Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

2 SZERDA, 1974. MÁJUS 1 A munka filozó­fiája — napja­inkban A szocializmus teljes felépíté­sének programjával egyidejűleg a munka fejlődésének számos új kérdése került napirendre a mai -korban. Ezek az új problémák tudományos elemzést igényelnek, hogy feltárják a munka mai tör­vényszerűségeit, problémáit, ezek alakulásának tendenciáit. Az új tendenciák mindenekelőtt a munkának a szocialista terme­lési viszonyok általi determináJt­ságából fakadnak. Nem kis sze­repet játszanak a munka új problémáinak keletkezésében a tudományos-technikai forrada­' lomból adódó új folyamatok. Különösen a technika szocialis­ta típusú felhasználásából adód­nak számunkra a legfontosabb kérdések, amelyek a munka szo­cialista jellegének kibontakozá­sával. erősödésével együtt elvi­leg szemben állnak a technika tőkés, profitcentrikus alkalma­zásából származó következmé­nyekkel. A polgári felfogás bírálata Gyakran fogalmazódnak meg mostanában a munkának a tár­sadalmi és egyéni életben ját­szott szerepével szkeptikus mó­don szembeforduló vélemények, mintha a munka elvesztette vol­na — vagy nem is játszhatna egyáltalán — az ember léte és fejlődése szempontjából alapve­tő szerepét. Különösen a techni­ka elembertelenítő hatásával ér­velnek sokat, mintha a tudo­mányos-technikai forradalom — a munka szerkezetének valóban nagy jelentőségű átalakításával együtt — megszüntetné, lehe­tetlenné tenné a munka érték­teremtő funkciójának érvényesü­lését. „Most már nem az em­ber, hanem a gép teremti az ér­tékeket" — állítják, nem értve meg, hogy a gepben, a techni­kában — eltárgyiasulva —, mennyire éppen az emberi mun­ka testesül meg. A polgári köz­gazdaságtan évszázados, elcsépelt fogásával megkísérlik az ember kiiktatását a tárgy javára, a tár. gyi-természeti viszonyokkal he­lyettesítve az emberi viszonyo­kat. Sokszor fogalmazzák meg a technika, a gépek működésé­nek azt az állítólagos következ­ményét. mintha a gépek alkal­mazásával az emberi kapcsola­tok eleve kikerülnének a mun­ka szférájából, s az ember csak­is a munkán kívül találhatná meg saját emberi lényegét. Nem értik meg, hogy a munka is­métlődő, rutinmozzanatainak, monotóniát keltő oldalainak mechanizálható elemeinek a technikai berendezések általi átvállalása, mennyire éppen a munka lényegének a terjedését teszi lehetővé. megnyitva az utat az alkotói aktivitás számá­ra. A szocialista munka fejlődése az ember lényegét jelentő mun­kának, és legjelentősebb vonásá­nak, az alkotói aktivitásnak ősz­szekapcsolódását, terjedését, ál­talánossá válását hozza magá­val. Éppen a munka fejlődése, a technikának szocialista jellegű, embercentrikus, az ember, s a társadalom fejlődését célzó al­kalmazása teszi lehetővé, hogy a szocialista munka kerete} között erősödjék annak alkotói jelle­ge, hogy majd innen sugároz, zék át az alkotás minden más fajtájára, a művészi, tudomá­nyos stb. alkotásra is. Azáltal, hygy a munka technikai felsze­reltsége fejlődik — bár ma Ma. gyarórszágon e fejlődéssel ko­rántsem elégedhetünk meg — megvalósulnak a munkában rej­lő alkotói aktivitás technikai alapjai, felszabadítva az embert a monoton, rutin munkamozza­natok alól. Aí algoritmizálható mozzanatok gépesítésével-auto­matizálásával a tulajdonképpeni emberi tevékenységnek, az alko­tásnak a lehetőségei növeked­nek meg. Tehát nem a munka ellen hat a technikai forrada­lom, hanem éppen ellenkezőleg, a munka emberi-társadalmi tar­talmának kibontakozását aka­dályozó gátaknak az elhárításá­ra vezet, a munka fejlődését te­szi lehetővé. Munka és érték A munkában rejlő értékek tisztázásához ma is, a „tudomá­nyos-technikai forradalom viszo­nyai között" is a munka marxi értelmezése adja meg a kiin­dulópontokat. A munka filozó­fiáját ma éppen a marxi mun­kakoncepció alapján értelmez­hetjük helyesen. A munka tet­te — és teszi ma is — az em­bert emberré. Emberformáló erővel a munka oly módon hat, hogy ma is a munkából szárma­zik a sokféle emberi tevékeny­ségben megtestesülő legemberibb mozzanat. Ez az alapja az em­beri élet értékrendje tisztázásá­nak is: az ember élete értelmét, célját meghatározó értékek közt a munka értékvolta dominál. Az értékskálán a munka — meghatározó szerepe következ­tében — a legfőbb helyet fog­lalja el. Ez a társadalomban mindig érvényesül, de különö­sen a szocializmus viszonyai közt, „a munka társadalmában". A marx} munkakoncepció meg­valósulása a. szocialista fejlő­désben azonban olyan visza. nyok közt vizsgálandó, amikor az értékrendszeren — nem utol­sósorban éppen a tudományos­technikai forradalom következ­tében —, más értékek is előtér­be kerültek. A munkaidő csök­kentésével előtérbe kerül a sza­bad idő, s ennek értékvolta. A munka értékvoltával szemben gyakran éppen a szabad időt játsszák ki. a „szabad idő társa­dalma" modelljét fogalmazva meg. mintha ennek jegyében a munka értéktermészete elenyész­ne, s az ember számára első­sorban a szabad idő jelentene csak értéket. Még ennél is gya­koribb a munka értékvoltával szemben a fogyasztásnak, a szer­zésnek értékként való előtérbe állítása, még a szabad idő ér­tékvoltát is alárendelve a fo­gyasztási civilizációs értékek­nek. Ezen az alapon is nyilvánva­lóvá válik a marx, munkaértel­mezés időszerűsége: á munka az emberi lényeg megvalósításának ma is az alapvető eszköze. Ez a kérdés, a munka értékének meg­alapozott tisztázása a munka fi­lozófiájának egy további fon­tos kérdéséhez vezet el: a mun­ka perspektíváinak a megítélé­séhez. A munka jövője A maj viszonyok közt a mun­ka megítélésének egyik legjelen­tősebb problémája: mi a jövője a munkának, s ebből adódik a munkához való viszony perspek­tívájának értelmezése is. A mun­ka eltűnésének, a munkátlan­ságnak a perspektívájával szem­ben a munka értékvoltát hang­súlyozó marxi koncepció megala­pozza a munka reális perspektí­vájaként a munka szükségleté­nek fejlődését, végső soron elsőu rendű életszükségletté válását. Ehhez járulnak hozzá a mun­kában rejlő társadalmi ellent­mondások megoldásának folya­matai — mindenekelőtt a szel­lemi és fizikai munka közti tár­sadalmi ellentmondások fokoza­tos megoldódása, valamint a munka elidegenedésének a fel­számolása. A munka elsőrendű életszükségletté válásához vezet a szocialista munka fejlődésével, a munka jellegének változásával, s ennek keretei között minde­nekelőtt a munka alkotó jelle­gének, fejlődésé vei együtt az em­ber tudatának fejlődése. A szo­cialista öntudat kibontakozása, az erkölcsi-politikai, világnézeti fejlettség előrehaladása jelzi a folyamatot. FUKÁSZ GYÖRGY Májusi szokások A nemzetközi munkásság legnagyobb közös ünnepe, májue 1. eredete visszavezethető a természeti népek ősvallásának idejére, amikor a zserxdülő nyárkezdet kollektív ünnepét jelentetté. A szokás lényege: május első napjának előestéjén, vagy hajnalán egy legallyazott lombosfát, fenyőágat, vagy „ződágat" állítanak fel a házak elé, vagy kitűzik az ablakba, házra,-maj'd a nap va­lamelyik időszakában táncot, vigalmat. mulatságot rendeztek a fiatalok a májusfa körül. A nap elmúltával vidám mulatság kö­zepette „kitáncolták" a májusfát. A májusfaállítás szokása hazánkba a germán-szláv közvetí­téssel jutott el. bár ázsiai rokonnépeink szintén ismerik e ta­vaszünnepet. Nálunk leginkább nemzetiségi környezetben fné­met, szlovák) él a májusfaállítás szokása. De a székelyek és anyaországbeliek is magukénak tartották, és vidékenként számos értékes változattal gazdagították. Első írásos nyoma Debrecenből datálódik, 1699-ből, ahol az ott állomásozó Marsigli-ezred francia­vallon katonái táncoltak kardtáncot a májusfa körüL A májusfaállítás nemcsak kollektív tavaszünnep, hanem sze­relmi szimbólum is. A legény ezzel tett vallomást, s ha viszonzás­ra talált, a fa „kitáncolásakor" a lány neki ajándékozta a fára kötött kendőket. Hosszan lehetne még sorolni az e nappal kap­csolatos szokásokat, de meg kell jegyeznünk, hogy a pogány ta­vaszünnepre való emlékezés miatt sem az egyházi, sem a világi hatalmak nem nézték jó szemmel az ünnep megtartását, és szá­mos tiltó rendelkezést hoztak ellene. Különösen akkor kezdték üldözni e nap hagyományos módon való megünneplését, amikor a nemzetközi munkásmozgalom 1889-ben a világ munkásainak ünnepévé nyilvánította. A II. Internacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben Lavigne francia küldött javaslatára kimondta, hogy a munkások minden országban és minden városban egyidejűleg, egy meghatározott napon, követeljék a 8 órás munkanap bevezetését. Május I. nap­ját jelölték meg erre, mely napnak már voltak előzményei a munkásmozgalomban is. 1531. május 1-én volt az első európai munkástüntetés az olasz Lucca városban; s utaltak az 1886-os chicagói véres események emlékére is. A II. Internacionálé fel­hívása nyomán már 1890-ben a munkások százezrei vettek részt a május 1-i felvonulásokon, tüntetéseken. Később egyes országok­ban május -első vasárnapjára tették át a munkásünnepet. Az USA-ban és Kanadában I894„től szeptember" első vasárnapja a munkásünnep. (Az európai munkásmozgalomban hosszú időn át folyt a harc a forradalmi és a megalkuvó erők között a munkás­szolidaritás napjának az eredetileg meghatározott napon való. ál­talános sztrájkkal összekapcsolt megünnepléséért.) Az I. világ­háborút követően a munkásosztály több kapitalista országban kiharcolta a május 1-i munkaszünetet. 1945-től a legtöbb ország­ban munkaszüneti nap. A nemzetközi munkásmozgalom ünnepé­nek legfőbb tartalma és jelszava napjainkban a béke védelme. A szocialista országokban állami ünnep és az egész dolgozó tár­sadalom nagyszabású felvonulása a világbéke és a szocializmus ügye mellett. Hazánkban első ízben 1890-ben ünnepelte a főváros és több vidéki város munkássága e napot. Budapesten a Városligetben volt a nagygyűlés, amelyen 60 000 munkás vett részt. Az agrár­proletariátuj 1891-ben kapcsolódott be a munkásünnep megtar­tásába. (Orosházi véres május 1.) Orosházán és Békéscsabán ösz­szecsapásra került sor a tüntetők és a katonaság között. Hód­mezővásárhelyen 1893-ban Szántó Kovács János volt a nagygyűlés szónoka. A fővárosban csak 1899-ben engedélyezték a felvonulást első ízben. Az ünnep fő jelszavai a 8 órás munkanap, a munkásvé­delmi törvények, majd a századfordulón az általános választó­jog követelése. 1919. május 1-én a Tanácsköztársaság vörös fővárosának vi­rág- és zászlódíszbe öltözött utcáin százezernyi felvonuló ün­nepelte az első szabad május 1-ét, a proletár államot. Az ellenforradalom időszakában az MSZDP és a szakszer­vezetek majálisokat és helyi szakmai ünnepségeket rendeztek, központi ünnepélyt a hatóságok csak egyes években engedélyez­tek. A kommunisták szervező munkája sok esetben harcos tün­tetéssé tette ezekben az években a munkásünnepet. 1945 az első szabad május 1. éve. Ekkor vált hazánkban is hivatalos munkaszüneti nappá, amikor az ország valamennyi vá­rosában, községében felvonulásokon, népünnepélyeken vesz részt a lakosság minden rétege. M?l! MŰMKOR? 1974. MÁJUS 1., SZERDA — A MUNKA ÜNNEPE A Nud ke! 4 óra 28 perckor, és nyugszik 18 óra 55 perckor. A Hold kel IS óra 31 perckor, és nyugszik 1 óra 47 perckor. VlZA I,LAS A Tisza vízállása Szegednél kedden mínusz 34 cm (áradó). 1974 MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ZSIGMOND A Nap kel 4 óra 27 perckor, és nyugszik 18 óra 56 perckor. A Hold kel 14 óra 46 perckor, és nyugszik 2 óra 11 perckor. SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ Május 1., szerda, este 7 óra­kor: Az öreg hölgy látogatása. — Petőfi-bérlet. Május 2., csütörtök, este 7 órakor: Leányvásár. — Odry­bérlet. MOZIK Szabadság: ma fél 4, három­negyed 6 és 8 órakor: Apacsok. (Színes, m. b. NDK). Csütörtö­kön: Volt egyszer egy zsaru, (színes m. b, Irancia—olasz, fel­emelt hely árral.) Vörös Csillag: ma délelőtt 10, délután fél 4 órakor: Apacsok, (színes, m. b. NDK), Fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Szikrázó lányok. (Szí­nes magyar.) Csütörtökön: dél­előtt 10 és délután fél 4 óra­kor: Volt egyszer egy zsaru, (Színes m. b. francia—olasz, fel­emeli helyárral.) Fél 8 és há­romnegyed 8 órakor: Kő a száj­ban. (Színes olasz.) Fáklya: ma fel 3. háromnegyed 5 és 7 óra­kor: Némó kápitány és a víz alatti város. (Színes m. b. an­gol.) Csütörtökön: fél 3, há­romnegyed 5 és 7 órakor: A rendőrség megköszöni! (Csak 16 éven felülieknek, színes m. b. Olasz—NSZK.) Dugonics Mozi (Kossuth Lajos sgt. 53.): 5 és 7 órakor: Az Androméda törzs. (Amerikai fantasztikus film.) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) es­te 10 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az I. sz. Se­bészeti Klinika, csütörtökön a n. sz. sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. RÁDIÓ SZERDA Kossuth 6.00 Hírek, lapszemle, időjárás­jelentés. 6.10—7.22 Kellemes ün­nepet. Közben: 6.50—7.10 Műsor­ismertetés. — Budapest és a vidék kulturális programjából. — Körzeti időj árásj elentés. 7.22 Múzeumi híradó. 7.25 öt ke­nyérkereső. 7.55 Az MRT Kö­zönségszolgálatának tájékoztató­ja. 7.58 Hallgatóink figyelmébe. 8.00 Hírek, lapszemle, Időjárás­jelentés. 8.05 Május elseje dalai. 8.20 A fájósfogú oroszlán. 8.58 Népek zenéjéből. 9.20 Májusi igézet. 9.35 Fúvószene. 9.50 Hí­rek. 0.55 Május. Műsorvezető: Hapcsányl László. 12.00 Hi­rek, lapszemle, időjárásjelentés. 12.10 Tánczenei koktél. 12.55 Jó ebédhez szól a nóta. 13.27 Ma­gyar muzsika. 14.09 CsiUagos ég alatt. 14.29 Bemutatjuk új fel­vételünket. 15.00 Hírek, időjrás­jelentés. 15.08 Egy munkásember gondolatai műszak alatt, délután és otthon. 15.38 Lemezek közt yálogatva... 16.13 A zene nem ismer határokat... 16.58 Hall­gatóink figyelmébe. 17.00 Hírek, Időjárásjelentés. 17.05 Találkozá­saim. Sőtér István vallomása. 18:00 Nótátíst.' 18.57 Hallgatóink figyelmébe. 19.00 Hírek, időjá­rásjelentés. 19.10 A Rádiószínház bemutatója. Párbeszéd egy bol­dog asszonnyal. 20.08 Beethoven három Leonóra-nyitánya. 20.43 Szállj fel, te súlyos szárnyú képzelet. 21.14 örökzöld dalla­mok. 22.00 Hírek, időj árásj elen­tés. 22.10 Sporthírek. 22.15 Világ­hírű szovjet előadóművészek felvételeiből. 21.03 Szabad szél, 24.00 Hírek, időjárásjelentés. 0.10 —0.25 Mendelssohn-kórusok. Petőfi 6.58 Hallgatóink figyelmébe. 7.00 Vlgóperák. 8.00 Népdalcskor. 8.50 Chopin-zongoraművek. 9.20 Hotel Aranyszivárvány. 9.57 Nagy mesterek, világhírű elő­adóművészek. Közben: 10.38— 10.48 Pogány köszöntő. 11.30 A Szabó család. Tegnap esti adás Ismétlése. 12.00 Müvészlemezek. 13.06 Micimackó. 13.45 Idöjárás­és vízállásjelentés. 14.00 Bicskei Géza cimbalmozik., Albert Ist­ván népi zenekara játszik. 14.34 Magyar előadóművészek felvéte­leiből. 15.29 Nem hagyom any­nyiba. 16.00 Hírek, időjárásjelen­tés. 16.05 Lisa Della Casa és Dietrlch Fischer-Diskau opera­áriákat énekel. 16.35 Egy asztal mellett — folytatjuk a beszél­getést a művelődésről a Hunga­rocamlonnál. II. rész. 17.05 öt­órai tea. 18.00 Hírek, időjárás-, jelentés. 18.05 Közvetítés a lab­darúgó MNK döntőmérkőzés II. félidejéről. Í8.50 Duke EUington zenekara játszik. 19.20 A Ma­gyar Rádió népi zenekara ját­szik, Lakatos Sándor vezetésé­vel, Kemély Klió népdalokat énekel. 19.49 Jó estét, gyerekek! 20.00 Hírek. időjárásjelentés. 20.10 Sikerlista — 1974 május. 20.50 Carlo Bergonzi énekel. 21.16 Onesőként hullanak ránk a percek. 22.30 Fél 6ra sanzon. 23.0)0 Hírek, időjárásjelentés. 23.10 Rossini , Párizsban. 24.00—, 0.10 Hírek, időjárásjelentés. CSÜTÖRTÖK Kossuth 4.25—7.59 Jő reggelt! A Kos­suth rádió reggeli zenés műsora. 8.00 Hírek, időjárásjelentés. 8.05 Műsorismertetés. 8:13 Budapest és a vidék kulturális program­jából. 8.20 Nótacsokor. 9.00 A ma hullámhosszán. 9.40 Operák Lev Tolsztoj művei nyomán. 10.00 Hírek, időjárásjelentés. 10.05 Is­kolarádió. 10.30 Bach-művek. 11.14 Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Melódiakoktél. 14.00 Almikor a nap ringatott. 14.20 Az élő nép­dal. 14.30 Tóth Ferenc: Mindig vígan. 14.42 Dávid Gyula: Vo­nósnégyes. 15.00 Hírek időjárás­jelentés. 15.05 Zengjen dalunk. 15.59 Hallgatóink . figyelmébe. 16.00 A világgazdaság hírei. 16.05 Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. 16.10 Haydn: d­moll szimfónia. 16.30 Rákosren­dezőn megállt a vonat. . . 17.00 Hirek. időjárásjelentés. 17.05 Bo­ross Jolán és Mozsár Imre nó­tákat énekel Kecskés Sándor klarinétozlk. 17.39 A tanács in­tézi. 18.04 A tanítvány. 18.48 Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. 18.58 Hallgatóink figyelmébe. 19.00 Esti krónika. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Kedves lemezeim. A mikrofon előtt dr. Balogh János akadé­mikus. 20.27 A kurd tőr. 20.57 Hírek. 21.00 Házimuzsika. 22.00 Hírek, időjárásjelentés. Kb. 22.15 Sporthírek. 22.20 Szervezetünk és az évszakváltozás. 22.30 Áp­rilisban hallották először ... Tánczene. 23.Oo Szimfonikus ze­ne. 24,00 Hírek, időjárásjelentés. 0.10—0.25 Bálint János cimbal­mozik, Mursi Sámuel furulyázik. Petőfi 4.25—7.59 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00 Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.05 Bálettzene. 8.40 Iskolarádió. Hang-kép. 9.00 Hi­rek. időjárásjelentés. 9.03 A Cacnbrldge-1 St. John's Kollé­gium kórusokat énekel. 9.15 Sztevanovity Zorán és Dusán ' táncdalaibóí. 9.40 Az. út elején. 1Q.0O Hírek időjárásjelentés. 10.05 A zene hullámhosszán. Közben: 10.30 Néhány szó zene. 11.00 Hí­rek időjárásjelentés. 11.55 Né­hány perc tudomány. 12.00 Otelló. 13.00 Hirek, időjárásje­lentés. 13.03 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.20 Paganini: D­dúr trió. 13.40 Orvosi tanácsok. 13.45 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől hatig. 18.00 Hírek, időjárásjelen­tés. 18.10 Csak fiataloknak. 19.10 Reklám. 19.13 : Faragó Laura és a Sebő-együttes műsorából. 19.34 Gitárral angolul. 19.49 Kis ma­gyar néprajz. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Oj könyvek. 20.28 Koós Já­nos és az Expressz együttes fel­vételeiből. 20.52 Rádiószínház. Evelyn. 21.40 Nő a trónon. 22.00 Harangozó Teréz- virágénekeket énekel. Benkő Dániel gitározik. 22.16 Petrovics Emil: Lüzisztráté — koncert, vigopera. 23.00 Hirek, időjárásjelentés. 23.15 A Fruska. 24.00—0.10 Hírek, időjárásjelentés. fi TEVE SZERDA Budapest 7.53 Kapcsoljuk Moszkvát. Köz­vetítés a Vörös térről, a dol­gozók felvonulásáról. 8.40 A kis­fiú és a 16. (Színes!) Magyarul beszélő szovjet film. 9.50 Itt van május l-e. (Színes!) Köz­vetítés a Dózsa György útról, Nyíregyházáról, Komlóról és a szocialista országok fővárosai­ból. 14.27 Az Albatrosz utolsó útja. Magyarul beszélő szovjet tévéfilm-sorozat I. rész. 15.40 Tiszta szívvel. .. Portréfilm a Clpri családról. 16.00 ÖNÖK KÉ­RIK — MI TELJESÍTJÜK ... A Kívánságműsor 25. Jubileumi adása. Élő. telefonos kívánság­műsor — ma elősför — a tele­vízióban. Közben: 16.55—18.50 Labdarúgó Magyar Népköztár­sasági Kupa. A döntő mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 19.15 —19.25 Esti mese. 19.30—20.00 Tv­hiradó. 22.10—22.20 Tv-híradő — 2. kigdás. Belgrád 9.15 Ébresztő. 9.45 Költészeti rendezvény. 10.15 A trieszti par­tizánkórus hangversenye. 10.40 -Rajzfilmek.- 11.Oo Népi muzsika. 12.30 Zenei adás gyermekeknek. 15.25 Magyar nyelvű tv-napló. '16.30 Távcső. 17.00 Az önzetlen szeretett ösvényén — játékfilm. .18.15 Kosárlabda: Jugoszlávia A —Jugoszlávia- B. 20.35 Az én nagybácsim — francia játékfilm. 22.30 Mi újság? CSÜTÖRTÖK Budapest 10.00 Iskolatévé: Tévé-óvi. Is­kolaelőkészítő-tanfolyam. Hogy­ha nékem kutyám volna . . . 11.05 Kémia. (Alt. isk. , 8. oszt.) A timföldgyártás és az alumínium­kohászat. 12.10 Filmesztétika. (Középisk. IV. oszt.) Sodrásban — filmelemzés. 15.00 Tévé-ovi. (Ism.) 16.25 Kémia. (Ism.) 17.23 Hírek. 17.30 10 perc a Szovjet­unióban. Türkménia fürdőhe­lyein. Szovjet rövidfilm. 17.45 Alapítók és utódok-. Fejezetek a Vasas Szakszervezet történeté­ből. 18.25 Radar. Ifjúsági érdek­védelmi műsor. 19.05 Reklám­míisor. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Erzsébet király­nő. Magyarul beszélő angol tévé­filmsorozat VI. (befejező) rész: Anglia büszkesége. 21.20 Gondé­latok a hétköznapokról. Riport­film-sorozat V. rész. 21.35 Jogi esetek. 22.15 Tv-híradó — 2. ki­adás. Belgrád 9.00 Magyar nyelvű tv-naplő. 10.15 Katonazenekari hangver­seny. 11.00 Gyermekadés. 11.30 Népi muzsika. 12.00 Ünnepi hang­verseny. 12.45 Ifjúsági adás. 16.25 Labdarúgás.: Velez—Bor. 18.15 Kosárlabda: Jugoszlávia A— Szovjetunió., 20.30 Drámasorozat. 21.20 Hét menyasszony hét test­vérnek — amerikai játékfilm. 23,30 Komoly zene.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom