Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

4 KEDD, 1974. JÚNIUS 28. Gyorsítják a hévízi szálló építését Meggyorsítják Hévíz első szállodájának évek óta hú­zódó építését. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat tervei szerint jövő év végén megnyílik majd a Termál Szálló, ahol a szo­kásos ellátáson kívül bizo­nyos gyógykezelésben is ré­szesülnek a vendégek. A 400 agyas szálloda több mint 300 millió forintba kerül, s azt tervezik, hogy a vendégek át­lagosan három hetet töltenek el Itt, ugyanis a gyógyvizes kúrák hatása csak ennyi idő után jelentkezik. Ezért a hosszabb tartózkodáshoz szükséges játék-, mozi- és koncerttermeket is építenek a szobák nagyobbak lesznek, s jobban felszereltek, mint a szokásos szállodákban. (MTI) Növény védelem A dísznövény-szaporítóanyag növényegészségügyi előírásai A dísznövénytermesztésnek tetése. Virághagymák és -gu- me6ztettek. A leromlott, fér­és az ehhez kapcsolódó sza- mók előállítását csak abban tőzött állományt célszerű porítóanyag-előállításnak az esetben kell növényegész- importból származó hagy­megyénkben régi hagyomá- ségügyi ellenőrzésben része- mákkal felújítani, ez a fey­nyai vannak. A Növény- síteni, ha a termesztés ex- taválasztékot is javítja. A védő Állomás szakemberei portra történik. Az ellenőr- megelőzés mellett jelentős minden évben ellenőrzik a zés helyszíni és laboratóriu- szerepe van a vegyszeres vé­viróghagyma-, rózsatő-, fe- mi vizsgálatokból áll. A fo- dekezésnek, ültetés előtti nyőcsemete- és díszfaiskolai nalféreggel, atkával vagy melegvizes fürdetésnek és szaporítóanyagot előállító te- baktériumos betegségekkel csávázásnak is. rületeket. A jól szervezett fertőzött tételek exportszál- , ... termelési és értékesítési lításra alkalmatlanok. A ter- Fentl eljárást a belföldi ér­rendszer egyre több termelőt melő legegyszerűbben úgy tékesítést választó terme­vonz erre a területre, a hét- védekezhet az érlékesílest számára is javasolni le­végi, „hobbf'-kertek számá- akadályozó károsítok ellen, hef; mert, Tu " termelő­ki­nek és vásárlónak közös ér­nak gyors növekedése pedig ha megelőzi a fertőzés , .. lehetőséget nyújt az ilyen alakulását. deke hogy a megtermelt sza­irányú termesztéshez. Ezért A megelőzés érdekében Porítóanyag egészséges le­szükségesnek látszik az el- csak egészséges gumókat ül- f^1}-. A r0zsa". Ie"y°­lenőrzések tapasztalatainak tessük el, olyan területre, és a felmerülő növényvédel- ahol az előző években hagy­mi problémáknak az ismer- más növényeket nem ter­HA/.ASSAQ I. kerület Scegeü: Gabot József és Sza­bó Erzsébet. Koch György és Fodor Piroska. Baranyl János es Mucsl F.rlka. Bozókl Pál és Börcsök Piroska. Rédcr Nán­dor és Szabó Zsuzsanna. Var­ga Ferenc és Paplógó Erzsébet, Balog Sándor és Szabó Györ­gyi. Horváth János és Saja Ág­nes. Várkonyl István és Szabó Családi események án Hilda, Hódi Jánosnak és Kiss Ilona Etelkának Katalin, Király Andrásnak és Krasznal Rózsának Zoltán Ferenc, Ta­kács Jenő Lajosnak és Fodor Máriának Eva. dr. Bácskai Ist­vánnak és Bata .Máriának Ist­ván, Balogh Miklósnak és Má­nyi Gizellának Anita Edina, Puskás Istvánnak és Juhász Eszter Zsuzsannának Norbert, Bata Károlynak és Barna Ilo­nának AtUla Károly, Varga Lászlónak és Belecz Erzsébet­nek Eva. Lele László Bélának és Krisztin Irénnek Ilona. Soós Eva. Szentágotal Károly és Sí­pos Katalin, Molnár Zoltán és és Tóth Rozáliának Gábor Mlk­Kortuna Erzsébet, Hutterer Bé- lós. Fazekas Józsefnek és Kot­la és Fújsz Eva. Kis Mihály és hrncz Teréziának Angéla. Czé- ütvánnák''és'Gyuris"KMUnnáiit széli Aranka, 'Zalai Antal és kus Antalnak és Kocsis-Péter KriszUán, Szélpál Józsefnek és Nagy Zauzsanna Paragl Ferenc Teréziának Teréz LlUom Andor- Szegl Paula Rozsának József, rs Vlaslcs Anikó. Zrtmbori Ml- nak és Tóth Juliannának Bar- Vass István Gábornak és Halasy haly és Beló Anikó, Haullk bara Beáta. Varga Józsefnek és Rozáliának Gábor nevű gyer­László és Tiboldi Eva házassá- Maróthy Andreának Andrea. Bl­got kötöttek. tó Pálnak és Sutka Eszternek _ . . Erika, Szabó Jánosnak és Ko­n. kerület v4cs Kalallnnak Tib0r János. Szeged: Havast István és Pó- SzCmendrei Sándornak és Ko­raik Gizella. Papp Ferenc Sán- vács Mártának Attila. Kurucsal dor es 'Mochnács Mária házas- JÓIgefnek és Kuklts Erzsébetnek digót kötöttek. Erlka Erzsébet. Klément Jó- . """A III. kerület zsefnek és Tóth Margitnak Ed- ^""í??1 Szeged: Rcikes .lánoa András várd József. Pintér Jenőnek és Í„. i-íoa a-„Ji".z­és Halmi Ibolya házasságot kö- Fielt Eszter Zsuzsannának Bog- '°"®Matüd Andrásit Sándor, töttek. lurks Zsuzsanna. Czene Sándor «NDLR T...V . I ászlónak és Véeh Valériának na> Karasz Sándor, Tassy Lász­SZÜLETÉS Attila Lász Ui. BoS. Istvánník l^n^^M^Ln^i V kerület és Orosz Margitnak Gábor Ist- Etflka' Németh Jánosné _ __ , , , K ri 1Y1 rtP7t Rn7Qltíl V7Q Szeged: Kovács György Ger- ván. Kovács Péter Pálnak és Helynek és Boros Évának Fe- Zöldi Juditnak Szilvia renc Attila. IMorltz Miklósnak és gyermekük született. Kis Mariának Noémi Zsuzsa. Dudás János Istvánnak és Négy- III. kerület mekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Hudák Lászlóné Hu­menylk Róza, Bakó vincéné Koronczl Rozália. Szakái József­n-vll né Sándor Katalin Márts. Rak­sányl Gyuláné Ásványi Margit Mária, Bori Gáspárné Hajdú Margit, Ptkali József, Tóth Ist­ván meghalt. n. kerület Szeged: Miaura Jenó. Szakái ökru Arankának János Attila. Szeged: Darázs Ferencnek és Kukovecz Györgynek és Zental Formanek Izabeil, Brigittának Máriának Akos. Pállnkó József- Bernadett izabella. Kálmán TI- ..... nek cs Süli Etelkának József, bornak és zákány Erzsébetnek István, Dankó Györgyné Vajda Verbovszkl Lászlónak és Skab- péter Léval Lásziónak és Bá- Alojzla. Boros Antalné Rózsa U Katalinnak Katalin dr. Pályl um Mgnanak Antal. Muhart Etel meghalt. Akos Istvánnak éa Klczel Ilona Jó„efnek és Dakó Teréz Er- _ Katalinnak Szabás Akos. Agóca zaébetnek jozsef, Bödő Józseí­Józaefnck és Domonkos Márlá- n(k ég Mlklóa nonának Erika. Hí! "t""' SSSO'S? éS Fodor Gézának és Illa Glzellé- — Tóth Erzsébetnek Tibor. Hor- nak Tamás Qéza, Kiss László- Pál. Görbe István, Botár Árpád, váth Sándornak és Molnár Mar- nak ég Szalal Irénnek Gyöngyi, Korcsog Antal. Kollár János, gltnak Attila, Fór án Lajosnak pap Usziúnak és Hegyi Erzsé- Nagy Imréné Svantner Anna, os Káposzta Rozáliának Laí°». betnek Krisztián, Ugrt György Gera Sándorné Somodl Margit, szűcs Péternek és Dabts Téré- Péternck és Szögi Zsuzsanna- Király János meghalt, zlának Mónika. Smányt János- nak Rlta Böröc, Andrásnak és Kiskun nak és Börcsök Júllannanak Mó- KógIÚ Klára Hildának Kriszti- meghalt, nlka. Kovács Sándornak és SÍ­ÜL kerület Szeged: Lehotal János. Dóczl Istvánné Németh Rozália, ördög Klskundorozsma: Tari Sándor előállító területeket export­és belföldi értékesítés ese­tén is be kell jelenteni a Növényvédő Állomásnak. Az ellenőrzés kiterjed a nö­vényállomány és a terület 50 méteres körzetének vizs­gálatára. A növényállomány­ban elsősorban a kaliforniai pajzstetű és a baktériumos gyökérgolyva karanténkáro­sítók fertőzése okoz problé­mát. Pajzstetűfertőzés ese­tén a szaporítóanyag nem hozható forgalomba, gyö­kérgolyva-fertőzés esetén pedig csak válogatás után hozható forgalomba. Az alanynak szánt csemeték ül­tetés előtti csávázásával és a terület helyes megválasztásá­val a betegség megjelenése megelőzhető. Ha az ültetvény 50 méteres körzete kalifor­niai pajzstetűvel fertőzött, a szaporítóanyag szintén zár­lat alá kerül. Ezért a sza­porítóanyag termőterület ki­jelölésénél biztosítani kell a környezet fertőzésmentessé­gét. Egyéb részletes tudnivaló­kat a szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolai szaporítóanyag­előállításáról, forgalmáról, felhasználásáról és ellenőr­zéséről szóló 23/1968 (VII. 4.) MÉM sz. rendelet (megj. MÉM Ért. 2. számában), va­lamint a növényvédelemről szóló 43/1968. (XII. 6.) MÉM sz. rendelet 19. 27. §-a (megj. MÉM Értesítő 48. számá­ban) tartalmazza. Mlle Lajos. karantén főfelügyelő, Csongrád megyei Növényvédő Állomás Mit tegyen-yegyen, hogy boldog legyen? Sok évtizedes pályafutás tanult reklámszövege, s ál­után eltűnt a vásárok és bú- landóan ezeket variálta. Buj­csúk jellegzetes figurája, a dosóné például, ha férfivevő planétás. Felszerelése és „sze- érkezett, így ripakodott pa­mélyzete" nagyon egyszerű pagájára: „Mondd meg az volt: egy ládikó — felül nyí- úrnak, mit tegyen-vegyen, lássál, belül színes cédulák- hogy boldog legyen!" Mire kai —, továbbá egy papa- „Kuki" egy planéta kihúzá­gój, esetleg fehér egér vagy sával megadta az „útbaigazí­tengerimalac. Az állatok a tást". „húzó" szerepét töltöttékbe. A sajátos szakma egyik legavatottab művelője és is­merője a ma már nyugalom­A Néprajzi Múzeum gyűj­teményében szép számmal vannak különböző színű pla­nétacédulák, sőt az ezek ba vonult Bujdosó Gergely- nyomására szolgáló klisék is. né, több mint harminc esz­tendeig volt planétás szc­A kutatók a planéták szöve­géből és rajzaiból arra a kö­rencseárus. Papagájával be- vetkeztetésre jutottak, hogy járta a fél országot; légin- bár készítői a műveltség ala­kább a ceglédi piacokon le- csony fokán álló emberek hetett látni. „Visszaemléke- lehettek, vevőkörük ízlését és zései" szerint a planétások gondolatvilágát jól ismerték, kuncsaftjainak többsége a Erről tanúskodnak a naiv, városok üres vagy majdnem suta kisérőversikék is: „Tü­üres zsebű látogatói voltak, relmesen ha várni tudsz, E akik a biztatást a csiricsáré világon még sokra jutsz"; színű btlétáktól várták. „Rokon lélek, jó barát, Ilyet Reklámra nemigen kellett „„.,„,„ T„, , „ . költeni, elég volt a hangos csupan Isten ad; Megkönnyí­gajdolás. Minden planétás- ü bánatod, nak volt néhány előre be- megkapod" I S boldogságod Itt a záróra! rokal Margitnak Sándor, Laka­tos Pálnak Cs Juhász Veroniká­nak Ibolya. Terhes Gyulának és Török Mártának Gyula. Mésr.á­roa Istvánnak és Horváth Aran­ka Ibolyának Emese Anett, Töthpözsl Istvánnak és Masa Erzsébetnek Ildikrt, Tóth István­nak és Tar Ágnes Ilonának Esz­ter Ilona. Mikola Emil Károly­nak és Balogh Rózsának Tamás Róbert. Perel Jánosnak és Kar­dos Piroskának János. Szilágyi Szilveszternek és Németh Mária Évának Ágnes Henriett. Szabó Józsefnek és Váradl Julianná­nak Zoltán, Sárközi Dezsőnek és Sándor Ilonának Mónika Ilona. Nagy Andrásnak és Ivancsó Má­rtának András. Tóth Géza Jó­zsefnek és Pozsár Erzsébetnek Krisztina, Szilágyi Antalnak és Kiss Zsuzsannának Norbert, Bo­ér Albertnak cs Molnár Zsu­zsannának .Mónika Ágnes. Nagy Zoltánnak és Szurmat Rozáliá­nak Vilmos Nagy Kálmánnak és Kovács Ida Etelkának Re­náta. Harmatit Istvánnak és Bálint Ilonának Levente Gábor, Hegedűs Istvánnak és Bozó Franciskának István Zsolt, Ka­tona Istvánnak és Szabó Irén Katalinnak Attila István, Hajnal Gellértnek és Fazekas Máriá­nak Viktor. Adorjányl Sándor­nak és Ocskay Ágnes Annának Etelka Ildikó, Tóth Miklósnak es Iványi Máriának Andrea. Bu­dai Józsefnek és Keresd Júllan­nanak Józacf. Katona Istvánnak és Ármány Ilona Erzsébetnek István, Pesti Józsefnek és Bóka Zsuzsannának Erika, Tanács Istvánnak és Zádorl Mártának Edina Nóra, Bánft Tibornak és Boldizsár Évának Eva Rozália, Török Pálnak és Fazekas Esz­ternek Pál Nándor, Heloval Ba­lázsnak és Töth Veronikának Balázs. FLscher Ferencnek és Horváth Mártának Henrik Nor­bert. Törjék Gyulának és Rózsa Piroskának Ágnes. Kerekes Fe­rencnek és Ábrahám Erzsébet­nek Ibolya. Kiss Andrásnak és Blllnecz Anninak Dóra, Csá­szár Ferencnek és Ezslás Iloná­nak Hajnalka, Sztojkó Sándor­nak éa Kecze Eszternek Anita Mónika, Viola Istvánnak és Mol­dován Margitnak Ildikó Katalin, Tóth Imrének és Bába Ilonának Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 31. Es a betyárvilág vége. Szegedi Híradó, 1878. november 26. Egy század csendőr négy ember ellen. Mióta Ráday gróf kormánybiztos — írja az E-s — évtizedek előtt vasmarokkal nyúlt a rég­múlt betyérvilág hősei közé s azoknak rémtettei­hez méltó könyörtelen, drákói szigorral ült fölöt­tük ítéletet, azótan nagyon megcsappant a kedv, a hajlam ahoz a legyilkolt áldozatok vérével dol­gozó szörnyű mesterséghez, a melynek embereit rabló-betyár név alatt rettegte az ország. Innen-onna már csak a ponyváról volt alkal­ma a közönségnek megismernie azt a sötét kor­szakot. s a társadalmi rendbontók egyikének­másikának kimagasló alakja már a dajka-me­sékbe szorult. Sobri Jóska, Patkó Bandi, Rózsa Sándor ma már csak mesebeli alakok a gaztet­teikről regélő legenda-kört csöndes mosolylyal hallgatjuk végig a jó részét a betyár-romantika krónika-írói képzelő tehetségének számlájára ír­juk. Pedig csalódunk. S ehhez a kellemetlen csaló­dáshoz azon a réven jutunk, hogy a meglehető­sen kifejlődött közbiztonsági állapotok, a policia és a jól szervezett csendőrség korában előáll ab­ból az elfelejtett sötét emlékű betyár világból egy hajdan a széles Alföld-szerte rettegett nevű pdKárt Déteii BnKnlcz Jánosnak' embeiv fiózsa Sándor vetelytarsao a hírhedt, Renkó Kálmán. Rövid egy pár hónap alatt olyan rablóvilágot támaszt a Dunántúl erdőiben és bércei között, hogy a Ráday-korszak csöppel sem volt különb ennél. Az alföldi betyárok fejedelme: Renkó évtize­deket töltött a börtön nyomasztó levegőjében, mint díszpéldányt őrizték ott a régi világból, s a bírói intézkedések szerint haláláig kellett volna őrizni, mert „életfogytig" szólt az Ítélet. De nem jól őrizték, Renkó három fiatalabb társával ez év júl. 31-én kiszökött a kishartai fegyházból. Ez óta garázdálkodtak a szökevények Dunán­túl, először is Miháldon adtak jelt magukról, a hol meggyilkolták az erdészt. Kirabolták a récski és zalamenyerei plébánosokat. Határtalan vakmerőség, szörnyű kegyetlenség s a betyár-büszkeségnek véghetetlen foka tették ismertté és rettegetté akkori időkben az alföl­dön Renkó Kálmánt, a ki a „betyárok fejedel­me" címért Rózsa Sándorral versenyzett. Renkó volt az, a ki Ráday gróf kormánybiz­tos orra előtt egy ízben fényes nappal megje­lent a szegedi országos vásárban. Akkor már rettegett, hírhedt haramia volt, a hogy ottlétét megtudták, űzőbe vették a csendőrök. A meg­szorított betyár fölkapott egy kéznél levő ko­csira. végighajtott a városon s a tiszai hídnál belelőtt az őrt álló városi hajdúba, a ki ma a városháza portása és elhajtott sértetlenül. S mindez fényes délben történt, ezernyi ember sze­me láttára. Mikor aztán Ráday gróf könyörtelen, irtó had­járatot indítva a haramiák ellen, hosszú küzdel­mek után, kit elpusztíttatott, kit befogott, Rózsa Sándorral együtt bekerült Renkó Kálmán is a szegedi híres vér börtönébe. De hiába vallatta őket Laucsik. a hírneves szegedi vizsgálóbíró, nem vallott a két híres rabló egyetlen árva kuk­kot sem. Végre is a kitűnő pszychológus Laucsik a betyár-büszkeség hálójába fogta meg mind a kettőt. Meg akarta csapatni Rózsa Sándort, mire az kijelentette, hogy inkább vall. csak ne nyúl­janak hozzá. Vallott is, egyfolytában bediktálva vagy tizenöt kegyetlen rablás történetét. Ekkor aztán fölhozatta Laucsik Renkó Kálmánt börtö­néből, megmutatta neki Rózsa Sándor vallomá­sát s azt mondta neki: „Te mondod azt Renkó Kálmán, hogy fce vagy. -a betyárok fejetkámeS Nézz ide, Rózsa Sándor egy folytában tizenöt esetet vallott be, te hozzá képest csak kapca­betyár vagy." Renkóban föltámadt erre a be­tyárhiúság. „Írja az úr." — mondó Laucsiknak s a két haramia addig licitált egymásra, míg ele­gendőt tudott a bíróság arra. hogy élőhalottá te­gye mindakettőt, életfogytig tartó fogságra ítél­vén őket. Rózsa ki is állotta az „életfogytig" va­ló büntetést, a szamosújvári börtönből csak a lelke szabadult ki. Renkó azonban megúnta a várakozást, kiszökött börtönéből, hogy számos emberélet kioltásával újabb a megterhelt sátáni lelkét ne a természetes halál, hanem csendőr­golyó üldözze ki porhüvelyéből. Céljárt elérte. Ugyanezen a napon, egészen véletlenül: — Rózsa Sándor meghalt. Szamosújvárról ér­tesítik a „Közv."-t, hogy az alföldnek egykor annyira rettegett haramiavezére, a puszták ré­me. a rablómondák hőse: Rózsa Sándor a már majdnem teljesen kipusztult „betyár-osztály" egyik prototyp alakja volt, fölruházva mindazon tulajdonokkal, minőkkel költőink a Bogárékat, Zöld Marcziékat. Sobriékat rajzolni szokták. — „Gyilkosság nem terheli a lelkemet mondá egy ízben egy látogatójának a fegyházba. Rablás közben nem öltem soha. Egyetlen embert lőttem le, a legkedvesebbik legényemet, — jaj. de ah­hoz nekem rettenetes jogom volt és ez nem is terheli egykeveset sem az én lelkiismeretemet." Neve már az 1848. év előtt is szomorú nevezetes­séggel bírt. A szabadságharcz alatt megkegyel­meztek neki és ő ostorosaival tudvalevőleg tett is nem egy jó szolgálatot egyik-másik hadcsapat­nak. A forradalom után Kuffsteinba került, hon­nan csak 1867-ben a koronázás alkalmából ka­pott királyi kegyelem útján szabadult ki. — ö azonban ismét a betyáréletre adta magát és 1872­ben Szegeden — ki tudná hányadszor? — ha­lálra ítéltetett. Azonban ismét kegyelmet kap­ván, a halálos ítélet élethossziglani fogságra vál­toztattatott. — Azóta Szamos-Üjvórott őriztetett, hol, mióta megtudta, hogy csak akkor nyílik meg előtte a börtön ajtaja, amidőn a temetőbe viszik, nagyon „csöndes" ember lett belőle. — Egész élete különben oly kalandos volt, hogy hálás tárgyat nyújthatna akár egy regény­írónak. (Polvtatjukd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom