Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

PÉNTEK, 1971. MÁJUS 1 Holnap kiderüli Ki van a szekrényben ? színház «r Vérbeli közönségdarabnak, fölüdítő nyár eleji szórakozásnak ígérkezik az idei színi évad utolsó bemutatója, a Naftalin. Elég egy pillantás- SZ utcái plakátra: Heltai Jenőnek és a zenészerző Szirmai Albertnek neve, meg a műfaji alátét (bohózat) elég garanciának látszik. A századforduló utáni évek, francia mintára készült cselekményfazonját kitűnő Heltai—Szirmai sanzonok dúsítják, nemes bohózati anyag, képtelen helyzetekkel, és kiszámított fordulatokkal. — A logikátlanság logikája izgalmas benne, és őszintén megvallva nagyon szeretem. bár az utóbbi években más természetű előadásokban vettem részt — mondja Sándor János, a darab társrendezője, akinek Bagó Lászlóval nem ez az első közös előadása. — Kaposvárott találkoztunk 1963-ban, akkor több darabban dolgoztunk együtt, bevált. Remélem, ezúttal sem vallunk szégyent, bár most kényszerítő körülmények is közrejátszottak, a próbák során Bagó László megbetegedett, csak a premier előtt tért vissza. A színpad kijön a nézőtérhez, az orchester fölé szerelt deszkázaton játszanak. Itt rendezték be a tízes évek polgári életstílusának hangulatát érzékeltető szobabelsőt, az egyetlen alapdíszletet, amelyben megelevenedik Heltai fordulatos meséje, a családi háromszögek annyi kacagtató fonákságaival, humoros jeleneteivel. Mindenki éli a maga látszatra etikus, konvenciókkal kibélelt életét, családszerető férjek és asszonyok, akik csak a kiélezett helyzetekben tárj ók föl igazi énjüket, máskülönben példás családapák és csalódanyák. — A férj hamarabb érkezik haza, mint várják — ad rövid cselekményvázlatot Sándor János. — A szeretőt be kell zárni a szekrénybe, a bútordarab ettől a pillanattól főszereplővé lép elő, másokat is befogad, és teljesen váratlanul, meglepetésszerűen engedi ki alkalmi börtönlakóit. Előlegben talán elég lesz ennyi, ne lőjük le a poénokat... A Naftalin holnap, szombaton este 7 órai kezdettel kerül a premierközönség elé, Fogarassy Máriával, Máriáss Józseffel, Melis Gáborral, Krasznói Klárával, Király Leventével és Déry Máriával a főbb szerepekben. N. I. Szakiskola a ruhagyárban A Szegedi Ruhagyárban tegnap, csütörtökön gazdasági konferencia keretében vitatták meg a káder- és személyzeti munka helyzetét. A tanácskozáson részt vett Berta, István a szegedi városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Matézer Jolán, a Könnyűipari Minisztérium személyzeti főosztályának vezetője is. Szabó Sándor, a vállalat igazgatója adott átfogó képet a káder- és személyzeti munka gyári helyzetéről, az 1973-as novemberi párthatározat tükrében. A továbbképzés lehetőségeiről szólva, bejelentette, hogy az 1974— 75-ös tanévben a ruhaipari szakközépiskolánál kihelyezett esti tagozat indul Szegeden. Szentesen, Bácsalmáson a vezető posztokra fiatalok, nők kerültek, Kelebia, Nagymágocs pedig azt a gondot jelenti, hogy a szakképzettség megszerzésére kisebb lehetőség nyílik. A gyárnak az utánpótlást biztosító 478 dolgozó továbbképzésére a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítania. RÁDIÓFIGYELŐ A ma hullámhosszán A rna hullámhosszán cím- hetetlenek. A túlhajtott mel új, tíz adásra tervezett „szerzési vágy" azonban vitasorozatot indított a rá- megakadályozza a szocialista dió. Nyitódarabját — „Mi- emberre jellemző közösségi lyen ember akarok lenni? — tudat kifejlődését, individuaSzegedrol, a Szakszervezetek . r . Házából közvetítették. A vi- halódáshoz vezet. Igenyeintamdúó résztvevői . közéleti ket mindig összhangba kell személyiségek (Borsos Mik- hozni a társadalmi adottsálós Kossuth-díjas szobrász- gokkal, a közösség igényeiművész, dr. Kulka Frigyes , ,„ , . , . egyetemi tanár, dr. Márta veL Munkánkban nem eleg Ferenc akadémikus, az csupán a magunk vagy szűMSZMP KB tagja, H. Sas kebb kollektívónk vágyainak Judit, az MTA szociológiai szemmel tartása, így még a kutató intézetének tudományos főmunkatársa, Sz. Simon István, a Délmagyarorszóg főszerkesztő-helyettese), szocialista brigódtagok, munkások és tanulók Együttesen zösségben élő, azért dolgozó, kerestek a valaszt a sokakat ... . , . ... jól képzett, alapos szaktudású emberek sem válhatnak társadalmunk cselekvő embereivé. A ma embere a köíoglalkoztató kérdésekre: milyen legyen a ma szocialista embere, milyen ez a ma, mit hordoz a tegnapból, és így tovább. A kérdések a párt közművelődési határozatához fe*» az er aktív ember, aki a szocialista demokráciát is közösségi szellemben értelmezi. És itt újabb kérdés merül problémája. kapcsolódtak. Az erkölcs tartalma is sokat Ma. amikor a tanulás, a változott, erről a vitában is művelődés mindenki számá- szó esett. Csupán az egyéni ra hozzáférhetővé vált, a erkölcsi kritériumoknak kulturáltabb, műveltebb em- megfelelő munka, viselkedés ber lehetőségei az életben nem mindig erkölcsös társavaló boldogulásra, a tájéko- dalmi vonatkozásban is. Sok zódásra, hasonlíthatatlanul mindenről beszéltek még: a nagyobbak, mint régen. A szabad idő ésszerű, alkotó múlt káros öröksége akkor felhasználósóról, a képmutamutatkozik meg igazán, ami- tásról és más fontos kérdőkor az emberek tudósukat, képességüket csupán az anyagi jólét megteremtésére használják. Az anyagi biztonság megteremtése természetes törekvés, de rendkívül káros lehet, ha céllá fogalmazódik. A társadalmi-politikai adottságok lehetősége: &*. agykor luxusnak számító autó, a háztartási gépek és egyéb kényelmet szolgáltató eszközök már a munkásemberek számára sem elérés sekről, amelyekkel a továbbiakban még találkozunk L Zs. lókor jött az eső A hosszan tartó szárazság után április 30-án, kedden éjszaka megeredtek az ég csatornái és Szegeden, valamint Csongrád megye egész területén kedvező mennyiségű csapadék hullott, amely különösen jókor jött a szárba szökkenés előtt a kalászosoknak. A most palántázó gazdaságok is örültek a szakaszosan, kisebb megszakításokkal lehullt csapadéknak, mert így a palánták rögtön nedves földbe kerültek. A Bajai úti időjelző állomás mérése szerint Szegeden és környékén április 30. és május 2. között 12,1 milliméter csapadék hullott. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csapadékmérő állomásai ennél kedvezőbb adatokat jelentettek május 1-ről 2-re virradóra. Kopáncson 15,1 milliméter csapadékot mértek, Vetyehóton 14 millimétert, Makón 13,7-et, Apótfalván 12,8-at, a Fekete csárdánál 11,7 millimétert. A természet mind a mai napig még adós a bőséges csapadékkal. Mindeddig jóval alatta vagyunk még a sokévi átlagnak. Januártól április végéig Szegeden /és környékén mindössze 83 milliméter csapadék hullott, amely igen kevés. Hasonlóan csapadékszegény volt 1973. első négy hónapja is. II műszaki haladásért Az évről évre megrendezésre kerülő műszaki hónap rendezvénysorozat az idén a tizennegyedik. Az SZMT és a KISZ Csongrád megyei bizottsága már hosszú évek óta társrendezői ennek a tulajdonképpeni műszaki haladással foglalkozó folyamatnak. Nagyon örvendetes ugyanakkor az a megnyilvánulás is, mely szerint az idén már hetedik alkalommal a két tanács művelődési osztályai és a TIT Csongrád megyei szervezete is részt vállaltak a közreműködésben. A XIV. műszaki hónap programjában 80 rendezvényt tartanak, amelyek közül talán a minden szakmát egyaránt érdeklő két plenáris előadás, és a kétnapos időtartamú, országos részvételű V. közlekedésgazdasági konferencia emelkedik ki. Ezek a műszaki haladás és a gazdaságpolitika kapcsolódó kérdéseivel úgy foglalkoznak, hogy a legfontosabb feladatnak az anyagi termelés minél gyorsabb ütemű növelését tekintik. A rendezvények zömének az az első számú célkitűzése, hogy a, termelő üzemek a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával mind jobban hozzájáruljanak a megye gazdasági növekedéséhez. és ezen keresztül a lakosság igényeinek magasabb szintű kielégítéséhez. Az idei programba vett 73 előadás, 5 filmvetítés. 1 kiállítás és 1 műszaki vetélkedő közül 69-et Szegeden, 11-et pedig a megye más városaiban rendeznek meg. Az előadások többsége, mintegy 60 százaléka, üzemekben, intézményekben lesz. Legtöbb előadást ismételten a Közlekedéstudományi Egyesület vállalt, az összes rendezvény mintegy 25 százalékát. Ezt követi a Faipari Tudományos Egyesület, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület és a Bőripari Tudományos Egyesület kiemelkedőbb rendezvényszámmal. A programban összességében 14 szakmai egyesület képviselteti magát. Kár, hogy az MTESZ további 10 tagegyesülete az idei rendezvénysorozatból kimaradt. Az MTESZ-nek ez a második évtizedben járó rendezvénysorozata 1961-ben indult, amikor a technika napjai a tudomány közvetlen termelőerővé válásának kérdéskörével foglalkozott, majd évről évre a műszaki haladás gazdasági hatékonyságát. később a gazdaságpolitika aktuális kérdéseit tudatosította a műszakiak körében, s ezek egyenes folyományaként a termelő munkában. Az idei rendezvénysorozattal a gazdasági fejlődésnek olyan ütemét kívánja szolgálni a műszaki hónap, amelyet a műszaki-tudományos forradalom, a technikai haladás gyorsasága megkövetel. Erre minden lehetőség megvan, hiszen az elmúlt 13 év alatt a műszaki hónapok rangos vitafórumává váltak a technikai, gazdasági jelenünk és jövőnk sokoldalú alakításónak. Bátyai Jenő 0 fiatalok és a szabadidő Országos „módszervásár" Csongrád megyében Tavaly rendezték meg az ifjúsági klubok L országos „módszervásárát" Budapesten, amelyen a résztvevők bemutatták, saját klubjaikban milyen módszereket találtak a foglalkozások lebonyolítására, miként töltik szabad idejüket, hogyan művelődnek a klubjaikba járó fiatalok. Az idén októberben, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében, Csongrád megyében rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága, a népművelési intézet, a SZOT, a Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront Prszágds Tanácsa, az OIOT, az Ifjúsági Rádió és a megyei művelődésügyi intézmények a II. országos „módszervásárt". Hódmezővásárhelyen látnak majd vendégül 300 fiatalt, akik a háromnapos rendezvénysorozat keretében 10—15 perces bemutatókon ismertetik majd meg országos terjesztésre szánt módszereiket. A bemutatókon kívül kiállítást is rendeznek, amelyen az írásban beküldött foglalkozási módszerekkel ismerkedhet majd meg a közönség. A klubok képviselői Szegedre is ellátogatnak, a város ifjúsági klubjaiban olyan foglalkozásokat tekintenek meg, amelyeken a tavalyi módszervásárról hozott ötleteket próbálják megvalósítani a fiatalok. Az októberi eseménysorozaton már külföldi, csehszlovák és lengyel klubok képviselői is részt vesznek. A rendezők azt remélik, hogy erre a vásárra olyan klubfoglalkozósi témák, javaslatok érkeznek, amelyek alkalmasak a klubtagság közösséggé válásának elősegítésére, politikai, közéleti aktivitásának fokozására. előtt minAz országos esemény májusban tartják meg den megyében a helyi módszervásárokat. A Csongrád megyei, amelyre húsz klub jelentkezett, május 26-án lesz, Makón. Csütörtökön Franciaor- csolatok Intézete, a Hungexszágba utazott az Állami Né- po és a Kultúra könyv- és pi Együttes. A strasbourgi . magyar napokon lépnek fel, hirlap-kulkereskedelmi amelyeket a Kulturális Kap- tetet közösen rendez. Hétfőn kezdődik az Akadémia idei közgyűlése Elmondták, hogy a közgyűlés hétfőn, az Akadémia dísztermében nyilvános üléssel kezdődik, amelyen az elnökség beszámolójót a tudományos testületeknek a legutóbbi évben végzett munkájáról Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, a szakigazgatás tevékenységéről, az Akadémia intézeteinek munkájáról szóló főtitkári beszámalót pedgi Köpeczi Béla főtitkár terjeszti elő. A beszámolók után Marx György akadémikus tart előadást „Tudomány és műveltség" címmel, majd a közgyűlés nyilvános része az Akadémiai aranyérem és jutalmak átadásával fejeződik be. Csütörtökön az Akadémia tudósklubjában Tolnai Gábor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese tájékoztatta az újságírókat az Akadémia idei közgyűlésének programjáról. Magyar napok ságban válAzt hiszem, nem túlzó a kijelentés: Szalay Ferenc vásárhelyi festőművész a magyar parasztság 1. István óta végbement legnagyobb horderejű életformaváltásónak leghűségesebb és legelkötelezettebb képzőművész-krónikása. Olyan festőkrónikós, aki nem kibicként élte-szemlélte-szenvedte-örülte végig ezt a nagy változást, hanem alkotó művészként, elkötelezett emberként. Budapesten, a Műcsarnokban rendezett — május végéig látható — kiállításán 40 rajzot, 3 faszobrát"— legsikerültebb közülük a Fiú és a borjú című festett kompozíció —, és több mint 20 festményt állított ki. Minden egyes alkotása szinte a Történelem címet viselő, nagyméretű profán oltárnak, huszonhat tételes ikonosztáznak előtanulmánya, önálló, nagyszerű művészi színvonalon megoldott alkotások, melyek így együtt mégiscsak a felkészülés állomásai. Hiszen hatalmas, 4X2,6 méteres, 26 részből álló mű tartalmi előzménye a rajzok javarésze, s legközvetlenebb rokonai olyan nagyszerű festmények, mint a paraszti életformaváltós legdrámaibb pillanatait megörökítő Belépés a Tsz-be, a Tsz-közgyűlés és a Tsz-vezetőség. Formai elődjei között legmagasabb műKIÁLLÍTÁSI tona elmosódó arcképétől vezet az út Szabó bácsi és Kovács bácsi meggyötört arcmásán át az Agitálnak a téeszbe, a Tsz-tagok frizén ót a Közgyűlés „igen"-t szavazó táboráig. Szalay az egyenes, nyílt, tiszta beszéd híve. A jelképességig tömör tőmondatokkal fogalmaz, s ezen kristálytiszta és világos mondatokban ott sűrűsödik egy drámai pillanatokkal terhes, de minden eddiginél biztatóbb jövőt ígérő, hatalmas méretű, s még nagyobb távlatokat nyitó változás ténye. Ügy érzem, Szalay ma a legvásárhelyibb vásárhelyi, a legalföldibb alföldi festő. Művein a modellek egyszerre egyedi figurák és paraszti sorsok hordozói. így válhat műve általános érvényű „történelemmé". Szalay nem engedi befolyásolni magát vészi szintet elért alkotása a semmilyen irányzattól, semKantáta öttételes A Történelem kotás tartalmi dója tíz év táblája, című almondantörténelmi távlatából építkezik, több mint egy évtized társadalmitörténelmi tapasztalatából kristályosítja indulatait, mondanivalóját. A 26 tábla a magyar parasztság évezredes történetének legizgalmasabb évtizedeit jeleníti meg epikus sűrítményben, felvillanó drámai izzásokkal, egy krónikás pontosságával, több tételes szimfóniaként. Az Eltűnt kamiféle hatástól. Makacs következetességgel járja a maga művészi útját, a realizmus legnemesebb hagyományait teremti újjá. Őszinte hangon, nyíltan beszél a magyar parasztság problémáiról. Történelem című monumentális paraszt-ikonosztáza minden bizonnyal a magyar realista festészet egyik legjelentősebb alkotása. Tandi Lajos