Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

a i CSÜTÖRTÖK, 1974, MÁJUS K A babonák „Ieltárnoka" * várostervezés felelőssége Krupu András néprajzi hoz, a nedves szárazságot. A elixirt. Az sem volt ritkaság, kutató évek óta „leltározza" bal tenyér viszketése pénz- hogy a lány megölt egy fea hagyományokban gazdag magot sejtet, a jobbé ki- kete macskát, s annak agyát tiszántúli szlovák települések adást. etette meg a legénnyel, hogy £w?HAkrUÍt a íltU1Íl- A kutatás azt is felderítet- ,attó1 ^varázsolva feleségül Gyűjtöutja sok érdekes ta- s/lovaklaink kéDze- veB.ve. De a szerelmes legepasztalattal járt Fényt déri- ^^TmŐliX nvek ih hasonlóan furíango/.ott és itt talált hiedelmek ötvöződnek. A babonák az sak voltak: először menve a lányhoz, a copfjából úgy valamennyinek szerepe van. Ebből a népkö zösségből Indultak el országtett például úrra. hogy Békéscsaba körzetében az emberi testrészek közül szinte ^Vfrframatok "vVlame^nn^i yágtak le' ho«y azt Pf vegye hiedelmi szakaszót &tszövik. a szüle_ észre s ezzel magukhoz kötéstől a szerelmen át a haláiaró útiukra a/ olvan meafi- lig elklsérik a bennük hí- A két nem közül a férfi ™ vöket. Tótkomlóson például jelentette a szerencsét, a nő a csecsemőt egyéves korig a rossz jelképe volt. Ha hétnem volt szabad megnyírni, főn férfi jön először a házin pívik mert nem lesz esze' s nem hoz, egész hétre szerencsét y lehetett tükör elé állítani, hoz, annak pedig, aki először mert nem nő ki a foga. gyelések. hogyha viszket a fül — eső lesz. ha zúg — hír érkezik, s a jóhírt az hallja aki kitalálja, hogy fül zúg. Azt a hiedelmet is innét eredeztetik, hogy akinek az orra viszket, azt A népi gyűjtés a szerelmi bosszúság éri, az orr alatti praktikák legravaszabb módviszketés pedig férfi jövete- szereit is tetten érte. Az ellét jelzi. A bal szem viszke- adó lányok leggyakrabban tése örömöt, a jdbbé bánatot gyógyfűvel „operáltak": a hoz. Abban is hisznek, hogy- kiszemelt legénynek borban ha a falut szájukból véletlen áztatott ezerjófüvet adtak, kiesik, rég nem látott ven- amitől elkábulva, az csak a riég kopogtat. Az öregpk sze- lány mellett akart maradni, nnt aki foggal születik, okos Volt, amikor a pogácsába lesz. A száraz tenyér esőt keverték a szerelemre tüzelő nővel találkozott, veszett ügye volt. Csabán elvált nőnek nem volt szabad utcára mennie. Nagyon féltek a szemmel veréstől. A gyereket azzal védték ellene, hogy egy-másfél éves koráig fordítva adták rá az inget. Egyes házakban a hazatérő apa kalapot borított rá, ugyancsak ezzel a célzattal. Oláh Béla Könyvekről — sorokban Ifjúságpolitika a megváló- költségre és aranyásó-felsze- nak további fejlődését, sitás útján. A Politikai Bi- relésre, de az ugyanebben az Apollinaire könyvének fozottság 1973. november 5-i évben kitermelt arany érté- gadtatását, jelentőségét. (Corülésének anyagát tartalmaz- ke nem haladta meg a tíz- vina kiadó.) za a könyvecske. Elemzi, milliót. Berton bemutatja az Jókai Mór: Szeretve mind hogy az MSZMP KB 1970- aranybányászok hihetetlen a vérpadig. Az író hősei ben hozott ifjúságpolitikai nélkülözéseit, a meggazdago- kalandorok, romantikus fiAz urbanisztikai bizottság tevékenységéről A Szegedi Akadémiai Bizottság környezetvédelmi szakbizottságáról már jelent meg cikk lapunkban, s olvasóink akkor megismerkedhettek a városklíma és városbiológiai munkabizottság tevékenységével. Mit tesz érEzeknek annyi a realitásuk, hogy figyelmeztetnek bennünket: ha bizonyos káros paramétereket nem kapcsolunk ki idejében, a jövőben ártani fognak az embernek. Nem igaz, hogy előnytelenebb környezetbe kerültünk, tünk. városban lakókért az amikor városlakókká válurbanisztikai munkabizottság? — ezt mutatjuk be ezúttal. Milyen feladatok Várnak az urbanisztikai munkabizottságra? — kérdeztem dr. Berencsi György professzortól, a bizottság elnökétől. — Lényegében ugyanaz, mint a szakbizottság többi kutatócsoportjára: igyekszünk feltárni a Szegeden és Csongrád megyében tapasztalható jelenségeket és elvi állásfoglalásunk alapján ja- me. tunk. Bizonyíték erre az. hogy az átlagéletkor az egész földön növekszik. Kevesebb gyermek hal meg, többen érnek meg magas életkort. Európában fél évszázad alatt 25 évvel hoszszabbodott meg az emberi élet. Mégis beszélhetünk olyan jelenségekről, amelyek nem kedveznek az ember egészségének, hiszen ezért olyan sürgős környezetünk védelvaslatot teszünk a gyakorlati szakembereknek. Az urbanisztika majdhogynem divatos szóvá vált hazánkban is az elmúlt években. — Valóban, mégsem árt j talán meghatározni az urbanisztika jelentését. Tulajdonképpen ez a városfejlesztés elmélete és gyakorlata. hatarozata nyomán milyen eredmények születtek. Célja, hogy a pártszervezeteket tájékoztassa az Ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának központi értékeléséről, segítséget nyújtson a helyi elemzésekhez. Átfogó képet ad a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javulásáról, a szocialista brigádmozgalom erősödéséről, a fiatalok reálisabb értékítéletéről, a KISZ és a pártszervezetek célirányosabb nevelőmunkájáról, az iskolai nevelés hatékonyságáról. Az eszmei, politikai nevelés hiányosságainak okaiként említi, hogy nem kielégítő a KISZ pórtIrónyitása. nem elég erős a KISZ politikai befolyása a tagságra. (Kossuth Kiadó.) L. Ny. Tolsztoj: Háború dás legfáradságosabb és hiú gurák. Ocskay László a csáremény táplálta vágyát, szári hadseregben szolgált, (Gondolat Kiadó.) de megszökött Itáliából és „. . . . ., . . 1703-ban csatlakozott a kuApolllnaire: A kubista fes- ruc szabadságharchoz. Vaktők. A mű egyike az elsők- merő portyázásaival nagy nek, amely a kubista fes- hírnevet szerzett, „Rákóczi tészettel foglalkozik, de meg- mennykövének" nevezték, állapításai, értékelései a mai 1708-ban. a trencséni csata napig sem vesztettek érvényükből. Apollinaire barátja, harcostársa volt a mü „hőseinek": Picassónak. Bragus-nak, Gris-nek és a többieknek. Otletgazdag előadásmódja mindenki számára közel tudja hozni a után mégis átállt a labancokhoz, s császári ezredessé nevezték ki. Az érsekújvári kuruc őrség, Jávorka Ádám vezetésével elfogta, és a hadbíróság ítélete alapján lefejezték. A főhőst és a körötte levő nőalakokat végnagy modern festőket, ért- letes érzelmek, túlszított hetővé, átélhetővé teszi ezt a szenvedélyek jellemzik. A nehezen megközelíthető világot. A bevezetés és a és béke I—II. A 19. századi jegyzetapparátus terjedelorosz és európai regényíró- me messze meghaladja az dalom egyik legkiemelkedőbb alkotását 1863-tól 1869-ig irta Tolsztoj. Középpontjában az 1812-es Napóleon-ellenes orosz honvédő háború áll. Ugyanakkor tizenöt év orosz — s részben európai — történelmét fogja ót. A történelemés vallásfilozófiával átitatott regényfolyamnak egyetlen főhőse az orosz nép. Az orosz népiség megtestesítője a halogató taktikával végülis a franciákon győzelmet arató Kutuzov, aki belsőleg olyan paraszti hőssel egyívású. mint Platón Karatajov. Marja hercegnő és Natasa Rosztova — Pierre és Andrej női tükörképei — a világirodalom legszebben megformált nőalakjai közül valók. (Európa Könyvkiadó.) Berton: Aranyláz Alaszkában. Egy Cermack nevü aranyásó a Klondike folyó egyik mellékfolyócskája mentén 1896. június 16-án leverte jelzőkaróit, és az ősi bányásztörvényt betartva elhíresztelte. hogy kitűnő lelőhelyre bukkant. Ezzel kezdetét vette a minden eddigit felülmúló klondlke-i aranyláz, amely a világtörténelem egyik legkülönösebb tömegmozgását idézte elő. Egy-két év alatt emberek tízezrei igyekeztek az ígéret földje felé. A szerencsevadászok J 898-ban mintegy hatvanpuilió dollárt költöttek alapműét. Ezek a mellékletek nagy szakismerettel tárgyalják g kubizmus esztéromantika rekvizítumainak bőséges felhasználása ellenére Is érezhető a regényből a Rákóczi szabadságharc különös világa, megismerhetők a kurucok nemes törekvései és a nép szenvedétikai problémáit, alkotóik- sei. (Szépirodalmi Kiadó.) — Természetesen. A levegőszennyezés, a zöldterületek csökkenése, a kemizálás. a mesterséges környezet nem kedvez az egészséges életnek. Amiért most aggódhatunk, az, hogy az átlagos életkor, nehogy megrövidüljön mindezek hatására. Ha az időskori betegségeket le tudjuk küzdeni. olyan tudomány, amely az és helyükbe nem lépnek a ta vár. A pszichológus választ ad arra. miként befolyásolja a tanulók teljesítményét az. hogy az iskolaablakok a csöndes Tisza-partra néznek, vagy dübörgő járművekkel tele forgalmas útvonalra. Hogyan hat a gyerekekre a közlekedés, az, hogy távol vagy közel laknak az iskolához. Elvonja-e figyelmüket a nagyváros sokszínű szórakozást ígérő kínálata ? A társadalom-orvostan szakértője is hasznos tanácsokat ad, és ha elfogadnánk, sok mérgelődéstől mentenénk meg magunkat. Nem mindegy, tudjuk jól. milyen messze van lakásunktól az orvosi rendelő, egy orvosnak hány beteget kell ellátnia. Nem lehet közömbös az sem, milyen magasak a lakóházak a körzetben: ha több tízemeletes épület is van, figyelembe kell venni, hogy más az orvos és a betegek közlekedési rendje. Az orvos teljesítményét is befolyásolja, hogy liften vagy gyalog közlekedik. S nem árt odafigyelni az urbanizáció esetleges kriminológiai következményeire sem és a megelőzésre adott tanáember testi és „komfortját" és a kori társadalom szellemi mindencivilizációs ártalmak, akkor csokra. Mert felmérést vémegvan a lehetőség, hogy szolgálja. Helyesebb lenne tudományok csoportjának nevezni, hiszen mintegy húsz különböző szakágazat ismeretanyaga ötvöződik össze benne. Miért olyan aktuális az urbanisztika elmélete napjainkban? — Már a gőzgép felfedezésétől érvényesül világtendenciaként az urbanizálódás, azaz a városiasodás. Azóta az emberiség egyre nagyobb hányada lakik városokban. Az ezredforduló táján a föld igényeit néhány generációval később száz évnél hosszabb ideig éljenek az emberek. Nagyon fontos, hogy pozitív életérzéssel töltsék el ezeket az esztendőket utódaink, megkapják mindazt a testi, geztek arról is, miként befolyásolja a bűnözést a lakásellátás, az, hogy hányan laknak egy szobában, vannak-e még társbérletek stb. Végezetül hadd tegyek fel még egy kérdést: van-e hiri az Akadémiai székház és a szellemi komfortot, amire gyakorlati megvalósulásért szükségük van. Ez a jó köz. felelős emberek között? érzet és a hosszú élet egyik fontos feltétele. A szegedi munkabizottság milyen módon tud mindehhez hozzájárulni? — Első. júniusban rendezendő ankétunkon orvos és pszichológus professzorok érlakóinak ' többsége egészen, dekes jelenségekre hívják fel nagyméretű településekben azok figyelmét, akikre a vá- — tömegek részvétele kell. — A munkabizottság fórumot képvisel. Bárki, akinek tanácsra van szüksége, felkereshet bennünket. Sőt. ezt is szeretnénk, hiszen a környezetvédelem — és az előrelátó várostervezés — mozgalommá kell, hogy váljék. s ehhez — nem túlzás fog é\ni. Akkor is lesznek rosfejlesztés gyakorlati feladamilliós nagyságrendű váró- —— I••HM sok, metropolisok és tízmillión felüliek. megapolisok. Ilyen ma például Tokio. Ma kisebb városokkal kapcsolatban is beszélünk a civilizációs ártalmakról. Jó lesz-e utódainknak, ha ilyen mammutvárosokban élnek? — Egyelőre úgy látszik, hogy jó. Annak ellenére, hogy fenyeget bennünket ai „biológiai pokolgép", a civilizációs ártalmak réme. Chikán Ágnes Szuperexpresszek Légpárnás szuperexpresz- val gazdaságosabbak leszszeket terveznek a Moszkva nek. A vasbeton-pályatest melletti Diesel-mozdonyok- építkezése a sínpályánál olkal foglalkozó tudományos esőbb lesz, energiából pedig intézetben. Az óránkénti 300 a jelenleginek harmadrészét kilométeres, sőt az ennél na- fogyasztják majd az új vogyobb sebességet is elérő natok, melyeket gázturbinás vonatok a jelenlegieknél jó- motorokkal szerelnek fel. Hegedűs András: Móra 1 hétköz Ferenc napjai azt a nagy utat, amit megtett: „Régen, valamikor mint mezítlábas toprongyos gyereket a városháza kapujából elkergetett Dobos bakter, s most díszpolgárságot nyújtanak felém. Ilyen csodák a magyar életben nemigen történnek, csak az Ezeregyéjszaka meséiben, ahol az álmokban vándorlegényekből kalifák lesznek." Melyen a paraszti világban élt, a parasztság „negyedik rendjében", Dózsa György egyenes leszármazottjai között: felesek, harmadosok, kapasok, kubikosok, napszámból élő kélkqzi munkások közölt. Az ásatások idején nemcsak velük dolgozott, többszór velük együtt evett és hált. Nem ritka ünnepnapjaik idején figyelte meg 1932 decemberében avatta Mórát díszdoktorrá a őket. nem vasárnapi vendégként sétált és ba"in Móra, aki illüziótlanul nézte a magyar való/U» ságot, 1927-ben felsikoltott: „Hol vegyem én ezt a drágakövet ebben a fájdalomországban, ahol szegedi Tudományegyetem. írónk díszdoktori beszédében így vallott: „Hiába van énnekem most fehér fejem, és hiába van rajtam folttalan ruha, és hiába süt rám ilyen díszes környezet, én mégiscsak az a hajnalban megfoltozott ruhájú Fercsike vagyok ..." 1933 januárjában a kiskunfélegyházi „öreg diákok" kultúrbizottsága megünnepelte a város szülöttjének díszdoktorrá avatását. írónk ezt a hitet tette: „Nekem Félegyháza jelenti az apámat, az ő derűjét és az anyám simogató kezét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig, mindent jelent nekem, sir, jajgat, panaszkodik, átkozódik minden ma- amit én el akarok vinni az utolsó órák párnáira ..." 1934. január 19-én a szegedi ipartestület vezetősége átnyújtotta a már nagybeteg írónak rék föld, akár a koronázódombról veszem, akár a vályogvető putri oldaláról, akár a nagyváros határában markolom fel, akár a falu piacán." Magyarország íájdalomország! — hangzott Móra szava a Kisfaludy Társaság fényes termében. Móra állandóan járta az országot, előadó köraz ipartestület tiszteletbeli elnökévé történt megválasztásáról szóló díszoklevelet. Móra — húsz nappal halála előtt — a kitüntetést megköszönvén apja, a szűcsök szolgálómestere örökösének nevezte magát: „Tulipánokat és rozmaringokat hímezgettem, csak ö drága tűvel, én olutakat lett, többször fellépett a romániai, cseh- cső tollal, és szolgálómestere voltam szegény szlovákiai, jugoszláviai magyar városok közönsége előtt, de mindig idegenül mozgott az úri társaságban, azok körében, akik a hatalom képviselőiként hivatalból nyüzsögtek körülötte, s azok között mozgott otthoniasan, akikkel egy hiten élt. Kiskunfélegyháza 1929. júniusában rendezte meg Móra díszpolgárrá avató ünnepélyét, írónk az ünnepi beszédben a Daru utcáról, e*ennekko« -eoriekfiteal -sEátei isy, érzékeltette nemzetemnek, hol apró örömöket, hol apró szomorúságokat jelentgetve neki. de mindig olyan tiszta szívvel és becsületes szándékkal, mint az apám . .." S közben, a 20-as évek végén, a 30-as évek elején, amikor tollat vett a kezébe, s véreiről, parasztjairól írt, hangja élesen szatirikussá, hidegen elítélővé, keserűvé és nyerssé vált. Jűera csodái • átkozott velük. Mora közvetlenül „horzsolódott" a mindennapi élethez kubikgödrökben. szalmakazlak tövében, penésztől csurgó falú tanyaházban, falusi kocsmák pipafüstjében, műhelyekben. Sohasem felülről nézte a parasztságot, neki nem l^ellett kiutazni a tanyára, hogy megismerje a népet. Tudós allűrök nélkül szólt a parasztról. Tehette, mert „érdekelt fél" volt, ..parasztnak született, s ha sorsa úgy hozta is. hogy most kultúrpalotát igazgat, szivében halálos holtáig megmaradt parasztnak". 1930-ban másfél hónap óta vallatta ásóval, csákánnyal a Tisza-partját, három-négy vármegyét összekóborolt, nyolc-tíz falu határában dolgozott együtt mindenféle nincstelenekkel. Döbbenetes élményben volt része. Találkozott emberekkel. akik korpán éltek, a korpát „csak úgy vízzel megkeverve szörpölték, mint a malacok." Látott olyan rokkant férfit, aki szájából etette a csecsemőt: a férges Szilvát és a kenyeret előbb megrágta, „s három bütykös ujja közé fogva betömködte az emberbimbó kékesszinű szájéba". Ismert olyanokat, akik estéről maradt, hideg, hajába főtt krumplit friistököltek, mások sóspaprikás kenyeret ettek. Az egyik vasárnap a templom előtt kéregető koldusok „istenes beszélgetéseit" hallgatta végig. Megdöbbent, amikor ez csapódott a fülébe: csak döghalál jönne, mert akkor legalabb halottmosogatónak kellene az emberi íFol&tatfukj