Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

V SZOMBAT. 1974. JÚNIUS tt. Befejeződött a KGST »« jubileumi ülésszaka Dokumentumokat írtak alá — Hazaérkezett a magyar küldöttség # Szófia (MTI) Pénteken a bolgár fővá­rosban befejezte munkáját a KGST 28. ülésszaka. A Park Szálló tanácstermében a de­legációk vezetői — a tagor­szágok kormányfői, közöt­tük Fock Jenő, a Miniszter­tanács elnöke — illetve he­lyetteseik aláírták az ülés­szak Jegyzőkönyvét és a kö­vetkező dokumentumokat: — A KGST alapokmánya, valamint a KGST jogképes­ségéről. kiváltságairól és mentességeiről szóló konven­ció módosításait tartalmazó jegyzőkönyvet; — A KGST-szabványok al­kalmazásáról szóló konven­ciót; — Altalános egyezményt az érdekelt tagországoknak az orenburgl gázlelőhely ki­termelésében, valamint Oren­burg körzetéből a Szovjet­unió nyugati határáig húzó­dó gáztávvezeték felépítésé­ben kifejtendő együttműkö­désről. Zárszavában Sztanko To­dorov bolgár kormányfő, az ülésszak elnöke összegezte az elvégzett munka eredmé­nyeit, köszönetet mondotta delegációk tevékenységéért, és sok sikert kívánva üdvö­zölte a KGST végrehajtó bi­zottságának új elnökét: Lá­zár Györgyöt. a Magyar Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettesét. A küldöttségek nevében Fock Jenő miniszterelnök mondott köszönetet a bolgár testvérpártnak, kormánynak es személy szerint Sztanko Todorovnak az eredményes munka feltételeinek megte­remtéséért. Ezután a bolgár miniszter­elnök berekesztette az ülés­szak munkáját. Délben Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságá­nak első titkára, az Államta­nács elnöke fogadást adott az ülésszak részvevői tiszte­letére. Szófiában pénteken megtar. tották a KGST végrehajtó bi­zottságának 88. ülését. A vég. rehajtó bizottság ülése a tes­tület új elnökének, Lázár György miniszterelnök-he­lyettesnek vezetésével folyt le. A végrehajtó bizottság el­fogadta azokat a döntéseket, amelyeket a KGST XXVIII. ülésszakán hozott határoza­tok megvalósítása érdeké­ben végzendő munka meg­szervezésével függnek össze. FockJenő nyilatkozata Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, a KGST 28. ülés­szakán részt vett magyar küldöttség vezetője az ülés­szak befejeztével nyilatkozott az MTI és a Népszabadság tudósítóinak. Fock Jenő a többi között megállapította: A KGST történelmet for­mált negyedszázados tevé­kenységében. A KGST alap­vető feladata, hogy a maga eszközeivel segítse a tagálla­mok és az egész szocialista közöjség gazdasági, műszaki­tudományos fejlődését. Az ülésszakon teljes egyetértés­ben azt állapítottuk meg, hogy a KGST betöltötte — és jól töltötte be — e hiva­tását. Vegyük például — mon­dotta — Magyarországot. Ha végigtekintjük hazánk 25 esz­tendős gazdaságtörténetét, egyben elénk tárul a KGST­országok együttműködésének negyedszázada is. Eredmé­nyeink, sikereink része és zá­loga — a magyar nép nagy­szerű munkája mellett — a testvéri szocialista országok töretlen együttműködési kész­Rádiótelex Kairó Mint már jelentettük, Isz­mail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter a kormány töb­bi tagjával együtt rövide­sen Moszkvába utazik, hogy tárgyalásokat folytasson a szovjet vezetőkkel a kétolda­lú kapcsolatok erősítéséről és elmélyítéséről. Ahmed Ba­haeddin, az A1 Ahram fő­szerkesztője pénteki cik­kében cáfolja, hogy Egyip­tom az amerikai kapcsola­tok fejében meg akarna sza­badulni a szovjet kapcso­latoktól. Hanoi A Vietnami Demokratikus Köztársaság Külügyminiszté­riumának szóvivője csütör­tökön este határozottan el­ítélte azt a rágalomhadjára­tot, amelyet az Egyesül Ál­lamok indított a VDK-val és a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormánnyal szem­ben a Saigonban tárgyaló négyes katonai vegyes cso­portban. A szóvivő elmond­ta, hogy a vegyes bizottság június 19-i ülésén az ame­rikai képviselő és a Thieu­rezsim küldötte csökönyö­sen visszautasította a VDK és a DIFK képviselőinek azt a követelését, hogy bizto­sítsák delegátusaik diplomá­ciai mentességét és a műkö­désükhöz nélkülözhetetlen munka- és életfeltételeket. Bécs Rösch osztrák belügymi­niszter közölte, hogy több, mint ötmillió osztrák ál­lampolgárnak van szavazati joga- a vásárnap- tartandó nökválasztáson. A Franz Jó­nás halálával megüresedett elnöki tisztség betöltésére ki­irt választáson az arra jogo­sultaknak kötelező a voksok leadása. sége. Őszinte tisztelettel kö­szöntük ezt meg a jubile­umi ülésszakon a tanács va­lamennyi tagországa pártjá­nak és kormányának, min­denekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának. Végül Fock Jenő rámuta­tott: — Ahogyan a korábbi ülés­szakon, úgy most sem elvont kérdésekről tárgyaltunk, ha­nem azokról az időszerű problémákról, amelyek orszá­gaink pártjait és kormányait elsősorban foglalkoztatják. A 28. ülésszak határozatai je­lentős lépésekkel viszik elő­re országaink együttműködé­sét, a szocialista gazdasági integráció kibontakozását. * Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel pénteken hazaérkezett Szófiából a KGST XXVIII. ülésszakán részt vett magyar küldöttség. A delegáció tag­jai voltak: Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Népköztár­saság KGST-képviselöje, Hu­szár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok bizottságának elnöke, Ro­mány Pál, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetője, Marjai József kül­ügyminisztériumi államtit­kár, Szita János miniszterhe­lyettes, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságá­nak vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyet­tese. o Moszkva (MTI) Pénteken Moszkvában, a Vörös téren eltemették Georgij Kcjnsztantyinovics Zsukov marsállt. Zsukov, a Szovjetunió négyszeres hőse. a Lenin­rend hatszoros kitüntetettje, a kiemelkedő szovjet hadve­zér, a második világháború­ban a legfelsőbb főparancs­nok első helyettese volt, hosszú betegség után kedden hunyt el, 78 éves korában. A marsall hamvait tartal­mazó urnát páncélautó von­tatta ágyútalpon vitték a Szakszervezetek Házától a Vörös térre. A temetési me­net élén haladtak az elhunyt hozzátartozói, a szovjet had­sereg és hadiflotta kiemelke­dő személyiségei. A Vörös téren több ezer moszkvai dolgozó és háborús veterán vett búcsút Zsukov marsalltól. A téren katonai díszegységek sorakoztak fel. A gyászünnepséget Andrej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere nyitotta meg. Az emelvé­nyen foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke, Andrej Kirilenko és Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai, va­lamint több más szovjet ve­zető. A szovjet katonák ne­vében Szergej Rudenko lé­gi marsall, Moszkva dolgozói nevében pedig Leonyid Gre­kov, a városi pártbizottság titkára búcsúzott Zsukov marsalltól. A Zsukov hamvait tartal­mazó urnát Brezsnyev, Pod­gornij, Grecsko, Kirilenko, Szuszlov és több más szov­jet vezető vitte a Kreml fa­lához, s ott az elhunyt mar­sallt örök nyugalomra he­lyezték. A katonai díszpompával megrendezett temetés a szovjet himnusz hangjaival, a díszsortűz eldördülésével és a díszegységek elvonulá­sával ért véget. Hazánk új miniszterei Dr. Orbán László Dr. Orbán László 1912­ben. Nógrádverőcén szüle­tett. Középiskoláinak elvég­zése után a miskolci jogaka­démián és a szegedi egyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1938-ban a kommunista párt tagja lett. Részt vett az ifjúsági mozgalmat irányító országos ifjúsági bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi mozga­lom szervezésében. A felszabadulás után, a part központjában dolgozott, hosszabb ideig az agitációs j és propaganda osztály veze­tője volt. 1950. és 1955. kö­zött előbb mint főosztályve­zető, később mint miniszter­helyettes az Oktatásügyi Mi­nisztériumban kapott beosz­tást. 1956-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tudományos és kulturális, il­letve az agitációs és propa­ganda osztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, ál­lamtitkár lett. 1945. és 1951. között az MKP KB illetve az MDP KV tagja volt. 1957-töl az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. 1945—1953. kö­zött és 1958-tól országgyű­lési képviselő. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962-ben a Munka Vörös Zászlórendjével. 1965­ben és 1968-ban a Munka Érdemrend arany fokozata­val. 1970-ben pedig a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékéremmel tüntette ki. Rödönyl Károly Rödönyi Károly 1911-ben, Budapesten született. Közép­iskoláinak elvégzése után a műszaki egyetemen gépész­mérnöki diplomát szerzett. 1936-ban mint műszaki al­kalmazott Csepelen, a Weisz Manfréd gyárban kapott elő­ször állást. 1938-ban órabé­res mérnökként a vasúthoz került. Itt munkája mellett gőzmozdonyvezetői, motor­kocsi-vezetői képesítést szer­zett, Szegeden, Désen és bu­dapesti vasúti mérnökként, fűtőházi főnökként dolgo­zott. 1951-től a MÁV vezérigaz­gatóságán töltött be felelős vezetői beosztásokat. 1957­től a MAV vezérigazgató­helyettese. 1963-ban nevez­ték ki a MAV vezérigazga­tójává és a közlekedés- és postaügyi miniszter helyet­tesévé. 1970-ben a minisz­ter első helyettese, később államtitkár lett. 1946-tól a párt tagja. Jelentős érdemei vannak a magyar közlekedés korszerű­sítésében, a nemzetközi vas­úti együttműködés fejleszté­sében. E téren végzett mun­kássága elismeréseként meg­kapta a szovjet, a csehszlo­vák. az NDK és a lengyel vasutak kiváló dolgozóit megillető kitüntetést. 1971— 72-ben a nemzetközi vasúti szövetség elnöke volt. Tagja a Magyar Tudomá­nyos Akadémia vasúti szak­bizottságának. 1963-tól a Közlekedéstudományi Egye­sület elnöke. Több kitüntetés birtokosa. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa 1955-ben és 1956-ban Szocialista Munkáért Érdem­eremmel. 1963-ban a Munka Érdemrenddel tüntette ki. Fejlődő magyar­mongol kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság 1950. április 28-án vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. A politikai kontaktusok fej­lődésének első, jelentős ál­lomása a Jumzsagijn Ceden­bal vezette mongol párt- és kormányküldöttség 1957. évi látogatása, volt, amelynek során kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt kötöttünk. Két esz­tendővel később magyar párt- és kormányküldöttség viszonozta a látogatást. Jumzsagijn Cedenbal 1964 októberében nem hivatalos látogatáson járt Magyaror­szágon, egy évre rá Kádár János vezetésével magyar párt- és kormánydelegáció tett látogatást Mongóliában. Ekkor írták alá a két test­véri ország barátsági és együttműködési szerződését, s megállapodtak a magyar­mongol gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormánybizottság létre­hozásában. Aláírták a vi­megszüntetésé; ei-iizumkényszer ről szóló egyezményt, a jog­segélyszerződést, az ösztön­díjas csereegyezményt, s megkötötték a filmcsere­egyezményt is. A kormány­közi bizottság azóta is ered­ményesen tevékenykedik, Kapcsolataink újabb, je­lentős állomásának eszten­deje 1968: Szambu elvtárs, a Nagy Népi Hurál elnökségé­nek akkori elnöke tett hiva­talos, baráti látogatást ha­zánkban. Személyében az első mongol államfőt kö­szönthettük Magyarországon, látogatását Losonczi Pál 1970-ben viszonozta. A köl­csönös látogatások króniká­ja mind gazdagabbá vált, 1971 júliusában Fehér Lajos vezetésével párt- és kor­mányküldöttség vett részt a mongol népi forradalom 50. évfordulójának ünnepségein, ezt követően Jumzsagijn Ce­denbal töltötte szabadságá­nak egy részét hazánkban, majd 1972 júliusában Fock Jenő tett hivatalos, baráti látogatást a Mongol népköz­társaságban. 1973 júliusában magyar kormányküldöttség vett részt Mongóliában a magyar műszaki-gazdasági segítséggel épült szonginói blokombinát ünnepélyes át­adásán, s ennek az esztendő­nek a végén töltött néhány napot Magyarországon D. Majdar. a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a Mon­gol Tudományos és Műszaki Állami Bizottság elnöke. Lá­togatása alkalmával írták alá a két bizottság közötti műszaki-tudományos együtt­működésről szóló megálla­podást. Néhány napja, 1974. június 14-én Ulánbátorban parafálták az új magyar— mongol konzuli egyezményt. A két ország gazdasági kapcsolatai különösen az utóbbi tíz esztendőben vál­tak jelentőssé: kereskedelmi forgalmunk 1960-hoz viszo­nyítva csaknem megkétsze­reződött. Az 1961—1975 kö­zötti időszakra Mongóliának nyújtott bitelünk segítségé­vel három jelentős gazdasá­gi objektummal gyarapszik­gyarapodott a testvérország: az Ulánbátor! konfekció­üzemmel, a szonginói bio­kombináttal és a darhani vágóhíddal. Az utóbbi esztendőkben a két ország minisztériumai­nak és főhatóságainak együttműködését szerződéses forma is rögzíti, ilyen köz­vetlen együttműködési meg­állapodást kötött mongol partnerszervével az Egész­ségügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A Mongóliában magyar segít­séggel létesített ipari objek­tumokat magyar vállalatok patronálják — a Május 1. Ruhagyár, 'a Kaposvári Hús­üzem és a Phylaxia —, fel­adataikat ugyancsak együtt­működési megállapodásban rögzítették. * Kulturális és tudományos együttműködésünket 1957 óta szabályozza egyezmény, s a soron levő feladatok megoldása érdekében 1968 óta rendszeresen kétéves munkaterveket dolgoznak ki. Az új kulturális egyezményt 1974 januárjában parafálták. Hazánk segítséget nyújt Mongóliának a szakember­képzésben is: 1972rig évente hat új ösztöndíjast fogadtak a magyar felsőoktatási intéz­mények, főleg a mérnök-, a közgazdász- és az orvoskép­zés egyetemei, főiskolái. A mongol diákok száma az 1972—73-as tanévben meg­duplázódott, s 1973-tól Ma­gyarországon gyarapítja is­mereteit 26 új ösztöndíjas és két aspiráns is. Az 1970-ben aláírt ösztöndíjas-csereegyez­mény alapján magyar diá­kok is tanulnak Mongóliá­ban. Különösen élénk szakértői csere alakult ki az orvostu­domány. a zoológia, az ori­entalisztika, a régészet, a néprajztudomány, az iroda­lom és a színművészet terén. A Magyar Tudományos Aka­démia. illetve a Mongol Tu­dományos Akadémia két-két tudóst választott tiszteleti tagjává, a Mongólia iránti tudományos érdeklődésüket kifejlett magyar orientalisz­tika, azon belül is a világon harmadik helyen álló ma­gyar mongolisztika magya­rázza. Említésre méltó, hogy a Körösi Csorna Társaság tiszteleti tagjává választotta Damdin mongol nyelvész­professzort. Irodalmi és mű­vészeti életünk több. jeles személyisége járt Mongóliá­ban, sportkapcsolatainkat éves tervek szabályozzák. (MTI* 4 < *

Next

/
Oldalképek
Tartalom