Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1874. JÜNITJS 26. SZKP-küldöttség Franciaországban # Moszkva (TASZSZ) szovjet pártdelegáció érke­Szerdán, tegnap Borisz Po- zett Franciaországba. A kül­nomarjovnak, az SZKP Poli- döttséget a Francia Kommu­tikai Bizottsága póttagjának, nista Párt Központi Bizott­a KB titkaranak vezetésével sága hívta meg. Elutazott Romesh Chandra Meghalt Zsukov marsall e Budapest (MTI) Romesh Chandra. a Béke­világtanács főtitkára — aki részt vett a nemzetközi és a magyar békemozgalom megalakulásának 23. évfor­dulója alkalmaból rendezett budapesti ünnepségeken — elutazott hazánkból. Buda­pesti tartózkodása idején — többek között — találkozott az Országos Béketanács ve­zetőivel. akikkel vélemény­cserét folytatott a nemzetkö­zi békemozgalom aktuális kérdéseiről, a BVT ég a ma­gyar békemozgalom együtt­működésének további felada­tairól. Romesh Chandrát fo­gadta Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke is. Richárd Nixon # Lajes légitámaszpont (Reuter, MTI) Richárd Nixon amerikai elnök a Közel-Keleten tett körűtról útban hazafelé, ked­den késő este megérkezett a Portugáliához tartozó Azori­szigetekre. Az amerikai ven­dégeket a Lajos amerikai lé­gitámaszponton Ontonio De Spinola, Portugália köztársa­sági elnöke köszöntötte. Az amerikai és a portugál elnök szerda délelőtt tanács­kozott, majd Nixon szerdán délután elutazott Washing­tonba. Kedden, életének 78. esz­tendejében elhunyt G. K. Zsukov, a Szovjetunió mar­sallja, a legtekintélyesebb szovjet katonai személyiségek egyike, volt honvédelmi mi­niszter. Zsukov marsall a szovjet vezetők közül az egyetlen volt, aki négyszer kapía meg a Szovjetunió Hő­se kitüntetést. Régi városnegyedek Magyar—mongol gazdasági együttműködés A magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési, kormányközi bizottság VIII. ülés­szaka június 21-én kezdődik Budapesten. Tumenbajarin Ragcsa, a Mongol Minisztertanács első elnökhelyettese, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának póttagja, a kormányközi bizottság mongol tagozatának elnöke vezeti a baráti ország küldöttségét, amely csü­törtökön, ma érkezik hazánkba. A két ország gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottságának létrehozását 1963-ben határozták el, amikor Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével látogatást tett Mongóliában a magyar párt­és kormányküldöttség. Ekkor került sor a barátsági, együttműködési szerződés aláírására, a két ország közötti. vízumkényszer meg­szüntetésére, az állategész­ségügyi megállapodásra, és más egyezmények megköté­sére is. A gazdasagi együttműkö­dés érdekében 1960-tól öt­éves megállapodásokba fog­lalják a két ország kölcsö­nös áruszállításainak és fize­teseinek terveit. A KGST­tagországok, így Magyaror­szág is, Mongólia fejlődésé­nek meggyorsítására hitele­ket nyújtanak, berendezése­ket szállítanak, részt vesz­nek ipari és mezőgazdasági üzemek építésében. Magyar­ország 1961 óta — a múlt évi adatok szerint — 24,4 millió rubel értékű hitelt, és 2 millió rubel térítésmentes segélyt adott Mongóliának. Ulánbátorban magyar közre­működéssel épült fel Mon­gólia első, korszerű ruha­gyára, amelynek fejlesztését, rekonstrukcióját ugyancsak magyar segítséggel ez év elején fejezték be A múlt ev nyarán adták át a ma­gyar tervek és berendezések felhasználásával épített szonginói brokombinátot. amelyben évente 150—160 ezer liter vakcinát állítanak elő, s lényegében ezzel fe­dezik Mongólia állatiszérum­és vakcinaszükségletét. Az előző években több magyar állategészségügyi expedíció járult hozzá a mongol állat­állomány egészségügyi ellá­tásúhoz. s a magyar szakér­tők több betegség leküzdé­séhez nyújtottak segítséget mongol partnereiknek. A mezőgazdaság, és ezen belül az állattenyésztés kü­lönösen jelentős ágazat Mon­góliában. A nemzeti jövede­lem felét adja a mongol, me­zőgazdaság, s ennek 85 szá­zaléka származik az állatte­nyésztésből. Ezért volt rend­kívül jelentős az a segítség is, amely szerint magyar szakemberek a baráti ország vizszegény területein 420 kutat építettek a lakosság és az állatállomány vízellátása érdekében. A magyar kutak 1,3 millió hektárnyi terü­leten tették biztonságosabbá a legelők vízellátását. Kor­szerű esóztető-, öntözőberen­dezések szállításával is hoz­zájárultak az öntözés meg­honosításához, az állatállo­mány takarmánybázisának megteremtéséhez. Magyar­ország nyújtott segítséget a harhorini malom rekonst­rukciójához. s ugyancsak magyar segítséggel az idén fejeződik be a darhani hús­kombinát építése. A magyar geológusok a vtzkutatáson túl sok segítséget nyújtanak a mongol ásványi kincsek föltérképezéséhez, feltárásá­hoz. Több, jelentős wolfram-, ón-, réz- és molibdénlelő­helyet fedeztek föl. A közös feltárás, termelés érdekében magyar—mongol vállalatok létrehozásáról tárgyalnak. A magyar—mongol áru­csere állandóan bővül, a ter­vek szerint 1971 és 1975 kö­zött újabb 14 százalékkal. Az 1974. évi árucsere-for­galmi és fizetési jegyző­könyv szerint Magyarország főként gépeket, berendezése­ket, alkatrészeket, gyógysze­reket, kötöttárut, bőrcipőt és különböző szöveteket ex­portál Mongóliába, ahonnan ellentételként gyapjút, szőr­mét, bőröket, bőrkonfekciót, könnyűipari termékeket, bá­nyaipari terméket kap. Ezen­kívül a tavaly aláírt első magyar—mongol belkereske­delmi választékcsere-megál­lapodás szerint a baráti or­szág bőr felsőruházati cik­keket szállít, ruházati. és műanyag cikkek, játékok, írószerek ellenében. A kormányközi bizottság­nak múlt évi VII. ülésszaka rámutatott arra, hogy az együttműködés fejlesztésében a magyar közreműködéssel 1975-ig épített és üzembe helyezett ipari létesítmények kapacitásának közös, gazda­ságos kihasználására, a mon­gol vízgazdálkodás fejleszté­sére, Mongólia ásványi kin­cseinek feltárására, valamint a helyi erőforrásokat jól hasznosítható kisüzemek lét­rehozására kell törekedni, s ennek alapján bővíteni a kölcsönös áruszállításokat. 3 AMIKOR néhány tő­• kés csoport elha­tározta. hogy toronyhá­zakat építtet a fran­cia fővárosban, sajtókam­pány indult a terv ellen. A patrióták egymás utén fejez, ték ki, hogy oda lesz a város egyéni arculata, mi lesz a panorámával, ha ormótlan épülettömbök tagolják a régi negyedeket. De mint lenni szokott, most is döntött a pénz. s a magas épületek megépültek, s részben épül­nek ma is, de nem rontot­ták meg a francia főváros egyéni arculatát. Mert a város igazi jellem­vonását a régi negyedek ad­ják. meg a városszerkezet, amely a nagy francia város­tervezők, s mindenek előtt Hausmann kezemunkája nyo­mán alakult ilyenné. Annak idején magának az Eiffel to­ronynak az építését is sokan ellenezték. Verlaine, a költő annyira Utálta, hogy egész életében elkerülte. Ma még­is Párizs, s főként a párizsi ajándék e jelkép nélkül el­képzelhetetlen. Nem mon­dom. hogy szép építmény, ormótlan, esetlen, nem illik a városképbe. Azaz: ha a Mars mező felől nézzük, az Ecole Militaire, a katonai főiskola elöl mégis impozáns, hiszen túl a Szajnán ízlése­sen fogja keretbe ezt a vas­szerkezetet a Challiot palota félköríves tömbje. Épül és pusztul a francia főváros, mint minden élő település. A csupa fém és üvegváros a Défense csak egy, az új negyedek közül. De a régi-régi negyedeket is gonddal óvják, ápolják, s próbálják megőrizni hangu­latukat. Az olyan ormótlan épületrendszert senki sem sajnálja, nlWt amilyen a Les Halles, a nagy piaci csarnok volt, amit Zola Párizs gyom­rának nevezett. Pedig itt már közel kilencszáz éve, Fülöp Ágost óta vásárcsarnok állt. Most már lebontották, he­lyén több emelet mélység­ben dolgoznak, föld alatti ga­rázsok épülnek, s megcsen­desedik a városnak ez a kör­zete. S emlékét csak a Les Halles nevű metróállomás őrzi. KÜLÖN KIS VILÁG a Ci­té sziget, sokan ismerik Ara. gon Sziget a Szajnán regé­nyéből. vagy Illyés Gyula Hunok Párizsban könyvéből. XVII—XVIII. századbeli há­zak őrzik a francia történe­lem emlékét. Az ember, ami­kor a macskaköveken lép­ked, eszébe jut sok-sok ol­vasmánya. A legutóbbi Dru­on könyve: Az elátkozott ki­rályok, amelyeknek sok tra­gikus epizódja e környéken zajlik. Sok név megelevene­dik, sok név a ködbevész. Miként a múltba vész a Quartier Latin, a Diákne­gyed nevének eredete is. Ta­lán egyetlen európai fővá­rosban nem tapasztalható olyan plasztikusan — háza­kon, sétálókon, utcákon — egy-egy negyed eltérő egyé­nisége, mint Párizsén. S min­denekelőtt a Latin-negyedén. Ha a Szent Mihály hídján átkelünk a Szajnán, mind­járt megkap bennünket va­lamiféle színes varázslat. Az antikváriusok bódéi a folyó mellvédjénél, beljebb a bou­levard Saint-Michel, a „Bol­mis" vagy magyarul a Szent Mihály útja színes diákfor­gataga. a legelképesztőbb öl­tözetekkel, frizurákkal, s egy­általán nem feltűnően, sen­ki tudomást nem vesz ró­luk, természetesnek tűnik itt minden természetellenes. (Ha itt jár az ember, memóriája nyomban felidézi az Ady verssort: „Párizsba tegnap beszökött az ősz / Szent Mi­hály útján suhant nesztelen.) Most azonban ragyog a ta­vasz. az erősen kaptató ut­cán hullámzik a tömeg, s mindjárt itt a bulvár elején a szűk utcácskák tengernyi látnivalót kínálnak. Itt nyí­lik a rue de la Huchette, ahol Napóleon lakott 1795­ben, s ebből vezet a folyó felé egy kis sikátor, a neve a harmincas évek bestseller írója, Földes Jolán könyve nyomán ismert: ez u Halá­szó Macska utcája, j Itt szerb, Vietnam, kínai, marokkói és ki tudja milyen vendéglőcs­kék sorakoznak egymás mel­lett, pöttömnyi üzletecskék egzotikumot kínálva. S az utcasarkokon hippik tanyáz, nak, egyikőjük gitár kíséret­tel énekel valamit, körülve­szi őket a tömeg: néhány ap­rópénz is hull a kalapba. Ez is egy formája a társadalom elleni dacnak. Amott egy fiú és egy leány ül a lép­csőn, előttük kopott bőrka­bát. rajta az ára: 80 frank. Ez már eladható, a párizsi esték már nem hűvösek. Szemben a Lyceum St. Louis-sal, ott ahol a „Bol. mis"_en egy kávézó terasza miatt összeszűkül az utca, a járdán egy férfi ül. Sokan megállnak, hogy elolvassák a mellé tett papírlapot! „Vak vagyok, nincs senki segítsé­gem". És Párizs-szerte sok a nyomorult/ kéregető. Nem tagadom, hogy munkaképes élelmes cigányasszonyok is jócskán akadnak közöttük. De itt a társadalom könyör­telen azzal, aki munkát már nem tud adni. Előttem felidéződnek az újsághírek 1968-ról. amely­ről csak úgy beszélnek „az események", de amelyről mindenki tudja, hogy az el­keseredés a Sorbonne diákok súlyos lázadásában robbant ki. Kísérőm mutatja az egye­tem díszudvarán, hogy ak­koriban Pasteur nyakában piros szalag volt, ez a kom­munista diákok színe volt, Victor Hugóéban pedig feke­te. ez az anarchista diákoké. Ma csendes az egyetem és .környéke, nem azért, mintha a szociális gondok megol­dódtak volna, hanem mert a Rend így kívánja, s biztosí­téknak a sok rendőr! Azóta decentralizálták a párizsi egyetemet; 12 egyetemre osztották. Ahol jártunk, aa újságíró fakultáson, a pári­zsi 2_es számú egyetemen a bejáratnál szígprúan igazol­tattak bennünket is. nehogy illetéktelen „lázítók" közel jussanak az egyetem ifjúsá­gához. ÖREG VAROSRÉSZ. még­is csupa fiatalság a Quartier Latin. S az is már évszáza­dok óta és természetesen a szerelem negyede is. A diák­negyed híres pihenője a Luxemburg kert. a diákok ,,Luco"-ja. Itt üldögélve a fák alatt elmerengek azon. hogy itt sétált valamikor Musset. itt írt egy' padon Victor Hugo. Amott a híres Medici-szökőkút, amelyről Edmond Pilon a kúthoz írt versében így énekelt: „Ámor játékai szökkenve fénylenek Luxemburg fái között". A. fűben ferde szemű japán, kí­nai apróságok, játéklabda­ként göndörödik a néger fiúcskák feje. S sok-sok fia­tal és öreg békés családi együttesben. Nálunk még mindig feltű­nést kelt az utcán egy néger diak. Pláne szóbeszédet, ha netán egy négerhez hozzá­megy egy magyar lány. Egy olyan országban, mint Fran­ciaország. amely évszázado­kon út nagy gyarmatbirodal­makkal rendelkezett és többségében Afrikában, és Ázsiában a színes és fehér együttélés természetes. Azt lehet mondani: ebben a vo­natkozásban is erősek a de­mokratikus hagyományok. De a l'Aurora című jobbol­dali lapnál elmondották, hogy olvasóik — rendszerint előkelő személyiségek — megkívánják, hogy a háza­ságkötésükről szóló családi hírt ne zsidó, vagy arab ne­vekkel egy sorban közöljék, különben nem adják fel a hirdetést. Itt a diáknegyedben külö­nösen sok a néger fiú—fehér lány együttes. Fordítva egész Párizsban alig látni. És ez is sokat mond. A négerek és arabok külön gettót is alkot­nak. Ha az ember — mond­juk — Belleville metróállo­máshoz ér. csupa néger és arab utas lesz a felszálló. Ez itt a színesek városrésze. Nem mondom, hogy a szí­nesek között nincsenek jó­módú emberek, főleg értel­miségiek. De az utcaseprők, a metró takarító személyze­te csak néger, vagy arab. Néger árusok lepik el a tu­ristaközpontok — a Louvré, az Invalides környékét, a Grand Boulevard-t, a Champs Elyséés vidékét egy sző­nyegdarabra kirakott fafa­ragásokkal. bizsukkal. De ve­vőt alig látni. A FRANCIA proletariátus legmélyén a színes munká­sok élnek. A diákok között is sok a színesbőrü. de a Sorbonnon elmondották, hal­latlan szívósak, és a tanulás­ban nagyon szorgalmasak. Jártunk egy újságíró főis­kolán és a kettes számú pá­rizsi egyetem újságíró fakul­tásán. ahol a legkorszerűbb telekommunikációs eszkőzök segítségével képezik a „har­madik világ" újságíróit, rá­diós és tv riportereit. Misz_ szió ez? Vagy a hajdani gyarmatosító így is igyeke. zeti megőrizni szellemi és politikai befolyását elvesz­tett gyarmatain ? Ez utóbbin kívül másra aligha lehet gondolni. Rácz Lajos Befejező rész: MEGFAKULT A NAPKIRÁLY RAGYOGÁSA Gladys Marin szabad A O/VSZ felhívása • Varsó (MTI) A világszerte kibontako­zott szolidaritás és a nem­zetközi haladó közvélemény nyomására a chilei katonai junta kénytelen volt hozzá­járulni, hogy Gladys Marin, a Chilei Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség főtitkára el­hagyhassa az országot. Gladys Marin már meg is érkezett Európába. Ezzel kapcsolatban a DÍVSZ felhívást adott ki, amely hangsúlyozza: A vi­lágméretű szolidaritási moz­galomban a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a többi nemzetközi ifjúsági és diákszervezet — a Nemzet­közi Diákszövetség, a Ke­resztény Demokrata Ifjúság Nemzetközi Szövetsége, a Szocialista Ifjúsági Interna­cionálé, az ENSZ nemzetkö­zi ifjúsági és diákmozgalma, az Európai Liberális és Ra­dikális Ifjúsági Szövetség — l'ogott össze a chilei katonai junta elszigetelésére és a de­mokrácia visszaállítása érde­kében Chilében. A DÍVSZ a napokban vé­get ért varsói végrehajtó bi­zottsági ülésén hozott hatá­rozatok szellemében felhí­vással fordul a világ egész haladó ifjúságához, hogy fo­kozza tovább szolidaritási mozgalmát a chilei hazafiak­kal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom