Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

4 KEDD, 1974. MÁJUS M. Klubélet a határőröknél Az ifjúsági klubmozgalom és a különböző szórakoztató művelődéspolitikánk megva- rendezvények, lósításának egyik eszköze. A vetélkedők általában Ezzel az eszközzel többféle- politikai, irodalmi, katonai képpen lehet élni. Ahol a ós határőrizeti témákból klubok élén az irányításhoz, folynak. Az üzemi és közsészervezéshez megfelelően ér- gi fiatalokkal közösen rentő vezetők dolgoznak, ott az dezettek pedig mindenekeredmény sem marad el. előtt az általános műveltség Az utóbbi években a ha- fejlesztését szolgálják. Aktárörségnél sok Csongrád tívan működik a klubokban megyei fiatal kapott megbí- a rejtvényfejtők baráti köre zatást klubvezetésre. Bába is. József határőr Szegvárról, A klubok felszereltsége Soós Ferenc tizedes öttö- igen gazdag. Mindenhol mösröl, Ptokker Sándor. Bá- megtalálható a televízió, rálint Ferenc, Balogh József dió, magnó, van rexasztal és határőr és Tyebó Miklós asztalitenisz-felszerelés is. szakaszvezető Szegedről vonult be. és az általuk vezetett ifjúsági katonaklubokban rendszeresek a szellemi vetélkedők, műsoros estek Akik olvasni szeretnek, azokat több száz kötetes könyvtár várja. A katonák többsége elsősorban a mai magyar írókat olvassa, de sokan keresik a világirodalom örök értékű műveit is. Lehetőségük van a katonáknak arra is, hogy rendszeresen látogassák a laktanyához közeli városi könyvtárakat, és rendszeresen megnézhetik a különböző kiállításokat. Gyakran vesznek részt író-olvasó találkozókon, film- és színházi előadásokon. A határőrök ifjúsági klubjai az idén is beneveztek a Kiváló Klub cím elnyeréséért indított versenybe. Bíznak benne, hogy a jól megszervezett, tartalmas programok, a jó közösségi munka érdemessé teszi őket erre a címre. Gazsó Béla Amindennapoktudománya 1. Kutatás az életnek Hányszor hangzott már el a gépzúgástól hangos üzemekben egy-egy technológiával, géppel kapcsolatban a Az irányelvek megjelölik a kutatómunka kettős feladatát: elő kell mozdítani az aktuális, konkrét gazdasági mondat, hogy: „nem úgy és más társadalmi feladatok HAZASSAG I. grrUIrt Stefed: Mchcs József és Bekan Dojna. Patkós Sándor és Tomatás Éva. S/.alal János és Lóvét Katalin. Komoly Sámuel cs Csécs Ilona, Gárdtán József és Molnár Ilona. Géczl Tibor es Csikós Julianna. Szabó László es Füsti-Molnár Erzsébet. Horvátit Attila cs soltész Katalin, HalaS7 Mátyás és Szekeres Rozália. Bitó Fcrenc cs Kiss Katalin. Drtenyovszkl András és Molnár Zsuzsanna. Magda István és Olasz Julianna. Takács József és Berta Erzsébet, Szigetvári József és Vad Mária. Horpncsy István es Kissfazeka- Gabriella, Józsefnek Tulok Imre él Kádár-Nemeth Katalin házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Faragó Béla és Frank Katalin Erzsébet, Kalmár Zoltán és Varga Mária Magdolna, Barna Antal és Vtdács Etelka, Rakonczal Mihály és Molnár Etelka. Vecsernyés István Tamás és Törzsöle Rozália Erzsébet. Mtklos Mihály és Vaezkó Gizella. Családi események rlának Attila. Koncz Bálintnak és Budavári Irén Etelkának Csaba. CzakA Andrásnak és Klára Annának András, Máriának Sándor, Bakacsl László Györgynek és Orhalmi Anikónak László, Karácsonyi Mihálynak és Bognár Veronikának Attila. Vas Károlynak és Takács Klárának Róbert Károly, Döme Miklós Vilmosnak és Kojnok Annának Miklós István, Huszka Imre Bélának és Fülöp Évának Norbert Zsigmond. Tombácz Já-i nosnak és Csordás Erzsébetnek János, Kátat István Mátyásnak és Bcnse Irén Katalinnak István, Nagygyörgy Imrének és Blczók Klára Gizellának Éva. Rózsa Ferencnek és Varga Erzsébetnek Papp Ágota Mária. Trombitás Imrének papp és Gyoval Annának Imre. Hor-» és Ladányi Irénnek váth Lajosnak és Almássv KaJózsef, Bozsák Mihálynak és talln Erzsébetnek Szabolcs, SziKondász Rozália Katalinnak Ml- lágyi Lajosnak és Valentényi Johály György. Kotrebai László- Ián Mártának Lajos nevü gyernak és Kiss Máriának csaba, dr. mekuk született. van ám az a gyakorlatban, mint ahogy az íróasztalok mellett vagy a laboratóriumokban elképzelik!" És aki ezt mondta, igazat szólt. A tudomány jó értelemben vett „álmodozói" valóban tévútra ha elszigetelődnek a gyakor lati élettől. Munkájuk ilyenkor lehet szenvedéllyel végzett hobbi, de ebből aligha lesz haszna, öröme másoknak — belátható időn belül. A tudományos technikai forradalom korában azonban megoldását, ugyanakkor a tudományok belső fejlődéséből fakadó kutatási feladatok elvégzésével rá kell irányítani a figyelmet a távlati célokra. Ügy. hogy a megvalóa kutatók sulást is készítsék elő a kuléphetnek, tatók. A társadalom igényeit nem hagyhatja figyelmen kívül a tudomány egyetlen művelője sem. Mielőtt kiválaszt egy témát, vagy elvállalja, hogy egy feladatot megold, fel kell ismernie, mit vár tőle a társadalom. Az a képesség A kutató emberekben általában megvan a szakterületük iránt érzett szenvedély, amely eleve megakadályozza azt, hogy olyan témában dolgozzanak, amely távol áll érdeklődési körüktől, ami nem ad akár csak egy értékes ötletet is saját alapkutatásaikhoz. Tehát a tudomány is nyer ezekből a kapcsolatokból. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak erkölcsi és szellemi mércével mérhető az egyetem nyeresége — pénzben is. Az egyre szélesedő és elmélyülő kapcsolatot bizonyítja, hogy míg 1969-ben 6 millió forint volt a külső munkák díja, tavaly ennek a kétszerese. Az egyetem fejlesztési, szociális és kulturális alapot hoz létre a boratórium, az egész világ tani az esetleges eredményeOros7. Balázs Sándornak és dr. Félegvházl Klárának Klára. Márki Istvánnak és Molnár Etelkának Zsolt, Sólya Istvánnak és Ambrus Eva Irénnek Eva HajMALALOZAS I. kerület Szeged: Pervai Gyula, Szögi Lajosné Sebők Anna, Komócsin Vince, Tábori Tibor AtUIa, Dan nalka. Szűcs Lászlónak és Lad- kó József, Kiss Józsefné Katona vánszky Zsuzsannának Dorottya, Gombos István László és Marótl Kalmár Jánosnak és Kovács Ilona. Tóth Kálmán József és Katalinnak János, dr. Ötvös PéHorváth Irén házasságot kötöt- ter Lászlónak és Palotás Eva lek. Klárának Péter Gábor, Szabó Algyó: Nagy Ferenc és Bakos Istvánnak és Hell Erzsébetnek PiroskH Erzsébet. Beesel János Zsolt, Hunyadvári Istvánnak és es Zomborl Piroska házasságot Baranyl Jolán Erzsébetnek Zita, kötöttek. m. kerület Szeged: Magyar Ferenc István és Bodó Etelka. Bajnóczi László es Pintér Aranka Erzsébet házasságot kötöttek. Klskundorozsma: ökrös István József cs Pcreez Ilona Katalin. Horváth-Czukor Lajos és Dudás Szabó József Istvánnak és Dékány Matildnak József Zsolt, Nyári András Józsefnek és Okányl Erzsébet Klárának Zsolt András, Gajdán Lászlónak és Imrl Mária Juliannának László. Sz.alal Józsefnek és Szwestka Hedvig Máriának Hedvig Mária, Papp Istvánnak és Miklós JuI. Hevesi Károly és Je- Hannának Erika Júlia. Bátai nei Eva. Miklós Imre Györgv és Lászlónak és Tóth Máriának Balogh Mária házasságot kötöt- Helga Ágnes. Schultz József Mitek, hálynak és Rózsa Erzsébet Ju8ZÜI.ETÉ8 Hannának József András. TaI kerület mást Györgynek és Kecskés MaSzeged: Rózsa Zoltánnak és «*"»* T*mea Anita, dr Nóvák l ötök Máriának Ildikó Mária, £ír° ,lyn"k ,és Pala) 018á"ak Szekeres Mihálynak és Varga K<?!,oly Attila nevü ByermekUic Martának Zsolt. Papp Gyulának született, cs Bozókl Julianna Veronikának „ _ F1-. k*™'®* Szeged: Szabó Bela Julianna Ágnes. Pácza Pálnak és Gerber Ágnesnek Pál, Gémes Ferencnek és Nagy Ilonának Zsolt, szclle Gyula Pálnak és Liptai Anna Máriának Krts/.tlán, Simon Ferencnek és Süveges Klárának Tünde Katona László Istvánnak és Kiss Máriának Krisztina, Jakslts László Istvánnak és Répasl Ilona Erzsébetnek Szilvia. Deák Antalnak ét Szeri Eszternek Zsuzsanna Eszter, Oláh Istvánnak és Fodor Etelkának Attila. Tlsoczki Antalnak es Herényi Borbálának Klára, Gárdlán Istvánnak és Hajnal Zsuzsannának Attila, Schütt Józsefnek és Gönczi Erzsébetnek Róbert. Magyart Zsolt Tamásnak és Vass Margit Teréziának Donát. Szabó Elemérnek és Bernáth Margitnak Aranka Margit. Mucal Istvánnak és Metenka Ilona Mariának Ilona. Farkas Mátyásnak és Farkas Máriának Mátyás, Juhász Istvánnak és Szabó F.rzsébetnck Krisztina. Tóth Péternek és Paplogó Erzsébetnek Ibolya. Herkó Ferenc Sándornak és Márton Eva Erzsébetnek Éva Erzsébet. RáezFodor Jánosnak és Bukovles Juditnak Endre. Sípos Józsefnek és Balogh Katalinnak Beáta Gabriella. Tóth Pálnak és Somogyi Irén Annanak Pál Györgv. Ábrahám Mihálynak és Vér Viktóriának Anna Viktória. Bálint Sándornak és Klézll Anna Máriának Zsuzsanna Mária. Perecz István Albertnek és Kovács Ildikónak Norbert. Nafiv Jánosnak és Szabó Évának Krisztina Éva. Szabó-Galiba Istvánnak és Szabó Honának Zsolt András. Csórja Ferencnek és Ratcs Katalinnak Ferenc László. Ajtai Jánosnak és Jankó Mária Rozáliának Mónika. Pósa Lászlónak és Dékány Évának Márta Anett. Lasane Gábornak és ördög Juliannának Gabriella, Balogh Károlynak és Stektna Ilona Veronikának Ilona Magdolna. Pataki László Péternek és Zempléni Anna Mártának Liazló, Sándor Sándor Józsefnek és Ravasz Ágnesnek Krisztina. Daróczt József Istvánnak és Kocsis Juliannának József Attila. Markovlts István Lászlónak és Farkas Teréz Annának Teréz Ilona. Hortobágyi Zoltán Tamásnak és Galgóc/t Katalinnak Katalin. Bittó Józsefnek és SoósBúzás Erzsébet Máriának Zoltán. Bittó Józsefnek és Soós-BUzás Erzsébet Mártának Róbert. Garal Imre Dezsőnek és Tóth Évának Imre, Kertész Istvánnak és Füredi Anna Mártának Norbert István. Szász András Józsefnek és HUrkccz Erzsébetnek Szidónia. Élek Józsefnek és Klsanátl Rozáliának Gyöngyi, Kertész Jánosnak és Balázs Jolánnak Szilvia Emese, Darázs Istvánnak és szabó Erzsébetnek Árpád. Laikó Károlynak és Horváth Katalinnak Tünde. Gavallér Istvánnak és Dezső Piroskának István. Koza Lászlónak és Pctrics MáJánosnak és Terhes Ilonának Béla, Csányl Zoltán Pálnak és Dudás Ilona Erzsébetnek Zsuzsanna Márta, Csercnyi Sándornak és Nagy Katalin Rózsának Szilvia Bernadett. Gombos Antalnak és Juhász Ilonának Ágnes. Szekeres Istvánnak és Gajda Évának Gábor István. Zsidek Jánosnak és Jenel Ilona Erzsébetnek János Sándor, Varga Lászlónak és Major Ilonának Beatrix, Csikós Sándor Gáspárnak és Molnár Ella, Darabos Gyorgyné Lörincsik Judit, Brunnet; Ferenc, Csontos József Ferenc, Rozs! István. Kálmán Józsefné Győrit Piroska, Tóth Péterné Losonczi Anna, Molnár Pálné Dobó Anna, Miklós Lajos, Kovács Ferencné Csényl Rozália, Katona Istvánné Ábrahám Rozália, Rózsa Menyhért, Bénák Antal, Kiss Vince, Nádudvary Istvánné Domokos Mária, DÓCZ| Jénosné Dely Gizella. Szekeres Lajosné Lovas Mária, Kristó Imréné Mészáros Julianna, dr. Szondy Imréné Kloczka Róza, ördög Veronika, Faragó Józsefné Mészáros Terézia, Fábián Istvánné Orovecz Julianna. Szentlrmay Istvánné Texe Izabella, Hegedűs István, Csurgó Istvánné Módra Piroska •meghalt. Szőreg: Krlván Sándorné Juhász Erzsébet meghalt. II. kerület Szeged: Kiss Antal, Deme Istvánné Géczl Mária. Makra András, Jedlicska Győző József. Kiss Józsefné Losoncz Mária meghalt. Algyő: Kádár tmre, Belovai Balázs, Páskuly Mihály meghalt. •I. kerület Szeged: Hodi Antal, Molnár Ferenc. Gyuris Etelka. Erdélyi Jánosné Sallai Ilona, Zimmermann Anna. Böröcz Istvánné Kormányos Rozália, Virágh János meghalt. Klskundorozsma: Gyémánt István, Hegedűs Vincéné Tokovics Rozália meghalt. ezernyi gondjával. Alig néhány éves a „gyorsuló idő" fogalma, mellyel a század emberének szellemi száguldását, a tudomány, a technika fejlődését jelöljük. ket, vagy sem. Mindez óriási felelősség. Vajon hogyan felel meg ezeknek a feladatoknak a szegedi JATE természettudományi kara. milyen kapAz eszeveszett száguldozó csolatokat építettek ki az nem létezhet, fejlődhet mű- sem hiányozhat belőle, hogy szaki és természettudomány felmérje, reálisak-e ezek az anélkül, hogy művelői együtt elvárások: képes-e az orne élnének — nemcsak a la- szag gazdaságosan hasznosí- bevétel egy részéből, és műszerek vásárlására, külföldi tudósok fogadására, az oktatók utazási költségeinek fedezésére fordítják. Hasznosítja a szakszervezet, ebből tartják fenn az egyetemi üdülőt, nyelvtanfolyamokat támogatnak belőle. A bevételnek általában 70 százalékát a szerződést teljesítő tanszék dolgozói között osztják szét. Az már jóval bonyolultabb feladat lenne, ha azt vizsgálnánk meg, mennyi pénzzel gazdagodik az ipar, a népgazdaság a kutatók jóvoltából: új technológia bevezetésével, egy új gép beállításával, vagy egy egyszerűnek tűnő, apró változtatással a régi masinán. A jobb minőségű termék hasznát lemérhetjük magunk is, vásárlóként nap mint nap. De már ezt sem csupán a pénz mértékegységével. Szociális, politikai kérdésnek tekinti a megváltozott munkakörülményeket is az a munkás, akit egy gép mentesít a nehéz fizikai munkától, vagy az, akinek a tüdejét egy új eljárás, vagy egy védőberendezés megkíméli a vegyszerrel mérgezett levegőtől. Mindannyiunk boldogulását — és boldogságát eredményezi az ipar és a tudomány ilyen kölcsönösségen alapuló házassága. S hogy mivel, s hogyan járulnak hozzá ehhez a JATE tanszékei, azt mutatjuk be a következőkben — nem a teljesség igényével — olvasóinknak. Chikán Ágnes azonban vesztébe rohan. A felszabadult energiákat kordában kell tartani ahhoz, hogy egy megjelölt célt minél hamarabb, minél gyorsabban érjünk el, úgy, hogy közben jól ls gazdálkodjunk az erőnkkel. Ugyanez a helyzet, ha egy ország tűz célokat maga elé. Fel kell mérnie először saját képességeit, s ennek tudatában meghatározhatja fejlődése — elsősorban az alap, a gazdasági élet — irányát. Az ilyen előrelátás testesül meg a népgazdaság rövid, közép- és hosszú távú terveiben S mivel az Ipar és a mezőgazdaság ma már a tudomány nélkül nem képes egyetlen lépést sem tenni, elkerülhetetlen, hogy a tudomány fejlődését is megtervezzük, összhangban a gazdasági célkitűzésekkel. Ezt szolgálja a Minisztertanács tudománypolitikai határozata, amely körvonalazza az 1971—1985 közötti időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási tervet. Idézet a határozatból: „... minden eszközzel segíteni kell országunkban a tudományos-műszaki forradalom kibontakozását, s az itthoni, valamint a külföldi jelentősebb tudományos-műszaki vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását." egyes tanszékek a gyakorlati élettel? Mindenekelőtt néhány öszszesített adat: a természettudományi kar az országosan kiemelt 7 fő kutatási területen belül harminc témában vesz részt. Egyébként összesen 155 kutatási témát tart nyilván a rektori hivatal, amellyel a természettudományi tanszékek foglalkoznak. Hogy milyen az elmélet és a gyakorlat kapcsolata a tanszékeken, az közvetlenül az ipartól kapott megbízásokkal, az úgynevezett „KKmunkákkal" mérhető le — mondotta dr. Hevesi János, az egyetem tudományos rektorhelyettese. Az egyes vállalatok egyre gyakrabban kérik a kutatók segítségét egy-egy részfeladat megoldására. Ilyenkor szerződés formájában rögzítik, hogy milyen kutatási témában mit kér az ipar, és mit vállal a tanszék. Meghatározzák a munka értékét is. Szigorú jogszabályok írják elő, mikor vállalkozhat külső megbízások teljesítésére az egyetem. A feltételek közé tartozik többek között az, hogy tudományos igényű, lehetőleg ne rutinmunkát végezzenek a kutatók, és ezzel is a tökéletesebb oktatást szolgálják. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 1

Szeged szellemi élete, a múlt század kö• zepétől számítva napjainkig, háromszáznál is több újságot, folyóiratot és közlönyt borított virágba. Az itt következő sorozat a megidézett újságok lapozgatása révén városunk múltjának sajátos történetét hozza felszínre. A 64. évében munkálkodó Délmagyarország a legjobb szegedi hírlapi hagyományok folytatójának tekintvén magát, ápolja múltunk haladó örökségeit, s ezért a lap olvasói elé tárja egykori mivoltunk tanulságait. A Szegedi regélő szereti a mai város utcáit, házait, de annak mohos köveit, egykori mivoltának emlékeit sem kevésbé. A város neve elé került száz jelzők kikutatásával tán összeáll a kép, milyen is a mi városunk. — Régi város. Az emberi lét nyomait Szeged táján több tízezer esztendők távlatából tárja elő a tudományos kutató. A Tisza régtől ellátta partjain hallal, vaddal, tüzelővel az ide tévedő embert. Nemcsak ide csalta, meg ls ragasztotta. A mai öthalom környéke számtalan művelődéstörténeti korszak nyomait őrizte a bronzkortól át a honfoglalásig. A klinikák alapozásakor római kori sírleletek bizonykodnak arról, hogy a Tisza—Maros találkozásánál ugyancsak fontos közlekedési csomópont lehetett Dácia—Pannónia között, amit egy centurió, azaz század erejű katonaság őrizhetett, föltételezhetően az akkor ismert burgus, erődítményszerű falak védelmében. Vékonyka lakosság is települhetett a burgus körül, minek beszédes tanúi a már említett leletek, fegyverek, üveg illatszeres fiolák, tükrök, egyéb civiles használati eszközök. Attila szálláshelyét sokáig tájunkon valónak vélelmezték nemzeti történetünk hivatalos és nem hivatalos kutatói. A honfoglaló Árpád a Tisza-vonalon ereszkedett, jó füvelő mezőket keresve, egészen Szerig, ahol gyűlést tartva, szerbe szedte a hét törzs ügyegondját. A középkor egy idejében várral erősített sókincstóri helyként szerepel Szeged. Mondja is a történelem: váras város. A vár köré húzódik a védelemre sokáig rászoruló ember, a városlakó. A várnak fontos szerepe van a török elleni küzdelmekben. A Hunyadiaknak sereggyűjtő helyül szolgál, nem különben a szárazföldi és vízi utak keresztezési pontján kereskedelmi helyül. Hunyadi hajós, naszádos seregeket szereltet föl a Tisza vizén, ahhoz értő ezernyi szakemberekkel, és innét indul a déli végekre olykor győzedelmes csatákba. A törökök történetregélője, Evlia Cselebi a hódoltság kezdetén, talán némi túlzással, hét égkörökig érő falakkal erősített várnak énekli meg Szeged bástyázatát, és kincsekkel teli utcájának, és szép lányokkal ékesen gazdag városnak mondja. A hódoltság 144 éve visszavetette a várost előző mivolta mögé jóval. Eme süllyedt állapotából az 1686-os szabadulás és azt követő tíz évek sem tudták hajdani mivoltának szintjére emelni, mivel eredeti földterületeit a felszabadulás költségei fejében elvesztette. Ha a szegedi polgár tyúkja elkóborolva a vetésekbe tévedt, az bizony a német lovagrend földjén kapargált. Később a város megváltja magát, és mintegy másfél százados jogszünetelés után királyi városi rangot, s vele jogokat kap. A sokat szenvedett város átélt háborúkat, árvizeket, tűzvészeket, járványokat, és a sáskajárástól az egyéb elemi csapásokig minden változatait a bajoknak, károknak. Parasztváros. Az egykori halásztelepülés a táj arra alkalmas területein allatokat tartott, mellette szántott és vetett. A honfoglaláskor itt lakó népezetektől eltanulta a szőlővel való míveskedést, sutult bort, és tudta annak nemcsak az erejét, gyönyörűségét, de a kezelését. Kertészeti kultúrája, amihez talán a kertkedvelő töröktől is lesett el valamicskét, a paprikatermesztésben különösen, de a dohánnyal való bíbelődésben is messzi földön híressé tette a szegedi parasztokat. Tanyás város. A lakosság szaporodásával a város tulajdonában levő földekre sűrű rajokban kezdett a török utáni népesség kitelepedni. A sivány futóhomok megkötéséhez a bérleteken élők verítéke, az emberzsír szükségeltetett. Termővé lettek az addig legelöknek is hitvány vándorlóföldek. A legvirágzóbb tanyásság korszakában egy másik Szeged több tízezernyi népe élt odakint, a homokon, amikből napjainkig tanyaközpontok és önálló tanácsú, közműves, modern községek serkentek elő. Ipari város. A múlt század elején egyetlen kékfestő műhely működött gyárszerüleg. A híres fahajógyártmányok műhelyei, mikből akár büszke, Volgán járó vízi edények is kikerültek, nem öltött gyáripar jelleget. Akárcsak a fejlett vízimalom-készítő tudomány sem jutott a gyáripar szintjére. A mezőgazdaság kendertermesztésének magas termelékenysége szülte a kenderkikészítő gyárakat éppúgy, ahogy tán az évszázados múltra tekintő halszárító és -sózó kultúra porhanyíthatta talaját a későbbi konzervgyártásnak. A mi szemünk előtt elősfejlő nagyipari kilombosodás hajszálgyökerei, talán nem erőltetjük vele az igazságot, valahol az idők mélységes mélyeiben ilyképpen porhanyíthatták talaját a mi jelenvaló mivoltunknak. Iskolaváros. A kutató, vagy regélő félmondatnyi utalást találhat a régi írások halmazatában arra, hogy Hunyadi törökellenes csapatai között számtalan szegedi diák is találkozott. Miféle tanulmányokban diákoskodtak, s mi volt a nevük, nem tudjuk. fFolytatjuk.)