Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

BED!), TW7Í. MAIÜS X 3 Eltemették Nagy Miklóst Muilltt gS tekílltély Bgtfőn. a Mező Imre úti tek a gyászszertartáson Nagy zottsága, a tudományos, temetőben mély részvéttel kisérték utolsó útjara Nagy Miklós művelődésügyi mi­nisztert. Ravatalánál párt­és állami vezetők, az Elnöki Tanács, a kormány, a tábor­noki kar tagjai, politikai, társadalmi, tudományos, kulturális és művészeti éle­tünk ismert személyiségei Miklós szűkebb hazája, Haj- közoktatási és kulturális du-Bihar megye párt-, álla- osztály munkatársai nevé­mi és társadalmi vezetői, s a ben Kornidesz Mihály osz­diplomáciai képviseletek tályvezető búcsúzott Nagy számos vezetője és tagja. Miklóstól. — Élete tartalmas, szép és A Magyar Népköztársaság gazdag volt, ha a tartalmas kormánya nevében Karakas élet mértéke: adni, minél László munkaügyi miniszter többet adni az emberi közös­búcsúzott Nagy Miklóstól. ségnek, s ha gazdaggá és álltak díszórséget. Koszorúk Egyebek között megállapí- szénpé az avatja az egyéni totta: Tehetséges, sokra hi- létet, ha gazdagítja, szépíti vatotl vezető volt, aki ifjú- körnvezete, társai, népe éle­korától a szocializmus ügyé- tét. Nagy Miklós a felsza­nek szentelte életét, s min- badult nép tehetséges és ön­dig tudasa legjavát adta ha- feláldozó fiainak életét élte. zája, népe felemeléséért. Ke- Nagy Miklóst a Mező Im­gyetlenül rövidre szabott re úti temető díszsírhelyén pályáján is sokat tett az if- helyezték örök nyugalomra, júság, a társadalom, a párt A gyászszertartás az Inter­szolgálatában — mondotta. nacionálé hangjaival ért vé­Az MSZMP Központi Bi- get. övezte koporsójánál amely előtt bíborpárnán he­lyezték el kitüntetéseit — lerótták kegyeletüket az el­hunyt munkatársai, bará­tai, tisztelói; ott voltak a Művelődésügyi Minisztérium, a Fővárosi Tanács, a külört­böző társadalmi szervek, a kulturális és művészeti mű­helyek képviselői. Részt vet­fl tudomány szerepe a szocializmus építésében Az Akadémia közgyűlése - Díjak átadása S okan feszegetik mostanában kérdést, hogyan születik Hétfőn, a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében tartották az Akadé­mia 1974. évi közgyűlését. Részt vett a közgyűlésen és felszólalt Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Kornidesz Mihály, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tudományos, kulturális és közoktatási osz­tályának vezetője, dr. Di_ mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Ajtai Miklós, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­Bizottságának tudománypo- megépítésében nyújtott ki- 1 litikai irányelvei megalla- emelkedő tudományos tevé­pították: a tudomány szere- kenységükért a Központi Fi­pe megnőtt a szocialista tár- zikai Kutató Intézet szak­sadalom fejlődésében. A do- ÜVM-™*.. kumentum ezzel kapcsolat, ban hangsúlyozta a társa­dalmi szükségletek és a ki­elégítésüket szolgáló kutatá­sok egybehangolásának je­lentőségét. A távlati terv céljai — állapította meg — nagymér­tékben meghatározzák a té­maválasztást, bár ez még ngm jelenti azt, hogy a té­makoncentráció kielégítő volna. Ezt a tendenciát erő­emberei: Szabó Ferenc igaz­gatóhelyettes. Gyimesi Zol­tán főosztályvezető, Szath­máry Zoltán, Turi László és Valkó János tudományos munkatársak. Sváb János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa a biometria és populációgenetika bevezeté­sével és ezek alkalmazásá­nak fejlesztésével az agrár­tudomány jóformán vala­mennyi ágának fejlődését elősegitő tudományos levé­nvos Akadémia elnöke nyi- tékes kutatóhelyekkel együtt. sítetle. hogy a fő irányok kenységéért került a kitün. koordináló tanácsai az ille- tetettek közé. Megosztott díj­totla meg. s beterjesztette az elnökség beszámolóját. — Az Akadémia tevé­kenységének fő tendenciája a múlt évben is a párt tu­dománypolitikai irányelvei­hez igazodott, amelyeknek kidolgozásában annak ide­jén az Akadémia is aktívan részt vett — állapította meg Erdey-Grúz Tibor. — A leg­több tudományágban lendü­letes a haladás. A régebbi kutatóhelyek felszerelésének avulását a múlt évben túl­kompenzálta a tevékenység jobb megszervezése, a kuta­tóeszközök tervszerű együtt­működéssel előmozdított jobb kihasználása és továb­bi jól fölszerelt kutatóhe­lyek megnyitása. Fokozni kell azonban az erőfeszíté­seket a nagyműszerek fel­újítása érdekében is — mu­tatott rá Erdey-Grúz Ti­bor —. mert a tudomány gyors haladása következté­ben ezek manapság sokkal gyorsabban avulnak el, mint a múltban. — A természettudományok és a társadalomtudományok hazai művelőinek egyaránt erősödött a kapcsolata a gya­korlattal. mind több vonat­kozásban fordulnak az ak­tuális problémák kutatása felé. Megnőtt a társadalom­tudományok közéleti szere­pe és részesedésük a kuta­tási erőforrásokban. Előmoz­dították ezt azok az idősze­rű tudományos problémák, amelyek kidolgozását az MSZMP Központi Bizottsá­gának agitációs és propa­gandabizottsága kérte az Akadémiától. A továbbiakban az Aka­démia tudományos testüle­teinek. a tudományos osztá­lyoknak és bizottságoknak tevékenységét elemezte. Ezután a szakigazgatás te­vékenységéről szóló főtitkári beszámoló következett, ame­lyet Köpeczi Béla. a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára terjesztett a köz­gyűlés elé. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi működve kialakították a leg­több fő irány középtávú ter­veit. A szükséges döntések meghozatalában segítsé­günkre lesz a kutatási-fej­lesztési témák országos nyilvántartása, amelyet a kormány nemrégen rendelt el, valamint az országos táv. ban részesült Béládi Ilona, az orvostudományok kandi­dátusa és Nász István, az orvostudományok doktora, az Adenovírus-kutatás te­rén közösen elért eredmé­nyeikért. Egyénileg kapta meg az Akadémiai díjat Fuchs Erik, a műszaki tu­dományok kandidátusa, a lati tudományos kutatási diffúziós folyamatok elméle­terv nyilvántartásának és a kutatóhelyek középtávú ter­veinek végrehajtását értéke­lő akadémiai beszámolást rendszer folyamatban levő kialakítása is. A közgyűlésen Aezél György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsá­gának, valamint a kormány­nak jókívánságait a tudó­soknak. Kiemelte az Akadé­mia szerepét. felelősségét szocialista építőmunkánk­ban. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1974. évi Akadémiai aranyérmet Lengyel Béla akadémikus­nak adományozta, sok évti­zeden át kifejtett tudomá­nyos és tudománypolitikai munkássága elismeréséül. A magas kitüntetést Er­dev-Grúz Tibor elnök nyúj­totta át Lengyel Bélának, aki meghatottan mondott kö­tének továbbfejlesztése te­rén elért eredményeiért. Nagy István, a műszaki tu­dományok kandidátusa a kö­zépfrekvenciás in verterek és a szinkrongenerátorok ger­jesztési rendszereinek kuta­tása terén elért teljesítmé­nyéért kapott díjat. Bodor Géza, a kémiai tudományok doktora a műszálak szerke- í zetének kutatása, valamint a polimerek szupermoleku­láris szerkezetének vizsgá­lata terén elért elméleti és ipari szempontból egyaránt kiemelkedő, nemzetközileg is elismert tevékenységéért erdemelte ki az elismerő ju­talmat. Megosztott díjat kaptak Solymossy Ferenc és Fedorcsák Imre. a biológiai tudományok kandidátusai, a nukleinsavak izolálásával kapcsolatos új módszer ki­dolgozásáért ós bevezetésé­ért. Kornai Jánost, a köz­azt a a tekin­tély? A valóságos tekintélyre gon­dolnak természetesen, amely erőt, lendü­letet képes adni kisebb-nagyobb közössé­geknek, amely legalább oly ösztönzően hat az emberekre, mint a lelkesítő szónoklat. Az ilyen tekintély is bizony elég köznapi módon, magától értetődően születik. A munkásnak őszintesége, szókimondása hoz­za létre műhelyi brigádokban, kubikos­csoportokban, vagy bármilyen spontán ala­kult munkakollektívában. Kezdjen csak el valaki egy ilyen szűk létszámú szerszám­forgató társaságban dirigálni a többiek­nek, hogy így fogjátok, meg úgy emeljé­tek, szinte bizonyosan megkapja: „Ne szá­jalj, öregem, inkább mutasd meg, hogyan kell csinálni!" És végeredményben ezen múlik minden. Ha az illető odaáll a szál­lítandó gerenda nehezebbik vege alá, és nem csuklik össze, vagy több és hibátla­nabb formát készít ugyanabból az anyag­ból, akkor mondhatja, hogy „ide figyelje­tek, emberek!" Különben kinevetik, vagy leintik. És ez a titka legtöbb szocialista brigád sikerének is. A munkások kiválasztják ma­guk közül a legkülönbet, a példát mutatni mindenkor képes, okos, igazságos és hatá­rozott egyéniséget, akire azután szívesen rábízzák magukat, s hallgatnak rá bármi­lyen nehéz körülmények között. Ilyen együttesekben szokott előfordulni, hogy amikor a brigádvezető magasabb elisme­rést, esetleg kormánykitüntetést kap. ak­kor azt nemcsak természetesnek fogják föl. hanem őszintén örülnek neki. mert a maguk megbecsülését is látják benne. Na­gyon örvendetes, hogy a pártszervezetek is egyre csalhatatlanabbul fedezik föl a valóságos értékeket, tehát nem a frázisok, hanem a teljesítmények alapján tesznek mind több javaslatot erkölcsi és anyagi kitüntetésekre. Ezekről az alapvető, normális viszonyok­ról azért időszerű ma is beszélgetni, mert sokan megfeledkeznek róla, s miután meg­kapták a bizalmat, egyszercsak valami­lyen furcsa színeváltozáson esnek át, kez­denek lenézni azokra, akik őket fölemel­ték. Hányszor, de hányszor lótni Szege­den is útcsináló vagy házépítő csoporto­kat, amelyeknek nagyhangú, pöffeszkedő vezető osztogatja a parancsot, az emberek azonban mégis, vagy talán éppen ezért, inkább esak piszmognak, illetve kelletle­nül kerülgetik a munkát. Feltűnő, milyen sokan szeretik a mun­kát — nézni. Ezt a megjegyzést egyik te­kintélyes nyugdíjasunktól hallottam, aki szintén kedvtelve legeltette szemét az Áp­rilis 4. úti — elég lassú — építkezésen. Csakhogy neki már joga van hozzá. Mint legtöbb hatvan esztendőn túli idős em­ber, legjobban talán idővel van ellátva, s mivel úgyszólván belerokkant abba, amit egész életében csinált, sok-sok tapaszta­lattal rögtön észreveszi: kínnal vagy öröm­mel dolgozik-e a mai úgynevezett aktív korosztály. Nos. szerinte is nagyon sokak­nak kijár az elismerés, az „én sem csinál­nám különbül" dicséret. Mint például annak a markológép-kezelőnek, aki a tiszai part­fal építkezésénél fárasztja izmait, s szem­látomást kedvét leli a rábízott föladatban. Másodpercek alatt /egész kubikoscsapat teljesítményét produkálja, miközben fönt a gép fülkéjében össze sem sározza ma­gát. Fogantyúkat lökdös előre-hátra, s másfél-két perc alatt púposra buggyant.ia földdel a billenős platójú . teherkocsikat. Kár, hogy aztán öt-tíz percig is kényte­len üresen járatni a motort, mivel a szál­lítók ilyen hosszú idő alatt tesznek meg egy-egy fuvart. Sajnos, a munka veteránjai gyakran bosszankodnak is. Egyikőjük ironikusan jegyezte meg, hogy neki nincs szerencseje például az arokásókkal, mert azok vala­hogyan mindig éppen akkor tartanak „pi­pahuját", amikor ő arrafelé őgyeleg. Már eppen meg akarta kérdezni tőlük, hanyan dolgoznak annal a cégnél, de attól tar­tott, nem a közismert vicces választ kapta volna, hogy körülbelül a fele, hanem in­gerülten azt, hogy magának, öregem, iga­zán nincs ehhez semmi köze. Mint ahogy jómagam is kemény kiok­tatásban részesültem, amikor a munkaidő alatti hosszadalmas cigarettázásról azt mertem írni, hogy „ejnye, ejnye". Sőt az egyik levél konvencionális átokkal kezdő­dött: „Csak annyit mondok, verje meg az isten azt, aki egy kis szusszantást is saj­nál a szegény melóstól." Pedig nem erről volt szó. Azt hiszem, a félreértés szándé­kosságához kétség sem férhet. S ha e mostani jószándékú észrevételeimre netán megint hasonlóan reagálna valaki, előre kijelentem: nem a naplopóknak akarok hízelegni, hanem kizárólag a tisztességes munkások nevében szólok. Nem először, talán nem is utoljára. Mert érdekes, a rend és a fegyelem hallatán még csak vé­letlenül sem a szocialista brigádtagok or­rolnak meg. hanem mindig csak azok kap­ják föl sértődötten a fejüket, akik nem a vállalkozás gyors és sikeres befejezéséért izgulnak, hanem csak a műszak végét le­sik „sok dohány, kevés meló" szemlélettel. A z is természetes azonban, hogy mind a párttitkárok, mind az újságírók tudják: nem a jó munkással, nem az aktív jelen-igenlőkkel kell megértetni a több és értékesebb munka fontosságát. Naivság lenne azt gondolni, hogy ezek az emberek, elvtársak azért végzik rendesen a dolgukat, mert a pártirodából biztatják őket. A tapasztalat azt mutatja, hogy gyak­ran éppen fordított a helyzet: a műhe­lyekből indul el nagyon sok hasznos kez­deményezés. Innen indulnak el a külön­féle termelési fölajánlások, munkaverseny­indítványok, takarékossági és minőségi mozgalmak. A dolgozó emberek legelsősorban önma­gukat becsülik azzal, hogy igyekeznek ki­fogástalan munkát kiadni a kezükből. Az agitáció, az érvelő, meggyőző tevékenység éppen ezért inkább arra irányul mosta­nában, hogy a még kevésbé közösségi em­berek szintén csatlakozzanak a következő pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez, illetve fölzárkózzanak azokhoz, akik már értik az egyes ember helytállása és a szocialista közboldogulas közötti összefüggést. F. NAGY ISTVÁN Áramot termei Kisköre Bekapcsolták az első turbinát szönetet az elismerésért. Ezt gazdaságtudományok dokto­követően az Akadémiai dí­jakat nyújtotta át az elnök. Megosztott díjat kapott Var­ga Rózsa és Patyi Sándor, a népj írók bibliográfiájá­nak elkészítéséért. Egyéni díjat kapott Lukács József, t a filozófiai tudományok j doktora az „Istenek útjai" ! című könyvéért. R. Várko­nyi Ágnes, a történelemtu­dományok doktora „A pozi­tivista történetszemlélet a magyar történetírásban" cí­mű kétkötetes munkájáért részesült kitüntetésben. Schmidt Tamás, a matema­tikai tudományok doktora a modern algebrakutatás terén elért eredményeiért kapott jutalmat. Megosztott díjban része­sültek a Zr—6 zéróreakto. ron teljesítendő tudományos program megalapozásában, a reaktor tervezésében és rát az „Antiequilibrum" cí­mű munkájáért részesítették elnökségi kitüntetésben. A közgyűlés ma bizottsá­gokban folytatja munkáját. Vasárnap, pontban éjfél­kor megkezdte a rendelte­tésszerű villamosenergia-ter­melést a kiskörei vízlépcső 7 megawattos csőturbinája. Az építkezés vezetői a Ma­tat. Az előirt program sze­rint most harminc napig, megállás nélkül működik: áramot szolgáltat az ország villamosenergia-rendszeré­be. Az épülő 28 megawattos gyar Távirati Iroda munka- vízi erőmű a vízlépcső egyik társának adott nyilatkoza- fő létesítménye lesz. össze­tukban elmondották, hogy sen négy csőturbinával sze­az új turbina az első 24 relik fel. A kivitelezők már órában kifogástalanul telje- a második, a harmadik és a sítette terv szerinti felada- negyedik turbina szerelését is megkezdték. Munkaruhák Több mint 800 ezer forint munkaruhákkal és munka­értékű felsőruházati cikket, köpenyekkel is. Ezeken kívül munkaruhát szállit az idén a úgynevezett szabadidő-öltö­Szegedi Ruhagyár a Szovjet- nyök a szegedi gyár specia­unióba. litásai. Ez utóbbiból másfél­A gvár szakemberei nem- szer annyit szállítanak a rég piackutatást végeztek, s külkereskedelem közvetítésé­ennek eredményeként jelent- vei a Szovjetunióba, mint keztek a külföldi piacokon múlt évben. Az új kiskörei vízi erőmű a Ganz-MÁVAG irányításá­val. magyar—francia koope­rációban készül. A francia csőturbinák a hagyományos típusoknál lényegesen na­gyobb hatásfokúak, de ugyanakkor az üzemelteté­sük mintegy 30 százalékkal olcsóbb. A teljesen automa­tizált erőmű egy Szeged nagyságú város igényeinek kielégítéséhez elegendő ára­mot termel majd. A tervek a.1 szerint az év végéig vala­|rmennj»i turbinába elkeszül. Karalábé­szüret Baks, Tiszasziget, Csany­telek. Tömörkény körzetében megkezdték a szabadföldi karalábé szedését. A Szö­vetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának te­lepei már vagonszámra ve­szik át a primőrt, s szállít­ják országszerte, valamint a Német Demokratikus Köz­társaságba és Csehszlovákiá­ba. A szedésnél ilyenkor még ügyelnek a méretre, mert csak az öt centiméter­nél nagyobb átmérőjű ter­mések a piacképesek. Hét­főn több mint húsz vagon árut exportáltak. Egy va­gonban 23 ezer primőr „uta­zik", ládákba rakva Az újszegedi felvásárló­telepen néhány nap óta ki­sebb mennyiségben ugyan, de már jelentkezik a fóliás földieper. Eddig mintegy öt mázsát adtak át a termelők, akik maguk készítik elő szállításra az illatos gyü­mölcsöt: fél kilót tesznek egy-egy műanyag tálcára. Körülbelül — az időjárástól függően — két és fél-három hét múlva pirosra érik a szabadföldi szamóca. Ta­valy gyenge volt a termés, a most virágzó ültetvényeit •'több földiepret igernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom