Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
SZERDA, 1974. ÁPRILIS 24. Iskola életközeibon Belépő az iskolába Kaim Mózes és Szeged eh céh behosuii. illetve csök- len. hoev az előkészítő foe- " Ma már közismert tétel: céh behovii. illetve csök- len, hogy az előkészítő l'ogfiki nem jart, vagy valami- kenteni az óvodába járó és lalkozásokon nagy szerepet lyen ok miatt huzamosabb az óvodai nevelésben nem kap a számolás (a matemaideig kimaradt a nagycso- részesiiló tanulók között a tikai képességek megalapoportos óvodások közül, az hátrányt. Mindenekelőtt meg- zása), az anyanyelv, a körhátránnyal indul az iskola- alapozni és fejleszteni azoban. Azaz: Ugyanis a miniszter rendelete csak indulna, kat az alapvető szokásokat, a kézimunka, sok-sok művelődésügyi viselkedési formákat, ame- és természetesen a lehető- lyek lehetővé teszik az óvo nyezetismeret, ábrázolás és ének, játék, amely minden foglalkozási séget ad arra, hogy az óvo- dába nem járó gyermekek területen keretét képezi a dai nevelégben nem részesülő gyors beilleszkedését az is gyermekek részére az álta- kolai közösségbe. Amelyik akárcsak az tános iskola első osztályos gyermek óvodába járt, an- foglalkozások tanulmányainak megköny- nak a közös játékok, kö nyítése érdekében előkészítő zös tevékenységek révén ha az óvodában tartanák tevékenységnek. Éppen úgy, óvodában. A színesek, derűsek és változatosak. Mint foglalkozásokat nek. É szervezzelermészetessé válik a kö zösségi együttélés és elsa Űj dolog ez a foglalkozási játítva a viselkedési szabá- úgy, mint az általános iskoforma oktatásügyünk életé- lyokat (köszönés, megszólí- la első osztályában. Nem is hároméves tás, kérem, köszönöm stb.) véletlen, hogy tavaly a három egymással szemben is fi- csoportot Selypes évvel ezelőtt szervezték meg gyelmesebbek lesznek, s az né és Mélykúti ElemérnészeSzegeden először a Rókusi állandó és alkalmi megbí- mélyében két igazán kiváló, Érlhe- zatások rendszerével (napo- jól felkészült tamtónéni veha az emberek sok, felelősök stb.) kialakul zette. és S az eredmény ? Toldy Istben. Csupán múltra tekint vissza, Altalános Iskolában. t6 tehát, őket. A légkör nyugodt, vidám és barátságos. Épp két Andrástöbbsége előtt ez a megoldás bennük a felelősségtudat még Ismeretlen fogalom. Márciusban az általános iskola első osztályos tanulói- nak megfelelően élni és via felelősségérzés. Megtanul- ván, a Rókusi Általános Isnak a közösség kívánalmai- kola igazgatója így nyilatkozott: nak beírása idején gyűjtik selkedni. Van tehát pótolni- — Hihetetlennek tűnő össze az iskolák azoknak a valója az ilyen közösségtől eredménye van a foglalkozátanulóknak a névsorát, az iskoláskor akik elzártan, vagy csupán laza soknak. Azok a gyermekek, kezdete előtt kapcsolatban álló gyermek- akik a közösségi életforma nem jártak óvodába Azután nek. De a közösségi életre szokásait nem ismerik,- gátmegkérdezik a szülőt, óhajt- való szoktatáson kívül sem- lássál küzdenek, anyuka keja-e, hogy foglalkozzanak a mivel sem kisebb jelentő- zébe kapaszkodva, többen Most helyezték örök nyugalomra a Mező Imre úti teszánlan. Nekünk, tömegsiker és fizetség nélkül író mető Munkásmozgalmi Pan. éhenkórász maistáknak édes_ teonjában Kahána Mózes (1897—1974) írót. a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom ismert harcosát. Megemlékezésünkben Szegedhez fűződő kapcsolatairól ejtünk szót. Egyik regényéből tudjuk, hogy fiatal korának irodalmi élményeit Juhász Gyula és Tömörkény írásai jelentették. Először katonaként került kapcsolatba szegediekkel. Tamási Áronhoz hasonlóan, ő is a 82. székelyudvarhelyi gyalogezredből került át a szegedi 46. gyalogezred pótzászlóaljába. Emlékezéseiben név szerint is említi kegyetlenkedő főhadnagyát, Hajnal István szegedi ügyvédet. 1918. júniusában szabadságot kap, és ezután nem megy vissza alakulatához. Budapesten tartózkodik hamis papírokkal. Csatlakozik az aktivisták köréhez, a MA közli verseit. 1918 őszén Kassákék vidéki matinék megrendezését határozták el. Az első matinéra Szegeden került sor gyermekével? Ma már egyre ségű az óvodai nevelésnek a sírva jönnek az első foglalko- ,„, Q1 J U '„ . „S0,L több szülőmond Igent. Tavaly tanulásra való felkészítés zásra — de két bét múlva. 1918 december 29-en. Sok például két csoport is indult terén betöltött szerepe. A mintha teljesen Szegeden 24—24 fővel, idén is lesz legalább hét múlva, kicserélődnének. Beszédkészségük, kifejezőkészségük javul, s Az mai óvoda az eredményes isegy kolai teljesítményhez szilkcsoport, (Számuk attól függ, séges jártasságok, készségek, úgy érzik magukat, a közösmennyi volt az óvodai férő- képességek és akarati tulaj- ségben, mintha otthon lenhelyek, az óvodában elhelye- donságok rendszerének ki- nének, a megszokott családi zett tanulók száma.) alakításával már tervszerű- légkörben. Nem véletlen, Az elökészitő foglalkozás en készíti fel a gyermekeket hogy az egy hónap elmúlmindössze egy hónapig tart. az iskolai életre. Nyilvánvaló tával, már sajnálják is a hu- tehát a hátrányos helyzet gyermekek, Az elgondolás nemcsak mánus, hanem tartalmi annál, aki nem járt szempontból is érdekes. A ba. S ezért is nem hogy befejeződóvodá- nek a foglalkozások ... vélet-Bánfalvi József 0 vasbetonépités professzora ötven éve, 1924. április segekkel, így Szeged vezetői alkotásainak egész sorát 24-én halt meg 64 éves ko- leikeresték Zielinskit, és fel- hozta létre aránylag rövid rában dr. Zlelinski Szilárd kérték egy alkalmas vízto- idő alatt, ugyanis Irodáját az műegyetemi tanár, a vasbe- rony terveinek elkészítésére, első világháború után megtöri építés meghonosítója. A város a vasbetonból ké- szüntette. Mátészulkán született 1860. szülő víztorony ajánlatot el- Zielinski a víztorony építmájus 1-én, idetelepült len- fogadta, de az építkezés új- kezésének idején sokszor gyei családból. A pesti Mű- szerűsége, az új és még is- megfordult városunkban. Az egyetemen 1884-ben fejezte meretlen építési anyag mi- első nagyobb szabású vasbe tanulmányait, és mér.röki att, az építési engedély ki- beton-építkezés idején többek oklevelének megszerzése adását Zielinski személyes nem hitték, mások csak csoután ösztöndíjasként Pá- felelősségéhez kötötték. A dúlták a szegedi vállalkozás rizsba került. Franciaországi tervező vállalta a felelőssé- sikerét. Hogy ez • mennyire tanulmanyaival egyidőben a ket, s így hamarosan fel- így volt, álljon itt blzonysánarizsi Eiffcl-eéenél rfolao- éPült a 40 méter ma8as. ezer kul az a technikatörténeti párizsi Eiiíei-tegnti dolgo- kübméter űrtartalmú. sze- emlék, hogy az ezer köbméfcott, es itt ismerkedett meg cessziós stílusú víztorony, ter vizet tartalmazó medenaz építőipar új anyagával, a amely a város vízszükségle- ce megtöltése napján egyevasbetonnul. amelynek al- tét hosszú időn át egyedül dül Zielinski mert a víztokalmazásávul forradalmi elégítette ki. Zielinski szege- rony épületében tartózkodni, ...... c" víztornya geometrikus es ott varia be a medence változásokat váltották ki az szemléletű, konstruktív ere- teljes megtöltését, építészetben szerte a vilá- jü építészeti remek, amely A szegedi víztorony felépigon. funkcionális feladatával kiZielinski alkotásai egysze- váló összhangban áll. Zie tű és tárgyias formákat fe- linski nagyszerű vasbeton jeznek ki, és ennek megvatése korában valóban szenzációs vállalkozás volt. Bátyai Jenő minden szólt Szeged mellett. Itt alkotott Gergely Sándor (1889—1932). a MA egyetlen vidéken élö tagja. Itt élt Juhász Gyula, aki több cikkéből kitűnően rokonszenvezett a MA törekvéseivel. Kahána Mózes személy szerint azért ragaszkodott városunkhoz. hogy megismerhesse a szegedi poétát. A rendezés munkáját Kahána vállalta, és már napokkal korábban Szegedre jött. Itt töltött napjairól az Íratlan Könyvek Könyve című önéletírásában (1969) emlékezik meg. Juhászról így ír: „... itt van előttem: a nap delén is borzasan, borotválatlanul. álmos szemekkel. Külsejét bohémmódra hanyagolja — így tűnt az első percekben, de hamar megéreztem, s ma tudom is: nem valami bohémes mindent semmibe vevésből hanyagolja külsejét (és minden külsőséget), hanem mert... nem az életforma, hanem az élellényeg és -igazság érdekelte.. Együtt látogatták meg Gizella tér 3. sz. alatti műtermében Juhász fölfedezettjét, a fővárosi aktivista kiállításokon már nevet szerzett Gergely Sándort. „Elmentünk ketten közös barátunknak, Gergely Sándor szobrásznak műhelyébe, aki a MÁ_ban is szerepelt szobraival ... Sok volt ott a kész szobor — eladatlun és készülő újak — rendeletlen, csak a jövőnek, utókornak testvérünk volt tehát.. .fl (Ebbe a műterembe fogadta be Gergely a Tanácsköztársaság bukása után Szegedre jött Moholy-Nagyot, és itt rendeztek novemberben közös kiállítást. Ügy érezzük, méltán jelölhetné emléktábla Moholy-Nagy egyetlen magyarországi önálló kiállításának helyét.) Az aktivisták a szegedi Tűz december 28-i számában köszöntötték Juhászt. Itt jelent meg Kassák Lajos A többi néma csönd című verse. „Juhász Gyulának írtam" ajánlással. A Korzó moziban tartott matinét Juhász bevezető előadása nyitotta meg: „A MA írói, költői, kritikusai, zenészei, festői és szobrászai visszatérnek a művészet ősi, primitív, örök spontán erőihez, hogy a burzsoá világ mondvacsinált komplikációi és differenciálisságai helyett ... a MA átfogja a világot, gyökerükben ragadja meg a dolgokat, hogy akció legyen, bátor, igaz tett, amely a közönséget nemcsak érdekelje, mulattassa vagy untassa, de fölrázza, provokálja, alakítsa!" A műsort a korabelj lapokból ismerjük. Juhász előadása után, Kassák olvasott föl verseiből, majd Kassákné Simon Jolán adott elő Kahána és Barta Sándor költeményeiből. A szünet után Cholnoky Margit Debussy-, Alex Fidelius- és Fichtner.dalo. kat énekelt. Befejezésül Bárányi János Bartók, Ravel, Kodály és Fichtner zongoradarabjait játszotta. A matiné után Kahána .dedikálta Juhásznak az múversum (MA. 1919) c. verseskötetét: Juhász Gyulának tiszteletlel Kahána Mózes. Kahána többször nem járt Szegeden. A volt vöröskatonának 1919 őszén menekülnie kellett. 1931-től 1964-ig — megszakításokkal — a Szovjetunióban élt. Hazatérése után több írásban emlékezett meg Juhászról és Gergelyről 1969-ben, Gergely születésének 80. évfordulóján, a Népszabadságbon idézte föl szobrászbarátja alakját. A betegágyban is dolgozott. Utolsó lapjait irta a Szovjetunióban töltött évtizedekről szóló emlékezésének. Február végén azt mondta, hogy talán a Hívatlan vendég címet adja neki. A másik, ami foglalkoztatta, szegedi vonatkozású elbeszélést tervezett a fiatalon elhunyt Gergely Sándorról. Azt a pályát akarta bemutatni, amely a makói Szegedi utcától városunkon és az aktivisták körén át Berlinig ívelt, és amelyet a kilátástalanság, a „nácifasizmus réme" tört derékba, amikor — 43. születésnapján! — az önkéntes halálba kergette a szegedi szobrászt. A regény elkészült, az elbeszélés már nem. Apró Ferenc Komputer az étteremben Moszkvába látogattak azok | az amerikai asztronauták, ' akik részt vesznek majd a közös Apollo—Szojuz űrrepülésen. Hazatérésük után köszönő táviratban üdvözölték a Rosszija Hotel éttermének dolgozóit. Itt ugyanis a finom ételek készítésében egy komputfer segédkezik. Ez a komputer egyszerre három étterem szolgálutában áll és tízezer étel receptjét „tudja". E hatalmas szám azonban meghaladja a mindennapi Igényeket; a moszkvai éttermek körülbelül kétezer ételt állítanak elő. Ezeket is az elektromos robot „agya" tárolja. A kvasz tormávul, a sűrű leves moszkvai módra — tipikus példái az orosz konyhának. A szakácsoknak uzonban ennél sokkal többet kell tudniuk s egy piciny hiba — valamivel több só például — már kedvét szegheti a fogyasztónak. Ilyen és hasonló hibalehetőségeket küszöböl ki a komputer a pontos adatok szolgálatúval. A recepteket kis kártyakon kódolták. Az egyik felirata például vörös áfonyástészta. Tíz adagra szóló megrendelést pillanatokon belül megold a gép: megadja a tíz adag árát, felsorolja a 18-féle hozzávalót, s minden egyes hozzávaló mennyiségél. A komputer algoritmusának kidolgozása két és fél évet vett igénybe. Több száz ember munkája vált ezzel feleslegessé, akik a papír tonnáit használták fel élelés italkalkulúcióra. Hiszen az étterem adminisztrációs teendőit zárás után a gép pillanatok alatt elvégzi. 1 ősi tusába n a vasbetonnál értékesebb szerkezeti anyagot nem is találhatott volna. Zielinski Szilárd szélesskálájú tudását, meggyőző mérnöki felkészültségét itthon is hamar értékelték, és már 1890-től meghívott előadóként oktatott a Műegyetemen. Ö volt az első műszaki doktor Magyarországon. Az 1901-ben benyújtott disszertációja a budapesti pályaudvarok föld alá helyezését tárgyalja. (Azóta is a l'öld felett vannak, bár ha megvalósultak volna az akkori tervek, milyen sok közlekedési és környezetvédelmi problémát lehetett volna kivédeni, amelyek súllyal napjainkban jelentkezne!.) A Műegyetem Vasútépítési tanszékére 1906-ban nevezték ki egyetemi tanárrá. A vasbetonépités egyik legszebb alkotása a szegedi Szt. István téri amely 70 éve épült Zielinski tervei szerint. A város növekvő vízszükségletét a századfordulón már elég nehéz volt ellátni az adott lehetőHegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 60. Móra régészeti tevékenysége az őskortól az Anjou-korig ívelő időt fogta át. Az őskori anyagból különösen jelentősek kőkori és bronzkori leletei. Ezek ismerete nélkül ma már lehetetlen e korok történetével foglalkozni. Az általa feltárt római és germán sírok, avar sirmezők leletanyaga is új ismeretek birtokába juttatta a szakembereket. Mórát az 1920-as években különösen a népvándorlás és a honfoglalás kora érdekelte. Egyik méltatója azt állapította meg. hogy az ő ásató tevékenysége eredményeként a szegedi múzeum olyan tárháza lett a népvándorlás és a magyar honfoglalás kora emlékeinek, hogy ezek „ismerete nélkül e korok szakembere helyes eredményekre nem jutvíztorony, j hat". Írónkat széles körű tudása, ténytisztelete ezen a téren is visszatartotta attól, hogy délibábok után fusson, hogy legendákat erősítsen. Az Attila koponyájáról és az Attila jelentkezik című tárcáiban gúnyosan szólt azokról a régészekről, akik — engedve a politikai divatnak — az ásatás legfőbb célját a hun király holttestének keresésében látták. Többen megfigyelték Mórát ásatás közben, régészi munkamühelyén. Emberei a földet vallatták, azaz, a csontvázra rárakódott földréteg lefejtését végezték, ő pedig „a régészeti naplót" vezette: jegyezgetett, rajzolt, fényképeket, helyszíni vázlatokat keszítelt. Ügyelt arra, hogy az „ásós, kapás had" a csontvázat és a körülötte levő „himi-humit": kést, bögrét, csatot, fibulát. érmet, gyöngyöket, karperecet stb. el ne mozdítsa a helyéről. Az ásást végző emberek régészetre vonatkozó kérdéseire türelmes és magyarázó felelelet adott. Sőt, annyira összemelegedett napszámosaival, hogy azok a legtitkosabb problémáikat is feltárták előtte. El is terjedt emberségének jó híre abban „az impériumban", amelyik az ő „vakondnoksága" alá tartozott. Ennek köszönhette, hogy voltak falvak, amelyek már maguk hívták, ösztönözték ásatásra a múzeumot. A kunágotaiak ezzel keresték fel Szegeden Mórát: „Tessék már minálunk is ősöket keresni egy kicsit. Mi megmutatjuk a halmot is, amelyikben találhatók. megfizetjük a napszámot is a munkásoknak, Az uraktól nem kívánunk mást, csak azt mondják majd meg, mit találtak a földünkben." Ezek a kunágotaiak különben önként „régészeti sarcot" vetettek ki magukra, és komoly összeget ajánlottak fel Mórának régészeti ásatásokra. A „fűszál-emberek" ajándékaikkal felkeresték a múzeumban is: az egyik frissen földes, zöld patinájú bronzcsákányt tett az asztalára, a másik ujjesonton levő ezüstgyűrűvel, István korabeli ezüst dénárral, fülönfüggő arany karikával kedveskedett neki. Mórát állandóan foglalkoztatta az a gondolat, hogy emléket állít azoknak a névteleneknek, akik segítségére voltak az ásatásoknál. Márványtáblára szerette volna vésetni a nevüket, s a kultúrpalota előcsarnokában, az egyik oszlopon szerette volna ezt elhelyezni. A megvulósításho/. azonban nem volt pénze. Másképp tette halhatatlanná őket: dalt írt róluk prózában. Máder Ferenc nevét a Kémcnyseprőéknél Szöregen, a Sztojkov Dusánét a Dusán a múzeumba kerül, a Cuci Jánosét a Cucí János nem hagyja magát stb. című tárcája örökítette meg. Móra bátran hirdette múzeumpolitikai elveit. 1928-ban. amikor megszületett a régiségek védelmével foglalkozó múzeumi törvény, megírta nyílt levelét a kultuszminiszterhez Attila koponyájáról címmel. Közölte a miniszterrel, hogy a magyar föld annyi tudományos szenzációt rejteget a méhében, és annyi régészeti problémának a kulcsát őrzi, hogy Magyarország az európai érdeklődés központja lehetne. Csakhogy az alföldi halmokban, a nádasoktól körülvett dombokban, a folyópart dünéiben eddig megőrzött kincsek éppen most mennek veszendőbe az ország népének tudatlansága, közömbössége vagy felelőtlensége miatt. „Olyan tékozlás folyik itt mindnyájunk szeme láttára, amire még ebben a tékozló országban sincs példa" — kiáltott fel Móra. Döbbenetes példákat sorakoztatott fel. A domaszéki tanyán az előkerült koponyát galambitató vályúnak használják, mert azt hiszik, hogy abban a tanyában maradnak meg a galambok, ahol koponyából itatják őket. Kis-Zomborban a falu öreg tapasztócigáhya szerint magát a múzeumigazgatót kellene a gödörbe leásni, mert .sent hitünk ellen való, amit cseleksik .. Meg•lavarja a holtak csendes nyugodalmát. Móra ismert olyun tanyai iskolát, ahol az iskolaszolga a tanító szeme láttára a kapufélfához vagdosta a népvándorláskori edényeket. ÍFolgtatjukzi