Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

SZOMBAT, 1974. MÁJUS tl. A tudomány beruházásai Az idén több új akadémiai beruházás készül el. vagy kerül közelebb a befejezéshez. összevont kutatótelepnek nevezik a tudomány új, Budaörsi úti otthonát, amelynek tizenhárom szintes toronyépületét 1975 elején udják át. Ez lesz az úgynevezett kututószárny, amelyben közel 70 laboratóriumot és munkaszobákat helyeznek el. Itt kap helyet a Matematikai Kutaló Intezel, az akusztikai, a szervetlen kémiai, a kristályfizikai es a kristálynövekedést vizsgáló kutatócsoport. amely technikai célt szolgáló kristályok előállításával is foglalkozik. Itt kerül végre megfelelő körülmények közé a Múzeum körúti pincehelyiségekből „előbújó" geokémiai kutatólaboratórium, amelyben a közetek korát kutatjuk. Az épület egyik érdekessége az úgynevezett „süketzengő" szobu, amelyben beszédakusztikái. teremakusztikai vizsgálatokra lesz majd lehetőség, mégpedig a különböző hangtani szélesóségeket mérik majd teljesen hangszigetelt („süket"), és teljesen telített („zengő") körülmények közöttEgy évvel később adják át u háromszintes szolgáltatóépületet, ebben könyvtárak, előadótermek, tanácsterem és központi műhely kap helyet. Az új épülettömbben közös szolgáltatólétesltmények lesznek (étterem, konyha, műhely stb,), s ez jobb kihasználást tesz lehetővé. Harminchárom-millió forintos költséggel ez óv harmadik negyedére megépül a Központi Fizikai Kutató Intézet termohidraulikai kísérleti berendezése A Pakson épülő atomerőmű fűtőelemei, nek modelljét eredeti méretükben építik be a kísérleti berendezésbe, hogy hőtani tulajdonságaikat tanulmányozhassák 200 atmoszféra nyomáson, 350 fokos hőmérséklet mellett. Már elkészült u transzformátorház és a vízlágyító berendezés A csillebérci csillagvizsgáló már nem a régi. A méréTalálkozó a határon sek pontosságát zavarják a beszűrődő fővárosi fények, ezért a csillagászok „elvonultak" a 980 méter magas Piszkéstetőre. Az obszervatórium harmadik kupoláját 1975 végén adják át, de már ez év végén „fogadóképesen" várja az NDK-beli Zeiss cégnél készülő óriás távcsövet. A főváros mellett egyre jelentősebbekké válnak, bővülnek, gazdagodnak a vidéki kutatóhelyek, és minden lehetőséget megkapnak arra, hogy egyenrangú kutatóbázisokként vegyék fel a versenyt Budapesttel. A Veszprémi Vegyipari Egyetem területén épül a Műszaki Kémiai Kutató Intézet 1070 elején elkészülő új otthona, amelyben a különböző anyagok vegyipari felhasználósával kapcsolatos kutatásokat végzik majd. Az ötödik ötéves tervben Szeged és Pécs után Veszprémben is székházat kap az akadémiai bizottság. Ezáltal a Dunántúlon új, önálló tudományos központ létesül, amely a helyi vonatkozású kutatások vitafóruma, és a tudományos élet helyi központju lesz. Miskolcon felépül az olajbányászali kutatóintézet. Szeged után a következő nemzetközi rungú kutatóközpontot Debrecenben hozzák létre. A napfizikai obszervatóriumot már bővítik, az új, napfolttevékenységet megfigyelő műszert hamarosan összeszerelik a szovjet szakmunkások. A Debreceni Atommagkutató Intézet pedig néhány év múlva a részecskekutatások önálló gazdája lesz. V. Zs. Szülők-hntárőrök találkozójára került sor Pintér Zoltán hadnagy alegységénél Mórahalmon. A politikai helyettes beszámolójából és a bemutatott gyakorlaton a szülök megismerték azokat a harceszközöket, amelyekkel fiuk államhatárainkra őrködnek. Tájékozódlak a katonák szolgálatáról, ellátásukról, a művelődési, szórakozási lehc őségekről, majd szeretteikkel együtt közös ebéden vettek részt. Az édesapák. édesanyák Jóleső érzéssel győződtek meg arról, hogy fiuk becsülettel teljesíti a kötelező egy veres szolgálatot, amihez, a parancsnokok minden vonatkozásban biztosítják a szükséges feltételeket. Meggyőződtek arról is, hogy az. alegység tisztjei nagy felelősséggel foglalkoznak a tényleges katonRi szolgálatot teljesítő fiúkkal. Elismerően nyilatkoztak a parancsnokok nevelő munkájáról, a beosztottakról való gondoskodásról, a szociális, kulturális körülményekről. A parancsnokok és beosztottak őszinte emberi kapcsolatát jelzi — állapították meg a katonák hozzátartozói —, hogy a fiúk viszonylag gyorsun be tudtak Illeszkedni a katonaéletbe. Többen a Határőrség kiváló katonái lettek, s jól érzik magukat az őrsön, második otthonukban. ElektrovibráCBús szivattyú Szovjet szakemberek mindössze 9 kiló súlyú elektrovlbrációs szivattyút konstruáltak, amely apróbb, szilárd szennyezéseket turtalmazó viz kiemelésére is alkalmas. Csupán az. a feltétele a használatának, hogy a víz hőmérséklete nem lehet magasabb 30 C-foknál. Vízszállító-képessége nem nagy ugyun — 0,3 m3/óra —, de teljesítményszükséglete ls ki. csíny, 0,3 kW. Mindamellett | igen tekintélyes, 45 méteres emelőmagassággal üzemel, denképpen előnyükre válik a ' Egyfázisú 220 V-os 50 Hz-es fiataloknak. váltóáramú hálózatról műUazso Béla I ködtethető. Tájékoztató a fegyverekről őszintén büszkék határőr fiukra, s egyáltalán nem restellkednyk elmondani azt sem, hogy tapasztalataik szerint, a katonáskodás minD gazdasági kooperációk és a szocialista viszonyok erősítése Napjainkban a gazdasági társulások, közös vállulatok figyelemreméltó erősödése tapasztalható az élelmiszer-gazdaságban. Az 500 kooperációból mintegy 300 közös vállalatként működik. Többségük szövetkezeti társulás, de terjed a szövetkezetek és állami vállalatok, ezen belül a mezőgazdasági és Ipart vállalatok összefogása is. Főleg ez utóbbiakkal kapcsolatban teljesen helytálló és jogos az a megállapítás, hogy a gazdasági társulások fejlődése nem pusztán gazdasági, hanem társadalmi szempontból, a szocialista viszonyok erősítése és továbbfejlesztése tekintetében is figyelemreméltó. Milyen alapon mondhatjuk ezt — teszik fel sokan a kérdést. Azon az elvi alapon, amennyiben a kooperációk elősegítik a termelőerők fejlődését. Ugyanakkor szorosabbra fonják a gazdálkodó egységek kapcsolutait, és ezáltal erősítik a társulok közös szocialista vonásait, a szocialista tulajdon- és elosztási viszonyokat. Mindezek — eredményeként — pedig szerepet vállalnak ubban, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz az állami és szövetkezeti szektor, az Ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság. Bontsuk részeire a kérdésre adott választ. Ami az első tételt, a termelőerők (és a termelés) fejlődését illeti, a kézzelfogható gyakorlati tények ismertetésétől ezúttal eltekinthetünk. A tapasztalatok jól mutatják, hogy csakis azok a társulások tartósak és fejlödnek, amelyek többet adnak annál, amire résztvevőik egyedül is képesek. A termelési rendszerek utóbbi időben kibontakozó gyors térhódítása pedig azt is jól mutatja, hogy a kooperációk a műszaki-tudományos vívmányok gyors ütemű és széles körű elterjesztésének igen alkalmas keretei az élelmiszer-termelésben. A gyakorlati munkában soha nem volt vitás, hogy az együttműködés igénye erősödik, ha a gazdálkodó egységek — pl. a termelőszövetkezetek és élelmiszeripari vállalatok — kooperációja fejlődik, akkor a kooperálok mindennek eredményeként közelednek egymáshoz. Az is természetes, hogy ez a folyamat — amit a szakirodalom találóan az élelmiszer-gazdaság kialakulásának nevez — nemcsak szűkebb körben az élelmiszer-termelés, hanem az egész népgazdaságban ls szorosabbra fonja a kötelékeket mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben. Ez igen lényeges, mert eredményeként az egész élelmiszer-termelés jobban igazodik u társadalmi igényekhez, az élelmiszer-gazdaság pedig harmonikusabhan illeszkedik nemcsak gazdasági életünkbe, hanem szocialista társadalmi fejlődésünkbe is. Ez utóbbit vegyük még jobban szemügyre. A folyamat elég bonyolult és sokoldalú, de lényege az, hogy az együttműködésben résztvevők hatással vannak egymásra. Ha együttműködésük tartós, annak eredményeként nem különbségeik, nem eltérő vonásaik erősödnek, hanem hasonló és közös szocialista .jegyeik gyarapodnak. Ez a gyakorlatban kézenfekvő, mert a kooperálók kénytelenek egymáshoz alkalmazkodni. Nyilvánvaló, hogy az együttműködésük, a gazdálkodásnak közös vonásait erősíti, különösen, ha a gazdasági környezet, a gazdasági szabályozók is ezt segítik. Nálunk a népgazdaság egészében, az állami es a szövetkezeti szektorban egyaránt biztosított az össznépi érdekeket kifejező központi akarat, a népgazdasági tervcélkitűzések, a kormányzati szintű döntések és tervek elsődlegessége. A szövetkezetek — az állami vállalatokhoz hasonlóan — szervesen illeszkednek a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe. A központi Irányítás fokozatosan azonos feltételeket (közgazdasági környezetet) teremt az állami vállalatok és a szövetkezeti gazdaságok működése számára. Jól mutatja ezt, hogy a mechanizmus reform megvalósításával azonossá váltak a tervezési, a beruházási, az ár- és a hitelfeltételek. Azonosak a felvásárlási feltételek és az értékesítési csatornák. Történt közeledés, de maradt még különbség a jövedelemszabályozásban és az adózásban, ezzel együtt az alapképzésben és keresetszabályozásban. A jövőben azonban ezek a különbségek sem növekednek, hanem fokozatosan tovább mérséklődnek. Az azonossá váló külső környezet kedvező feltételeket teremt a termelőerők és a gazflaságl kapcsolatok fejlődéséhez, ennek révén egyúttal a vállalaton belüli mechanizmusban, a belső viszonyokban még tapasztalható különbségek mérsékléséhez is. Ezek a változások azért lényegesek, mert valamennyi összetevőjével együtt a gyakorlati cselekvés talaján viszik előre azt a nagy horderejű, történelmi átalakulást, amelyet a szocializmus teljes felépítése végső soron a kommunizmus építése jelent hazánkban. Dc nemcsak a szocialista tulajdon és termelési viszonyok konkrét megjelenési formái — mechanizmusának elemei — változnak az előbb Jelzett irányban, hanem maguk a tulajdonviszonyok is. Gyarapodik például a szövetkezetek fel nem osztható közös vagyona, az oszthatatlan szocialista szövetkezeti tulajdon. Éppen a kooperáció szorosabbra fonásával kialakul és erősödik a szövetkezetek egymás közötti, továbbá a szövetkezetek és az állami vállalatok közös szocialista tulajdona. Különösen ez utóbbi — mivel már túllépi a csoport kereteket — érzékelhetően átfogóbb jellegű annál, mint ami általában szövetkezeti (csoport) tulajdonként létezik társadalmunkban. De más ez azért is, mert állumi és szövetkezeti közös tulajdon, vagyis egybeötvözi a két elkülönült tulajdonformát, s a ráépülő szocialista viszonyokat. A két szocialista tulajdonforma egymáshoz való közeledésének az élet ültal kialakított, jövőbe mutató útja ez. Ha e cikk terjedelme engedné, érdemes lenne szólni még az elosztási viszonyok, a munka jellege, a munka- és életfeltételek, tpvgbbá a gondolkodásmód, a tudat, 'az erkölcs közös szocialista vonásainak erősödéséről, többek között éppen a gazdasági kooperáció fejlődése eredményeként is. Ezek ugyancsak fontos területei a szocialista viszonyok továbbfejlődésének. Elemzésük viszont hosszabb fejtegetést igényelne. Befejezésül ezért pusztán annyit meg, hogy az itt jellemzett fejlődés nem spontánul és céltudatos munka nélkül, nem nehézségektől és ellentmondásoktól mentesen, hanem hosszabb Idő alatt, fokozatosan és következetes, szorgalmas munkával valósítható meg. Az sem téveszthető szem elől, hogy mindennek a kooperációk erősítése csak egyik összetevője. A párt politikája azonban világosan mutatja az utat ebben is, így könnyebb lehet az eligazodás és tétovázástól mentes a továbbhaladás. Csizmadia Ernő Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 71. Az édesapák, felszólalásaiból edesanyák kicsendült: Már nem takargathatta selyembe a szavát. Parasztábrázolásából el kellett tűnnie az enyhítő, finomító pasztellszínnek, és a lágyító. feloldó mosolynak. „Én most történelmet írok. nem mesét" — vallotta. A nyers valósiig szele süvöltött, a tények forradalmasító ereje csapódott ki a Véreim, Parasztjaim című kötetbe gyűjtött írások soraiból: „Mély árnyékba bújt szemű, hajlott hátú öreg parasztok, mint az apám, csak még fáradtabbak; kisírt szemű, leszegett fejű parasztasszonyok, mint az anyám, csak még szomorúbbak; apjuk kezét, anyjuk szoknyáját szorító kis bamba kölykök, amilyen én lehettem, mikor végrehajtót bámultam, min' az úri társadalom reprezentánsát, csak elhagyatottabbak. még öregebb képűek, még sápadtabbak, még ijedtebbek." A földhözragadtak, a fajvédtelenek, vérei és parasztjai helytállást és hűséget követeltek tőle. Nem befelésírást, hanem csatázó állásfoglalást, „a misztikus, a megfoghatatlan, a legyőzhetetlen Rendszer, a ködből való rettenetes Kőszikla" támadó ostromát. A mellettük való hűségben pillanatnyi kihagyás nélküli állandóságot kértek, a hűség meg-megújuló színvallását igényelték tőle. Móra figyelt is rájuk. 1932-ben írta az Aranykoporsó című. u régmúlt századok. Dlocletiánus korának regényét, de ekkor is a Földnélküli Jánosok kiáltó, figyelmeztető szavát hallotta: „Közülünk való vagy, vérünk vagy, a mi eresztésünk vagy: beszélj rólunk azoknak, akik közé küldtünk. Ne cifrázd, ne szépítsd: mondj el bennünket olyanoknak, amilyenek vagyunk ebben az esztendőben," ., Hős a halál kapujában „A szegedi múzeumigazgatóknak olyan törvényük van, hogy azok ötvenkét éves korukban leteszik az élet hivatalát, és elmennek Földvárra deszkát árulni. Két elődöm volt eddig, s az mind a kettő ebben a korban váltotta ki az úticéduláját, amelyikben én most vagyok" — írta Móra 1930-ban. első karlsbadi tartózkodása idején, Karlsbad futtában című tárcájában. Ekkor már a gyilkos kór roncsolta a szervezetét. Másodszor, -aját kívánságára. 1933-ban utazott Karlovy Varyba. Azt hitte, a fürdővárosi kezelés meghosszabbíthatja életét. Szegedi orvosa. Rusznyák István nem fosztotta meg ettől a reménytől, de Arany György karlsbadi fürdőorvosnak bizalmas levélben leírta, elemezte Móra betegségét. A fürdőorvos most már tudta, hogy a vizivás es a diéta nem segít; betartatását nem is vette komolyan, pedig Móra nagyon engedelmes és készséges betegként viselkedett. Meg akart gyógyulni Elni akart! Karlsbadban újabb betegséget, sárgaságot kapott, s mivel ez Szegeden sem múlt el. feleségével, leányával és vejével Pestre utazott. A bajon csak műtétté] lehetett segíteni. Ezt Winternitz professzor hajtotta végre, 1933. augusztus 30-án a Grünwald-szanatóriumban. A műtét jól sikerült, Móra állapota örvendetesen javult. Szeptember 30-án érkezett vissza Szegedre a szanatóriumból. Október 15-én már olvashatták rajongó hívei betegsége megrázó történetéről szóló Innenen túl, túlnanon innen című tárcasorozat első darabját a Magyar Hírlapban. Állapota azonban egyre rosszabbodott. A máj rákosodása az utolsó stádiumba lépett. Mórának néhány hetet ismét egy pesti szanatóriumban kellett töltenie ... Közeledett a vég . . . Nehéz lehetett szembenéznie a rémmel, hiszen két regényének: az Ének o búzamezőkről és Az aranykoporsó című alkotásainak olvasói sikere arra figyelmeztette: tehetségétől joggal várnak újabb nagyeplkai alkotásokat! Korán kellett számadást és összegezést készítenie, annak ellenére, hogy hatalmas életmű ékeskedett már mögötte. Láttuk. Móra Ferenc az élet súlyos és válságos szakaszaiban hősi magatartást tanúsított. Hős volt. magasrendűen ember akkor is. amikor szembetalálta magát az élet legnagyobb kérdésével, a halállal. (Befejező rész következik)