Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

VILÁG EROLETÁRfAI, EGYES ÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG 64. évfolyam 109. szára 1974. május 1L, vasárnap Áras 1 forint Leszerelési világ­konferencia előkészítése Befejeződött a leszerelesi világkonferencia előkészíté­sével megbízott különleges ENSZ-bizottság üléseinek el­ső fordulója. A bizottság fel­adata a jelenlegi szakasz­ban az, hogy tanulmányozza a kormányoknak az értekez­let összehívásával kapcsola­tos nézeteit és elképzeléseit, s erről beszámoló jelentést készítsen az ENSZ közgyűlé­sének 29. ülésszakára. A megbeszélések során a több mint harminc állam képviselője síkraszállt a Szovjetunió által javasolt értekezlet megtartása mel­lett, Kurt Waldheim, a vi­lágszervezet főtitkára ha­laszthatatlannak, és fontos­nak minősítette a különleges bizottság előtt álló felada­tot. Számos ország, köztük a szocialista országok küldöttei felszólalásaikban hangsú­lyozták, hogy az értekezlet előkészítésével kapcsolatos bizonyos pozitív előrehala­dás szorosan kapcsolódik a feszültség enyhüléséhez, s a békés egymás mellett élés elveinek megszilárdításóhoz. Városszeretet — tettekkel Sok-sok szepen fejlődő fa, járda, elegyengetett földút, vízelvezető árok, virágos ut­cai park, iskolák, óvodák és bölcsődék megjavított be­rendezései — ki tudna min­dent felsorolni — dicséri azt a sok ezer embert, aki időt és fáradságot rászánva, tár­sadalmi munkában dolgozik Szegeden a városért, a kö­zösségért. Munkájuk millió­kat ér, óm pénzben aligha fejezhető ki az az érték, amit létrehoznak. Hiszen az­zal szolgálnak, amire a vá­rosi költségvetésből egyelőre nemigen telik, s amivel nél­külük szegényebbek len­nénk : fákkal, virágokkal, rendezett és szép utcák ké­pével. vagy éppenséggel a születőben levő tarjáni tó­val, az tíj ruhát öltő zápor­tározóval., Csatlakozások Szeged sokáig nemigen büszkélkedhetett a város­ban folyó társadalmi mun­kákkal. Kevesen is dolgoz­tak, no n/eg az adatok ösz­szegyüjtése is hiányos volt. Nem csoda, ha a megyében minden esztendőben rend­Oroszul tanulni — világdivat Tavalyi adatok szerint csak­nem 17 millió diák tanul oroszul a világ különböző or­szágaiban. Az első szputnyik fellövése óta különösen nö­vekszik azoknak a száma, akik érdeklődnek az orosz nyelv iránt, s hogy a tanulás minél könnyebb legyen, 1967­ben nemzetközi szövetség alakult Párizsban: az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövetsége (neve orosz röviditésben: MAP­RALJ). E szövetség vezetői most Budapesten tanácskoz­tak. Bulgária, Jugoszlávia, a két Németország, Lengyelor­szág, Ausztria és Svédország képviseletében megjelent ta­nárok és a magyar házigaz­dák egyaránt könnyen tár­gyaltak V. G. Kosztomarov szovjet professzorral, hiszen a tanácskozás közös nyelve — érthetően — orosz. Pósa Ilona, a MAPRALJ magyar szekciójának veze­tője arról beszélt, hogy a nemzetközi szervezet milyen segítseget nyújtott eddig a nyelvtanulóknak. — 1967-ben e szervezet ke­retében megalakult Moszk­vában a Puskin Intezet, szak­emberei szótárakat, típus­tanterveket és tankönyveket dolgoznak ki, s az intézet módot ad arra, hogy a kü­lönböző országok orosztaná­rai rendszeresen találkozza­nak és kicseréljék tapaszta­lataikat. Jelenleg harminc­egy országban működik nem­zetközi szekció. Sőt, néhány éve már több japán közép­iskolában is tanulnak a diá­kok oroszul. — Nyelviskolánkban éven­te 2500-an tanulnak oroszul — mondja Pósa Ilona, aki a budapesti Gorkij-nyelviskola igazgatója — főleg felnőt­tek és jelenleg Szolnok. He­ves, Borsod és Csongrád me­gyében van tagozatunk. Mivel országszerte nő az érdeklődés, hálózatuk továb­bi kiterjesztését tervezik. A tanácskozáson résztvevő egyetemi tanárok közül meg­kérdeztünk néhányat, hogy tapasztalataik alapján miért tanulnak tanítványaik oro­szul? Dr. Alfréd Schmidt oszt­rák professzor válasza: — Nálunk az orosz nyelvet a tanterv javasolja, mint a világnyelvek egyikét. A hallgatók általában harma­dik nyelvként, az angol és a latin mellett választják. Dr. A. Alitan, NSZK-beli egye­temi tanár elmondta, hogy náluk nemcsak a nyelvészek, hanem a gyakorlati pályán dolgozók, közgazdászok és más szakemberek is tanul­nak oroszul. Dr. A. Menac jugoszláv professzor véle­ménye .szerint, azért is divat ma az orosz-nyelv a vilá­gon. mert az emberekben él a vágy, hogy megismerjék az orosz kultúrát és eredetiben olvashassák az orosz iroda­lom alkotásait. szeresen kiirt településfej­lesztési versenyben Szeged — a városok közt — rendre az utolsó helyen végzett. Egy ideje azonban sok minden megváltozott. A városi ta­nácsnál megalakult a társa­dalmi munkát szervező szak­bizottság, amelynek munká­járól többször is beszámol­tunk már. A vállalatokhoz, üzemekhez és intézmények­hez küldött felhívásukra már sok-sok fölajánlás érke­zett. Többször is írtunk már a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, a városi pártbizottság kezde­ményezésével megkötött szo­cialista szreződésekről is. Aláíróik ugyan nem társa­dalmi munkát vállaltak, ám vállalkoztak arra, hogy sok éve húzódó, a város számá­ra igen fontos beruházásokat végre — előrébbhozott ha­táridőre — befejeznek. De a közelgő ünnepekre nem­csak ezek a felajánlások szü­lettek. Az MSZMP Szeged városi bizottsága még 1973. máju­sában úgy határozott, hogy a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére széles körű társadalmi mun­kaakciót kezdeményez. A mozgalom akkor megsza­bott célja az volt, hogy se­gítse elő a X. pártkongresz­szus célkitűzéseinek megva­lósítását, járuljon hozzá a IV. ötéves terv sikeres tel­jesítéséhez, az üzemek szer­vezettségének és a dolgozók munkakörülményeinek javí­tásához, s a város gyermek­intézményeinek fejlesztésé­hez. A felhíváshoz, s az or­szágos kezdeményezésekhez azóta 86 üzem, vállalat, szö­vetkezet, kereskedelmi és vendéglátóipari üzlet csatla­kozott, s dolgozta ki felaján­lásait a közelgő évfordulók — Szeged és az ország felsza­badulásának 30. évfordulója —, valamint a jövő tavasz­szal esedékes XI. pártkong­resszus tiszteletére. Öt kötetben A városi pártbizottságon öt tekintélyes kötetben gyűj­tötték össze a felajánlásokat, brigádok, munkahelyi közös­ségek vállalásaiból összeál­lított vállalati anyagokat. Több mint hatezren vállal­ták, hogy részt vesznek kommunista műszakokban. Közel 16 ezer kommunista szombat keresetét ajánlották fel a Tabán utcai száz férő­helyes óvoda építésére. Na­gyon sokan egynapi kerese­tükkel vagy jelentős társa­dalmi munkával járulnak hozzá a gyermekintézmények segítéséhez. Az üzemek, vál­lalatok a termelés növelé­sén, a dolgozók munkakörül­ményeinek javításán túl. 1974-ben mintegy 10 millió forintot fordítanak a gyer­mekintézmények fejlesztésé­re. Általában minden felaján­lásban szerepel a szocialista brigádmozgalom erősítése, kommunista műszakok vál­lalása; a termelés növelése, az MSZMP KB 1972. novem­ber 14—15-i határozatának maradéktalan végrehajtása, a dolgozók munkahelyi és szociális körülményeinek ja­vítása. Képtelenség lenne vala­mennyi vállalást fölsorolni, csak néhányat lehet megemlí­teni a sok közül. A kommu­nista műszakokból és egyé­ni felajánlásokból mintegy 3 millió forint befizetése várható a Tabán utcai óvo­da építéséhez. A KSZV fel­szabadulási munkaversenyt hirdetett az Élüzem cím el­nyeréséért, a Szegedi Ruha­gyár pedig jubileumi mun­kaversenyt szervezett — a gyár most 25 éves. Igen sok társadalmi munkaórát aján­lottak fel parkosításra és a város szépítésére: a hang­szergyár brigádjai például 20 ezer forint értékben. Sok brigád szocialista szerződést kötött gyermekintézmények­kel, rendszeres segítségnyúj­tást vállalva. Sok új. a szo­cialista cím elnyeréséért küzdő brigád alakul, s a bri­gádvállalásokban fontos sze­rephez jutnak a szakmai, politikai és az általános mű­veltség növelésére tett fel­ajánlások. Túl a milliókon Sok felajánlásban szerepel a technológiai folyamatok korszerűsítése, automata vagy félautomata berendezé­sek alkalmazása. A munka­és üzemszervezés javítása, a kapacitások jobb kihasználá­sa és a belső tartalékok fel­tárása szintén gyakori a vállalásokban, csakúgy, mint az anyagtakarékosság, vagy a szállítási költségek csök­kentése. Alighanem nehéz lenne ki­számítani, hány millió forint értéket hoznak majd létre a munkaversenyben részt vevő szocialista brigádok, munka­közösségek. Egy bizonyos: szép summa jönne ki, de ta­lán nem is erről kell be­szélni elsősorban. Az leg­alább annyira imponáló, mint a milliók, ahogyan ezek a reális felajánlások — a kommunista műszakok vál­lalása, óvodák, iskolák segí­tése. a város szépítése és parkosítása, a Tabán utcai óvodáért végzett munka — tükrözik a szocialista bri­gádok, a dolgozók munka­szeretetét és segítőkészségét; tettekben megnyilvánuló városszeretetét. Szávay István A Balatonnál Telt ház az üdülőkben A Balatonnál — ahol május 5—11-e kö­zött fogadták az első beutaltakat — szom­baton, tegnap, már telt ház volt a szak­szervezeti üdülőházakban. Az első turnus­ban több mint tizenötezren kezdték meg nyaralásukat. A nyári szezonban — a gyermekeken kívül — összesen mintegy 150 000 vendéget fogadnak a tóparti szak­szervezeti üdülőkben. Az élénk kirándulóforgalom miatt az eddigi egy helyett — ha szükséges — két komphajó bonyolítja le az átkelőforgal­mat Tihany és Szántódrév között. (MTI) Készül az alap a szállodához A Hotel Szeged helyén emberek és gépek dolgoznak. Á Maros utca és a Lenin körút kereszteződésében épül majd fel a város új szállodája, házgyári elemekből. Ha készen lesz, 300 ággyal több áll majd a városba érkező vendégek rendelkezésére. S van még egy előnye is: a szállodához új* fajta házgyári elemek is szükségesek, s ezeket később a la* kásépítkezéseknél is felhasználhatja a DÉLÉP. Változata; sabb, szebb ruhába öltözhetnek majd a házgyári lakó-; házak is. A deszkapalánk mögött dolgozó gépek: földgyalu egyengeti a talajt, rendezi a terepet. Ali már a cölöpverő gép. A szálloda épülete is mélyre süllyesztett-betoncölöpökön nyugszik majd. A terep előkészítése közben vaskos falmaradyányokra buk­kantak az építők, amelyekkel még a légkalapács is neheze* I birkózik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom