Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

4 KEDD, 1974. JÜNltJS WC Mrnmmmm—m—mmmmmmm—mmmm Az egyetemi hallgatók családi pótlékáról K. J.-né szegedi olvasónk férjével együtt egyetemre, temi és a főiskolai hallgató Illetve főiskolára jár. Egy kétéves gyermekük van. Eddigi — akár diák házaspár, akár rendelkezések szerint gyermekük után családi pótlékot nem kaptak. Nemrég olvasták, hogy megváltozott a rendelkezés. Az igénybejelentéssel kapcsolatban egyszer úgy olvasták, hogy a határidő június vége, máskor pedig: augusztus 15. Kéri, tájékoztassuk a rendelkezésről és arról, hogy meddig és hol lehet igényüket előterjeszteni? A családi pótlék eddig csak a társadalmi ösztöndíjjal rendelkező hallgatóknak járt, vagy ha a házastársak egyike munkaviszonyban állt és egyedülállónak lehetett tekinteni, mert az egyetemi hallgató másik szülő ösztöndija az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (1974-ben 727 forintot) nem érte el. 1974. május 15-én megjelent rendelkezés értelmében ezentúl minden gyermekes diák-házaspár jogosult már egy gyermek után is családi pótlékra. A rendelet szerint 1974. január 1-től valóban jogosultak a felsőfokú oktatási intézmények nappali tafolytató hallgatók is. A családi pótlék az új jogszabályok értelmében a felsőfokú oktatási intézmény hallgatóinak a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó az egyikük egyetemi hallgató és a másik házaspár munkaviszonyban álló biztosított — már egy gyermek után is mint egyedülálló jogosult családi pótlékra. Tehát olvasónk mint egyetemi hallgató jogosult akár saját személyében, akár férje jogán már egy gyermek után családi pótlékra 1974. január 1-től. Fentiek alapján igényét legkésőbb aifrendelkezések szerint jár gusztus 15-ig az egyetemen arra a naptári hónapra, j jelentse be. Az egyetem — amelyben a tanulmányaikat f ha jogosultságát megúllapí19 napon át folytatták. (Ha i totta — visszamenőleg janua családi pótlékra mindkét,ár 1-től kiutalja a családi szülő azonos összegben jo- f pótlékot. Későbbi bejelentés , „ esetén azonban a családi gosult, azt az apa jogán kell , pótlékot legfeljebb három hómegállapítani.) napig követelheti visszameAz 1974. január t-igínőleg. vissszamenő hatállyal kia- Az egyetemistákra is érdott rendelet azonban ki-j vényes az a változás, mimondja, hogy a családi pót- j szerint két gyermek után lék megállapításánál figyel- j június l-ig 400, június 1-tól men kívül kell hagyni az?pedig 600 forint jár. gozatain tanulmányokat ösztöndíjat Vagyis az egyeDr. V. M. HAZASSAO I. kerület Szened: Molnár Zoltán és Hegedűs Irén. Váczl Ernő és Horpársy Zsuzsanna. Hegyközi UászlO és Gyenes Veronika, dr. Pokorny Lajos és Nöszt Anna Katalin, Pető Mihály és Juhász Erzsébet. Csala Imre és Zádorl Klára, Csala Sándor és Zádorl Edit Evn, Cselovszky György és TAth Irén, Bosch Ferenc és Palásti Olga. Ferenci László és Sl• Családi események Farkas Szilveszternek és Nacsa Máriának Norbert Szilveszter, Kajtor Lászlónak és Szűcs Eszternek Csilla, Németh Györgynek és Fllep Irénnek Zoltán György. Zsurek Józsefnek és Kuesa Erzsébetnek Hajnalka, Lele Ferencnek és Kusz Jusztl< nának Melinda Rita, Losonczi ... Jeremiás Ferencnek és Békési t Ilonának Zsolt Ferenc, Deme • Jánosnak és Ungi Ilonának Beáta. Nagypál György Dezsőnek es Csetényi Márta Máriának Rlpos Honn. Horvay János és Z.á- lósnak és Makra Máriának Mik- i ta Katalin nevű gyermekük szü#ir»r,_Kvi-MSrin Pnn Géz a lós. Gvoval Józsefnek és Ká- f l»l„lt dár Irénnek iMóntka. Fogas Tamasnuk és Börcsök Katalinnak Dominika. Császár Jánosnak l'app Juliannának Ildikó, Papp Sándornak és Kormányos Katalinnak Gábor Sándor. Kozma Jenőnek es Kiss Etelkának Hen riett. Zsemberi Istvánnak il gyermekük született. III. kerület Szeged: Turi Béla Györgynek és Soir.odi Erzsébetnek Gábor. Kolompár Sándornak és Kolompár Rozáliának Olga. ŰJfalusi Dezsónek és Komár Erzsébet Valériának Erzsébet, Kenderesy-Szabó Peternek és Zöldi Piroskának Gábor Péter. Kohlrusz Gyula Oszkárnak és Farkas Irén Jolánnak Gábor, Orovec Istvánnak és Bozsár Katalinnak AtUla István. Seláf BoldiTóth Béla: Gábor és Pámer Zsuzsanna házasságot kötöttek. II. kcrillet Szeged: Tcrhcs-Kis László és Hágó Mária, Jacsó József és tlrdögh Julianna. Joó István és Kovács Katalin, Pap Tibor Zoltán es Hegedűs Etelka, Szabó István és Kúszó Anna. Kelsch János és Soós Mária Eva, Cseh Péter István és Bálint Edit, Papdl Antal és Zsombókl Anna, Junkó József és Kovács Erzsébet házasságot kötöttek. Algyo: Bukos József és Bakos Veronika. Horváth László Tál és Takács Márta házasságot kötöttek. ni. kerület Szeged: Juhász Tibor István és Sipos Éva Valéria. Szekeres János él Molnár Mária, Kovács Lajos és Miklós Margit házasságot kötöttek. Klskundorozsma: VMI Károly és Zeke Emma, Németh István es Kovács Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegeil: Bárkányi Gábornak és Békési Zsuzsannának Edit. Kiss Tibor Jánosnak és Nóvák Évának Tamás János, Lengyel zsárnak és Muzsal Mártának, LeGyörgynek és Bárkányi Gabri- venté Bálint Lászlónak és Pál ellának György Zoltán, Godó Mnrgit Veronikának Gabriella. Gábornak és Horváth Erzsébet- Karácsonyt Jenő Györgynek és nek Mónika Erzsébet. Csiszár Bátyity LiU Magdolnának Jenő, Imre Sándornak és Szabó Ilonának Csaba. Pördl Ferencnek és Kappan-Tóth Máriának Anett, Sáfrány Imrének és Fábián Erzsébetnek Krisztina, Földes! Lászlónak és Simon Erzsébetnek Tibor, l'etrovies Antalnak és Mlka Juliannának Antal Attila, Hódi Mihálynak és NémcUi Franciskának Mihály, Szalma Andrásnak és Almásl Máriának Zoltán. Tóth Jánosnak rs Szabó Rozáliának János, Mészáros Tibornak és Kusza Juliannának István. Sznbó Imrének és Magyar Rozáliának Marianna, Csótl Lászlónak és Kulmár Máriának Henriett, Verebély Istvánnak és Gombos Máriának Mariann Judit. Malnttnszkl Pálnak és Fogas Veronikának Éva Veronika. Vass Károlynak és Görög Saroltának Mónika, Vörös Jánosnak és Zádor-Kekete Irénnek Szilvia Mária. Kerezsl Istvánnak és Nyerges Margitnak Edit Margaréta. Balog Imrének és Bagi Erzsébetnek Tibor, Sánta Imrének és Kószó Erzsébetnek Viktor. Kasza Ferencnek és Szécsl Editnek Ferenc Péter, Vecsernyés Ferencnek és Meiltnger Ilonának Timea, Császár Imrének és Csanádi Jolánnak Zsolt Imre. Bakos Szilveszternek és Bakos Annának Lajos Attila. Kiss Antalnak és Németh Ilonának Hajnalka Klára. Lénáit Ferencnek és Josval Annának Krisztina Hajnalka. Ácsán Józsefnek és Szalui Editnek Attila József. Pásztl Istvánnak és Csányl Máriának Tamás. Szűcs Tibornak és Masa Ilonának Beáta, Szötlösl Lászlónak és Pályl Jolánnak Gabriella, Szigeti Istvánnak és Rácz Rozáliának Rózsa, Jakus Józsefnek és Palotás Irénnek Zsolt. Cseh Péternek es Bálint Editnek István Ferenc. Dohány Imrének és Martusz Katalinnak Csaba. Papp Ferencnek és Varga-SInku Margitnak Fcrcne. Csikkel Csabának é.s Szolnoki Annának Mónika. Nylma Vltályosnak és Burlasz Gizellának Tamás Roland. Dohányos Józsefnek és Rozik 'Máriának Róbert József, Kotogány Jánosnak és' Gajdács Etelkának Tamás. Uanuska MikHALALOZAS L kerület Szeged: Horváth Éva. Szűcs János, Torjai Andrea, Csámpai Margit, Balogh János. Nagy Sándorné Gyuris Rozália, Bubta István, Eleven Gézáné papp Horváth Piroskának István, dr.' Erzsébet, Darócz József. Hódi Péter Endrének és dr. Láng Er- j János. Sáfár Pál, Kovács Dántzsebetnek Judit Anikó, Dudás L el, Márton Istvánné Borbély Nándornak és zádorl Klárának S Erzsébet, Katona Józsefné Dobó ibolya Seres Lászlónak és Kiss 1 Julianna. Gyugel József, Kiss Máriának László. Borbás János- í István. Köblös Sándorne Búnak es Szilágyi Juliannának Ró- (esek Ilona, Kiss Zsuzsanna, bert János, Széli Lászlónak és ' Tóth István. Balog Sándorné Hajdú Margitnak Attila László, vass Julianna, ördög István, Kmctykó Józsefnek es Kozma Koszta Tivadar. Tóth Józsefné Erzsébetnek László József nevű Szabó Piroska, Szabó József meghalt. II. kerület Szeged: Micslk János. Zombort Istvánné Róvó Rozália, Tóth Kálmán meghalt. III. kerület Szeged: Fodor Istvánné Turl Etelka, Pozsgai Ágnes, Terhes Andrásné Bokor Veronika. Horváth Ernőné Varga Jusztina, Percsy Miklós, Tóth Istvánné Csókási Anna, Ocskó Imre András, Sárándi Mihályné Csányi Matild. Konkoly József, Heffner Mátyásné Ulma Hermina Mária. Mészáros József. Krisztián Józsefné Szilágyi Anna, Kristóf Mihály meghalt. Klskundorozsma: Gulyástót József meghalt. Vírusok okozzák? Szép dolog, ha a betegség fejlődésének mechanizmusát világosan látjuk, de még jobb, ha sikerül a kiváltó okra rábukkannunk. A washingtoni egyetem munkatársa, Earl Benditt véleménye szerint az érelmeszesedést rákos daganathoz lehet hasonlítani, amely vírusos fertőzés útján alakult ki. Ezt a vírust még senki sem látta, de az említett kutatások mindenképpen megnyitják az új terápia felé vezető utat, és ki tudja, talán egy szép napon felfedezik az érelmeszesedés elleni vakcinát is. Ettől az új gyógymódtól függ nemcsak az érelmeszesedés, és más, a kötőszöveteket megtámadó betegség gyógyítása, hanem egyben az öregség kiküszöbölése is. Lehetséges, hogy a most folyó kísérletek nyomán egy nap bebizonyosodik, hogy — mint Benditt professzor állítja — az érelmeszesedést egyfajta vírus okozza. Nyilvánvaló, hogy Benditt feltételezésének bizonyításához rá kell bukkannunk az érelmeszesedést okozó vírusok nyomára, mert csakis ezek ismeretében juthatunk el a megelőző vakcina kikísérletezéséhez. Addig azonban, amíg azt a vírust nem sikerül elkülöníteni, igyekezni kell más terápiás módszert kidolgozni. Barbara és Ladislas Róbert kutatók most azon dolgoznak, hogy hathatós védelmet biztosítsanak az érfalakat rongáló sav, az elasztáz ellen. Félreértés Talán önkényesnek vélik az ilyen megkülönböztetést — mint a jogi tudat — azok az autentikusok, akik a meghatározások, rendszerezések csínjátbínját kitanulták. Ha az elnevezés nem is szakszerű, mégis szükség van az olyan gondolati beidegződésre, amely a társadalom írott paragrafusalt bármilyen szituációban figyelembe veszi. A normák szelleme irányíthat el biztosan olyan kietlen területeken, ahonnan a bírósági tárgyalótermek bőségesen adnak történeteket. Nos, ezúttal nem a lélegzet-visszaíojtásra igényt tartó sztori adott okot a hétköznapok emberének a rácsodálkozásra. Csupán egy kis félreértés kerekedett ki nagyobb üggyé, fölöslegesen megdolgoztatva a különböző szervek igazságszerető és lelkiismeretes munkatársait. A téveszméhez az ifjúsági törvény nem kellő, alapos, körültekintő ismerete szolgáltatta az adalékot. A történet városunk egyik üzemében játszódott. A vállalat olyan helyzetbe került, hogy kénytelen volt a létszámot csökkenteni. Az egyik dolgozójának — mivel a munkakörében nem tudta foglalkoztatni — más lehetőséget ajánlott fel. Egyúttal a tudomására is hozták, amennyiben nem felel meg az új hely, átszervezés és létszámcsökkentés címén felmondanak. Ezzel a fülemüle perhez hasonló kezdődött el. Az elbocsájtásba az illető nem nyugodott bele. Mint KlSZ-funkcionáriust, az ifjúsági törvény alapján munkajogi védelem illeti meg. Az idevonatkozó paragrafus szerint a KISZ valamennyi választott képviselője a szakszervezet választott tisztségviselőjével azonos védelemben részesül. Az adott helyzetben ez azt jelentette, a felmondáshoz a KISZ csúcsvezetőségnek is hozzá kellett volna járulnia. No, de ki tudta ezt? A fiatalemberen kívül csak a Csongrád megyei Főügyészség. A jog ezúttal labirintusnak látszó útjain az ifjúsági törvény szabálya sokáig a homályban maradt. Sérelem ide, szabálysértés oda, a tudós fórumok sem értékelték a panaszt. Arra hivatkoztak a hivatalos indoklásban: nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a felmondás előtt a magasabb KISZ-szerveknek a hozzájárulására lenne szükség. Miután minden lehetséges helyett megjárt az egyre terebélyesedő perirat, elkerült a megyei főügyészségre, ahol a korábbi álláspontokkal szemben törvényességi óvást emeltek. Itt már a jogszabálynak megfelelő határozathozatalt indítványozták. H. M. A „szövőcsaládok" sikere A Szegedi Textilművekben sikerrel járt az új, ösztönző bértömeggazdálkodási rendszer bevezetése. Lényege, hogy ha a termelő üzemrészekben valamilyen oknál fogva csökken a létszám, de a helyükön maradt dolgozók ellátják az eltávozottak feladatát is, akkor megkapják a felszabaduló bértömeg 50 százalékát. Ezt szolgálják a szövődéi dolgozók kezdeményezésére megalakult „szövőcsaládok" is. 100 gépet kezel egy-egy ilyen családként együttműködő munkacsoport, amelynek tagjai a kisegítő munkástól a művezetőig érdekeltek a mennyiségi és a minőségi munka javításában. Ezért egymást kisegítik, vagy betegség, hiányzás esetén kezelik a távolmaradók gépét is. Az 1300 szövőgép közül már 900-nak a kezelésére alakultak ilyen szövőcsaládok. Mindennek eredményeként a korábbinál kisebb létszámmal többet és jobbat termelnek, mint ezelőtt. A módszer bevezetése személyes előnyökkel is járt: egy-egy dolgozó keresete többszáz forinttal — a szövőnőké általában négyszázzal — emelkedett az új bérezés nyomán. A nagyarányú termelékenység emelkedése azt is lehetővé tette, hogy a szövőcsaládok műszakonként kétszeri pihenőt is beiktassanak munkarendjükbe: az első három órában a család egyik fele a jól berendezett pihenőszobába vonul, ahol kávézhat, uzsonnázhat, majd 20 perc múlva felváltja őket a csoport másik fele. A családban dolgozók kedvezőbb kereseti, illetve munkafeltételei vonzóak a többi dolgozónak is: előfordul, hogy nem közvetlenül termelő munkakörből is jelentkeznek szövőgépkezelésre, D. B. SZEGEDI REGÉLŐ r Újságok, korok, események 9/ Az okkupáció sokáig fájdalmas témája az igazi lapoknak. Kulinyi július 30-i tárcája. Elment a megyének vagy két ezer munkaképes, erőteljes ifja. Ennyi az egész. Az életrend azért csöppet sem változott. A föld mégis mozog. S mozog rajta sok, sok ember, kit legtávolabbról sem érint ily csekélység. Üzlete virágzik, hivatala jövedelmező, családja körében mi sem zavarja a szokott nyugalmat, a politika egén fönnlevő csillagok jóakarólag mosolyognak reá, — teljesen meg van elégedve magával és a világ folyásúval. Hozzád, boldog mameluk. nem szólok. Űgy sem értenél meg. Másokhoz intézem szavaimat, akik fölfogják érzelmeimet. Akik velem éreznek és kiket erősen nyom a ti rozzant elégedéstek terhe. Ahhoz a szegény asszonyhoz, kinek könnyén kívül, nincs mivel táplálja húrom gyermekét. Támaszától, kenyerétől olyan hódító hadjárat fosztotta meg. melynek keserves költségeit, ha véres, avagy nem, de mindenesetre szégyenletes munkájából visszatért, férje is segít majd fizetni. Mert a nagylelkű hóditások korát éljük. Bosznia és Herczegovina lakosai! — így szól a proklamáczió. — Régi adóitokat elengedjük, új terheket nem rovunk reátok. — Magyarország lakosai! — így szól természetesen a visszhang. — Fizessétek meg régi adótokat, hogy párnáitok dobszót ne érjenek, és készüljetek el minél nagyobb új adóra, mert növekedett dicsőségetek, országot szereztünk nektek. S minő országot! Méltatásához kevés az én dicsérő szavam. Valóságos Eldorádó. Először is csupa szabad polgár lakja, miután a törvényeknek az ördög sem engedelmeskedik. Ami korántsem akadály abban, hogy gyöngyélet legyen. A szabadság szüksége annyira ki van fejlődve, hogy még a lélek szárnyalását akadályozó házak sincsenek divatban. De fölösleges az emberi lakás még a közbiztonság szempontjából is. Putriját mindenki bátran hagyja záratlanul. Az egyik nagyon jól tudja, hogy a másiktól nincs mit ellopni. Korunk pusztító szelleme, a fényűzés, még nem ütött tanyát e romlatlan nép körében, ök és a templomegerek állnak csupán az ősi egyszerűség biztos alapján Európa minden népei közül. Azért is végtelenül üdvös dolog lesz, ha néhány év folytában fölváltva oda mozgósítjuk mind a magyar ezredeinket. Hadd tanulja és tanítsa majd visszatérő ifjúságunk egész hazánkban a józan egyszerűséget, melyet ott a kénytelenség áldásos iskolájában elsajátított. — A vallásszabadság és felekezeti tolerantia egész a hihetetlenségig terjed. Mohamedán, ó-katholikus és római katholikus egyaránt megengedi, hogy az ő hitére térjen az egész ország népe. A zsidót meg pláne annyira szeretik ott, hogy — csupa emberbaráti érzésből — egytőlegyig elkergetnék őket szerencsétlen, csapásokkal terhelt országukból jobb, boldogabb hazába. Az erkölcsiség is erősen áll nagyon. Mostantól kezdve mi leszünk urak azon a nagy alapon, hogy fizetünk eleget. Bosnyák alattvalóink pedig e sok fizetségért néhány év múlva is fognak szidni, mint a bokrot. Teljes joggal. Hiszen mi kirázzuk őket fönt leírt boldog egyszerűségükből. A mosolygó égbolt helyett háztetőt építünk szabadságért rajongó fejük fölé, és szerény hajlékukba beviszszük a fényűzés ördögét. A hódító nagylelkűsége már is sejteti, hogy e szerencsétlen országnak vasutakat, hidakat, kaszárnyákat, középületeket és országutakat építtetünk. Lesz itt keletje a pénzadónak, magyar Polgártárs! A könnyadónak már is. mint a nóta mondja: „Sír egy kislány, sír a másik, harmadik, szeretőjét hamar elviszik". Occupatió, vulgó: annexió. Minden fönntartással s anélkül, hogy felelősséget vállalna érte, közli a „F. H." a párisi „Union" londoni levelezője után azon hírt, hogy Ausztria az orosz czár nyíltan kifejezett megegyezésével Boszniát és Herczegovinát örök időkre szállja meg magának. E megegyezésért cserébe Oroszország Ferencz József megegyezésével Bulgáriát sem hat hónap múlva, sem későbben nem fogja kiüríteni. Az okkupáció vége c. kis írás Nagy Sándor tollából ered: Ausztriának mindig nagy szerencsétlensége volt, hogy hatalma erejét nem birodalmán belül kereste, de mindig azon kívül. Századokig emésztette erejét a németekre való befolyással. Most a német egység létrejöttével ez a befolyás örökre elveszett, most ez a törekvése Ausztriának nyugatról keletre irányul. De most Ausztriával együtt Magyarország ls átlépte azt a határt, amelyen túl ismét a birodalom határain kívül keressük boldogulásunkat. Kezdődik élőiről az a politika, amely a közelmúltban Ausztriánál Olaszországból és a német bundból történt szégyenletes kidobásával végződött. Csakhogy akkor Magyarországnak volt oka örülni e kudarcok fölött, most pedig gyászolni lesz kénytelen. A politika nem tanul a saját vereségéből sem? t&olytat<}uk.)