Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-21 / 116. szám

4 KEDD, 1971. MÁJUS 31. TTJGsúgl klub, Disco-müsor, 1974 Á teremben minden villany leoltva, csak néha villog valami vörös fény. Több ezer decibel hangerővel bömböl a magnó ér, a lemezjátszó, felváltva. A lemezlovas a mikrofonba suttog, hörög, hadar és néha varatlanul felüvölt. Elénk fantáziára vall, ahogyan a fiatalokat táncra buzdítja; — Ne üljetek sokáig a feneketeDisco ken. mert aranyeretek lesz! Vannak, akik szót is fogadnak, vannak akik nem. A szófogadók a terem homályos közepén, körben állva titokzatos kar-, derék-, fejkörző mozdulatokat végeznek, egyhelyben állva. így táncolnak az üvöltőzenére. Mások a sápadt, izzadt, vörös szemű fiatalok hazafelé támolyognak. Az büfénél tolonganak ifjúsági klub feladasörért, hogv később la> h°8y a fiatalok a közeli szórakozó- szómára segítséget helyekre rándulja- nyújtson a szabad nak át valami rövi- idó hasznos, érteidért; pálinkáért, ko- mes' kulturált elnvakért. kevertért, töltéséhez. Bizonyos Mert egy ifjúsági nevelési feladatokat S^J^TSSTl A mindennapok tudománya 6. Deviza a laboratóriumért Nemcsak az alapkutatások közben fordul elő, hogy a, kutató megtorpan. mert rövid italt mérni. niZáráskor, ha vége Attól tartok, nem műsornak, kigyúl- mindenütt sikerül, a lámpák. A a ladnak füstöt vágni lehet, Csipei Zsuzsa HÁZASSÁG t. kerület Szeged: Koday Tibor Ágoston As Farkas Hona. Farkas szilveszter es Kopasz Agnea, VAitn Lajos ea Horváth Ilona, Erdélyi Sándor .lanos es Hödör Ev» Rorbala. Bodo Dávid es Balogh r.va, Naoaa látván es Sárkanv Ágnes, Vass János és BbresOk Mária. Lajko József es Nagy Maria Magdolna, S/elpál András látván és szabolcsi Julianna, Kalalos László és Gubi Mária Terézia. Bozsóki Mátyás István és Reinhardt Katalin Lázár Ferenc József és Tóth Ilona. Czang Ferenc és Latorcai Klára. Pongrácz József es Bálint Eva Mária, Besenyl László es Rácz Eszter Györgyi, Böresok László éa Nagy-György Maria Hona Burok Ferenc es Szcmmárt Ágnes. Stefin Zoltán és Bihari Ágnes. Kotogány József Ferenc és Kiss Márta Ildikó, Bencze Béla Miklós és Utas Eva Koncsek Ferenc es Dimak Jolán Erzscbet. Szakáll Karoly es Pleskó Ilona Ágnes, Mátrai József Miklós es Móráth Márta Molnár Péter Caaba és szemmari Edit Zsuzsanna. Pap István ea Korek Maria Zsuzsanna hazasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Szilágyi László és Gól genyi Margit. Valkal János ea Ball Erzsebet Matild. Csiger Pál és Báló Piroska. Szécsl látván és /.stkat Katalin Ilona. Lovászi Szilveszter és Dávid Ilona. Bálint György és Simon Maria, Budavárt István és Gyulát Máris. Lada Ferenr Sándor es Süli Gyöngyvér. Gemes Géza es Szentesl-Tóth Katalin Etelka. Tanczos György és Illés-Németh Márta, Bartók Ferenc es Csányl Etelka Erzsébet, Heti Sándor Ferenc éá Kondás/ Maria Magdolna, Csapó Sándor és Deák Ilona Erzsébet. Htlrkccz László Mlklóa es Racz Eva Ibolya házasságot kötöttek Algyó: Bárdos János és Nyárt Marta. Vtdacs László és Bacsa Aranka. Holló Mihály Lajos es Tadorl Íren házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Kovács István János és Szabó Er/sebet. Kovács Gábor és Jankú Maria, Homik András és Irltz Ágnes Judit hákaasagot kötötték. Ktakundorozsnia: Mészáros Jópmef éa Mlksl Klára Máriai nakasaagot kötöttek. •7.ULETES L kerület Szeged: Szvoboda László Györgynek is Piacsek Hona Karolinának Szabolcs László, Csamango Szilveszternek és Hegedűs Ilonának Erika, Mészáros Alpár Józselnek és Tusor Márta Magdolnának Endre. Oyarmatt Lajosnak és Bodor Gizellának Erika, Berta Peternek és Lasancz Marisnak Szilvia Péter Lajosnak és Molnár Veronikának Zsolt Lajos. Vlskl Gyulának él Nagy Honának Mónika Nortna. Angyal János Zoltánnak es Balhó Mariának Beáta Zsuzsa. Balint Györgynek és Máté Eva Gizellának Oyorgy. Krizaan Lászlónak és Czombos Erzsébet Annának Erzsébet. Fejes Sándornak és Kupecz Eva Katalinnak LászlO Zoltán. Konkoly Róbertnek és Lőrinc/ Katalin Jolánnak Szilvia Katalin Marton Péternek és Tóth Márlanak Tamás Csaba. Jenet Lászlónak es Németh Katalinnak Bernadett. Rónyal Károlynak és Bitó Gizella Etelkának Edit Ágota. Fabri Dezsó és Balega Juditnak Judit Katalin. Patylk Ferencnek es Tóth Franciskának Zsolt, szúes Jánosnak es Sadler Hajnalka Magdolnának Tamás Sándor Berénvl Apolló Gábornak es Szakait Katalin Máriának Attila György Sutka Sándornak és Polycslk Margitnak sandor. Kiss Péter Pálnak es Marsai Máriának Szilvia Ágnes. dr. Horváth Ors Péternek és dr. Hléa Margitnak Gergely. Dávid Mihálynak és Makra Máriának Gábor. Cxöndör Elődnek és Makra Ilona Erzsébetnek Róbert, Ábrahám Ferencnek és Vlanyel Ilona Máriának Katalin. Gyurkl Jánosnak és Laczl Teréziának Tamás. Elek Sándor Józsefnek es Bozóki Erzsébetnek Anikó. Horváth Józsefnek és Kutast Annának Katalin Török János Istvánnak és Kovács Klarának AtUla. Tanács Jánosnak és Sári Gabriella Juditnak Zoltán. Forgács Jánosnak és Pető Zsuzsannának Péter Gábor. Kiss Jánosnak és Sáfár Irénnek Olivér, pzvétek Józsefnek és Leilem Agfieanck Nikoletta, Nyári káfiálo Családi események Ernőnek és Krampe Ingrid Mariettának Ivetta Ingrid, Nagy Lászlónak és Kancsó Ilona Zsuzsannának László, Németh Sándornak es Dávid Erzsébetnek Brigitta, Lórlncz Frigyesnek és Domstk Évának Eva. Pósa István Mátyásnak és Gera Erzsébetnek Mónika. Molnár Istvánnak es Lengyel Máriának Norbert Lajos. Vámosi László Károlynak es Lele Erzsébetnek Melinda Erzsébet. Koncz Lajosnak és Ambrus Margitnak Márta, Rigó Zoltán Mihálynak és Maczkó Juliannának Balázs. Demc Mihálynak ea Forral Erzsébetnek Mihály. Kunatár Sándornak és Cztrok Piroska Zsuzsának Andrea, <^r. Kruchló Lászlónak es Nagy-György Rozáliának László, Peter-Szabó Zoltánnak es Gémes Rozáliának Mónika Anita. Kádár Józaefnek es Kovács Edit Ilonának Józaef nevű gyermekük született. László. Unght Mihálynak és Rácz Eva Emíliának Róbert Mihály, Dckány József Mihálynak es Klebák Erzsébetnek Szabolcs, Nagy Lászlónak és Cslzik Annának András László, Dunszt Ferencnek és Magyar Piroskának Ferenc. Juhász Istvánnak és Hajnal Mária Magdolnának István Csík Lászlónak és Gyurmán Margitnak László, Bohonya Ferencnek és Bognár Edit Katalinnak Tímea, Bohonya Ferencnek és Bognár Edit Katalinnak Edit nevú gyermekük született. HALALOZAS III. kerület Szeged: Szilányi Lászlónak és Forgó Ágnesnek Ágnes. Korom György Sándornak es Laurinyecz Margit Magdolnanak Erika Margit, Bíró Zoltán Györgynek és Karla Ágnesnek Zoltán, Bugyi Istvánnak és Jámbor Klárának Zsuzsanna, Farkas oyörgynek és Papp Juliannának Tibor Csaba, Gyulai István Péternek és Papdl Évának Zsolt István. Kovács János Gyulának és Csik Honának Zoltán. Szabó Gáspár Lászlónak és Berta Mariának Zsolt, Fekete László Gyulának és Juhász Katalinnak László József, Orhalmi Lászlónak es Makal Klarának klubban nem lehet ls meS kell itt olda- olyan lépés előtt áll. amelyet úgy érzi. másnak kellene megtennie. Más tudományág szakemberének tudására, tapasztalataira lenne szükség'. Az ipari megbízások teljesítése közben is előfordulhat ez a megtorpanás. Nem is mindig a tudás hiánya miatt, hanem inkább idő- és munkaerőtakarékosságból. Egy másik, tanszék kedvezőbb feltételek között, több szakmai gyakorlattal, gyorsabban képes megoldani e^y-egy rész. feladatot. Ilyen együttműködés született a kolloidkémiai és aa alkalmazott kémiai tanszék között a bentonittal kapcsolatos munka során, amelyet az Észak-Magyarországi Vegyiművek részére végeznek. Korábban egy technológiai részlet kidolgozásában vett részt a Fejes Pál egyetemi tanár által vezetett alkalmazott kémiai tanszék. Jelenleg a bentonit és a kvarc szétválasztásának módját kutatják. Egyetlen lehetőségnek az ülepítés kínálkozik, ez biztosítja a homok gazdaságos eltávolítását. Erre különösen a gépzsírok gyártásában van szükség, hogy ne súrolják a gépalkatrészeket a bennmaradt kvarcszemcsék. A vegyiművek az alkalmazott kémiai tanszékhez fordult az indító akkumulátor gyártásának ügyében is. A gyár kudmium.nikkel akkumulátort készít. Ehhez a kadmiumot úgynevezett cementálási eljárással állítják elő: alumínium-magnézium forgácsot szórnak a kad_ miumsó oldatába, s ennek a forgácsnak a felületén válik ki a kadmium. Ez a technológia rendkívül egészségtelen. folyamatos gázfejlődés kíséri. A keletkezett permet csak egy árnyalattal veszélytelenebb a higanygőznél. Ennek kiküszöbölésére a tanszék kutatói létrehoztak egy folyan fémporlasztó berendezést, amelylyel úgy lehet megoldani a kadmiumpor gyártását, hogy az az emberi szervezetben I. kerület Szeged: Kis Janosné Szőke Krisztina. Bárányi Sándor. Herczeg Timea Tünde, Laurttz János, Nagy látván. Jójárt Mihályné Kiss Erzsébet, DOnczl Andrásné Pajkó Rozália, Vizi Imre, Puskás Jánosne Frank Rozália, Szabó Zstgmondné Györkéi Erzsébet, Pándi János. Zsoldos János, Qaál Istvánná Bata Matild, Cseszkó Zoltán, Varga János, Talpal Andrásné Rúzsa Mária, Tóth Ferenc, Pesti György Dezső, Halász Jenöné Kemper Margit, Gáspár Attila Lajos, Körménél Antalné Halász Hona. Pollák Endréné Reich Erzsébet. Csamango Hona meghalt. II. kerület Szeged: Fabó György. Fabrik Tamásne skulteti Viktória, Morauszky Andrásné Jávor Julianna meghalt. in kerület Szeged: Hegedűs József, Sallay Ferencné Rózsa Irén, Orhalmi László, Haág Mlklósné Engl Rozália, Lukács .lózselné Fülep Erzsébet, Szúes Ferencnc Sajben Maria. Sáfár András, Tóth Mthályné Lippui Etelka, Benkő István, Stefán Franciska. Király József meghált. Ktskundoromsma: Sooa Imre meghalt. nem tud kárt okozni. Ez a berendezés gyári méretekben még nem tökéletes, ezért a kutatók tovább keresik a legjobbnak látszó kivitelt. Egyetlen olyan alapkutatasj témával foglalkozik a tanszék, amelyet rövid időn belül alkalmazhatnak az iparban is. Olyan reaktortípusok kialakításán dolgoznak, cmelyek oxidációs reakciók megvalósítására alkalmasak, és amelyekben az oxigénátvevő fémoxid. Használatuk sok termék gazdaságos előállítását eredményezné. Például a propionsavét, amelynek a kukoricapenész visszaszorításában van jelentősége. A tiszavasvári Alkaloida Gyár és a peremartoni vegyi gyár arra kérte a kutatókat, hogy a gyomirtó, illetve növényvédő szerek gyártásával kapcsolatos rész. feladatokat dolgozzanak ki. A balatonfűzfői nitrokémia is hamarosan szerződést köt az alkalmazott kémiai tanszékkel, amelyben egyforma méretű, úgynevezett ioncserélő gyanta készítésére kérik fel a kutatókat. A vizlagyitásra használt gyantaszemek átmérőjének majd. nem egyenlőnek kellene lenniük, jelenleg azonban száz között kettő sem található azonos méretben. Ennek az a következménye, hogy a folyadék nem tud szabadon áramlani, ugyanis a nagyobb gömbök közötti réseket eltömik az apróbb golyók. A szivattyúra nagyobb munka hárul, ez viszont rengeteg villanyenergiát emészt fel. Takarékossági szempontok vezették tehát az ipart a tanszékig. A kutatókra majd az a feladat vár. hogy kidolgozzák azt a technológiát, amellyel egyforma folyadékcseppeket lehet tonnás mennyiségekben gömbökké polimerizálni. A tanszék szerződést akar kötni a KUTESZ-szel az MTA kutatási eszközöket gyártó vállalatával is. Saját készülékeiket szeretnék ott előállíttatni és komplett laboratórium tormájában forgalomba hozatni. Korábban a laboratóriumipari művekkel létrejött kapcsolat eredményezett egy komplett labort. amelyből a Szovjetunio igen sokat megvásárolt, körülbelül 20o millió devizaforint értékben. Ki képzelné el ezek után a kutató vegyészt egy evilági dolgoktól elrugaszkodott álmodozónak, aki nem képes a laboratórium falain kívül fellépő érdekek szolgálatába állni? Ha az Ipar nem tudja önállóan megoldani azt, hogy például a kenőzsír teljesen kvarcmentes legyen, ne rongálja a gépeket, mi sem természetesebb: az elméleti szakemberek segítségét kéri. Együttműködésük jobb minőségű termeket eredményez. De a kutató vegyészek azok is. akli< az indító akkumulátort előállító munkások egészsége érdekében kísérleteznek ki egy újabb technológiát A mezőgazdaság sem nélkülözheti tudásukat, közvetve — ha csak egy láncszemmel is — hozzájárulnak ez egészségesebb, bőségesebb terméshozamhoz a tökéletesebb növényvédő szerek, gyomirtók révén. És nincs az a gazdag ország, amelynek ne lenne érdeke az energiatakarékosság. Ha a fűzfői Nitrokémia lényegesen kevesebb elektromos áramot használ fel a kutatók jóvoltából, az nemcsak a gyárnak haszon. Az alkalmazott kémia tanszék és az ipar kapcsolata azonban nem egyoldalú vonzalom alapján jött létre. Nemcsak az ipar kifejezeti kérésének adják át tapasz, talataikat az itt dolgozó kutatók. Munkájuk gyakran olyan műszerek, eszközök életrehívását követeli meg. amelyeket kár lenne a laboratórium falai között veszni hagyni. Hiszen hasonló berendezéseket számos iparág, más kutatóintézet ls nélkülöz. A kapcsolat kölcsönössége megkívánja, hogy ilyenkor sorozatgyártásra kínálja fel a tanszék valamennyi gyárnak saját, bevált mintapéldányát. A népgazdaság csak az elmélet és a gyakorlat ilyen kölcsönös segítsége révén fejlődhet a napjainkban megkövetelt ütemben Chikán Ágnes Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események 6. jem, 1 H5!l-es év tavaszáig se nőttem akkorára, hogy a s/.edőszekrényt sámli nélkül elérHanem, ahogy Burger úr beharangozta, SZEGEDI HÍRADÓ. márciusban indult a Szegedi Híradó, annak a rövidebb cikkecskéit már én is szedegethettem, a többiekkel egy sorban. Az első szam olyan hangosan született, ahogy ke.xei gyereket várnak az öregedö szülék. A szerkesztők már hetekkel előbb ott tébláboltuk a nyomdában. Hosszú viták. Milyen hangot ütögessenek, hogy az olvasót megnyerjék, de a cenzúrát se haragítsák. Mert a mogorva cenzorok az imádságos könyvekbe is beleplajbászoitak. ha valamelyik szövegben az úristen többször emlitődütt, mint az uralkodó. Az első szám 1859. márczius 14-én ilyen hangon beszélt: Beköszöntés. A magyar ember mindég büszke volt arra, hogy magyar, és méltán. A magyar nép az. melyről nem egyszer mondtuk el mi és mondták el mások, hogy e derék, e lelkes népet jó kedvében teremté Isten. A külföld elismeri hazánkfiai erényeit, hol ilyenekkel találkozik, barnulja e szép földek melynek jóságra és gazdagságra alig van Európában párja; de hiányainkat, fogyatkozásainkat is vajmi sokszor emlegeti. Melyek e hiányok? A földművelés pang! Gyáriparunk jelentéktelen! A nagykereskedést a külföld kezeli hazánkban! Az irodalmat nem pártoljuk! Ezekkel találkozunk minden lépten nyomon a külföld lapjaiban, s ha kezünket szívünkre teszszük, ha magunkba térve egészen őszintén akarunk gondolkodni, nem kell-e a múltra nézve az „Én vétkemet" háromszor is elmondanunk? Éjfél felé járhatott már, mire Burger úr felállt az asztaltól. Egy szusszanatnyi szünet nélkül mondta. — Hanem, kedves feleim, ez ügyben mintha mára elég is lenne. Több nap. mint kolbász. Legközelebb követésié méltó újságpéldányokat hozok, hogy kitaláljuk a magunknak megfelelő formát. Szép alakú, jó kezebeli újságot szeretnék szerkeszteni, amit ránézésre is megkíván, aki látja, hogy megbizseregjen a keze utána. Az újságnak sok, még ismeretlen kívántató vonása lehet! Nem elég jó hírekkel, igaz ismeretekkel megtömni. Gusztus kell abba. meg szenvedély. Aludjanak jól, köszönöm az érdeklődésüket! Tegnapelőtt ilyenkor rég fújtam a kását a kacabáj alatt, most meg, ím, nem bír elpihenni a szemem. A többiek Kalamárt faggatták, míg bebújkáltunk az ágyba. — Győzi-e húsz ember a tenger bélű újságot? — Mikor Berlinben. Tagebuchblatternél dolgoztam, ott újságszedö nem is foglalkozott könyvekkel. Differenciálták a munkát. Hát lassan itt is sor kerül rá. Nem lehet azt úgy csinálni. hogy hol szerb nyelvű imádságos könyvet ráncigál össze a szedő, hol napilapot sikerít. Olyan ez, gyerekeim, mint a zongora. Akinek valcerekhez szokott a keze, ne sintérelje az hangszerén Beethovent. Mindenki hallgatott. Hát még én. Burger úr szavának is. tán egy maréknyi tudni valóját ha elfogtam, akkor nyugodtan ejthetem fejemet a szalmavánkosra. De a Kalamár segéd úr beszédjében már a csillagos egekbe suttyannak a gondolatok. Most kezdek is megijedni. Ekkora százeszűséget honnan is örököltem volna, amikor azt sem tudom, ki volt szülőapám. anyám. Odakint tán megélnék. Eligazodok a messzi határokban Halasig, tudok már szántani, krumplit ültetni, sumár kerítést fonni, őrleni, kést fenni, répát vermelni, meg minden. A csorvási dűlőben lakó Perei Piros néni a lányát is idekínálta már. Vödd el. te, bolond, mögéltök már, hát dologra valók vagytok, mit hányodól mint megtűrt ruhadarab a más portáján! A Szegedi Híradó így folytatja: Nem igaz-e, hogy a magyar icmber gépileg műveli földjét, s ahol lehet, könnyebb végét fogja a dolognak? Van-e csak minden megyében gazdasági egyesület, mely a helyi földminőség és éghajlati viszonyok előnyeit és hátrányait kipuhatolja, a gazdákat velők megismertesse, amazok célszerű fölhasználását és emezek javítását sürgesse? Angolország területe 450 négyszögű mérfölddel kisebb hazánkénál g még ott 509 gazdasagi egyesület működik, nálunk mindössze négyet számlálunk! Van-e magyar gyáriparunk? Nincs. A külföld pénzén épült, külföldiek által kezelt és csupán a külföldnek jövedelmező gyárakat magyar gyáraknak nem nevezhetjük. Különösen a szegedi iparra nézve kevés örvendetest mondhatunk. Gyáripart Felmayer Antal úr űz 40 —80 segédmunkással. Festőgyára lóerővel működik. s jó hírneve az ország határán túl ls elterjedt. Azoknak, kik kétségbe vonják, hogv Szegeden gyáripar létezhetik. a nevezett festőgyárat hozom föl cáfolatul. A festőgyárnak ott van természetes vidéke, hol kender s lenipar van. s a szövőgyárak a festőgyár közelében léteznek Felmayer úr a nyers vásznat külországból kapja, a festéket szintúgy. Segédei kivált kezdetben tudom külföldiek valának, kiket csak kedvező föltételek alatt lehetett ide édesgetnie; de mert gondos atyja a fölsőbb tanodákat végzett fiát iparosnak képeztette, s kitűnő tehetségénél fogva a szakmájabeliekkel sikerrel versenyezhetett gyára fölvirégzott, s ő mellette meg is gazdagodott. Most űgyhiszem az ily festőgyárak emelkedőben nem lehetnek miután az előhaladt fénvuzés miatt még a szolgálók is selyem- éx patvolatruhóban szeretnének járni, s a szerénv kék vászon kimegy divatból. Az eléle festögyár bár idegen gyártmányt alakít át, hasznos a hazára annyiban, mennyiben az értékfölösleg a hazában marad forgalomban. tFolytatjuk-) t