Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-13 / 60. szám

SZERDA, 1974. MÁRCIŰS «. Könyvekről - sorokban Gulay István: Tanyát ver- avatkozus tormáit írják le, leggyalázatosabban visel­ni a világ közepén. A 200 olyan kérdéseket is érintve, kedtek. (Szépirodalmi Ki­éve városi rangot viselő mint például a tőkés „ter- adó). Kecskemeltel is sokáig ve- vezés" módszerei, tartalma. M. Kiss Pál: Művészetről télkedő Kiskunfelegyháza ün- (Kossuth Kiadó) mindenkinek. A kötet elsőd­nepli magát ezzel a kiad- Bemard Malamud: Az első [egesen történetileg, stílus­vánnyal. A hódmezővásárhe- hét esztendő. A jelentős'ame- korszakok szerint közelíti lyi születésű újságíró-szerző rikai író novelláinak egyik meg tárgyát, egységben te­liül esztendeig ismerkedett rétege szegény, amerikai kis- kintve át a festészet, szob­Félegyháza népével, miután emberek vjlágába visz, hő- ,ászat. építészet, grafika mel­a riportfüzér megírására vál- sei többnyire elesett embe- iet( a textil, kerámia, üveg, lalkozott. Kószált a város ui- rek. Nem ragad azonban bator. fém. könyvművészet cáin, beszélgetett pártmunká- bele kisszerű naturalizmus- alkotóit és alkotásait. Első­sokkal, gyáralapítók, város- ba, a köznapi témákat fi- sorban a régebbi korok stí­epítŐk emlékeit jegyezte föl, nom líra szövi át: afféle iusaiban ad eligazítást, szá­szővef kezeli parasztok bol- „tündéri realizmus" ez, zadunk bonyolult művészeti dogulúsáról írt, a közmüve- amelyből gyakran még a helyzetét szükségszerűen le­lődés helyzetét mutatta be, csodás elemek sem hiányoz- egyszerűsítve. Külön fejeze­portrékat, vallomásokat adott nak. A novellák másik réte- (ékben foglalkozik a fonto­közre. Az Utóiratban ívja: ge tágabb perspektívákat sabb művészeti technikák „Az embert ünnepeljük, a nyit. s ugyanakkor hangot szemléletes bemutatásával, szívósat, az erőset, a szogé-^ is vált: modernebb, idoge- egyébként is világos, elő­nyet, a dolgosat, a kita rtódn sebb. Döbbenetes Oskar képzettséget nem feltételező almodót, a meg-meglorpanót Gassner története: a mene- feldolgozás megértését szá­és az újra és újra sarkára ktilt némel zsidó újságíró, mos ^brá, s névmutató teszi állót". A magukat büszkén aki meggyűlölte az anyanyel- még jobban használhatóvá, kunoknak valló mugyavok- vét, és új nyelvet kell ta- (Corvina Kiadó), ról, a térfásan világ köze- nulnla, s végül belepusztul a pének mondott Félegyháza- hitleri őrület otthoni tragé- Brjuszov: Tiszta Angyal, ról készült írások elég jól diájába. (Európa Kiadó). A regény cselekménye a 16. olvashatók, alkalmasak arra, Fckctc Gyula: Az orvos Sf™eÍlrfz6?bl hogy betekinthessünk a fej- haláIa. A regény fő alakja *zbdlk- l^r^J sz?könU .ődő, eleven kisváros éle- Weis doktor, az Auschwitzot ^ntfaM^'­megjárt falusi orvos. Az át­élt kínzások, megaláztatások mély& elbeszélője halálosan után is átmentett ember- szerelmes Renátába, az Is­tébe. A mai monopolkapitaliz­mus politikai gazdaságtana. Egyetemes jellegű, hézag- ségével tér vissza pótló vállalkozás ez a tanul- hogy folytassa minden kicsi­mánykötet. A szorosabb po- nyes bosszúvágy nélkül, azt lttikal gazdaságtani össze- az értékes aprómunkát, ami függések mellett a történeti minden közösséaben a menviláeítiis éppúgv helyet minaen Kozossegoon a teg­modern tőkés fontosabb megvilágítás kap, mint a országok aktuális fenntartó politikai Weisz doktor nemesen ero. egy­íalujába, tennel és az Ördöggel egy­aránt cimboráló csodaszép nőbe. Vetélytársa és barátja a fennkölt, nemesen gondol­kodó Helnrich gróf szintén imádja Renátát, de az ő sze­relme összetettebb, s nem olyan harsány, mint az "oly­kor együgyű Ruprechté. Brjuszov máig csodált stí­lusbravúrral idézi meg a bo­szorkányokkal, alkimistákkal, ördögökkel, jó és gonosz démonokkal benépesített fa­állam-monopolizmus keretei A°iörténet igen egyszerű." Az usti kort- A regény mozga1' között megvalósuló tudomá- orvos nyugalomba vonulása "™fs <»lekményű nyos-technikai forradalom. A után a helyébe kinevezett szerzők ezután a tőkés gaz- cinikus fiatal orvos elhagy­daság különböző mozzanatai- ja a fulut, nem gondoskod­nak fejlődési tendenciáit áb rázolják. A kaszban a életének változatos vizsgála- 8zerű alakját a tnelléksze­1a. Az első rész témái: a ieplők egész sora domborít­lursadaimi rendszerek gaz- ja ki. Ezek — egy iskolai ta­dasági versenye, h kupitaliz- lálkozó baráti résztvevői, a mus általános válsága, a 1B- faju lakói, az új fiatal or­kés világgazdaság struk'.u- Vos, a rokonok — az ország rális változásai, imperialjz- lakosságának különböző ré­mus és a fejlődő országok, az tegelt és típusait képviselik. nilag kitűnően (Európa Kiadó). lélekta­megoldott. Közéleti nevelés vékenységrendszere. véletlen, hogy napjainkban ribb és nevelésügyünk egyik legfon- lat, az tosabb feladata az olyan is kolai élet kialakítása, amely mind-mind a tanulók tevékenységére, a e nye A kommunista magatartás eleget tenni a közéletiségre ilyenkor kapnak talajt óncé­fejlesztésének egyik leghaté- nevelés elvének. A diákpar- lú, avantgardista értelmeze­konyabb eszköze az iskola lamentek jó légköre, a szo- sű, az ifjúságot felnőttekkel közösségi életgyakorlata, te- cialista tanár-diák viszony- és a pedagógusokkal szem­Nem ban bekövetkezett embe- benálló nézetek — amelye­barátibb kapcso- ket különben is minden kö­ifjúsági szervezet rülmények között el kell munkájának felélénkülése ítélni. a fejlődés Minden kezdet nehéz, sois .. ta"ev ,ele a buktató. így van ez a köz­, „ .. , .. Jen az UJ Rendtartás kap- .. .. nevelés jeien szakaszá­kózosség ugye,be való felelős csán az iskola házirendje- ^^^'gyázni kell arra, és aktív reszvételere epul. nek, tanulói szabalyzatanak hQgy ebben szép feladat­Az 1971. évi ifjúsági törvény kidolgozásában, az önkor- ban is a kommunista embert is hasonló elvárással él a pe- mányzati jogok és kötelessé- jellemző normák erősödje­dagógusokkal szemben, ami- gek átgondolt meghatározá- "ek meg, s mindenki világo­. ..... t. • .. ,, . san lassa. es erezze a koz­kor azt óhajtja, hogy az is- saban, sajat életük, eletstílu- ^ szereplés 1eieiösségét. kólák segítsék a tanulókat suk szabályozásában már A közéleti szereplés ugyanis abban, hogy a közügyek fe- nagy szerep jutott fiatalja- felelősséggel jár: a tettek és lelősségteljes intézkedéséhez inknak. Nagyon sok jó ta- a szavak felelősségével. Ha a szükséges tapasztalatokat pasztalatunk van azzal kap- tanuló csak azt viszi magá­megszerezhessék, jogaikkal csolatosan is, hogy tanulóink val az életbe, hogy csak a élhessenek és kötelezettsé- az iskolai-mozgalmi közélet- véleménnyilvánítás „ fontos, geiket teljesíthessék. Lénye- ben jól érzik magukat, s az annak tartalma elhanyagol­iskola ügyét és sorsát, szívii- ható, akkor demagóg válik kön viselik, és becsülik ne- belőle. Rá kell tehát szoktat­gében tehát arról van szó, hogy az iskola ne csak a tanulási tevékenységet szer- mes hagyományait, vezze, Hanem oktató-nevelő ni az ifjúságot is arra, hogy A megnövekedett aktivitás, amit mond, az feleljen meg munkája során a tanulók a közösségért dolgozó diákok az igazságnak, s úgy mond­közösségi, társadalmi tevé- számának emelkedése fölötti ja el, hogy stílusában se le­kenységét is formálja, azaz: öröm mellett azonban újab- gyen sértő, vagy vlsszatet­közéleti ban néha zavaró tényezők is sző. Az életben, túl az iskola­szerep- jelentkeznek. Mintha vissza- padon minden elhangzott ki­lésre. A társadalomnak ez az ütne valami olyan, hogy a jelentésnek nagy súlya van. iskolával szembeni igénye cél elérése érdekében túlsá- Nem lehet labdázni, játszani reális, mert az iskolapadok- gosan sokat hangoztattuk a szavakkal, kijelentésekkel, ból kikerülő új nemzedéknek j°gokaLfS kevesebbet a kö- állításokkal. Kell, hogy a fiatalság az iskolai közéleti szereplésben is érezze és megszokja kijelentéseinek, sorsának, jövőjének az inté- torságára, s miközben egy- Javaslatainak és tettei kö­egy ügyes kritika és véle­készitse fel őket a munkára, a közéleti — fokozatosan ugyan de telességet. Őszintén és becsülettel biz­előbb vagy utóbb kezébe tattuk fiataljainkat a kriti kell vennie saját és mások kára, a véleménymondás bú vetkezmény ei nek súlyát. döntő többsége nak helyettesről, Welsz dok­harmadik sza- tor éppen akkor hal meg, tőkés fejlődés amikor egy új életet segít a egyik legérdekesebb prob- világra, éppen annak a csa­lémáját, az állam szerepé- iádnak új sarját, amelynek nek helyét, az állami be- tagjai a nehéz időkben a Kőkorszakbeli vendég Különleges repülőgép se- Az eldugott kis folyó gitségével szállították Novo- partján talált lelet új ada­szibirszkbe annak a hatal- tokkal gazdagítja a tudósok mas mammutnak a marad- ismereteit arról a korról, ványait, amelyet a Sandrin amikor a mammutok éltek, folyó partján, az örökké fa­flinqvin, az elektromos ruha Az Ukrán Tudományos egyen- vagy váltóáramhoz Akadémia kutatói új elektro- kapcsolva hőt fejleszt. A mos fűtésű ruhamodellt dol- mellényszerű ruhához elekt­goztak ki. Az öltözet a romosán fűthető talpbetét is „Pingvin" elnevezést kapta, tartozik. Együttes súlya Elsősorban az erős fagyban, mindössze egy kilogramm. 34 nyitott helyen dolgozó mun- fokos hőt fejleszt és egyen­kások darukezelők, elekt- letes hőelosztása jól melegí­romos hegesztők, olajfúrók, ti viselőjét, szerelők, kőművesek, fává- A fűtőelem teljesítménye gók — számára hasznos. 60 Watt. A ruha bármilyen, Az új ruha fűtőeleme 12 voltos áramforráshoz olyan különleges, hosszú kapcsolva nagyszerűen mű­élettartamú szövet, amely ködik. zését. Ha az elmúlt néhány év ménymondás után megvere- Nem büntetés árún kell erre történetét visszapergetjük, gettük a vállukat, elfelejtet- ránevelni, hanem józan szó­könnyen megállapíthatjuk, tünk szóini, vagy nagyon is val- meggyőzéssel, s neih hogy oktatási intézményeink keveset beszéltünk a gondo- utolsósorban jó példával. De igyekezett iatok kifejezésének a stílusá- ha mindez nem használ, a ról, és a kifejtett vélemény figyelmeztetéssel ls élni kell, igaz voltának a fontosságú- A felelőtlen beszéd, dema­ról. Egy reprezentatív felmé- Sógia felett az iskolában sem rés során például kiderült, szabad szótlanul napirendre hogy nagyon sok tanulónk térní- Nem szabad. egyrészt abban látja a véleményrnon- az iskola rendje és jó közös­dás szabadságát, hogy kriti- sé8' élete, másrészt a mun­zál úgy. ahogy eszébe jut, kájukat becsületesen és fele­mit sem törődve azzal, lősségteljesen végző emberen mennyire felel meg vélemé- érdekében. Ilyen értelemben nye a valóságnak. Ilyenkor a közéleti felelősség átélése azután pellengérre kerül a iskolai szintén is azt eredmé­— mindenkor megkövetelendő nyezi, hogy kevesebb lesz a — tanári igényesség, a rend félreértésből adódó sértő­és a fegyelem, és sokszor az döttség és konfliktus, s a a pedagógus, aki megköve- kölcsönös tisztelet és megér­leli a feladatok pontos el­végzését, és az ésszerű ma­gatartásbeli normák szerinti életet és viselkedést. Nem vi­tás, hogy a társadalmi ta­pasztalat elsajátítása helyett tés révén gyorsabban, és erőteljesebben bontakozik majd ki az iskola belső éle­tének demokratikus, alkotó szellemű légköre. Bánfalvi József gyott talajban találtak Ke­let-Szibériában. A kőkor­szakbeli élőlény sok évszá­zadon keresztül pihent az örök jég fogságában. A mammut kiálló agyarát Teodor Kuzmin, halászati felügyelő vette észre. A tu­dósok motoros szivattyúk se­gítségével, 72 órán keresztül áztatták a fagyott talajt, hogy kiszabadítsák a mam­mutot. A tetemet a ragado­zók kikezdték, de nemes szerveit bordái megvédték a pusztítástól. Az állat gyomrában fűfélék magját találták. Napjainkban mindössze tiz épségben megmaradt mam- ] mutcsontvázról tudunk. A most felfedezett lelet a ti zenegyedik és egyben a leg­nagyobb is. Magassága négy méter, súlya közel hét tonna, az agyurak közti távolság közel három méter. A sandrini mammutlelet különösen azért érdekes, mert az állat belső részel fa­gyott állapotban sok éven keresztül épségben marad­tak. A tudósok megtalálták a mammut szívét, máját, gyomrát, belelt, mintegy hét mázsányi belsőséget, amelyet Novoszibirszkbe szállították, ahol fagyasztott állapotban 6rzü& Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai 32. így méltatta a vállalkozást: „A magyar társadalom, közélet és irodalom vezérszel­lemei szövetkeztek egymással, hogy elégtételt szolgáltassanak Kiss Józsefnek, magyar költésze­tünk díszének, azért a közömbösségért, bántalo­mért és háládatlanságért, mellyel a sors és a nemzet hivatalos és választott képviselői fizettek halhatatlan dalaiért." Az ifjúsági író Pósa Lajos. Az En Újságom szerkesztője a legnagyobb élő gyermekírónak tartotta Mórát. Gyakran felujjongott, hogy milyen kiváló ifjú­sági íróra lelt Mórában. 1906. december 21-én ezt irta neki: „Senkiben se telik nekem olyan nagy örömem, mint tebenned. Senki se tud az én ked­vemre úgy írni Az Én Újságomba, mint te. Nyelved zamatos magyarságában gyönyörködöm; tartalmas írásod művészi formája mindig meg­lep, ámbér hozzá vagyok már szokva; minden egyes dolgod egy-egy kis költői alkotás. Ügy csordogál tolladból a mese, mint a méz. Ügy mondod el nemeslelkű történeteidet, mintha öregapó mondaná a nagy karosszékben tapaszta­latainak gazdag tárházából fölékesítve arannyal, gyémánttal, vlsszacslllámló ifjúságának szent lel­kesedésével. ... Általában írj minden fajtából, mert te ne­kem legértékesebb dolgozótársammá nőtted ki magadat rövid idő alatt. Költő vagy, író vagy, művész vagy a legjavából. Büszkén és boldogan gondolok vissza arra az időre, mikor úgy ösztö­kéltelek, sarkaltalak az írásra. Sok örömem volt már új tehetségek szárnyának bontogatásában. de senkiben sem telt még annyi örömem, mint te benned." Ha Pósa azt akarta, hogy Az Én Újságom szá­mai nagysilcerűek legyenek. Mórához fordult írá­sokért. 1909-ben a karácsonyi, 1910-ben az újévi lapot nagyobb példányszámban tervezte megje­lentetni, ezért Mórától néhány remek történetet, „komolyat is, humorosat is", ilyen mondatok kí­séretében kért: „Minden sorodat, akár komoly, akár tréfás, igaz gyönyörűséggel olvasom... A te kalamárisod aranypatak forrása. Mézként bu­gyog, csorog belőled sok édes írásod... Ügy vá­gyom rá, mint a szomjúhozó szarvas a vízre." Még meg sem jelent az újévi szám, maris jött Pósa újabb kérő levele 1909. december 30-án: „A te dolgaid Az Én Újságom gyöngyei. Azért kér­lek: írj megint egynéhányat, hogy legkésőbb kedden, 1910. januárius 4-én pontosan megkap­jam. fe te kedves magyar humorodról meg ne feledkezzél." Ha véletlenül elmaradtak vagy késtek Móra ifjúsági alkotásai. Pósa küldte a kétségbeesett, sürgető, szinte már-már könyörgő levelet, mint 1010. március 17-én ls, így: „Mi az oka, hogy a Tisza befagyott? Mi az oka, hogy valaki elha­gyott? írtad, hogy e hét derekán egy csomó írást küldesz; de sajnos, színét se láttam. Pedig ne­ked, míg én élek, nem szabad szünetelni... Itt a búsvét s Idáig nem kopogtattál be hoz­zám. Küldj rögtön ... Szombatra legyen itt, hogy ki ne maradj a húsvéti számból." Az 1909. december 7-i levelében Pósa így val­lotta meg, hogy mennyire nélkülözhetetlen neki Móra: „Jaj, de baj is, hogy nem lakol Buda­pesten! De nagy segítségemre volnál!" Pedig Szegedről is éveken át szinte Móra irta tele Az Én Újságomat. Ha ismeretterjesztő té­mát, történelmi eseményt, vagy a mindennapi élet egy-egy mozzanatát kellett szépirodalmi esz­közökkel a lap számára feldolgoztatni. Pósa azonnal Mórának írt. Tőle kért képek alá ver­set, a gyerekek leveleire üzeneteket. 1912-től 1914-ig Móra Gyermekek Világa cím­mel mága indított, szerkesztett folyóiratot a 6— 12 éveseknek. Versek, mesék, történetek, elbeszélések, ifjú. sági regények sorjáztak Móra tolla alól. Gyermekverseinek költői szépségét a humaniz­mus, a gyermekszeretet, a természeti táj tarka­sága, a lírai hangulat, a humor, a finom-lágy dallamosság adja meg. Meséiben, elbeszéléseiben, történeteiben az a világ tárul fel amelyet írónk olyan jól ismert: az alföldi városvég, a faluszéli szegénység, a gyermeki álmok, vágyak, ábrán­dok világa. Felsorakoznak az állatok — üde tör­ténetek szereplőiként úgy, hogy közben észrevét­lenül árad az író szépre-jóra, bölcsességre tanító szava. . » . , (íolytatjukj

Next

/
Oldalképek
Tartalom