Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

SZERDA, T974. ÁPRILIS K i mennyire fogékony az újra — ez a kérdés, úgy hiszem, bármilyen mun­katerületen fölvethető, bárhol alap­ja lehet a pozícióra való alkalmasság megítélésének — már jpersze, kivéve a ré­giségekkel foglalkozó szakembereket. Mert az üj iránti fogékonyság minden előbbre­jutásnak, minden fejlődésnek mozgatóru­gója. S mert akit a szakmáján Belüli új­donságok nem érdekelnek, azt nyilvánva­lóan maga a szakma sem érdekli úgy is­tenigazából. Sok mindent hozzátehetnék még, miért fontos kérdés a fent említett, de talán elég lesz még egy motívum az indokláshoz. Az újra való fogékonyság el­engedhetetlen a szakmai versenyfutásban való tisztes eredmény eléréséhez is: a mai robbanásszerű tudományos-technikai fej­lődésben a megcsontosodottság, a beszű­kült látóhatár előbb csak lépéshátrányra, majd lemaradásra kárhoztatja a kisebb vagy nagyobb közösséget. Hát ezért fontos, s úgy hiszem, mind­annyiunk számára, az új keresése, be­csülése. megvalósítása. Mindezt; azonban most egy ellenpélda juttatta eszembe. Feltaláló ismerősöm panaszolja: elküldte találmányát egyik vállalathoz, amelyről gondolta, hogy érdekelhetné őket az ő szellemi alkotása, s remélte, hogy fog­lalkoznak is majd vele. Ebben tévedett, méghozzá képtelenül nagyot. A találmá­nyára vonatkozókat még csak el sem ol­vasták. felbontatlanul érkezett vissza a boríték, azzal a* kurta válasszal, hogy nem kívánnak vele foglalkozni. fogékonyság így. Nem kívánnak. Fogalmuk sincs, hogy mivel, de nem kívánnak foglalkozni. Hogy a találmányi hivatal már ráütötte a pecsétet? Na és! Mit számít az. Írhat bár­mit a derék feltaláló, ezért még nem kö­teles az ember meg is nézni, mit ajánl megvételre. Van nekünk más dolgunk is — valami ilyesféle szemlélet lenghet ama vállalat berkeiben. S „természetesen" min­den más dolog fontosabb. mint az újítá­sokkal. találmányokkal való foglalkozás... Félek, hogy nem egyetlen „cég" az or­szágban, ahol hasonló mentalitás kísért. Pedig az ilyesmi az érdeklődés hiányát, a kényelmességet, sőt a közömbösséget tük­rözi. a „jól-van-így-ahogy-van" szemléle­tet, annak minden anomáliáját is sejtet­ve. A lehetőségekről, a távlatokról való lemondás jegyében pedig, kérdem, milyen termelőmunka, vagy milyen szervezés, vagy milyen gyártmánybővítés folvhat egy-egy munkahelyen? Valószínű, nogy egyéb hiányosságok is vannak ott, ahol az újat még a megismerésre sem méltatják. A kényelmesség sok mindent elnyel, sok értéket is. Az így kihagyott „gólhely­zeteket" pedig nemigen tartják számon, alig is lehet tudni róluk. Pedig, ez is ve­zetői kötelesség; minél több ilyen helyze­tet teremteni és értékesíteni, mert a tes­pedésből sohasem lesznek igazi eredmé­nyek. az új iránti fogékonyság viszont sok vállalatnál igen gyümölcsözőnek bizonyult. 8. M. Készül a közös raktár Szocialista szerződést kötnek az építés gyorsítására Szegeden tavaly augusz­tusban tették le a Fonógyári úti közös nagykereskedelmi raktár alapkövét, amiről ak­kor be is számoltunk. Az építést a generálkivitelező, a 31-es számú építőipari válla­lat végzi a CSOMITERV ter­vei alapján. Most Jó félév után már látható a hatalmas csarnok váza, úgy a Dorozs. mai, mint a Fonógyári útról. Bódi László építésvezető biztatónak tartja a körülmé­nyeket, hiszen mint elmon­dotta, jóformán minden — az építéshez szükséges — elemet legyártottak és a helyszínre szállítottak. A hét közepén helyére emelik au­tódaruval az utolsó tetőpa­nelt is, és ezzel a nagyváz szerkezet szerelése befejező­dik. A külső fal teljes egé­szében, a belső válaszfalak­nak pedig egy része elöre­gyártott elemekből készül. A tetőszigetelés után a csősze­relő vállalat mint alvállalko­zó, nekilát a vízvezeték-, a fűtés- és a szellőzőberende­zés szereléséhez. A burkolá­ÁH a raktár vázszerkezete Acs S. Sándor felvétele A raktárépítés ügyintézője, építésével járult hozzá a dr. Szényei Mihály, az élei- raktár elkészítéséhez. miszer- és vegyiáru nagyke- Ebben a hónapban az érin_ sokat az országos szakipari reskedelmi valiaiai lejlesz- tet vállalatok tanácskozást vállalat, a csarnok aszfalto- tesi osztalyanak vezetője el- tartanak Ezen a beruházási zását pedig az út- és vasút- mondotta. hogy a raktar vállalat ismerteti, hol tart a építő vállalat végzi. A ne_ eloiranyzott költségé sajat kivitelezés Ugyanakkor az gyedik alvállalkozó a hő- alapból, állami tamogatasbol érdekelt vállalatok az építés technikai vállalat, az élelmi­szer- és vegyiáru nagyke­reskedelmi vállalat hűtő­kamráját, hőszigetelését ké­szíti. i Tűzvédelmi szempontok miatt a tűzveszélyes anya­goknak egy külső raktárát építenek. Mellette aszfaltút vezet a csapadékvíz-tároló tóig. Ezt a munkát, valamint a külső csatorna- és vízveze­ték-építést a társkivitelező, az ALÉP végzi. A Fonógyári útról a városi tanács építteti meg a leendő 3-as utat. Innen lehet bejut­ni a raktárakhoz a bejárati épület mellett. Ebben a por­ta és kerékpártároló mellett konyha, étterem és orvosi rendelő kap helyet. Külön épületben lesznek a belső szállításhoz. rakodáshoz szükséges emelővillás tar­goncák. A jó 20 ezer négyzetméter alapterületű épületben öt ke­reskedelmi vállalat kap majd helyet. Az élelmiszer- és ve­gyiáru nagykereskedelmi vállalat mellett az AMFORA, a Tiszántúli Cipőkereskedel­mi Vállalat, a Délmagyaror­szági Rövid- ést Kötöttáru valamint a Délmagvarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalatok várják a jövő decemberi át­adást. és hitelből tevődik össze. A városi tanács vb a terület­használati díj elengedésével, a külső közmű és út meg­gyorsítása érdekében szocia­lista szerződést kötnek. Sz. J. Iskolai könyvtárak Hódmezővásárhelyen Müvészeti díjasaink Giricz Mátyás Konok ember. Szakmájá­nak elhivatottja, hivatásá­nak prédikátora, művésze­tének, a színház művészeté­nek megszállottja. Az ilyen emberekre mondják, há egy­szer valamit a fejébe vesz... Giricz Mátyás a fejébe vette, hogy korszerű színhá­zat csinál Szegeden. Két és fél éve, hogy átvette a Sze­gedi Nemzeti Színház irá­nyítását, s abból, amit ak­kor gondolt, azóta két évad­nyitó társulati ülésen prog­ramba fogalmazott, jottányit sem engedett. Társadalmi problémákat boncolgató, az emberi felelősség, a szabad­ság és szükségszerűség kér­déseit felvető, eleven, mai színházat akarunk — szö­gezte le, s hozzátette —vál­lalni a széles látókörű, má­ban gondolkodó és a mának felelő, eszmeileg határozott, elhivatott színház profilját. Giricz Mátyást, az igazga­tót, most ebbeni törekvé­seiben erősítheti meg kitün­tetése: a Magyar Népköz, társaság érdemes művésze. De a rangot > jelentő elis­merés Giricz Mátyásnak, a rendezőnek is szól. Jászai­díjának szép folytonossága, szuverén művészetének meg­becsülése. Mint rendező, rég­óta hiánycikknek számító darabokat hozott a műsor­ba: a Medeiával és az An­tigonéval görög klassziku­sok vonultak be a színház­ba. a Golgotával a szom­galta meg, A felszabadított Don Quijote, a Marat ha­lála és a már említett Gol­gota a forradalmiság mai széd jugoszláviai kultúra problematikáját elemezte. világirodalmi jelentőségű al­kotója, Krleza. a Képzelt riport a legfogékonyabb kö­zönséget, az ifjúságot moz. Eddig a skála. A még hiány­zó hangokkal (a jövő zenéje lesz már) komoly, szép kom­pozíciót sejtet. Gregor József Sokoldalúsága zavajrbaej­tő. Rövid megszakítással ép­pen tíz esztendeje a Szegedi Nemzeti Színház művésze, s mindössze pár éve, tehát vi­szonylag rövid ideje küzdöt­te föl magát a hazai elő­adóművészek legelső vonalá­ba, mégis a számítógépek precizitását igényelné, ha bölcs Sarastrójaként, hatal­mas úr és melegszívű em­ber volt Koncsak kán maszkjában, félelmetes fő­inkvizitor a Don Carlosban — a Sarolta Orditója, a mackósra karikírozott, élet­vidám Falstaffja és a Fa­ustban szarvait emberi men. laíitásra, a tagadás szelle. számba akarjuk venni tevé- mére kicserélő Mefisztója kenységét. Legutóbb Ferencsik Já­nossal énekelte leméire Ber* linben a IX. szimfónia basz­szus szólamát, hanglemez őrzi hangját Csehszlová­kiában Liszt oratóriumából, a Szent Erzsébet legendából, s Liszt-misét énekelt arra a felvételre, amely Párizs­ban Arany Orfeusz-díjat már szerepkörének távlatait, tehetségének addig kipróbá­latlan lehetőségeit csillog­tatta meg. Keresett énekese a koncertéletnek, repertoár­ján. olyan oratóriumok sze­repelnek, mint Bach János­passiója, a Cantata profana. Kodály Te Deumja vagy Verdi Requimeje. A tava­lyi szegedi hangverseny­nyert. A szegedi operai es- évad emlékezetes eseménye ték felejthetetlen élményé- maradt, amikor Muszorgsz­vel ajándékozta meg hálás kij ciklusát, A halál dalait közönségét a Varázsfuvola és táncait szólaltatta meg a ték ki. konzervatóriumban, döbbe­netes erővel, lebilincselő szuggesztivitással. A szegedi szabadtérin a Borisz Godu­nov Pimenét, az Aida fő­papját Margitszigeten Verdi Attilájának címszerepét tap­solta a közönség. A Liszt­díj első fokozatával tüntet­Réti Csaba Művészeti körökben, ahol a tehetséget született ké­pességekkel. adottságokkal, az iskolázottság és a föltárt belső tartalékok mértékével mérik, a meg­bízhatóságot rendszerint el­felejtik erénynek számítani. Evidencia ugyan, de hosszú távon a minőség legfonto­sabb garanciája. Réti Csaba ilyen garanciá­ja a szegedi operának. Aki­re a legkritikusabb helyze­tekben is lehet számítani, sohasem kedélybeteg, nem borul ki, nincsenek váratlan fejgörcsei, indiszpozíciós problémái. A Liszt-díjat ge, szívóssága, teherbírása a legnehezebb pillanatokon is átsegíti. A lírai szerepek egész sorával bizonyította képességeit. Kitűnő Mozart­énekes; a Varázsfuvola Ta­minója. a Don Jüan Ottavió­ja sokunk számára külön­leges hangulatú estéket idéz, Verdi hősei közül a Travia­ta Alfrédjében és a Rigolet­tó mantuai hercegében nyúj­tott meggyőző teljesítményt, de emlékezetes maradt a Szerelmi bájital Nemorinója. a Szorocsinci vásár kocsmá­rosa is. Azon kevesek közé tartozik, akiktől nem ide­gen századunk zenéje: Pro­fedeznünk biztos stílusérzé­két, muzikalitását. De a legkényesebb oratóriumszó­mégsem ezért kapta csupán, kofjev, Orff, Jan Zicker, von lamokat is sikerrel oldotta Bő tíz esztendeje, hogy a kórusból szólistává lépett elő, azóta nincs gond Szege­den a lírai tenorral. Réti Csabát technikai képzettsé­Einem. Hindemith, Gotovac, Egk, vagy Farkas Ferenc, és a Szegedi Vántus István ope­rájában mindig fel kellett meg, elég csak emlékeztetni Schützre. Bartók Cantata profanájára, vagy Janacek Szláv miséjére. A Liszt-díj második fokozatát kapta. Rócz Lajos ,.Az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők és többre taníthatók." Ez a Né­meth László-idézet olvasha­tó a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium új könyvtárának falán. Kü­lön magyarázat felesleges: a különbbé nevelésnek, a több­re tanításnak egyik fontos eszköze a könyvtár. A vá­sárhelyi gimnázium régóta híres gazdag könyvgyűjte­ményéről is, a most készült és tegnap átadott ifjúsági könyvtár anyagát 60 ezer kötetből választhatták ki. Tízezer kötetet helyeztek el a tágas, világos, galériás. íz­léssel berendezett könyvtár polcain. Közel fél millió forintot áldozott az iskola — a vá­rosi tanács anyagi támoga­tását is beleszámítva — új könyvtára létrehozására. Hanglemezek, sok ezer diafilm, vetítők és lemez­hallgatásra szánt külön ze­nesarok egészíti ki a könyv­tár hagyományosnak tekint­hető felszerelését, a gimná- | zium 561 diákja szinte min­dent megtalál itt, amire ta­nulmányai során — vagy külön érdeklődése kielégíté­sére — szüksége van. Ugyancsak iskolai könyv­tárat avattak a hódmezővá­sárhelyi dr. Münnich Ferenc Általános Iskolában is. A közel 200 ezer forintos lé­Éppen a nyáron lesz 25 esztendeje, hogy Rácz La­jos hivatásos újságíró lett Hódmezővásárhelyen, a párt megyei lapjánál. Politikai elhivatottságát, forradalmi hitét a Viharsaroknál he­lyezte letétbe, s azóta is ott őrzik munkakönyvét. Éppen egy negyed század harcos, igazságszerető és igazságke­reső, a párt küzdelmeiből részt vállaló, azért fáradha­tatlanul lelkesedő, gyorsan és nagy hévvel égő publi­cisztikai és szerkesztői tevé­kenységre esett most a meg­becsülés figyelme, amikor Rózsa Ferenc-díjjal tüntet­ték ki. A vásárhelyi kőfaragó fia minden politikai helyzetben a párt és az újságírás szilárd katonája volt és maradt, a legkuszáltabb történelmi vi­szonyok között is marxista meggyőződése határozta meg cselekedeteit és politikai mondanivalóját. Már 18 éve mint főszerkesztő irányítja testvérlapunk, a Csongrád megyei Hírlap szerkesztősé­gét, melynek szüntelenül nö­vekvő példányszámában az ő szervező és irányító tevé­kenységének megbecsülése is jelen van. Különösen ideoló­giai témák népszerű megírá­sával. az ideológiai élet irán­ti érzékenységével szerzett megbecsülést. Korábbi kitüntetései mel­lett méltán kapta 1974-ben az újságírás magas elisme­rését, a Rózsa Ferenc-díjat. Versmondók versenye A Csongrád megyei KISZ­bizottság rendezésében teg­nap. kedden délután azATI­, . . ~ ., „ | VÍZIG újszegedi hidrome­tesitmenyt dr. Arató Ferenc, I 6 . .... az Országos Pedagógiai í teorologiai kozpontjaban az országos r-eaagogiai tartották a forradalmi ifjú­Könyvtár es Muzem foigaz- J gatója adta át rendeltet^- safü napok alkalmából ren zamondó verseny döntőjét. A 20 fiatal közül a zsűri — Horváth Lajos, a KISZ me­gyei titkára, ár. Kovács Zoltánné tanár, Mentes Jó­zsef színművész és Veress Miklós költő — Csorba Gyu­aének. dezett megyei vers- és pró- Iát. e ti03. számé ipari szafc­munkásképző versenyzőjét találta legjobbnak. A két második díjat Vrbán Júlia, a Szeged} Tervező Válla­lat dolgozója és Tóth Ti­bor, a makói kereskedelmi szakközépiskola diákja nyer­te.

Next

/
Oldalképek
Tartalom