Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-16 / 112. szám
3 t? -n^-v^/X;' Aruhaz » a „Hatos Ütemnek" Somogyi Károlyné felvétele A szegedi Tarjánváros hatodik ütemében egyre több lakást adnak át az építőmunkások. A József Attila sugárút mentén hosszú, tízemeletes szalagház húzódik, szemben a gedói általános iskolával. Az új lakók örömére élelmiszerés vegyesiparcikket árusító üzletet építenek. A pavilonszerű üzletház tetejét szigetelik a szakemberek. Hétvégeken akadozik a rakodás A szállításokról — Visszatérítés fuvardíjakból Az. építőipari vállalatoknál a munka dömpingje általában tavasztól őszig tart, s igy van ez Szegeden is. A munkához szükséges anyagok közül a homokot többnyire megtermi a Tisza, de a Marosról is kell hozni, kavicsot es kohósalakkövet azonban sokkal nagyobb távolságokról kell beszerezni. Az építkezések folyamatos anyagellátást követelnek, ez nehéz problémákat okozott mindig a vasúti és a közúti teherfuvarozásnak egyaránt, mivel nyáron, de az év második felében, még a végén is többek között a mezőgazdaság igényeinek kielégítése miatt nehezen tudnak szállítóeszközöket biztosítani. A MÁV Szegedi Igazgatósága tavaly 13 vállalattal kötött előszállítási szerződést, melynek keretében a fuvaroztatók vállalták, hogy ez év első negyedévében 390 ezer tonna építőipari alapanyagot szállíttatnak és fogadnak. Vállalásukat több mint 100 ezer tonnával túlteljesítették. Ezzel enyhítették azokat a szállítási gondokat. amelyek a vasútra nehezednek, de maguknak is segítettek, hiszen a készletek tartalékolásával megnyugtatóan. terveik szerint végezhetlek munkájukat, anyaghiány nem jelenthetett akadályt. Amint értesültünk, a vállalatok számára kedvező a szerződésben vállalt feltételek túlteljesítése, ugyanis, ha több árut fogadnak, jelentős fuvardíj-visszatérítésben részesülnek. Idén, az első negyedév végén a Központi Szállítási Tanács a szegedi igazgatóság területén két és negyed millió forintot térített vissza, ebből jelentős összeget a DÉLÉPnek. az ALÉP-nek, az ATIVIZIG-nek, a három vállalatnak több mint egymilliót. Ez is igazolja, hogy érdemes előrehozni ezeket a szállításokat Az előszállítási idény zárultával további tartalékai vannak a vasútnak, az igények kielégítésére. Meg is tudná oldani, ha a hét minden napján egyenletes lenne a tehervagon-szükséglet. Az a baj viszont, hogy a fuvaroztató vállalatok szombatvasárnap nem mindenütt fogadják az árut, így a rakodás akadozik — ez a Volán Vállalat számára is súlyos gondokat jelent. Ha a szállíttatok a hétvégi rakodások szorgalmazásával hozzájárulnának, a vasútnak sikerülne a heti szállítási feladatokat egyensúlyban tar! tani, a teherkocsikat minden napra egyenletesen biztosítani. Bővítik timföldgyárat Még két éve sincs, hogy befejeződött az Almásfüzitői Timíöldgyár bővítése, s most ismét munkához kezdtek a gyárépítők. A korábbi beruházássá! több mint kétszeresére. évi 280 000 tonnára növelték az üzem kapacitását. A beruházás sikerét bizonyítja, hogy túlszárnyalták az eredeti programot: taMájus 18-tóI 25-ig: a BNV-re kedvezménnyel A Budapesti Nemzetközi Vásárra utazók május 18-tól május 25-ig az ország egész területéről 33 százalékos mérséklésű menettérti utazási kedvezményt vehetnek igénybe a MÁV vonalain. Az utazási kedvezmény, az eddigi gyakorlattól eltérően, vásárigazolvány nélkül jár a vásár látogatóinak. Odautazasra a kedvezmenyt május lVrén 0 órától május 25-én 12 óráig, visszautazásra pedig május 18-án 12 órától május 26-án 24 óráig lehet igénybe venni. A látogatóknak menettérti jegyüket a vásár Il-es számú kapujánál elhelyezett pavilonban a „Tavaszi BNV 1974" szövegű bélyegzővel le kell bél.vegeztetniök. mert a menettérti jegy a visszautazásra esak így erwenyes. valy mar 285 000 tonna timföldet gyártottak. Az is kiderült, hogy bizonyos szűk kapacitások megszüntetésével és kisebb kiegészítő egységek felszerelésével viszonylag kis beruházással ismét számottevően lehetne növelni a gyár termelését. Javaslatukra döntött az Állami Tervbizottság az újbóli gyárbővítésről. Az új program szerint 350 millió forintos költséggel újabb évi 40 000 tonna timföld gyártására teremtenek lehetőséget, vagyis évi 325 000 tonnára növelik a gyár teljesítményét. Ez a beruházás intenzifikálás jellegű, azaz alacsony ráfordítással növelik a hatékonyságot. A számítások szerint azzal, hogy nem építenek új gyárat, hanem a meglevőt bővítik, 30 százalékkal kevesebbe kerül egy tonna timföld beruházási költsége. Többek között új golyósmalmot, iszapszűrőket, újabb kalcináló kemencét helyeznek üzembe. Indokolttá teszi a gyár kapacitásának további növelését az is, hogy a szovjet—magyar timföld-alumínium-egyezmény keretében a hazai üzemek közül az almásfüzítői szállítja a legtöbb timföldet, kohósitásra a Szovjetunióba. Adólap és emberi életmód N em tudom, mekkora a 10 négyzetméternél nagyobb felületű alapvitorlával sikló vitorlás, mint ahogy sokan mások sem; s úgy vélem, a házértékadó, meg az 500 ezer forintnál nagyobb értékű üdülők adója sem érinti a széles néprétegeket. Ahogy mondani szokták: „forintkihatásában" legalábbis nem. Annál élénkebben szóbeszéd tárgyaként. „Fizessenek a gazdagok!" Meg: „Odacsaptunk a kispolgárnak!" — ilyes véleményeket hall az ember, s valójában csak egy dolog bántó: milyen könnyen általánosítunk, mennyire érzéketlenek vagyunk sokszor az árnyalatok iránt. A tulajdonértékek mai állásáról nem szándékozom bővebben szólni, például azt, hogy egy öt-hat év alatt „sajátmancsúlag" összehozott balatoni nyaraló ma 200 ezret, vagy 500 ezret ér-e, nem fejtegetem; számoljon utána az, aki négy-öt éve 120 ezerért vett az államtól egy szövetkezeti lakást, és ma 240 ezerért árulja. Kis villa — nagy villa. Valójában miért is főjön a fejünk, hogy telik-e majd adóra annak, akinek esetleg milliós villára tellett? Egy bizonyos: milliók igazságérzetével vág össze a Minisztertanács új adóhatározata, azoknak a millióknak a véleményével, akik nehéz munkával és közel sem annyit keresnek, mint az „adókötelesek". Bizonyára némelyeknek sikk lesz majd az adókötelesek közé tartozni, mint afféle angol klubtagságot emlegetik majd. de aki figyelmesen elolvasta a rendeletet, betűjében, szellemében egyaránt felfedezhette a differenciálási szándékot. A házértékadóból például a nagycsaládosok kedvezményt kapnak, sőt mentesülhetnek is, ugyanígy kedvezmény jár nekik örökösödési illeték esetén. Vagy például: az örökölt, vagy ajándékba kapott vagyontárgyak létrehozásában részt vett közvetlen hozzátartozók is alacsonyabb illetéket kötelesek fizetni. — Kiragadott tételek ezek az új rendeletből, de példázzák: a törvényalkotók sem egyszerűsítik le a kérdést. Nem 5s lehet Szó sincs arról, hogy nem örökölheti valaki a balatoni nyaralót; vagy nem áldozhat rá a család éveket, hogy együtt gyűjtött pénzen és együtt rakott téglasorokkal nyaralót, hétvégi házat építsenek; vagy külföldi ösztöndíjból tóparti horgásztanyát vegyenek — de mennyire nem erről van szó! Vagdalkozásnak itt nincs helye, kimondott célunk az, hogy jól éljenek az emberek, teljen arra, amire még öt_tiz éve nem futotta. Egyenlősdit se hirdet senki, mert hiszen — köztudott — a munkában sem mindenki egyenlő, de nem ám! Amiről itt mindenképpen sz'ó van. amit az adólapok tükröznek majd: vannak bámulatos, 6—8 szobás, „kacsalábon forgó" villák, s a tóparti öbölben még motorcsónak is ringatózik a vizén. A tulaj viszont egvszem szobában kucorog, hogy a többit jó pénzért kiadja nyaralóknak — pénzt fiadzik munka nélkül a pénze. Mégis: túl egyszerű lenne, ha azt mondanánk, „odacsaptunk a kispolgárnak" ezzel a rendelkezéssorral. Mert ki hát a kispolgár? S ne próbáljunk eligazodni klaszszikusok szabatos meghatározásán, ma és itt ne a társadalom mintegy 1,5 százalékát kitevő rétegről beszéljünk — jóval több az olyan ember, aki magatartásában, törekvéseiben, vagy azok megvalósításában kispolgár. Mintha megfertőzné az embereket, sokakban fel lehet fedezni a kispolgári magatartás gócát. Tagadhatatlan, hogy sokakat megszállt a szerzés ördöge. Azt kérdezi egy fiatalember, egyáltalán, kit kell manapság tisztelni? Aki szakmájában, hivatásában kiváló. vagy köztiszteletben álló közéleti ember, avagy egyszerűen csak gazdag, pénzével-vagyonával pöffeszkedik? A legegyszerűbbnek tűnő válasz didaktikusnak tűnne, mert az oly annyira összetartozónak vélt dolgok is ellentmondanak néha a józan logikának. Jó lenne úgy tudni, hogy az egyetemi adjunktus, docens többet lát a borítékban, mint a tavaly végzett tanítványa. de nem egyszer alig van különbség. Tudás és anyagi elismerés nem mindig jár karonfogva, és szinte mindenki tud olyan embert mondani, aki nem végez sem jól megfizetett nehéz fizikai munkát, sem szellemiekben nem nőtt a dóm tornyai fölé — aztán mégis fennen hirdeti, hogy pénzével mindent elérhet. Utóiérni a kispolgárt: lehet, hogy küszködött, dolgozott valamikor — de mióta megszedte magát, nem akar többé semmit, nem tesz. semmit, egy kívánsága van csak: hagyják bekén. Álljon meg a világ, mert neki így testreszabott. Nem is nagyon érti. ini van itt még tennivaló, talicskáznivaló — de ami őt illeti, nem is nagyon érdekli. Nagyobb veszély ez, mint az. hogy valaki élősködésre tudja-e használni pénzét-vagyonát, hiszen azt minden módon igyekszik az állam, a társadalom megakadályozni; hisszük, hogy hathatós eszköze lesz ennek az új házértékadó is. De ha nehéz is utóiérni. megfogni, nekünk mégiscsak a kispolgári magatartás ellen kell harcolnunk. Azért is, mert nem óhatatlan velejárója ez anyagi jobblétünknek. Vannak, akik tudnak élni okosan, szépen a jobb fizetésből, akik ugyanúgy napról napra tudnak küzdeni, dolgozni, mint amikor még zsíros kenyér volt pz ebédjük. Aki több pénzén több könyvet vesz, hogy művelődjék, aki azért vesz kiskertet, hogy végigélje a természet palántanevelő csodáit, nem pedig kiskosaranként hagymát árul; aki utazik, világot lát, hogy többet tudjon-értsen az életből, a világból — az még annyival több pénzt is okosan, nem öncélúan fogja felhasználni, s nem az ismerősök és szomszédok pukkasztására épít hétvégi házat, hanem pihenésre, kikapcsolódásra. és pont akkorát, amekkora a családnak kell. Kényes erről beszélni, pláne okosat mondani? Mégis, méricskélje magát, akiben motoz még a tiltakozás, hogy ne soroljuk azok közé, akik annyit „esznek" — ha úgy tetszik: fogyasztanak —, hogy megüli gyomrukat a felesleg, eszüket párásítja a nagy jólét. Azokkal értek egyet, akik jól akarnak élni, akik azt vallják: a szegénység és az igénytelenség a szocializmus ellensége, nem pedig a jólét. De a jó módot becsülettel . megszerzők is tudjanak vele élni! Okosan, nem visszakapcsolni a sebességet, sőt: hirdetve, nem azért vagyunk, hogy üljünk a „tejfölben", de azért, hogy anyagi javaink biztosítsák, hogy ne a napi apró gondok közt őrlődve, hanem létbiztonságban alkothassunk, az életet szeretve örömmel dolgozhassunk, és pihenőt is adhassunk magunknak erőgyűjtésre. A ki nem törekszik önmaga tudatos jobbítására, formálására, annak késő lesz, mire a környezete figyelmezteti, hogy tévútra jutott. Mentségünk persze volna: aligha vannak sokan, akik már otthon, gyerekkorukban megtanulhatták, hogyan éljenek hasznosan, vagy legalábbis hogyan ne szédüljenek meg a pénztől, az anyagi javaktól. Nem nagyon tapasztalhatta a mai középkorúak nemzedéke személyesen, boldogít-e a pénz, vagy sem. Jól élni. de nem eltunyulni, nem kiállni a csatasorból, és főleg nem csak a szerzés miatt dolgozni — nehéz a tegnapi éhes embereknek. De éppen azért kell idejében felfigyelni a kispolgári fertőzésre, mert az a célunk, hogy egyre több embernek legyen autója, hétvégi háza. nagyobb lakása — igényei szerint jusson az anyagi lávákból. És gyűjtsünk végre a mulandóknál komolyabb értékeket is. emberi értékeket magunknak! S főleg el ne veszítsük arányérzékünket. irigyelve a tehetősebbet, s nem becsülve mást, éppen csak azért, mert nem adatott még meg neki is, hogy dúskálhasson minden jóban. Sokan vannak még köztünk, akik nagyon is szerényen élnek! Mégis: nem az adólap, ami csapást mérhet a kispolgári mentalitásra, legfeljebb megálljt kiált, a kapzsi szerzőket figyelmezteti. De több. nagyobb feladatot jelent a fejekben rendet teremteni, új értékrendet alakítani, hogy az se psapja le munkaeszközét, akinek megvan a napi betevő benzinje a kocsijába! A jobb élet legyen a cél. amelyben a tehetősebb anyagi körülmények azt teremtsék meg. hogy másokért is, a közösségért is tudjunk gondtalanabbul dolgozni.' Szőke Mária Jól fejlődik a korai burgonya Kevés primőrt várnak annyira a fogyasztók, mint az újburgonyát, mert az őszi termésből a készletek tavaszra mindig megfogyatkoznak. Csongrád megyében a szegedi járásban Tiszasziget, Űjszentiván. Deszk körzetében, a makói járásban pedig Apátf alván, Magyarcsanádon, Kiszomboron sok ezer kertet hasznosítanak e primőr termesztésével, Az 18tetvényeket a napokban megtekintették a kereskedelmi szakemberek, hogy felmérjék a várható kínálatot. Véleményük szerint jól fejlődik a növény, kiheverte a tavaszi fagyok okozta helyenkénti károsodást. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának telepeire a jövő hét közepén várják az első nagyobb tételek beérkezését. Törzsvezetési gyakorlat A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az éves kiképzési tervnek megfelelően — a következő napokban — parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat lefolytatásara kerül sor. (MTH