet nem is kívánnak. Félíves lapunk tehát, míg a vész kulminációja tart, annyit hoz, a mennyit hozhat, mindeneset­re. azonban annyit, a mennyi a biztos tájéko­zódásra szükséges. Nagy Sándor, a Szegedi Híradó főszerkesztője: Éjfél után 2 óra! Az ár betört! 1879. március 12. Éjfél után 2 óra! Szeged város haldoklásának kezdete. 24 óra múlva halott: volt, nincs többé! A gondviselés elpártolt tőlünk s nem akarja nem ezer utász katona és pontonos dolgozik, s pótolni az emberek bűnét, a mit ellenünk vé­ezeket éjjelre mások fogják fölváltani. A közönség magatartására vonatkozólag azt jelentené, hogy az a sok csapás és veszély miatt, úgy látszik, ki van merülve, az alsóbb osztály pedig nem hisze a veszedelem nagyságában s azért a munkát könnyen veszi. A legújabb mérnöki jelentéseket bizalomger­jesztőnek mondja, s ha ma estig vagy holnap dé­lig sikerül az alf. vasút töltését kellőleg fölma­gasítani, a város megmenthető lesz. A fenyegető helyzet némileg kedvezőbbé vált az által, hogy a ffasott készítmények: Foszfo- mas lendületet vett. Ekkor érkezett ki 500 tttász. kitört árvíz lóerejével a baktó—macskási töltés tettek. Szegény, szegény szülővárosom! Magyarország volt második városa' A koldus sirat, a ki szerkesztő volt. S vele sirat téged és magát 70 ezer koldus magyar! De megsirat még Magyarország ls, mikor a bajban érezni fogja, hogy nem vágy többé!... Kongj városháza öreg harangja! Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosa végórája elérkezett! JSoí ytatjukj

Next

/
Oldalképek
Tartalom