Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

a SZERDA, 1971. ATH1LIS A * Hét ú; töltőállomás épül Szegetlen Az autók szómának nö- mór elkészítette a komplett A másik új kút Űjszege­vekedése miatt egyre több tervet, az ÁFOR pedig meg- den, az Odesszai körúton üzemunyagtöltő-óllomást kell kapta a városi tanácstól az lesz. Az ÁFOR a terület­építeni Magyarországon —- építési engedélyt. A kivitele- használási engedélyt meg­így Szegeden is. Nemrégen ző. a közmű- és mélyépítő kapta, a tervezés folyamal­adtúk át rendeltetésének vállalat néhány hét múlva ban van. Éppen ezért még Rös/.kén, a határátkelőhely munkához lát, és a tervek nem tudni, mikor kezdik melletti tükörállomást, ami szerint a jövő májusra —az építeni, annyi azonban bi­annyit jelent, hogy az út idegenforgalmi idény kezde- zonyos. hogy még ebben a mentén mindkét oldalon tére — elkészülnek az épít­ügy-eg.v benzlnkútcsoport he- keléssel. Az egy oldalra épü­lyezkedik el. A város ellátását két újabb töltőállomással kíván­ják javítani, melyeket még ebben az ötéves tervidőszak­ban megépítenek. Az Úttörő téren, a jelenlegi tüzelőolaj- ™ lerakat helyén lesz összesen auu!,0s négyezer négyzetméter te­rületen az Petrol-kút. tervidőszakban, azaz a jövő év végére el kell készülnie. Kisteleken, az E5-ös út mellett, a község Szeged fd­1611 határában már elkezd­tek építeht egy tükör-töltő­lő állomáson normál-, szu­per-, extrabenzint. BP-Enert­ron és magya.r gyártmányú kenőanyagokat, gázolajat és háztartási tüzelőolajat lehet majd kapni A töltőállomás hoz kocsimosót és egy két- állomást. A munkát a ter­szervizt építenek, vek szerint még ez év végé­melyben ellenőrzéseket, ki- re befejezi a Kecskeméti ÉP­AFÖR-Brltisch sebb javításokat, olajcserét SZER, Az UVATERV lehet elvégeztetni. - Sz. J. HA/ASSAO 1. kerület Szeged: vida-szücs trnre ÍR Dcktuiy Éva, Hidast Bálint és Matusz Olga. Németh István és Dlmltrtevlts Sarolta. Pocsal Zol­tán és Bodó Hona, Rakonczai Sándor és Vecsernyés Judit. Vaszil László és Karkas Zsófia, dr. Inczefl Zsolt és Vizsolyi Ág­nes. Szarka Frigyes és Oskó Ágnes. Welr Dávid és Gulyás Jolán. Kriska György ég Joó Zsuzsanna. Tóth András és Komjail Rozália. Ezslás Gyula cs Ábrahám Éva. Kesztyűs La­jos és Mihály Eszter. Soniodi Családi események Krisztián Fcrcnc, Szekeres Zol­tán Istvánnak és Kerekes Zsu­zsanna Évának Szabolcs Zoltán, Jó Ferencnek és Sípos Margit­nak Ferenc, Lénárt Imrének és Gorzsás Piroskának Zsolt. Nagy Sándornak és Börcsök Rozáliá­nak Andrea nevű gyermekük született. III. kertllet Szeged: Maróti Józsefnek és Gyöngyi Ilonának Zoltán, Ma­iIttas András Antalnak és Fehér Magdolnának Anna. Csóka Sán­dornak és Németh Mária Er­zsébetnek Krisztina Magdolna. Piri Attila Józsefnek és Gublcsák WSM Máriának Attila ZoltárrT Lakó Fcrenczi Jánosnak és Nagy IIo­István és Balog Éva. Fejes Jánosnak cs Huszta Rozáliának na Erzsébetnek Anita Erzsébet, László cs Balog Mária. György Katalin, Sánta Józsefnek és Da- Mészáros Imrének és Ranyor Sándor cs Hegyi Katalin. Ba- rázs Juliannának Margit, Bol- Rozáliának Beata Ágnes. Mészá­lázs Lajos é.s Szűcs Mária, Ta- dlzsár Istvánnak és Halász Etel- ros ínyének és Panyor Rozáliá­kács Imre os Pelróc/i Margit kának Gábor István, Kasza Ta- nak Iftiie Zsolt, Csáka Gyula házasságot kötöttek. másnak és Tóth Ilona Erzsébet- Gábornak és Szabó Klárának Szfircg: söreg, László Sándor nek Éva Andrea, Tóth Pálnak Mónika, papp Sándor Józsefnek cs VVolnberger Elkr házasságot és Boros Zsuzsannának Péter és Mészáros Ilonának Mónika Kötöttek. Pál, csizmadia Tibor Mihálynak Mária. Bordás Péternek és Her­II. kerület és itlmanóczy Ildikónak Beáta, nádi Veronikának Csaba Attila. Szeged: Terbc József és Erdei Fábián Kálmánnak és Sípos Császár Miklósnak és Magda Ida Éva. Körösi Péter és Gálfl Rozsa Piroskának Mária. Lő- Erzsébetnek Zoltán. Szanka Fe­Márla. Bába Antul és Körn rlncz János Györgynek és Czé- renc Mártonnak és Dékánv Ka­Ilona, Kovács Nándor és Szu- kus Emmának Ervin. Jakus And- tallnnak László, Szigethy József kai Rozália Irén, Kim József és rágnak és Deák Ilonának And- Györgynek és Szolnoki Anna Molnár Julianna. Bende János rás Ede. Isaszegl Györgynek és Erzsébetnek Krisztina Anna ne­Imrc es C/lrok Ágnes. Miklós Kürtvélyess.v Zsuzsannának Dóra vü gyermekük született. István és Nagy Terézia Anna Zsuzsanna. Bóka Antalnak és házasságot kötöttek. Dudás Piroska Katalinnak Zsolt HALALOZAS Algyő: Mukal Ferenc és Szó- Tibor, Vári Zoltánnak és HUH | keiiuet ke Julianna. Portörő Imre és Rozáliának Zoltán, Joó Béla „ . ' Mészáros Judit házas agot kö- Istvánnak és S/athmárv Marlá- , Szeged: Turcsik Józsefné Bo­toltok. nak Ueatrix Maria. Boldizsár Mária, Laczi Istvánné Lele III. kerület Ferencnek és Pál Ilonának Da- Etelka, Kapus Józsefné Aszalai Szeged: Kibán l.á-zló Lajos nlcl Richárd. Hódi Istvánnak és ,Szabó István. Vass th Havagl. Mrtfia Li , »cbel házas. Maüte Mavdotriébak Tímea. Bábu Menyhértné Peszekl Anna. Csa­BÚgot kötőitek Györgynek és Hévízi Mária Zsu- "ár Istvánné Sipos Márta. Klskundorozsmat Kárász De- zsamianak Zsuzsanna, Fogas Szántó Imre. Frányó Ferenc, esó és Gyuris Mária. Balogh Jó- Peleinek és Bárkányi Erzsébet- Lukács János Török Imre, Lang esel es Kálmán Mária hazassá- nek Katalin. Csendes István Já- ?°z'"a Stefánia. Ferenczl Pálné got kötöttek nusnak es Rózsa Ilonának C.ab- Makra Julianna, Kaliczka And­SZÜLETÉS riella Benkó Györgynek és Val­I. kerület kal Ilonának László, Bálint Ma­Szeged: Vas Mihálynak és lyrtsnak és Ördög Máriának Má­Nugy Erzsébetnek Tamás. Sán- tyá-. Gábor. Kozma Istvánnak dor Istvánnak és Katona Idá- és Szél Katalinnak Zsolt István, nak Anikó Ilona. Nagy Imré- Dclm Zoltán Istvánnak és pap nek és Kovács Valériának Borbálának Zoltán. Pelsőczl Zol­Embse. Cseh István Jánosnak es tánnuk és Laczkó Máriának Mészáros Juditnak István. Hcll Erika. Mlhálvnak és VlrágH Ilonának Gyuris Ilona Márlanak István Gyöngyi, Mlkló,. Karoly Lajos- Sári Miklósnak és Szíjártó Ro nak és Varga Márln Annának " 1 ' " " " " Schorle Katalin. Oláh Endréné Modlics Rozália. Kis Sándorné Bulik Ilona. Pokorny Rudolf Róbert, dr. Maráz Al­bert. Lajkó Agostonnc Juhász Veronika. Kabók Mihály. Se­bestyén Gczéné Hcnkey János. Perecz Albert. Macsán János, Erika" NaovhaskV"istvánnair"és Oyovai Jánosné Csorba Fran­tván. Hcll LI'K.I. Nagynaskn Istvánnak es CISKA, Ször6nyl i8tvánné Szánthó Erzsébet. György Antal. Locskal zabának Szilvia Sarolta. dr. Gábor Károly. Miklós Károly Sohár István Györgynek és dr. Lajosnak és Varga Mária Anna- Zarándl Márta Margitnak Gál­nak Melinda Mariann. Sahln lén István, Bor Pálnak és Ball Károlyunk és Ortutay Julianna Katalinnak Gabriella, Saroltának Adlna. Horvát Imré- Jánosnak cs papp Katalinnak nek es Ábrahám Máriának Pé- "mos Zsolt. Mraznlcza Bélának ter Szél Mihálynak és Pipis és Szered! Anna Máriának Krlsz­Erzsébctnek Szilvia. Flcndrr Mii- tlna. Jégn-szabó Ferencnek és tyúsnak és Laczó Juditnak Olga Miklós Erikának Ferenc, Rúzsa Judit. Terhes József Sándornak Istvánnak és Kiss Ilonának és Kovács Gizellának Tamás Zsolt. Bures György Gábornak Ede, Mogyoró Lászlónak és S/a- és Kalmár Eszternek Györgyi, bó Anikó Máriának Zsolt László. HodáCi Jenőnek és Kovács Má­Erdödi Józsefnek és C.arai Ilo- rlának Ágnes. Goda Jánosnak nának Szilvia. Szabó Ferencnek és Födi Máriának Róbert Csaba, és Szekeres Olzellának Gábor, Kovács József Ferencnek és Kovács Pál Sándornak és To- Borka Gizellának Henriett Edina, mán Márlanak Réka Ágota. Zoltni Árpádnak és Otott-Kovács Kovács János Károlynak és Ilonának Tamás Gábor. Csík Orosz Ágnes Évának Krisztina, Józsefnek és Szél Jolánnak Alii. Vctró Antalnak ós Ráez ROZII- KÖ Jolán. Vlnezc Sándornak és Itánnk Antal. Herold Antalnak és Kaczlba Erzsébetnek Erzsé­István. Szauer Olga. Varga Jenő, Knáplk János. Förgeteg Mihály­né Kelemen Erzsébet, Farkas Mthályné Csik Katalin. Kosz.tor s/ioluzi Józsefné Szőke Mária, szombati aitnnív Józsefné Husztlk Viktória meg­halt. Szőreg; Baróczl Imre Károly, Frankó Mátyá.sné Bódi Eva, Makra Béla meghalt. II. kerület Szeged: Szekeres Lajos. Pat­kós Sándor, Flória Jenő Ottó meghalt. III. kerület Szeged: Soczó Lajosné Valus­ka Brigitta. Farkas József, Kiss Andrásné Ágoston Ilona, pcrcze­Nagay Mihálync Nagy Julianna/ Répás István, Kutasi Mariann Mária, Deák Mihályné Tóth Mária. Rchák Erzsébet. Szamosi Gizella. Tóth bet Anna. Lengyel Istvánnak és Papp Piroska Évának Csaba Tamás, uenke Zsolt Péternek és Dó/in Emese Máriának Csa­ba László, Bluim Lászlónak cs Skultcová Magdalénának Edina Réka, Kovács Gézának és Gl­ricz Ibolyának Ibolya. Gyökér István Józsefnek és Répa Eva Ildikónak tldlké. Bullán István­nak cs Fábcr Anna Juliannának Annamaria, Tóth Zoltán István­nak és Ilin Honának Zoltán. Gajdács Istvánnak és Bcrkó Irénnek Attila. Soniodi András Mihálynak és Ricza Ilona Er­zsébetnek Ilona. Hargitai Imre Ferencnek és Nlknlényl Judii Annának Eszter, KoVacs József Sándornak vs Dobó Gizellának Tibor, Kisteleki Józsefnek és Fekete Máriának József, dr. Val­tai György Péternek és dr. Szontágh Eugénia Eszternek PctrR Lücla, dr. Mlkola Tibor­nak és Kocsis Erzsébetnek Ta­más Tibor. dr. Juhász Endrének és dr. Kováts Borbálának Eszter, vida-s-úcs Imrének és Dékány Eva Gyéngylnrk Tlmoa. Majoros Jánosnak cs Nóvák Erzsébetnek Szilvia Bognár Gyulának cs II Ica Erzsébetnek Zsolt. Tápai Kandúrnak és Horváth Piroská­nak Sándor Nándor. Toppantó Károlynak és Hcrédi FYanclskA­nak Róbort. Bárkányi Gézának és Mivzlz Piroskának Gyöngyi. Erdei Sándornak és sárkány Klára Honának Tibor Sándor. Hődör Zoltán Károlynak es Ve­res Erzsébetnek Andrea Szilvia. Mlhálkovles Jánosnak < s Lázár Erzaébctnek Ágnes Anikó. Kecs­kés János Józsefnek és Sáros Erzsébetink Emi • Horváth János Mártonnak is Petronyák Juditnak Gabriella. Porlaki Lászlónak és Mckkcl Ilonának 'László Qábor, Kothencz Jcnő­Bodor Etelkának Csaba. Sz.ücs Jenőné Mecséry Zoltánnak és Kocsis Margitnak János meghalt. Mónika. Vas Jánosnak és Mol- Klskundorozsma: Zomborl Ju­nár Máriának László, Fodor Fe- liannn. Fodor Mihálv, Nyári rcncnck és Kocsis Ilonának Veronika meghalt. Iskola élet­közei bon Ev végi a zárszámadás11 előtt Lassan közeledik az isko­lai év vége, s nemsokára gő egységet alkot, tehát a való felkészülésre. (Nem vál­mai elvégzendő feladatokban hat azonban gyakorlattá a már ballagnak a középiskola is benne tükröződik a távlat, most kialakult helyzet, hogy negyedik osztályos tanulói. Hihetetlenül gyorsan repül­tek el a hónapok és a hetek, s most itt az ideje annak, hogy összegezzük az állami oktatás továbbfejlesztése szempontjából annyira fon­tos iskolai év tapasztalatait. Például: a tananyagcsökken- egyes tanulók még az őket tés kötelező (törzsanyag), ki- érdeklő, vagy a felvételi tár­egészítő, tájékoztató és el- gyakból sem tudnak az át­hagyandó anyag megjelölésé- lagnál többet, ugyanakkor ben már benne él a fakulta- egyes tárgyakat alig tanul­tiv rendszerű oktatás csírá- nak.) Ugyancsak az érdeklő­je. (Azaz: a tanulók tehetsé- dési körüknek megfelelő in­gének, képességének megfe- tenzívebb munkalehetőséget Készülnek erre a pedagógu- lelő speciális képzés lehető- kívánt biztosítani a minisz­sok, azoknak irányítói s ve- sége.) S örömmel állapítjuk térium azzal is, hogy a tan­zetői, de nyilvánvalóan hasz- meg, hogy a fakultatív rend- órák jobb kihasználását sür­nos tanácsokat mondhatnak szerű oktatás elve hamar gette — nemcsak a tanár­a szülők, és a diákok egy- megtalálta a szülőkhöz és a nak, hanem a diáknak is(!) aránt. tanulókhoz az utat. A Rad- —, s ezzel csökkenteni óhaj­Mi az, amin érdemes el- nóti Miklós és a Ságvári dotta a délutáni elfoglaltsá­gondolkozni, s amit világo- Endre Gimnáziumban induló got. Nevelési célt szolgált az san kell látni, mielőtt elké- fakultatív osztályokba 172 ál- iskolai élet demokratizmusá­szítjük a mérleget? talános iskolai tanuló kér.tt nak erősítése, a közéletiségre Mindenekelőtt érezni kell a most a felvételét. (A másod- való nevelés előtérbe kerú­cdítozds szükségességét. Az sorbani jelentkezők száma is lése, a tanulóknak saját elmúlt 15 esztendőt szinte az meghaladja a százat.) A lé- ügyeidbe való beleszólás le­egész világon a különböző nyeg tehát az: aki a változá- hetősegével az önállóság és oktatásügyi reformok beveze- sokat szemmel kíséri, annak az önkéntesség növelése. (E tése jellemzi. A vita tárgyát nemcsak a jelennel, hanem területen sem lehet például elsősorban a szerkezeti (kép- az összes, a távlati intézke- azt várni, hogy máról hol­zési idő meghosszabbítása) désekkel is tisztában kell len- napra minden megoldódjék, és a tartalmi változások nie. Tudott dolog, hogy az Ha valahol indokolt a türel­mcgoldásai képezték. Szakfo- eddigi intézkedések csak a messég, itt valóban az. Meg­lyóirataink — különösen az kezdetét jelentik az oktatás- engedhetetlen azonban, hogy Országos Pedagógiai Intézet politikai határozat megváló- az új intézkedések hatására és Múzeum szerkesztésében sításának, az egységes kon- romoljék az iskolai rend és és kiadásában megjelenő cepció realizálása hosszabb fegyelem.) Az sem árt, ha Nemzetközt Oktatásügy című feladat. tudják a szúlök. hogy az idei összeállítás — bőven ismer- Ugyancsak figyelemmel kell iskolai évben 80 gimnázium­tették az egyes szocialista és lenni a változások megítélé­tőkés országok iskolarendsze- sénél az időre. Azaz: türe­rében történt változásokat, lemmel várni a kibontako­Nyllvánvaló, a bekövetkezett zdsf. E tanévben nagyon sok gazdasági, társadalmi, tudo- változás volt (tananyagcsök­M' kentés, harmadik testnevelé­si óra bevezetése, új Rend­mányos stb. nagy méretű fej lődés miatt ez a kérdés ha­zánkban is időszerűvé vált. Az MSZMP X. kongresszusa meg is hozta e nagy feladat végrehajtásához a határoza­tot, megjelölve a jelentősebb változások kidolgozását. A változás legjelentőségtelje­sebb lényege pedig így fo­galmazható meg: az iskolá­nak a kész ismeretrendszerek nyújtása helyett a tanulókat önálló munkára, önművelés­re kell felkészítenie. A fel­adatok tehát elsősorban eb­ből adódnak és ebből is ve­zethetők le. A párthatározat végrehaj­tása három szakaszra oszlik: azonnali megoldandó felada­tokra, középtávú tennivalók­ra, és távlati tervekre. Mi most az azonnal megoldandó ban bevezették a testneve­lés, az ének, a rajz, a gya­korlati foglalkozás tantár­gyakban az osztályzat nélküli tanítást. Azaz: a hagyomá­nyos öt számjeggyel való ér­tékelés helyett mindössze di­tartás, új Gimnáziumi Érett- cséretes, illetve részt vett ségi Vizsgaszabályzat, hogy csak a legnagyobbakat em­lítsem), ezek megfelelő vég­megjelöléssel értékelik a ta­nulók munkáját. (Szegeden a Tisza-parti Gimnáziumban rehajtásához, megértéséhez folynak ilyen kísérletek.) A idő és túrelem kell. Az el­méleti téleleknek a gyakor­lattal való szembesítése nem biztos, hogy mindig problé­mamentes. A Művelődésügyi Minisztériumban dr. Goszto­vélemények országos szinten igen pozitívak. További lé­pés: a Művelődésügyi Mi­nisztérium felajánlotta: ame­lyik gimnázium engedélyt kér, mellőzheti félévkor az nyi János miniszterhelyettes elsös tanulók osztályozását. többször is kijelentette: nem csinálnak presztízs kérdést egyes rendeletek megváltoz­tatásából, vagy kiigazításából, ha az nem válik be a gya­korlatban. (A házi feladatok megoldását illetően például már történt is megoldást je­lentő útbaigazítás.) Jövőre a mostanitól elté­rően már nem sok változás várható. Inkább a pedagógu­sok terheit szeretné csökken­teni a minisztérium. Átdolgo­zott irányító tanmenetek, té­mazáró feladatlapok, útmuta­tók stb. jelennek meg. S ter­mészetesen sor kerülhet né­hány dologban az elmélet és a gyakorlat összhangját szol­gálófinomításra. De addig lesz A bekövetkezett változa­feladatok korát éljük, amely- sokban látni kell: minden in­re jellemző, hogy az 1973— tézkedés a tanulók nevelé­74. iskolaijévben életbe lépett sének az erősítését szolgálja. méS egy nagyon izgalmas do­intézkedések a párthatározat Az átlagosztályzat eltörlése a lo8- Ugyanis júniusban nem­alapján születtek. Mikor tanulók személyiségének ki- csak a tanulók vizsgáznak az azonban az azonnali felada- bontakozlatását van hivatva érettségin, hanem az új érett­tok végrehajtásáról, vagy szolgálni, mert lehetőséget ségi vizsgaszabályzat is. Ezt azok időszerűségéről esik szó, nyújt a tehetsegüknek, és a a vizsgát pedig a diák, szülő akkor azt is látni kell. hogy képességüknek megfelelő te- és pedagógus egyaránt nagy az említett hátom szakasz rulefe"« többletmunkára, ez- érdeklődéssel várja. egymással teljesen összefüg- által a választott életpályára Bánfalvi József Hegedűs András: 55. Ám. legyen. De tessék az ultimátumnál kezdeni, és ne tessék belőle senkit ki­hagyni. aki négy év alatt csak egyszer is éljent ordított a háborúra!" Móra a Horthy-kor, a fehérterror emberte­lensége láttán nem hallgathatott. 1921-ben a Béke című megrázó erejű írásóban a történe­lem ulakjait sorakoztatta fel, de a drámai dia­lógusok a 20-as évek elejének tragikus világára utaltak: az ember kezében a törvényből bűn lett, az oltárból máglya, a dicsőségből szégyen, s azoknak, akik békét akartak terémteni a föl­dön, az átszúrt kezű Krisztus sorsa jutott. h( UHUlll rwomo ci ucnu-1 1923- lebruar 22-én Konstrukció bombával és nek "c^ Fmú Margitnak Uüikó,' ököllel címmel írt vezércikket a Szeged című tulajdonításával kísérleteztek. napilapban. (A Délmagyarország akkor ezen a címen jelent meg. A Szerk.) A cikk témáját egy pokolgépes merénylet, illetve mindaz a bűn szolgáltatta, amit az akkori belügyminiszter irá­nyításával a szélsőjobboldal terroristái a ma­gyar nép ellen elkövettek. Az ügyészség vád­iratot adott ki Móra ellen, amely szerint e ve­zércikk „alkalmas arra, hogy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa és hitelét rontsa". Mórát nem félemlítette meg a véd alá helye­zéssel járó zaklatás. A Szeged 1923. no.vember 4-i számának Ok­tobrizmus című vezércikkében így nyilatkozott: „Az októberi forradalom, ha magától lett, ha csinálódott, ha okozat volt, ha ok volt, ha jót akart ha rosszat művelt: mindenképpen törté­nelmi tény volt. és a felőle való ítéletmondás a történelem dolga lesz . .. Azokat a gyalázkodó dühkitöréseket, amelyekkel a magyar sajtó nagy része leköpdöste az októberi forradalmat, s amelyeket éppen a szertelenségük az erőltetett­ség gyanújába kevert, nem most találjuk először politikai annaleseinkben. Kossuth forradalmát szórói-szóra ugyanezzel a frazeológiával nevez­ték patkánylázadásnak a Bach-korszak lapjai." Máskor más formáját választotta annak, hogy forradalmas hitéről bizonyságot tegyen. 1929­ben. amikor Kiskunfélegyházán díszpolgárrá avatták, felelevenítette azt a gyermekkori ese­tét is, amikor vqgy hét társával beállított a ba­zárba, s míg egyikük alkudott a tizennégy krajcá­ros trombitáru, a többiek idegen ingóságok el­én elemeltcni egy skatulya bengáli gyufát — vallotta be Mó­ra a díszes ünnepségen. — Már akkor is bo­londja voltam a tűznek, meg a piros színnek, hát még a kettőnek együtt." 1931. május 27-én ezt írta Nagy Lajosnak: „ ... végigcsináltam két magyar forradalmat, nem muszájból, és nem törtetésből... Én nem kaptam a forradalomtól semmit, de azért soha nem tagadtam meg a forradalmakat, se a ma­gam szerepéi, sőt vallomást tettem arról akkor is, országos nyilvánosság előtt, amikor az nem volt egészen veszélytelen dolog, különösen olyan ember részéről, aki tisztviselő. Okosabb pesti kollegáim akkor mind hallgattak — a még oko­sabbak ördögi húj-hujjal tagadták meg 1918-at és 1919-et. Az én írásaimban nem fog ön egy sort sem találni, amelyért szégyellenem kellene magam, pedig én igen szégyenlős természetű öregúr vagyok". Móra jól tudta, hogy a rendszer vezetői nyil­vántartják forradalmas szereplését. Gracza Já­nos városi adótisztet 1921. július 15-én hivatal­vesztésre ítélték, mert a forradalmak Idején ex­ponált szerepet játszott Szegeden. A megtört ember többször tett kísérletet ügye revíziójára. Eredménytelenül. 1929-ben Mórától kért támo­gatást. Írónk ezt a válaszlevelet írta: „A régi barátság jogán megkértél arra, hogy adjak neked valami igazoló írást a forradalmi időkben való magatartásodról, amit felhasznál­hass ügyed revíziójának kérésénél. ffFolytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom