Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

4 SZOMBAT. 1974. MÁJUS t Könyvtárak az iskolákban Ellenőrzések az utakon A Dózsa iskola modern kőnyvtá ra vegNem szükséges bizonygat- vés a hely, tantermeknek is hanem mint szívesen ni, milyen fontos szerepet szűkében vannak. A légion- zett, hasznos munkát kapott az iskolák, iskolások tosabb dolgunk azonban az életében a könyv azzal, hogy állomány összetételének megújabban módosultak, immár változtatása, minél több kapnak, a tanulók számá tisztázódlak az oktatás cél- színvonalas ismeretterjesztő tói függően. Nagyobb létjai, feladatai. Ónálló gon- könyv beszerzése. Termé- számú iskolákban tehát hedolkodásru tanítani általá- szetesen szépirodalom is tente 5 órában nyitva nos iskolás gyerekeket, kész- kell. de ezeket inkább meg- a könyvtár. Délelőtt cégeiket minél eredménye- találják a gyerekek a köz- ban kölcsönöznek, sebben fejleszteni csak úgy művelődési könyvtárakban, olyan foglalkozásokat tartakönyvtárvezetést. Három, illetve öt óra kedvezményt van általádélután nak, amelyeken a könyv- és könyvtárhasználat módjaival ismerkednek a gyerekek, lehet, ha egyebek között a Csak néhány adatot hadd könyv, az olvasás az eddigi- mondjak: Szeged iskoláiban nél nagyobb helyet kap éle- 1970-ben annyi könyv volt, tűkben, ha a gyakoribb hogy egy tanulóra összesen megtanulják, mit mikor kell könyvhasználat is hozzásegít- négy jutott. A tavalyi tan- levenni a polcról, mit taheti őket az önálló ismeret- évben már tíz. Az összes vászerzes módszereinek meg- sárlásra elköltött összegből tanulásához. Mindezek miatt 6 forint jutott egy gyerek- Avatott, hozzáértő irányítóik van különös jelentősége a re, 1972-ben már 15. Az mindezekben a pedagógusok, közművelődési ifjúsági utóbbi években megvásárolt hiszen Szegeden pillanatnyikönyvtárak mellett az iskolai könyvek 60—70 százaléka iskönyvtárak fejlesztésének. Ez meretterjesztö jellegű, utóbbiaknak, illetve kezelőik- # nek a feladata, hogy a tan- Minden nehézség ellenére alapfokú tanfolyamot, tárgyakhoz kapcsolódó is- a város néhány iskolájában meretterjesztö műveket ad- ?lkerüJt . ® . szabadpolcos ' könyvtarakat kialakítani. A janak a gyerekek kezébe, Dózsában például szülök, hogy az érdeklődőknek olyan tanárok, vállalatok sok tár könyvekkel szolgáljanak, Iáinak meg a lexikonban és a többi hasznos könyvben. lag csak olyan könyvtárveze tők dolgoznak, akik valamennyien elvégezték már az Kovács József né minden tanévben összegyűjti a legfontosabb adatokat. A számok azt mutatják, hogy már Az utóbbi időben egyre többször olvasni a napilapokban, hogy országosan vagy helyenként több napon át szigorú ellenőrzést tart a rendőrség a városi közlekedésben és az országutakon. Sokan úgy vélték: kár előre beharangozni az ellenőrzések időpontját, mert akkor a gépjárművezetők óvatosabban hajtanak, a gyalogosok szabályosabban közlekednek, s általában, nem ilyenkor ülnek ittasan a volán mögé. Az ellenőrzések nyilvánosságával éppen az a közlekedésrendészet célja, hogy a gépjárművezetők hozzászoktassák magukat a közlekedési fegyelemhez, legyen rend és biztonság az utakon, a közlekedésben. Egyáltalán nem célja a hatóságoknak a minden áron való bírságolás, viszont mindannyiunk élete és testi épsége érdekében jogosan megkövetelik a rendet és a fegyelmet a közlekedésben. Sajnos, szomorú tapasztalatok késztették Csongrád megyében is a rendőr-főkapitányság közlekedési osztályát a mind sűrűbb és nyílt, mindenki által köztudott ellenőrzésekre. Ez év első negyedévében Csongrád megyében tizenegy halálos végű közlekedési baleset történt, még egyszer annyi, mint az előző esztendő azonos időszakában. Ugyanakkor negyvenen szenvedtek ebben az időszakban súlyos, esetenként maradandó testi fogyatékossággal járó balesetet. Nem szükséges hozzá nagy számvetés, hogy a szomorú esetek hány család életét borították fel; gyermekek maradtak árván, asszonyok özvegyen, kenyérkereső nélkül. A szomorú statisztikai adat az 1974-es esztendő első negyedévében azt is tartalmazza. hogy ittas vezetés miatt hárman vesztették életüket, gyorshajtás következtében négyen, szabálytalan kanyarodás és gyalogos hibájából két-két halálos kimenetelű baleset történt. Ugyanebben az időszakban ittas vezetés miatt még tizenheten okoztak súlyos sérüléssel, nagy anyagi kárral járó balesetet. Íme. ezen okok késztették és késztetik a jövőben is a rendőrséget arra. hogy nagy apparátussal — a KPM. a 10-es Volán, önkéntes rendörök segítségével — ellenőrizze a közlekedési rendet, fegyelmet városokban, falvakban és a közutakon a nap minden időszakában j A sűrű ellenőrzések ellenére sem tanul- | tak sokan, gépjárművezetők, kerékpárosok, motorosok, gyalogosok. Egy legutóbbi, két napon át tartó ellenőrzésen 10 ezer 834 ellenőrzött közül 1940-ct kellett figyelmeztetni a közlekedés helyes szabályaira. 710en részesültek helyszíni bírságban. 154 állampolgár ellen pedig szabálysértési feljelentést kelleti tenni, mert durván megszegték a közlekedési szabályokat. Ezek között vannak olyanok — huszonketten —. akik a köztudott ellenőrzés mellett is ittasan vezettek gépjárművet, hajtottak lovas kocsit, kerékpárt. Gyorshajtás miatt 33-an veszélyeztették a közlekedés biztonságát. 68 esetben az ellenőrzők nem találták rendben a gépjárművek világítási berendezését, számosan nem törődtek azzal, hogy nagymértékben szennyezték a levegőt a kipufogógázzal, füsttel, túllépve a megengedett mértéket. 16-an pedig szabálytalanul előztek. Mindezek az adatok két ellenőrzési napon „futottak" össze. Külön érdemes szólni a városi közlekedésben arról, hogy sokan mit sem törődnek a közlekedési jelzőlámpák piros-sárgazöld fényével. A Csongrád megyei Rendőrfőkapitányság közlekedési osztályának járőrei az általános ellenőrzéstől függetlenül két napon át figyelték Szegeden azokat az útkereszteződéseket, amelyekben közlekedési lámpák irányítják a forgalmat. A rendőrjárőrök megdöbbentő szabálytalanságoknak voltak szemtanúi: piros, tehát tilos jelzés ellenére 135 gépjárművezető ; hajtott be, vagy állt arra az úttestre, amelyen keresztező irányban zöldet, tehát szabad áthajtást jelzett a lámpa. Ugyanezt a durva szabálysértést elkövette még 49 gyalogos. Ezen jelenségek láttán joggal felvetődik a kérdés: tudunk-e már mindannyian í helyesen közlekedni? A tények birtokában a válasz nyilvánvaló: nem. még mindig nem, tehát nem kell meglepődnünk és csodálkoznunk, amikor a rendőrség nyílt közlekedési ellenőrzésével ezután is sűrűn találkozunk, mindannyiunk érdekében. L. F. amelyekből kiegészíthetik az arákon hallottakat. sadalmi munkával segítettek nemcsak az olvasás féltéa nagyon szép helyiség ki- telei adottak, de olvasnak alakításában. Szabad polco- is a gyerekek, összehasonlítkon vannak a könyvek a Madách, a Zrínyi, a Béke uthatatlanul többen és többet, mint alig néhány évvel ez• * is, most készül a GagarinEzt a feladatot sajnos ege- ban A vasáriásokra megfeSzen a legutóbbi évekig nem lelő összegeket biztosítanak tudták betölteni a különbö- az igazgatók és megoldódott ző iskolák könyvtárai - ál- a k°nyvtárosok problémája 4 ... ' , ls. Altalaban magyarszakos talaban az orszagban. de unán* vállalják — immár Szeged általános iskoláiban nem mint szükséges rosszat, sem. Nemcsak azért, mert a pedagógusok közül nagyon kevesen vállalták a sok munkával, felelősséggel járó könyvtároskodást, munkaidő után, szívességből, hanem mert nem ls nagyon volt mit kölcsönözni, kézbe adni. A legtöbb helyen egy-egy tanteremben, zárt szekrenvben, lakat alatt őrizték a Péhány, tartalmában-küllemében elavult, valaha beszerzett könyvet. Másfél évvel ezelőtt adták ki az iskolai könyvtárak fejlesztesenek irányelveit, azóta annyi a változás, a jó, okos kezdményezés, hogy »lig lehet felsorolni. Szeged általános iskolai könyvtáros szakfelügyelője (ilyen „státusz" is csak 1971 Óta létezik a megyékben, Szegeden pedig 1970 óta), Kovács Józsefné fogja össze, irányítja és szervezi a városban a több mint három éve indult nagy munkát. — A legnehezebb feladat még ma is az. hogy jól hozzáferheló. szabadpolcos, lehetőleg önálló, külön helyiségben berendezett könyvtarakat alakítsunk ki. Az is- I koiakban koztudomasuan ke-i cai, a petőfitelepi iskolákban előtt. Kiderült tehát, hogy figyelem, összefogás és jó „gazda" kellett csak, és az oktatást máris sok jó könyvtár segítheti. Minden jel szerint ezen túl még eredményesebben mint eddig bármikor. Sulyok Erzsébet Megnő a „fóliavárosok" életkora hogy nő ez a mennyiség. Ezért sza- jelentős, hogy a MúanyagHogyan lehetne a műanya- oldását az is sürgeti, gok életkorát meghosszab- hazánkban rohamosan bítani? A kérdésre kutatók porodnak ezek a „fóliaváro- ipari Kutató Intézet, a Szerserege keresi a választ. A sok". Mezőgazdasági terüle- vesvegyipari Kutató Intémüanyagok ugyanis haszna- tünkhöz viszonyítva Euró- zet, a Kertészeti Egyetem és latuk során számos olyan ha- pában — Franciaország és a Tiszai Vegyikombinát kötásnak vannak kitéve, ame- Olaszország után — nálunk zösen olyan fóliát dolgozott lyek megrövidítik „életű- van a legtöbb fóliaház. Az ki, amelynek élettartama a ket". Minél több például a üvegházak ötszáz hektáros korábbiak kétszerese. Az ígénapsütéses órák száma, mi- területével szemben már retes eredményt azzal érték nél erősebben süt a nap, vagyis magasabb a napenergia mennyisége, annál gyor- megoldású, a nagyüzemi ter- tették az ultraibolya sugármelés minden feltételét biz- zás káros hatásait. Az új tosító kertek. 1968-ban 1200 tonna. 1700 hektárt foglalnak el el. hogy úgynevezett fényezek a korszerű építészeti stabilizátorokkal csökkensabban „öregszenek". A kertészetekben használt műanyag házak viszont sok napot kell, hogy kapjanak, valy 4000 tonna műanyag mert úgy fizetnek nagyobb fólát használtak fel erre a hozammal a bennük nevelt célra, 1975-ben pedig várnövények. A probléma meg- hatóan 6500—7000 tonnára tást. kísérleti fóliákkal működő tf" telepek kiváló eredményt hoztak, így most már megkezdhetik a nagyüzemi gyárHegedűs András: Móra! 4 ;hétköz Ferenc napjai • • CC (Akkor mondta ezt, ha a postáról hozott levél 00. átadásakor nem adott neki a diák két krajcár borravalót.) Hát én is ilyen formán vagyok, hogy hinni hiszek, de aztán gyere és érkezz is meg. Mert kögyetlen várlak és várunk." Móra válaszolt: utazik, de lesjen borjúvágás! „A borjúvágásból nem tudom lesz-e valami — játszott a gondolattal Kiss Lajos —, bár kérésed minden áron teljesíteni szeretném, azonban nem igen van itt borjú. Nehogy városgyalázasba essek. inkább idézem Galgóczi Károly 1855-ben megjelent munkájából azt a mondatot, mely a 237. lapon olvasható. Ahol is a megnevezett helyen ez áll: »Nyíregyházán több az ökör. mint a ló«." Aztán hangot váltott, biblikus izű gondolattal fejezte ki nagy örömét: „Hála Isten közeleg az idő, amikor meglátják az én testi szemeim Ferkó komámat..." Ebben a felhőtlen, kristálytiszta barátságban akkor is őszintén kitárulkoztak egymás előtt, amikor az élet fájdalmas, tragikus kérdései szorongatták őket. Hosszú levelekben — megkönynyebbülést keresve — vallottak egymásnak arról, ami iaj. Kiss Lajos megrendítő levélben számolt be az édesapja halála előtti szenvedéséről. Ekkor neki is arcába csapott az elmúlás szele, előtte is felrémlett saját halálának képe. Levelezésükből az tűnik ki. hogy a Móra élete volt zaklatottabb, hajszoltabb. A lélek tépettségéről és a test kínjáról is ő vallott gyakrabban. Az 1923. február 5-én küldött levélben — egyetlen költői képbe sűrítve — Móra így érzékeltette hajszoltságát és örömtelen életét az ellenforradalmi kor első éveiben: „Egy nagy tintatartóvá váltam, amelyikből éjjel-nappal mártogatnom kell. akár van benne, akár nincs." 1926 decemberében szélben, ködben ásatott, megfázott. három hétig magas lázban vergődött. De nem ez volt az igazi baja: azt fájlalta, hogy az emberekbe vetett hitében rendítették meg. 1926. december 26-án ezt írta: „Ha újévig összeszedem magam, akkor azon kezdem az esztendőt, hogy elmegyek hat hétre elveszni valami olyan helyre, a hol nem járnak emberek ..." 1927. február 27-én Budapestről, a Sváb-hegyről írt Kiss Lajosnak, ahol már a hetedik hetét töltötte betegszabadságon. Még mindig „mellhártyaizgalom van jelen", de olyan „félgyógyultan" porkolászik már hazafelé; bár attól tart, hogy megint az Adria partján kell gyógyulást keresnie. Pedig márciusban szeretne eleget tenni a nyíregyháziak meghívásának. „ ... a fene tudja, jövő télen destruálom-e még a nemzetet — írta rezignáltán. — Igen közeledek ahhoz a korhoz, a melyben a szegedi múzeumigazgatóknak kötelességük letenni az élet hivatalát." Az igazi betegség, amelyik majd végez vele, ezután jelentkezett. Móra 1930-ban kereste fel először orvosai tanácsára a karlsbadi fürdőt. Július 8-án még a humor ragyogta be a levelező lapra írt sorokat: „Hát ez itten Karlsbad szép tája, / a hol rothad az ember mája / — Arany János a tanú rája — / Így végződik a földi pálya — / Alászolgája. De a kr-Móhhi tevétekből eteu&t -a játékot kedv, betege ségét — különösen az 1933. szeptemberi pesti operáció után — végzelesnek tudta. 1933 november közepétől — három hétig — ismét Budapesten gyógyíttatta magát. Kiss Lajosnak november 10-én Szegedre címzett levelére innen írta válaszát. s ebben így érzékeltette nem javuló állapotát: „Ügy látszik, az akasztófáról levágott nagyon lassan szedi magát össze, különösen ha a hurok a nyakán marad." Az orvosok hiába titkolták előtte az igazi bajt. ő sejtette a testében romboló kórt: „nagy baj az. hogy az orvosok okosabbak akarnak lenni, mint a beteg, pedig rendszerint ezt akarják. Nekem eddig influenzáról. túlerőitetésről s más egyéb mekekukákról beszéltek, pedig én egyre istenkedem, ... hogy a máj körül van a baj Most aztán ők is kezdenek igazat adni nekem. Ügy látszik, csakugyan a májat rágja a fene. de a fehér máj-at..." Ezt a levelét így fejezte be: „Szeretettel ölel. a ki tudja. mikori viszontlátásig, a legnagyobb nyomorúságra jutott Ferkód." 1933. december 7-én így tájékoztatta — apadó reménnyel — nem javuló állapotáról Kiss Lajost: „Elég sokat kínlódok. de azt is mondják, ez az átmenet (hova?, mibe?) egészen rendes dolog az operációk után " Levelét ezzel a mondattal zárta: „Szeretettel fog a szívére, egyetlen szervére, a mi a régi maradt: Ferkód." Kiss Lajos most a vigasztaló, az életkedvet erősítő barát lett. Nem írt nagy szavakat, a banális, szokványos kifejezéseket kerülte, de megragadott minden apró mozzanatot, ami lehetőséget adott neki arra. hogy az életbe visszahívó üzenetét Szegedre küldje. Mórát a pesti műtét után régészszenvedélye arra késztette, hogy betegen. a kocsiban „fetrengve" ís irányítsa az új ásatásokat, tEolytatjuk4