Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

4 SZOMBAT. 1974. MÁJUS t Könyvtárak az iskolákban Ellenőrzések az utakon A Dózsa iskola modern kőnyvtá ra veg­Nem szükséges bizonygat- vés a hely, tantermeknek is hanem mint szívesen ni, milyen fontos szerepet szűkében vannak. A légion- zett, hasznos munkát kapott az iskolák, iskolások tosabb dolgunk azonban az életében a könyv azzal, hogy állomány összetételének meg­újabban módosultak, immár változtatása, minél több kapnak, a tanulók számá tisztázódlak az oktatás cél- színvonalas ismeretterjesztő tói függően. Nagyobb lét­jai, feladatai. Ónálló gon- könyv beszerzése. Termé- számú iskolákban tehát he­dolkodásru tanítani általá- szetesen szépirodalom is tente 5 órában nyitva nos iskolás gyerekeket, kész- kell. de ezeket inkább meg- a könyvtár. Délelőtt cégeiket minél eredménye- találják a gyerekek a köz- ban kölcsönöznek, sebben fejleszteni csak úgy művelődési könyvtárakban, olyan foglalkozásokat tarta­könyvtárvezetést. Három, il­letve öt óra kedvezményt van általá­délután nak, amelyeken a könyv- és könyvtárhasználat módjaival ismerkednek a gyerekek, lehet, ha egyebek között a Csak néhány adatot hadd könyv, az olvasás az eddigi- mondjak: Szeged iskoláiban nél nagyobb helyet kap éle- 1970-ben annyi könyv volt, tűkben, ha a gyakoribb hogy egy tanulóra összesen megtanulják, mit mikor kell könyvhasználat is hozzásegít- négy jutott. A tavalyi tan- levenni a polcról, mit ta­heti őket az önálló ismeret- évben már tíz. Az összes vá­szerzes módszereinek meg- sárlásra elköltött összegből tanulásához. Mindezek miatt 6 forint jutott egy gyerek- Avatott, hozzáértő irányítóik van különös jelentősége a re, 1972-ben már 15. Az mindezekben a pedagógusok, közművelődési ifjúsági utóbbi években megvásárolt hiszen Szegeden pillanatnyi­könyvtárak mellett az iskolai könyvek 60—70 százaléka is­könyvtárak fejlesztésének. Ez meretterjesztö jellegű, utóbbiaknak, illetve kezelőik- # nek a feladata, hogy a tan- Minden nehézség ellenére alapfokú tanfolyamot, tárgyakhoz kapcsolódó is- a város néhány iskolájában meretterjesztö műveket ad- ?lkerüJt . ® . szabadpolcos ' könyvtarakat kialakítani. A janak a gyerekek kezébe, Dózsában például szülök, hogy az érdeklődőknek olyan tanárok, vállalatok sok tár könyvekkel szolgáljanak, Iáinak meg a lexikonban és a többi hasznos könyvben. lag csak olyan könyvtárveze tők dolgoznak, akik vala­mennyien elvégezték már az Kovács József né minden tanévben összegyűjti a leg­fontosabb adatokat. A szá­mok azt mutatják, hogy már Az utóbbi időben egyre többször olvasni a napilapokban, hogy országosan vagy he­lyenként több napon át szigorú ellenőrzést tart a rendőrség a városi közlekedésben és az országutakon. Sokan úgy vélték: kár előre beharangozni az ellenőrzések idő­pontját, mert akkor a gépjárművezetők óvatosabban hajtanak, a gyalogosok szabá­lyosabban közlekednek, s általában, nem ilyenkor ülnek ittasan a volán mö­gé. Az ellenőrzések nyilvánosságával éppen az a közlekedésrendészet célja, hogy a gépjárművezetők hozzászoktassák ma­gukat a közlekedési fegyelemhez, legyen rend és biztonság az utakon, a közleke­désben. Egyáltalán nem célja a hatóságok­nak a minden áron való bírságolás, viszont mindannyiunk élete és testi épsége érdeké­ben jogosan megkövetelik a rendet és a fegyelmet a közlekedésben. Sajnos, szomorú tapasztalatok késztet­ték Csongrád megyében is a rendőr-főka­pitányság közlekedési osztályát a mind sű­rűbb és nyílt, mindenki által köztudott el­lenőrzésekre. Ez év első negyedévében Csongrád megyében tizenegy halálos végű közlekedési baleset történt, még egyszer annyi, mint az előző esztendő azonos idő­szakában. Ugyanakkor negyvenen szenved­tek ebben az időszakban súlyos, eseten­ként maradandó testi fogyatékossággal já­ró balesetet. Nem szükséges hozzá nagy számvetés, hogy a szomorú esetek hány család életét borították fel; gyermekek ma­radtak árván, asszonyok özvegyen, kenyér­kereső nélkül. A szomorú statisztikai adat az 1974-es esztendő első negyedévében azt is tartal­mazza. hogy ittas vezetés miatt hárman vesztették életüket, gyorshajtás következ­tében négyen, szabálytalan kanyarodás és gyalogos hibájából két-két halálos kime­netelű baleset történt. Ugyanebben az idő­szakban ittas vezetés miatt még tizenhe­ten okoztak súlyos sérüléssel, nagy anyagi kárral járó balesetet. Íme. ezen okok kész­tették és késztetik a jövőben is a rendőr­séget arra. hogy nagy apparátussal — a KPM. a 10-es Volán, önkéntes rendörök segítségével — ellenőrizze a közlekedési rendet, fegyelmet városokban, falvakban és a közutakon a nap minden időszakában j A sűrű ellenőrzések ellenére sem tanul- | tak sokan, gépjárművezetők, kerékpárosok, motorosok, gyalogosok. Egy legutóbbi, két napon át tartó ellenőrzésen 10 ezer 834 ellenőrzött közül 1940-ct kellett figyelmez­tetni a közlekedés helyes szabályaira. 710­en részesültek helyszíni bírságban. 154 ál­lampolgár ellen pedig szabálysértési fel­jelentést kelleti tenni, mert durván meg­szegték a közlekedési szabályokat. Ezek között vannak olyanok — huszonketten —. akik a köztudott ellenőrzés mellett is itta­san vezettek gépjárművet, hajtottak lovas kocsit, kerékpárt. Gyorshajtás miatt 33-an veszélyeztették a közlekedés biztonságát. 68 esetben az ellenőrzők nem találták rendben a gépjárművek világítási beren­dezését, számosan nem törődtek azzal, hogy nagymértékben szennyezték a leve­gőt a kipufogógázzal, füsttel, túllépve a megengedett mértéket. 16-an pedig sza­bálytalanul előztek. Mindezek az adatok két ellenőrzési napon „futottak" össze. Külön érdemes szólni a városi közleke­désben arról, hogy sokan mit sem törőd­nek a közlekedési jelzőlámpák piros-sárga­zöld fényével. A Csongrád megyei Rendőr­főkapitányság közlekedési osztályának jár­őrei az általános ellenőrzéstől függetlenül két napon át figyelték Szegeden azokat az útkereszteződéseket, amelyekben közleke­dési lámpák irányítják a forgalmat. A rendőrjárőrök megdöbbentő szabálytalan­ságoknak voltak szemtanúi: piros, tehát ti­los jelzés ellenére 135 gépjárművezető ; hajtott be, vagy állt arra az úttestre, ame­lyen keresztező irányban zöldet, tehát sza­bad áthajtást jelzett a lámpa. Ugyanezt a durva szabálysértést elkövette még 49 gya­logos. Ezen jelenségek láttán joggal felvető­dik a kérdés: tudunk-e már mindannyian í helyesen közlekedni? A tények birtoká­ban a válasz nyilvánvaló: nem. még min­dig nem, tehát nem kell meglepődnünk és csodálkoznunk, amikor a rendőrség nyílt közlekedési ellenőrzésével ezután is sűrűn találkozunk, mindannyiunk érdekében. L. F. amelyekből kiegészíthetik az arákon hallottakat. sadalmi munkával segítettek nemcsak az olvasás félté­a nagyon szép helyiség ki- telei adottak, de olvasnak alakításában. Szabad polco- is a gyerekek, összehasonlít­kon vannak a könyvek a Madách, a Zrínyi, a Béke ut­hatatlanul többen és többet, mint alig néhány évvel ez­• * is, most készül a Gagarin­Ezt a feladatot sajnos ege- ban A vasáriásokra megfe­Szen a legutóbbi évekig nem lelő összegeket biztosítanak tudták betölteni a különbö- az igazgatók és megoldódott ző iskolák könyvtárai - ál- a k°nyvtárosok problémája 4 ... ' , ls. Altalaban magyarszakos talaban az orszagban. de unán* vállalják — immár Szeged általános iskoláiban nem mint szükséges rosszat, sem. Nemcsak azért, mert a pedagógusok közül nagyon kevesen vállalták a sok mun­kával, felelősséggel járó könyvtároskodást, munkaidő után, szívességből, hanem mert nem ls nagyon volt mit kölcsönözni, kézbe adni. A legtöbb helyen egy-egy tanteremben, zárt szekrenv­ben, lakat alatt őrizték a Péhány, tartalmában-külle­mében elavult, valaha be­szerzett könyvet. Másfél évvel ezelőtt adták ki az iskolai könyvtárak fej­lesztesenek irányelveit, az­óta annyi a változás, a jó, okos kezdményezés, hogy »lig lehet felsorolni. Szeged általános iskolai könyvtáros szakfelügyelője (ilyen „stá­tusz" is csak 1971 Óta lé­tezik a megyékben, Szege­den pedig 1970 óta), Ko­vács Józsefné fogja össze, irányítja és szervezi a vá­rosban a több mint három éve indult nagy munkát. — A legnehezebb feladat még ma is az. hogy jól hozzáferheló. szabadpolcos, lehetőleg önálló, külön he­lyiségben berendezett könyv­tarakat alakítsunk ki. Az is- I koiakban koztudomasuan ke-i cai, a petőfitelepi iskolákban előtt. Kiderült tehát, hogy figyelem, összefogás és jó „gazda" kellett csak, és az oktatást máris sok jó könyv­tár segítheti. Minden jel szerint ezen túl még ered­ményesebben mint eddig bármikor. Sulyok Erzsébet Megnő a „fóliavárosok" életkora hogy nő ez a mennyiség. Ezért sza- jelentős, hogy a Múanyag­Hogyan lehetne a műanya- oldását az is sürgeti, gok életkorát meghosszab- hazánkban rohamosan bítani? A kérdésre kutatók porodnak ezek a „fóliaváro- ipari Kutató Intézet, a Szer­serege keresi a választ. A sok". Mezőgazdasági terüle- vesvegyipari Kutató Inté­müanyagok ugyanis haszna- tünkhöz viszonyítva Euró- zet, a Kertészeti Egyetem és latuk során számos olyan ha- pában — Franciaország és a Tiszai Vegyikombinát kö­tásnak vannak kitéve, ame- Olaszország után — nálunk zösen olyan fóliát dolgozott lyek megrövidítik „életű- van a legtöbb fóliaház. Az ki, amelynek élettartama a ket". Minél több például a üvegházak ötszáz hektáros korábbiak kétszerese. Az ígé­napsütéses órák száma, mi- területével szemben már retes eredményt azzal érték nél erősebben süt a nap, vagyis magasabb a napener­gia mennyisége, annál gyor- megoldású, a nagyüzemi ter- tették az ultraibolya sugár­melés minden feltételét biz- zás káros hatásait. Az új tosító kertek. 1968-ban 1200 tonna. 1700 hektárt foglalnak el el. hogy úgynevezett fény­ezek a korszerű építészeti stabilizátorokkal csökken­sabban „öregszenek". A kertészetekben használt műanyag házak viszont sok napot kell, hogy kapjanak, valy 4000 tonna műanyag mert úgy fizetnek nagyobb fólát használtak fel erre a hozammal a bennük nevelt célra, 1975-ben pedig vár­növények. A probléma meg- hatóan 6500—7000 tonnára tást. kísérleti fóliákkal működő tf" telepek kiváló eredményt hoztak, így most már meg­kezdhetik a nagyüzemi gyár­Hegedűs András: Móra! 4 ;hétköz Ferenc napjai • • CC (Akkor mondta ezt, ha a postáról hozott levél 00. átadásakor nem adott neki a diák két krajcár borravalót.) Hát én is ilyen formán vagyok, hogy hinni hiszek, de aztán gyere és érkezz is meg. Mert kögyetlen várlak és várunk." Móra válaszolt: utazik, de lesjen borjúvágás! „A bor­júvágásból nem tudom lesz-e valami — játszott a gondolattal Kiss Lajos —, bár kérésed min­den áron teljesíteni szeretném, azonban nem igen van itt borjú. Nehogy városgyalázasba es­sek. inkább idézem Galgóczi Károly 1855-ben megjelent munkájából azt a mondatot, mely a 237. lapon olvasható. Ahol is a megnevezett he­lyen ez áll: »Nyíregyházán több az ökör. mint a ló«." Aztán hangot váltott, biblikus izű gon­dolattal fejezte ki nagy örömét: „Hála Isten kö­zeleg az idő, amikor meglátják az én testi sze­meim Ferkó komámat..." Ebben a felhőtlen, kristálytiszta barátságban akkor is őszintén kitárulkoztak egymás előtt, amikor az élet fájdalmas, tragikus kérdései szo­rongatták őket. Hosszú levelekben — megköny­nyebbülést keresve — vallottak egymásnak arról, ami iaj. Kiss Lajos megrendítő levélben számolt be az édesapja halála előtti szenvedéséről. Ekkor neki is arcába csapott az elmúlás szele, előtte is fel­rémlett saját halálának képe. Levelezésükből az tűnik ki. hogy a Móra éle­te volt zaklatottabb, hajszoltabb. A lélek tépett­ségéről és a test kínjáról is ő vallott gyakrab­ban. Az 1923. február 5-én küldött levélben — egyetlen költői képbe sűrítve — Móra így érzé­keltette hajszoltságát és örömtelen életét az el­lenforradalmi kor első éveiben: „Egy nagy tin­tatartóvá váltam, amelyikből éjjel-nappal már­togatnom kell. akár van benne, akár nincs." 1926 decemberében szélben, ködben ásatott, megfá­zott. három hétig magas lázban vergődött. De nem ez volt az igazi baja: azt fájlalta, hogy az emberekbe vetett hitében rendítették meg. 1926. december 26-án ezt írta: „Ha újévig összesze­dem magam, akkor azon kezdem az esztendőt, hogy elmegyek hat hétre elveszni valami olyan helyre, a hol nem járnak emberek ..." 1927. feb­ruár 27-én Budapestről, a Sváb-hegyről írt Kiss Lajosnak, ahol már a hetedik hetét töltötte be­tegszabadságon. Még mindig „mellhártyaizgalom van jelen", de olyan „félgyógyultan" porkolászik már hazafelé; bár attól tart, hogy megint az Ad­ria partján kell gyógyulást keresnie. Pedig már­ciusban szeretne eleget tenni a nyíregyháziak meghívásának. „ ... a fene tudja, jövő télen destruálom-e még a nemzetet — írta rezignál­tán. — Igen közeledek ahhoz a korhoz, a mely­ben a szegedi múzeumigazgatóknak kötelességük letenni az élet hivatalát." Az igazi betegség, ame­lyik majd végez vele, ezután jelentkezett. Móra 1930-ban kereste fel először orvosai tanácsára a karlsbadi fürdőt. Július 8-án még a humor ra­gyogta be a levelező lapra írt sorokat: „Hát ez itten Karlsbad szép tája, / a hol rothad az em­ber mája / — Arany János a tanú rája — / Így végződik a földi pálya — / Alászolgája. De a kr-Móhhi tevétekből eteu&t -a játékot kedv, betege ségét — különösen az 1933. szeptemberi pesti operáció után — végzelesnek tudta. 1933 novem­ber közepétől — három hétig — ismét Budapes­ten gyógyíttatta magát. Kiss Lajosnak november 10-én Szegedre címzett levelére innen írta vá­laszát. s ebben így érzékeltette nem javuló ál­lapotát: „Ügy látszik, az akasztófáról levágott nagyon lassan szedi magát össze, különösen ha a hurok a nyakán marad." Az orvosok hiába tit­kolták előtte az igazi bajt. ő sejtette a testében romboló kórt: „nagy baj az. hogy az orvosok okosabbak akarnak lenni, mint a beteg, pedig rendszerint ezt akarják. Nekem eddig influen­záról. túlerőitetésről s más egyéb mekekukákról beszéltek, pedig én egyre istenkedem, ... hogy a máj körül van a baj Most aztán ők is kezde­nek igazat adni nekem. Ügy látszik, csakugyan a májat rágja a fene. de a fehér máj-at..." Ezt a levelét így fejezte be: „Szeretettel ölel. a ki tud­ja. mikori viszontlátásig, a legnagyobb nyomo­rúságra jutott Ferkód." 1933. december 7-én így tájékoztatta — apadó reménnyel — nem javuló állapotáról Kiss Lajost: „Elég sokat kín­lódok. de azt is mondják, ez az átmenet (hova?, mibe?) egészen rendes dolog az operációk után " Levelét ezzel a mondattal zárta: „Szeretettel fog a szívére, egyetlen szervére, a mi a régi maradt: Ferkód." Kiss Lajos most a vigasztaló, az életkedvet erősítő barát lett. Nem írt nagy szavakat, a ba­nális, szokványos kifejezéseket kerülte, de meg­ragadott minden apró mozzanatot, ami lehetősé­get adott neki arra. hogy az életbe visszahívó üzenetét Szegedre küldje. Mórát a pesti műtét után régészszenvedélye arra késztette, hogy be­tegen. a kocsiban „fetrengve" ís irányítsa az új ásatásokat, tEolytatjuk4

Next

/
Oldalképek
Tartalom