Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

4 KEDD, OT4. ÁPRILIS % A gyermekgondozási segélyről Harmadik gyermekét várja K. K.-né szegedi olvasónk. Az első gyer­meke 1964-ben' jött vi­lágra. második gyerme­ke pedig halva szüle­tett. A szülési szabadság lejárta után Igénybe sze­retné venni a gyermek­gondozási segélyt, s sze­reiné, ba ismertetnénk az új rendelkezésekkel kapesolutosan, hogy most milyen összegű segélyre lesz jogosult? . Ez év január 1-től a gyer­mekgondozási segély össze­gét felemelték, és aszerint differenciálták, hogy az anya hányadik gyermek után jo­gosult a segélyre. Az új ren­delkezések szerint 1974. ja­nuár 1-től az anya első gyer­meke után havonta nyolc­száz forint, a második gyer­meke után kilencszáz forint, a harmadik és minden továb­bi gyermeke után ezer fo­rint gyermekgondozási se­gélyre jogosult. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezet nö­tagját, valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgo­zó nőt az első gyermek után hétszáz, a második után nyolcszáz, a harmadik és minden további gyermek után kilencszáz forint segély illeti meg. Ikerszülés esetén vagy ha az unyának több gyermekgondozási segélyre jogosult gyermeke van, u segély mindegyik gyermeke után külön-külön megilleti. A rendelkezés szerint a gyer­mekgondozási segély össze­gének megállapításánál az idősebb gyermeket akkor is figyelembe kell venni, ha utána az anya még nem ka­pott vagy nem igényelt gyer­mekgondozási segélyt, illető­leg a segély folyósítása va­lamilyen oknál fogva meg­szűnt. Nemcsak a vérszerin­ti gyermeket kell figyelembe venni a gyermekszám meg­állapításánál, hanem az örök­be fogadott gyermeket, bár­milyen Idős is az, és akár az igénylő háztartáséban van, akár nem. Ugyancsak beszá­mít a gyermekszámba a már korábban meghalt vagy hal­va született vérszerinti és örökbe fogadott gyermek. A mostoha- és a nevelt gyer­mek azonban csak abban az esetben számít az igénylő gyermekének, ha vele közös háztartásban él. A gyermek­gondtAási segély mindegyik gyermek után külön-külön megilleti az anyát. Ha az anya egy időben több gyer­mek után kap gyermekgon­dozási segélyt, és az egyik gyermek meghal, vagy az más okból csökken, például a szülők elválnak, ükkor az alacsonyabb összegű gyer­mekgondozási segélyt szünte­tik meg és a magasubb üsz­szegűt folyósítják tovább az anyánál marad gyermek, il­letve gyermekek után. Olvasónk esetében alkal­mazva ez a jogszabály azt je­lenti, hogy a születendő gyermeke után — annak el­lenére, hogy második gyer­meke halva született — ezer forint gyermekgondozási se­gélyre lesz jogosult. ür. V. M. UAZABSAG I. kerület Szegőd: Antal István és Bol­kény Erzsébet, dr. Rakonczay Zoltán és Gyanmatt Zsuzsanna. Dömösy István és Dobó Anna. KÓSZÓ Mihály ÉS Zomborl Zsu­zsanna. Gujdár Sándor ég Zseni­ben Gabriella, dr. Bodrogközy Tamás és Czlkkely Eszter házas­sagot kótüttek. II. kertitől Szegeti: Bozsogl János Mihály és Takács Ilona. Gyémánt Péter es Hegedűs Anna, Juhász János es Le le Rozália, Komáromi Ku­1-oly György és Ipacs Eva, Mezei Mihály es Varga Aranka Teré­zia. Balogh Lajos és Balog Er­zsébet házasságot kötöttek. Aigyö: Fülöp Sándor Pal es Bakos Líd fa házasságot kötöttek. III. kerület Szeged: Dennert Károly György es Romvári Ilona házasságot kö­töttek. •SZtlLETÍlS I. kerület Szeged: Palágyl Andrásnak és Xoncz Ilona Máriának Klára Ilo­na, Veress Istvánnak és Dombo­várj Eva Irénnek Anita Anlko, Szeri Károlynak és Kovács Ilo­nának Zoltán. Szert Károlynak és Kovács Ilonának Ilona, Farkas Józsefnek és Nemes Rozáliának Sándor. Sándor Alajosnak és Lajko Borbála Juliannának Ba­lázs, Felföldi Lászlónak és Ta­bán Klárának Ágnes, Gejdár Sándornak es Albert Klárának Andrea. Barta Bélának és Bata Irén Teréziának Zoltán, Cene Istvánnak és Csizmadia Márta Margitnak Márta. Kunst László­nak és Böde Juliannának László Péter, Joó Sándornak és Szilá­gyi Gabriella Ildikónak Gabriella, Kun Károlynak és Baranyl Ka­talinnak Andrea. Gerbács Jó­zsefnek és Daróezl Erzsébet Ró­zsának József Antal, Csanyl Jó­zsefnek és Prágci- Erzsébetnek Péter László, Bologh Istvánnak es Hell Erzsébetnek Róbert Ar­túr, Ábrahám Györgynek es Má­kat Máriának Hajnalka Andrea, Bácsi Józsefnek és Ábrahám Erzsébetnek Attila József, Mol­nár Lajosnak és Kónya Erzsé­betnek Gábor. Hoós Kelemennek es Farkas Margitnak László Csa­ba. Molnár Károlynak es Tóth Veronikának Ildikó Katalin, Molnár Bélának és Burl Máriá­nak Edina, peczka Mihálynak és Király Bernadett Ágnesnek Beáta, Bárkányi Józsefnek es Juhász Arankának József, Németh Ti­bornak és Rácz Anna Julianná­nak Szilvia, Glogovlczán Péter­nek és Varga Máriának Péter György. Sípos Gábornak és Vass Ibolya Etelkának Gábor Zoltán. Szelt Jánosnak és Kelemen Bor­bála Magdolnának János István, Bereczkv Józsefnek és Jánosik Erzsébetnek Attila Zsolt. Mészá­ros Györgynek és Kovács Mária Teréziának Andrea Zsuzsanna. Bóka Józsefnek <*s Magyar! Má­riának Irén. Szeltz Károlynak és Mezei Erzsebetnek Ágnes, Huszta Lászlónak és Erős Zsuzsannának Attila. Kovács Imre Andrásnak és Tóth Ibolyának Edina Ibolya, Gajdács Györgynek és Temes­vári Rozáliának Ibolya Mária. Olasz Bélának és Nógrádi Mar­gitnak Sarolta. Vajas Ferenc Istvánnak és Caemer Annának Anita Zsuzsa. Fehér Károlynak és Rostás Editnek Zsolt. Horváth Ferencnek és Kovács Etelkának Dezső Zsolt, Nagyvárady Tibor Károlynak és Nagy Máriának Tibor. Balog Ferencnek és Ta­nács Zsuzsannának Zsuzsanna. Sólya Mihálynak es Molnár Gi­zella Erzsébetnek Beáta. Kovács Mihálynak és Tóth Gizellának Róbert. Szécsl Gyulának es Illés Mártának Rita Márta névti gyer­mekük született. III. kerület Szeged: Költö Józsefnek és 1-arácsonyl Rozáliának Rozália Anna, Nagv Zoltánnak és Busa Már'ának Zoltán Ökrös* Sándor Györgvnek és Kékes szabó Ilo­né nak Sándor. Schreier Vilmos Tibornak és Varga Irma Katalin­on)- Z itán. Nagv Bélának és I Terhes Innának Imre, Gyapjas Családi események Ottó. Rózsa Jozgeinek és Széles Máriának Szilvia. Tóth Istvánnak és Szúnyog Ilonának Andrea, Bajer Sándor Jánosnak és Páll'i Mária Annának Andrea Erika. Fehér Nándornak és Balogh Er­zsébetnek Zsolt Gábor. Szekeres Imrének és Savanya Piroskának Gyöngyi. Nagy Györgynek és Molnár Zsuzsanna Annának Ti­bor Zsolt. Búza Antalnak és Bárkányi Máriának Edit. Nacsa Jánosnak és Nagy Ilonának Andrea Bozsó József Attilának es Hajducsák Erzsébetnek Zoltán Balázs. Magony Józsefnek és Nagv Gizellának Aranka. Mikula Mihálynak és Mezei Margitnak Andrca, Molnár Györgynek és Dávid Ilonának Ildikó. Plpicz Ferencnek és Csányl Ágnes Má­riának Tamás Ferenc. Roczú Ernő Istvánnak és Hanga Er­zsébetnek Csilla Adrienn. Masa Istvánnak és Ábrahám Zsuzsan­nának Katalin. Szántó Tivadar­nak és Oroszt Jolán Máriának Péter Gábor. Turi Sándornak és Jámbor Ilonának Renáta Ilona, Tari Lászlónak és Dobó Mária Növényvédelmi előrejelzés HALALOZAS I. kerület Szeged: Buti Ferencné Németh Rozália. Kuk Lászlóné Böröcz Ilona, Kozma Jánosne Timár Julianna. Káldl Józseiné Armá­gyi Anna Mária, Török András Mihály, Kenderessy-Szabó pálné Dancse Anna, 'Turdéli Sándor. Tan Sándor, Csótl Zsuzsanna Eva, Szabó Sándor,. Varga Já­nosné Tanács Julianna. Kalmár István, Horváth István. Csikós István, Tarl Imréné Dárézs Mag­dolna Piroska meghalt. Szórrg: Kiss Mlhályné Palotás Piroska, Marton Lászlóné Kovács Mária, Nlkolin Eva. Kocsis-Sa­vanya Antal, Kiss Júziefné Hegy­közi Etelka meghalt. n. kerület Szeged: Kukla Martonné Bos­nyákovlts Lujza, Schller György­né Bakacsi Anna. Varasdl Já­nosné Temesvári Julianna, Rózsa Ferencné Orauzer Gizella. Mak­hajda János, Lorch Mátyás meg­halt. Algyő: Apjok Mónika. Herczeg István meghalt. III. kerület Szeged: Szabó súndorné Fábián Mária. Edl István. Mészáros Já­nos. Bóka Pál, Becsey Józsefné Csíkos Terézia, Csucska Jánosná Kapcsándl Ilona, tstvánnfy Béla, Matók László, Molnár Antal. Kónya Ferenc. Mlhaleczki And­rás. Szőke József Ignác. Bezdán Vincéné Nagypál Brigitta, Juhász József, Palánkai Antónia. Csíkos István, petrusz Mária, Varga Mi­hályné Szlkora Mária, pap Ist­Jozefinnek Csaba, Tarl László- vánné Száz Erzsébet, Kószó nak és Dobó Mária Jozefinnck Andrásné Guczi Julianna. Dobó Ervin nevü gyermekük született. Istvánná Németh Viktória. Na­Kiskundorozsma: Balogh Sán- csa Sándorné Kurusa Rozália, dórnak és Varga Rózsának Rózsa Törteit József György. Goda nevü gyermekük született. Péter, Farkas Antal meghalt. "Enyhe, száraz tél után ge­nerációk tapasztalata szerint szaporodnak a növényi kár­tevők. Ez a tapasztalat csak félig igaz, hiszen számos kártevőnek éppen az időjá­rási ritmuskiesés árt, A me­gyei növényvédő állomás előrejelzése alapos felméré­sekre támaszkodva részletes tájékoztatást adott az év el­ső felére. A szükséges véde­kezés jó megszervezése érde­kében közöljük az előrejel­zés főbb pontjait. A talajlakó kártevők kö­zül a drótférgek területi el­terjedése emelkedett ugyan, de a populációszintjc a ko­rábbi évhez viszonyítva csökkent. A cserebogár­pajorok a tavalyi gabonatáb­lákon sűrűn vetett növé­nyekre nem jelentenek ve­szélyt, homokterületeken azonban gyakori, helyenként — Bordány körzetében — a kapásnövényeknél veszélyes értéket is mutatott a vizsgá­lat. A tavasz folyamán a gabo­nafutrinka és a gabonapolos­ka kártétele várhatóan foko­zódik, néhány körzetben — például Bakson — az utób­binál szokatlanul magas számú kártevőre is számít­hatunk. A bagolylepkék első nem­zedékének kedvez az időjá­rás, de fokozódhat a kuko­ricabarkó veszélye is. A mo­nokulturális táblákon és azok közelében a figyelőszol­'gálatot meg kell szervezni. Az elmúlt évben a kukorica­moly által károsított növé­nyek száma megkétszerező­dött ugyan, de a nyár végi forrósúgból arra lehet követ­keztetni, hogy kártételük idén mérséklődik. Az elmúlt év tapasztalatai alapján arra következtetnek az emberek, ha tovább foly­tatódik az aszályos periódus, a levéltetvek és takácsatkák a kukoricában képesek ve­szélyes helyzetet előidézni. A megye egyes területein a hörcsög várhatóan nagy pusztítását a védekezés meg­szervezésével mindenképpen meg kell előznünk. Nyár vé­gén elszaporodott a mezei pocok is. az enyhe, száraz tél segítette életben maradá­sát, így komoly veszélyt je­lent. A későbbi, tömeges el­szaporodásnak mindenkép­pen "most kell elejét venni. A paprikát veszélyeztető vírusbetegségek megelőzésé­re a megyei növényvédelmi főfelügyelő elrendelte, hogy csak nátriumhidroxiddal csávázott vetőmagot szabad termesztés céljára felhasz­nálni. A rendelkezés szabad­földi és hajtatott paprika minden fajtájára vonatkozik, természetesen az árusításra szánt palánta vetőmagjára is. A csávázás nélkül elve­tett paprikára növényegész­ségügyi zárlatot rendelt el. Az indok ismert, tavaly szeptemberben megyénkben a paprikaterületek 81 szézu­léka vírussal fertőzött volt. A védekezés elmulasztása az egész megyében terméski­esést okozna. A gyümölcsfák kártevői közül az amerikai fehér szö­vőlepke első nemzedékének erősödő fellépésére számíta­nak a szakemberek. Az utóbbi évek legsúlyosabb kártevőivé váltak a takács­atkák, a téli tojásokból ítél­ve kora tavasszal már erős elterjedésük várható. . Lisztharmatnál erős fertő­zést jósolnak a szakemberek, száraz, meleg Időjárás ese­tén pedig járvány kialakulá­sát is lehetségesnek tartják. A varasodásnál viszont csök­kent az áttelelő fertőzőtö­meg, és gyors fertőzést nem várnak. A szőlőtermelőknek vi­gasztalás: peronoszpóránúl csapadékos időjárás esetén is gyengébb fertőzésre számí­tanak csupán, viszont a lisztharmat kiterjedt kárté­telének megelőzésére fel kell készülnünk. Rossz ember nem lehet Nyereménybetét­könyvek sorsolása A Országos Takarékpénztár hétfőn Gyömrőn tartotta a nyereménybetétkönyvek 1974. első negyedévi sorsolását. A húzáson az 1974. március 29-ig váltott, és a sorsolás napján forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vettek részt. Mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó há­rom számjegye (számvégződése) megegyezik az alábbi fel­sorolt számokkal, első negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Számvégzödés: Nyerem.' Nyerem. 060 23 366 100 io:t 23 324 25 130 25 542 23 146 , 23 .367 23 180 30 623 23 186 23 795 25 1911 23 798 33 211 23 802 23 221 .30 818 23 266 23 872 1 23 281 25 874 894 200 25 327 25 971 23 A nyeremenyösszeget a betétkönyvet kiailitó OTP-fiók vagy postahivatal április 16-tól fizeti ki. A számok he­lyességéért felelősséget nem vállalunk. Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 46. A forradalmat semmi sem jelképezhe­ti szebben, mint a munkásotthon­ná lett kaszárnya. „A munkásság, amely elnyomva, lenézve, semmibe véve nagy­gyá és hatalmassá tudott nevelődni a Feke­leház zugaiban és sikátoraiban, méltóságát, egy­ségét, minden személyi érdeken felülálló szer­vezettségét, ami legnagyobb erejét adja, őrizze meg napos, levegős új otthonában is, s amit a tűrés és szenvedés kovácsolt össze, azt ne lazít­sa meg és ne bomlassza szét a hatalom birtoka sem." Decemberben a szegedi Nemzeti Tanács politi­kai magatartása jobboa tendált annyira, hogy a december 18-i ülésén például a „Bolsevikok el­leni védekezés" című napirendet tárgyalták. El­hangzott itt az a javaslat is, hogy „amennyiben Budapesten bolsevik kormány alakulna, Szeged azt ne ismerje el, hanem a vidék bevonásával alakuljon önálló köztársasággá". Ebben a nehéz politikai helyzetben mondott beszédet Móra a szociáldemokrata párt december 22-i rendezvé­nyén. E beszéd egy részét írónk december 25-én. a Szegedi Napló karácsonyi vezércikkeként Hi­szek az emberben címmel közölte. Móra a vál­ságos napokban a munkásság, a szocializmus ol­j dalára állt, hitet tett a forradalom mellett. Ez i^dornrik és" Szedi'* Ro^áRénak' az emelkedett stílusú, mavészten komponált írás Móra remekmüvei közé tartozik. Néhány gondo­latát érdemes emlékezetünkbe idézni. Móra a forradalomból született szabadságérté­keit így mutatta föl: „Szabadnak lenni többé nem jelenthet annyit, mint azt tenni, amit aka­rok, azért, mert nekem úgy tetszik. Ez a szabad­ság a kőkorszak szabadsága, amikor áz ősember ott ütötte le a kőfejszével a másikat, ahol érte. Ez a szabadság, amely mindnyájunkat királyok­ká, vagy vademberekké tenne. Nincs különbség a kettő közt, a királyok az őskor kegyetlen és ravasz törzsfőnökei, azok személyes bátorsága és olykor értelmessége nélkül — ez a szabadság az emberiség atomizálását jelentené, a társada­lomnak a legapróbb darabokra hullását, min­denki háborúját, mindenki ellen, a kultúrvilág­nak vadonná válását, ahol üvöltő farkasok mar­cangolják egymást. A forradalomból született szabadságnak csak egy tartalma lehet, amely azt megszenteli: szabad megtenni mindent, ami nem keveseknek jó, hanem sokaknak; szabad meg­tenni mindent, ami nem kiváltság, hanem meg­ciális erőben, amely az emberiség történelmének zűrzavarában állandóan azon dolgozott, hogy a céltalanságból rendet, a zavarból szépséget, a kegyetlenségből emberséget, az erőszakból szere­tetet hozzon ki... Minél magasabbra kapaszko­dik az emberiség, annál határtalanabb lehető­ségei nyílnak meg számára a boldogulásnak és ha egyelőre a szocializmus a legmagasabb pont, amely felé most az út vezet, egészen bizonyos, hogy azon túl is jönni fognak még új ormok új perspektívákkal. Tagadom, hogy igaz volna 8 bibliai példázat, amely a leomlott babiloni to­ronyról szól: a torony áll, a torony épül, évez redek óta minden nemzedék tovább rakja er­emelettel az emberiség házát, amely talán hidv fog szolgálni a kihűlő földről a testvércsillag zatokra..." 1919 elején az országban a munkásosztály po­litikai befolyásának növekedését mutatta az is, hogy a Nemzeti Tanács vezető szerepét egyre inkább a Munkástanács foglalta el. Ugyanakkor váltás; szabad megtenni mindent, ami fogyasztja fokozódott a polgárság és a munkásság osztálv harca. Móra a békés forradalom eszméjétől ve­zéreltetve az egymással farkasszemet néző töme­geket — a Levegőből szabott kabát című cikke tanúsága szerint — egymás megértésére és megbecsülésére sarkallta. A polgári így okosí­totta : te polgár, mért nevezed anarchiának. ha fölös tüzelődet meg kell osztanod azokkal, akik dideregnek és fölös födeledet azokkal, akiknek nincs födelük? Mért beszélsz fogcsikor­gatva a munkásról, aki most miniszter lett és törvényt hoz számodra, nem rosszabbat és nem a boldogtalanságot és megsokasítja az örömet e világon!" Móra az új világ magasabbrendűségéről, a fejlődés szükségszerű folytonosságáról így val­lott: „Én tudom azt, hogy nagyon sok szívet szorongat most a félelem a miatt, ami van és a forradalom sok őszinte híve mögött ott ül a gond sötét lovagja a miatt, ami lesz. Én tudom azt. hogy a kálváriának sok stációja van még előttünk és azt mind végig kell járni a fájdal­mas generációnak, amelynek vezekelnie kell, mert vétkes a háborúban, amelynek útjába egy olyan embertelent, amilyent te hoztál az ő szá­szalmaszálat se gördített ötödfél esztendőn ke­resztül. Én tudom azt, hogy itt még lesznek földrengések és lávaömlések és hogy sok min­den, ami szivünknek kedves, elpusztulhat, még a saját életünk is füstté válhat a nagy tűzvész­ben. amelynek csóvavetői voltunk — és én még­mara, mikor te voltál az úr?" A munkáshoz pe­dig így szólt: „És te munkás, aki fölemelkedtél a porbol, ahova lenyomott a régi világrend s aki mindennél jobban tudod, mit tesz szenvedni megaláztatni, jogtalannak és elnyomottnak len m te elfelejthetnéd-e, hogy csak az a hatalom is hivő hittel kiáltom, hogy füstön, ködön, gyászon, tart°s> amellyel józan mértékkel gazdálkodnak?" szenvedésen túl látom az ígéret földjét, arae- -/i?1"3 1919 eleJén közölt írásai közül kettőre lyen nálunk boldogabb nemzedék éli a miénknél Mte«enai íe? kell figyelnünk, emberibb életét. Hiszek abban az állandó SÍX>- (DOÍPFCTTJAJFCF

Next

/
Oldalképek
Tartalom