Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-25 / 146. szám

KEDD, vm. JÜNIUS 25. 3 Aláírták a magyar-mongol kormányközi bizottság űrgyalásainak jegyzőkönyvét Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Tumenbajarin Ragcsa, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság két társelnöke hétlön a Parlament Gobelintermében aláírta a bizottság június 21—24. között Budapesten megtartott 8. ülésszakának jegyzökönyvét. A tárgyalásokon a magyar és a mongol küldöttség áttekintette az előző ülésszak határozatainak érdekében tett intézkedések eredményeit. Megvizsgálta a magyar segítséggel felépített darhani húskombinát további üzemeltetésében fontos együttműködési lehetőségeket, és a magyar műszaki támogatással korábban létesített mongol ipari üzemek termelésének fejlesztéséhez nyújtható szakmai támogatás lehetséges módjait. így a magyar szakemberek elsősorban a szonginói biokombinátban, az ulánbátori ruhagyárban és a darhani húskombinátban segítenek majd a termelésnövelésben, a termékválaszték szélesítésében és a minőség javításában. A KGST komplex programjának megfelelően a magyar szakemberek részt vesznek a szervezett nemzetközi geológiai expedíciók munkájában. A mongol vízgazdálkodás fejlesztése érdekében Magyarország segítséget nyújt egy mongol kutatóintézet létrehozásához, magyar vízgazdálkodási berendezések. -anyagok és egyéb eszközök szállításával korszerű öntözőrendszer kialakításához, komplex vízgazdálkodási tervek kidolgozásához. A különféle helyi nyersanyagok kihasználására pedig korszerű kisüzem felépítésében segítenek majd magyar szakemberek. Az ülésszakon a két kül- i döttség tájékozódott a magyar—mongol külkereskedelmi forgalom helyzetéről, bővítésének lehetőségeiről, a két ország népgazdasági terveinek kölcsönös koordinációjáról. A kormányközi bizottság pozitívan értékelte az 1976—1980. évekre szóló magyar—mongol tervkoordinációs munkát, amelynek első szakasza júniusban zárult. Megvizsgálták és jóváhagyták a két ország bizottságai és minisztériumai között létrejött közvetlen műszaki-tudományos, pénzügyi, vadgazdálkodási és könnyűipari együttműködési megállapodásokat. Többek között a vadgazdálkodási megállapodás előirányozza, hogy Magyarország szakértők kiküldésével és mongol szakemberek képzésével különböző fölszerelésekkel, gazdasági és műszaki-tudományos segítségnyújtással járul hozzá a mongol vadgazdálkodás megszervezéséhez, vadászházak építéséhez és a vadászati turizmus föllendítéséhez. Támogatást nyújtanak korszerű trófeafeldolgozó- és -kikészítő üzemek létesítéséhez is. Az ülésszakon végezetül megállapodtak abban, hogy a darhani húskombinát — július 8-án történő — felavatására magyar küldöttség utazik Mongóliába. (MTI) Magyar okmány a iajiildözés ellen Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ képviselője június 20-án a világszervezet főtitkáránál letétbe helyezte azt az okiratot, amellyel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítette az apartheid bűncselekmények üldözése és megbüntetése tárgyában elfogadott nemzetközi egyezményt. Az egyezmény nemzetközileg üldözendő bűncselekménynek nyilvánítja a faji elkülönítés és fajüldözés gyakorlatát. Az egyezmény bűnösnek nyilvánítja mindazokat a szervezeteket és személyeket, amelyek, illetve akik apartheid bűncselekményeket követnek el. Tudományos tanácskozás Szegeden Tegnap kezdődött, s ma fejeződik be a Magyar Electroencephalográphiai Társaság XVIII. kongresszusa a Magyar Tudományos Akadémia újszegedi biológiai központjában. A résztvevőket dr. Huszák István egyetemi tanár, a SZOTE ideg- és elmekórtani klinikájának igazgatója, a kongresszus elnöke köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE rektora, dr. Fehér Ottó egyetemi tanár, a JATE állattani tanszékének vezetője és dr. Obál Ferenc egyetemi tanár, az SZOTE élettani intézetének vezetője. A Társaság országos elnökségének képviseletében ott volt dr. Tomka Imre, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet osztályvezetője, a Magyar Tudományos Akadémia lélektani intézetének vezetője, az EEGT főtitkára, valamint dr. Ádám György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, a kongresszus alelnöke. * Dr. Huszák István elmondotta, hogy az EEG Társaság tizennyolc éve alakult, evenként szervez tudományos ülést, vándorgyűlés formájában. Az idén Szegeden tartják a kongresszust, melyen három fő témában — Kiváltott potenciálok, Epilepszia, Alvás — tfbb mint hatvan előadás, illetve referátum hangzik el. Az ember kezdettől környezete, a viiag megismerésére törekszik. A természet, a társadalom jelenségeinek, összefüggéseinek felismerésében az agy segít. Dr. Huszák István emlékeztetett arra, hogy az űrhajózás, a technika fejlődése, a társadalmi adaptáció az agy tulajdonságainak, tevékenységének mind alaposabb vizsgálatát teszi szükségessé. Az agykutatásoknak világszerte egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A nemzetközi kutatásokban magyar tudósok s számottevő eredményeket értek el, köztük szegediek. A SZOTE idegkb'nikájának keretében működő agykutató intézet az országban egyedül foglalkozik az agy komplex — szerkezeti, élettani, agykémiai — vizsgálatával. A kongresszuson dr. Mihail Nyikolajevics Livanov profeszszort, a Szovjet Tudományos Akadémia tagját a Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Színek, fények, méretek Műszakiak a szabadtérin — Új keverőasztal a nézőtéren A kellemetlenség futó záporokkal borzoltak a tériek idegeit. Kipakolunk, bepakolunk — sóhajtoztak a díszletfestők, a nomád életmód előnyeiből és hátrányaiból inkább csak a munkát látva, s a munka idén sem kevesebb, mint máskor. Különleges színház a szabadtéri, hátulnézetből is különleges, egyedi. Esztendőnként elölről kezdődik minden. Május idusa táján kivonulnak a láthatatlan varázslók, irdatlan rumlit csapnak, hogy mire fölharsannak a hívó szavú fanfárok, fölragyognak a nézőtéri lámpák, ezrek gyönyörködjenek a színpad szemnyugtató látványában, a mozgalmas lépcsősorokban, kacéran ágaskodó oszlopkolosszusokban. Színekben, fényekben, méretekben. • Még közel egy hónap a nyitásig, a műhely már túl a félidőn. Kolonits Józsefnek, az asztalosok vezetőjének minden évben alaposan föladják a leckét. A Czillei díszletapparátusa nagyjából kész, 16—18 köbméter fát dolgoztak bele, a két földszinti oldalkapu, a maga 5— 500 négyzetméteres felületével, majd fele a négyszintes belső díszletnek — nem emlékszik rá, mikor kellett enynyi fa egyetlen produkcióra. Aztán itt van a Hattyúk tava, 11 méter magas, kifelé bordázott oszlopkötegeivel, plasztikus elemeivel, mely tervrajzon, első látásra rutinmunkát sejtet, csak később árulja el, roppant munkaigényes. Két műszakban gyalul, fűrészel, kopácsol a dóm oldalában 16 asztalos; 6 varrónő fűzi a cérnát, a díszleteket festő színházi munkásoknak képzőművész-tanárok segítenek, Nóvák András, Zoltay Miklós, s nyugdíj ide vagy oda, nem hiányzik már tizenhat éve Sándor Sándor sem. Miként a Tömörkény gimnázium grafikus tagozatának diákjai is itt töltik rendszeresen a nyári gyakorlatot. • Az óriási felületek mázsaszám eszik a festéket. Sándor Lajosra, a színház díszlettervezőjére, idén is kettős, sőt hármas feladat vár. Amellett, hogy alaposan kiveszi részét a festési munkákból, két produkció diszSomogyi Károlyné felvétele Díszletkcszitök a téren leteit tervezi, a tavalyról fölújított János vitézéi és az Állami Népi Együttesét. — Ez utóbbi természetesen új lesz. Körülbelül 5 méter magas, népi fafaragásokkal kiképzett oszlopok futnak körbe, középen 8X4 méteres kapu, a műsor 14 tánc jelenetének jellegzetes díszítőelemeire nyílik majd. És persze a János vitéz színpadképe is módosításokkal készül, hogy pergőbb, folyamatosabb legyen a játék. A Hattyúk tavának asztalosmunkái általában befejeződtek, a díszleteket most kezdjük festeni, és érdekes a táncplató: a színpad lemezborítást kap, a minszkiek szőnyeget kértek rá. A természeti képben 14 méter széles felhőstilizáció fölé kerül a közel 5 méteres átmérőjű hold, 11 méter magas sziklarom, az egész hideg, fémesezüstös csillogása komoly világítási, szcenikai feladatot ígér. A monstre díszleteket színpadi kocsin mozgatni, előadás közben, pedig folytonos és izgalmas készenléti állapotot. A Turandotról csak annyit: munkaigényességében a Hattyúk tavával, anyagböségével a Czillei vetekszik. díszleteivel Ennek a bizalomérlelő lenini politikának köszönhető. hogy a VII. pártkongresszuson megjelölt legfőbb feladatokat, teljesítettük, és a következő. VIII. kongresszuson Kádár elvtárs így kezdhette a beszamolot: a Központi Bizottság jelentheti a pártnak és a párt a magyar dolgozó népnek, hogy a szocializmus építése nagy lendületet vett. és befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását hazánkban. Mint ismeretes, ez annyit jelentett, hogy a dolgozó parasztság, meghallgatva-mérlegelve a párt, a munkásosztály javaslatát a szövetkezés kérdésében, hátat fordított a bizonytalan múltnak, és a közösségi útra lépett. A „titok" abban rejlett, hogy a kommunisták idejében és sikeresen fölléptek a mezőgazdaság szocialista átszervezését akadályozó jobboldali és „baloldali" nézetek ellen, meghatározták a tömeges szervezés fő tennivalóit. És mivel az általános központi irányvonal párosult a helyi szervek lelkes szervező és fölvilágosító tevékenységével, azonkívül a szövetkezeti vezetők megválasztásában érvényesítették a demokratizmust. sikerült elérni, hogy ebben az időszakban is növekedett a mezőgazdasági termelés. Ki ne emlékeznék vissza szívesen e történelmi jelentőségű eseményre, amikor szinte az egész ország megmozdult, s így sikerült a parasztságot is a szocializmus útjára vezetni. És ma azok a szövetkezeti gazdák is szívesen veszik kézbe Kádár János könyvét, akik a biztonságot nyújtó közösségekben már szinte hallani sem szeretnek arról, hogyan éltek-küszködtek az egyéni életforma idején. Kádár Jánosnak szinte valamennyi beszédében. fölszólalásában. írásában megtalálható a felszabadító Szovjetunióhoz való hűséges jóviszony hangsúlyozása. Talán legjobban az ő megéogalmazasaban rögződött belénk az a rragy igazság, hogy szovjetellenes kommunizmus nincs és nem is lehetséges. „Elveink és pártunk forradalmi tapasztalatai alapján valljuk — irta Az internacionalizmus — ma című cikkében —, hogy a Szovjetunióhoz való viszony mindenkor a legfontosabb és legbiztosabb "próbaköve volt minden politikai irányzatnak és mindenekelőtt a proletár internacionalizmusnak." És másutt: a magyar nép tömegeiben él és erősödik a szocialista hazafiság tudata, amely párosul a Szovjetunió iránti barátság mélyülő érzésével, a szocialista országok testvériségének eszméjével." Megnyugtató ez, nemcsak a párttagok, hanem minden tisztességes magyar honpolgár számára, hiszen nemcsak a béke és a munkáshatalom biztonsága. hanem a szocialista építőmunka továbbfejlesztése végett is nélkülözhetetlen szükségünk van a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szoros, testvéri együttműködésre. Társadalmi és gazdasági életünk minden lényeges problémájára választ találunk Kádár János beszédeit és cikkeit olvasgatva. Jellemző, hogy a gazdálkodás, vagy a kulturális élet kérdéseit is mindig abból a szempontból vizsgálja, hogy azok mennyiben felelnek meg a munkásosztály érdekeinek, illetve, azok előnyösek-e a dolgozó tömegeknek, vagy sem. Az emberek már tudják, hogy Kádár János mindig azt mondja, amit ők akarnak és ki akarnak fejezni, ezért mennek szívesen a gyűlésre, ezért ülnek le a tévé elé, ezért veszik kézbe az újságot, ha az ő szavait hallhatják és olvashatják. Tud a fiatalok nyelvén szólni, megérti a dolgozó nők. az asszonyok gondjait. Aki kommunistának, vagy egyáltalán, fölvilágosult embernek tartja magát, az tisztelje a dolgozó nőt — mondotta a X. pártkongresszus zárszavában. — Egyesek égy értelmezik az egyenjogúságot, hogy elfelejtenek illő modon előre köszönni, holott már százéves illemkódexekben elő van írva: ha a férfi nővel találkozik, ő köszönjön előre, vagy ha a villamoson nincs elég hely, adja át a helyét. Az országos, nagy gondok közepette, ö ilyesmiről sem feledkezik meg, mert tudja, hogy ezek igen fontos dolgok: a nők nagyobb megbecsülése, az anyák fokozottabb tisztelete is szükséges ahhoz, hogy a dolgozók mindannyian jól érezzék magukat a közéletben és a munkahelyen egyaránt. Szimpatikus az is mindenkinek, amit 1972 őszén a Központi Bizottság ülésén mondott: „Az egyes embereket... mint mindig, ezután is aszerint fogjuk értékelni, hogyan dolgoznak..." Azt hiszem, minden rendes munkásember egyetért azokkal az elvekkel, hogy ki-ki aszerint részesüljön a megtermelt javakból, amilyen hasznos munkát végez a társadalom számára. Életünk bonyolult és sokrétű valósága olvasható Kádár János könyvében. Ügy is mondhatnánk: az található benne, amit a dolgozó emberek látni, tapasztalni, érezni szeretnének, ott ahol élnek, tehát — amint ezt mondogatják is néha —. „azt, hogy a Kádár-politikát, ami tetszik nekühk, ne ferdítsék, ne torzítsák el lent, a végrehajtásnál". A kötet tehát gazdag, rendkívül vonzó anyagot tartalmaz, s mint a bevezetőben olvasható, hű képet ad az elmúlt 17 esztendő gondjairól és örömeiről. Valóban: a beszédek és cikkek időrendi sorrendjéből „nyomonkövethető az az egyenes vonalú, népünk és az egész szocialista világrendszer egyetemes érdekeit kifejező politikai, gazdasági és ideológiai küzdelem, amelyet az MSZMP következetesen folytat a szocializmus győzelméért." F, NAGY ISTVÁN Sürget a munka a nézőtéren is. Vastagh Attila, a játékok szecenikusa, elmondta, két ütemben újítják fel a lelátót. Tavaly festették át a vasszerkezeteket, és kezdtek hozzá a padlózat kicseréléséhez, idén fejezik be, 30 köbméter fa felhasználásával. A hangosító berendezéseket pedig három ütemben újítják föl. Két éve a kábelhálózatot, tavaly 3 ezer doboz hangszóróját javították, s a Budapesti Elektroakusztikai Gyárban most készült el az új keverőasztal, 1 millió forint értékben, egyedi példány. Kerti Gézának, a gyár osztályvezetőjének másfél évtizedes szegedi tapasztalatai talán a legtöbb segítséget adták ennek a speciális szerkezetnek az előállításához, felszerelésével párhuzamosan javítják a késleltető berendezéseket, így a szabadtéri hangosítását a legkorszerűbb módon, világszínvonalon igyekeznek biztosítani. Tóth István, a jegyiroda vezetője, jólesően nyugtázta: eddig 60 ezer belépőt adtak el, többet mint tavaly ilyenkor. Legkeresettebbek a János vitéz és a minszki balett előadásai, de máris telt házas az Állami Népi Együttes augusztus 18-i, valamint a Czillei július 27-i bemutatója. Két hét még, s kezdődnek a próbák, jönnek a színészek, a budapesti Nemzeti Színház művészei. Július 20-án Vörösmarty drámájának, a Czillei és a Hunyadiaknak premierjével indulnak a 16. Szegedi Szabadtéri Játékok. Nikolényi István Nyelvi továbbképző Hétfőn délelőtt a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán nyitották meg 73 orosz szakos pedagógus kéthetes nyelvi továbbképző tanfolyamát, amelynek célja a nevelők orosz nyelvi beszédkészségének fejlesztése. A tizenegy megyéből érkezett tanárok munkáját szovjet pedagógusok segítik, irányítják. (MTI*