Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-30 / 99. szám

4 KEDD, 1974. ÁPRILIS 3«, Sz egységes szakmunkásképzésről Acs S. Sándor felvétele A Badacsonyi Állami Gazdaság és a szegedi Volán közötti megállapodás értelmében hetenként átlagosan 36 ezer pa­lack Traubisodát szállítanak Balatonaligáról Szegedre, a menetrend szerinti durabúrus Járatok. A Tisza-pályaudvari raktárban tartalékot is őriznek a megye boltjainak íolya. xnutos ellátása érdekében. Képünkön: megérkezett a gép­kocsi, lerakják a 27 ezer 840 üveg Traubisodát Statisztikai adatok szerint hazánkban a dolgozók 74 százaléka fizikai munkás. Ez az arány Csongrád megyé­ben ls. Minden negyedik szakmunkás. 21 százalék be­tanított munkás, és 28 szá­zalék segédmunkás. Termé­szetesen az iparban több a szakmunkás (számarányuk egyes üzemekben eléri a 35 —40 százalékot ls), a mező­gazdaságban még igen ala­uránya tartós ideig a 70 szá­zalék felett marad. I. oktatáspolitikai többek között a szakmunkás­képzés korszerűsítésének fel­adatait is. Nagyon Jelentős a határozat alapállása, mi­gének. világnézetének, er­kölcsi magú tartásának ki­alakításához. Már az isko­lában tudatosodjon a tanu­lókban a munkásosztályhoz való tartozás. A tárgyaki törzsanyaga épüljön az álta­lános iskolai ismeretekre, és ne Ismételje azokat. A szak­mai tantárgyak az egyes szakmához igazodóan bizto­A felgyorsult ipari-technl- sít!ták a korszerű és széles kai forradalom még inkább aiapú szakmai-elméleti és megköveteli, hogy a jó kéz- gyakorlati műveltséghez ügyességhez azonos vagy szükséges alapszakmai, és magasabb szintű szakmai speciális képzést. Ne tunít­A párt határozata megszabta műveltség párosuljon. HAZASSAQ I. kerület SreRcd: Labanci András és Horváth Katalin. Kereke-. Sán­dor és Mail Terézia, i.abadl Imre' és Csnjáft Mártu. Klcmant Oéia és Böktlnyl Mária, llovai József ás Asztalos Zsuzsanna. Szabó István éfi Oublna Anna. Rélnhard Imre és Bodó ErIUn. Kéri Lajos és Hajdú Judit, Ká­dár Inne és Tóth Irén. Szu­deczky-Kanlos Mihály es Gujdnr Családi események Az új típusú szakmunkás­képzésnek a tagozat nélküli szerint az iskolák szervezé- szakmunkásképző iskola fe­sét, beiskolázását, fejleszté- lel meg a legjobban, amely sét a népgazdasági igények- egyaránt biztosítja a szak­nek megfelelően kell kiala- munkás számára szükséges kítani. Csakhogy mások a általános és szakmai mű­csony (8—9 százalék). Külö- társadalmi elvárások és má- veltséget, ugyanakkor meg­nösen szembetűnő, milyen sok ,az úgynevezett társadal- alapozza a továbbtanulást . , „ mi igények, és mások a to- is. A Munkaügyi Minisz­keves a szakmunkasnö. vábbtanulók vágyai ls. Egy térium az egységes tagozat Csongrád( megyében az ös/_ 1972—73-as tanévben ké- létrehozását és annak meg­szeg foglalkoztatottaknak szült felmérés szerint az valósítását tervezi. Az új tí­csupán 12—13 százaléka 1261 szakmunkás pályát vá- pusú szakmunkásképzés lasztó nyolcadikos diák kö- ugyanúgy, mint az eddigi, zül 258 autószerelő. 157 fod- két nagy területen folyik. Az rász, 113 szobafestő és má_ egyik az iskola, a másik a zoló, 97 kereskedelmi eladó műhely: egyik sem nélkü­szeretett volna lenni. Tehát lözheti a másikat. Ma még a a tanulók fele a szükséges tanulók igen nagy része 80 szakma közül a 4 divatos egyedi munkahelyén sajátít­szakmát választotta — igaz ja el a szakmáját, ami sok viszont, hogy később jó la- nehézséget Jelent tanulónak, katosok. esztergályosok, vil- üzemnek, iskolának egy­lanyszerelők, építőipari aránt. A tervek szerint fo­szakmunkáslanulólc lettek, kozatosan rá kell térni a Hogyan lehet és kell a kü- csoportos képzésre vala. szukmunkás. A hosszú távú terv szerint a fizikaiak rész­Zakar Ferenc Tánogntik és Kot­henez Zsuzsanna Piroskának Róbert. Zakar Ferenc Jánosnak és Kolhenez, Zsuzsanna Piros­kának Zsolt. Oyónl Istvánnak és Takács Erzsébetnek Attila Ist­ván. BUrgcs Ferencnek ós Sa­mu Mária Magdolnának Csaba Szabolcs. Gál Dezső Jánosnak sunk meg mindent a szak­ma jelenlegi ismeretanyagá­ból. A leglényegesebb, hogy alkalmazkodóképességet ala­kítsunk ki a tanulókban. Képesek legyenek arra, hogy az egyes iparágak jelenlegi művelői és fejlesztői, de át­alakítói is legyenek. A leg­fontosabb társadalmi elvárás u szakmunkásoktól, hogy tu­dásuk állandó fejlesztésével képesek legyenek együtt fej­lődni az ipar. technológiá­val, a korszerű termeléssel. A társadalmi termelés elvá­rása, hogy a szakmunkás minimálisan a rokon szak­mákon belül képes legyen az ipar gyors fejlődésének meg. felelő alkalmazkodásra. Az ipari szakmunkásképző is­kolák B tagozatai közelítik meg Jelenleg az egységes szakmunkásképző iskolák tantárgyait és óraterveit. A ma már érvényben levő rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra. hogy a végzett szakmunkás, a B ta­gozat után, kétéves tanul­mányi idővel érettségi viza. BalrtZFi Sándornak és Caáprcgl Judl Papdl Sjádor Fa aiö ri W,""! *» feszten Mária Sári. Mariinak MU. Juhász . ,P . 1 ago . tolnának Zsolt István. Kll- -„u ... ; Mi-, „,„ ., Magdolnának Zsolt István, Ku X^ rT ^íL csora Istvánnak é.s Csókást ET­, En/ SÍ"do' zsebelnek István. Csala János­JU"nnnu ft67u.vs.igot n|| , llonálWlk kötöttek « „ ,. J1' kV!u,M . _ és Sztlgi Erika Erzsébetnek Me­- 'uaü ? Hnda, Mata Illés Lászlónak és mó és 'Lödnoz Kaulíu JoMn Su,W An.tta, zsebetnek Ertl. Homlá, Imrének nio es uortnez Kntnnn uoian, Ueilk jőrseinek és Ungl János. Hevesi Lássló Istvánnak P(Mtr Lászlónak és Balázs Esz­ternek Tibor György. Hegedűs és Arok Erzsébetnek Dénes. Olt­ványi Jánosnak és szilágyi : íönböző érdekeket a közös- mennyi évfolyamon. Az 1. . -._„,.._ .„„.... , Arsnkánsk zita Eva, Vöneki aéR é» az egyén szempontjé- évben iskolai tanműhelyben _«L»Vnriió ból összehangolni? Mindé- alapozó képzést, a II. évben nekelőtt, hogy mindenki ké- iskolai vagy üzemi tanmű­pességeinek. tudásának szak- helyben a rokonszakmák ma és munka iránti szerete- alapjait is magában foglaló tének megfelelő területen, speciális képzést, a III. év­dolgozzon. Az ipar. mező- ben üzemi tanműhelyben, Sándornak és Gyovai Huzallá nak .zsuzsanna Eva, Tóth lat vánnak é.s Bácskái Mária Pl Zsolt roskának István Oyörgy. Ooldeá János Aladárnak és Bzélpél Er­Karácsonyl István e.x Fogás Er- r,".m.Sník"c«bu Ti.rkiT táíns' Tam"' 1Í?árlí,n,ak. ClÜ!'? .í1*" Zsébct. Kraitói'V Ferenc , . ^Tyií^n' F"Í Svának nevű ^érmekUk sg(«K«t Négyük,., .Márta, sz,- • Jenő o SíúzsiSná HidvéílMlhálynak Sípos Zsuzsanna. Kasza .László tx BlHOa) ZsU,,Rnnának NlkolM­ósMuor Marin la M,m'k"' d'' Ml"'a', Vi'"?""* váth Rozália. Benkő Pálcrné ssá"ót kötöttek ,,ak ** dr Kovács Magdolna- fehér Stefánia. Wéber Jakab, kerület nak Andins t'ászio. Sonkolvos Bende Kálméh. Zomborl Bélá­Steged: Klspál Antal és Far- nínaTáí.kl' " " ^ Ann*' BaU"k"n IIAIAIOZAS •i, káraiét •• Szegeti: Molnár Istvánná Hor­Zoltán ós Tánczos Dobó István Katalin háza III. kerület kas" Erzsól!et,Phó/assáMt kölöt- i"m."k •"•>»U-K Csábá. Engl m)Si BaKai Andrásné ' Mudrony kas Erzs.uot házasságot kötöt- Gy0,.gy János.imk ós Klipéter Margit. Orsós lmróné Nyerges ^í', . . .. , , Máriának Ildikó Mária. Já—-- B tUskundorotáins t Nagy Isi- ,.ényl AlUal szilveszternek Ván Jánoi. es Hajdúk Margit HtlJer KrlszUnának Antal Já nos. Rajtos Sándornak és Már­Jászbe- Mária. Savanya Istvánná Feke­f" te Piroska. Ökrös Mátyás. Fo­dor Lajos dr. Kószó Clyörgy. Czene János. dr. tnczefi Géza ton Márlának_ Imre, Vass Imre Jvánkovies Erzsébet Katalin, dr. Moór Elemér. Hoffinann Ferenc, Pintér Jánosné Abrahám-Furos Etelka. Kiss Dezső. Király Fe­renc meghalt. Szdregi Lakatos Józsefné Zsuzsanna. Kővári István ós Ba­ll Mária házasságot kötötték. SZÜLETÉS Bélának és Balázs Olga Uoná I. kerülőt nak Imre Ferenc. Ménesi <Lász­Szeged: Rudas Ferdinánd Ru- lónak ós Zsedónyi Máriának dolfnak ós Török Zsuzsannának Arnold. Kiss Jánosnak és Li­Andrea. Révész Károlynak és pusz Malvinénak Ferenc Zsolt. Szűcs Klárának Károly. Mókán szón Antalnak és Vigh Veroni- Fránkö™ Eva Borbola Oézáné Péternek ós Sajtos Mariának kának Antal, Györe Sándornak Gulácsl Franciska. Borbola Gr Krisztián. Fodor Ferencnek és ós Barth Eva Krisztinának Cstl- TM meghalt. Fuz Már,a Margitnak Anikó, la Györe Sándornak és Barth Fazekas Ferencnek és Kllegl Ol- Eva Krisztinának Emőke. Zó­na Vilmának Olga Krisztina, dori Ferencnek és Turcsik Ilona Kapat/ian Artúrnak és Drozdlk Etelkának Gábor. Nyíri Feiene­Eva Rozáliának Altos. Kös/.lcr „ok ex Vér Mária Veronikának Antalnak és Lnskul Ágnesnek Péter Ferenc, dr. Makiári Lász­n. kerület Szegedi Jelcnovlts Endre And­rás. Batiz Béla Gulácsl Pálné Barla Julianna meghalt. Algyő: Pósa látván, Kiss Mi­hályné Faragó Etrlka, Törö* OUvói Loj Ferencnek ós Papp ló Istvánnak és Magyar Mária Andrásné Fi km.. ' Hona gour. - . -1- „A.;..,.. zsiiorasn, ri S U IIUOH. zvovar. Erzsébetnek Andrea Mónika, sí- Magdolnának Mónika Máriai mon Béla Györgynek én Mtkllc Hajdú ^erenenek és Veres ibo­Agnesnck Gábor. Joó Lászlónak lya Veionlkának Ágota Ibolya, ua Braczko Zsuzsannának TI- Katona Istvánnak és Vargá Ag­inca. Markó Púinak és Tóth nesnek László István. Sánta Ist­Katallnnak Adrienn Márta, Var HM Jánosniik 6a Hattyasl Pi Mihály meghalt. III. kerület Szegedi Ábrahám Antal. So­morjat S/.ilérdnó Dékány Ilona ván Imrének és Ménes Etelka- Anna. dr. Béveaz István Né­^ . . nak Attila Gábor. Balogh Jó- T"*" L.aJ°a"f Hz.écsl Terézia, dr roakanak János, Sefíer István zsefnek ós Bohnert Katalin An- Korányi Kálmán Géza. Mada . . ..... .. , .... V,;«T> A nl \FRill, tjritziinnn fi. rász Antal, Vata Hókusnó Ta­kács Mária. Kelemen István, Bartók Jánosné Csúrl Erzsébet. Jávor Qózárté Tóth-Kása Irén, Jánosnak cs Kovác. Ilona Ju- nának Katalin nevű gyermekük Hannának Zsolt. Pető Lajosnak született, és Tölcsérei Anna Máriának m kerület Csaba Büröcz ... és Kovács Máriának CRilla Kis Szeged: Varga Józsefnek és Gyuris József. Malmos Oyörgy Bélának és Bitó Zsuzsannának Sfí" Irénnek Judit Irén. Hor- meghalt. Gábor, Hódi Istvánnak és Kass váth Imrének és Herédl írén- Kiskun Klára Katalinnak István, Mol- uek Attila. Nagy Ferencnek és Ferencné Ótott-Kovécs nár Imre Sándornak és Hegyi Szlládl Annának Anikó Tünde, meghalt. Erzsébet Katalinnak Imre Lász Konsánszkl Etelka gaztlegüg, kereskedelem én vendéglátás 'bzámára „mű­velt, szukmallHg jól felké­szült szakmunkásokat" kell roméves szakmai gyakorlat után technikusi minősítő vizsgára jelentkezzen. A párt munkáspolitikájának szerves részét képezi az a határozat, amely biztosítja az azonos szakirányú főisko­lán, egyetemen való tanul­mányokat azoknak a kiváló szakmunkásoknak, akik két évet a termelésben dolgoz­tak. és kiemelkedő elméle­munkuhelyen a termeléssel összekapcsol! speciális kép­zést kell biztosítani. Ho­gyan lehet mindezeknek az objektív feltételeit biztosíta. képezni. A párthatározatból nl? E8yié8zl .központi fej- t°"'gyakorlatl"' ismeretekkel következik, hogy két iskola- lMZ,ési alapból, másrészt az rendelkeznek. üzemek messzemenő támo­gatásával. Erre lehetőséget | • biztosít a szakmunkásképző. I |V,| sl alap. Az üzemeknek lsér­dekük. hogy korszerű fel- A szakmunkásképzésben típus hivatott erre: a szak­munkásképző iskola *s a szakközépiskola. A gazdasági élet területén, üzemeinkben, a vállalatok életében a szakmunkások tételeknek megfelelő tanmű- Igen jelentős szerepet Ját­helyek épüljenek, akár az üzem területén, akár az Is. adják a szakemberek derék, hadát. Szakértelmük váltja valóra, amit a mérnökök, technikusok, tervezők elkép- kólával közösen az iskola zelnek, megterveznek. A jól területén, szervezett üzemben a szak. JJL szanak a szakközépiskolák is. A párthatározatból kö­vetkezően az ipari és mező­gazdasági szakközépiskolák szakirányú továbbtanulásra készítsenek elő. és lehetővé kell tenni, hogy a végzet­lek az érettségivel egyidő­ben szakmunkás-bizonyít­ványt is kapjanak. A követ­kező időszakban tehájt olyan munkások köré szervezik a betanított és segédmunká­sok tevékenységét. A terme­iéiben mind nagyobb Jelen. lősétfe van a fizikái munka'' Az objektfv feltételek mel­melleit a szakmai-elméleti lett nagyon lényeges az egy- egészséges munkamegosztást felkészültségnek. Tévesen ér- séges szakmunkásképzés tan- kell létrehozni a szakmuru telmezett sznkmunkástípus anyagának meghatározása és kásképző Iskolák és szakkö­az erős fizikumú, jó testi elrendezése, a gyakorlat és zépiskolák között, amelyen felépítésű alkat. Ma mind- az elmélet arányának a leg- keresztül biztosítani tudjuk kettőnek együttesen nagyje- megfelelőbb kialakítása. A a gazdasági szerkezet klala­lentősége van. Tanulóink kö. közismereti tárgyaknak olya. kutasénak megfelelő szak. rében is tapasztalható, hogy noknak kell lenni, hogy kö- emberszükségleiét. a gyakorlati eredményük lé- vetelrnényükön keresztül Ja­nyegesen jobb, mint a szak- ruljanak hozzá a szakmun­jnai-elméleti. Pedig egyik kástanulók személyiségje­sem nélkülözheti a máslkat. gyeinek, általános műveltsé­Hofgesang Péter, a 600-as számú szakmun­kásképző Igazgatója ló, dr. Tóth Péternek ós Nádor Mária Teréziának Péter Zsolt, Simon Géza Mihálynak és Tér­be Kalallnnák Unttá Katalin. Dongó Józsefnek és Ferkov Má­riának József. Portörő Lajos­nak cs Máté Eva Ilonának Lász­ló Tamás. Zámbó Ferencnek és Balogh Erzsébetnek Andrea. Tu­róczl Lajosnak ós Illés Máriá­nak Attila. Lázár János László­nak es Suiankl Ilona Magdol­nának Edina. Lengyel János Istvánnak é.s Molnár Mária Ilo­nunak Anita Magdolna. Palotas Mihálynak ós Udvari Ilonának Mónika Marta. Szennai István­nak ós Kónya Eva Máriának Zsuzsanna dr. Ladvánszky Csa­ba Oi .unak ós Pintér Margit­nak C'Hilla Andrea. Gárgyán Im­rének es Dobó Juliannának Ka­talin. Gárgyán Imrének es Do­bó Juliannának Edit. linkig Isl­ván Ferencnek ós Bromkó Gi­zella Erzsébetnek István Ró­bert. Mailte Aioadnak es Cnányl Jiillnnminák Juliánná Margit. Mucsl lülrónnk es Marton Mar­gltnnk Kornélia. F.iibut Sándor­nak ós Ztidof'l Évának Zsuzntirt­na. KOÓM Istvánnak ós Állá­nyl Arankának Zsolt Tamás, Sr.Ues Jánosunk ós Kósa Juli­anna Eszinmek Julianna Vero­tilkit. Itálus' Lajos Rudolfnak es Kővago Honának Gábor l.n­jot. Kovács Lászlónak és Tőth Máiláiinli László Zoltán. Makra iKiiáóiiák ós Cein s llunának Il­dikó, szarvas Málé Lász.lónlik eá RZáho Jloiiánnk Rita. Küvesl •orune Tinútinak ós tiá/dag Mátun li'eitntNt Helga Reiláln. Múlná" linók ós S/álló Má­riánál. \neii Diiitt. T».|thv Isi­vrtnnek ós S',ahó Máriának Gá­bor, GMi'áinviilgyl J.i,sólnek ós Krtieán viát le Katálllinnk Má.­ríH Halnod János (ivnlátiak ós lúiuly Klittanult Ntkvlcllu, Tar Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai alatti Magyarországon jobb világ van, mint a Móru Ferenc és Kiss Lajos egyre mélyülő ba­föld feletti Magyarországon! 1924 őszén a ma- rútsága nem H véletlen müve volt. Sorsuk ala­kéi határban végzett ásatásokat, nem nagy si. kulásában, emberségük jellegzetességeiben, élet­kerrel. Az ősöket még mézeskaláccsal sem lehe- céljukban, alkotói törekvésükben annyi rokon tett előcsalogatni. „Ügy látszik — jegyezte meg vonást tsmertek fel. hogy tudatosan vállal­Móra — n makói halárban tisztában vannak az niok lehetett egymást. Egy népellenes korban a ősök a fönt való helyzettel, és tudják, hogy a , , - , z, , , --v. u„. mai világban jobb odalent, és nem érdemes föl- nép ü6^nek hivatásszerű szolgalata közben har­fáradni." I929^ben éppen szilveszter tájékán ju- costársakká váltak. A bennük ragyogó humánum tott eszükbe a hunoknak megtaláltatni magu- okán még barátokká, sőt testvérekké is. Hat. Mórának az Ünnepeket is sírok ásatásával Alkotásalkat is azonos törekvés: a nép ügyé­ke leli oltoltenie. így dohogott: „A boldogtala- nek sZOigálata. u parasztság érdekelnek képvise­nok. ha .tudnak milyen Világ jar idefönt, nem. lcte h(1i0tta át. Mihelyt, tollal, vettek a kezükbe, hogy löltorekcdnének. hanem ha fent volna- a/onnal a szívükbe nyilait uz elbocsátó sze­M Amikor H múlt és a Jelen összeve­• téseből HZ tűnt ki, hogy a mugyar parasztság szociális nyomora, kulturális tu­(iatlansága olyan, mint az őskorban, Mórá­nak HZ úri Magyarországot elítélő szatírá­jában bálarezeg a szegénységgel cgyUUcrző hu­mnnum« ls. Amikor ez uz összehasonlítás köz­vetlenül az uralkodó osztály tagjait érintette, írónk szatírája hideg cs kegyetlen. A Kundom­bon, ásatás közben, találtak olyan őst is. akinek mindene megvolt, csak éppen feje nem. „No, nak ls, lekívánkoznának." 1931-ben ezt írta az ősökről: „Nem kívánkoznak a mai világban a föld fölé. amikor a föld alatt sokkal elszivelhe­tőbb világ van." Móra kereste a holtakat, és elnézelödött «z génysor felelősségre figyelmeztető üzenete. Mó­ra a kiskunfélegyházi és Szeged környéki pa­rasztok életét emelte a művészet világába. Kiss LHJOR A hódmezővásárhelyi és nyírségi szegények társadalmi helyzetét tárta fel elbeszélő, meg­élőkön. Utazott a föld alatt," és Ostorozott a'föld .Menítfl erővel Is párosuló néprajzi leírásaiban Elkötelezett alkotók voltak, programos írók. Ars poeticájukból egyszerre csendült ki u szerénység és a tudatos elkötelezettség szava. Móru így val­lott halála előtt: „ ... szolgáló-mestere voltam szegény nemzetemnek, hol apró örömöket, hol apró szomorúságokat jelentgetve neki..." Kiss Lajos 80. születésnapján így összegezte életprog. ramjút: „...én a mugyar néprajztudománynak Móra Ferencnek kiterjedt baráti köre volt. de csuk a szegény embüro voltam és vagyok, aki legmelegebb és legbensőségesebb baráti szálak anyagot hord és köveket, téglákat talylcikáz felett. Egyszerre volt a régészet tudósa és az úri Magyarország kritikusa, Régészként is az élőkel szolgálta. Barátsága Kiss Lajossal ilyen nplgártára most is akad. azért nem lett vol­na érdemes olyan mélyre lemenni" — jegyezte itieu maró gúnnyal. Azokat pedig, akiknek csuk Kiss Lajoshoz fűzték. Kiss Lajos 1904»től a fejük volt. de kezüket, lábukat, derekukat el- hódmezővásárhelyi néprajz! értékek gyűjtője, hagyták valahol, nem vették bele a rendes ősök tudományos igényű feldolgozója volt. majd lelHirába. mert ezt uz nem érdemli meg, aki 1912-től a nyíregyházi múzeum őre később pe- _ HH annyira oktalan, hogy még azt sem tudja, hogy dlg igazgatója lett. Kettőjük barátsága 1908-ban az ország ket vidéki városából nyújtotta egy­„nem fejjel boldogul az ember". kezdődött, a 20-as években teljesedett ki, s tar- másnak segítő kezét. Moiu több változatban megfogalmazta; a föld tott 1934-ig, Móra haláláig. tfolytatjuk.) össze, hogy abból egykor felépüljön a Néprajzi Tudomány hatulmus épülete. ." Ennek az egy hitből lukadt programnak a megvalósításához hozzájárult egymásra lulúlásuk. A nép két fia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom