Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

I SZOMBAT, 1974. MÁJUS M. Fej fej mellett H

uszonnégy óra múlva a francia választópolgárok, két héten belül immár második alkalommal járulnak a szavazóurnákhojí, Most már csak két jelölt verseng az elnöki tisztségért. A szavazóknak május 5-én is ugyanarról kellett volna dönteniök, mint most vasárnap. A jobboldal, vagy a baloldal jelöltje lép Pompidou elnök örökébe. Az elnökválasztás első fordulója csupán azt döntötte el, hogy Giscard d'Estaing pénzügyminiszter lett a kormányzó koalíciós pártok, általában a jobboldal, végső jelöltje. A francia haladó erők viszont már az első fordulóban is egységesen Mitterrandot támogatták. A kampány nélkülözte a látványos eseményeket. És ez teljesen érthető. Hiszen a vetélkedőknek nem kellett propagandafogásokhoz folyamodniok. A francia gazdasági élet gondjai, a megélhetési költségek emelkedése, a szociális feszültségek bőven kínálták az érveket és az ígéretek lehetőségét a két politikusnak. Mitterrand, a baloldal közös jelöltje. kétségtelenül kedvezőbb helyzetben van. Az ellenfél ugyanis egyben a pénzügyi gondokért felelős miniszter. A pénzügyminisztérium költségvetési osztályának igazgatója szerint az idént mintegy 6 milliárd frankos költségvetési deficittel kell számolni. Ebben az esetben a szociálpolitikai kiadások csökkentése, esetleg a fizetések befagyasztása jelenthet csak mentőövet. A pénzügyminiszter viszont egészen másfajta ígéretekkel próbálta megnyerni választóit. A vetélkedés az utolsó pillanatokig folyik. A héten közzétett valamennyi közvélemény-kutatási eredmény a teljesen egyenlő esélyeket valószínűsítette. A választások végső kimenetelét bizonyára a közvélemény-kutatások szerint tízegynéhány százalékra becsült ingadozó réteg állásfoglalása dönti majd eL Bármiképpen Is alakuljon a vasárnapi választás végkimenetele, az Elysée-palota új lakójának nem lesz könyn.vü sem a francia gazdasági gondok rendezése, sem a közös piaci feszültség csillapítása. Francois Mitterrand ma Franciaország számára az egyértelmű változást jelenti. Giscard d'Estaing legfeljebb a változást a folyamatosságban. A francia választópolgároktól függ, melyiket részesíti előnyben. Újabb izraeli bombázás libanoni kabinetülés - Kissinger ingázik 0 Belrut (UPI. AFP) dókat azonban a légelhárítás Negyvennyolc halott, 147 visszafordulásra kényszerísebesült és húsz eltűnt — tette. 0 Damaszkusz—Jeruzsálem (AFP. AP) Pénteken kora reggel Damaszkuszból jövet újabb 1 j i- . ,, w- tárgyalásokra Jeruzsálembe Zlltl^l * lüSlír érkezett Kissinger amerikai ez a tragikus mérlege a libanoni területeken levő lakott települések ellen csütörtökön végrehajtott barbár izraeli bombatámadások ken közleményben a libanoni hadügyminisztérium. A támadások célpontjaként kiszemelt kél. palesztin mene- nap külttáborban mintegy épület megsemmisült es szú mos további megrongálódott, rí" Pénteken délelőtt Frangié államfő elnökletével ülést tartott a líbiai kormány. Az izraeli katonai akciók következtében előállt helyzetet vl külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője előéjszakába nyúló, 150 majdnem nyolcórás tárgyalást folytatott Hafez Asszad sziriai államfővel. A csütöresti megbeszéléseken Khaddam külügyminiszteren kívül szíriai részről jelen volt még Musztafa Tlassz hadügyminiszter és Juszef Sakkur vezérkari főnök is. A . ; .1-4 CWAAUl VCAC1AUI1 1UI1UA 13 kozatbán szította tel a vl" E k« utóbbi alkal°m lág országait: tegyenek lé- vá]„._tiisi péseket a cionista agressziós ™asztasi cselekmények megfékezésére, amelyek súlyosan fenyegetik a világ békéjét. Frangié egyúttal tájékoztatta a mai vett részt a csapatszétmegbeszéléseken. Henry Kissinger pénteken délután befejezte a sziriai— izraeli csapatszétválasztásról az izraeli vezetőkkel a regkormányt arról az üzenet- Keli órákban kezdett megberöl amelyet Szádat ogyip- széléseit. és azt. követően tomi elnöktől kapott nem rendkívüli ülésre ült össze sokkal a Libanont ért tárna- az izraeli kormány, dus után. Az amerikai külügymiA libanoni hadügyminisz- niszter szombaton reggel térium péntek esti hivatalos utazik ismét Damaszkuszba, közleménye szerint izraeli Egyes jelentések szeriní onharci repülőgépek a nap fo- nan még egyszer visszatér lyamán hét dél-libanoni kör- Izraelbe, más értesülések zet ellen intéztek bombatá- szerint viszont a sziriai főmadést. A támadások követ- városból Kairóba utazik, keztében egy asszony életét majd Bonnon keresztül, rövesztette, számos épület vid londoni megálló közbemegrongálódott. Az izraeli iktatásával, vasárnap visz. légierő gépei behatoltak a szatér az Egyesült Allamokfőváros légterébe is, a tárna- ba. Bemutatkozott a Schmidtkormány 0 Bonn (MTI) Az 1972 novemberében megválasztott és szociáldemokrata—szabaddemokrata többségű nyugatnémet parlament sorrendben éppen a 101, ülésén hallgatta meg pénteken délben Helmut Schmidtnek, az új kancellárnak másfél órás kormánynyilatkozatát. Schmidt a bevezetőben Willy Brandt érdemelt méltatta. A szociáldemokrata pártvezér helye azonban üresen maradt: Brandt feleségével Norvégiába utazott rövidebb szabadságra. Schmidt kormánynyilatkozatából az ragadta meg a hallgatóság figyelmét, hogy kijelentette: két és fél év múlva áll a választók elé a szociál—liberális szövetség, hogy ítéletüket várja. Az utalás félreérthetetlen: Bonnban hírek keltek szárnyra, hogy előbb-utóbb más összetételű kormánykoalíció jöhetne létre, a szabaddemokraták átállhatnának a CDU/CSU oldalára és velük lépnének kormányszövetségre. Schmidt ezzel szemben éppen a folyamatosságot hangsúlyozta: az SPD—FDP koalíció folytatódik. Másik jelszava: „Az erők összpontosítása arra, ami ma lényeges és ami ma megvalósítható". Schmidt rámutatott, hogy a nyersanyagárak emelkedése és az energiaválság miatt „több rizikó" jelentkezhet az NSZK életében. Éppen ezért helyezett kilátásba szigorú takarékosságot, mondván, hogy „a kemény márkát nem lehet puha intézkedésekkel megvédeni". Másfél órás beszéde egyébként legnagyobbrészt az NSZK belső helyzetével foglalkozott, a kormány tervezett gzadasági intézkedéseivel, a szociális reformok dolgával. Legfeljebb negyedóra ha jutott a külpolitikai kérdésekre. Az új kancellár az első helyen az Amerikával való szövetséget, a NATO-hoz való hűséget említette, és ehhez kapcsolta, hogy „a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival a jó viszonyt kormánya az Északatlanti Szövetséghez való tartozás szilárd alapján ápolja". Három mondatot szentelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ügyének. Külpolitikai és nemzetközi gazdasági fejtegetéseinek középpontjában a Közös Piac állott. Schmidt kijelentette, hogy az egyes tagállamoknak maguknak kell helyreállítaniok a gazdasági stabilitást, az NSZK csak a maga teljesítőképességéhez mérten, a maga stabilitásának veszélyeztetése nélkül járulhat hozzá a nyugat-európai gazdasági helyzet javításához. Schmidt kancellár beszéde azt hozta, amit vártak tőle. A reagálás a kormányprogramra a jövő hét elején várható: a Bundestag 102. ülésén kap szót az ellenzék, a CDU/CSU. Pálfy József Magyar-iráni kapcsolatok Mint már jelentettük: Amir Abbas Hoveida, az Iráni Császárság minisztercinüke — Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására — négynapos hivatalos látogatásra hétfőn Magyarországra érkezik. Magyarország és Irán 1951 óta nagyköveti szinten tart egymással diplomáciai kapcsolatokat. Az Iráni Császárság alkotmányos monarchia. Államfője Mohammad Reza Pahlavi császár, aki 1941-ben került trónra, s 1967 októberében koronázták meg. Irán 1,62 millió négyzetkilométer területű — a Kaspi-tenger és a Perzsa (Arab) -öböl között elterülő — ország, s 31 millió lakosa van. Teherán a fővárosa a perzsák, azerbajdzsánok, türkmének, kurdok lakta országnak, amelynek szomszédai a Szovjetunió, Afganisztán. Pakisztán, Törökország és Irak. Az ország legfontosabb politikai pártja az 1963-ban megalakult Iráni Megújhodás Pártja és az 1957 óta működő Ellenzéki Néppárt. Irán és Magyarország között a kapcsolatok — gazdasági, politikai téren is — az elmúlt évek során fejlődtek, és egyre tartalmasabbá váltak. A magas szintű személyes találkozósok elősegítik a másik ország helyzetének, népeinek jobb megismerését. Hoveida miniszterelnök látogatása elé is úgy tekintünk, hogy nagymértékben előmozdítja kapcsolataink széles körű fejlesztését. Kiemelkedő esemény volt kétoldalú kapcsolataink fejlődésében Mohammad Reza Pahlavi iráni császár látogatása Magyarországon. 1966-ban. A kapcsolatok fejlődését tovább segítette 1968-ban az akkori iráni külügyminiszter, Zahedi magyarországi hivatalos látogatása. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke először 1969-ben tett látogatást Iránban, majd 1971-ben. amikor részt vett az iráni állam megalapításának 2500-ik évfordulójának megünneplésén. Fejlődnek a két ország parlamentje közötti kapcsolatok: 1974 áprilisában Riazinak. az iráni parlament elnökének vezetésével héttagú delegácjó járt hazánkban. Gyors ütemű fejlesztésre törekszünk elsősorban a jól fejlődő magyar—iráni együttműködésben. Kereskedelmi kapcsolatainkat hosszú lejáratú államkőzi egyezmények szabályozzák. 1965-ben és 1968-ban hitelmegállapodást írtunk alá, ezzel is elősegítjük a magyar gépipari export fokozását. A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben Irán — India és az EAK után — a harmadik helyet > foglalja el. Részt veszünk az iráni ötéves tervben szereplő fejlesztési beruházások megvalósításában: például egészségügyi és kórházi berendezéseket szállítunk, s bekapcsolódunk az Iráni vidéki telefonhálózat kiépítésébe is. Ami a kereskedelmi forgalmat illeti: a fejlődés egyenletes. Magyarország és Irán árucsere-forgalmának értéke 1973-ban meghaladta a 30 millió dollárt. Legfőbb exporttermékeink: acéláruk. textil- és vegyipari cikkek, finommechanikai termékek. Hitelmegállapodások révén gépexportunk híradástechnikai berendezésekkel és vasúti gördülőanyaggal bővül. Legfőbb importtermékek: pamut, szárított gyümölcs, szőnyeg. Az utóbbi időben növekszik a könnyűipari fogyasztási cikkek (kötöttáru, lábbeli, szintetikus szövetek stb.) behozatala: ezek importértéke 1973-ban elérte a 3 millió dollárt. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségei szélesek. Közös erőfeszítéseket teszünk a gépipari kooperáció fejlesztésére. Közös magyar—iráni kereskedelmi vállalat működik Teheránban. Biztatóan alakulnak a tervszervezetek közötti kapcsolatok is. A két ország ötéves terveinek megismerése szintén elősegíti a gazdasági kapcsolatok bővülését Kulturális kapcsolataink az 1968-bpn megkötött magyar—iráni államközi egyezmény és munkaterv szerint alakulnak. Ezek alapján a csereprogram végrehajtása kulturális téren tovább bővíthető. Több élvonalbeli magyar művésr — köztük Kovács Dénes, Róna Viktor. Orosz Adél — járt már Iránban, szerepelt Teheránban. A jövőben is törekszünk a kulturális kapcsolatok elsősorban minőségi fejlesztésére. Tárgyalások kezdődnek a portugál gyarmatok felszabadító szervezeteivel 0 Dakar (AFP) Május 25-én Londonban tárgyalásqk kezdődnek a Bissau-Guinea és a portugál nép közötti konfliktus rendezése céljából — jelentette be pénteken a Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának (PAIGC) Dakarban nyilvánosságra hozott közleménye. A tárgyalások megkezdéséről Aristides Pe_ reira. a PAIGC főtitkára és Mario Soares portugál külügyminiszter állapodott meg a szenegáli fővárosban folytatott. csütörtök esti tanácskozásán. A szenegáli elnök és kormányfő közvetítésével létrejött találkozó után Mario Soares hazatért Lisszabonba, Aristides Pereira pedig Conakryba utazott. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár egyébként pénteken felszólította a portugál kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az afrikai gyarzett az a mozambiki kül. döttség, amely feltételezések szerint, közvetítő miszsziót hivatott teljesíteni az új portugál kormány és a Mozambiki Felszabadítási Front (Frelimo) közötti kapcsolatok megteremtése céljából. A küldöttek, akiket annak idején ellenzéki tevékenységük miatt börtönbe matajn tevékenykedő felsza- vetettek a mozambiki gyarbadito mozgalmakkal. Kurt , . ,, . , . . Waldheim felajánlotta a vi- mati hatóságok, a lisszaboni tagszervezet segítségét a vezetők üzenetét nyújtják tárgyalások megkezdéséhez. majd át Samora Moisea 0 Dar cs Salaam (Reuter) Machelnek. a Frelimo elnöTanzánta fővárosába érke_ kének. a DNFF sikeres támadása 0 Saigon (AFP. AP) Egybehangzó nyugati hírügynökségi jelentések szerint a dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők péntek hajnalban elfoglalták a saigoni katonaság Dak Pek-i támaszpontját és a tőszomszédságában létesített települést. Dak Pek a központi fennsík felszabadított területén fekszik, 96 kilomérától, 480 kilométer távolságban Saigontól. A támaszponton. amely a két évvel ezelőtt felszabadított területek lakossága elleni állandó zaklató és területrabló támadások kiindulópontja volt, 600 különlegesen kiképzett, úgynevezett zöldsapkás teljesít szolgálatot. Saigoni katonai körök értesülése szerint « támaszpont! lerre a saigoni övezet hatá- helyörseget felmorzsoltak'.. maga a támaszpont „végleg elveszettnek" tekintendő; lehetségesnek tartják, hogy néhány saigoni katona a begyekbe menekült; úgy tudják, hogy a támaszpont körül létesített polgári település lakosai, hegyi törzsek tagjai, a felszabadító erők oldalára álltak, jóllehet előzőleg a saigoni parancsnokok őket is fegyverbe szólították a népi erők ellen, Indiai kérdőjelek 1974 tavaszának Indiája ború volt, s a Banglades fel- esztendők óta hajlamos- az egyáltalán nem hasonlít már szabadításáért vívott küzde- elégedetlenségre. Az ok: tiaz 1973-as vagy az 1972-es lem, amelyet tízmillió ben- zenegymillló egyetemi haliesztendő országához. Sokkal gáli menekült beáramlása gató van Indiában, de a dipnehezebb időket él most az előzött meg és kísért. A má- loma megszerzése után csak ország, a kérdőjelek száma sik, rendkívül fontos ok az öt és fél rnillióan helyezkedmegsokasodott. Diákzavargá- 1971 óta tartó rendkívüli hetnek el. Minden második sok, tüntetések Kudzsarat és szárazság. Pedig a hatvanas diák állás nélkül marad, és Bihar államban, muzulmá- esztendők „zöld forradalmá- szaporítja a nyomorgó dipnok és hinduk véres össze- nak" eredményeként 1969- lomások számát. A társadacsapása Delhi óvárosában, ben India már megtermelte lomnak ez a rétege — ezt most pedig a hosszan el- gabonáját, és most a becsié- bizonyítják a kirobbant zanyúló, s gazdaságilag oly ve- sek szerint tízmillió tonna vargások — hajlamos arra. ismét hiányozni fog. hogy az elégedetlenkedők India gazdaságára a har- megmozdulásait irányítsa, madik súlyos csapást az A politikai helyzet tehát energiaválság mérte. Indiá- igen nehéz. A Kongresszusnak saját olaja alig van. S párt amely 1969-ben meg- j e fontos nyersanyagot az M emelkedő árakon kellett beszélyes vasutassztrájk. S a jelentésekből az is kitűnik, hogy a kormányon levő Kongresszuspárt tömegbázisa megfogyatkozik. Az elmúlt időszakban több államban is szavazatok millióit vesztette el a párt, amely ^-"„r^nTnk' pedig a legutóbbi választá- szereznluKson — nem sokkal a PakiszEz a rendkívül nehéz gaztánnal vívott háború után — dasági helyzet nyugtalansághallatlanul megerősödött, és hoz vezetett. A mostani túljutott a belső nehézsége- megmozdulások jellegzetesin. sége, hogy nemcsak a legHa e mostani negatív vál- szegényebbek vonultak az tozások okait vizsgáljuk, el- utcára, hanem velük együtt sősorban a gazdasági hely- az indiai középosztály alsóbb zetet kell szemügyre ven- rétegéhez tartozók, a kispol- , . ® nünk. Az indiai gazdaságot gárok is. A kishivatalnokok, fe* a na'ado erőkre tamaszhárom tényező rendkívüli a kézművesek, az apróbb '<opva urra lesz a nehezse" újulva, jobbszárnyától megszabadulva állt az ország élén, most ismét a legkülönbözőbb fajta világnézetű és törekvésű emberek gyűjtőhelye. Ebben a helyzetben Indira Gandhi személye igen fontos biztosíték. Energikussága, politikai érzéke és elkötelezettsége a haladás irányában remél hetővé teszi, hogy a kormány a tömegekmódon megterhelte az el- boltok tulajdonosai. És a ^eken. -múlt időben. Az egyik a hár diákok. India diáksága mát K. A. f